A napokban moldvai körúton vett részt a Duna TV munkatársainak egy csoportja. A látogatás célja többek között az volt, hogy felmérjék, milyen lehetőségeik vannak a moldvai és gyimesi csángóknak a Duna Televízióra való hangolásra, meghallgassák a helybéliek javaslatait, illetve hogy a Duna TV-sek betekintést nyerhessenek a csángók mindennapi életébe. A körút utolsó állomására, Gyimesfelsőlokra, szept. 10-én érkezett a delegáció, ahol a nemrég felszentelt Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumban találkoztak az érdeklődőkkel. Sára Sándor, a Duna TV elnöke bevezetőjében a moldvai tapasztalatokra tért ki. Mirk László csíkszeredai magyar szakos tanár ezután azt mesélte el, hogy milyen formában tudja hasznosítani a Budapesten sugárzott műsorokat. /Moldvai körúton a Duna TV. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./

"Szept. 10-11-én ünnepelte Nyárádtő a falu első írásos említésének 735. évfordulóját. Tudományos ülésszakkal folytatódott a megemlékező ünnepség: kizárólag román történészek, tanárok, mérnökök referáltak Nyárádtő történetéről. A vasárnapi istentiszteleten a hat pap között egy magyar sem volt. A Maros Művészegyüttes folklórműsort mutatott be. A községháza előtti téren felállított emlékművet leleplezték. Alsó részén, a fehér márványból készült hatszög (hat falu, a községközpont, Nagycserged, Kiscserged, Malomfalva, Székelysóspatak és Vidrátszeg tartozik Nyárádtőhöz) oldalaira az első és második világháborúban elesett személyek nevét véste a helybeli Poptamas Victor. A több mint 150 katona között egy magyar sem szerepel. Ezt követően 17 személyt neveztek ki post mortem díszpolgárnak. Közöttük tanárokat, polgármestereket, papokat és kitűnő eredményeket elért sportolókat találunk. A község díszpolgárává vált Nyárády Erasmus Gyula botanikus is. A programfüzetből kiderült, 1918 óta a települést vezető húsz polgármester közül mindössze egy volt magyar, 1940 és 1944 között, Bartis János. Ugyanezen ismertetőben olvasható, hogy az első írásos említés 1264-ből származik, V. István király adománylevelében. Az 1332-i és 1334-i pápai okiratokban a helység a "sacerdos Nagradyu" valamint "Naragtu" elnevezés alatt szerepel. /Nagy Annamária: 735 éves Nyárádtő. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./"

A Csonkatoronyban levő Arany-múzeum alapítása, megnyitása centenáriumáról emlékeztek meg nemrégiben Nagyszalontán, s ez alkalomból jelent meg Dánielisz Endre Csonkatorony nyúlik a felhőbe? című füzete a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség kiadásában a Partiumi Füzetek sorozat tizedik kiadványaként. A toronyban levő múzeum százéves történetével kapcsolatos fejezet hasznos része a füzetnek, Dánielisz Endre külön könyvben is foglalkozott vele (Arany-emlékek Nagyszalontán, Kriterion 1984). /Fejér László: Kegyelet óvta Csonkatorony. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

"Manipulálják, hamisítják a népszámlálásokat Romániában, figyelmeztetett Benedek Gyula. Idézte Alexandru Radocea, az Országos Statisztikai Bizottság elnöke szavait: "azt sem akarjuk kimutatni, hogy Romániában csak másfél millió magyar él. Tudjuk vagy sejtjük, hogy több. Ha másból nem, az 1990. május 20-i választások eredményéből". Ezt a kijelentést az RMDSZ vezetőinek észre kellett volna venniük annak idején. 2001-ben Romániában ismét népszámlálás lesz. Erre készülni kell. Segíteni kell az illetékeseknek, a román statisztikának, a kormánynak. Ennek érdekében be kell mutatni az 1992-es népszámlálás hibáit, szervezni kellene egy pályázatot: "Milyen legyen a 2001-es romániai népszámlálás" témakörben. - Több helyen is kimutatható, hogy az 1977-es népszámlálásban Ceausescu "értékes útmutatásai" alapján bekerült utasításokat változatlanul vagy csekély módosításokkal betették az 1992-esbe. /Benedek Gyula: Manipulálják, hamisítják a népszámlálásokat Romániában! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./"

