Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Draskovics, Vuk
133516 tétel
1999. január 28.
"Ismét kollektív kiváltságokat kér az RMDSZ a magyar kisebbségnek - írta jan. 27-i számában a Curentul című lap, arról beszámolva, hogy Frunda György szenátor, a román ET-küldöttség tagja javaslatot terjesztett elő, hogy az Európa Tanács közgyűlése hozzon létre egy ad-hoc bizottságot a nemzeti kisebbségek helyzetének vizsgálatára. A lap ismertette a pártok egységes elutasító álláspontját. A Curentul szerint ha az ET elfogadja a javaslatot, akkor "a nemzeti kisebbségek számára nagyon könnyű lesz az önkormányzathoz vezető út. Ezt a célt pedig erőszakos konfrontáció nélkül nem lehet elérni". A román politikusok szerint "Frunda György javaslata nemcsak Románia, de egész Európa jövőjét fenyegeti". A lap kiemelte a Román Nemzeti Egységpárt elnökének reagálását, aki szerint az európai nemzeti kisebbségek helyzetével foglalkozó ad-hoc bizottság felállítására tett javaslat "a legveszélyesebb kezdeményezés a II. világháború óta". /Frunda-javaslat: hisztériás fogadtatás. Visszaállt a régi rend: a bányászok után ismét az RMDSZ van terítéken. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./"
1999. január 28.
"Patapievici feltette a kérdést. "hogyan lehetséges Corneliu Vadim Tudor szenátor létezése társadalmunkban?". Ki találta ki C. V. Tudort? 1989 előtt Tudor a Securitate egyik legaktívabb eszköze volt a román értelmiség zaklatásában. 1989 előtt tehát Tudort a Securitate találta ki, 1989 után pedig az Iliescu-Petre Roman páros élesztette fel. Iliescuék fel is használták, C. V. Tudor retorikájának minden mocska a történelmi pártokra és a kritikus értelmiségre irányult. Ki támogatta Tudort? Ez kiderült 1993 májusában, amikor egy heves összekülönbözés során kiderült, Tudor testőrei a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ alkalmazottai. 1994 márciusában az SRI Védelmi Ügyosztályának vezetőségét leváltották, mert bizalmas információkat adtak át Tudor lapjának, a Romania Mare hetilapnak. Az eltávolított tisztek beléptek a Nagy-Románia Pártba. Virgil Magureanu, az SRI volt vezetője tisztségéből való távozása után elmondta, hogy az SRI-n belül kiterjedt információs hálózat működött, amelynek élén a Nagy-Románia Párt egyik tagja, volt szekuritatés tiszt állt, aki titkos adatokat adott át C. V.Tudornak. Felmerül a kérdés, hogyan maradhatott szenátor C. V. Tudor? Az igazságszolgáltatás a végtelenségig halogatta peres ügyeinek tárgyalását. Lassan kezdenek elévülni azok a bűntények, amelyek miatt annak idején bíróság elé idézték. /H. R. Patapievici: Ki pártfogolja C. V. Tudort? - 22. című hetilap 3. számában megjelent írásának magyar fordítása - = A Hét (Bukarest), jan. 28./"
1999. január 28.
"Bakk Miklós a konzervativizmus dilemmáiról írt tanulmányában leszögezte, hogy a "román konzervativizmus még jövőképpel sem rendelkezik." Az önmagukat konzervatívnak /kereszténydemokratának/ nyilvánító politikusok kedvenc tétele szerint a román társadalom fennmaradását a hadsereg, az egyház és az iskola biztosítja. A hadsereg és az iskola Romániában "nemzeti" intézmények, nem azt a tradicionalizmust képviselik, amelyre egy modern konzervatív alternatíva alapozható, állapította meg Bakk Miklós. Az ortodoxia hagyománya sem alkalmas erre. A román értelmiségnek ma még alig néhány kivételes képviselője ismerte fel a "konzervatív gondolat" e csődjét. Az angolszász típusú konzervatív liberalizmus képviselője, Horia-Roman Patapievici szinte semmilyen hatást nem gyakorol a politikai közgondolkodásra. /Bakk Miklós: A konzervativizmus modern dilemmái. = A Hét (Bukarest), jan. 28./"
1999. január 28.
