Utolsó útjára kísérték február 8-án szülőfalujában, a háromszéki Uzonban a január végén Budapesten nyolcvanéves korában elhunyt Beke Györgyöt. Ferenczes István csíkszeredai költő, a Magyar Írók Szövetsége, valamint a Romániai Írók Szövetsége nevében búcsúztatta az erdélyi magyarság látleletét Orbán Balázs szorgalmával és kitartásával felmérő írót, szociográfust. Búcsúbeszédet mondott Sylvester Lajos sepsiszentgyörgyi publicista is. „Erdély szülőföldünk, de nem hazánk, Magyarország hazánk, de nem szülőföldünk” – idézte az írót a celebráló Szabó Lajos római-katolikus esperes. A szertartáson részt vettek: Tamás József csíksomlyói római katolikus segédpüspök, Márton Árpád, Antal Árpád, Toró T. Tibor parlamenti képviselők, Sógor Csaba szenátor, Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, valamint Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. /Domokos Péter: Lepihent Uzonban Beke György. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Felkészületlenek a települési önkormányzatok az európai uniós strukturális alapok lehívására – állapította meg Vajda Lajos megyei tanácsi alelnök a Kovászna megyei tanács gyűléstermében lezajlott polgármester-találkozón. Fennáll a veszélye annak is, hogy a feltehetően június folyamán bemutatott strukturális pályázati lehetőségek időpontjában Háromszéknek nem lesz saját projekt-portfoliója. Vajda szerint az Adetcov megyei gazdaságfejlesztési ügynökség létrehozása segítene, ez az ügynökség ellátná a pályázatkészítési, valamint -követési feladatokat. /Domokos Péter: „Mozdony” lehet a háromszéki Adetcov. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Képtelen teljesíteni menedzseri szerződésében szereplő vállalásait Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Társulat igazgatója az idei, nem kielégítő költségvetési juttatás miatt, írta Albert Álmos polgármesternek, kérve, tárgyalják újra az idei költségvetést.  /Domokos Péter: Működésképtelen a Tamási? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

Nyolcezer szavazópolgárt értek el február 17-ig 24 településén a Székely Nemzeti Tanács autonómiaigénylési referendumát lebonyolító számlálóbiztosok Sepsiszentgyörgy kivételével a Kovászna megyei Sepsiszéken. Megfigyelőként jelen volt Ékes József és Kelemen András országgyűlési képviselő (Fidesz). Közölték, hogy nem kívánják minősíteni a belső népszavazást, és küldetésük végén jelentést készítenek parlamenti frakciójuk, valamint az SZNT részére. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke ismertette, hogy Sepsiszentgyörgyön több visszautasításban volt részük a biztosoknak, mint faluhelyen. Február 17-én Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő arcképét ábrázoló, SZNT-címeres kisplakát hívott fel a névre szóló választásokra, a roma többségű Őrkő lakótelepen pedig röpcédula hirdette, hogy a magyar állam fizet fejenként 500 lejt a „rroma integrációs program” részeként. A romáknak szóló, diverziónak szánt röpcédulákon olvasható volt, hogy a pénzt átvehetik a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki székházában, Gazda Zoltán titkártól. /Domokos Péter: Röpcédulás” referendum. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Erdélyi magyar diákújságírók és rádiósok országos találkozója zajlott Sepsiszentgyörgyön. Szerkesztési, tördelési, etikai, televíziós, valamint internetes sajtóismeretekkel gazdagodtak, továbbá a szakirányú egyetemi képzésről tájékozódtak. Rendezvényindítóként a szervező Kovászna Megyei Középiskolások Szövetsége (Kovakö) közel negyven diákújságírót „összerázó játékkal” késztetett önkifejezésre. Kötetlen beszélgetésen ismertette a Babes–Bolyai Tudományegyetem újságíró szakát Szabó Zsolt, a kar docense. Elmondta, hogy évente 30 hallgatóból 15-18 szerez oklevelet, de ennek csak fele kerül szerkesztőségekbe. Az erkölcsi-etikai kérdéseket taglalta előadásában Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke. Soós Róbert, az ÚMSZ on-line változata, a maszol. ro szerkesztője, a Sapientia előadója műhelygyakorlaton bemutatta az elektronikus napilapot. /Domokos Péter: Pennás lányok. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

