Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Draskovics, Vuk
133516 tétel
1996. július 26.
Az RNEP felszólította Kolozs, Arad és Szeben megyék prefektusait, hogy ne engedélyezzék a református világtalálkozó erdélyi rendezvényeit, mivel azok nem vallási, hanem románellenes megnyilvánulások - jelentette ki Funar, az RNEP elnöke. /Népszabadság, júl. 26./
1996. július 26.
Románia külföldi adóssága áprilisban 5,48 milliárd dollárt tett ki. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./
1996. július 26.
"Általában nem szokott válaszolni a személyét ért támadásokra, írta Borbély Imre, mert "a magyar nemzet sorskérdéseit nem kell a magyarság ellenségeivel megvitatni. Bodor Pálnak a Szabadságban megjelent támadása viszont megkérdőjelezi a magyarságot átszelő törésvonalat. "Ez a törésvonal a magyarság közösségi érdekeit védő és az ettől eltérő érdekű magyarok között feszül." Alapkérdés: van-e magyarellenes magyarországi gazdasági, média- vagy politikai hatalom? 1988-89-ben beindult a vadprivatizáció, amit az akkori ellenzék politikai-gazdasági átmentésnek nevezett. Létrejött egy oligarchia, amelynek számottevő része méltán tarthat a mai napig egy igazságosabb újraelosztástól. A globalista, multinacionális pénzügyi és ipari hatalom részévé vált magyar gazdasági elit egzisztenciálisan ehhez a hatalomhoz, nem pedig a nemzet érdekeihez kötődik. Egy ponton ezzel szöges ellentétben áll, ez a bizonyos pont a középosztály léte és megerősödése.A középosztály mindenhol az országhoz kötött. - A globális hatalom a szociális államot támadja meg. Magyarországon ez a hatás eleve meggátolja a szociális állam kialakulását, helyette egy erősen polarizált dél-amerikai modell látszik megvalósulni. Érthetetlen tehát, hogy egy baloldali gondolkodó a globalista hatalom és a helyi érdekek között tátongó törésvonalra ne figyeljen fel. Ennek a hatalomnak a fő célkitűzése "a média kisajátítása, mert ezen keresztül vetheti be ideológiai fegyvereit, a kozmopolita baloldali liberalizmust, azzal a céllal, hogy a helyi /országos, nemzeti/ érdek védelmét gyengítse." A magát átmentő oligarchiának "politikai kiszolgálói valószínűleg minden pártban jelen vannak. Hangadó szerephez viszont az SZDSZ-ben, valamint az SZDSZ-szel csereszabatos MSZP-s szociál-liberális szárnyban jutottak." Leszögezhető, hogy a nemzet érdekeitől eltérő erők léteznek Magyarországon és 1994-től a politikai hatalomgyakorlásban jelen vannak. A hatás nem maradt el.Az SZDSZ kultúrpolitikája a hagyományos értékeket rombolja, a média zavartkeltő, lásd Pokol Béla Médiahatalom című könyvét, a magyar honvédséget módszeresen bomlasztják. Az utóbbi időben "a szociál-liberálisra festett propaganda-apparátus mindinkább a határon túli magyarok ellen irányuló magyar államsovinizmust szítja." Bodor Pál "egy kilenc hónappal ezelőtti, a fiam által írt cikkre, valamint a Duna Tv Hírmondójában fél évvel ezelőtt elhangzott kijelentéseimre most tér vissza, a világtalálkozó bagatellizálását célzó propaganda-hadjárat keretében, sajnálatos bizonyítéka annak, hogy eszközként ténykedik". /Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./ Előzmény: 1150, 1187, 1197. sz. jegyzet"
1996. július 26.
A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium dísztermének mennyezete tavasszal beomlott, de az egész épület rohamosan pusztul, hull a vakolat, lassan életveszélyessé válnak egyes épületrészek. Feltétlenül cselekedni kell. Ferencz L. Imre sorra megkérdezi, mit tett a nagyhírű iskola felújításáért az RMDSZ egyik platformja, a Bethlen Gábor-frakció, a pedagógusszövetség vagy a prefektúra. /Ferencz L. István: Veszélyben a Kollégium! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./
1996. július 26.
Aug. 2-4-e között Jászberényben hatodik alkalommal rendezik meg a csángó fesztivált és a hozzátársított európai régiók kisebbségi fesztiválját. Eljönnek a fesztiválra a moldvai és a gyimesi csángók, illetve tánccsoportok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./
1996. július 26.