Jan. 23-25-e között Nagyváradon tartották meg a II. Drámapedagógiai Napokat, melyen magyarországi pedagógusok is részt vettek. A bemutató foglalkozásokon részt vett az 1997-ben megalakult Romániai Magyar Drámapedagógiai Társaság elnöke, Marekovics Mária /Arad/, valamint a két alelnök, Rusz Csilla /Nagyvárad/ és Szász M. Mária /Székelyudvarhely/. Az idei tanévtől a választható tárgyak között szerepel a drámapedagógia is. /Drámapedagógia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./
1999. január 28.
Az újjáalakult Erdélyi Szépmíves Céh legújabb kiadványa a Reményik Sándor Emlékkönyv. A kötet verseit Kisgyörgy Réka gyűjtötte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./
1999. január 28.
Marosvásárhelyen a kilenc református egyházközség közül egyben, a Gecse Dániel /jelenleg Stefan cel Mare/ utcaiban működik diakóniai szolgálat: idős emberek orvosi utókezelése. Az asszisztensek fizetését a hollandiai testvérszervezet biztosítja., tájékoztatott Sárpataki János esperes. A gyülekezet elöregedő, hiszen a 4852 lélek tíz százaléka egyedül él. A rászorulók havonta jutnak segélycsomaghoz. Támogatják a jövedelem nélkülieket is. Mezey Sarolta: Diakóniai szolgálat. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./
1999. január 28.
Nagy szükség lenne kisebb városok, falvak múltjának szakszerű megjelenítésére. Ezért is fontos a Kalotaszentkirály-Zentelke 1848-1998 című füzet, melyet a kalotaszentkirályi származású, Magyarországra áttelepült Okos Márton újságíró, szerkesztő állított össze. /Makkay József: Falusi történetírás - kordokumentumok tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./
1999. január 28.
Az elmúlt évben jelent meg Mircea Popa román magyar irodalmi kapcsolatokról szóló Apropieri si culturale romano-maghiare /Dacia, 1998/ című könyve. /Könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./
1999. január 28.
A szegedi József Attila Tudományegyetemen évtizedek óta folyik a magyar középkor történetének kutatása. Megjelent Tóth Sándor László Levédiától a Kárpát-medencéig /Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 14. kötete/ című összefoglaló munkája. A könyv a szerző csaknem két évtizedes kutatásainak eredményét tartalmazza. Ez volt a témája az 1994-ben megvédett kandidátusi értekezésének is. /Demény Lajos: Magyarságtörténet a honfoglalás előtti században. = A Hét (Bukarest), jan. 28./
1999. január 29.
Jan. 26-án ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT). Megállapították, hogy a bányászok akciója Románia nemzetbiztonságát fenyegette. A jan. 27-én kiadott nyilatkozat szerint a bányászjárás ideje alatt ért kár meghaladja a 130 milliárd lejt. Megvitatták a Belügyminisztériumban végrehajtott vezetőcseréket. Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatója elmondta: szükségessé vált az állambiztonsági stratégia felülvizsgálata. A CSAT felszólította a kormányt, hogy dolgozzon ki megfelelő szociális védelmi programot. /A Legfelsőbb Védelmi Tanács kimodta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
1999. január 29.
