A Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ és a Magyar Távirati Iroda /MTI/ vezetői márc. 5-én újabb egy évre meghosszabbították az 1995. februárjában kötött megállapodást, amelynek révén öt határon túli magyar lap továbbra is megkapja az MTI műholdon továbbított híreit. Ezzel már harmadik éve jutnak el az MTI hírei a marosvásárhelyi Népújság, a bukaresti Romániai Magyar Szó, a kolozsvári Szabadság, két éve a pozsonyi Új Szó és az ungvári Kárpáti Igaz Szó, márc. 1-jétől pedig az újvidéki Magyar Szó szerkesztőségéhez. Tabajdi Csaba politikai államtitkár méltatta a megállapodást, amely a határon túli magyarság tájékozódási lehetőségeinek bővítésével igyekszik kompenzálni a kisebbségi létből eredő hátrányt. Lábody László, a HTMH elnöke arról szólt, hogy a szerződés a tájékoztatás legmodernebb eszközeit adja olyan lapok kezébe, amelyeknek sokszor arra sincs elég pénzük, hogy saját országuk hírügynökségi szolgáltatásait igénybe vegyék. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7., Új Magyarország, márc. 6./

Márc. 5-én Nagyváradra érkezett a FIDESZ-Magyar Polgári Párt delegációja: Orbán Viktor, Németh Zsolt, Varga Mihály országgyűlési képviselők, Király András, a párt külügyi titkára, valamint Fazekas Sándor, Karcag polgármestere. A delegáció találkozott és megbeszélést folytatott Tempfli József római katolikus és Tőkés László református püspökkel, majd nagyváradi újságírók előtt tartott tájékoztatót a magyar-román kapcsolatok alakulásáról, magyarországi belpolitikai kérdésekről, különösképpen a legnagyobb ellenzéki párt, az MDF szakadása nyomán kialakult helyzetről. A delegáció erdélyi látogatásának további programjában szerepel részvétel a marosvásárhelyi Pro Europa Liga által szervezett román-magyar kerekasztal-megbeszélésen, majd Székelykeresztúron lakossági fórumon. /FIDESZ-delegáció Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének tagjai lerótták kegyeletüket az elhunyt dr. Kós Károly néprajzkutató, az MTA külső tagja ravatalánál, és részt vettek a romániai magyar tudományos élet kiemelkedő egyéniségének gyászszertartásán. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 6., 733. sz./

Márc. 4-től a bukaresti metróvállalat dolgozói sztrájkba léptek, hatalmas fennakadást okozva a közlekedésben. Vacaroiu miniszterelnök törvénytelennek nevezte a sztrájkot, szerinte megengedhetetlenül magas a metrónál dolgozók bére. A nagy szakszervezetek támogatásukról biztosították őket, akik márc. 5-én folytatták a munkabeszüntetést. /Magyar Nemzet, márc. 6./

"Szőcs Géza cáfolta Ábrahám Dezső vádjait, a Népszabadságnak elmondta, hogy ezek a vádak politikai megsemmisítésére irányulnak. Tételesen elszámolt minden pénzzel. "Ábrahámot bizonyos politikai erők eszközként használják fel", hangsúlyozta. Furcsának tartja, hogy amikor Tőkés László vagy ő politikai támadás kereszttüzébe kerül, Ábrahám Dezső mindig megszólal. A cél az, hogy a vádakat átvegye a román sajtó, amely azután a cáfolat közléséről többnyire elfeledkezik. Szőcs Géza emlékeztetett, hogy a céltámogatás felhasználásáról már beszámolt évekkel ezelőtt. /Népszabadság, márc. 6./ Ábrahám Dezső ezeket a vádjait /hogy ő nem számolt el/ egyszer már közzétette 1994-ben, majd másnap visszavonta, nyilatkozta Szőcs Géza. Ügyészségi vizsgálat foglalkozott "minden egyes nevemhez fűződő tétellel, és nem találtak semmilyen problémát." A 8 millió forintból a Bem rakparton vásárolt ingatlant, erről is elszámolt, Ábrahám Dezső azonban eltüntette a dokumentumokat. - Szőcs Géza elmondta, hogy tulajdonában levő cég az Erdélyi Híradó Könyv- és Lapterjesztő Kft, a lapok közül az Erdélyi Napló hetilap, az Orient Expressz, a Családi Tükör hetilap és két tudományos folyóirat kiadója. - A Duna Televíziót felügyelő Hungária Közalapítványba a Fidesz jelölte őt azután, hogy Tőkés László és Tempfli József püspökök ajánlották őt. Az RMDSZ vezetői azonban a jelölés ellen vannak. "Az RMDSZ szövetségi és ügyvezető elnökei, Markó Béla és Takács Csaba a politikai ellenfeleim közé tartoznak. A közvélemény úgy tartja számon, hogy ők a mérsékelt, én pedig - a Reformtömörülés tiszteletbeli elnökeként - a radikális szárnyhoz tartozom a pártban. De az RMDSZ képviselőházi csoportja például a héten kiállt a Fidesz döntése mellett." /Magyar Hírlap, márc. 6./"