Az 560 lelket számláló Kisbacon a helyi Bodvaj Egyesület révén pályázta meg az ifjúsági információs és szolgáltató iroda létrehozását a Progressnél. A fiatalok szülőföldön való megmaradása, illetve a helyi közösség önszerveződésének támogatása céljából avatott e-Magyar pontot Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter Benedek Elek szülőfalujában. A Háromszéken nyolcadik, országos szinten több mint 170. e-Magyar pontot üzemeltető program a magyarországi Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a kolozsvári Progress Alapítvány partnerségével valósult meg. /Domokos Péter: E-Magyar pont Elek apó falujában. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Internetorientált korunkban is ragaszkodnak a szakkutatások, dolgozatok nyomtatott formában történő kiadásához – hangzott el Sepsiszentgyörgyön, a Magyar Kisebbség című, kolozsvári nemzetpolitikai szemle szerkesztőségének olvasótalálkozóján a Holló Ernő Sajtópincében. Székely István főszerkesztő idézte Bárdi Nándor budapesti történészt, aki értelmiségi arroganciának minősítette a ragaszkodást a papíron történő kiadáshoz. A továbbiakban elmondta: a Trianon utáni új jogi viszonyok közt szükség volt a nemzetiségi, kisebbségi entitás helyzetének tudományos feldolgozására, erre vállalkozott 1922-ben dr. Jakabffy Elemér, volt magyar országgyűlési képviselő, dr. Sulyok István és dr. Willer József. Politikai, egyházi, közigazgatási személyiségek, írók, kutatók közreműködésével megjelentették (1944-ig) az erdélyi magyar kisebbség helyzetét adatszerűen tárgyaló, Erdély történetét kutató Magyar Kisebbség című folyóiratot. 1995-től 1999-ig újra kiadták a szemlét Tamás Sándor jelenlegi parlamenti képviselő főszerkesztésében. A lap a Transindex hírportállal partnerségben felépítette a jelenleg több mint egymillió oldalt kitevő digitalizált társadalmi adatbankot. Itt megtalálhatók az 1989-as rendszerváltás utáni politikai történések, valamint a XX. század első felének eseményei is. Rekonstruálás folyamatában van az 1989 utáni romániai sajtó, illetve adatbázis készül a volt román állambiztonság levéltárából származó iratokból. A Jakabffy Elemér Alapítvány kiadásában negyedévente, 400-500 példányban megjelenő Magyar Kisebbség szakfolyóiratot „politikafüggőnek” mondta a finanszírozás tekintetében Toró T. Tibor honatya, lapszerkesztő.  /Domokos Péter: Kihívó arrogancia? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Szükség van az egyház jelenlétére a jelenlegi romániai politikai és erkölcsi válság körülményei között – nyilatkozta Markó Béla RMDSZ-elnök a hét végén a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) Kovásznán tartott kongresszusán. Cáfolta az egyházakkal fennálló RMDSZ-szembeszegülés vádját. Nem azonosítható maga a református egyház egésze az egyházkerület vezetőségével, hangsúlyozta. Hasonló a helyzet az unitárius egyházzal és a felekezet lelkész-szövetségével. Tőkés László püspök független jelölt kapcsán elmondta, hogy bárhol hiteltelen a nem egységes erdélyi magyar képviselet. /Domokos Péter: Markó Béla: egyházigénylő az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

A regionalizáció szükséges és elkerülhetetlen közigazgatási intézkedés, a romániai területi-közigazgatási felosztás pedig mesterséges képződmény – jelentette ki a regionalizáció témakörében Sepsiszentgyörgyön szervezett hétvégi vitafórumon Cristian Parvulescu román politikai elemző. /Domokos Péter: Elkerülhetetlen a regionalizáció. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

A tavalyi árkosi műfordító műhelyben készült két verseskötetet mutattak be Sepsiszentgyörgyön. Az egyikben – Milionarii timpului címmel – Bogdán László, Fekete Vince, László Noémi, Lövétei Lázár László, valamint Sántha Attila versei láttak napvilágot román fordításban, a másikban pedig – A gyönyör román művészete címmel – román költők strófáinak magyar átköltése jelent meg az Arcus Könyvkiadó gondozásában. /Domokos Péter: Empátiagyakorlatok. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