"Lord Russel-Johnston, az Európa Tanács Parlamentjének új elnöke olyan határozati javaslatot terjesztett a testület elé, amelyben a szélsőséges politikai pártok törvényen kívül helyezését kezdeményezte. Továbbá azt is indítványozta, hogy e pártok vezetői ne tölthessenek be köztisztségeket, és felszólította a demokratikus pártokat, hogy ne kössenek szövetséget a szélsőséges politikai alakulatokkal. Lord Russel-Johnston javaslata elsősorban Jean-Marie Le Pen vezette franciaországi, a németországi újnáci, a spanyolországi baszk, az ír és olasz szélsőséges politikai pártokat érinti. - Romániára nem a nemzeti kisebbségek, hanem a homoszexuálisok miatt leselkedik az újabb monitorizálás veszélye. - Az Európa Parlament romániai küldöttsége támogatja az Európa Parlament elnökének javaslatát. Frunda György szenátor kijelentette, hogy Romániában egyes pártok számára igenis megfelel a szélsőséges pártok létezése (lásd a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártját, amely a Nagy-Románia Párthoz képest valóban "centrumpárt"). Andrei Chiliman liberális képviselő azt nyilatkozta, hogy a román parlament elemezni fogja a politikai pártokra vonatkozó törvényt, amelynek egyes szakaszai módosítást igényelnek. A román küldöttség képviselői a Mediafaxnak ugyanakkor azt is elmondták, hogy szerintük minimális az esélye annak, hogy az Európa Parlament Románia monitorizálását kezdeményezze a nemzeti kisebbségek ügyében. Cristian Dumitrescu demokrata szenátor nem támogatja Frunda Györgynek az ad hoc bizottság létrehozására vonatkozó javaslatát, mert szerinte az Európa Parlament monitorizálási és jogi bizottsága bőségesen ellátja ezt a feladatot. Bogdan Niculescu Duvaz képviselő (DP) rámutatott: Románia "sokkal jobban áll" a kisebbségi jogok fejezetével, mint a régió összes szomszédos országa. /Nemzetközi összefogás a szélsőséges pártok ellen? Le Pennek, C. V. Tudornak és az újnáciknak nincs mit keresniük Európában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./"
1999. január 29.
Jan. 28-i kolozsvári sajtóértekezletén Teodor Melescanu, a Szövetség Romániáért Párt elnöke kifejtette: Frunda György szenátor, az Európa Parlament jogi szakbizottságának alelnöke nem járt el helyesen, amikor jan. 26-án a nemzeti közösségek jogainak tiszteletbentartását felügyelő bizottság létrehozását javasolta. Melescanu szerint Frundát a szenátus külügyi bizottsága elé kell hívni, hogy magyarázatot adjon. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./
1999. január 29.
Tokay György lemondásának elfogadása csupán személycserét jelent, nem pedig koncepcióváltást az RMDSZ kisebbségi politikájában - hangsúlyozta a Kisebbségvédelmi Hivatal új vezetője, Eckstein-Kovács Péter a Szabadságnak adott interjújában. Kifejtette, hogy tevékenysége keretét a kormányprogram, illetve a hivatalnak a szervezési és működési szabályzata adja meg. Prioritásként akarja kezelni a kisebbségek oktatással kapcsolatos jogainak képviseletét, a nyelvhasználat kérdését a közigazgatásban és a bírósági gyakorlatban, valamint a közösségi és egyházi javak visszaszolgáltatását. Célja az, hogy megjelenítse a kormány ülésein az RMDSZ álláspontját. Eckstein-Kovács Péter sorozatosan felvállalt jelenleg is folyamatban levő pereket (mint például Székelyudvarhely önkormányzatának jogi képviselete a csereháti árvaház ügyében), azonban új tisztsége összeférhetetlen az ügyvédi tevékenységgel. Csakis úgy vállalta el ezt a megbízatást, hogy ígéretet kapott: megfelelő színvonalon helyettesítik majd ezekben az ügyekben. /Sz. K.: Érvényesíteni az eddig megfogalmazott prioritásokat. Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal új vezetője nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./
1999. január 29.
"Kolozsváron, a Korunk Galériában nyílt meg Vremir Mátyás kiállítása, grafikai lapjairól elismerően adott hírt Heim András. /Heim András: "Amit az ember látni szeretne". = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./"
1999. január 30.