Szept. 12-én Szűz Mária születésnapját ünnepelte Gyergyószentmiklós maroknyi örmény katolikusa. A gyergyószentmiklósi örmény legfontosabb jelképe templomuk maradt, amit letelepedésük után 90 esztendővel építettek, s 255 éve ajánlották Mária oltalmába. Fogyatkoznak az örmény származásúak is. /Örmény katolikus búcsú Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./

Szept. 12-én véget értek a Tusnádfürdői Napok. Vetélkedőkkel, ügyességi versennyel indult a rendezvény, kerekasztal-beszélgetést tartottak a város jövőjéről. Megállapították, hogy súlyos helyzetben van Tusnádfürdő. Folklórcsoportok felvonultak a városban, megnyitották Molnár Elemér amatőr festőművész kiállítását. /Sikeres Tusnádfürdői Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./

Kaplonyban 1997. máj. 4-én helyezték el az új katolikus templom alapkövét és szept. 18-án lesz a templom felszentelése. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 13./

Negyvenedszer rendezték meg Hollandiában, az ottani magyarság Mikes Kelemen Körének tanulmányi napjait a hét végén. A legjelentősebbek közé tartozó külföldi magyar tömörülést 1951-ben alapították holland egyetemeken tanuló magyar hallgatók, főként teológia szakosok. A szervezetnek 150 aktív tagja van, és további 200-an rendszeresen járnak rendezvényeikre. Az önképzőkörnek indult szervezet ma már havonta rendez tudományos vagy irodalmi előadásokat, és immár 40. alkalommal tartotta meg a tanulmányi napokat is, amelyek programját irodalmi és előadói est, kerekasztal és magyar irodalmi figyelő egészítette ki. Az előadók között Magyarországon és külföldön élő művészek és tudósok szerepeltek, köztük Tóth Miklós, Kőszegi Ábel, Gömöri György, Tőkéczki László, Kövér György, Katona Tamás, Lászlóffy Aladár, Kilyén Ilka, Gergely András, Péter László, Farkas Flórián. A Magyar Irodalmi Figyelő díját ezúttal Tőzsér Árpád szlovákiai magyar költő kapta. /Magyar tanulmányi napok 40-edszer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

