"A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázatot hirdet határon túli szerzők számára kézirat-előkészítő támogatásra. A pályázattal a határon túli magyar szerzők magyar nyelven írott műveinek megalkotását kívánják támogatni. Pályázni lehet a nemzeti önismeretet, az ott élő magyar közösség önazonosságának megőrzését, az anyanyelv ápolását és fejlesztését szolgáló, a magyar történelmet, kultúrát és hagyományokat megörökítő tudományos, egyházi és szépirodalmi művek megírásának támogatására. Pályázni a szerzőnek és a kiadónak közösen lehet. Az NKÖM a megítélt támogatási összeget a kiadóhoz utalja. A kiadó a támogatást két részletben folyósítja a szerzőnek. A pályázatnak tartalmaznia kell az alábbiakat: együttműködési megállapodás a szerző és a kiadó között; részletes pályázati terv; szakmai önéletrajz; eddigi publikációk listája; a kiadó számlavezető bankjának pontos megnevezése, címe, a valutaszámla száma. A pályázatok beérkezésének határideje: 1999. november 1. A pályázatok elbírálása november első felében lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./"

Gergely Borbála, a csíkszeredai Szent Anna Iskola igazgatónője elmondta, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek létszáma egyre növekvőben van. Jelenleg az országban ez az egyetlen ilyen intézmény, amelyben anyanyelven - magyar nyelven - folyik az elméleti oktatás és a szakmai képzés a hátrányos helyzetű gyermekek számára. Az intézménynek szakiskola státusa van. Tevékenységüket igencsak szétszórtan kell megvalósítaniuk. A mosoda és raktárak az egyik helyen vannak, a másikban az újonnan elkészült konyha, ebédlő és élelmiszerraktár. A szétszórtság megnehezíti az irányítást és ellenőrzést. Az intézményben jelenleg 150 gyerek oktatása folyik. /Forró Miklós: A gondok sajnos szaporodtak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

"Okt. 11-én Csíkszeredában is bemutatkozott az új erdélyi magyar napilap, a Krónika vezetősége és a helyi szerkesztő, Oláh Gál Elvira. Arra kérdésre, hogy miben hoz újat majd a Krónika a Romániai Magyar Szóhoz képest, a következő volt a válasz: az okt. 11-i RMSZ-ben "megjelent egy olyan írás, ami a kolozsvári bemutatkozásunkról szólt. Ez az írás hiányában van minden szakmaiságnak és szakmai etikának. Mi mindenképpen más lapot szeretnénk adni, ami teljesen megfelel a korszerű szakmai követelményeknek és etikának, a jó érzésnek és a jó ízlésnek." Mindebből úgy tűnik, hogy testvérharc van kialakulóban. /(Daczó Dénes): /Bemutatkozott Csíkszeredában is a krónika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./"

Okt. 12-én Csíkszeredán ünnepélyes keretek között megnyitották a Babes-Bolyai Egyetem Matematika-Informatika Fakultásának kihelyezett hároméves informatikai főiskolai szakát. Jelen volt dr. Szilágyi Pál rektor, dr. Kása Zoltán prodékán, Golden Gábor egyetemi tanár, Kolumbán Gábor megyei tanácselnök, Dézsi Zoltán prefektus, Erdei István és Bíró Albin alpolgármesterek, utóbbi területi RMDSZ-elnöki minőségében is, valamint dr. Oláh-Gál Róbert, a csíkszeredai kihelyezett tagozat aligazgatója. /Főiskolai tanévnyitó. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./

