Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Draskovics, Vuk
133516 tétel
1996. június 24.
"Jún. 18-án a szenátusi ülésen a fő kormánypárt szenátora, Vasile Dumitru kifejtette, hogy "dagadt zsebű Icigek" politikai uborkafára kapaszkodva megcsúfolják "Eminescu, Iorga és Antonescu népét", valamint "jöttmentek százai csalnak, lopnak és gyilkolnak", és "állatcsordákat és szüzeket csempésznek ki az országból", ezért itt az ideje, hogy "az országot megtisztítsuk ezektől a csatornatöltelékektől". Az ország megelégelte a korrupciót, ilyenkor bevált fasiszta recept szerint a zsidókra és az idegenekre kell mutatni. A fasiszta vélemények visszaverése a demokratikus erők feladata, ez azonban nem történt meg. /Szász János: Egy fasiszta a Szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./"
1996. június 24.
Jún. 21-én utolsó útjára kísérték a Házsongárdi temetőben a jún. 19-én elhunyt Balogh Edgárt. Végakaratának megfelelően Jakab Gábor temette, a római katolikus egyház szertartása szerint. A Magyar Írók Szövetsége és a Magyarok Világszövetsége nevében Czine Mihály irodalomtörténész, a Korunk és a Romániai Írószövetség nevében Kántor Lajos tartott gyászbeszédet, választott szülőfaluja és falusfelei részéről Ilkei Árpád unitárius lelkész búcsúztatta. Koszorúval rótta le kegyeletét az RMDSZ nevében dr. Kötő József, a magyar nagykövetség nevében Alföldi László, a HTMH és Tabajdi Csaba államtitkár nevében Bálint-Pataki József. A sírnál Dávid Gyula, az EMKE elnöke, valamint Dáné Tibor, az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése búcsúzott az elhunyttól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
1996. június 24.
Jún. 22-én a Régiók Magyar Tankönyvtanácsa meghívására Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban megbeszélésre gyűltek össze a kisebbségi magyar oktatási szakemberek. A tanácskozáson részt vettek Horvátország, Kárpátalja, Vajdaság, Felvidék, Erdély és Magyarország képviselői. A tanácskozásokon rájöttünk arra, hogy nem ismerjük egymás problémáit és a különböző tanterveket, tankönyveket. Magyarországon folyik a Nemzeti Alaptanterv /NAT/ kidolgozása, amely - sajnos - csak országos célokat tűzött ki. Jó lenne egységes, a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó tantervet elkészíteni. Anyanyelvi képzés folyik minden régióban, jó lenne ugyanazzal a szakszóval megnevezni például egy fizikai vagy kémiai folyamatot. Kiindulópontként szolgált az összegyűltek számára a Halász Péter szegedi főiskolai tanár vezette csoport által kidolgozott Nemzeti Alaptanterv. Ez ötleteket, módszereket adhat a határon túli tankönyvíróknak. - Horvátországban nincs közös tanterv, nincsenek tankönyvek, rengeteg baj van a magyar nyelvű oktatással kapcsolatban, vázolta helyzetüket Palkó Tünde, aki Eszékről érkezett. - A kárpátaljai magyarságot a magyar tanárképző ügye foglalkoztatja, mondta Perduk János. A minisztérium még mindig nem jegyezte be a már két éve működő nyíregyházi Bessenyei György Főiskola kihelyezett tagozatát. Tanterveink, tankönyveink nagyon elavultak, tette hozzá. - A szlovákiai magyar pedagógusok érdektelenek, panaszolta Ádám Zita. Szlovákiában az oktatási tárca a Szlovák Nemzeti Párt képviselőjének kezében van, nem tűrik a másságot, a kezdeményezést. Az oktatási vezetőket csak az érdekli, hogy tűnjenek el a magyar iskolák. - Legégetőbb gondjuk az oktatás centralizáltsága, fejtette ki Nagy Margit, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke.A lefordított szerb történelmet kell tanítani. A magyar irodalmi tankönyv kis százalékát képezik a magyar írók. Lényegében szerb szellemiségű oktatás folyik. - A tanácskozás záródokumentummal értet véget, ebben megállapították, hogy a tanterv-egyeztetési és tankönyvírási munkában az erdélyi magyar modellt követik. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
1996. június 24.
"Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét kérdezte a Népszava munkatársa, Kepecs Ferenc a kirobbant nézeteltérésekről. "Nemigen mondhatjuk el, hogy Magyarországon pontos, jól körvonalazott elképzelések lennének arról, vajon hogyan, milyen eszközökkel lehetne megoldani a határon túli magyarság problémáit. Amíg a magyar politikai életben nincs meg az ezzel kapcsolatos konszenzus, addig időről időre előállhatnak nézetkülönbségek." /Népszava, jún. 24./"
1996. június 24.
A strasbourgi székhelyű Francia-Magyar Társaság nemrégiben levélben tiltakozott a kolozsvári városi vezetés politikája ellen. A polgármesternek címzett levélben Fabienne Wassmer, a társaság elnöke elmondta, hogy a társaság támogat egy kolozsvári gyermekintézményt is. Strasbourgban utcát neveztek el Petőfi Sándorról, noha a költő soha nem tette be a lábát a városba, 1994-ben pedig Petőfi-emléktáblát helyeztek el Strasbourgban. Ilyen előzmények után határozottan tiltakoznak azért, hogy Kolozsváron a Petőfi utca nevét megváltoztatták és kérik a korábbi utcanév visszaállítását. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
1996. június 24.
Napvilágot látott Orbán Balázs A Székelyföld leírása történelmi, természetrajzi s népismereti szempontból című, 1868 és 1873 között megjelent munkája első erdélyi kiadásának 26. füzete. A sorozat elindításakor, 1991 júniusában az Európai Idő Kiadó (Sepsiszentgyörgy), sem mérhette fel, milyen nehéz feladatra vállalkozott. A 35 ezer példányban megjelent sorozat hányatott pályát futott be. öt év alatt hat nyomdában készültek az egyes részek. Az utolsó füzet tartalmazza az előfizetők névsorát, akik végig kitartottak. A lista hosszú, Erdély és az anyaország megannyi helységén kívül nemzetünknek szétszórt foszlányatomjai jelentkeztek Párizstól Melbourne-ig. Hat éven keresztül a kiadót, a terjesztőket és az olvasókat ilyen világméretű szellemi kapocs fűzte össze. /Ördög I. Béla: Hatéves szellemi kapocs. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
1996. június 24.
A tanügyminisztériumi ellenőrző csoportjának Kovászna megyében végzett vizsgálatának eredményét tartalmazza a június 17-én keltezett 32 030-as és 33 129-es számú leirata, melyet megküldtek a minisztériumból a megyének. Ez a leirat tipikus nemzetikommunista vádirat, módszere a tények önkényes értelmezése, a valóság elferdítése. Mindez előkészíti az újabb románosítási hullámot. A dokumentum sok helyen valós tényekre épül, ismertette a helyzetet Márton Árpád képviselő, például valóban nincs elég képesített tanár a megyében. Ebből azonban nem azt a következtetést vonták le, hogy 1989 előtt korlátozták a magyar tanárképzést, ez az eredménye, hanem azt, hogy sürgősen román tanárokat kell telepíteni a megyébe. A leirat magyarul beszélő románokról beszél, mint Ceausescu idejében. Az ellenőrök sokallták azt, hogy a megyében a tanulók 70 %-a magyarul tanul, holott ezt a magyarok aránya indokolja. Kifogásolták a magyarországi továbbképzést, de arról hallgattak, hogy a román tanügy nem biztosítja a magyar pedagógusok továbbképzését. Az ellenőrök felelősségre vonták Tulit Ilonát, amiért saját maga alkotta tankönyvből tanítja a magyart. Rákosi Zoltán főtanfelügyelő az ellenőrző csoport bírálatát fogadta el, egy követ fújt velük. Az ellenőrök megállapították még, hogy túl sok a magyar igazgató, nagyon sok magyar személyiségről neveztek el tanintézetet, ezen változtatni kell, végre kell hajtani a román nyelven folyó oktatás általánosítását a megyében. Elmarasztalták Korodi Hajnal főtanfelügyelő-helyettest is. /Zsehránszky István: Beszélgetés a megkülönböztetésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24, 26./
1996. június 25.
A Firenzében megtartott Európai Unió-csúcs jún. 22-i munkálatain jelen voltak a társult országok kormányfői, Romániát Ion Iliescu elnök és Teodor Melescanu külügyminiszter képviselte. Iliescu elnök kiemelte, hogy nemcsak a társult országok óhajtják a csatlakozást, hanem maga az Európai Unió is érdekelt abban, hogy ezek az országok - mint a gazdaságilag fejlett országok információ- és technológia-áradatának nagy felvevő piacai - az érdekszférájába kerüljenek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
1996. június 25.