"Szept. 11-én a Partiumi Keresztény Egyetem létrehozásának támogatására tartottak nagygyűlést Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület dísztermében. Az esemény ünnepi jellegét emelte az, hogy a királyhágómelléki egyházkerület 9 évi pereskedés után véglegesen visszanyerte székházát. Az 500 fős hallgatóság előtt Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy a jelenlegi politikai helyzetben egyedül az egyházaknak van esélyük megteremteni az önálló magyar erdélyi egyetemi oktatást. Kiemelte, hogy az Orbán-kormány által az erdélyi magyar felsőoktatás támogatására felajánlott kétmilliárd forint nem kizárólag Váradnak szól, ezért vissza kell utasítani minden olyan kísérletet, mely Erdély és a Partium összeugrasztására irányul. Dr. Csapó I. József szenátor emlékeztetett: immár 40 éve, a Bolyai Egyetem önállóságának megszüntetése óta tart a jogfosztás. Tempfli József katolikus püspök, a Pro Universitatae Partium alapító tagja közölte, hogy szept. 15-én Bukarestben találkoznak a történelmi magyar egyházak vezetői, és az induló egyetem ügyét is megtárgyalják. Bejelentette: amennyiben a katolikusok visszakapnák az egykori premontrei gimnázium épületét, akkor azt felajánlja a Partiumi Egyetem részére. Szilágyi Éva, a Szatmárnémeti Református Gimnázium igazgatónője szerint az önálló felsőfokú magyar oktatási hálózat hiánya veszélyt jelent az általános és középiskolai szintű anyanyelvi oktatásra is. A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora, dr. Kovács L. Attila szerint örömmel kell üdvözölni a váradi egyetem életre hívásának szándékát, ami az átmeneti időszak fontos bástyája lehet, hiszen "Kolozsvártól nem szabad elszakítani az önálló magyar állami egyetem ügyét". Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke arra emlékeztetett, hogy Tőkés László újra a "temesvári logika szerint cselekedett", és munkatársaival együtt, szembefordulva a sors-örökséggel ismét a tettet választotta. Az új felsőfokú tanintézménynek azt kívánta, hogy "társa legyen Európa minden küldetéses egyetemének". Dr. Kötő József államtitkára, az asszimilációmentes lét nélkülözhetetlen eszközének nevezte a teljes vertikumú anyanyelvi oktatási rendszert. Dr. Kincses Előd, a Maros megyei RMDSZ elnöke szerint ha 500 ezer aláírással megerősített jogos elvárást a román politika továbbra sem veszi figyelembe, akkor lépni kell, ezért üdvözlöm a váradi egyetem létrehozását és a magyar kormány hatékony segítségét. A Partiumi Keresztény Egyetem a tervek szerint az 1990-ben létrehozott Sulyok István Református Főiskolából születik majd, székhelye a Királyhágómelléki Református Egyházkerület most visszakapott székháza lesz. A nagygyűlésen bejelentették, hogy ötezertől 500 ezer lejig terjedő értékben "téglajegyeket" adnak ki, amelyek megvásárlásával mindenki, aki akarja, segítheti a Partiumi Magyar Egyetem ügyét. Ebből az első napon több mint 100 millió lej gyűlt össze. Tőkés László közölte: levelet intéztek Orbán Viktor magyar és Radu Vasile román kormányfőhöz. Utóbbi figyelmét felhívták arra a törvény adta lehetőségre, hogy az államnak módjában áll magánegyetemek támogatása. /Nagyváradi nagygyűlés a visszakapott székházban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13., Szűcs László: Zászlóbontás és birtokbavétel. Partiumi egyetemet Temesvár szellemében. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 13./ A nagygyűlés után rendkívüli sajtóértekezletet tartottak, amelyen dr. Kovács Béla, a Sulyok István Főiskola rektora, Tolnai István, a nagyváradi püspöki hivatal tanügyi előadója és Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt a sajtó képviselőinek kérdéseire. Tőkés László elmondta: amennyiben sikerül október elejéig bejegyeztetni a Pro Universitatea Partium Alapítványt, az oktatási paletta a filozófia szakkal bővülhet már ebben a tanévben. A 2000-2001-es tanévben pedig, a jogi kar beindítása mellett, várhatóan agrártudományokat és alkalmazott matematikát is oktathatnak majd. A szükséges szellemi hátteret az eddig a főiskolán tanító tanárok fogják biztosítani, a jelenlegi akkreditációs törvényeknek megfelelően. Az egyetem rektora várhatóan dr. Kovács Béla lesz. Az intézmény vezetői évi hárommilliárd lejes költségvetéssel számolnak, és mint ismeretes, a magyar kormány kétmilliárd forintot különített el a költségvetésből az egyetem támogatására. Körülbelül ugyanekkora támogatást várnak a román államtól is. Amennyiben pedig még idén októberben beindul az egyetem, az Orbán-kormány az Apáczai Közalapítványon keresztül látná el anyagiakkal az intézményt, amelyiknek költségvetéséből mintegy 50 millió forint van elkülönítve erre a célra. /(princz): Partium Egyetem - már októbertől? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 14./"

Szeptember 12-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában a magyar tudományosság képviselői köszöntötték Imreh István professzort 80. életéve betöltése alkalmából. Az EME nevében Benkő Samu elnök méltatta Imreh professzor történettudósi kvalitásait és a kiemelkedő alkalmakkor használatos Mikó-serleggel köszöntette fel az ünnepeltet. A román tudományosság nevében Camil Muresan egyetemi tanár szólt Imreh István érdemeiről. Szász Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója tolmácsolta Glatz Ferencnek, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének üdvözletét és biztosította az erdélyi magyar tudós társadalmat: a magyar akadémia a jövőben is mindent megtesz az együttműködésért és a szakmai jellegű segítség megadásáért. Átadták az ünnepeltnek az Imreh István emlékkönyvet, mely tanítványai, barátai és tisztelői írásait, tanulmányait tartalmazza. /Sas Péter: A 80 esztendős Imreh István köszöntése. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Szept. 12-én négy órán keresztül feltartották a jugoszláv határőrök Patrubány Miklóst, a Magyarok Világszövetsége elnökhelyettesét, majd lefoglalták a nála lévő készpénzt. Patrubány a zentai csata emlékére rendezett ünnepség díszvendégeként utazott Jugoszláviába. /Az MVSZ elnökhelyettesének zaklatása a jugoszláv határon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

