Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Draskovics, Vuk
133516 tétel
1997. március 8.
"A bukaresti Jurnalul National márc. 5-i száma "A magyarságnak egy programja volt és maradt ? Erdély visszaszerzése" címmel interjút közöl Raoul Sorban művészetkritikussal. Szerinte egy kereskedelmi háborúnak vagyunk a tanúi, kijelentését azzal bizonyítva, hogy az Erdélybe behozott áruk fele magyarországi. Sorban kijelentette: nem hiába ellenzi Funar, hogy magyar konzulátust hozzanak létre Kolozsváron, mivel a második világháború előtti konzul is kémkedéssel, adatgyűjtéssel foglalkozott. Azt állítja, hogy a magyar kommunistáknak azért nem kellett Erdély, mivel szerintük az erdélyiek monarchisták voltak, valamint hogy Nagy Imre 56-ban kijelentette, hogy Magyarország nem tud lemondani Erdélyről. Szerinte a magyarok "1918 óta románellenes programot valósítanak meg". Raoul Sorban végül kijelentette, hogy "mindazt, amit Románia NATO-hoz való csatlakozása érdekében tettek, az a magyar diplomácia sikere". /Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./"
1997. március 8.
"Az emlékeket összegyűjtötte a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesülete, a több éves munka gyümölcsként megjelent Pásztai Ottó és Hutyra G. Zoltán szerkesztésében a Nagyváradi Permontrei Öregdiákok Emlékkönyve. Ismertetik a premontrei kanonokrendet, a váradszentmártoni rendház és plébánia történetét, osztálynévsorok és a tanárok portréi egészítik ki a könyvet. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 8./"
1997. március 8.
"1995 októberében nyílt meg Nagyváradon a Dávid Galéria. A műgyűjtők rendszeresen bejárnak, mondta dr. Indig Ottó, a magángaléria tulajdonosa. Magyarországi könyvek is kaphatók a galériában, a Nagyváradról áttelepült Kőrösi P. József, a Pesti Szalon, illetve a Noran Könyvkiadó igazgatója küldi kiadványaikat. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 8./"
1997. március 10.
"Márc. 8-án tartotta a Bolyai Társaság közgyűlését Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. Hosszú vita után egyhangúlag elfogadott határozatot hoztak arról, hogy a Bolyai Társaság kéri az önálló kolozsvári állami magyar Bolyai Egyetem létesítésének törvénybe iktatását. Szakbizottságot kell felállítani, amely kidolgozza ennek részleteit, a Bolyai Társaság részt kíván venni ebben a munkában. A Bolyai Társaság továbbá felkéri az RMDSZ-t, hogy tegye meg az ehhez szükséges lépéseket és ilyen irányú döntést vár a jelenlegi hatalomtól is.Sürgető feladatnak tekintik a magyar nyelv státusának bizonyos egyetemek struktúrában való megszilárdítását, törvényes rendezését, beleértve egyes felsőoktatási intézmények kétnyelvűségének elismerését. A Bolyai Társaság döntést vár a jelenlegi politikai hatalomtól, melyben az ismerje el és jelentse ki a követelés jogosságát. - A tisztújítás során újraválasztották elnöknek Horváth Andort, az alelnök Neményi Ágnes, a titkár Kása Zoltán lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13., Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./"
1997. március 10.
"Márc. 8-án Kolozsváron, a belvárosi unitárius templomban történt dr. Szabó Árpád unitárius püspök ünnepélyes beiktatására. Kisgyörgy Árpád főgondnok felolvasta az 1996. decemberi székelyudvarhelyi zsinat püspökválasztási határozatát, majd az esperesekhez fordult, hogy végezzék el a beiktatási szertartást. Ezután dr. Szabó Árpád elmondta püspöki székfoglaló beszédét. A külföldi testvéregyházak küldöttei is megjelentek és köszöntötték az új püspököt, hasonlóképpen a magyar történelmi egyházak püspökei, de jelen volt Bartolomeu Ananie ortodox és dr. George Gutiu görög katolikus érsek is. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./"
1997. március 10.
