Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Donca, Ioan
11 tétel
1993. március 8.
A bukaresti rádió körkapcsolásos műsorában márc. 6-án nagykövetek szólaltak meg, köztük Ion Donca. Ebből a műsorból derült ki a hallgatók számára, hogy Doncát ideiglenes ügyvivői tisztségéből budapesti nagykövetnek nevezték ki. Az új nagykövet szerint a román-magyar viszony nehézségei közös akarattal leküzdhetők. /Magyar Hírlap, márc. 8./
1993. április 6.
Ion Donca, Románia új nagykövete ápr. 5-én átadta megbízólevelét Göncz Árpád köztársasági elnöknek. /Új román nagykövet. = Magyar Hírlap, ápr. 6./
1993. szeptember 24.
"Iliescu elnök félhivatalos szócsöve, a Dimineata a kisantant visszaállítását időszerűnek tartja. A szept. 23-i száma szerint a pozsonyi hatóságok "az utóbbi időben kinyilvánították kívánságukat, hogy a volt Jugoszláviában zajló polgárháború befejeződésének pillanatában visszaállítsák a kisantantot." Ez "nagyrészt megfelel Románia érdekeinek is". /Bogdán Tibor, Bukarest: A Dimineata a kisantant visszaállításával fenyegetőzik. = Magyar Hírlap, szept. 24./ Ion Donca, budapesti román nagykövet kijelentette, hogy nem ért egyet a Dimineata cikkével, nincs a szó a kisantant feltámasztásáról. /Fodor György: Ion Donca, Románia budapesti nagykövete szerint: "Halottat nem lehet feltámasztani". = Magyar Hírlap, szept. 24./"
1993. december 16.
Ioan Donca budapesti román nagykövet Gyulára és Méhkerékre látogatott dec. 9-én. A magyarországi románok helyzete még mesze van attól, hogy jó legyen, mondta. /Ioan Donca Békés megyében. = Magyar Hírlap, dec. 10./ Báthory János, a magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökhelyettese reagált erre: a helybeli románok és magyarok arra vártak választ, hogy miért nem készültek el a méhkeréki és battonyai határátkelők a román oldalon. Nem lehet összehasonítani a XVII-XVIII. században bevándorolt kis létszámú román népcsoportot az eredeti lakóhelyén maradt, modern azonosságtudattal rendelkező kétmilliós romániai magyar kisebbséggel, ahogy azt a nagykövet tette. A mintegy 25 ezres magyarországi románság lelki gondozását három romániai ortodox pap segíti, ezzel szemben a moldvai magyarok az utolsó kenetet sem vehetik fel magyarul. / Báthory János válasza Ioan Doncának. = Pesti Hírlap, dec. 16./
1994. február 1.
Jan. 31-én Ion Donca budapesti román nagykövet vezetésével román küldöttség adta át Horn Gyulának, a Magyar Szocialista Párt elnökének Oliviu Gherman, a román kormánypárt /Szociális Demokrácia Pártja/ elnökének üzenetét: Románia és Magyarország realista erői sikerre vihetik a két ország közötti kapcsolatok normalizálását, beleértve az alapszerződés megkötését. Megelégedéssel fogadja az MSZP álláspontját, hogy történelmi kibékülésre van szükség. Oberfrank Ferenc, a külügyminiszter kabinetfőnöke kijelentette: számos kérdés fogalmazódott meg benne a hírrel kapcsolatban, vajon kik a realista erők, megfelel-e a nemzetközi diplomáciai szokásoknak, hogy egy nagykövet adjon át pártüzenetet és azt kommentálja? /Magyar Hírlap, Új Magyarország, febr. 1./
1995. szeptember 11.