"Jún. 21-én megtartotta alakuló ülését Hargita megye új tanácsa. A 37 tagú testületben 27-en képviselik az RMDSZ-t, függetlenként pedig Páll Katona Csaba Székelyudvarhelyről. A tanácselnök megválasztásánál várható volt, hogy a románok inkább a liberális Kolumbán Gáborra, semmint az egy ideig Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/-tag és a román sajtóban többször szélsőségesnek feltüntetett Sántha Pál Vilmosra, a jelenlegi tanácselnökre szavaznak, aki éveken át elvi és jogi háborút vívott Ioan Doru Vosloban prefektussal. A háttérből a megyei hivatal jelentős része is a rugalmasabb, jól hangzó új fogalmakkal építkező Kolumbánt támogatta, nem utolsó sorban a Civitas-elnök Kolumbán tanulmányokat és előadásokat honoráló alapítványa eredményeképpen. A szavazás eredménye: 27 szavazattal Kolumbán Gábor lett a megyei tanács elnöke, Sántha 7 szavazatot kapott. Sántha hiába indult az alelnöki tisztségért, mert az eddigi alelnököt, a gyergyói Minier Gábort választották meg /31 szavazat/, a másik pedig Zsombori Vilmos lett /21 vokssal/. Zsombori előzőleg a Kolumbán-lobby zászlóvivőjeként járta a vidéket. Az eddigi nép-nemzeti politika helyett most "az urbánus eszmék és tanulmánykészítések lesznek az uralkodók, a velük járó hajlékonysággal és nagyvonalúsággal, ismerős és munkatársi szálakat nem mindig megkerülő pályázat-elnyerésekkel egyetemben." /Székedi Ferenc: Elvek, elvtelenségek és érdekek szövevényében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./"
1996. június 25.
Háromszék újonnan választott önkormányzata jún. 21-én ülésezett először, a 37 tagú megyei tanácsból 27-en az RMDSZ színeiben kerültek be a tanácsba. Az RMDSZ egyedül választhatott volna alelnököt, azonban - előzékenyen - a Szociáldemokrata Liberális Koalícióval együtt tettek javaslatot Riti Olivér műépítész személyében. Háromszéken újraválasztották Orbán Árpád elnököt, az alelnökök: László Gyula és Ritti Olivér. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
1996. június 25.
Szatmár megyében az ellenzéki Konvenció jelöltje, Annamaria Biris lett a tanácselnök, Szabó István eddigi elnököt újraválasztották, 28 szavazattal, ami azt jelenti, hogy népszerű, több román tanácsos is rászavazott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
1996. június 25.
Szilágy megyében a 37 megyei tanácsi helyből 10-et szerzett meg az RMDSZ, a tanács ellenzéki többségű, tanácselnök a Konvenció jelölje, Cosma Sorin Ioan lett, az egyik alelnök pedig Nagy István. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
1996. június 25.
Keresztes Dénest, a marosvásárhelyi Custos Kiadó igazgatóját, az Erdélyi Figyelő főszerkesztő-helyettesét ismeretlenek összeverték. A súlyosan sérült újságírót Budapestre vitték, ahol már három műtéten esett át, túl van az életveszélyen. Kezeltetése eddig többszázezer forintba került, amit főleg a Segítő Jobb Alapítvány és az újságíró Magyarországon élő volt osztálytársa és barátja, dr. Losonczy Béla fedezett. A tetteseket nem találta meg a rendőrség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
1996. június 25.
A jún. 25-én négynapos hivatalos látogatásra érkezett Iliescut Bonnban arról biztosította Roman Herzog szövetségi elnök, hogy a német vezetés Romániát Európához tartozónak tekinti, és támogatja közeledését az Európai Unióhoz. Megállapodtak abban, hogy a két ország hatóságai a jövőben szorosan együttműködnek a szervezett bűnözés elleni küzdelemben. Ez főleg a németeknek fontos, mert az utóbbi évben román bűnbandák tucatjai fosztogatnak az országban. A két ország külügyminisztere beruházásvédelmi megállapodást írt alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./ Magyarországot és Romániát egyidejűleg kell felvenni a NATO-ba, mert ha valamelyik országot előnybe részesítik, az feszültséghez vezet - jelentette ki Iliescu elnök Bonnban tartott sajtóértekezletén. A német üzletemberek előtt tartott előadásában közölte, hogy országa folytatja a jogállamiság kiépítését és gazdasági átalakítását.