Szőcs Géza nyílt levelében /Levél Mindenkihez, eredetileg a magyar Országgyűlés képviselőihez/ köszönetet mondott azért, mert az Országgyűlés bizalmat szavazott személyének, akit a Fidesz-Magyar Polgári Párt jelölt a Hungária Közalapítvány ellenőrző testületébe. Magáról elmondja, hogy megvesztegethetetlen, mindig meggyőződése szerint beszélt, nem kell megtagadnia korábbi kijelentéseit, százezres őrjöngő tömeg sem tudta torkára forrasztani a szót: 1990. dec. 1-jén Gyulafehérváron elmondta azt, ami a meggyőződése. Jelenleg az erdélyi magyar média felépítésén fáradozik. Hajsza indult ellene, meg akarják semmisíteni mindazzal együtt, amit létrehozott, beindult egy kézi vezérlésű mechanizmus, hirtelen aktivizálják a rágalmazás régen levitézlett harcosait. Arra kéri mindazokat, akik egyetértenek testületi jelölésével, hogy írjanak az Országgyűlés elnökének. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 6./

Magyarországon, Szabadkígyóson márc. 4-én megkezdődött a moldvai csángómagyar művészeti együttesek vezetőinek egyhetes tábora. A Lakatos Demeter Egyesület és az újkígyósi Ipolyi Arnold Népfőiskola által szervezett továbbképzésen húsz csángó vesz részt. Az előadók között van Halász Péter csángókutató művelődéstörténész, Kóka Rozália előadóművész és Jáki Teodóz bencés szerzetes. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

Febr. 27-én tartotta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lelkészi értekezletét. Tőkés László püspök beszámolt arról, a Püspöki Palota régóta húzódó peres ügye még nem ért véget, közben az ortodox egyháznak sorra kiutalják az értékes épületeket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 6./

"Két párt egyetlen "programja" a nacionalista uszítás. Egyiknek sincs ideológiája. Az egyik a Román Nemzeti Egységpárt, amely 1990. márc. 15-én alakult meg, alapító elnöke Radu Ceontea, akit 1992-ben Gheorghe Funar váltott fel. Az 1992-es választás alapján 30 képviselője és 14 szenátora volt. A másik az 1991. jún. 20-án bejegyzett Nagy-Románia Párt /1992-ben 420 ezer szavazattal 16 képviselőt és 4 szenátort juttatott be a parlamentbe/, amelyet egyszemélyes pártnak is neveznek elnöke, Corneliu Vadim Tudor elnök miatt. Ebbe a pártba a lecsúszott, későn észbekapott szekusok és pártaktivisták léptek be, továbbá a politikai lumpenrétegek. Ennek a két szélsőséges pártnak a létrehozásában a legfőbb vétkes az egykori Megmentési Front, a kormánypárt, mert a ki nem mondható igék kimondására alakították meg őket. /Vajnovszky Kázmér: A nacionalizmus vadhajtásai. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 6./"