"Harmadik alkalommal osztotta ki díjait a Bocskai Szövetség, ezúttal Kolozsváron, márc. 8-án, Bocskai István fejedelem szülővárosában. Dr. Kreczinger István, a szövetség elnöke megnyitó beszédében elmondta, hogy az 1995-ben alapított Bocskai-díj mindenekelőtt erkölcsi elismerés a magyarság ügyének szolgálatát felvállaló személyiségek, intézmények számára. Az évente kiosztott díjakat egy erdélyi, egy magyarországi és egy Nyugaton élő közéleti személyiség veheti át. Idén Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök kapta a Bocskai-díjat, Magyarországról Hegedűs Lóránd református püspök, a nyugatiak közül pedig Fabienne Wassmer asszony, a strasbourgi francia-magyar egyesület elnöke nyerte el a díjat, aki Kolozsvár polgármesterének önkényeskedése ellen többször felemelte szavát. Wassmer elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen. Bocskai-díjban részesültek még Kolozsvár RMDSZ-es városi tanácsosai. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./"
1997. március 10.
"Márc. 8-án a brassói Áprily Lajos Líceumban megnyílt a III. Közéleti Diákakadémia. A Romániai Iskolapolgár Alapítvány szervezésében középiskolás diákok számára megrendezett szemináriumsorozat immár a harmadik csoporttal kezdi az oktatást. A részvevők felkészítést kapnak polgári szerveződések és diákönkormányzatok vezetéséhez, politológiai és jogi alapfogalmakat sajátítanak el. A megnyitón Vajda László, a szövetségi elnök politikai tanácsosa tolmácsolta Markó Béla üdvözletét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 10., 983. sz./"
1997. március 10.
"Márc. 9-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa, melyen megtárgyalták a koalíció megyei szinten való működését. Takács Csaba sajtótájékoztatójában elmondta, hogy általános benyomás, hogy a megyékben a kinevezések folyamata a megyei vezetői tisztségekbe megengedhetetlenül lassú, ez pedig megnehezíti a kormányprogram életbeültetését helyi szinten. - Napirenden szerepelt a minisztériumok decentralizált, megyei szerveinek átszervezésével kapcsolatos folyamat kiértékelése, az RMDSZ államtitkáraival és prefektusaival tartott tanácskozások konklúzióiból fakadó operatív feladatok megbeszélése, az SZKT áprilisi ülésének előkészítése, az Országos Önkormányzati Tanáccsal kapcsolatosan felmerült feladatok megvitatása, a belső választások kérdése, valamint más, aktuális gyakorlati kérdések megbeszélése: beszámoló a költségvetésről és a március 15-i ünnepségek előkészítése. Az ülés bevezetőjeként elhangzott Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatója az RMDSZ kormánykoalícióban való részvételének kül- és belpolitikai vetületeiről, valamint a szövetség szerepéről Románia NATO-hoz való csatlakozásának előmozdításában. Az ügyvezető elnök szólt a tanügyi törvény áprilisban várható módosításáról, amely figyelembe veszi az RMDSZ kisebbségi törvénykezdeményezéseit. Amint a területi elnökök beszámolóiból kitűnt, a minisztériumok megyei kirendeltségei élén történő személyi változtatások országszerte lassú ütemben mennek végbe. Egyes megyékben még egyáltalán nem került sor személycserékre, ami megnehezíti a kormánykoalíció programjának valóra váltását. Gátló tényezőként hatnak némely megyében a koalíciós pártok helyi szervezetei közötti nézeteltérések. Birtalan József gazdasági igazgató ismertette a szervezet költségvetését, megoldásokat javasolt a finanszírozás leosztására a területi, valamint helyi igények és költségek figyelembevételével. Ismertette a szubvenció struktúráját és szorgalmazta a megyei szervezetek nagyobb felelősségvállalását a szövetség anyagi forrásainak biztosítására. A tanácskozás részvevői megállapították, hogy az önálló anyanyelvi oktatás feltételeinek biztosítása érdekében elemezni kell egyes adott helyzeteket, és konkrét gyakorlati megoldási javaslatokat kell kidolgozni. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 10., /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 10., 983. sz./"
1997. március 10.