A Szilágyság főszerkesztője, Józsa László érdeklődött a Romániai Magyar Ki-Kicsoda készülő műről, amelynek megjelenése a nagyváradi Scripta Kiadónál az év végére várható. A lexikon 500 oldalon, tízezer címszóval jelenik meg. A kötet számba veszi a történelmi egyházak papjait, tisztségviselőit, a pedagógusokat az óvodától az egyetemig, politikusokat, jogászokat, tudósokat, írókat, költőket, újságírókat, sportolókat, bemutatja a magyar intézményeket, szervezeteket is. / A Szilágyság (Zilah) 26. számában megjelent írást ismerteti: A Hét (Bukarest), júl. 26./
1996. július 26.
A magyar nyelvű szakirodalom nagy nyeresége Gábos Zoltán Termodinamika /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1996/ című könyve, melynek megjelenését a Collegium Transsylvanicum Alapítvány, a Soros Alapítvány és a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatása tette lehetővé. /A Hét (Bukarest), júl. 26./
1996. július 26.
Benedek Zoltán tizedik könyvét tette az olvasó asztalára. Tizenöt évvel ezelőtt már szerepelt a könyv a Kriterion tervében, azonban akkor nem engedélyezték kiadását. Most Orosházán látott napvilágot Érmellék /Helios Kiadó, Orosháza, 1996/ című könyve. Érmellék Erdély egyik tájegysége, résztája a Partiumnak. A szerző ismerteti a terület geológiai múltját, növény- és állatvilágát, a régészeti feltárásokat, a vidék történelmét, a népszokásokat, a hagyományt, a közoktatást, a művelődési élet múltját, a tájegység hatvan falujának kismonográfiáját, de a határnevekről és dűlőnevekről sem feledkezik meg. Benedek Zoltán könyve negyven évi kutatómunka eredménye. /A Hét (Bukarest), júl. 26./
1996. július 26.
Csaknem egy éve kísérleti jelleggel látott napvilágot a Páratlan Páros /Arad/ című, havonta megjelenő társkereső füzet. Augusztustól a belső terjesztésű füzet rendesen terjesztett folyóirattá változik, a megrendelést az aradi szerkesztőségbe kell eljuttatni. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./
1996. július 26.
"Júl. 24-én Bukarestben, az RMDSZ sajtótájékoztatóján Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az őszi választások újra heves, kisebbségellenes kirohanásokat ígérnek. Példaként a budapesti Magyarország és a határon túli magyarság tanácskozásán megszületett zárónyilatkozattal kapcsolatban az RMDSZ ellen intézett durva kormánypárti támadást említette. Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ választási kampányigazgatója elmondta, hogy Kolozsváron megalakult a kampánystáb, amely fiatal politikai szakértőkből áll. Frunda György szenátor, az RMDSZ elnökjelöltje is összeállította tanácsadó politikai csapatát, köztük van Tokay György képviselő és Verestóy Attila szenátor is.Frunda György leszögezte, hogy programja az RMDSZ programján alapul, és a budapesti záródokumentumból is benne lesz minden olyan gondolat, amely megfelel a szervezet programjának. Traian Chebeleu törvénytelennek nevezte Frunda György jelöltségét az elnökségre, mondván: egy "idegen állam dokumentuma" alapján akar kampányt folytatni. Ezzel kapcsolatban Frunda György kijelentette: ő a román alkotmány alapján jelölteti magát, s aki törvénytelenségről beszél, az válassza az előírt tiltakozás útját, ő áll a bírósági ítélet elébe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./ "
1996. július 27.
Júl. 26-án Bukarestben megkezdődött a vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja országos konferenciája. Adrian Nastase ügyvezető elnök beszédében bírálta az RMDSZ-t, amiért a magyar kormány támogatását kérte autonómiaügyben. Jó lenne ősszel pontosabban szabályozni a politikai életet, s restrikciókat alkalmazni az RMDSZ céljai, statútuma, programja és finanszírozása tekintetében - mondotta. Adrian Nastase elmarasztalta a vallásügyi államtitkárt, amiért engedélyezte a Magyar Reformátusok Világtalálkozóját. Ez nem képviseli a kormány állásfoglalását, hangsúlyozta. Ugyanakkor Nastase arra kérte a kormányt, hogy szigorúan és világosan tiltsa be a magyar körök olyan kedvelt témáinak tárgyalását a kongresszuson, mint a honfoglalás 1100. évfordulója, a budapesti nyilatkozat vagy a magyar autonómia. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./
1996. július 27.