Marosvásárhelyen sokan kérik évek óta, hogy a városban legyen RMDSZ-szervezet. Évekkel ezelőtt ugyanis létezett ilyen szervezet. A múltban a Maros megyei RMDSZ egy tollvonással megszüntette a városi RMDSZ-t. /Legyen végre megint városi RMDSZ-szervezet Marosvásárhelyen! = Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./
1999. január 30.
"Szováta fennállásának 420 éves évfordulóját ünneplik a város lakói. Az ünnepség jan. 29-én emléktábla-avatással kezdődött. "Szováta 420 éves. Állíttatta Szováta lakossága 1998-ban" - olvasható a polgármesteri hivatal épületén elhelyezett táblán. A felavatását a múlt év végéről mostanra halasztották. A kommunista időben nem engedték, hogy a város megünnepelhesse 400 éves fennállását, ezért készült csak most a tábla. Neves előadók értekeztek a város múltjáról, így Egyed Ákos, Tófalvi Zoltán és Zepeczáner Jenő. Az ülés egyik szervezője az Erdélyi Múzeum-Egyesület marosvásárhelyi fiókja volt. /Farczádi Attila: Szováta 420 évére emlékeznek. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./"
1999. február 1.
"Január 28-án Temesváron bemutatkozott a Temesvári Ökumenikus Alapítvány. Az alapító tagok - Cosma Iulian ortodox teológus (elnök), Kovács Zsombor lutheránus lelkipásztor (alelnök), Ciordas Maria orvosnő (ügyvezető igazgató) stb. - szándékai szerint az Ökumenikus Alapítvány alapvető célkitűzése az etnikumközi és felekezetközi megbékélés, a keresztény erkölcsi értékek közvetítésével. A kezdeményezők egy ökumenikus központot akarnak létrehozni Temesváron, amelynek három fő működési területe lesz: a keresztény erkölcs értékeinek terjesztése a nevelés útján, az etnikumközi és felekezetközi párbeszédhez szükséges feltételek biztosítása, a helyi nemzeti és vallási közösségek fejlesztését elősegítő tervek (projektek) támogatása. Az eseményen jelen volt többek között Nicolae Corneanu ortodox metropolita, Kräuter Sebestyén római katolikus megyéspüspök, Neumann Ernő temesvári főrabbi, Nicolae Teodorescu görög katolikus vikárius, Bányai Ferenc református esperes, továbbá eljöttek más egyházi, illetve a helyi közigazgatásban dolgozó személyiségek. Nicolae Corneanu ortodox püspök arról beszélt, hogy Temesváron az ökumenizmusnak, a felekezetközi jó viszonyoknak erős hagyományai vannak, ezt igazolja Neumann Ernő főrabbi jelenléte is, ami a világ egy másik pontján talán szokatlan lenne egy ökumenikus találkozón. Kräuter Sebestyén, akinek "nyája", a bánsági katolikusok, nem kevesebb, mint nyolc nyelven imádkoznak (!), három nyelven - románul, magyarul és németül - üdvözölte a kezdeményezést. Neumann Ernő, Temesvár főrabbija arról beszélt, hogy az ökumenizmus a keresztény egyházak közeledését szolgálja, de valamennyi egy közös törzsön, a zsidó valláson sarjadt új hajtás. /Pataki Zoltán: A felekezet- és etnikumközi megbékélésért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./"
1999. február 1.
Göncz Árpád köztársasági elnök - több közép-európai államfő társaságában - az Aacheni Dómért Európai Alapítvány alakuló ülésén vett részt a Frank Birodalom kiemelkedő királya, Nagy Károly egykori székvárosában. Aachenban találkozott a magyar és a román elnök. Emil Constantinescu tájékoztatta Göncz Árpádot hazája belső helyzetéről. kifejtve, hogy a problémák megoldását a reformokban és a privatizáció felgyorsításában látja. Külön kiemelte a romániai magyar kisebbség pozitív, bölcs viselkedését az elmúlt hetekben. Göncz Árpád hangsúlyozta: Magyarország viszonya Romániához változatlan. A két ország közötti jó kapcsolat egyértelműen szükséges, az együttműködés elengedhetetlen. /Göncz-Constantinescu találkozó Aachenban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./
1999. február 1.