Szept. 12-én első alkalommal rendeztek fúvóstalálkozót Uzonban, nyolc zenekar részvételével. Az ünnepségen Kőműves István, a Jókai Mór Közművelődési Egyesület igazgatója ismertette az uzoni fúvószenekar történetét. /Fúvóstalálkozó Uzonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./

"A szenátus jóváhagyta a román állampolgárságra vonatkozó törvényt módosító és kiegészítő tervet. Az Európai Közösség igényeivel összhangban álló új előírások szerint a román állampolgárságot kérésre az alábbi körülmények között lehet megszerezni: ha az illető személy Románia területén született és lakik; ha nem született is Romániában, de legalább hét éve a román állam területén él; román állampolgárral között házasságban él, legalább öt éve; betöltötte 18. évét, és a román állam iránti hűségének tanúbizonyságát adja; egzisztenciáját törvényesen tudja biztosítani; nem volt elítélve sem az országban, sem külföldön; beszéli a román nyelvet; minimális ismeretekkel rendelkezik a román kultúráról és civilizációról. A szenátus azt az előírást is jóváhagyta, amely a román állampolgárság visszaszerzésének lehetőségét szabályozza. Egy további módosítás értelmében azok a személyek, akik betöltötték a 18 évet, alapos okokból lemondhatnak a román állampolgárságról. /Ki lehet román állampolgár? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./"

Az ellenzéki pártok tiltakoztak a kormány határozata ellen, hogy az ortodox egyházat ne nyilvánítsák államvallássá. Ion Iliescu volt elnök szerint egy olyan államban, ahol a lakosság 90 százaléka ortodox és e vallás vezetői az országban vannak, egyházukat nem külföldről irányítják, mint az egyéb felekezetekhez tartozó egyházakat, a kormány döntését feltétlenül át kell gondolni. Mind a görög katolikus, mind a római katolikus egyház a Vatikántól függ, ezért nem tarthatnak jogot nemzeti egyházi státusra. - Varujan Vosganian sajtótájékoztatóján kijelentette: a Jobboldali Erők Szövetsége úgy látja, hogy az ortodox egyházat államvallássá kell nyilvánítani. - A Román Nemzeti Egységpárt szintén helyénvalónak és jogosnak tartja az ortodox egyházi vezetők tiltakozását - jelentette be Ioan Gavra, a párt alelnöke. /Az ellenzék az ortodox egyház követelését támogatja. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Szept. 13-i sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ elnök veszélyes lépésnek nevezte az ortodox egyház követelését, miszerint államvallássá nyilvánítsák. Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy Romániában minden egyház, bármennyi legyen is híveinek száma, egyenlő jogokat kell hogy élvezzen. /Markó Béla kizárólagos megnyilvánulásnak tartja az ortodox egyház kérését. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Szeptember 2-án megalakult Kolozsvárott az RMDSZ Nemzetépítő Platformja (NÉP), egyelőre Beszterce-Naszód, Bihar, Kolozs és Maros megyei RMDSZ-tagok részvételével. A platform ideiglenes vezetését Vekov Károly (elnök), Izsák Balázs és Pápay Zoltán (alelnökök) látja el. Dokumentumaikat a szeptember 18-án esedékes ülésen terjesztik a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé. A sajtónak előzőleg eljuttatták a platform zászlóbontó szándéknyilatkozatát, programtervezetét, valamint Vekov Károlynak A tanügyi törvények című terjedelmes elemzését az érvényben lévő, a magyar nyelvű oktatást és önálló intézményépítést korlátozó, a jelenlegi RMDSZ-vezetés hathatós közreműködésével megszületett jogszabályokról. A Romániai Magyar Szó szeptember 8-ai számában támadás jelent meg a születőben lévő kezdeményezés ellen, Fey László tollából. A Nemzeti Platform szándéknyilatkozatában kifejtette, hogy elégedetlen a tíz év mérlegével, a koalíciós kormányzati időszak eredményeivel és az RMDSZ teljesítményével is. Megmaradásunkat és ittmaradásunkat őseink földjén csak akkor látjuk biztosítottnak, ha változtatunk eddigi politikánkon - olvasható. A platform az RMDSZ programjának megfelelően a nemzeti érdekek egyértelmű megjelenítését és érvényesítését tartja elsőrendű feladatának. A platform a kereszténydemokrácia elveire és értékeire épül, mintegy jelezve: az RMDSZ-ben jelenleg nincs hiteles megjelenítője ennek az értékrendnek és politikai irányzatnak, hiszen a Hajdú Gábor, Nagy Benedek, Bárányi Ferenc stb. nevével fémjelzett Romániai Magyar Kereszténydemokrata Pártnak sikerült mára a láthatatlanságig belesimulni a balkáni tájba. /Zászlóbontás a nemzeti oldalon. Újabb platform az RMDSZ-ben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 14./