"Okt. 11-én kezdett kétnapos konferenciát a Román Akadémia, a hadsereg vezérkara és a határon túli románok hivatala szervezte "Civilizáció és geopolitika a Kárpát-medencében" címmel. A konferencián Teodor Melescanu volt külügyminiszter hangsúlyozta: Románia számára létfontosságú, hogy aktív szereplője legyen az európai geopolitikai átrendeződésnek, s ebben a folyamatban hatékonyan biztosítsa alapvető nemzeti érdekeit. Geopolitikai szempontból európai szinten új választóvonal jött létre: az ideológiák által megosztott Európa helyett az eltérő mértékben garantált biztonságú régiókra osztott Európa alakult ki. A jelenlegi határokon belül létező román állam közvetlen jövőjét veszély fenyegeti - jelentette ki, hozzátéve: "Csehország, Lengyelország és Magyarország felvétele a NATO-ba, illetve az egész jugoszláv terület feldarabolása annak a nyomvonalnak a megteremtését jelenti, amelyet Samuel Huntington írt le a Civilizációk ütközése című könyvében". Az amerikai történész szerint Európa nyugati és keleti fele között ott húzódik a határ, ahol véget ér a nyugati kereszténység és megkezdődik az ortodox kereszténység, illetve az iszlám. Nastase leszögezte, hogy Romániát azért nem vették fel a NATO-ba és azért halogatják felvételét, mert "az erdélyi probléma kirobbantásával" számolnak. (Samuel Huntington könyvében Erdélyt Európa nyugati feléhez sorolta.) "Az erdélyi probléma kirobbantása nem lehetséges egy NATO-tagállamon belül", s szerinte éppen ezért "Románia határai csak akkor lesznek sérthetetlenek, ha az ország a NATO tagja lesz." /"Civilizáció és geopolitika a Kárpát-medencében". Új választóvonal jött létre = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./"

"A 2000-es magyar külügyi büdzséről szóló előterjesztésben a határon túli magyar felsőoktatás fejlesztésére 2 milliárd forintos támogatási tétel szerepel. A külügyi tárca szerint ezt az összeget fordítják majd az Erdélyi Egyetem alapításának, illetve fejlesztésének céljaira. Az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Szent-Iványi István okt. 11-i nyilatkozatában jelezte: a hírek szerint az összeget a magyar kormány esetleg teljes egészében a Tőkés László püspök által kezdeményezett nagyváradi magyar magánegyetem céljaira fordítaná.Ugyanakkor nem világos, hogy a többi határon túli magyar felsőoktatási intézmény támogatása miként valósulna meg 2000-ben. E felvetés nyomán Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára azonnal kijelentette, hogy az erdélyi egyházak egyetem- alapító kezdeményezése Erdélyben és Magyarországon, az oktatási és szakmai, valamint politikai közvéleményben általános támogatást élvez. "Kénytelen vagyok kútmérgezésnek minősíteni ezeket az állításokat" - szögezte le Németh Zsolt. Az RMDSZ Csík Területi Küldöttek Tanácsa állásfoglalása megerősítette korábbi döntését: Csíkszeredában a Csíki Területi Küldöttek Tanácsa hozzájárulásával csak magyar tannyelvű főiskola alakulhat. Az 1999 őszén induló kihelyezett főiskolai tagozat a Csíki Területi RMDSZ szempontjából független és önálló. Az intézmény létrejöttét utólagosan nem ellenzi, nem próbálja leállítani, de az előzetes konzultáció elmaradása és a választmányi döntéssel ellentétes alapítás miatt a közreműködő tisztségviselőktől (Hargita megye prefektusa, Csíkszereda város polgármestere és Hargita megye Tanácsának elnöke) megvonja támogatását". /Indulatok az erdélyi egyetem körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./"

"Marosvásárhelyen is bemutatkozott az induló "erdélyi magyar közéleti napilap", a Krónika stábja, no meg a "nulladik" lapszám. Az utóbbi időben közszájon forog a hír, miszerint a Krónika "megfojtja a Romániai Magyar Szót", megkérdezték erről a legilletékesebbeket. Stanik István szerint "Ha a Romániai Magyar Szó megszűnik, akkor nem a Krónika miatt fog megszűnni." /Mikor szűnik meg a Romániai Magyar Szó? avagy: jelentkezik a krónika! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./"

Székelyudvarhely újra színházi város, társulata Tomcsa Sándor nevét viseli. Szeptember 23-án, az évadnyitón, kétszer is megostromolták a székelyudvarhelyi színházat. Reggel és délután is végeláthatatlan sorban jöttek a gyermekek, tanítóik, tanáraik kíséretében, s minden áron be akartak jutni a színültig telt terembe. Híre ment ugyanis: a Hókirálynő rendkívül szép, igazi meseelőadás. - Az udvarhelyi színházhoz szegődött inaskodni egy sor főiskolás színészjelölt. /A színház ostroma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