"A Romániai Magyar Szó ismertette Tokay Györggyel készített interjút, amely a Bihari Naplóban jelent meg. Arra a kérdésre, hogy a személycserének volt-e köze a tervezett, s a bányászlázadás miatt elhalasztott nyárádszeredai Fórumhoz, így felelt: "A nyárádszeredai Fórumot illetően nem hiszem, hogy sok köze lenne ehhez az én elmozdításomnak. Általában nem nagyon hiszem azt, hogy ezek a fórumok ebben a periódusban oly pozitív szerepet játszanának, mint ahogy azt a tiszteletbeli elnök úr gondolja. E rendkívül nehéz gazdasági helyzetben az RMDSZ legitim, megválasztott vezetőinek a reform mellett kell felsorakozniuk, és minden vitát - ami természetes, hogy van, és demokratikus szervezetben kell is, hogy legyen - a legitim szervezeteken belül kell lefolytatniuk." Tokay nem akarja barátja és utódja, Eckstein Kovács Péter munkáját befolyásolni. A kialakított intézményes keretet a továbbiakban meg kell erősíteni, hiszen az Európai Unió jelentése is aláhúzza, hogy ez az intézmény alulméretezett. Meg kell erősíteni, szükséges tovább fejleszteni a területi irodák tevékenységét, mert a nemzetiségek problémáit a helyszínen kell megoldani, és nem Bukarestben. Nagyon sokan még a saját szövetségünkben sem tudták, hogy ez a hivatal tizenhét különböző kisebbség érdekeit képviseli, és mind a tizenhétre külön gondot kell fordítani. Úgy gondolom, az RMDSZ akkor bizonyítja felelősségét az egész ország előtt, hogy érett politikai erő, ha mind a tizenhétre gondol, függetlenül attól, hogy sokan vannak vagy kevesen. Konkrét feladatként előttünk áll az ingatlan-visszaadást, a közösségi vagyon visszaadását szabályozó törvény elfogadtatása a kormánnyal és a parlamenttel; a tervezet már elkészült. Be kell fejezni a visszaszolgáltatási procedúrákat, amelyeket az eddig már elfogadott kormányrendeletekkel megkezdtünk; 17 ingatlanról van szó, a rendeletben szereplő 8 ingatlan közül mindössze hármat sikerült visszaadni jogos tulajdonosának. Végül, de nem utolsósorban szólnom kell még két problémáról. Az egyik a kisebbségi törvény előterjesztése és megvitatása, a másik a romakérdés megoldásában való előrehaladás. Ez szerintem nem egy, hanem akár még négy évre való feladat. /Tokay György menesztésének újabb hullámai = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./"
1999. február 1.
Varujan Vosganian szenátor, Románia Alternatívája Párt elnöke Kolozsváron tartott sajtóértekezletén a bányászjárásról, az idei állami költségvetési törvénytervezetről, illetve a személyi és kollektív jogokról beszélt. Kifejtette: a bányászjárás nem volt más, mint egyes ellenzéki pártok által a háttérből irányított államellenes megmozdulás. A coziai megegyezést pedig a hadsereg erődemonstrációja tette lehetővé. A költségvetés tervezetéről elmondta: helytelen lépés volt a külföldi befektetőknek biztosított előnyök megszüntetése. Vosganian kijelentette: az RMDSZ komoly ellenfélre számíthat a jobboldal részéről, ha tovább folytatja autonomista politikáját. Pártja nem támogatja a kollektív jogokat. /Kiss Olivér: Nem támogatja a kollektív jogokat a jobboldal - hangoztatta Varujan Vosganian szenátor. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./
1999. február 1.