A szenátus elfogadta a Külügyi Hírszerző Szolgálat tevékenységére vonatkozó törvénytervezetet. Szabó Károly szenátor, aki számtalan indítvánnyal igyekezett javítani a tervezeten, felvázolta a hírszerző szolgálatok mai helyzetét. 1989 után egy ideig a hadsereghez kerültek, majd sorra újraalakultak, más-más elnevezéssel. Az idők folyamán a titkosszolgálatok elburjánoztak, mára áttekinthetetlenekké váltak. Koordinálásukat nem a parlament, hanem a Legfelsőbb Védelmi Tanács végzi, amely összefogja mindegyiket. Ezek a titkosszolgálatok nem állnak parlamenti ellenőrzés alatt. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ a belföldi hírszerzésre szakosodott, de hozzátartozik az antiterrorista tevékenység is. A 0215 nevű szervezet belügyminisztériumi hivatalként szerepel. A nemzetbiztonsági törvény megszabja, hogy bizonyos minisztériumok, főhivatalok szervezhetnek hírszerző hivatalokat. A parlament nem foglalkozott az igazságügyminisztériumhoz tartozó börtönparancsnokság tájékoztató hivatalával sem, itt is felmerülnek alkotmányossági kérdőjelek. A katonai hírszerzés törvényességi helyzete azzal részben megoldott, hogy működéséért felel a védelmi miniszter. - Jellemző, hogy a Külügyi Hírszerző Hivatal tervezete nem a kormánytól érkezett a parlamentbe, hanem maga a hivatal állította össze a tervezetet, azzal, hogy tevékenysége a Legfelső Védelmi Tanácshoz tartozik. /Orient Expressz (Bukarest), febr. 28. - folytatása:/ A parlamentben foglalkoztak a Külügyi Hírszerző Szolgálattal. amely a Legfelsőbb Védelmi Tanács hatáskörébe tartozik, így a parlamenti ellenőrzés nem lesz olyan mértékű, amilyen a társadalom szempontjából szükséges lenne. Ez a hivatal a volt titkosrendőrség /Securitate/ külügyi osztályának felel meg, azzal a különbséggel, hogy megemelték a rangját, igazgatójának pedig miniszteri címe és hatásköre van. A parlamenti vita során Szabó Károly feltette a kérdést, hogy ez a hivatal folytatja-e elődje munkáját, amely ellenőrizte a disszidenseket, adott esetben a likvidálásukban is közreműködött. A szenátusi többség hanyagul túlment ezeken a kérdéseken. Szabó Károly a törvényjavaslat ellen szavazott, de a többség, beleértve az ellenzék jelentős hányadát, elfogadta a törvényt. /Orient Expressz (Bukarest), márc. 6./

Bandi Dezső tanár, iparművész nevét jól ismerik Erdélyben és Magyarországon, számos népművész képzésében, felkarolásában volt része. A népi hagyományápolás, a népizenekarok, néptáncosok, a szövő, varró, faragó, fazekas körök a legsötétebb diktatúra idején is működtek, fejtette ki, megélve magyarságtudatukat. Bandi Dezső az EMKE ünnepi gyűlésén is elmondta, hogy a népi kultúrát ismét háttérbe szorítják. A közösségi, népi kultúrára működtetéséből hiányzik a művelődési értékorientált tájékoztatás. Ezt próbálja művelni Bandi Dezső, a népi alkotók tanácsadással való segítésével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

A Magyarok Világszövetsége több mint 130 millecentenáriumi programot szervez vagy támogat, ezek finanszírozásához még ötvenmillió forintra lenne szükségük, hangzott el az Országgyűlés millecentenáriumi albizottságának márc. 5-i ülésén. /Népszabadság, márc. 6./

"Horn Gyula miniszterelnök egyértelműen megfogalmazta, hogy az euroatlanti integráció mindennél előbbre való. Ez a külpolitikai vonalvezetés elhibázott, nyilatkozta Németh Zsolt képviselő, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke, a párt kisebbségi szakértője. "Az elmúlt két évben megrendült a határon túli magyarság anyaországba vetett bizalma." A szlovák-magyar alapszerződés "elhibázott koncepción alapult." Szlovákiában olyan nyelvtörvényt fogadtak el, "amely a legdiszkriminatívabb jogszabály a posztkommunista Közép-Kelet-Európában." Szent-Iványi István külügyi államtitkár bejelentette, hogy az RMDSZ-nek nincs egyetértési vagy vétójoga az alapszerződés ügyében. "Ez az álláspont szerintem elfogadhatatlan" - jelentette ki Németh Zsolt. Az alapszerződésben jelenjenek meg konkrét jogi intézmények és határidők az egyházi ingatlanok visszaadására, az oktatási törvény felülvizsgálatára, a magyar egyetem helyreállítására. Németh Zsolt elmondta, hogy a Liberális Internacionálé konferenciáján az SZDSZ beterjesztett egy dokumentumot, amelyben akadémikusnak minősítette a kollektív jogok és az autonómia követelését. A Fidesz ezzel szemben érvelt, végül elfogadták érvelésüket, majd ezt az álláspontot az SZDSZ is megszavazta. Mindezt sajtótájékoztatón elmondta, mire Eörsi Mátyás /SZDSZ/ azt állította, hogy Németh Zsolt nem mondott igazat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 6./ "

