Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Draskovics, Vuk
133516 tétel
1991. július 20-21.
Gheorghe Stefan oktatásügyi miniszter a parlamentben az egyik interpelláló képviselőnek válaszolva ismertette, hogy jelenleg a középiskolákban és egyetemeken 4000 besszarábiai diák ösztöndíját vállalta a minisztérium, ezenkívül más minisztériumok is ajánlottak fel ösztöndíjakat, így a Romániában tanuló moldovai diákok száma lassan eléri az 5000 főt. Borbély László két kérdésben interpellált. A marosvásárhelyi professzorok nyugdíjaztatásával kapcsolatban Stefan miniszter azt válaszolta, hogy a nyugdíjazott professzorok számára konzultánsi professzori minőséget ajánlottak fel. Azonban a professzoroknak már nem lesz külön szobájuk és egyéb lehetőségeik is korlátozottak. A magyarság számára a professzorok nyugdíjaztatása különösen fájdalmas, mert az utánpótlás nem biztosított. Borbély László másik interpellációjában kérte, hogy a minisztérium időben küldje meg a külön beiskolázási számokat a szaklíceumoknak és szakiskoláknak. Kérte továbbá, hogy ahol nagy számban jelentkeznek magyarok, indulhassanak külön magyar osztályok. /Béres Katalin: Négyezer besszarábiai ösztöndíjas. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20-21./
1991. július 22.
Csaknem félszáz hodáki román gyermeket lát vendégül egy hétre az MDF debreceni szervezete. 1990. márciusában Hodák faluból indultak Marosvásárhelyre a magyarok ellen a felheccelt hodáki parasztok. /Új Magyarország (Budapest), júl. 22./
1991. július 23.
A román külügyminisztérium nyilatkozatban üdvözölte a budapesti állásfoglalást, hogy Magyarország tiszteletben tartja a jelenlegi európai határok sérthetetlenségét és a területi integritás elvét, de továbbra is azt állította, hogy Antall József miniszterelnök júl. 9-i nyilatkozatában kétségbe vonta a békeszerződések érvényességét. /Román válasz Magyarországnak. = Magyar Nemzet, júl. 23./
1991. július 23.
"A magyar külügyminisztérium júl. 19-i közleményében megállapította, hogy Iliescu elnök bizarr módon fejezte ki magát Magyarországnak a jugoszláviai válsággal kapcsolatos álláspontjáról. Az ilyen nyilatkozatokat az európai gyakorlattól idegenek és nem járulnak hozzá a két ország kapcsolatainak fejlesztéséhez. A magyar fél nem kapott választ máj. 10-i javaslataira. A román külügyminisztérium közleményében válaszolt erre. Fontosnak tartják a kapcsolatok fejlesztését. Antall József miniszterelnök júl. 9-i beszédéből azt kifogásolták, hogy a párizsi békeszerződésről "úgynevezett szerződés" megfogalmazást használta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./"
1991. július 23.
Gianni de Michelis olasz külügyminiszter júl. 23-án Bukarestbe érkezett, Nastase külügyminiszterrel tárgyalt, barátsági és együttműködési szerződést és vízummegállapodást írt alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./ Olaszország Romániának Németország után a második legnagyobb kereskedelmi partnere. /MTI/
1991. július 23.
"Traian Chebeleu román küldöttségvezető Genfben, az EBEÉ nemzeti kisebbségekkel foglalkozó konferencia záróülésen kifejtette, hogy a konferencia sikeres volt. Chebeleu szerint a találkozón "sikerült ellenállni bizonyos tendenciáknak", amelyek olyan politikához való visszatérésre irányultak, amelyek az első világháborút követő időszakra irányult. "Meggyőződésünk, hogy államainknak mindent meg kell tenniük azért, hogy a kisebbségek harmonikusan integrálódjanak a társadalmakba, amelyekben élnek. Ez volt javaslatunk lényege" /Traian Chebeleu román küldöttségvezető beszéde az összejövetel záróülésén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./"
1991. július 24.
A Legfelsőbb Törvényszék ismét elnapolta a Romániai Magyar Cserkészszövetség elismerésének tárgyalását, ezúttal szept. 29-re. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./
1991. július 24.