"Az Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/ Kolozsváron márc. 9-én tartott ülésén nyilatkozatot adott ki, ebben az OMDSZ kiáll az önálló kolozsvári Bolyai Egyetem visszaállítása mellett. Először a jogi garanciákat kell kiharcolni, elengedhetetlen a Bolyai Egyetem visszaállítását kimondó kormányhatározatnak az RMDSZ általi kidolgozása és elfogadtatása. A kedvező nemzetközi helyzet lehetővé teszi ezen lépés rövid időn belüli megtételét. Nem járható út az önálló tagozatok létesítés a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, ehelyett külön egyetemre, külön karokra, külön rektorra és egyetemi szenátusra van szükség. Aláírók. Aradi Magyar Diákszövetség /Fülöp Csaba elnök/, Kolozsvári Magyar Diákszövetség /Kiss Olivér elnök/, Temesvári Magyar Diákszövetség /Ratyis Alice elnök/, Nagyváradi Magyar Diákszövetség /Diószegi Lajos elnök/, Brassói Magyar Diákszövetség /Csucsi Róbert alelnök/, Marosvásárhelyi Diákszövetség /Kiss József Attila megbízott/. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./"
1997. március 10.
"Márc. 9-én végre sikerült tárgyalóasztalhoz ültetni a Politikai Tanácsadó Testület keretében a Kolozs megyei koalíciós pártok vezetőit, hogy aláírják az egymás közötti együttműködés egyezményét. A helyi szervezetekben felháborodást keltett az lassúság, ahogy a kinevetések történnek. A találkozó kudarcba fulladt, mivel Alexandru Farcas prefektus és a KDNPP képviselői elhagyták a termet. A parasztpárti prefektus és a KDNPP megyei vezetői kijelentették, hogy az egyezményt nem írják alá azért, mert az előírná, hogy a PTT döntései kötelezőek legyenek a prefektus, alprefektus és prefektúrai vezérigazgató számára is. A lapok ismertették az RMDSZ Kolozs megyei elnökének, Boros Jánosnak kijelentését, miszerint ha Alexandru Farcas nem sürgeti az állam decentralizált szervei vezetőinek kinevezését, úgy a helyi koalíciós pártok vezetőségei kérni fogják a prefektus leváltását. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./"
1997. március 10.
"Márc. 9-én Kolozsváron, a Protestáns Teológia dísztermében ünnepélyesen megnyitották a Romániai Magyar Zenetársaság által rendezett egyhetes Kodály Zoltán Emléknapokat. Demény Attila, az RMZT elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd Ujfalussy József felidézte Kodály Zoltán életművét. A nyíregyházi Pro Musica leánykórus Kodály-hangversenye következett. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./"
1997. március 10.
"A Szenátus márc. 10-i, hétfői ülésén a politikai nyilatkozatok során Eckstein-Kovács Péter és Kozsokár Gábor szólalt föl."
1997. március 10.
"Victor Ciorbea miniszterelnökkel budapesti útja előtt interjút készített az MTI. Elmondta, hogy az RMDSZ részvétele a kormánykoalícióban amennyire hasznos, annyira szükséges és természetes, még ha premiert is jelent Románia történelmében. Be tudták bizonyítani, hangsúlyozta, hogy lehetséges az etnikumközi és felekezetközi együttmunkálkodás. Az előző kormány éppen arra épített, hogy mesterséges konfliktusokat teremtsen románok és magyarok között. Ciorbea kifejtette, hogy a román kormánybeli magyar miniszterek eredményei nagyon jók, elégedett tevékenységükkel. "Az oktatásügyi törvényben megváltoztatjuk azokat az előírásokat, amelyek bizonyos korlátozásokat írnak elő a kisebbségi anyanyelvi oktatásban, például szakoktatás, az egyetemi oktatás tekintetében. Ezután kerül sor a kolozsvári egyetem létrehozására, ami azonban kétszakaszos folyamat lesz. Először a Babes-Bolyai Egyetem keretében jön létre magyar tagozat. Ez nagyon fontos, egyetértettek vele a a politikai vezetők, az RMDSZ vezetői és a kormánybeli kollégáink. Ugyanakkor, még ebben az évben olyan tanulmányi csoportot akarunk létrehozni, amelyben a kolozsvári egyetemen magyar nyelven oktatnak jogot. A kétnyelvű feliratok kérdése a helyi közigazgatási törvény módosításával nyer majd megoldást, ami szintén az első hat hónapra időzített tennivalóink közé tartozik." Szerinte azért Magyarország az első ország, ahova kormányfőként ellátogat, mivel alá akarja húzni az új hatalom, hogy milyen különleges fontosságot tulajdonít a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének. Végül Ciorbea kifejezi meggyőződését, hogy lehetséges a történelmi megbékélés Románia és Magyarország között. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./ Ciorbea hasonló módon nyilatkozott a Magyar Hírlapnak is, elfogadta a Bolyai Egyetem megalakítását, mondván, hogy ez két szakaszban történik. Elmondta, hogy magyar nyelvű részleg indul a kolozsvári egyetemi karon. /Magyar Hírlap, márc. 10./"
1997. március 10.