Sikeres Egyed Ákos A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig /Pallas Akadémia, Csíkszereda, 2006/ című könyve, megjelenésétől – egy hónap alatt – ezer példánynál több fogyott el belőle. Sikertörténet Egyed Ákos szerint a székelység ezer esztendeje is. Elmondta, a szülőföld vonzása az idő haladtával növekszik, így nem kellett buzdítás, hogy megírja könyvét. Válaszokat keresett olyan kérdésekre, mint: hogyan maradt meg a székelység évszázadok sodrában, hogyan alkalmazkodott, és közben szabadságjogait megvédte minden eszközzel. A Háromszék sorozatban fogja közölni Egyed Ákos legújabb könyvét. /Váry O. Péter: Sikertörténet: a székelyek története. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./ Sajátos hadiszolgálatából adódó önigazgatási rendszerében látja a székelység évszázados fennmaradását Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke. A székely népcsoport egyaránt megvédte Székelyországot és ragaszkodott a Szent Koronához. Kiemelte a székelység katonáskodásából származó szabad társadalom gondolatát Cserey Zoltán, a Székely Nemzeti Múzeum munkatársa. Mint mondta, ez a társadalom önmagát igazgatta és közösként intézte a családok föld- és erdőtulajdonát. Kozma Mária, a munkát megjelentető Pallas Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője kiemelte, hogy az 1993-as évi indulástól az új Egyed Ákos-kötet immár 400. kiadott címük. /Domokos Péter: Évszázados székely fennmaradás. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

Domokos Géza, a bukaresti Kriterion Könyvkiadó volt igazgatója, az RMDSZ első elnöke, a sepsiszentgyörgyi Holló Ernő Sajtóklub vendégeként elmesélte, a románság „természetes szószegéssel” élte túl a mindenkori történelmi megszorításokat. Azonban ez a létkoncepció már nem lesz elegendő az Európai Unió szabályozott világában. Domokos cáfolta, hogy a Bukarestben töltött 38 év alatt „tájba simult” volna. Ellenben megismerte a román kultúrát, történelmet, és nyelvet. /Domokos Péter: A túlélési filozófia alkonya. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