1996. június 25.
"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az ún. Alternatív Varadinum kezdeményezőihez és a Bihari Napló szerkesztőihez írt nyílt levelében kifogásolta, hogy Pengő Zoltán a Romániai Magyar Szó máj. 16-i számában közölt írását, miszerint a Varadinum néhány szervezője merev, elutasító magatartás tanúsított az alternatív Varadinummal szemben, a cikkíró toleranciát emlegetett. Valójában senki sem kifogásolta az alternatív rendezvényt, legfeljebb az "ökumenikus sörözés" műfajával nem tud egyetérteni. Tőkés László nem érti, hogy a nagy erőfeszítéssel létrehozott Varadinum ellenében és rovására hirdették meg ezt a másik programot. Az igazi értékek egymást kiegészítve érvényesülnek. Mi szükség volt kijátszani a megszépítve "alternatívnak" nevezett anti-Varadinumot? Kizárt-e valakit is a Varadinum az előkészítésből? Az alternatívok magatartása tisztességtelen. "Nehéz helyzetünkben, bomló közösségünk, romló hagyományaink és népünk pusztulásának körülményei között destruktív és demagóg kritikájukkal éppen azokat vették célba, akik - mégiscsak - valamit tenni próbálnak a magyarságukat megosztó, gyengítő és romboló folyamatokkal szemben. Egyházellenes irányultságú kritikájuktól már csupán egyetlen lépés van a Romániai Magyar Szó programszerűen űzött destrukciójáig." Ennek az áldatlan "alternatívának" éppen a Bihari Napló lett a szócsöve. - Tőkés Lászlónak ezt a nyílt levelét nem közölte a lap, ezért a püspök jún. 21-i keltezésű újabb levelében kérte előző írása közlését. - Tőkés László írása után áll Szűcs László főszerkesztő válasza. Az Alternatív Varadinumon több újságíró is jelen volt, de a rendezvény nem azonosítható a szerkesztőséggel, a szerkesztők túlnyomó része nem vett azon részt. Wagner Csilla főszerkesztő-helyettes is válaszolt a püspök levelére. Úgy érezte, hogy az ügy lezárult, azért nem közölték hamarabb Tőkés László nyílt levelét. Azt, aki rászánja magát a cselekvésre, bátorítani kell, nem szabad a kezdeményezéseket csírájukban elfojtani. Az Alternatív Varadinum szervezői nem valami ellen szervezkedtek, hanem valaminek a sokszínűbbé tétele érdekében. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 25./ "
1996. június 26.
"Jún. 21-23-a között Gyulafehérvár és Nagyenyed volt a házigazdája a IV: Román-Magyar Polgárfórumnak. A pécsi székhelyű Magyar-Román Baráti Társaság, valamint a gyulafehérvári és nagyenyedi filiálék szervezte találkozó fő támogatói a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa, a budapesti Nyitott Társadalom Alapítvány, továbbá a két város polgármesterei. A témakör: Történelmi megbékéléssel Európába. A megnyitón üdvözlő beszédet mondott Ioan Rus ügyvéd, Fehér megyei prefektus, Ivan Truter, a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának ügyvezető titkára, Gheorghe Fulga elnöki tanácsos pedig Iliescu elnök üdvözletét tolmácsolta, Horn Gyula miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter üzenetét Alföldi Jenő nagykövetségi első tanácsos olvasta fel. Az elfogadott zárónyilatkozat szerint a jövőben tovább kívánják erősíteni azt, hogy az "egyszerű emberek" tudatosan vegyenek részt a két nép barátságát szolgáló közéleti munkában. Ugyanakkor szorgalmazni fogják az államközi polgári kapcsolatokra vonatkozó új törvények meghozatalát, mert egy még érvényes 1924-es törvény alapján a határokon átnyúló polgári szervezetek törvényes működéséhez kormányengedély szükséges. /C. Kiss Ilona: Együtt Európába - volt a jelszó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./"
1996. június 26.
Iliescu elnök jún. 25-én négynapos hivatalos látogatásra Németországba utazott, tárgyalt Roman Herzog szövetségi elnökkel és Helmuth Kohl kancellárral. Iliescu államelnök kíséretében van Melescanu külügyminiszter, több kormánytisztviselővel és elnöki tanácsossal egyetemben. Németország a második legjelentősebb külföldi beruházó Romániában. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
1996. június 26.
