Múzsa az ezrediken
– e címmel szervezett lapunk munkaközössége hangulatos, nívós irodalmi estet kedd délután a Bernády Házban. Múzsa az ezrediken – ezredik számához érkezett a Népújság irodalmi-művészeti melléklete: ez alkalomból az ünneplő közönség, a lap barátai telt házas publikumként vették birtokba a Baross Gábor utcai épületet, amelynek földszinti galériáiban Nagy Miklós Kund főszerkesztő és Múzsa-szerkesztő fogadta a megjelenteket, munkatársakat és vendégeket – Kovács András Ferenc, Nagy Attila, Markó Béla, Sebestyén Mihály és Bölöni Domokos meghívottakat, valamint Sebestyén Aba színművészt, aki méltó kezdésként Demény Péternek a Múzsához írott versét olvasta fel. Ezt Nagy Miklós Kund egy játékos limerickje követte, majd rövid beszélgetés vette kezdetét a megjelent írókkal, költőkkel.
Nagy Attila elárulta, nemrég fejezte be új verseskötetét. – Ez a kilencedik kötetem, szerkesztőként KAF szenvedte meg. A Kriterion fogja kiadni és lesznek benne részletek a készülő, Csillagköz című, versekből álló "regényből", amelyben a gyerekkoromtól a katonaságig telő éveket, a régi Vásárhelyt mesélem el – mondta a költő, majd a Csillagköz egyik versét, valamint az új kötetben megjelenő, John Donne-sorokra írt költeményei közül párat olvasott fel.
Sebestyén Mihály olyan szöveget hozott, amely korábban jelent meg a Múzsában, Kolbászverés című, vitrioltól sem mentes novellája kellőképpen felvidította a jelenlevőket, akiknek Markó Béla árulta el: egy pillanatig sem volt hűtlen a költészethez, csak ennek éppen nem volt látszata. – Egyszer már a politikát választottam, ezért jobban érzem magam itt, szépírók, irodalomkedvelők társaságában. Ami a választott, kötött formát illeti: vannak nagy elődeim, mint például KAF. Ő nem hagyta abba a költészetet, így az elődömmé vált. Amúgy 1980 körül történt az a furcsaság, hogy avantgárdot, szabadverset művelő poétaként porosnak tűnő formákat kezdtem használni. Ezeket kellett most is elővennem. Nagy kihívás, hiszen egy adott feltételrendszerben kell szabadnak lenni – hallottuk Markó Bélától, aki a De ki élte túl? című, a költészethez való visszatérésként jellemzett versét, illetve pár haikuját olvasta fel.
Bölöni Domokosról, aki maga is Múzsa-szerkesztő, egyrészt megtudtuk, hogy hajnali internetező, másrészt megállapíthattuk, hogy humora továbbra is töretlen: A tyúkcenzor látogatása című írása korábban jelent meg, de a tegnapi lapszámban is olvasható, már kezdő sora is – "Egyik hervadás jön a másik után, mint szeptemberben a tanítók." – leplezetlen felröhejt váltott ki a szépszámú hallgatóságból. A Múzsa hagyományaihoz híven, emlékezvén a régi nagyokra, Sebestyén Aba idézte meg a helikoni, a két világháború közötti, illetve egykoron kortárs alkotók alakját: Székely János és Tavaszy Sándor verseit, valamint Wass Albert Marosvécs című írását olvasta fel, utóbbit az író 1992-ben küldte a Múzsának. Végül Kovács András Ferenc szólt, a költő, aki talán a legtöbb verset küldte a Múzsának. Ő az ezredik számban megjelent, Naked Soul című versét, valamint Lázáry René Sándor három, a húszas években írott költeményét olvasta fel.
A svédasztalos agapé és koccintás előtt pedig Szabó Árpád, a Maros Megyei Tanács alelnöke a tanács nevében egy oklevelet adott át a Népújságnak és egyet a Múzsa kiötlőjének. Hűségpezsgőt kapott továbbá az "ezredes úr", azaz Nagy Miklós Kund és "századosa", Bölöni Domokos, aki majdnem százszor szerkesztette a mellékletet az elmúlt évek, évtizedek során.
Nb.
Népújság (Marosvásárhely)

Regéczy Perle Ágyán
November 7-én, kedden az ágyai Olosz Lajos Általános Iskolában Regéczy Szabina Perle író, műfordító, a Tóth Árpád Irodalmi Kör elnöke, a Román Írószövetség tagja saját versesköteteiből ès műfordításaiból felolvasást tartott diákoknak, pedagógusoknak. Betekintést nyerhettünk költői, írói, műfordítói tevékenységébe. Versei vàltozatosak, sokatmondóak, prózai alkotàsai szemèlyes élményeiről mesélnek.
Szimbolista látásmódját végigvezeti versein, prózai írásain (Kolompoló pásztorképek). Egy másik irodalmi irányzatban is otthonosan mozog, ez a szürrealizmus (Szépséged). Családja a Tóth Árpád Irodalmi Kör és a Román Írószövetség, ahol nagyon jól érzi magát, ugyanis hat irodalmi díja közül hármat műfordításaival érdemelt ki (Irodalmi Jelen díj, Román Írószövetségi díj, Apáczai Oklevèl).
Műfordításai közül A tegnap költészetéből mutatta be Alecsandru Macedonski, Ştefan Octavian Iosif, George Bacovia verseit. Az Elszállok egy szonett szárnyain című versek és műfordítások kötetből elhangzott néhány Ana Blandiana-költemény is, majd az Álom és valóság című naplójegyzet-sorozatból olvasott fel az írónő, amely a Havi Szemlében és Szövétnekben részletekben látott napvilágot 2014-ben. Egy szimbolista vallomása a költészet templomáról című írást szerényen ismertette. A gyerekek örömére felolvasta Rocki, a fekete csillagcímű karcolatát, az angol nyelvű fordítások közül John Donne: Ravaszul alkotott kis világ vagyok én című költeményt (I am a little world made cunningly) ismertette.
A felolvasó délelőtt záró mozzanata A tegnap költészetéből című műfordítás-gyűjtemény volt, amely 112 műfordítást, 20 román költő versét tartalmazza. Ők a tegnap költői, de a mai ember számára is mély üzenetet hordoznak.
A kellemes novemberi délelőtt dedikálással zárult.
Az ágyai tanári kar és a diákok köszönetüket fejezik ki Regéczy Szabina Perlének a kellemes író–olvasó találkozóért. Erdős Márta magyartanár / Nyugati Jelen (Arad)