"Márc. 10-én az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla szövetségi elnök jelenlétében került sor az RMDSZ kormányzati tisztségviselőinek heti tanácskozására a szövetség vezetőivel. A megbeszélésen a kormányzati munka aktuális kérdéseiről, a koalíciós együttműködés konkrét formáiról, vetületeiről folyt eszmecsere. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 11., 984. sz./"
1997. március 10.
"Arany Jánosnak márc. 2-án volt születésének 180. évfordulója, ebből az alkalomból Zilahon a Szilágy Társaság rendezésében emlékestet tartottak, nagyszámú közönség jelenlétében. A kolozsvári magyar nyelvű színművészeti tanszék végzős hallgatói, Bíró József osztályvezető tanár növendékei szavalták el verseit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./"
1997. március 10.
"Azonos tartalommal külön magyar és külön román nyelven új lap jelent meg, a gyergyószentmiklósi Naturland Alapítvány és a bukaresti Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány támogatásával Környezetünk, Mediul Nostru címmel. A negyedéveként napvilágot látó kiadvány első száma tudósít a Bóbita-programról, melynek keretében gyergyószentmiklósi középiskolások óvodásokat vezetnek rá a természet, az élőlények szeretetére. Csíky Károly cikke a Gyilkostó és környéke természeti értékeit leltározza föl, a Csíky kertről pedig Leopold Anna írt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./"
1997. március 10.
"Dr. Ferenczy Ferenc, az Udvarhelyszéki RMDSZ elnöke, Székelyudvarhely volt polgármestere versenyvizsgával elnyerte a Hargita megyei Állategészségügyi Igazgatóság vezetői posztját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./"
1997. március 11.
"Márc. 5-6. között Moszkvában ülésezett a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlésének jogi és politikai kérdésekkel foglalkozó bizottsága. A román parlamenti küldöttség tagjaiként részt vettek a tanácskozáson Valeriu Glodeanu szenátor és Kerekes Károly képviselő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 11., 984. sz./"
1997. március 11.
"Márc. 11-én, a Képviselőházban Garda Dezső Hargita megyei képviselő napirend előtti felszólalásában a március 15-i évforduló kapcsán párhuzamot vont a 159 évvel ezelőtti események és a jelenkori reformtörekvések között, és felhívta a figyelmet arra, hogy az ellentmondásos történelmi eseményeket korrekt módon kell értelmezni, hiszen csak ez vezet el az igazi megbékélés és partneri viszony kiépítéséhez a koalíciós kormányprogram szellemében.Nagy István Hargita megyei képviselő az 1996-97-es télre megelőlegezett pakura és folyékony fűtőanyag elszámolásával kapcsolatos 1996/545. sz. kormányhatározat módosítására kérte az iparügyi, pénzügyi és helyi közigazgatási tárca vezetőit annak érdekében, hogy a helységgazdálkodási vállalatok június 30-ig fizethessék vissza a hiteleket. Azzal érvelt, hogy a lakosság az árliberalizáció folytán igen nehezen tudja kifizetni a szolgáltatásokat, továbbá azzal, hogy a szubvencionált fűtőanyagkészletek felhasználása még folyamatban van. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 12., 985. sz./"
1997. március 11.