A Partiumi Füzetek sorozat nyáron megjelent 8., 9., 10., 11. kötete /Major Miklós Szilágyság című monográfiája, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán társszerkesztésében a Püspökfürdő, Dánielisz Endre Csonkatorony nyúlik a felhőbe... című kötete Nagyszalonta és környéke történetét ismerteti, Bunyitay Vince és Fodor József a Székesegyházi Bazilika, Nagyvárad első része Bunyitay Vince 1880-ban megjelent munkájának fakszimile kiadása, második része a székesegyház újabb száz évének történetét ismerteti/ után nyomdában van a 12. kötet. Ez a 12 kötet mindössze két év termése. A sorozatot a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság adja ki. 1997 őszén indították el a sorozatot, melynek célja a Partium és a Bánság települései helytörténetének, műemlékeinek, népszokásainak ismertetése. A sorozatot Dukrét Géza szerkeszti, aki egyben a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke is, s akinek nevéhez közel négyszáz helytörténeti, műemlékleírási, turisztikai, népismereti tanulmány fűződik. Dukrét Géza a Bihar megyei EKE /Erdélyi Kárpát Egyesület/ alapító tagja és országos elnöke, a Varadinum-ünnepségek kuratóriumi tagja, a történelmi ülésszak szervezője, a Kriza János Néprajzi Társaság, az EME, a Bihar Megyei Műemlékvédő Társaság és a Budapesti Magyar Néprajzi Társaság tagja. /Rekordkiadás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

A nagyszalontai középiskolai oktatás több mint 300 éves múltra tekinthet vissza. A ma működő líceum okt. 16-án lesz 90 éves. Az évfordulóról ünnepséggel emlékeznek meg az elméleti középiskola vezetői, ennek során tudományos szimpóziumot tartanak. Újból fölvetődött, hogy a tanintézet visszavegye az Arany János nevet. 1948-1992 között a város nagy szülöttéről volt elnevezve a középiskola. Hét éve az akkori vezetőség azzal az indokkal tüntette el az Arany János nevét hirdető táblát, hogy az iskolacsoporttá átalakuló tanintézetnek nem lehet neve. Az iskola folyosóiról fokozatosan lekerültek a magyar nyelvű feliratok is, a több száz magyar diák már egyet sem talál belőlük. A Csonka-torony centenáriumán részt vevő kisebbségügyi miniszter, Eckstein-Kovács Péter segítséget ígért az ügyben. Az iskola magyar tanulói kérik a névvisszaadást, de a tanárok nem állnak ki mellette egyöntetűen, félnek a helyi feszültségektől. /Kilencvenéves a középiskola. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 13./

A mai Szatmárnémeti egyik legeredetibb képzőművésze Vastag István szobrászművész. Azt az egészséges humort viszik tovább másképpen és más eszközökkel fában, amit Benczédi Sándor agyagban formált meg. Szatmárnémetiben megnyílt Vastag István második egyéni tárlata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

Székelyudvarhely újra színházi város, társulata Tomcsa Sándor nevét viseli. Szeptember 23-án, az évadnyitón, kétszer is megostromolták a székelyudvarhelyi színházat. Reggel és délután is végeláthatatlan sorban jöttek a gyermekek, tanítóik, tanáraik kíséretében, s minden áron be akartak jutni a színültig telt terembe. Híre ment ugyanis: a Hókirálynő rendkívül szép, igazi meseelőadás. - Az udvarhelyi színházhoz szegődött inaskodni egy sor főiskolás színészjelölt. /A színház ostroma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

Nistor Badiceanu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt szenátora okt. 13-án indítványozta, hogy szenátus tárgyalja meg azt az előterjesztést, amelynek értelmében ismét megvonnák a parlamenti mentelmi jogot Corneliu Vadim Tudortól, a Nagy-Románia Párt elnökétől. Egyébként már létezik egy ilyen jellegű döntés: május végén Valeriu Stoica igazságügy-miniszter folyamodványára a szenátus jogi bizottsága megszavazta Vadim mentelmi jogának felfüggesztését, azonban az még mindig nem vált hatályossá. A nagy-romániás vezér ügyében már létezik egy hasonló jellegű határozat, amely 11 peres ügy tárgyalását teszi lehetővé. /Szeghalmi Örs: Ismét mentelmi jogi huzavona? = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 14./