A Fidesz küldöttsége Orbán Viktor vezetésével márc. 5-én erdélyi körútra indult. Nagyváradon megbeszélést tartottak Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével és Tempfli József római katolikus megyéspüspökkel, majd Kolozsvárra mentek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

"Kolozsváron márc. 6-án a diákokkal szervezett találkozó után a FIDESZ-delegációnak az RMDSZ elnökségével kellett volna találkoznia. Markó Béla szövetségi elnök halaszthatatlan bukaresti tennivalóira hivatkozva viszont lemondta a találkozót, és Takács Csaba ügyvezető elnök számára is alkalmatlan volt a kedd délutáni időpont. Ebben közrejátszhatott a nemrégi nézeteltérés a két politikai szervezet között. Emlékezetes, hogy a FIDESZ-Magyar Polgári Párt Szőcs Géza erdélyi költőt, laptulajdonost javasolta a Duna tv kuratóriumának ellenőrző bizottságába. Markó Béla szövetségi elnök az Országgyűlés elnökéhez intézett nyílt levélben tiltakozott amiatt, hogy a romániai magyar nemzeti közösség legitim képviselőivel való konzultálás nélkül került sor erre a döntésre. A diákokkal történt találkozón elsősorban erre kérdeztek rá a jelenlevők. - Alapvető félreértés áldozata az erdélyi közvélemény, mutattak rá a FIDESZ képviselői. Az RMDSZ vezetői nem tanulmányozták át kellő alapossággal a magyar médiatörvényt. Ezért keletkezhetett az a félreértés, miszerint a FIDESZ az RMDSZ helyére delegált volna valakit - mondotta Orbán Viktor, aki szerint azért esett az exszenátor úrra a választás, mert olyan ember kellett, akinek sajtóbeli tapasztalata van,emellett Szőcs Géza eddig is ott volt a Duna tv körül, ismeri tehát a körülményeket. Németh Zsolt tisztázta: a magyar médiatörvény értelmében a Hungária Alapítványnak a kuratóriumában az RMDSZ-nek is van delegálási joga. A kuratóriumot ellenőrző testületbe viszont a magyar parlamenti pártok küldhetik delegátusukat. A FIDESZ tehát nem vette el az RMDSZ helyét. A FIDESZ az ellenőrző testületben fenntartott saját helyére Szőcs Gézát delegálta. Megjegyzendő, hogy a magyar pártok közül egyedül a FIDESZ tette meg azt a gesztust, hogy kisebbségi származású közéleti személyiséget jelölt e tisztségbe. Orbán Viktor szerint abba beleszólni, hogy a FIDESZ a saját "kvótájának" terhére kit delegál, illetéktelenség. Szokatlan, hogy az RMDSZ a parlament elnökéhez címzett nyílt levélben emel kifogást döntésünk ellen, és nem a FIDESZ-szel vette fel a kapcsolatot. Orbán Viktor elmondta, az Országgyűlés elnöke értetlenségének adott hangot, hiszen nyilvánvaló volt a jogi értelemben vett illetéktelenség. A beszélgetés egyik központi témája a magyar-román megbékélés volt. A FIDESZ e kérdésben tanúsított gyengeséggel vádolta a magyar külpolitikát. Németh Zsolt szerint a mai magyar külpolitika nem tud egyensúlyt tartani az euroatlanti integráció és a regionális kapcsolatrendszer, illetve a kisebbségi magyarság problematikája közt. Példa erre a szlovák-magyar alapszerződés, amelynek aláírása inkább a Nyugattal való kacsingatás eredményeként és nem a két ország, a két nemzet közeledésének a céljából készült el. A magyar külpolitika pedig nem képes a konklúziókat levonni. A FIDESZ szerint a magyar kormánynak meg kell próbálnia visszanyerni a határon túli magyar közösségek meglehetősen megrendült bizalmát, amely nem elsősorban pénzkérdés. Inkább bátran fel kellene vállalnia a határon túli magyarság által megfogalmazott autonómiatörekvéseket. - A magyar kormány lépései mind Szlovákiával, mind Romániával szemben a szomszédsági politikájának gyengeségét mutatják - egészítette ki Orbán Viktor. /Székely Kriszta: Félreértés vagy tudatos manipuláció? FIDESZ-küldöttség Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./"