"A New York Times júl. 2-i számában jelent meg Henry Kamm cikke: A románok tudomást szereznek nemzetük zsidóirtáshoz való hozzájárulásáról. Ebben Elie Wiesel beszédét ismertették, aki családjából egyetlen túlélőként felhívta a figyelmet az újjáéledő antiszemitizmus veszélyeire. Mindenhol ismertek voltak a tények a román zsidóüldözésről, csak Romániában nem. Romániában tömegesen gyilkolták a zsidókat, "néha a németeket is megrázó brutalitással, pogromok voltak, melyeket a katonaság és rendőrség rendezett, zsidók dolgoztak, éheztek, fagytak meg a románok által létesített koncentrációs táborokban." Kétszeresen ölték meg őket, mondta Moses Rosen főrabbi a bukaresti zsinagógában: az 1941-ben kezdődött pogrom végül 400 ezer zsidó halálát okozta, akikről csak zsidók között vagy csak külföldön lehetett beszélni. "Megölték őket a holocaust során és még az elsiratásukat is eltiltották." - mondta Moses Rosen. Ezen a gyászünnepen nem vett részt Iliescu elnök, sem Petre Roman miniszterelnök, hanem koszorút küldtek. Moses Rosen elítélte, hogy a román kormány semmit sem tesz az antiszemitizmus ellen, holott erre ő felhívta a figyelmet. A román népnek tudomására kell hozni a zsidóirtásra vonatkozó teljes igazságot, mondta a főrabbi és tiltakozott Antonescu rehabilitálása ellen. /A cikk szövegének fordítása: Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./"
1991. július 24.
"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozott Genfben Csáky Zoltánnak, a Magyar Rádió munkatársának. Nagy várakozással készültek a konferenciára, mondta a püspök, azonban észre kellett venniük, hogy megint a nagyhatalmi érdekeknek rendelődik alá a kisebbségi kérdés. Tőkés László Iliescu elnökhöz írt korábbi levelében szót emelt a magyarságukban megsértett keresztények ügyében. Úgy gondolta, hogy mint püspök, kötelessége megvédeni egyháza népét. Tőkés László fontosnak tartotta, hogy magyarországi látogatása előtt eljusson a pápához, ahol előterjesztette az egyházi és nemzetiségi vonatkozásban legfontosabb kéréseket, beszélt a moldvai csángók helyzetéről is. A pápa megértéssel hallgatta előterjesztését. /"Isten elé terjesztem ügyemet, elé viszem nyomorúságomat". = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./"
1991. július 24.
Borbély Levente, a Zengő Nyíl röplap szerzője nyilatkozott: elkeseredett pillanatában írta a röplapot a Székely Demokrata Párt /SZDP/ megalakulásáról. Elmondta, hogy a SZIF, a Székely Ifjak Fóruma 1990. febr. 8-án alakult meg. Nem akarunk egységbontók lenni, vallotta Borbély Levente. /Benkő Levente: Mit is akar a SZIF és az SZDP? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./ Előzmény: 734. sz. jegyzet. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./
1991. július 24.
"Az államelnöki hivatal szócsöve, a Dimineata egy idő óta naponta közöl magyarellenes és antiszemita cikkeket. Bizarr helyzet című cikkében azt állapította meg, hogy az 1946-ban életbe léptetett Vladescu-Racoasa nemzetiségi törvény értelmében Romániában nem létezik zsidó nemzetiség. Ezt maguk "a kommunista zsidók kérték, akik akkortájt érkeztek az országba /mint proletár internacionalisták/ és akik románnak minősítették magukat, legtöbben közülük nevüket is megváltoztatták". A lap következtetése: Romániában nincsenek zsidók. Hogyan létezhetnek akkor antiszemiták? Ha Moses Rosen antiszemitákat akar produkálni, olvasható a Dimieatában, ehhez az szükséges, hogy a vezetése alatt álló 20 ezres közösség etnikumnak vallja magát. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./ "
1991. július 24.
A Háromszék napilap adott tájékoztatást a Zengő Nyíl röplapról, amelyet Kovászna megyében terjesztenek. Ez a röplap a székely szupremációt szorgalmazza, támadja az RMDSZ-t és bejelenti, hogy a Székely Demokrata Párt alakító bizottságának álláspontját tartalmazza, melyet egy eddig ismeretlen személy, G. Borbély Levente írt alá. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./ Zengő Nyíl A kétoldalas röplap rovásírásos feliratot is tartalmaz, dátuma: 1991. július. A Zengő Nyíl a Székely Demokrata Párt Alakító Bizottságának kiadványa, G. Borbély Levente adta ki. Megtudhatjuk belőle, hogy 1991. április 18-án alakult meg Székelyudvarhelyen a Székely Demokrata Párt Alakító Bizottsága. Szinte mindenkit árulónak tartanak, Magyari Lajost, Sylvester Lajost, Fülöp Lajos múzeumigazgatót is. Az RMDSZ-t kriptokommunista szervezetnek minősítik. A zavaros szöveg végén egyetlen név szerepel, G. Borbély Leventéé.