„Merjünk álmodni és hinni. Merjük megálmodni vágyainkat, és utána próbáljuk is azokat megvalósítani” – buzdított Marosvásárhelyen a március 15-i ünnepség vezérszónoka, Borbély László, területrendezési miniszter. Leszögezte: 17 év után sem elég érett Románia egy igazi demokráciára. A hagyományőrző csoportok felvonulásával kezdődött március 15-ének megünneplése Kézdivásárhelyen. Török Sándor polgármester és Nagy Zsolt, informatikai és távközlési miniszter mondtak beszédet. A miniszter kiemelte, hogy a magyarság megmaradásának záloga a haladás, modernizáció mellett a hagyományok megőrzése. Sepsiszentgyörgyön is felvonultak hagyományőrzők, majd beszédet mondott Tóth-Birtan Csaba, az RMDSZ városi szervezetének elnöke és Albert Álmos polgármester. „1848-49-ben nemcsak a magyar szabadságért folytak a harcok, hanem a világ szabadságáért is” – mondta Nagy Zsolt miniszter a Nyergestetőn tartott megemlékező ünnepségen. /Bögözi Attila, Domokos Péter, Horváth István: „Egy igazi európai tavaszt ünnepelhetünk“. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Az 1989-es rendszerváltás után a romániai polgári titkosszolgálat folyamatosan követte az erdélyi magyar közösség megnyilvánulásait. Jelentéseiben visszatérő motívum a helyi radikális csoportok külföldről történő támogatása és irányítása. Ezen a héten mutatják be a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) székelyföldi jelentését a bukaresti törvényhozásban, Nicolae Popa konzervatív párti (PC) honatya kezdeményezésére. Tavaly december második felében kezdte meg az autonómiaigénylést felmérni szándékozó belső népszavazását a Székely Nemzeti Tanács. Hasonló alkalmat adott a SRI elszámoltatására idén március elején az ezúttal az RMDSZ nevéhez kötődő Szövetség Székelyföldért Egyesület megalakulása Gheorghe Funar Nagy-Románia párti (PRM) főtitkárnak. Az SRI közvetlenül az 1990 márciusában bekövetkezett marosvásárhelyi véres események után alakult meg hivatalosan. Addig nyílt titok volt, hogy nem hivatalosan ugyan, de már három hónapja működik a belföldi polgári hírszerzés a bukaresti Turisztikai Minisztérium egyik irodájában. Erről írt Radu Portocala, Franciaországban élő román származású újságíró Egy palotaforradalom anatómiája című könyvében a kilencvenes évek elején. Nicolae Ceausescu államfő és kommunista pártfőtitkár menekülése után négy nappal a Belügyminisztérium keretében működő Állambiztonsági Főosztályt (DSS) megszüntették, majd állományát és infrastruktúráját rendelettel átvette a Honvédelmi Minisztérium. Hivatalosan az állam és kormány vezetőit 1989. december 26-tól 1990. március 20-ig a belföldi katonai hírszerzés tájékoztatta az országban zajló eseményekről. A rendszerváltás utáni években a polgári titkosszolgálat arról számolt be a törvényhozásban ismertetett jelentéseiben, hogy idegen országok ügyködnek Románia területén. „A külföldi kémszolgálatok akcióinak célja volt a nemzeti kisebbségek körébe történő beszivárgás mesterséges feszültségek keltése céljából a kisebbségek és a többségi lakosság között” – olvasható az 1990. novemberi SRI-jelentésben. Egy évvel később, amikor a Katona Ádám nevéhez kötődő Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) nevű RMDSZ-platform székely népgyűlést hívott össze az autonómia kikiáltására a Hargita megyei Agyagfalvára, a honvédelmi tárca hadgyakorlatot tartott az októberre meghirdetett népgyűlés előtti hónapokban Székelyföld több településén. Stefan Gusa tábornok katonai vezérkari főnök 1991. július 18-án azt nyilatkozta a berepülések kapcsán a közszolgálati televízió Pro Patria című katonai műsorában, hogy a könnyen elzárható hágókat és szorosokat ismertették a parancsnokokkal. Egy nappal később a genfi nemzeti kisebbségi konferencia a záródokumentumában kiállt a nemzeti kisebbségek védelméért. Október 17-én a bukaresti parlament elfogadta a SRI működését szabályozó törvénytervezetet. 1993-as jelentésében a SRI az EMK-ról azt állította, hogy 1992-ben külföldről kapott anyagi támogatást és egyben „külföldi intézmények tisztségviselői koordinálják a romániai szélsőséges irányzatokat”. Iliescu elnök elsősorban az általa horthysta-nosztalgikus és újfasiszta köröknek nevezett nyugati magyar emigrációt bírálta a velük rokonszenvező erdélyi körök támogatásával. „Az egyik Romániában akkreditált külföldi képviselő az általa megfelelőnek talált személlyel igyekezett helyettesíteni a kisebbségi közösség vezetőjét” – olvasható továbbá a jelentésben. Nem változott a helyzet a kilencvenes évek derekán sem. Továbbra is külföldi ügynököket azonosított a SRI a „magyar autonomista-szeparatista és revizionista akciók” támogatásában. 1995 februárjában és márciusában ismét harci helikopterek és harci repülőgépek jelentek meg több székelyföldi település légterében. Az SRI részére készült katonai felderítési jelentés szerint „a magyar többségű településeken feszült hangulatot keltenek az RMDSZ-vezetők provokatív és agresszív nyilatkozataikkal”. Ion Iliescu államfő 1995. március 4-én elfogadhatatlannak nevezte „egyes magyarországi politikai erőknek azt az igényét, hogy ők irányítsák a más államok területén működő magyar kisebbségek politikai tevékenységét”. Kedvező konjunktúra esetén nyíltan veszélybe kerülne Románia területi épsége, ha a magyar és ukrán nemzeti kisebbségek szervezeteitől származó egyes akciók ellenőrizhetetlenné válnának – fogalmazott Ovidiu Soare, a SRI alkotmányvédelmi osztályának vezetője. Két hónappal korábban Constantin Degeratu dandártábornok, a védelmi miniszter első helyettese azután látogatott Székelyudvarhelyre, hogy véget ért a Kárpát-medencei térség magyar polgármestereinek konferenciája, illetve az előtt a polgári fórum előtt, melyen Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Németh Zsolt alelnök jelenlétében mutatta be a Temesvár szelleme című kötetét Tőkés László nagyváradi református püspök. 1997. szeptemberében ismertette Sergiu Nicolaescu szociáldemokrata szenátor Erdély militarizálási tervét, mellyel megelőzhető lenne a koszovóihoz hasonló helyzet megismétlődése. 1998 nyarán a román védelmi minisztérium fővezérkarának pszichológiai műveleti osztálya gyakorlatot tartott Kovászna és Hargita megye határában, Havasi Gyopár 98 elnevezéssel. A SRI 1999. évi jelentése megemlíti, hogy szélsőséges szervezetek és külföldi titkosszolgálatok arra tesznek kísérleteket, hogy alapítványok és egyesületek álcája alatt szélsőséges csoportokat alakítsanak, de nem nevesíti ezeket. A 2000. és 2001. évi összefoglalókban csak általánosságokban fogalmazza meg helyzetképét a SRI, a 2002. évi jelentésében már olyan régiós autonomista vagy föderalista műveletekről számol be, melyek a romániai gyakorlattól eltérő földrajzi, történelmi és felekezeti hagyományú modelleket vesznek alapul. Az SRI szerint külföldi támogatást élvező belföldi körök a Románia külföldi arculatát hátrányosan érintő megnyilvánulásokat próbáltak kezdeményezni. Autonomista-szeparatista műveletek megerősödéséről adott hírt a SRI 2003. évi beszámolója: „A romániai magyar radikális körök a szervezési, gyakorlatibb akciókra tették a hangsúlyt az etnikai alapú területi autonómia megszerzési folyamatában”. Az SRI szerint törvénytervezetek előterjesztésével igyekeznek legitimálni szeparatista és alkotmánysértő autonóm kormányzati szerkezeteket. Az etnikai alapú autonomista-szeparatista terveket támogató radikális csoportok agresszivitásáról számolt be 2004. évi jelentésében a SRI: „Propagandatevékenységükkel párhuzamosan az ügyben érdekelt, külföldi támogatást élvező radikális magyar körök biztosították a Székelyföld régió széles körű autonómiáját célzó szervezési formulák kikristályosodását és konszolidációját, és folytatták törvényhozási kezdeményezéseiket a kitűzött célok jogi feltételeinek elérésére. ” A 2005-ös és 2006-os évi jelentések még nem hozzáférhetők. Szinte minden évi dokumentumban az áll, hogy a csoportok nem élveznek tömegtámogatást, „ennek ellenére az autonómiaelvek radikális színezetű, következetes hangoztatása kockázatot jelent a társadalmi stabilitás rovására. ”A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ 1992-ben elfogadott törvénye szerint /7. cikkely/: „A SRI célja a Románia területén kezdeményezett, szervezett vagy létrejött, nemzetbiztonsági vonzatú adatgyűjtési struktúráknak, illetve az ezekhez történő csatlakozásnak, valamint a távközlések törvénytelen vételét lehetővé tevő eszközök gyártásának, birtoklásának vagy használatának felderítése és elhárítása. ” /Domokos Péter: A román hírszerzés jelenléte a Székelyföldön 1990 után. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), márc. 22./