"A bukaresti Adevarul "Nem tudom" cím alatt vezércikkben intézett új támadást az RMDSZ autonómiakoncepciói ellen, és egy füst alatt Tabajdi Csaba romániai magyar "autonómiaszigetekről" az Új Magyarországnak tett megjegyzését is szóvá tette. Adrian Ursu, a cikk szerzője szerint bármi történik az országban, az RMDSZ-t csak az autonómia célja érdekli. Az RMDSZ személyi elvű autonómiaterve az Adevarul szerint olyan "törvényhozó és végrehajtó szerveket irányoz elő a magyarságnak, amelyek párhuzamosak lennének a jogállam ilyen jellegű szerveivel". Az RMDSZ részéről az "autonóm nemzeti közösség" és más kifejezések csak arra szolgálnak, állította az Adevarul, hogy leplezzék Románia "enklávésítására" irányuló szándékukat. Tabajdi Csaba, a budapesti kormány magas rangú tagja sikerként számolt be arról, hogy Romániában magyar autonómiaszigetek jöttek létre. /Nem tudom. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./"

Nem, nem, az képtelenség, hogy Melescanu külügyminiszter velünk mocskolódott volna - hangzott határozottan az elutasítás a múlt heti kolozsvári Polgári Fórumon. Ott ugyanis egy olvasó kifejtette: az RMDSZ vezetőinek minden alkalommal erélyesen meg kellene hazudtolnia azokat, akik az erdélyi magyarság lejáratására mindenféle zöldségekkel traktálják a Nyugatot. Olvasta ugyanis a Szabadságban, hogy a román külügyminiszter szájából elhangzott: a magyarok 1989 decemberében levágták egy vagy két román milicistának a fejét és futballoztak vele. Markó Béla jelezte, Frunda György nyíltan kimondta, hogy nem szentírás az, ami a Szabadságban megjelenik. Frunda elmondta, hogy Iliescu elnökkel már volt személyes vitája, amikor az feltette a régi lemezt a milicistafejekkel, de a külügyminiszterrel más a helyzet, az egy igazi diplomata. Nos, nem túlzott a Szabadság, kár mentegetni Melescanut. A Szabadság közölte a finn lap eredetijét /Helsinki Sanodat/, ahol megjelent Teodor Melescanu nyilatkozata a székelyföldi fantáziahorrorról. /N. Á.: Tévedni újságírói dolog? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