Jún. 26-án Gödöllőn mintegy ezer polgármester részvételével megkezdődött a magyar polgármesterek első világtalálkozója. A találkozó fő szervezője Gémesi Zoltán. A következő napokban tíz településen tartanak szekcióüléseket. /Magyar Nemzet, jún. 27./ 1996. jún. 26-30-a között rendezik meg a Gödöllőn a magyar polgármesterek első világtalálkozóját, a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából. Dr. Gémesi György, Gödöllő polgármestere elhatározta, hogy Gödöllő testvérvárosainak /Beregszásznak, Csíkszeredának, Dunaszerdahelynek és Zentának/ személyesen kézbesíti a meghívót, mégpedig kerékpáron. Nem kevesebb, mint 1560 km-t tett meg. Máj. 5-én érkezett útjának utolsó állomására, Zentára, ahol átadta Tóth Horti Gábornak, Zenta polgármesterének a meghívót. /Magyar Szó (Újvidék), máj. 12. 4. p./
1996. június 26.
"A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ elnöksége nevében Patrubány Miklós válaszolt Tibori Szabó Zoltánnak, a Szabadság fõszerkesztõjének a lapjában közölt, az MVSZ-t támadó cikkére. A világtalálkozóra meghívták az erdélyi sajtó képviselõit, ingyenes részvételt biztosítva. "A kongresszuson megjelent fõszerkesztõk névsora tanúsítja, hogy csak az nem jött el, aki nem akart." Az MVSZ nem sajtótámogató alapítvány, ezt a célt az Illyés Alapítvány szolgálja, mely az elmúlt években többtízmillió forintot juttatott az erdélyi magyar lapok támogatására, közöttük a Szabadságéra is. A fõszerkesztõ állításával szemben az MVSZ foglalkozik az anyanyelvápolás, a sajtó, a közösség és az egyén gondjaival is, így otthont ad és finanszírozza az Anyanyelvi Konferenciát, számtalan anyanyelvápoló versenyt rendez. Az MVSZ létrehozta a Külhoni Magyar Médiatársaságot, amelynek elnökségébe három erdélyi fõszerkesztõt is beválasztottak. Ezt a társaságot az MVSZ tízmillió forinttal támogatta. Az MVSZ 200 címbõl és 6000 kötetbõl álló, magyar- és világirodalmi oktatási segédkészletet juttatott el az erdélyi magyar iskolákba. Kárpátalja és Erdély falvaiba színes televíziókat és parabolaantenákat szállított, az MVSZ létrehozta és jelentõs pénzösszeggel támogatja Magyar Segélyszolgálat Alapítványt, az MVSZ által életre hívott Baross Gábor Társaság Erdély öt városában, három alkalommal, többszáz vállalkozó részére marketing és management tanfolyamokat szervezett. A példákat lehetne folytatni. Patrubány Miklós visszautasította a támadást, a hangot, a VET-tel szembeni lekicsinylõ, megkérdõjelezõ magatartást, megemlítve, hogy a fõszerkesztõ ötvenegy társával már egyszer feljelentette az MVSZ-t a magyar parlamentnél, abban reménykedve, hogy felszámolják, vagy legalábbis alaposan megnyirbálják azt. Tibori Szabó Zoltán a Magyarok IV. Világkongresszusa résztvevõit kollektíven "svihák" jelzõvel illette, rágalmaival, hangnemében kimeríti a "közösség elleni izgatás" tényállását. A VET romániai jogi személyiséggel rendelkezõ civil társadalmi szervezet. /Patrubány Miklós: /J'accuse! (avagy sajtóetika és objektív tájékoztatás a kolozsvári Szabadság hasábjain). = Szabadság, jún. 26./"
1996. június 26.