1991. július 25.
Marosvásárhelyen 12 főt vettek fel a színiakadémia magyar tagozatára, a rendező szakra pedig 3 hallgatót. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./
1991. július 25.
Adrian Nastase külügyminiszter Loncsar külügyminiszter meghívására júl. 24-én Belgrádba érkezett. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./ A román külügyminiszter nyilatkozott a román rádiónak: reméli, hogy nőni fog az együttműködés Románia és Szerbia között. /Román rádió, MTI/
1991. július 26.
"Az EBEÉ genfi kisebbségi szakértői konferenciáján a magyar küldöttség egyik tagja, Zalatnay István júl. 15-én ismertette a magyar küldöttség nyilatkozatát. A magyar küldöttség elégedetlen, nem realizálódott annak áttekintése, hogy a részt vevő államokban miként tesznek eleget az EBEÉ keretében vállalt kötelezettségeknek. Kitért a csehszlovákiai és a romániai magyar kisebbség helyzetére. Csehszlovákiában az új szlovák nyelvtörvény nem a kisebbségi, hanem a többségi nyelv érdekeit szolgálja. A csehszlovákiai magyarságot 1945 és 1948 között tömegesen megfosztották jogaiktól. Törvényesen azóta sem rehabilitálták őket teljes mértékben. A romániai magyarság helyzete a koppenhágai értekezlet óta lényegesen rosszabbodott. A nemzetbiztonsági törvény a "szeparatizmust" jelölte meg bűncselekményként. Ez a jogilag nem meghatározható kategória a törvény önkényes alkalmazásához vezethet. Romániában a nemzeti kisebbségeket nyilvánvaló megkülönböztetésnek vetik alá az igazságszolgáltatás terén. 1990 márciusában a Vatra Romaneasca nevű szervezet véres pogromot indított a marosvásárhelyi magyarság ellen. Sütő András írót szinte megölték a magyarellenes erőszakcselekmények során, fél szeme világát elvesztette. Több mint egy év eltelte után még mindig nem állítottak bíróság elé egyetlen tettest sem, csupán magyar és roma személyeket ítéltek el. Egyetlen románt sem találtak bűnösnek, közben a kormány nem hajlandó felülvizsgálni az igazságtalanul elítéltek ügyét. - Halogatják a helyhatósági választásokat. A vezető tisztségekbe kinevezett nemzetiségek aránya. - A Bolyai Egyetem megnyitását nem engedélyezik. Uszító, antiszemita lapok jelennek meg. Csökkentették a magyar tévéműsort. A magyar iskolák elleni támadások. /A magyar küldöttség Zalatnay István által ismertetett nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./ Traian Chebeleu román küldöttségvezető erre reagálva, júl. 17-én mondott beszédében, mindent visszautasított. A szeparatizmus még csak törvénytervezetben szerepel. Az 1990. márciusi marosvásárhelyi események nem "a magyarok elleni véres pogrom", Chebeleu szerint az az előzménye, hogy márc. 15-én több mint tízezer magyar állampolgár átkelt a határon, magatartásuk sértette a románok nemzeti érzelmeit. Azt, hogy történetesen magyarokat és cigányokat állítottak bíróság elé, azzal magyarázta, hogy ellenük voltak bizonyítékok. A cigányellenes incidensekről elmondta, hogy a vétkesek ellen eljárást indítottak. Kijelentette: a Bolyai Egyetemen magyarul is lehet tanulni, erről kiadványuk, a Fehér könyv tartalmaz adatokat. Azt állította, hogy több romániai magyar lap hasonló hangnemű, mint az uszító Romania Mare. Chebeleu szerint Petre Roman miniszterelnök csak autogramot adott a Phoenix antiszemita lapnak. Visszautasította, hogy csökkentették a magyar tévé műsoridejét, ugyanígy elutasította a felvetett oktatásügyi problémákat. /Traian Chebeleu román küldöttségvezető válasza a magyar küldöttség nyilatkozatára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25., 26./"
1991. július 26.