"A moldvai csángók közül ma mintegy százezren beszélik vagy értik őseik nyelvét. A csángók valamennyien katolikusok. Hitüket azok is megtartották, akik nem tudtak ellenállni az erőszakos románosításnak. Moldvában, Tatros városában született meg, 1466-ban az első bibliafordítás is. Fennmaradt töredéke, a Müncheni-kódex őrizte meg a Miatyánk legrégibb szövegét. Ebben így szerepel egy mondat: "Mü testi kenyerünk felett való kenyeret adjad münékünk ma." Az anyanyelvi oktatás és vallásgyakorlás azonban évszázadok óta hiányzik a moldvai magyarok életéből. Ceausescu bukása után annyit változott a helyzet, hogy nyilvánosan nem korlátozzák a csángó falvak látogatását. A magyar nyelv oktatását azonban továbbra sem engedélyezik. Lészpeden Fazekas József nyugdíjas maga köré gyűjtött néhány iskoláskorút, hogy megtanítsa őket magyarul írni és olvasni. A falu papja a milícia segítségével zaklatja őt. Kallós Zoltán, a moldvai csángó népélet egyik legkiválóbb ismerője azt javasolta, hogy a Csángó sorskérdések címen tartott illyefalvi konferencia a magyar nyelvhasználat üldözése miatt forduljon az ENSZ kulturális szervezetéhez, az UNESCO-hoz. Ezen a Sepsiillyefalván megtartott konferencián több mint harminc előadás hangzott el. Borbáth Erzsébet csíkszeredai tanárnő, aki városában oktatja a moldvai csángó gyermekeket, kifejtette, hogy nem tekinthető végső megoldásnak az, hogy a csángó gyermekek Moldvából Csíkszeredába jöjjenek tanulni, hanem szülőfalujukban kell biztosítani számukra az anyanyelvi oktatást. Vitát váltott ki a konferencián Tánczos Vilmos néprajzos előadása /Hányan vannak a moldvai csángók?/. Köztudott, hogy a romániai nemzetiségi statisztikák nem ismerik a moldvai magyarokat. Az 1992-es népszámlálás idején Petru Gherghel iasi püspök körlevélben szólította fel papjait, hogy a szószékről parancsolják meg híveiknek: tagadják le származásukat. Tánczos Vilmos számbavételénél Szabó T. Attila nyelvész nyelvföldrajzi tagolását vett alapul, ennek alapján bejárta a csángó falvak többségét, szerinte a magyarul beszélő csángók 60 ezren lehetnek, a következő megoszlásban: északi csángók /Románvásár, Szabófalva környéke/: 9 faluban 7 ezer fő, déli csángók /Bákó környékén/ 6 faluban 8 ezer fő, székelyes-csángók 69 faluban, 45 ezer fő. Kiemelte Pusztina, Gajcsána, Bogdánfalva, Trunk, Nagypatak, Klézse, Somoska, Pokolpatak, Frumosa, Forrófalva, Külső-Rekecsin és Diószén településeket, ahol még napjainkban is szinte 100 %-ban beszélik és értik a magyar nyelvet a fiatalok is. Kallós Zoltán és mások is vitatták ezt az adatot, Kallós Zoltán továbbra is 100-120 ezres lélekszámot tartja reálisnak. Abban viszont egyetértettek, hogy az elmúlt évtizedekben közel 40 ezer csángó telepedett át Erdélybe. /Hajdú Demeter Dénes: Csángó sorskérdések. = Magyar Fórum, márc. 7./ Illyefalvi konferencia: 1996. jan. 12-13., 71. sz. jegyzet."

A székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum Érmellék legnagyobb hagyományokkal rendelkező magyar középfokú oktatási intézménye. Szálka volt már a Ceausescu-rendszerben is, akkor nyolcosztályos iskolává visszaminősítették. 1989 után a tanfelügyelőség mondvacsinált ürügyekkel sorra leváltotta az iskola vezetőit és megkísérelte a líceumot egy apróbb településre, Kágyára áthelyezni. A szülők aláírásgyűjtési akcióval tiltakoztak ez ellen. Végül a tanfelügyelőségnek sikerült olyan vezetőséget találni, Kisded Emma igazgató és Fándy Viorica aligazgató személyében, akik segítkeztek az iskola elsorvasztásában. Végül a tanfelügyelőség febr. 5-i hatállyal a líceumot a kágyai mezőgazdasági szakiskolába helyezte át. Az RMDSZ székelyhídi szervezete aláírásgyűjtést kezdett az iskola megmaradásáért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

A Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlése febr. 14-16-a között Athénban tartotta gazdasági bizottsági ülését, melyen központi kérdésként szerepelt a szállítási hálózat fejlesztése, számolt be Kerekes Károly képviselő, aki részt vett a tanácskozáson. A tanácskozást nehezítette, de nem zavarta meg a görög-török viszály és az azeri-örmény konfliktus. A tengeri szorosok ügye heves politikai vitára adott okot, mert az orosz és török álláspont ellentétes, a Boszporusz és a Dardanellák ügye feszültségforrást képez. - A tagországok kormányaitól kapott információk alapján összeállított bizottsági jelentés ismertette a szállítási problémákat: eltérőek az egyes tagországok szállítási jogszabályai, gyakran változtatják a szállítási viteldíjakat, nem működik a tagországok között információcsere, fejletlen a szállítási infrastruktúra. A térség szállítási problémáinak megoldására tanulmányok születtek. A görög kormány átfogó szállítási hálózat kiépítését javasolta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