"A Nyilvánosság Klub ügyvivői testülete nyilatkozatban állt ki a kolozsvári Szabadság főszerkesztője, Tibori Szabó Zoltán mellett, aki a Magyarok IV. Világtalálkozójáról szóló tudósítása mellett "csípős hangú cikkben" kérdőjelezte meg azt, hogy az MVSZ a magyar nemzet hiteles képviselője lenne. A disputa júl. 16-án vett fordulatot, amikor a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának Védnöki Testülete /öt püspök és egy érseki helynök/ közös ökumenikus nyilatkozatban bélyegezet meg a főszerkesztő "szűnni nem akaró magyarellenességét". A Nyilvánosság Klub azért emelte fel a szavát, mert minden eszközzel igyekeznek a főszerkesztőt eltávolíttatni a lap éléről és halálos fenyegetéseket is tartalmazó névtelen telefonokat is kapott. A Nyilvánosság Klub szolidaritásáról biztosítja Tibori Szabó Zoltánt. /Magyar Hírlap, júl. 27.- ugyazon a napon közölte: Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ - Arról, hogy megfenyegették a főszerkesztőt vagy el akarják távolítani, csak ebből a nyilatkozatból derült ki.
1996. július 27.
Nem tiltják be a vallási rendezvényt, amíg az nem ütközik Románia alkotmányának előírásaiba, írta Ilie Fonta vallásügyi államtitkár Tőkés Lászlónak. - A Magyar Demokrata Fórum levélben fordult a román parlament emberjogi bizottságához, ebben arra kérik a demokratikus erőket, hogy hallgatásukkal ne segítsék azokat a szélsőséges erőket, amelyek meg akarják akadályozni a magyar reformátusok világtalálkozóját. /Népszabadság, júl. 27./
1996. július 27.
Júl. 21-én a Kézdivásárhely melletti Fortyogófürdő parkjában felavatták Miholcsa József /Marosvásárhely/ Honfoglalás című szobrát. Fortyogón már negyedik éve rendezik meg az Incitato művésztábort, melynek a lelke Miholcsa József. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./
1996. július 27.
Iliescu elnök a Szociális Demokrácia Pártja júl. 26-i ülésén bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson, ismét a fő kormánypárt támogatásával. Az 1991-ben életbe lépett alkotmány szerint ugyanaz a személy egymás után csak kétszer lehet államfő, Iliescu jelölése a harmadik lenn. Az elnök szakértői azonban azzal érvelnek, hogy az 1990-es választások csak két évre szóltak. /Népszabadság, júl. 27./
1996. július 27.
Ötödik alkalommal rendezik meg Gyimesközéplokon a Gyimesi Tánctábort. A néptánc- és népzenetanítással egybekötött tábor júl. 27-től aug. 1-jéig tart. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27./
1996. július 27.
A katolikus értelmiségi világszervezetként működő Nemzetközi Pax Romana Mozgalom Magyarországon tartja négyévenként esedékes kongresszusát. A Keresztény felelősség egy széttöredezett világban címet viselő egyhetes rendezvény júl. 28-án kezdődik Dobogókőn, a Manréza lelkigyakorlatos házban. Hatvan országból várják a résztvevőket. A Magyar Pax Romana mozgalom elnöke Keresztes K. Sándor. /Magyar Nemzet, júl. 27./
1996. július 27.
"Nem elég, hogy szembetaláltuk magunkat a többségi nemzetállam elnyomásával és türelmetlenségével, asszimilációs törekvéseivel, még a magyar kormány ellensúlyozó erejét sem érezhetjük megnyilvánulni az általunk elvárt mértékben. - nyilatkozta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Magyar Hírlapnak. A lap munkatársa emlékezette a püspököt arra a hónapokkal ezelőtti nyilatkozatára, hogy a magyar kormány minden áron tető alá akarja hozni az alapszerződést. Változott-e a véleménye, hangzott a kérdés. "Meg kell állapítanunk, hogy nem hatástalan az erdélyi magyarság politikai vezetésének fellépése. Ha a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége, a magyarság vezetői a kellő időben és a kellő formában nem emelték volna fel a szavukat a tervezett magyar-román alapszerződés ügyében, talán már aláírták volna a nem megfelelő tartalmú dokumentumot." - válaszolta Tőkés László. - A jelenlegi magyar kormánnyal kapcsolatban elmondta, hogy a hármas prioritás rendszerének felborulása kedvezőtlen folyamatokat indított el. "A maga sokféleségében létezik egy a korábbi kormányzati politika irányában tájékozódó RMDSZ-vonulat, és van egy, a mai kormánypolitikához igazodó politikai elit." - Mennyire egységes a romániai magyarság az autonómia kérdésében? . tette fel a lap a kérdést. "Az autonómiához adott a magyarság viszonylagos egysége." A "közösen elszenvedett elnyomás abroncsai tartanak össze bennünket, de ez is jóra fordítható." A "magyarság számára Romániában ma is válsághelyzet van." "Életmentő orvosságra van szükség." "Óriási felelősség méretett ránk." "A harcot nem adom fel, mert érzem a felém sugárzó szeretetet és bizalmat, s érzékelem szavaim, cselekedeteim hatását." - Jelenleg melyek a legnyomasztóbb gondjai? "Elvontabb gond, hogy nagyon egyedül vagyok. Annyira lepusztult a társadalom és az egyház az utóbbi fél évszázadban, hogy igen nehézzé vált magasan képzett és eszmeileg is közel álló munkatársakat találni." /Magyar Hírlap, júl. 27./ "
1996. július 27-28.