"Traian Chebeleu Genfben, a román küldöttség képviseletében súlyosan elmarasztaló kijelentést tett a nagyváradi Bihari Napló, az Erdélyi Napló, a sepsiszentgyörgyi Európai Idő, a bukaresti Valóság lapokra, ezeket a szélsőséges, uszító bukaresti Romania Mare és a nagyváradi Phoenixhez hasonlította, azt állítva, hogy ezek a magyar lapok "útszéli hangnemben versengenek egymással Románia és a román etnikum rágalmazásában". Ezt a durva vádaskodást felháborodottan utasította vissza Iliescu elnöknek és Adrian Nastase külügyminiszterhez írt nyílt levelében a nagyváradi magyar lapokat /Bihari Napló, Erdélyi Napló/ megjelentető Analóg Kft nevében Stanik István főszerkesztő. /Nyílt levél. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./ Ehhez a tiltakozó nyílt levélhez csatlakozott többek között a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete, a nagyváradi Gazeta de Vest és Familia szerkesztősége, az RMDSZ Bihar megyei szervezete, a Polgári Szövetség, a Demokrata és Keresztény Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt megyei szervezete. /Genf: Hamis vádak sajtónk ellen! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./ A Valóság szerkesztősége is tiltakozott a vádak ellen: Valóság (Bukarest), júl. 26."
1991. július 26.
"A Valóság szerkesztősége tiltakozott Traian Chebeleu nagykövet kijelentése ellen, aki a Romania Mare szélsőséges uszító lap magyar párjának nevezett néhány magyar lapot, köztük a Valóságot. A hetilap idéz saját cikkeiből és a Romania Mareból. Az utóbbiban ilyen megállapítások találhatók: "Köszönetképpen az ezeréves vendégszeretetért a magyarok éjjel-nappal lesnek ránk, várják, mikor követünk el valami nagyobb hibát, hogy aztán megtöltsék vele az egész világot a - minden bizonnyal - középkori Ázsia szellemileg visszamaradt törzsei által szabadalmazott hagyomány szerint. És ha majd a Nyugaton elkurvult magyarság - elnézést, de pontosan akarjuk idézni - nemzetközi beavatkozást kér /ami 60 000 embert jelent!/, tudni fogjuk, hogyan boldoguljunk ezzel is..." /Valóság (Bukarest), júl. 26./"
1991. július 26.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményt hozott nyilvánosságra Tőkés László püspök júl. 8-15-e közötti svájci útjáról. Júl. 11-én előadást tartott Genfben a nemzeti kisebbségek kérdésével foglalkozó genfi tanácskozás párhuzamos rendezvényén. Találkozott Max Kampelmannal, az Egyesült Államok delegációjának vezetőjével. Tőkés püspököt fogadta Mihály román exkirály. A nemzetközi Johannita Rend tagjai közé fogadta Tőkés Lászlót. /Tőkés László svájci útjáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./
1991. július 26.
Hétről hétre rosszabb a hangulata az RMDSZ marosvásárhelyi kongresszusa után, nyilatkozta Bányai Péter. Szerinte fölösleges vitákkal fecsérelték az időt. Bukarestben kell lenni az RMDSZ központjának. Nem ért egyet Balázs Sándornak A Hétben megjelent írásával, hogy a nacionalisták táborán kívül létezik a minden feltétel nélkül egymás nyakába borulók tábora, ide tartozik Cs. Gyimesi Éva és Szilágyi N. Sándor. Bányai is közéjük sorolja magát, visszautasítva, hogy egymás nyakába borulók lennének. Bányai Péter szerint a kongresszuson a mérsékeltek és a nemzeti radikálisok mellett a politikai radikálisok is megjelentek, ő is közéjük tartozik. Bányai távolodik az RMDSZ-től. Egyelőre még nem szakított, az RMDSZ-székház pincéjében lakik és az RMDSZ alkalmazottja. /Bányai Péter: Én vagyok a második Hajdu Győző? = Valóság (Bukarest), júl. 26./
1991. július 26.
"Marosi Barna visszautasította a Kossuth Rádió Gondolat-jel című műsorában, júl. 14-én elhangzott beszélgetést az Ellenpontok című lapról. Molnár János, az Ellenpontok Magyarországra költözött munkatársa kifejtette, hogy az erdélyi magyarság "önjelölt vagy kinevezett vezetői a sajátosság méltóságának fogalmával a tehetetlenséget és a szenvedést akarták megideologizálni ... Sütő volt a főideológusa ennek a gondolatnak..." Ez az interjú megpróbálja élesen szétválasztani a nézeteket: eszerint létezett Erdélyben egy liberális, Nyugat felé orientálódó magyarságtudat és egy konzervatív, sajátosan magyar faji tulajdonságokra építő gondolatvilág. - Egy kicsit divatba jött Pesten az erdélyiek leszólása. Tőkés László neve megjárta a Mikroszkóp Színpadot, Sütő Andrást időnként rendreutasítják, Domokos Géza román kollaboráns, Szőcs Géza azért jött haza, mert a Szabad Európából kirúgták... Milyen erkölcs nevében ítélkezik Molnár János református lelkész, aki itthagyta nyáját? tett fel a kérdést Marosi Barna. /Marosi Barna: Már mindenki belénk törölheti a lábát? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./ "
1991. július 27.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöksége felhívta a figyelmet arra, hogy veszélyben van a kolozsvári Jordáky-könyvtár. Jordáky Lajos hatalmas magánkönyvtárát özvegye végrendeletében az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek ajándékozta, a lakással együtt. Az Egyesület nem tudja átvenni az örökséget, mert belügyi tisztek azt állítják, hogy ők kapták meg a lakást. /Beszélő (Budapest), júl. 27./
1991. július 27.