"Napok óta tiltakozik az ortodox egyház feje, illetve az ortodox diákok egyesülete a Bukarestben július közepén megtartandó nemzetközi jehovista kongresszus ellen, fő érvük: egy ilyen rendezvény "támadás" az ortodox kereszténység, az egész román nép lelkülete ellen. A bukaresti diákszövetségek is tiltakoznak, mert az egyetemi hatóságok a kongresszus idejére bérbe adták a diákszállásokat a Jehova Tanúi rendezvényének. A diákok szerint a bentlakásokban nincs keresnivalójuk a hívőknek. A tanügyminiszter visszavonta a már megkötött szerződést. Bukarestet ellepték a jehovista-ellenes röpcédulák, amelyek felszólítják az igaz keresztényeket, hogy akadályozzák meg a jehovisták behatolását Romániába. A kongresszusra mintegy 40 ezer résztvevőt várnak Bukarest legnagyobb stadionjába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./"
1996. június 26.
"A Román Akadémia égisze alatt működő, etnikai kérdéseket tanulmányozó központ, a Manfred Wörner Alapítvány, a csíkszeredai hegyivadász alakulat a múlt héten elindította Csíkszeredában az Open Windows /Nyitott Ablakok/ elnevezésű kutató és gyakorlati programját. Carmen Dumitru Seuleanu, az említett akadémiai központ vezetője elmondta, hogy elsődleges céljuk a helyi közösségeken belüli kommunikáció elősegítése. A katonaság részt vesz a programban, mert a hadsereg "az interkulturális kapcsolatok színtere is". Gheorghe Tinca hadügyminiszter ismételten az együttélés földjének nevezte Erdélyt, úgy vélte, hogy hosszú távon szükséges a román hadsereg civil ellenőrzésére, ugyancsak hosszú távon szerződéses katonai szolgálat bevezetéséről beszélt. Nicolae Cajal akadémikus, a romániai zsidó közösségek szövetségének elnöke szerint Romániában nincs antiszemitizmus, de léteznek antiszemiták és antiszemita nézetek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./"
1996. június 26.
Évadzáró összejövetelt tart jún. 28-án a nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör. Vendégük Sall László költő, aki a nyolcvanas években a kör egyik meghatározó személyisége, szervezője volt, s 1990 óta Svédországban, Göteborgban él. Évek óta az Ady Kör negyedszázados kötetét feldolgozó köteten dolgozik. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 26./
1996. június 26.
Vladimir Trebici, a bukaresti Demográfiai Kutatóközpont igazgatója elmondta, hogy Románia lakossága 1990-től kezdett csökkenni, akkor a kivándorlás miatt. 1992 után gyorsult a népesség fogyása, mert a születések száma elmaradt a halálozástól. 1992-ben a népszámlálási adatok szerint Románia népessége 22 810 ezer fő volt. Ma a becslések szerint 22 650 ezer lehet az ország lélekszáma. A születések száma fokozatosan csökken, a halálozási ráta pedig emelkedik. A várható élettartam nem éri el a 70 évet, ezen belül a férfiaké 66 év, nyilatkozta Trebici az Economist lapnak, ebből idézett a Rompres. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
1996. június 26.
A Szabad Románok Világszövetsége SZRVSZ/ tiltakozik a Ion Ratiu vezette csoport destabilizáló tevékenysége ellen, akit az 1994-es busteni-i kongresszuson kizártak az SZRVSZ-ből. Június 22-23-án Bukarestben tartotta a Ratiu-féle SZRVSZ IV. kongresszusát. A Novacovici vezette SZRVSZ szerint ez a kongresszus semmire sem kötelezi a Franciaországban székelő SZRVSZ-t. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
1996. június 26.