Második alkalommal adott át Pro Cultura Hungarica-díjat háromszéki alkotónak a Magyar Kulturális Koordinációs Központ. A sepsiszentgyörgyi, 60 egyéni tárlatot, 15 országban 202 kiállításon részvételt magáénak mondható Kovács Géza szobrászművészt Pro Cultura Hungarica díjjal tüntették ki. /Domokos Péter: Pro Cultura Hungarica Kovács Gézának. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

Újságírás Bukarestben címmel osztotta meg 36 éves bukaresti élményeit Ágoston Hugó fizikus, az Új Magyar Szó szerkesztője Sepsiszentgyörgyön, a Holló Ernő Sajtópincében. Elmondta, hogy három fő hullámban érkeztek erdélyi magyarok a román fővárosba. Először székely mesteremberek és cselédlányok költöztek Bukarestbe a két világháború között, amikor státuszt harcoltak ki maguknak megbízhatóságukkal és szorgalmukkal. A második világháború után politikusokat, tisztviselőket és újságírókat adott Erdély a román fővárosnak. Most ismét nagyon sokan vannak magyarok, főként üzletemberek, tette hozzá. /Domokos Péter: Magyarvonzó Bukarest. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Leltárt készített az Új Magyar Szó Színkép kulturális melléklete kapcsán Szonda Szabolcs szerkesztő a sepsiszentgyörgyi Holló Ernő Sajtópincében szervezett olvasótalálkozón. Emlékeztetett, négy évvel a romániai rendszerváltás után könyvkiadó híján az ÚMSZ elődje, a Romániai Magyar Szó karolta fel a még nem publikált fiatal költőket, írókat, valamint a Forrás-nemzedéket. A Színkép elődje, a Szabad Szombat melléklet irodalmi pályázatára 1993-ban 150 fiatal jelentkezett írásaival, köztük Bódizs Edith, a Kolozsvári Rádió szerkesztője vagy Váry O. Péter, a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilap szerkesztője. Az 1998-ban nevet változtatott melléklet célja közvetíteni a kultúraigénylő olvasók és a később irodalmi lapok felé irányuló szerzők között. Szonda elmondta, visszaszorult a kultúra a lapokban, ideértve az ÚMSZ-mellékletet is. A gyakran változó, majd lecsökkent oldalszám miatt nem jelentkeznek új szerzők. Tapasztalata szerint a kultúra és a pénz viszonyát taglaló rovatok a legolvasottabbak a lapokban. /Domokos Péter: Színkép-szondázás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