Szatmárnémetiben megszüntették a Kossuth Lajos, Vörösmarty Mihály, dr. Lütő Béla és Budai Nagy Antal utcákat. Az utóbbi Ion Budai Deleneau utca lett. /Utcanév-keresztelő. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 27.
1991. július 27.
Jelentős népköltészeti könyv jelent meg: A népi írásbeliség verses műfajai Aranyosvidéken /Kriterion Kiadó, Bukarest, 1991/, szerzője Pozsony Ferenc volt tordai magyar szakos tanár, jelenleg a Babes-Bolyai Egyetemen a Magyar Tanszék néprajz szakos adjunktusa. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./
1991. július 29.
Adrian Nastase külügyminiszter júl. 25-én kétnapos hivatalos látogatásra Albániába érkezett. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 27./ Nastase tárgyalt Muhamed Kapllani albán külügyminiszterrel. Nastase Albániában megállapodott abban, hogy szeptemberben összeül a gazdasági együttműködési vegyes bizottság. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./
1991. július 30.
A parlament képviselőháza megszavazta a privatizálási törvényt, nem vette figyelembe az RMDSZ módosító javaslatait. Az RMDSZ kilenc képviselője tiltakozásul kivonult a törvény megszavazásakor. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 30./
1991. július 30.
Petre Roman miniszterelnök júl. 29-én sajtóértekezleten ismertette a bákói árvíz következményeit, elmondta még, hogy 5 milliárd lejt fordítanak 14 alaptermék szubvencionálására. Háromhavonként indexelni fogják a béreket és a nyugdíjakat. A minimális nyugdíjat 75 %-kal emelik. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./
1991. július 31.
Az RMDSZ Elnöksége július 26-án Bálványos-fürdőn tartotta ülését, melyről közleményt adtak ki. A romániai demokratikus erők jelentős állásfoglalása a Polgári Szövetség nemzetiségi jogokkal kapcsolatos nyilatkozata. Az RMDSZ szerint nem tanárképző intézet oldja meg a problémát, hanem az önálló magyar tudományegyetem visszaállítása. Szükség van arra, hogy az Oktatási Minisztériumban létrejöjjön a nemzetiségi oktatással foglalkozó államtitkárság, a megyei tanfelügyelőségek pedig tükrözzék a nemzetiségi összetételt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./
1991. július 31.
A Phoenix /Nagyvárad/ hetilap 28. számában megjelent magyarellenes, az 1989. december végi tüntetőket erőszakos rendzavaróknak nevező cikk ellen júl. 26-án közös nyilatkozatban tiltakozott az RMDSZ, a Nemzeti Megmentési Front és három román párt. Ugyanezen rágalmazó cikk miatt interpellált Kerekes Károly képviselő, interpellációjában felszólította a Phoenix tiszteletbeli igazgatóját és parlamenti terjesztőjét Gheorghita Lupau képviselőt, hogy határolja el magát ettől az írástól. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./
1991. július 31.
Ifjúsági szabadegyetemet szervezett a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/, a Pro Európa Liga, a Polgári Szövetség és a Fidesz Bálványosfürdőn július 21-28-a között. Az előadók között voltak nyugat-európaiak, romániaiak /többek között Smaranda Enache, Radu Popa, Domokos Géza, Cs. Gyimesi Éva, Fábián Ernő/, magyarországiak, köztük Bíró Gáspár, Molnár Gusztáv és Németh Zsolt. /Pro Minoritate (Budapest), 2-3. sz., (ábrám): Nyári szabadegyetem. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./
1991. július 31.
A negyvenéves kényszerszünet után újraalakult Ifjúsági Keresztyén Egyesületek /IKE/ négynapos tanácskozást rendeztek Szászrégenben, július 25-28-a között, 220 fiatal részvételével. Előadást tartott - többek között - Horváth Levente, a kolozsvári református gimnázium tanára, az IKE elnöke. /(szucher): IKE találkozó Népújság Szászrégenben. = (Marosvásárhely), júl. 31./