Okt. 14-én a képviselőházban elkezdődött az állampolgárok törvénykezdeményezési jogának a szabályozásáról szól törvénytervezet vitája. Tamás Sándor RMDSZ-képviselő hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedben egyetlen kezdeményezést a romániai magyar nemzetiségű állampolgárok iktatták be 1995-ben, a szenátusban: több mint 490 ezer állampolgár a 84/1995. számú tanügyi törvény módosítását kezdeményezte. Székely Ervin RMDSZ-képviselő javasolta, hogy törvényesen állampolgári törvénykezdeményezés lehet bármilyen javaslat, amelyet 250 ezer állampolgár támogatásáról biztosít. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 14. - 1579. sz./

"Az RMDSZ Csíki Területi Küldöttek Tanácsa határozatára megyei tanács inkriminált elnöke, Kolumbán Gábor válaszol a helyi sajtóban. Ebben szerepel: "Aláírásommal támogattam a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány kezdeményezését, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvű kollégiumot indítson Csíkszeredában, azért, mert: 1. Fontosnak tartottam, hogy azok a csíki fiatalok, akik nem engedhetik meg maguknak anyagi vagy egyéb okokból, hogy egyetemre járjanak, kapjanak egy esélyt a továbbtanulásra. A már megtörtént felvételi után ötven magyar fiatal kezdheti felsőfokú tanulmányait Csíkszeredában. 2. Az Andrei Marga miniszter látogatása után egyszerűen nem volt idő konzultálni a Területi Tanáccsal, egy év halasztás más politikai helyzetben esélytelenné tehette volna a kérdést. 3. A kollégium esélyt ad az anyanyelvű oktatásra, a román tannyelvű tagozatra felvételt nyert magyar diákok kérhetik a tagozat csatolását a magyar tannyelvű tagozathoz. 4. A csíkszeredai kollégium indítása a sepsiszentgyörgyi, gyergyószentmiklósi és székelyudvarhelyi kollégiumok után további fontos lépés a székelyföldi önálló magyar egyetem megvalósításának irányában. Számos helybéli szakember kaphat egyetemi oktató minősítést és gyakorlatot. 5. A magyar nyelven oktató kollégium fontossága sokkal nagyobb annál, hogy a román tagozat indítási feltétele azt megakadályozhatná". /Csíkszeredai egyetem és környéke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./"

"Jean Claude Perisset, a Szentszék bukaresti nagykövete, pápai nuncius négy napot töltött a Máramarosra is kiterjedő szatmári egyházmegyében. Látogatásának mérlegét okt. 11-én tartott sajtótalálkozóján vonta meg. Jean Claude Perisset a katolikus egyház intézményeiről azt mondta, hogy tapasztalatai szerint nagyon jól működnek. Az elkobzott egyházi vagyon visszaadásának feltűnő lassúságával kapcsolatban elmondta: reméli, a politikusok egyre jobban felismerik az egyház társadalomban betöltött szerepét, a szociális gondok kezelésben tapasztalható eredményes tevékenységét. Az "államvallás" kérdéséről a nuncius azt mondta: "Egy jogállamban egyik egyház sem lehet kivételezett helyzetben! Minden vallás egyforma kell hogy legyen az állam előtt, különben nem tudja megfelelően ellátni feladatait". A csángó-magyarok egyházi anyanyelvhasználatával kapcsolatban a nuncius először egy század eleji csángóföldi püspökre hivatkozott, aki azt mondta, hogy a csángók nyelve nem kérdéses, mert az román. Végül a pápai nagykövet elismerte, hogy csak különböző tájékoztatások alapján, mások véleményéből ismeri a kérdést, nincs személyes tapasztalata. "Azon vagyok, hogy személyes tapasztalatom legyen a csángókról, ezért előbb-utóbb el kell látogatnom hozzájuk". Majd hozzátette: lehet, ennek nyomán módosulni fog mostani véleménye. /Sike Lajos: Szatmár vendége volt a pápai nuncius. "Egy jogállamban egyik egyház sem lehet kivételezett helyzetben!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./"