"A Hajdú Gábor egészségügyi miniszter elleni erősödő támadásokra válaszul Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: Hajdú "nagyon nehéz és kritikus tárcának a vezetője". Szerinte "az Egészségügyi Minisztérium nem tét nélküli tárca, hihetetlen gazdasági, szakmai és csoportérdekek csapnak össze, amelyek felfaltak már kilenc minisztert". Takács dicsérte Hajdú munkabírását, korrektségét és megvesztegethetetlen-ségét - úgy látja, éppen ezért van olyan sok ellensége a miniszternek. Az RMDSZ alapvető érdeke, hogy a reformintézkedéseket "következetesen életbe léptessük" - jelentette ki a politikus, hozzátéve: "pillanatnyilag úgy gondolom, hogy nem szabad megfutamodnunk". /Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./"
1999. február 1.
Göncz Árpád államfő a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével tüntette ki a Ferenczy István marosvásárhelyi színművészt művészi munkásságáért, Szilágyi István írót a Kolozsváron megjelenő Helikon című hetilap főszerkesztőjét pedig a romániai magyar irodalom terén végzett munkásságáért. A kitüntetéseket Marosvásárhelyen adta át bensőséges ünnepség keretében Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete. Jelen volt Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is. /Ferenczy István és Szilágyi István kitüntetése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./
1999. február 1.
Duna Televízió baráti körök III. találkozóján, a világ magyarságának valamennyi régiójából egybegyűlt képviselők megdöbbenéssel tapasztalták, hogy az utóbbi időben egyre gyakrabban hangzanak el a nyilvánosság előtt a Duna Televízió létjogosultságát és szervezeti önállóságát megkérdőjelező nyilatkozatok. Ezek ismeretében a találkozó résztvevői az alábbi állásfoglalást fogadták el. 1. A Duna Televízió, mint az első műholdas magyar televízió, megkülönböztetett feladatként végzi az egyetemes magyarságtudat építését egy nemzetközileg elismert és támogatott anyaország-szerep jegyében. 2. A Duna Televízió létjogosultságának, szervezeti önállóságának megkérdőjelezése, éppen a médiatörvény újratárgyalásának kezdetén és az Európai Unióba való belépésünk idején az összmagyarság elemi nemzeti érdekeit veszélyezteti. 3. E televízió a maga sajátos feladatát a közszolgálatiság és a színvonalon, sokoldalúan, tárgyilagosan, biztos szakmai felkészültséggel valósítja meg. A fentiek okán a Duna Televízió baráti köreinek III. találkozója határozottan kiáll a Duna Televízió - törvényben rögzített önállóságának és sajátos feladatrendszerének sérthetetlensége mellett. /Döbbenet és Duna Televízió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./
1999. február 1.
"A tervezett Keleti Újságról a születendő lap egyik tulajdonosa, Verestóy Attila szenátor, elmondta: az idei esztendő első napjaiban végre sikerült annyi pénzt összegyűjteni, amellyel már megindítható a napilap. Rajta kívül Lányi Szabolcs és egy magyarországi vállalkozó is befektet, mert ez egy gazdasági vállalkozás lesz, alapjában véve. Verestóy cáfolta, hogy a Népszabadság lenne a partner, mert ilyen hírek keringenek. A szerződést február 15-én írják majd alá, ekkortól lehet pontosan tudni, hogy végül is milyen összeggel gazdálkodhat a lapkiadó, és mikortól kezdődhet el a Keleti Újság megjelentetése. A lap megjelentetése 1,7 millió dollárba kerülne, mindeddig azonban csak egymillió gyűlt össze. A jövőbeni laptulajdonosok szerint azonban kezdetben ennyi is elég. Az indulás dátuma is változott az idők folyamán, mostanában mind gyakrabban emlegetik április 1-jét. /Mi újság? RMDSZ-magánlap áprilisban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./"
1999. február 2.