Szept. 13-án a Hungária Televízió Közalapítvány erdélyi körúton levő elnöksége találkozott a Duna Televízió marosvásárhelyi közönségével. A Bernády Házban megtartott találkozón a vendégeket Gálfalvi György, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi tagja köszöntötte. Bíró Sándor, a kuratórium elnöke szerint jó hangulatú munka folyik a kuratóriumban. Az alapítvány feladata elsősorban a Duna Televízió függetlenségének védelme, ugyanakkor ellenőrzi, hogy a tévé betartja-e a közszolgálatiság szabályait. Az erdélyi körút alkalmat a nézőknek, hogy véleményt mondjanak a Duna tévé műsorairól, javaslatokat, ajánlásokat fogalmazzanak meg. A jelenlevők még több dokumentumfilmet, történelmi jellegű riportot és főleg a Magyarország határain kívül élő magyarok életét bemutató műsort igényeltek. Egyesek kifogásolták, hogy bizonyos témákat, problémákat túlságosan lekerekítenek. Szóba került az olyan gazdasági műsorok hiánya. /(mózes): A Hungária Televízió Közalapítvány erdélyi körútja. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./ Szatmárnémetiben, a Hungaria Televízió Közalapítvány elnöksége és a helybeli értelmiség találkozóján sok kérdés felmerült, ezek között volt az, hogy többet kellene foglalkozni a Partiummal és a szórványmagyarság problémáival, fel kell mutatni azokat a sikeres vállalkozásokat, melyek adott településen a közösség megtartói. A Vállaj-Csanálos régóta megnyitásra váró határátkelő, ahol napok alatt minden kész volna a forgalom beindítására, ha lenne végre a döntéshez elegendő politikai akarat. 100-150 ezer ember helyzetén könnyítene ez a döntés! Vetési László, az erdélyi kuratórium vezetője is jelen volt. Többen dicsérték a Duna TV adásait, nemzet- és közösségmegtartó műsorait. - Kisebb közösségek, falvak továbbra is igényelhetnek parabola-antennát, ott, ahol a Duna TV adása kábeltévén nem hozható be. /A Duna TV figyelmében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

Hosszú évek óta csupán egy-két temetés alkalmával szólaltak meg Érhatvan református templomának harangjai. Évtizedekkel ezelőtt még százhat református lélek élt a faluban. Azóta a gyülekezet egyre fogyott, ma már csak hárman vannak. Templomukat az idő kikezdte. Sokan összefogtak, hogy segítsenek. Most megújítva várja felszentelését. Új toronytetőt kapott, és a harangokra új kötél került. Az elnémított harangok újra hívogatnak. A szeptember 19-én kezdődő ünnepélyen megújítva visszavár a templom! A kevésre is szükség van! A három is értékes. A maradékot is össze kell szednünk, mint régen aratás után a szegények az ott maradt tallózni való kalászokat. /Balogh Sándor tiszteletbeli esperes: Érhatvan. Elnémított harangok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 14./