Fazekas-Oláh Vilmos művezető altisztet 1995. augusztusában váratlanul tartalékos állományba helyezték. Azóta a 36 éves férfi hiába fellebbezett a minisztériumnál, a katonai ügyészségen, nem sikerült megtudnia, miért bocsátották el. A katonaságnál valahányszor hazament, munkatársai mindig azzal vádolták, hogy RMDSZ-találkozókra jár. Bukarestben egy ezredes hallgatta ki. Miért találkozott rendszeresen Tőkés Lászlóval? - hangzott a kérdés. Elmondta, hogy sohasem találkozott a püspökkel, továbbá nem RMDSZ-tag. Ennek ellenére 1995. decemberében megkapta az elbocsátását indokló határozatot: megszegte azt a szabályt, hogy a katonának tilos politikai gyűlésekre járni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27-28./
1996. július 28.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-paltform júl. 28-án Fortyogófürdőn tartott ülésén elfogadta működési szabályzatát és tisztújítást is tartott. Az EMT ügyvezető testületének tagjai: dr. Bartha András, dr. Borboly István, Gazda István, katona Ádám és dr. Újvári Ferenc. Az EMT elnöke Katona Ádám lett. Az EMT pozitívan értékeli a helyhatósági választások eredményeit, elengedhetetlennek tartja a belső választásokat, illetve hogy a jelöltek életrajza a titkosszolgálatukhoz való viszonyukat érintse. Az EMT elismeréssel méltatta a budapesti magyar-magyar tanácskozás zárónyilatkozatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./
1996. július 28.
Júl. 28-án Fehéregyházán Petőfi-emléknapot tartottak, dr. Csiha István református püspök igehirdetése után Szabó T. Attila emléktáblát helyeztek el a református templomban. A Petőfi múzeumkertben Gábos Dezső, a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke mondott beszédet. A Petőfi emlékműnél beszédet Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Zonda Attila, az RMDSZ Maros megyei elnöke és Benyovszky Lajos, Székelykeresztúr polgármestere mondott beszédet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 30., 833. sz./
1996. július 29.
"A Háromszék munkatársa, Simó Erzsébet a megye prefektusát kérdezte a tanügyi botrányról, arról, a feltételezésről, hogy a tanügyminisztériumi ellenőrző csoport megállapításainak zömét a prefektus sugallatára fogalmazták meg. A prefektus elégedetlen mert 1993-ban kiadott egy rendeletet, hogy minden helységben létre kell hozni román iskolát. A színmagyar falvakban is, kérdezte Simó Erzsébet. Igen, az iskola létrehozása az állam kötelessége, akkor is, ha nincs egyetlen tanulója sem. A prefektus kifejtette, hogy néhány kisebbségi tanulóért viszont nem kell iskolát létrehozni: "Minden állam a hivatalos nyelven való oktatást köteles szavatolni." /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./"
1996. július 29.
Júl. 26-a, a gyergyói Szent Anna-búcsú napja a Gyergyói Ifjúság Napja is, amikor a főesperesi kerület plébániáinak ifjúsága találkozik egymással. A búcsús körmenet reggel 9-kor indult a plébániatemplomból a csobothegyi Szent Anna-kápolnához. A szentmisét kulturális műsor követte, a résztvevő ifjúsági csoportok mutatkoztak be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./
1996. július 29.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete júl. 27-én Kolozsváron tartott megyei küldöttgyűlésen értékelte a választási eredményeket. A tisztújításra a 133 jelenlevőből csak 12 fő szavazott, így Molnos Lajos maradt a megyei elnök. A felszólalók a választási kudarc okait elemezték. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./
1996. július 29.