"A Duna TV Héthatár című műsorában /febr. 25-én/ interjú hangzott el Tokay Györggyel, Frunda Györggyel és Borbély Lászlóval a Neptun-ügy kapcsán. Ennek szövegét közölte a Romániai Magyar Szó. Frunda György elmondta, hogy a találkozó egyáltalán nem volt titkos, mivel újságíró is jelen volt azon /amerikai, Binder, a New York Times munkatársa/ és úgy értékeli, hogy az akkor kialkudott számok a magyar nemzetiségű diákok számára a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen a létrehozandó Bolyai Egyetem csíráját képezik. Borbély László szerint az ügy kirobbanását nem lehet elszakítani attól, hogy akkor figyelmeztette az RMDSZ vezetőségét, hogy Szőcs Géza olyan pénzösszegekkel rendelkezik, melyet a romániai magyarság kapott, és nem úgy bánt az összegekkel, hogy a közösség javára fordítsa. Tokay György szerint a Neptun-ügyben a hatékonyság a hatékonytalansággal csapott össze, "a professzionalizmusra való törekvés a teljesen kávéházi Kázmér módjára való politizálással". Szerinte az atlantai találkozó mutatta, hogy modvacsinált ügy volt az őket ért bírálat, hiszen az is tárgyalás volt, "azzal a különbséggel, hogy Atlanta után nem volt előrelépés. A Neptun után legalább volt." Tokay szerint nem lehet az egyiket dicsőségnek, a másikat nemzetárulásnak feltüntetni. Frunda hozzátette: a reálpolitikusokat inkább meghívták. Frunda György azt hangsúlyozta, hogy a nyugati országokban is csak azok a kisebbségek tudták a bajokat orvosolni, akik kormánykoalícióba léptek. /"Neptuni árulók" a Héthatárban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./ Emlékeztetőül: Markó Béla elmondta: Neptunfürdőn az RMDSZ-képviselők magánszemélyként jelentek meg, nem volt mandátumuk az RMDSZ-től. A tanácskozást a román propaganda országszerte arra használta fel, hogy azt előrelépésnek tüntesse fel a romániai magyarság helyzetének rendezésében. Ilyen ígéretek már máskor is elhangzottak. Nem ilyen tanácskozásokon kell ezeket a kérdéseket megoldani. A megjelent RMDSZ-politikusokat azért illetheti bírálat, mert a felkínált félmegoldások nem fogadhatók el az RMDSZ számára. Az RMDSZ nem asszisztálhat egy ilyen halogató kirakatpolitikához. /Új Magyarország, 1993. júl. 31., /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./ Markó Béla közleményben jelentette be - az RMDSZ tisztségviselőinek figyelmébe ajánlva -, hogy az RMDSZ nevében tárgyalni csak a szövetségi elnök mandátumával lehet. A Neptunon megjelent RMDSZ-politikusoknak ilyen megbízatásuk nem volt. Ezen a megbeszélésen a kormány képviselői nem hivatalos ígéreteket tettek. Ezek az ígéretek a román hatalom melletti propagandát szolgálják, például a New York Timesban megjelent, tényhamisítást tartalmazó cikkben. Ígéretek már többször elhangzottak. Az, hogy a történelmet és a földrajzot /csak/ elemiben magyarul lehet majd tanítani, félmegoldás, a további diszkrimináció bizonyítéka. A Bolyai Egyetemet sem állították vissza. Az intézményekben folyik a "politikai visszarendeződés és diszkrimináció, aminek vegyes lakosságú helységekben etnikai jellege van." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. aug. 6./ Takács 11"
1997. március 11.