Neményi József Nándor nyári szakmai gyakorlatra vitte a szociológus hallgatókat. Az útvonal: Néma, Dés, Baca, majd Retteg. Leállt gyárakról, nyomorról, elnéptelenedett tanyákról szerezhettek tudomást. A térségben közel 20%-os a munkanélküliség aránya. Désen meglátogatták dr. Deési Daday Loránd sírját. Hetven évvel ezelőtt írta meg Zátony című könyvét, amelyért utóbb rengeteget szenvedett. A regényben az 1919-1923-as gazdasági, politikai és társadalmi rendszerváltást ábrázolta. Ezekben az években Erdélyben a magyar polgári és földesúri osztály elvesztette egész hatalmát. A Zátony miatt az író megjárta a Duna-Fekete-tenger csatornát s a román börtönöket, de regénye a mostani magyar politikai elitnek is elgondolkodtató lehet. Az erdélyi trauma tovább tart, állapította meg Neményi József Nándor. Désen és Rettegen mind kevesebb magyar ismerőssel és baráttal találkozott. Elmentek, felszívódtak. Az életszínvonal az 1989-es év 50%-ára süllyedt. Augusztustól újból érezhető az árhullám. - A kormány új privatizációs stratégiája szerint az első szakaszban 13 nagy csődbe jutott vállalatot próbálnak magánosítani vagy felszámolni. A második periódusban 50 kisebb, de országos fontosságú kereskedelmi társaságot privatizálnak. /Neményi József Nándor: Zátony. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Szept. 13-án volt a felvételi Csíkszeredában a Megyei Művészeti Népiskola szaktanfolyamaira. Körössy Orsolya, az intézmény igazgatója tájékoztatójából kiderült, hogy Csíkszeredában több kurzus indul: zongora, hegedű, szintetizátor szak, fúvós hangszerek, balett, grafika-festészet, kirakatrendezés, s természetesen fafaragás. Székelyudvarhelyen az idei évtől a meglévők mellett két új szaktanfolyam indul: a népi tánc és a színjátszás. Gyergyószentmiklóson a felsoroltakon kívül ének, vonószenekar, blockflöte szak is működik. Maroshévízen gitár, zongora, ének kurzusok indulnak, a két kihelyezett fafaragó tanfolyam Szentegyházán és Székelykeresztúron fog tevékenykedni. Idén összesen 350-en látogatják a tanfolyamokat. Egyik bevételi forrásuk a tandíj. A megyei költségvetésből is kapnak támogatást. A végzettek oklevelet kapnak. A népfőiskolai oklevelet sok esetben figyelembe veszik. Többen egyetemi előkészítőnek tekintik a tanfolyamokat, s be is jutnak a különböző szakokra. /Holnap kezdődik az oktatás a művészeti népiskolában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./

Az elmúlt hét végén immár negyedik alkalommal szervezte meg karrierbörzéjét a Junior Business Klub és a Mercurius Gazdaságfejlesztési Egyesület, ezúttal is Sepsiszentgyörgyön, biztosítva találkozási lehetőséget a friss diplomás főiskolai végzősök, illetve a szakképzett diplomás értelmiségiek, valamint az ezek foglalkoztatásában érdekelt vállalkozók számára. Jelenleg a jogászok, közgazdászok, informatikusok iránt nagyobb az érdeklődés. /Karrierbörze - a remény jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

Szeptemberben létre kívánják hozni a Székelyföldi Városok Szövetségét - jelentette be Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. Székelyföldet önálló régióként egyre markánsabban kell megjeleníteni. A szövetség minden egyes problémakörrel foglalkozik majd, az összes területen, az oktatástól a gazdaságig próbál megoldásokat keresni, védi és képviseli a térség érdekeit. Várhatóan a következő városok tartoznak majd a szövetséghez: Kovászna megyéből Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Barót, Kovászna, Hargita megyéből Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Szentegyháza, Székelykeresztúr, illetve Maros megyéből Marosvásárhely, Szováta. /Székelyföldi Városok Szövetsége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./

A csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban az elmúlt hét végén a Nők az egyházban címen Bodó Márta, Keresztény Szó szerkesztője tartott előadást. A Keresztény Szó munkatársaként rengeteget járt terepre, falvakba, kisvárosi templomba járó emberekhez. Azt érzékelte, hogy pontosan a hagyományos és tömbben élő katolikus vidékeken az emberek túlságosan elégedettek hagyományaikkal. Úgy látja, hogy érzékelni kellene az idők jeleit. Például amikor falusi plébániai közösségéből felkerül valaki a kolozsvári egyetemre, akkor elvész a nagyvárosi forgatagban, mert azokat a népegyházi kereteket a nagyvárosi életformában nem lehet megtartani. Egy újfajta, reális modellt kellene a szülőknek a fiatalok elé állítani. /Nők az egyházban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./