Okt. 12-én ünnepélyes keretek között nyitotta meg kapuit az 51. frankfurti könyvvásár, amelynek fõszereplõje, díszvendége ebben az évben Magyarország és a magyar kultúra. A hivatalos megnyitón Göncz Árpád magyar köztársasági elnök is megjelent. Esterházy Péter író beszédében egyenesen irodalmi nagyhatalomnak nevezte Magyarországot, ugyanakkor hozzáfûzte, hogy a magyar nyelv elszigetelõdött, immár börtön az irodalmárok számára. A könyvvásár okt. 13-án nyílt meg a nagyközönség számára. A világ legnagyobb könyvvásárán nem csupán magyarországi, hanem határokon túli és nyugati magyar kiadók is kiállítják könyveiket. Erdélyi kiadók - köztük a Bihari Napló Kiadóvállalat vagy a Romániai Magyar Könyves Céh - a Török Miklós vezette Frankfurti Német-Magyar Társaság standján nyertek kiállítási helyet. Több jeles erdélyi író és költõ, többek között Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár és Kántor Lajos is ellátogatott Frankfurtba. /Králik Lóránd: Helyszíni tudósítás a frankfurti könyvvásárról. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 14./ A Frankfurt '99 Nemzetközi Könyvvásáron okt. 13-18-a között a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó 46 könyvcímmel vesz részt. /A Pallas-Akadémia Frankfurtban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

"Napvilágot látott Király Károly /Nyílt kártyákkal II. - Az önrendelkezés útja, Duplex Könyvkiadó, Pécs, 1999/ visszaemlékezéseinek második kötete. A könyvben lenyűgözően sok dokumentum szerepel. A kötetben napvilágot látott dokumentumok, újságcikkek és levelezések, szövetségi állásfoglalások és kongresszusi határozatok a hozzáfűzött vélemények is, elengedhetetlen forrásanyagait képezik majd - Domokos Géza visszaemlékezéseihez hasonlóan - azok számára, akik megírják a magyar nemzeti közösség századvégi történetét. /Flóra Gábor: "Az idő hosszú távon nekünk dolgozik" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./"

Alapvetően megíratlan a romániai magyar irodalom története, állapította meg Bogdán László, ezt jelzi a Látó /Marosvásárhely/ folyóiratban elinduló vita is. Ha valaki mégis megírná, el kellene döntenie, kik számítanak egyáltalán erdélyi írónak. Azok, akik itt éltek? Akik itt születtek? Akiknek témáiban visszakísértenek az itteni élmények? Szembe kellene nézni például Ignácz Rózsa terjedelmes életművével is. A szerző igen fiatalon, színésznőként került Magyarországra, írni kezdett, s első regényei, a Trianon után felnövő erdélyi nemzedék problémáival foglalkozó Anyanyelve magyar? (1937), a vándorszínészek sanyarú sorsát felmutató, a Rézpénz (1938) s egy sor igen érdekes, az erdélyi sors fonákságaira hajazó írást is tartalmazó novelláskönyv (Levelek Erdélyből, 1939) után harmincegy esztendős, amikor egyik legfontosabb regénye, a Született Moldovában megjelenik. Ebben a csángók sorsát, a moldvai magyarság sanyarú helyzetét mutatta be. - A Rákosi-rendszerben Ignácz Rózsát nem adták ki. Fiókban maradó regénye, az 1950-es évek első felében írt megdöbbentő, A vádlott az idei könyvhét egyik eseménye volt. /Bogdán László: Perújrafelvétel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./