"A bukaresti Dimineata rendszeresen közli az államelnök nyilatkozatait. Jún. 25-i száma hozta Iliescu elnöknek a Szabad Európa Rádiónak adott nyilatkozatát. Magyarországon egyesek kijelentették, hogy az alapszerződés aláírása harmadik Trianon lenne. "Nos, Magyarország területeket vesztett el. Milyen területeket veszett el Trianon után? Olyanokat, amelyek nem hozzá tartoztak" - fejtette ki az elnök. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ "
1996. június 27.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében jún. 25-én Nagyváradon az egyházkerület 75 éves fennállása alkalmából egyházművészeti és műemlékvédelmi értekezletet tartottak. Egyházi építészeti örökségünk címmel ifj. Eszenyi Béla felsorolta az utóbbi 75 év építészeti vonatkozású eseményeit. Balogh Ferenc, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke a műemlékvédelem időszerű gondjairól szólt. Dr. Szabó Bálint, az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesületének elnöke nem tudott eljönni, helyette munkatársa, Makkai Dorottya beszélt a műemléktemplomok felújításának kérdéseiről. Több előadás hangzott el, az értekezleten jelen volt Tőkés László püspök is. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 27./
1996. június 28.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése megvitatta Bindig német képviselő jelentését a kisebbségek jogainak védelméről., amely támogatását fejezte ki az eddig elfogadott kisebbségvédelmi dokumentumok - köztük az 1201-es ajánlással kapcsolatban -, felhívta a figyelmet arra, hogy a tagállamok szerezzenek érvényt a kisebbségvédelmi keretegyezménynek, s a regionális és kisebbségi nyelvek Európa-chartájának.Hangsúlyozta, hogy az új értelmezés, melyet a Velencei Bizottság adott az 1201-es ajánlásnak, elhárít minden kétértelműséget a vitatott 11. szakaszt illetően. Megfogalmazásai módot nyújtanak olyan értelmezésre, hogy a dokumentum a pozitív diszkrimináció eszköze, miután bizonyos kollektív jogokat megad a kisebbségeknek. Frunda György RMDSZ-szenátor kijelentette, hogy a Velencei Bizottság által adott értelmezés elhárítja egyes államok fenntartásait az 1201-es ajánlást illetően. Végül a közgyűlés elfogadta az új kisebbségvédelmi ajánlást, melynek értelmében a kisebbségvédelmi keretegyezmény hatályba lépése után megalakítandó tanácsadói bizottság a kormányok fölötti széles körű meghatalmazásokkal rendelkező, független testületté válik. - Gyakorlatba ültetésére azonban - a Curierul national bukaresti lap szerint - ultra maximalista jellege miatt kevés az esély. A román küldöttség tagjai közül csupán Frunda György és Adrian Severin szavazta meg a Bindig-jelentést és az ajánlást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./
1996. június 28.
"Fodor Sándor kolozsvári író a Hargita Népében az RMDSZ választások utáni helyzetével foglalkozott. Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen a polgármester-jelöltet illetően a magyar választók többsége nem hallgatott az RMDSZ-re. Nem a választókat okolom, írja Fodor Sándor, hanem a rosszul tájékozódó RMDSZ-szervezeteket, mert "platformhoz", "frakcióhoz", magyarán klikkekhez tartozás szerint válogatták a jelölteket. Fodor szerint a tetemes költséggel összehívott SZKT-ülések /a magyarországi parlamenti csatározások szánalmas karikatúrái a legtöbb esetben/ dolguk végezetlenül vagy félmunkával oszlottak szét. Nem tudtak ugyanis megegyezni a platformok, a frakciók. "Legszívesebben azt javasolnám az RMDSZ következő kongresszusainak, hogy szüntesse meg az SZKT-t /Szövetségi Képviselők Tanácsát/. Az RMDSZ fokozatosan népszerűtlen lett, elsősorban a szervezeten belüli marakodással felfedett, azóta sem tisztázódott anyagi visszaélések miatt. /Fodor Sándor: A legfontosabb: megújulni. = Hargita Népe (Csíkszereda). jún. 25., ismerteti Székedi Ferenc Klikkek és ejtőernyősük címmel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./"
1996. június 28.
Brassóban a megyei tanács alelnökévé választották Madaras Lázár brassói képviselőt, ezért - a két funkció összeférhetetlensége miatt - lemondott képviselői mandátumáról. Helyét Török Ernő mérnök foglalta el, akinek mandátumát a jún. 28-i képviselőházi ülésen igazolták. Ugyancsak lemondott képviselői mandátumáról Neményi József Nándor, akit a parlament jún. 27-én a 21/1996-os törvénnyel létrehozott Versenytanács tagjává választott. Kolozs megye új RMDSZ-képviselője valószínűleg Molnos Lajos lesz. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 28./
1996. június 28.
A Szilágy megyei Ipp község véres esemény révén vált ismertté. A bécsi döntés után bevonuló magyar honvédek ellen ismeretlen személy merényletet követett el, ennek következtében több katona meghalt. Ezt a magyar katonaság megtolása követte, melynek során ártatlan román lakosok vesztették életüket. A község határában elhelyezett kőtáblával igyekeznek éket verni a két nép közé. A tábla felirata ugyanis: A román nemzet mártír települése. Ezért a helyi magyar lakosság nem felelős, hacsak az nem a bűnük, hogy rejtegették román szomszédaikat. Ilyen emlékműveket nem állítanak a vasgárdista vérengzések áldozatainak, vagy Szárazajta, Gyanta határában. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 28./