Márc. 5-én együttes ülést tartott az RMDSZ szenátusi és képviselőházi csoportja. Az ülés napirendjén a Hungária Közalapítvány Ellenőrző Testületébe való jelöléssel kapcsolatos kérdések megvitatása szerepelt. Hosszas vita után, többségi szavazattal elfogadták Markó Béla szövetségi elnöknek a kérdésben a magyar Országgyűlés elnökéhez intézett levelében foglaltakat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 6., 733. sz./ A levél szerint az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy Szőcs Gézát javasolták a testületbe. Eredetileg András Imre képviselő azt javasolta, hogy üdvözöljék a Fidesz kezdeményezését. Végül 24-en támogatták Markó Béla javaslatát, 4 ellenszavazattal és 4 tartózkodással. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 8., Népszava, márc. 8./ Szőcs Géza kijelentette, hogy nem lép vissza a jelöléstől. /Magyar Hírlap, márc. 8./

"Traian Chebeleu elnöki szóvivő a Timpul hetilap márc 7-i számában azt állította, hogy az RMDSZ már 1990-től a kész tények politikáját gyakorolja a román állammal szemben és az etnikai autonómia megvalósítása felé halad. Chebeleu Románia európa tanácsi felvétele előtt még az 1201-es ajánlásért kardoskodott, most viszont azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy kettős játékot űz, hiszen számos utóbbi határozatával megkérdőjelezte Románia nemzetállami jellegét, egységét, szuverenitását. Az elnök szóvivő példaként felhozta az RMDSZ 1992-ben az ET-hez eljuttatott memorandumát, az RMDSZ 1992-es kolozsvári nyilatkozatát. Szerinte az RMDSZ "szeparatista jellegű" szerveket, hozott létre, így a Szövetségi Képviselők Tanácsát, az RMDSZ oktatásügyi tervezete "elkülönítő és maximalista jellegű". Ugyancsak kifogásolta, hogy az RMDSZ az 1995. évi kongresszusán "autonóm nemzeti közösségként" határozta meg a magyarságot. Amennyiben az RMDSZ vezetői nem változtatnak magatartásukon, akkor az ország elnöke, a kormány és a politikai erők továbbra is szilárd magatartást fognak tanúsítani, amikor az ország egysége forog kockán. A területi-etnikai autonómia a "stabilitás végét jelentené", mondta a szóvivő., és elutasította az önálló magyar egyetem gondolatát. Chebeleu szerint az RMDSZ nem tarthat igényt arra, hogy a romániai magyarság egyetlen képviselője legyen, mert nem minden magyar ért egyet politikájával. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./ Chebeleu neheztelt azért, mert az RMDSZ tagja lett az ENSZ-ben nem képviselt népek és nemzetek szervezetének, ahol szerinte nincs mit keresnie, mert az ENSZ-ben mind a magyar, mind a román népnek van szószólója, Románia és Magyarország. Chebeleu cáfolni igyekezett Tabajdi Csaba azon megállapítását, hogy a magyar kisebbségek a legbékésebbek Európában. Chebeleu szerint nem lehet elfelejteni "az RMDSZ által kirobbantott" etnikai villongásokat, de azt sem, hogy az RMDSZ köreiből többször hangzott el felhívás a polgári engedetlenségre. A Timpulban megjelent interjút azonnal idézni kezdte a Cronica Romana. /Gyarmath János: Vádaskodik az elnöki szóvivő. = Magyar Nemzet, márc. 8./"

"Az Adevarul tudósított a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány körüli vitáról, tényként közölve a vádakat, azt állítva, hogy Szőcs Géza 13,7 millió forintot "tulajdonított el". A cikk címe: Pénzügyi botrány a magyarság vezetői körében. Alcíme: Az RMDSZ hajdani ügyvezető elnökét, Szőcs Gázát azzal vádolják, hogy törvénytelenül elsajátított 13 770 000 forintot. /Adevarul (Bukarest), márc. 7., Népszava, márc. 8./"