"Január 29-én Kolozsvárt ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Markó Béla szövetségi elnök elemezte a bányászjárás bel- és külföldi visszhangját, Románia ezzel kapcsolatos nemzetközi megítélését. Jelezte, hogy a "coziai megegyezés" még mindig nem átlátható. Az események során kiderült, hogy a jogos szociális problémáikon túl, a bányászok arra törekedtek, hogy megdöntsék a fennálló rendszert, a demokratikus intézményeket. Értékelése szerint a rendfenntartó erők ellen tudtak volna állni a rohamoknak, ha vezetőik különböző elkötelezettsége miatt nem kapnak ellentmondó, sőt kártékony parancsokat. A bányásztüntetés napjaiban az RMDSZ-t meg se említették, ám mihelyt elmúlt a veszély, az RMDSZ elleni támadások azonnal ismét folytatódtak Ebből következik, hogy a médiának és bizonyos romániai politikai köröknek szükségük van az örökös ellenség-képre. Megtárgyalták a február 27-ére kitűzött marosvásárhelyi SZKT főbb problémaköreit, valamint a kongresszus előkészületeit. /Szükség van az ellenség-képre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./"
1999. február 2.
Jan. 30-án Gyulán három jelölt közül az aradi Sofronie atyát választotta püspöknek a magyarországi román ortodox egyház közgyűlése. Az 1997-ben létrehozott egyházmegye első püspökévé azt követően válhat a 32 éves aradi szerzetes, hogy a bukaresti pátriárkátus szinódusa jóváhagyja a gyulai döntést. Sofronie atya orvosi végzettségű, Görögországban és Nyugat-Európában is tanult. A leendő püspök valamennyire ért magyarul is. A püspökválasztó közgyűlésen részt vett az új román püspökség ideiglenes vezetője, Seviciu Timotei aradi püspök is. /Megválasztották az első gyulai román püspököt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
1999. február 2.
Radu Vasile miniszterelnök jan. 27-30-a között látogatást tett Németországban. Egyenlő elbánást kért Románia és a többi kelet-európai ország számára. Radu Vasile tapasztalatait összegezve kifejezet meggyőződését, hogy német segítséggel kellene privatizálni a hazai biztosítási társaságokat és létrehozni a magán nyugdíjalapokat. /Radu Vasile németországi tapasztalata. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./
1999. február 2.
"Rosszhiszeműen fogadta a román közvélemény Frunda György szenátornak, a román ET-küldöttség tagjának, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése jogi bizottsága frissen megválasztott alelnökének azt a javaslatát, amely az európai kisebbségek jogainak tiszteletben tartását vizsgáló ad hoc bizottság létrehozását célozta. A román sajtóban napvilágot látott tudósítások szerint mind a koalíciós, mind az ellenzéki pártok hevesen tiltakoznak e bizottság létrehozása ellen, és Románia monitorizálásának felújításán való mesterkedéssel vádolják az RMDSZ-t. - "Ezt a javaslatot nem most, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének múlt heti ülésén tettem, hanem még 1998 szeptemberében, de csak az idén került napirendre" - részletezte az ügy hátterét Frunda szenátor. - A javaslatot készségesen támogatók tíz különböző országból és meglehetősen különböző ideológiájú csoportból valók. Már csak ez a tény is azt bizonyítja, hogy mennyire odafigyelnek mindenhol a kisebbségi kérdésekre, és mennyire igyekeznek orvosolni ezeket. Ennek a bizottságnak a létrehozása nem románellenes, és nem célozza Románia monitorizálásának újraindítását. Ez egy olyan testület lenne, amely felleltározná minden országban a létező kisebbségi problémákat, ugyanakkor kötelezi a tagországokat, hogy aláírják és ratifikálják a Kisebbségi Keretegyezményt, illetve a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. A