Saját sikertörténetének tartja a sepsiszentgyörgyi inkubátorház beindítását az Asimcov – ismertette a Kovászna megyei Kis- és Közepes Vállalkozók Szövetségének múlt heti közgyűlésén Bagoly Miklós, a szervezet elnöke. Az inkubátorházban található 23 cég két éven belül 108 új munkahely teremtését vállalta. A szövetségnek sikerült tavaly kilábalnia a két évvel ezelőtti hullámvölgyből. Az Asimcov tavaly benyújtott 180 pályázatából 172 volt sikeres, s 508 ezer lej értékű támogatást nyert el. Klubtalálkozók, szemináriumok és képzések megszervezésével, illetve más szakrendezvények tető alá hozásával igyekezett segíteni a kis- és közepes vállalkozókat (KKV). A szövetségen belül működik faipari, kézműves és építőipari szakosztály. /Domokos Péter: Kilábaltak a hullámvölgyből. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

A sepsiszentgyörgyi képviselőtestület elfogadta a Tamási Áron Színház idei műsortervét, de a vállalt öt előadásból csak kettő finanszírozásához tartja elegendőnek az intézmény vezetősége a városi önkormányzat támogatását. Pinter A gondnok és Vörösmarty Csongor és Tünde darabjáról van szó. Bizonytalannak látszik Bergman Dúl-fúl és elnémul, Steinbeck Emberek és egerek, illetve az idei szilveszteri előadás finanszírozása. Sztakics Éva, a pénzügyi kérdésekkel megbízott helyettes polgármester felvetette a költségvetés-kiegészítés lehetőségét, ezért a társulat korábbi műsortervezetébe bekerült a Bergman-darab is. /Domokos Péter: Függőben a repertoár. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

Telt ház előtt került sor a Kettévágott pipafüst című előadásra Sepsiszentgyörgyön, a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja szervezésében. Egyaránt voltak láthatók kisgyermekek, fiatalok, középkorúak és idősek a Bod Péter A Költészet Napja, valamint József Attila születésnapja alkalmából elsőként a költő A Dunánál című verse hangzott el. Ezután kisfilmeket láthattak a résztvevők Gyulai Líviusz Kossuth-díjas grafikusművésztől. Berecz András mesemondó sikeresen lépett fel. /Domokos Péter: Magas és rövid derű. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

Telt házzal, hosszas tapssal fogadta Szörényi Leventét és Bródy Jánost a sepsiszentgyörgyi közönség a Bod Péter Megyei Könyvtárban. A találkozón az egykori Illés együttes két vezető egyénisége ismertette az idén, augusztus 19-én premierként bemutatandó Egy a nép, egy a magyar című produkciót. A Háromszéki Magyarok Világtalálkozója alkalmával a maksai Óriáspince-tetőn látható előadás keresztmetszetét adja az Isten kardja, István, a király, Veled, Uram! és Árpád népe című korábbi műveknek. Kedvező fogadtatás esetén a szerzők Magyarországon is színre viszik a produkciót. Szörényi bevallotta: az István, a király két évvel ezelőtti csíksomlyói előadásakor „sírt kívül-belül” a többszázezres tömeg láttán. /Domokos Péter: Óriáspince-tetőn Szörényi és Bródy. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