Kolozsváron ülésezett az RMDSZ székházában a Megyei Ügyvezető Tanács (MÜT). Molnos Lajos Kolozs megyei RMDSZ-elnök elmondta, hogy a tanácskozáson szó volt a március 15-i ünnepségek megszervezéséről. A tervek szerint Kolozsváron megkoszorúzzák a Petőfi Sándor- és Nicolae Balcescu-emléktáblákat, a színházban színvonalas előadást tekinthetnek meg az érdeklődők, majd a Farkas utcai templomban ökumenikus istentiszteletet tartanak. - A helyhatósági választásokkal kapcsolatosban Tordán, Aranyosgyéresen, Szamosújváron, Désen, Bánffyhunyadon, valamint az említett helységek vonzáskörzetében is sikerült összeállítani az RMDSZ jelölőlistákat. Főleg azok a falvak, amelyek semmilyen központhoz nem tartoznak, valamint Egeres és környéke okoznak gondot. /Vidéken is összeállították a jelölőlistákat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

"A börtönben sínylődő Cseresznyés Pál ügyében kihallgatáson volt az elmúlt év decemberében Iliescu elnöknél Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Frunda György szenátor. Iliescu azt válaszolta, hogy várja az igazságügyminiszternek küldött megkeresésére a választ. A miniszter viszont azt mondta, hogy hozzá még idén februárban nem érkezett meg az elnök levele. - Az iratsétáltatásnak van hagyománya. Mennyi beadványra "nem kaptunk választ", jegyezte meg az újságíró. /Kalmár Zoltán: Bujkáló iratok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./"

Temes megye egyetlen magyar nyelvű középiskolájában, a temesvári Bartók Béla Líceumban egyre csökken a létszám: 1990-ben még 860 diákja volt az iskolának, jelenleg már csak 713. Nagyarányú felmérést készítenek, adatbázist hoznak létre, összeírják a 0-7 év közötti gyermekeket a városban. Tervezik a magyar családok meglátogatását. Bevezették a másodiktól az intenzív idegennyelv-oktatást, ezzel is vonzóbbá teszik az iskolát. A középiskolában a legnépszerűbb az informatika, de keresett a közgazdasági tagozat is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

Három évvel ezelőtt Miskolcon, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár kezdeményezésére rendezték meg a régió első újság-írótalálkozóját. Mintegy százan összegyűltek Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról és az anyaországból, hogy megbeszéljék a közös gondokat. A következő évi összejövetel elmaradt, anyagi okok miatt. 1995-ben Nyíregyházán a Primon Vállalkozásélénkítő Alapítvány segítségével létrejött a második találkozó. A megjelent előadók között volt Molnár Péter /SZDSZ/ és Bencsik Gábor, a Magyar Újságíró Szövetség főtitkára. Most február végén megtartották a harmadik találkozót, másodízben Nyíregyházán. Ennek meghívóját Lendvai István, a Fimex Fair BT. ügyvezető igazgatója, egyben a legnagyobb magyarországi vásár, a Kelet-Nyugat vásár igazgatója írta alá,a már jelzett Primon Alapítvány vezetőjével együtt. A mostani találkozó témája: Egy nap a médiáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

Romániának még mindig nincs költségvetése. Már tavaly novemberben elkészült a költségvetés tervezete, erre szükség is volt, mert a hitelfolyósítást 1995 nyarán befagyasztották és a kormány a Nemzetközi Valutaalapnak akarta bizonyítani, rendelkezik a tervezettel, vázolta fel a jelenlegi helyzetet Vida Gyula, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője. Ezután megkezdődött a halogatás, januárban összehívták a szakbizottságot, melynek ő is tagja, a bizottság előterjesztette a tervezetet. Tovább tart a halogatás. Vida Gyula szerint a ez a tervezet megalapozatlan. Románia külkereskedelmi deficitje 1994-ben 500 millió dollár volt, ez 1995-ben kétmilliárdra nőtt. Az ország valutatartalékai 1995-ben 50 százalékkal csökkentek, jelenleg ez félmilliárdos összeg. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 8./

Ukrajna nem elégedett a Romániában élő ukrán kisebbség helyzetével, jelentette ki Volodimir Vaszilenko, aki az ukrán-román alapszerződésről folyó tárgyaláson az ukrán küldöttség vezetője volt. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Kilencven évvel ezelőtt jelent meg először az EME természettudományi szakfolyóirata, melyet már harmadszor kellett az 1989-es változások utáni időkben újraindítani: Erdélyi Múzeum-Egyesület Természettudományi és Matematikai Szakosztályai Közleményei. Új Sorozat címen. A legutóbbi szám az 1995/4-es. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./