bizottság ugyanakkor kidolgozna egy mellékletet az Európai Emberjogi Egyezményhez - magyarázta Frunda hozzátéve: ennek a mellékletnek a kidolgozására vonatkozó tervről még 1993-ban megegyezés született, amelyet kézjegyeikkel szentesítették az ET-tagállamainak elnökei, köztük a volt román elnök, Ion Iliescu is. "Indirekte", tehát ő maga is kezdeményezte a bizottság létrehozását. - Nem célom Románia monitorizálása - hangsúlyozta Frunda. - Sőt! Ismeretes, az Amnesty International nyomást gyakorol különböző nyugati képviselőkre, hogy indítsák végre újra a monitorizálást. Felszólalásomban viszont épp amellett érveltem, hogy igenis támogatni kell a jelenlegi román kormányt, mert csak ez szavatolhatja a demokratikus jogállam létrehozását Romániában. Nagyrészt ennek is köszönhető, hogy a ET bürója elfogadta azt a nyilatkozatot, amelyet múlt hétfőn mutatott be Daniel Tarchys főtitkár, és amely feltétlen támogatásáról biztosítja a román demokráciát és kormányt - mondotta Frunda. - Egyértelmű tehát - folytatta -, hogy akik támadnak, rosszhiszeműen teszik, a céljuk nem más, mint kiszorítani az RMDSZ-t a kormányból, engem meg lehetőleg az ET küldöttségéből. Nem is csoda, hiszen ez a fajta hozzáállás egyértelműen sérti a nacionalista, posztkommunista pártok érdekeit - nyilatkozta a szenátor kijelentve: a vitatott bizottság különben a román állam számára is jogi keretet biztosíthat a külföldön élő román közösségek védelmére. Frunda Györgytől megtudtuk, mind Strasbourgban, mind a román delegáció tagjainak a részéről a javaslat fogadtatása - bár erről a román sajtó nem tájékoztat - igenis kedvező volt. /Székely Kriszta: Nem célunk Románia monitorizálásának újraindítása - nyilatkozta Frunda György szenátor. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./"
1999. február 2.
"A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /KDNPP/ véleménye szerint változásra van szükség az egészségügyi minisztérium vezetésében - hangzott el a párt febr. 1-jei bukaresti sajtóértekezletén. Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke kijelentette, hogy a kormánykoalíció vezetőinek kell foglalkozniuk az egészségügyi minisztériumban kialakult helyzettel. A KDNPP részéről azóta erősödtek fel a Hajdu elleni támadások, mióta Remus Opris bekerült a párt csúcsvezetésébe. Opris egyebek között azzal vádolta a minisztert, hogy a székelyföldi megyék egészségügyi hálózatában a magyarok javára elfogult intézkedéseket hozott. Román lapértesülések szerint Opris bírálatát az is motiválja, hogy ő maga szeretne egészségügyi miniszter lenni. A parasztpárti vezetők kijelentésével kapcsolatban Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke arra emlékeztetett, hogy Diaconescu pártelnökkel már január 19-én abban állapodtak meg: a KDNPP és az RMDSZ szakemberei mielőbb "megpróbálják tisztázni, hol vannak véleménykülönbségek a két szervezet között az egészségügyi reform kérdéseiben". Amíg sor nem kerül a szakértői megbeszélésre, nem tartom hasznosnak, hogy sajtóértekezleteken vagy más alkalmakkal ilyen nyilatkozatokat tegyenek - mondta Markó. /Vita az egészségügyi minisztériumról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./"
1999. február 2.
"Az Országos Statisztikai Hivatal febr. 1-jén közzétett adatai szerint az 1998-as év "szomorú rekordot döntött meg" - írja az Adevarul. Az adatok szerint az ipari termelés 17%-kal csökkent, az infláció 40,6%-kal nőtt, a munkanélküliség pedig 10,6% lett. Visszaesés figyelhető meg a mezőgazdasági és energia termelésben, nőtt a kereskedelmi deficit. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), febr. 2. - 21. sz./"