Milyen Székelyföldet akarunk? címmel szervezett konzultációt április 20-án önkormányzati vezetőknek és vállalkozóknak a Pro Regio Siculorum Egyesület Ojtozfürdőn. Tamás Sándor képviselő hangsúlyozta, hogy szerinte hiányoznak a jó pályázatok. Csáka József, a Kis- és Középvállalkozók és Szövetkezetek Országos Hatóságának elnöke közölte, hogy élni kell a meghirdetett pályázati lehetőségekkel. /Domokos Péter: Milyen Székelyföldet akarunk? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Néprajzi kiállítás nyílt április 23-án Sepsiszentgyörgyön Bálinth Zoltán amatőr néptárgy-gyűjtő szervezésében. Bálinth Zoltán első ízben a 2004-es évi Szent György Napok alkalmával tette közszemlére gyűjteményének egy részét. Tavaly öntöttvasból készült tárgyakat állított ki. Tizennégy éve kezdte gyűjteni leendő árkosi kiállítását alkotó népi tárgyakat. A 29 éves fiatalember falujában öntöttvas, konyhaeszköz, fonás-szövés részlegből álló kismúzeumot gondoz. Nyolcvan százalékban saját pénzén vásárolja, további 20 százalékban pedig adományként jut hozzá a néprajzi darabokhoz. /Domokos Péter: Szent György-napi ízelítő falusi tárgyakból. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24/

Csáberőt jelent a magyarországi vállalkozóknak a romániai szabadabb közlekedés, piaci közelség, valamint Erdélyben azonos nyelvi közeg, hangzott Sepsiszentgyörgyön, a Szent György Expón. Romániában évi több mint 15 százalékos fogyasztásnövekedés, valamint 30 százaléknál magasabb külkereskedelmi forgalom regisztrálható a magyarországi negatív gazdasági trendekkel szemben. Nem lehet számítani a továbbiakban termelőegységek megjelenésére Háromszéken a fő közlekedési utaktól való távolság, a nem épp olcsó munkaerő és a szakképzett humánerőforrás hiánya miatt. /Domokos Péter: Szent György Expó: csábít az erdélyi közeg. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

Sepsiszentgyörgyön a városünnepen magyar–román néprajzi konferencián rendeztek a Bukaresti Tudományegyetem (BTE) hungarológiai tanszéke és a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet (BMKI) szervezésében. /Domokos Péter: Listáról törölt Szent György. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

Közel húszezer látogatót vonzott a 16. Szent György Napok végén a vásár Sepsiszentgyörgyön. Több mint kétszáz rendezvénnyel zajlott le Háromszék fővárosának ünnepe, kulturális előadásokra került sor. Kórusművek, hangversenyek, színi előadások, táncház, néprajzi- és fényképkiállítás, néprajzi konferencia, CD-bemutató, nemzetközi termékkiállítás, rockopera, dzsessz-est között válogathattak az érdeklődők. Tűzijátékkal zárultak a városnapok. /Domokos Péter: Dúskált a lovag Sepsiszentgyörgyön. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

Antal Ágota pszichológus, a háromszéki SOS telefonos lelki segélyszolgálat (TLS) képviselője szerint a szolgálatot igénybe vevők 20 százaléka visszatérő hívó. Az ünnepek előtt gyakoribbak az igénybevételek, utána már csökken a hívások száma. A TLS-t tárcsázók fele fiatal, serdülőkori, drogfogyasztással kapcsolatos kérdésekkel, a szülők válásából származó dilemmákkal-problémákkal keresik fel a szolgálatot, s nemritkán az öngyilkosság gondolatát fejükben forgatók is. Az idős embereket az elmagányosodás készteti arra, hogy tárcsázzák vonalat. Huszonnégy önkéntes fogadja este 7 óra és éjfél között a beérkező hívásokat. /Domokos Péter: SOS: akik figyelnek és hallgatnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