"Kelemen Hunor /sz. Csíkkarcfalva, 1967. okt. 18./, az RMDSZ művelődésügyi államtitkára a vele készült interjúban elmondta, hogy a minisztériumban elsősorban a kisebbségi bizottság vezetésével, újjászervezésével bízták meg, ezenkívül a színházi, zenei, képzőművészeti, valamint a különleges kulturális igazgatóságok vezetésével. Õ fogja irányítani a létrehozandó, civil szférával kapcsolatos igazgatóságot is. Kinevezése óta több problémával találkozott, így az egyházak azon tárgyainak sorsával, amelyeket a bukaresti Nemzeti Múzeum 1971-en vett el. Semmiféle törvény nincs arra, hogy a múzeum ezeket eltulajdonítsa. További probléma a nagyváradi volt katolikus püspöki palota /jelenleg múzeum/ tulajdonjogának visszaállítása, a marosvásárhelyi Teleki Téka különálló intézményként való működtetése, az árkosi kastély helyzete, amelybe a Keleti Kárpátok Múzeumát akarják berendezni, ez előző miniszter rendelete szerint, de most más lehetőséget keresnek. - A kisebbségi kulturális folyóiratok munkatársai két hónapja nem kaptak fizetést.- A minisztérium foglalkozik a műemlékek helyzetét rendező, a nemzeti közvagyon törvény módosításával. Az 1997-es költségvetés elfogadása után kiderül, mennyi pénzzel fog rendelkezni a minisztérium, a kisebbségi igazgatóság. A minisztérium decentralizációt kezd, visszakerülnek az önkormányzathoz, a városokhoz intézmények,. Arra a kérdésre, hogyan támogatják a lapokat, az államtitkár válasza: le akarják építeni, illetve átgondolni a lapok támogatását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./"
1997. március 11.
"Jakubinyi György gyulafehérvári érsek 1996 tavaszán meghirdette az egyházmegyei zsinatot, amelyet 1999-ben fognak megtartani. Ezekben a hetekben zajlik a szakbizottságok megalakítása és megkezdődött a tematikus gyűjtés. Összesen huszonegy szakbizottság - így például evangelizációs, lelkiségi, iskolai, nevelési, szórványpasztorációs, tömegtájékoztatási, ökumenikus, világi, szerzetesrendi, karitatív, nemzetiségek lelkipásztori szolgálatával foglalkozó - jött létre. Az érsekség magyar híveinek száma 550 ezer fő, mintegy fele a Romániában élő magyar katolikusoknak. /Katolikusok Csíktól Dél-Erdélyig. = Új Magyarország, márc. 11./"
1997. március 12.
"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének azon állításaira, melyeket a püspök valótlannak, becsületsértőnek és tiszteletbeli elnöki minőségében korlátozónak érzett. Markó Béla a Cronica Romana febr. 14-i számában kijelentette, hogy a tiszteletbeli elnöki funkciónak nincs operatív jellege. Markó Béla más lapok szerint hangsúlyozta, hogy Tőkés László 25 pontos indítványa "szigorúan magánjellegű" kezdeményezés. A püspök visszautasította az intoleráns megnevezést, mondván, nem minősülhet "intoleranciának az, ha Bolyai Tudományegyetem ellenzőit - az RMDSZ programja értelmében - jogos bírálattal illetjük." Az viszont intoleráns volt, hogy Markó Béla megtiltotta, hogy Tőkés László sajtótájékoztatóval egybekötötten mutassa be Temesvár szellemében című, a magyar-román megbékélésről szóló könyvét. Végül kizárólag a könyvbemutatót engedélyezte. - Markó Béla a Medifaxnak és az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy Tőkés László 25 pontos indítványáról csak a sajtóból értesült, a román-magyar kerekasztal gondolata pedig túlhaladott, mivel az RMDSZ a kormányban van. Valójában Tőkés László 25 pontját az RMDSZ Bihar megyei, febr. 15-i küldöttgyűlésén előterjesztette. Érthetetlen, hogy az ülésen elnöklő Takács Csaba nem hozta Markó Béla tudomására ezt a dokumentumot. Tőkés László 1996. novembere óta szorgalmazta a kormányba lépés feltételeinek megfogalmazását. A magyar-román kerekasztal indítványa az RMDSZ kongresszusától származik, azt a szövetségi elnök nem bírálhatja felül. - Tőkés László többször figyelmeztetett: nehogy az autonómia feláldozása árán jusson az RMDSZ kormányzati, konjukturális előnyökhöz. /Tőkés László: Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./"
1997. március 12.