"Nyárádszentlászlót 1968-ban, a megyésítéskor a szomszédos Nyárádgálfalva községhez csatolták, azonban a szentlászlóiak megőrizzék indentitásukat. Nyárádszentlászlón a reformátusoknak 111 esztendeig vályogtemplomuk volt. Gáspár András backamadarasi lelkész, templomépítő pap elmondta, hogy két leányegyházuk közül előbb Nyomáton kezdték el az építést 1992-ben, és 1994 augusztusában felszentelhette a püspök. Szept. 12-én Nyárádszentlászlón ünnepelt a háromszázvalahány lelkes falu. Lakói zömmel reformátusok /156 fő/ és unitáriusok, kisebb részben katolikusok. A Hadnagy Judit tervezte épület kicsinek bizonyult a szentelésre összesereglett híveknek. Eljött az építés legfőbb támogatója is, a Liverpoolban élő báró Vitéz lemhényi dr. Zsigmond András angol feleségével. Angliából jött Harvey Cristopher is, aki az ifjúsági ház építését segítette, hálából az ő nevét viseli az intézmény. Ez a ház a Közép-Nyárádmente ifjúságáé - jelentette ki Gáspár András lelkész. Az emeleti részen kis manzárdszobákat képeztek ki, ifjúsági táborok, találkozók alkalmára. És csángó gyermekek nyaraltatására. Eljött a holland testvérgyülekezet négy tagja; ők még szombaton elhelyezték Backamadarason az öregotthon alapkövét. A Duna-csatornát megjárt, sokat szenvedett dr. Csiha Kálmán elmondta, hogy 1989 óta a reformátusok 166 új épületet húztak fel Erdélyben, ebből 32 a templom. Gáspár András lelkész vázolta a templomépítés történetét. Dr. Lehr György budapesti külügyminisztériumi megbízott a vitézi rend érdemkeresztjét adományozta Csiha Kálmán püspök úrnak templom- és egyházépítő munkássága elismeréseként. - A közeljövőben kápolnát emelnek a katolikus hívek is. /Bölöni Domokos: Új temploma van Nyárádszentlászlónak. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14., Máthé Éva: "Ellenszélben is előre menni!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./"

"Szeptember 14-én Homoródfürdőn leleplezték a száz évvel ezelőtt, 1899. április 13-án született dr. Bakk Elek tiszteletére készült emléktáblát. A Tamás István kőfaragó által készített márványtábla emlékeztet a székelyföldi orvosra. A Felsőboldogfalván született orvos nemcsak a betegek gyógyítója, de Székelyudvarhely sokoldalú közéleti embere is volt. Fő műve az 1936- ban megjelent "Rajtad is múlik, hogy beteg ne légy!" című munkája. /Dr. Bakk Elekre emlékezünk. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), szept. 15./"

"Szept. 12-én, halálának tizedik évfordulóján Újvárossy Ernőre, a temesvári ellenállás hősi halottjára emlékezett a helybeli református gyülekezet. A zsúfolásig telt templomban Tőkés László püspök hirdetett igét. Az istentisztelet után az Újvárossy Ernőről elnevezett gyülekezeti teremben emlékeztek a hősi halált halt építőmesterre. A kerekasztal-beszélgetésen részt vett Újvárossy Erzsébet, a gyülekezet vértanújának 84 éves, Kolozsváron élő édesanyja is. Tőkés László, a száműzött lelkész és Újvárossy Ernő szinte egyszerre kerültek a vegetáló temesvári gyülekezetbe, amely Tőkés László hívására új életre kelt. A harc kezdetét 1988 őszén a falurombolás elleni állásfoglalás jelentette, majd 89 áprilisában kiéleződött a küzdelem: Tőkés László felfüggesztése elleni tiltakozásul a gyülekezet több mint 700 aláírást gyűjtött össze. Újvárossy Ernő többedmagával Nagyváradra utazott, hogy a püspökségen Tőkés László igazáért kiálljon. 1989 nyarán, miközben Tőkést, Újvárossyt és társait meghurcolták, kihallgatásokra hívták be, Tőkés László megjelent a Panoráma műsorában. Újvárossy Ernő ekkor már tudta, hogy az életével játszik, de nem futamodott meg, a végsőkig kitartott. Tőkés László kijelentette: meg van róla győződve, hogy Újvárossy Ernőt meggyilkolták. Ez alkalommal Gazda Árpád újságíró, a tíz évvel ezelőtti események egyik résztvevője javasolta, hogy a gyilkossági ügyben ismeretlen tettes ellen tegyenek feljelentést a rendőrségen. Tíz évvel ezelőtt Kovács Miklósnak, a budapesti Keresztény Ökumenikus Társaság egykori elnökségi tagjának köszönhetően , - aki annak idején Tőkés László ügyét is felvállalta - Újvárossy Ernő halálhíre egészen Amerikáig eljutott. Kovács Miklós a Mikes Kelemen Kör hollandiai rendezvényéről üzent a temesváriaknak: "Újvárossy Ernő halála bizonyult a döntő fordulatnak." "1989. szeptember 15-ig hallgathatott a zsarnok állam, mondhatták zsoldosai, kérem, semmi közünk ehhez a kálvinista belviszályhoz, csak Temesvár egyik kis gyülekezete civódik püspökével. De mert ellenállása kiszabadult, szellemét már nem voltak képesek palackba másképp visszagyúrni, elvették Újvárossy Ernő életét." "Az Országgyűlés akkori elnöke, Szűrös Mátyás azokban a napokban Amerikába tartott. A telefaxon utána küldött dokumentumokat a világ elé tárhatta. Ha voltak még illúziók a zsarnokot és rendszerét illetően, ezek most szertefoszlottak." 1989. szeptember 15-én érkezett meg a püspöki körlevél: Tőkés Lászlónak el kell hagynia temesvári állását és szolgálati lakását. A temesvári református gyülekezet hősiesen ellenállt. - A mostani emlékezésen Péterffy Lajos nagyváradi színművész szavalta el Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versének egy részletét és Reményik Sándor Ahogy lehet című versét. Kudor István fafaragó művész /Bánffyhunyad/, a monumentális kopjafa alkotója is beszélt. /Ez Temesvár titka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./"