Szept. 7-10-e között másodszor rendezték meg Arad és Gyula város szervezésében a Kézfogások rendezvénysorozatot, amelyet Gyula lakói kezdeményeztek 1994-ben. A megnyitón, Aradon, beszédet mondtak Marcel Dinu külügyi államtitkár, Szőcs Ferenc bukaresti magyar és Ion Donca budapesti román nagykövet, továbbá a két megye vezetői. Arad polgárai az utolsó pillanatban értesültek a rendezvényről, előző nap este tették ki a plakátokat. A két ország újságíróinak beszélgetésén kiderült, hogy egészen más fogalmakban gondolkodnak. Az Adevarul aradi tudósítója például együtt emlegette Markó Bélát, Tőkés Lászlót, Sütő Andrást Gheorghe Funarral és C. V. Tudorral. A résztvevők szept. 10-én Kisiratosra, a 2000 lakosú, 96 %-ban magyar Arad megyei településre látogattak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 11., 615. sz./
1995. szeptember 25.
Teodor Melescanu külügyminiszter szept. 22-én fogadta Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövetet és átnyújtotta az Iliescu elnök által kezdeményezett, a román-magyar megbékélésre vonatkozó három okmánytervezetet. A külügyminiszter leszögezte, hogy román félnek szándékában áll az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalások folytatása. Ugyanezen a napon Budapesten Kovács László külügyminiszter fogadta Ioan Donca román nagykövetet, aki átnyújtotta a három dokumentumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./
1995. november 2.
Ion Donca Románia bukaresti nagykövete védelmébe vette az oktatási törvényt: nincsenek benne olyan előírások, amelyek megnehezítenék a magyar kisebbség nyelvi és kulturális hagyományainak ápolását. Szerinte nagyobb probléma, hogy Kovászna és Hargita megyében a magyarok nem beszélik jól a román nyelvet. A nemzeti jelképet használatát nem tiltja a törvény, állította, a magyar himnusz elhangozhat templomokban. A nagykövet bízik a megbékélésben. /Új Magyarország, nov. 2./
1996. március 29.
Ioan Donca budapesti román nagykövet derűlátó a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatban. Az egyházi javak visszaadásával kapcsolatban kijelentette, hogy nem tartja valószínűnek a gyors intézkedést. Az oktatási törvényről Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa azt nyilatkozta, hogy az megfelel a legmagasabb európai normáknak. - A határátkelő helyek átadására sor kerül. /Új Magyarország, márc. 29./
1996. május 3.
"Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke máj. 2-án bejelentette, hogy személységi jogainak védelmében bepereli Teodor Melescanu külügyminisztert, továbbá a Magyar Távirati Irodát /MTI-t/ és az Új Magyarországot. Torgyán azt kifogásolja, hogy Melescanu a nagyváradi Erdélyi Napló ápr. 24-i számában nyilatkozva a magyarországi szélsőséges pártokra vonatkozva így fogalmazott: "Gondolom, figyelemmel kíséri a televízióban Turdeanu barátunk megnyilatkozását, akit Önök Torgyánnak hívnak, és aki miatt, feltételezem, Önök sokkal felháborodottak, mint mi." A kisgazda pártelnök a bukaresti bíróságon kér jogorvoslatot, személyesen jelen kíván lenni a tárgyaláson, ezzel mintegy üzenve az erdélyi magyarságnak: magyar politikus ügye nem választható el a magyarság ügyétől. Az MTI-t és az Új Magyarországot azért akarja perelni, mert nyilvánosságra hozta az Erdélyi Naplóban megjelent interjút. Torgyán József levelet küldött Ioan Doncának, a budapesti román nagykövetnek, bejelentve, hogy pert akar indítani, egyben feltette a kérdést, hogy anyanyelvén fordulhat-e román bírósághoz. /Új Magyarország, máj. 3./ "
1996. május 6.
Ion Donca budapesti román nagykövet megerősítette, hogy Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke levélben közölte: be akarja perelni Teodor Melescanu külügyminisztert, állítása szerint ugyanis Melescanu megsértette személyiségi jogait, amikor azt állította, hogy Torgyán valószínűleg román származású. Donca továbbította a levelet kormányának, Bukarestbe, de véleménye szerint ez az ügy nem árthat a két ország közötti viszonynak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./