"Emil Constantinescu elnök márc. 10-én Csehországba látogatott, tárgyalt Václav Havel elnökkel. Megbeszélésük után a két elnök nyilatkozott. Havel reményének adott hangot, hogy a két ország a jövőben a NATO keretein belül találkozni fog. Constantinescu Václav Klaus kormányfővel is tanácskozott, a gazdasági kapcsolatok kérdéseit vitatták meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./"
1997. március 12.
"A Bolyai Egyetem létesítésével kapcsolatos kijelentésekről, állásfoglalásokról a kolozsvári helyi lapok tájékoztatnak a legrészletesebben. A Mesagerul Transilvan ismerteti Markó Béla márc. 10-én Kolozsváron tett kijelentését, miszerint a magyar egyetem létrehozása egy többlépcsős folyamat. Szerinte az első lépést képezné egy magyar alstruktúra létrehozása a Babes-Bolyai Egyetem keretén belül, mely idővel egyetemmé fejlődne. Takács Csaba úgy értékeli, hogy ebben a kérdésben megfelelőbb a mérsékelt álláspont, egy olyan radikálisnál, melyet a Kolozsvári Magyar Diákszövetség képvisel. Az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a tanügyi törvény megváltoztatása és a magyar egyetem létrehozásának terve képeznék az első lépést. A lap beszámolójának címében úgy véli, hogy nem lehajtott fejjel kell belépni Európába, majd főcímként kiemeli, hogy Ciorbea Budapestnek tálcán ajánlja fel a kolozsvári magyar egyetemet. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 12., 46. sz./"
1997. március 12.
"Az Adevarul szerint Victor Ciorbea kijelentése, miszerint belegyezik a Bolyai Egyetem újraindításába, nagy hullámokat kavart fel mind a kolozsvári politikai körökben, mind a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségében. A lap ismerteti Simion Simon prorektor kijelentését, miszerint az egyetem vezetőségének többszöri próbálkozására, hogy megtudja, a román-magyar alapszerződés, vagy az RMDSZ belépése a kormányba az egyetem szétválasztásához, valamint a Bolyai Egyetem létesítéséhez volt-e kötve, az volt a válasz, hogy a kormányzási egyezmény nem tartalmaz ilyesmit. Simon szerint a magyarnyelvű oktatás leválasztása a számos személyiség által dédelgetett eszmét, az etnikai és vallási ökumenizmust sújtja. Úgy véli, hogy az egyetem vagyonának elosztása vitához vezetne, melyben uralkodnának az etnikai szempontok és az új helyzetet kihasználnák a szélsőséges erők. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 12., 46. sz./"
1997. március 12.
"A Babes-Bolyai Tudományegyetem sajtóirodája közleményt adott ki, mely szerint az egyetem jelenlegi felépítését az egyetemi autonómia szellemében fogant Charta határozza meg. "Márc. 11-én az egyetem rektori hivatala az egyetemi szenátus szabályozó bizottságával együtt megvitatta Ciorbea miniszterelnöknek a BBTE átszervezésével kapcsolatos kijelentését, azoknak lehetséges következményeit. A bizottság javasolta, hogy március 24-től mérjék fel az egyetem vezetőségében az etnikai kisebbségeket képviselő tanárok körében hogyan látják azok az intézmény szerkezetének bővítését." - áll a közleményben /Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./"
1997. március 12.
"Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem /BBTE/ rektora nyilatkozata szerint tagadhatatlan a nemzeti kisebbségek joga az önálló anyanyelvi felsőoktatáshoz. Megjegyezte, hogy az egyetem különválásáról senkinek sem kérték ki a véleményét az egyetemen. Szerinte a véleménycsere-hiány egyik következménye a terminológiai zavar is, ahogy a különválás megvalósítását felvázolták. Szerinte a különválás hátrányos lenne mindkét fél számára és úgy értékeli, hogy a magyar nemzeti közösség igényei az anyanyelvi felsőfokú oktatást illetően teljes mértékben kielégíthetőek az európai normáktól való eltérés, a románok és magyarok újabb ellentéte nélkül. "A szükséges feltétel most az a valóban reformáló, kompetens minisztériumi politika, amelynek célja az összeegyeztetés" ? állapította meg Andrei Marga. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./"
1997. március 12.