Az egyetemisták elégedetlenek az ösztöndíjakkal és a bentlakásban uralkodó állapotokkal. A diákok mintegy hetven százaléka tiltakozásul kész azonnal sztrájkba lépni. /Rácz Éva: Sztrájkra készül a BBTE Diákligája is. Tarthatatlan a helyzet a bentlakásokban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./ A tárgyalás után sem tudtak eredményt elérni, mert az ösztöndíjakról csak okt. 18-án fog dönteni az egyetem szenátusa - nyilatkozta Szilágyi Pál ideiglenes rektor. - A diákok a tavaly is amellett döntöttek, hogy inkább kevesebb legyen az ösztöndíj, de több egyetemistának jusson. Így 700 000 lej helyett 450-500 ezer lejt irányítanak a diákok bankszámlájára. Ami a bentlakások helyzetét illeti - folytatta Szilágyi Pál -, összesen 5000 hely van, többet nincs honnan előteremteni. A Diákliga okt. 13-án elfogadott közleménye értelmében okt. 14-én reggel 8-10 között figyelmeztető sztrájkot tartanak. /Gáspár Miklós: Szilágyi Pál ideiglenes rektor: Nincs honnan előteremteni több pénzt és bentlakást. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

Okt. 9-én rendezték meg Fazekasvarsándon az Arad megyei magyar óvónők és tanítók pedagógiai körének találkozóját, a téma éppen a népi hagyományok megőrzése volt. - Fazekasvarsándon már húsz éve nincs magyar tagozat V-VIII-ban. /Péterszabó Ilona: A pedagógusokat kulcsos kaláccsal várták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

Október 12-én dr. Garda Dezső Hargita megyei képviselő politikai nyilatkozatot tett a képviselőházban. A gyulafehérvári Batthyaneum történetének bemutatása után az RMDSZ-képviselő elmondta, hogy az 1998. július 8-án kiadott sürgősségi kormányrendelet ellenére nincs változás. A Szociális Demokrácia Romániai Pártjának Fehér megyei szervezete bírósági eljárást kezdeményezett a sürgősségi kormányrendelet ellen. Dr. Garda Dezső kérte a bírósági huzavona megszüntetését, a döntések mielőbbi meghozatalát, hogy a Batthyaneum visszakerüljön az egyház tulajdonába, az épületeket visszaszolgáltassák jogos tulajdonosaiknak. /Áldatlan helyzet - kormányrendelet után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

"Mi a magyar sajtó Romániában? Felvetjük, megírjuk sérelmeinket, érvelünk, a napnál világosabban kimutatunk nyilvánvaló, rovásunkra elkövetett "hibákat", félreértéseket oszlatunk el... Ki figyel minderre? Ki olvassa ezeket az írásokat a bennünket gyanakvással kísérő elhárító tiszteken kívül? Pusztába kiáltó szó a legtöbb írás. Mégis írjuk! Magyarul írni újságot Romániában Kiért? Magunkért, akik még olvasunk magyarul. /(Réhon József): Magyarul írni újságot Romániában. = Nyugati Jelen (Arad / Temesvár), okt. 14./"

Feszt László következetesen építette föl saját művészi formanyelvét a klasszikus grafikai eszközökkel, kifejezésformákkal (fa- és linómetszet, aquaforte, aquatinta, mezzotinto), emellett a kollográfiának önálló, iskolateremtő módszereit is kifejlesztette. Kolozsváron az Egyetemiek /A forma fétise. Feszt László kamarakiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

Október 16-án Kolozsváron, az Apáczai Csere János Líceumban újraindul a honismereti és idegenvezetői tanfolyam. A Kolozs Megyei Erdélyi Közművelődési Egyesület honismereti köre által szervezett nyolc hónapos képzésre eddig 50-en jelentkeztek. Kiss Margit, a honismereti kör vezetője elmondta, hogy az itthon maradásra szeretnénk buzdítani a fiatalokat. - Az elmúlt hét év alatt összesen 300-an jelentkeztek erre a tanfolyamra, s közülük 150-en szereztek oklevelet idegenvezetésből. A tanfolyam elvégzése után a hallgatók három témakörből álló dolgozatot írnak, a kapott oklevél feljogosítja őket arra, hogy az EMKE keretében idegenvezetést és kirándulások szervezését vállalhassák. - Szakkönyvtárat szeretnének létrehozni. /Itthon maradásra buzdítják a fiatalokat. Honismereti tanfolyam. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