Júl. 27-én befejeződött Bálványoson a nyári szabadegyetem, melyen rekordot döntött a résztvevők létszáma, több mint kétszázan gyűltek össze, hogy meghallgassák a hét előadót. A Románia és Magyarország geopolitikai kilátásai című témakör vitaindítói Pröhle Gergely, a budapesti Friedrich Naumann Alapítvány elnöke és Smaranda Enache voltak. Az előadók: Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, Molnár Gusztáv budapesti külpolitikai szakértő, Gabriel Andreescu, a Román Helsinki Csoport vezetője, dr. Liviu Muresan, a bukaresti Európai Biztonsági és Kommunikáció Intézet vezetője, Valentin Stan, a Román Helsinki Csoport tagja, Pataki Gábor Zsolt, Párizsban élő külpolitikai szakértő és Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./
1996. július 29.
Egyházkerületi kórustalálkozót tartottak Zilahon, júl. 28-án, amelyen az érmihályfalvi, élesdi, nagyvárad-olaszi és szilágycsehi kórusok vettek részt. A kórustalálkozó előtt kolozsvári, nagyváradi, debreceni, nagykőrösi és budapesti muzikológusok, zeneszerzők tartottak megbeszélést az egyházi zene jelenlegi helyzetéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./
1996. július 29.
"Ne hajszoljátok a főszerkesztőt! címmel tudósít a Romániai Magyar Szó arról, hogy a "Nyilvánosság Klub /nem tudjuk, mi és kik rejlenek e cégtábla mögött/ budapesti keltezésű tiltakozást tett közzé" júl. 26-án azzal kapcsolatban, hogy egy hónapja vita folyik a kolozsvári Szabadság főszerkesztője, Tibori Szabó Zoltán tollából megjelent, a Magyarok Világszövetségét élesen bíráló cikke körül. A Nyilvánosság Klub szerint a disputa júl. 16-án vett fordulatot, amikor a Magyarok Világszövetsége Védnöki Testülete "megbélyegezte" a főszerkesztőt. "Tibori Szabó Zoltánt nemcsak hogy minden eszközzel igyekeznek Kolozsvár egyetlen magyar nyelvű napilapjának éléről eltávolítani, de a főszerkesztő több halálos fenyegetést tartalmazó névtelen telefont is rögzített." A Nyilvánosság Klub a sajtó és véleményszabadság nevében tiltakozik a hajsza ellen. A Romániai Magyar Szó ezzel a zárójeles megjegyzéssel fejezi be az ismertetést: "/Remélem, legalább ő tudja, kik tűrték föl védelmében - a nyilvánosság nevében - az ingük ujját.../" /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./
1996. július 29.
Tibori Szabó Zoltán kifejtette, hogy az 52-ek nyilatkozatát ma is vállalja, olyan világszervezetre van szükség, amelyet minden egyes magyar magáénak érezhet Szerinte a püspökök reagálása a szabad véleménynyilvánítás útját próbálja elállni. /Népszava, júl. 29./
1996. július 29.
"Bodor Pál, a Népszabadság munkatársa kifejtette véleményét a Magyarok Világszövetségével kapcsolatos vitában. A Szabadság főszerkesztője /Tibori Szabó Zoltán/ "megengedem: kissé gorombán" bírálta az MVSZ-t. Ezért a Magyarok Világszövetsége Védnöki Testülete "nyomban pálcát tört fölötte, mert úgy hitte, aki a Világszövetséget támadja, az magyar nem lehet." Ezután Bodor Borbély Imrét marasztalta el, aki ugyancsak a Szabadságban írta, hogy a magyar kormány politikai erői "A határon túli magyarok ellen irányuló államsovinizmust" szítják. Bodor szerint ezzel Borbély Imre bebizonyította, hogy az MVSZ mennyire egyetlen politikai orientáció szervezete. Végezetül Bodor Pál hangsúlyozta, hogy ő nem liberális, hanem baloldali. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./
1996. július 29.
"A romániai helyhatósági választásokat értékelte Bíró A. Zoltán /Csíkszereda/. A választások után magyarázgatás történik, a kisebbségi elit nem tudja hova tenni azt a kellemetlen fölismerést, hogy szétesni látszik a korábbi egységes, fegyelmezett kisebbségi magyar szavazótábor. Ez megrettenti a magyar elitet. Bíró A. Zoltán következtetése: A kisebbségi elit már nem képes megszólítani a kisebbségi társadalmat. Az etnikai érvek figyelmen kívül hagyása, a független jelöltek támogatása tulajdonképpen erről az "engedetlenségről" szól. - A magyar kisebbségi elit a túlélésre, helyzete átmentésére számít. Az új diskurzus nem indult meg, ezt csak külső, nem kisebbségi magyar berkekből származó késztetés és támogatás révén lehetséges. /Bíró A. Zoltán: A "nép" fölrúgta a korábbi alkut. = Népszabadság, júl. 29./"