"Az Adevarul de Cluj jelentős teret a magyar egyetem kérdésének. A lap szerint a Ciorbea-kormány elhalasztja a reformintézkedéseket, de talál időt a kétnyelvű feliratokkal, valamint a magyar egyetemmel foglalkozni, és az RMDSZ követeléseit előnyben részesíti. A lap emlékeztet Ciorbea nemrég tett kijelentésére, miszerint a törvényeket úgy fogják módosítani, hogy lehetőség nyíljon a Bolyai Egyetem újraindítására, illetve a kétnyelvű feliratok használatára. Ezek után a lap úgy véli, hogy e két ponttal szinte teljesültek a magyarság elmúlt hat évi összes követelései. Újságoldalnyi összeállításban közölték Simion Simon prorektor cikkét, aki szerint a magyar egyetem létrehozása "gyilkos csapás az etnikai és vallási ökumenizmus eszméjére." Egy másik cikknek már a címe is azt mondja, hogy csak Boros János helyi RMDSZ-elnök szerint nem fognak etnikumközi feszültségeket teremteni Kolozsváron a Bolyai Egyetem, valamint a kétnyelvű feliratok. Alexandru Farcas prefektus szerint nem kell komolyan venni Victor Ciorbea miniszterelnöknek a magyaroknak tett ígéretét, mert úgysincs pénz az egyetemre. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./ Az Adevarul de Cluj szerint Takács Csaba kerülte a válaszadást arra a kérdésre, vajon a magyarok követelései megállnak ennél a pontnál. A lap úgy véli, hogy 1990-ben a Vatra Romaneasca megalakulásának egyik oka az volt, hogy a magyar tanárok létre akarván hozni a magyar egyetemet, követelték a BBTE jelenlegi épületét. Egy másik cikkben Alexandru Farcas prefektus kételyeit fejezte ki az egyetem létrehozásának, valamint a kétnyelvű feliratok bevezetésének célszerűségével kapcsolatban. Farcas fél attól, hogy meggyőző érvek hiányában zavargásokhoz vezethetnek a románok elégedetlenségei. Szerinte először magyar tagozatot kell létrehozni, mely 10-15 év alatt egyetemmé fejlődhet. Õ is úgy véli, hogy hiányoznak az anyagi keretek egy magyar egyetem indításához. A lap ismerteti a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnökének kijelentését is, miszerint a magyar diákok támogatják a Bolyai Egyetem létesítésének gondolatát. Kiss Olivér szerint a közvélemény-kutatást, mely szerint a magyar diákság 56%-a ellenzi a magyar egyetemet, olyan magyar tanárok szervezték, akik féltik állásukat és ezért ellenzik a Bolyai Egyetem létrehozását. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 12., 46. sz./"
1997. március 12.
"Sok írás jelent meg a magyar egyetem kérdésével kapcsolatban. Sok esetben az egyetemi szellemtől idegen, rosszindulatú eszemefuttatások is napvilágot láttak, így például Magyari Nándor László /Szabadság, febr. 27./ vagy Cs. Gyimesi Éva /Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./ írása, állapította meg Ajtay Ferenc. Kiállt a külön magyar nyelvű egyetem szükségessége mellett, mivel a közös oktatási intézményekben a magyar tagozatokat különböző okok miatt előbb vagy utóbb megszűnnek, beolvadnak. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi Babes-Bolyai Tudományegyetemen is vannak olyan szélsőséges román tanárok, akik a kellő pillanatot várják, hogy megszüntessék a magyar nyelvű oktatást, elég Matei Basarabra, a jogi kar dékánjára emlékeztetni, aki az évnyitón megakadályozta a magyar nyelvű üdvöző szavak elmondását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./"