Marosvásárhely és Csíkszereda után Sepsiszentgyörgyön ismertették a Miniszterelnöki Hivatal vezető munkatársai Budapest határokon túl átívelő fejlesztéspolitikáját. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgatója úgy vélekedett, hogy a profit az információszerzésben gyors fél jutalma. Bemutatta a magyar kormány Varratmentes Európa című, megújuló nemzetpolitikai elveit és intézményrendszerét. Törzsök Erika szerint a korábbi támogatási intézményrendszer átszervezését az indokolta, hogy az már egyáltalán nem felelt meg az uniós gyakorlatnak, ugyanakkor pedig a több mint 15 éven keresztül áramoltatott, több tízmilliárd forintos források hatékony felhasználása, illetve elosztásának átláthatósága sem volt megfelelő. /Domokos Péter: Sikert és profitot ad a tájékozottság. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Domokos Péter akadémikus, a finnugrisztika professzora több mint hetven év múltával tért vissza először szülőfalujába, Gyergyóalfaluba. Emlékeiben még mindig élnek az édesapjához – Domokos Pál Péterhez – fűződő történetek, amelyek az ő székely- és csángóföldi látogatásai utáni hazatéréseket idézik. Domokos Péter kifejtette, Magyarországon baj van a magyarságtudattal, nevezetesen a magyar szó értelmezésével. A másságot, a globalizációt, a nemzetköziséget helyezik az önazonosság-tudat elébe. Ha magunkról beszélünk, ha a társadalom magyarságtudatát próbáljuk erősíteni, már ránk sütik a nacionalizmus bélyegét. A finnek csak és kizárólag nyelvrokonaink, és semmi több. Semmi faji közünk nincs sem a finnekhez, sem többi a nyelvrokonhoz, udmurtokhoz, komikhoz, manysikhoz és hantikhoz. Ők kicsik, ferde szeműek, a finnek magasak és kék szeműek, az évezredek során ilyen emberré alakultak. A nyelv viszont egészen más dolog: a nyelvükben legalább ezer olyan szót őriznek, amely mindent bizonyít. Nyelvi törvények léteznek, amik meghatározóak. A lengyel, az orosz, a bolgár is érti egymást. Miért? Mert ezer évvel ezelőtt még egymás mellett éltek. Mi viszont hatezer éve élünk távol egymástól, és nagyon eltávolodtak egymástól a nyelveink. Mostanában sokfajta eredetelmélet látott napvilágot: például vannak, akik a suméroktól vagy az etruszkoktól származtatják a magyar népet. Domokos Péter leszögezte, ezek azok az elméletek, amelyekről vitatkozni sem érdemes. Álmodozó emberek mindig lesznek, akik különböző elméleteket gyártanak. Domokos Péter fölöslegesnek és meddőnek tartja az erről szóló vitákat. Ugyancsak nevetséges, hogy egyesek a székelység nyelvjárását külön nyelvként akarják feltüntetni. Egy himnuszunk és egy magyar nyelvünk van, ebbe beletartozik a székelység is teljes egészében. A csángó nyelvjárásról is a románok próbálták elterjeszteni, hogy „elrontott” román nyelven beszélnek, ez viszont nem igaz, ők a Kazinczy-féle nyelvújítás előtti magyar nyelvet őrizték meg napjainkig. Minden nyelvben vannak tájszavak, de az alap mindenhol ugyanaz. Domokos Péter /sz. Gyergyóalfalu, 1936. jan. 15./ Tanulmányait Kolozsváron, Veszprémben, Szombathelyen és Budapesten végezte. A nemzetközi finnugrisztika elismert művelője: több mint 30 önálló kötete, összeállítása, mintegy 350 cikke, tanulmánya jelent meg, számos egyetemen tanított. 1960 óta előadó az 5 évente megrendezett Nemzetközi Finnugor Kongresszusokon. 1989-ben közreműködött a Finnugor Írók Nemzetközi Társasága megalapításában, amelynek éveken át alelnöke, majd elnöke is volt. Létrehozta az MTA Uralisztika Komplex Bizottságát. /Jánossy Alíz: Nyelvrokonság, semmi több. Beszélgetés Domokos Péter akadémikussal, a finnugrisztika professzorával. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

Hat éve gáncsolja a román állam az árkosi kastély visszaszolgáltatását a család örököseinek, azonban a bukaresti Legfelső Bíróság hamarosan a felpereseknek ad igazat, állítja a Kovászna megyei önkormányzat. Az önkormányzat a kastéllyal, az Európai Tanulmányok Központjával, valamint a hozzá tartozó étkezdével együtt képzel el egy egységes komplexumot. Eddig a román állam a Művelődési Minisztérium révén és az Árkosi Művelődési Központ sorozatosan megfellebbezték az örökösöknek kedvező igazságszolgáltatási ítéleteket. A Szentkereszty-kastély körülbelül 1890-ben épült új barokk stílusban. 1945-től árvaház, mezőgépész-képző iskola, lerakat, majd a mezőgazdasági termelőszövetkezet székhelye volt. 1968–1982 között az Agronómusok Házaként működött, majd a megyei pártbizottság leltárába került, és protokollvillává alakították Nicolae Ceausescu államfő és pártfőtitkár számára. 1974–1982 között a kastély területén szobrásztábor működött. 1990-ben a bukaresti művelődésügyi tárca átvette az ingatlant. Ettől kezdve a művelődési központ szervez benne kulturális rendezvényeket. /Domokos Péter: Kultúrernyős túlélés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./