Idén a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem különböző karaira 4812-en jutottak be, ebből 700-an magyar nemzetiségűek. Az egyetemen 15 455 egyetemistával kezdődik el az új tanév, figyelembe véve a magánegyetemi helyek jócskán megduzzadt számát. /Ötezerrel csökkent. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

Szept. 10-én Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök képviseletében Kötő József államtitkár részt vett Brassóban a Romániai Könyvkiadók Egyesülete által szervezett kerekasztal-beszélgetésen, amelynek keretében a szakemberek, a politika képviselői megvitatták a könyvkiadás kérdéseit. A részvevők egyértelműen leszögezték, hogy a politika képviselőinek azonnali törvénykezési segítségnyújtására, a civil társadalom alapítványi rendszerének létrehozására van szükség ahhoz, hogy a kultúrateremtés eme fontos eszköze megállíthassa a piacgazdaság körülményei között az önfelszámolás folyamatát. /Kerekasztal a romániai könyvkiadás kérdéseiről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

Szept. 10-én Andrei Marga közoktatásügyi miniszter meglátogatta a gyergyószentmiklósi főiskolát, ahol megbeszéléseket folytatott Dombay Istvánnal, a főiskolai kar vezetőjével és dr. Garda Dezső parlamenti képviselővel. A megbeszéléseken fölmerült annak lehetősége is, hogy a gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozat új szakkal bővüljön. A miniszter felajánlotta, hogy amennyiben 3-4 napon belül kézhez kapja a szükséges kéréseket, az új szak már e tanévtől beindulhat. Dombay István földrajz-idegen nyelv tanári szakot kezdeményezett, dr. Garda Dezső erdészet- környezetvédelem szakot, végül kivitelezési nehézségek miatt a lehetőség jövőbeni terv maradt. Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő a turisztikai főiskolát végzők ügyében a brevet kérdését vetette föl, de a miniszter jelezte, hogy ebben nem tud segíteni. /Gál Éva Emese: Miniszter a gyergyói egyetemen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

Szept. 13-án a Bukarestben tartózkodó Visy Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára kijelentette: A magyar kulturális tárca készen áll anyagi és szakmai szempontból biztosítani az aradi vértanúk emlékművének helyreállítását. A Zala György-féle szobor helyreállításáról elmondta: megvan a szobor, megvannak a darabjai. A vértanú tábornokok tizenhárom domborműve az aradi múzeumban van. Az emlékmű részei két különböző helyen, két megőrzőnél vannak. A kőtalapzat eltűnt, azt rekonstruálni kellene, ki kellene faragni vagy felépíteni. Ahhoz, hogy az emlékparkot október 6-án legalább jelképesen felavathassák, sürgősen meg kell találni a helyét Aradon - hangsúlyozta Visy Zsolt. /Gyorsan kéne lépni, ha októberben avatni kívánunk... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./