A töröktől visszafoglalt Felső-Bega völgyét benépesítették a magyar telepesek. A jelenlegi helyzet siralmas. Az egykor virágzó településeken ott az elmúlás pecsétje. Nem is oly rég Bunyaszekszárd, Hosszúvölgy, Fagyimák néven rendezett utcájú falvak sorakoztak. Lassan kihalt a magyar szó Újbálincon, Nőrincsén, Barán, Szécsényen. Az első sorscsapást a Trianon utáni román földreform mérte a Felső Bega-völgyi magyar falvakra. Elkobozták azokat a birtokokat, amiket a falusi magyarok előzőleg megvásároltak. A szívós magyar gazdák húsz év alatt visszavásárolták birtokaikat a román államtól és ismét a vidék legjobb gazdái lettek. Azután jött 1945 után a kollektivizálás. Az igyekvő magyar gazdákat rendre kikiáltották kuláknak, és elhurcolták a Duna-csatornához őket. Másodszor is kisajátították a hihetetlen nélkülözések árán visszaszerzett birtokaikat, és ezzel örökre elvették a telepes magyarok kedvét a gazdálkodástól. Rajokban hagyták el falvaikat. Mivel lehet lelket verni a megmaradottakban? A törődéssel. hogy a kis közösségek érezzék, számon tartják őket. - Az RMDSZ-nek testvérkapcsolatot kellene teremteni a Felső Bega völgye szórvány falvai és az anyaországi települések között. A magyar szó végállomása Nadrág község, de Tamásd ugyanebben a helyzetben van. Nagyon kicsi a magyar közösség Begamonostoron, Betlenházán (26 lélek), és Facsádon. /Felső-Bega völgye: a magyar szó végállomása. A Nyugati Jelennek nyilatkozik Kovács Aranka, a lugosi RMDSZ vezetőségi tagja. = Nyugati Jelen (Arad/ Temesvár), okt. 14./

"A Mancs /a Magyar Narancs utóda/ szerkesztőségi cikkben a kirohanást intézett a magyar nemzeti jelkép, a Szent Korona ellen. A Magyar Köztársaság "új nemzeti jelképpel fog gyarapodni a zacskós tej és a pillepalack után: a Szent Koronával, csak ezúttal komolyan." "...micsoda besavanyodott hátsó udvar lett ebből az országból megint." /El van koronálva. = Mancs (Budapest), okt. 14./"

Vöő Gabriella Szaván fogjuk. Erdélyi magyar szólások. /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1999/ című nemrég megjelent munkája az erdélyi magyar szóláskincsnek monografikus célzatú bemutatása, egyben pedig rendszerezés. Alapja a kolozsvári Folklór Intézet Archívumában őrzött gazdag szólás-anyag, mely több évtizedes gyűjtői-kutatói munka eredménye. A dokumentumanyag 161 helységet képvisel. Ezek ábécé szerinti felsorolásában feltárul az egyes helységek gazdagabb, illetve szegényesebb jelentkezése is. /Nagy Olga: Egy anyanyelvi dokumentum főbb tanulságai. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Ez a könyv a Kriterion Könyvkiadónál 1989-ben megjelent Igaz ember igazat szól - Közmondások a romániai magyar folklórból című közmondásgyűjtemény kiegészítője. /Könyvbemutató a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

Marosvásárhelyen, város központjában, a Kultúrpalota tőszomszédságában, egy kocsmából könyvesüzlet lett. Okt. 11-én András Veronika és férje, Jenő Székelyudvarhelyről Gaudeamus Könyvesbolt-hálózatuk harmadik láncszemeként, Udvarhely és Kolozsvár után, Marosvásárhelyen nyitották meg Gaudeamus libáriumukat. A boltnak hangulata van, a könyvkínálat kiegyensúlyozottsága, színvonala, változatossága szemmel látható. /Bögözi Attila: Vivát librárium! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

A kormánykoalíció vezetői közös nyilatkozatot hoztak nyilvánosságra okt. 13-i megbeszélésükről, ebben tisztázták a koalíció működésében nemrég felmerült egyes problémákat. Megállapodtak abban, hogy a kormánykoalíció újabb találkozót szervez a koalíció valamennyi politikai struktúrájával, valamint a helyi és központi közigazgatás reprezentánsaival. A koalíciós pártok ismételten megerősítették támogatásukat a Vasile-kormány iránt a gazdasági és intézményes reformok mielőbbi megvalósításáért. /A koalíciós vezetők közös nyilatkozata. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./