Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Dolha, Mircea
2 tétel
2010. április 27.
Húsz éves az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság
Húsz évvel ezelőtt alakult meg az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT).
A cél az volt, hogy a Romániában élő magyar műszaki értelmiségnek legyen fóruma, melyen megtárgyalhatja mind azt, amivel munkássága következtében találkozik. 
Lehetőséget teremtsen a tudományos szakmai felkészülés bővítésére, a tudományos kapcsolatok kiépítését megkönnyítse. Fontosnak tartották a magyar szaknyelv ápolását, tudományos konferenciák szervezését, a tudományos eredményeiknek írott formában való közlését, melyek hozzájárulhatnak a romániai magyarnyelvű műszaki oktatás támogatásához. Lépést tartva a műszaki fejlődéssel, kapcsolatokat építettek ki mindazon intézményekkel, amelyek a technikai fejlődés élvonalához tartoznak.
A küldöttgyűlés választja meg az Elnökséget, valamint a Vezető Tanácsot. Feladatuk: Évente legalább 10 tudományos konferencia szervezése. Kiadványok megjelentetése. Tanulmányi diákversenyek, szaktáborok, magyarnyelvű műszaki szakelőadások szervezése. Szaktanácsadás műszaki szakterületeken. Országos jellegű szakosztályai: Bányászati-kohászati- Földtani. Energetika- Elektrotechnika. Erdészeti. Építéstudományi. Fizika. Földmérési. Gépészeti. Kémia. Számítástechnika. Tudománytörténeti. Minden szakosztály évente tart egy konferenciát. Kezdetben ismerkedési céllal összegyűltek, és tárgyalták meg, melyek azok a szakterületek, melyek elsőbbséget élvezhetnek. Majd meghatározták mindenikük jövőbeni célját. Minden évben más és más helységben tartották a konferenciáikat. A nemzetközi kapcsolatok is bővültek, és megteremtődtek a nemzetközi konferenciák létrehozásának feltételei is.
A XVIII. Nemzetközi Gépészeti Találkozó
Beszélgető partnereim Dr. Csibi Vencel-István az EMT Gépészeti Szakosztályának elnöke, a Tudományos konferencia elnöke és Dr. Pálffy Károly, a Kolozsvári Műszaki Egyetem részéről. Csibi Vencel-István elmondta: az idén a XVIII. Nemzetközi Gépészeti Találkozót Nagybányán április 22-25. között, tartották meg, melyen több mint 150-en vettek részt. Az előadások, melyeket egyetemi környezetben tartottak a következő témaköröket ölelték fel: Mechatronika és finommechanika. Fogaskerékhajtások. Minőségbiztosítás és környezetvédelem. Anyagtudomány és technológia. Járművek. Általános gépészet. Az idén jelen volt Dr. Patkó Gyula professzor a Miskolci Egyetem rektora. Dr. Stépán Gábor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki karának a dékánja. Dékán helyettesek, tanszékvezetők a Győri Széchenyi István Egyetemről, a veszprémi Pannon Egyetemről, a budapesti Óbudai Egyetemről. A konferencia alkalmával Elismerő Oklevelet adtak át egy hazai és egy magyarországi szakembernek, akik sokat tettek az EMT kapcsolatainak bővítése érdekében és a magyar szakmai nyelv fejlesztéséért.
– Miért Nagybányán rendezték meg ezt a konferenciát?
-A nagybányai Északi Egyetem rendkívül jó kapcsolatokat ápol Ukrajnával. A gépészeti kara rendkívül jó eredményeket tud felmutatni. A személyes kapcsolatok a tudományos munkának több lendületet adnak. A kezdetben külhonból egy mikró busszal jöttek, most már autóbuszok telnek meg a konferenciákra érkezőkkel.
 A nagyfokú érdeklődés a tematika következménye. Mint például: Általános gépészet, Anyagtudomány és technológia, Fogaskerékhajtások, CAD, Járművek, Mechatronika- finommechanika. Minőségbiztosítás- környezetvédelem, Általános gépészet. Mindezekről élőben eszmét cserélni szakemberek számára tulajdonképpen előre lépést jelent a tudomány birodalmában.
Ezért nagyon fontos a konferencia szervező bizottságának (Horváth Erika, Pap Tünde, Pap Zsuzsa, Prokop Zoltán) lelkiismeretes munkája. Valahol nekik köszönhető az akadálytalan, olajozott lebonyolítása a konferenciáknak.
Az idén 120 dolgozatot ismertettek. Ilyenkor az előadás időtartama, terjedelme előre meghatározott. 4 oldalnál nem lehetett nagyobb, de könyv alakban a terjedelem növekedhetett. A megjelent nagyformátumú kötet 510 oldalas.
A megnyitott megtisztelte jelenlétével Nagybánya városának polgármester helyettese Mircea Dolha.
Az egyik legérdekesebb téma Pálffy Károly szereint a plenáris ülésen hangzott el. Két kutató Stépán Gábor, Takács Dénes: Rugalmas kerekek szitáló mozgása volt, melyet Stépán Gábor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki kar dékánja adott elő. Rendkívül érdekes dolgokat mutatott be. Például repülőgép leszállásakor a földet érő kerekek szitáló mozgást végeznek. A Concorde gépek utolsó balesete, mely megpecsételte a Concordeok gyártásának sorsát egy ilyen kerékmozgásnak volt köszönhető. Két irányból történő angol és francia kutatás kimutatta, a kerék mozgásának rendellenessége a hajtómű felrobbanásához vezetett. Autó versenyek alkalmával a nagy sebesség következtében az egyik kerék el kezd vibrálni. Ha a versenyző visszaveszi a sebességét, akkor nincs baj, ha nem, bekövetkezik a szerencsétlenség. Csuklós busznál az utánfutó elkezdett vibrálni. A moszkvai metróban a szerelvény vibrálni kezdett. Csak krimiben látható képsor, amit kerék vibráció okozott.
Szintén nagyon érdekes volt a Barabás István (ő olvasta fel a dolgozatot) Todoruţ Adrien, Kocsis Levente dolgozata, melynek címe: Gázolaj- biodízel- etanol keverék vizsgálata. Gazdasági és technikai szempontból mennyire gazdaságos. Részeredményeket mutatott be, és összehasonlította az elért paramétereket a keverék paramétereivel. A közölt eredmények szerint spórolnak gázolajat, de jobb paramétereket kaptak a gázolajjal.
Beszélgető partnereim elmondták Nagybányán, kezd kialakulni egy légszennyezést kevésbé szennyező ipar. Rátértek az elektronikai iparra, az autó alkatrész gyártására, az infrastruktúra minél jobb kiépítésére, amely a város arculatának átalakulását is jelenthetné.
A legjobb előadások anyagát a Műszaki Szemlébe közlik, amely az EMT nemzetközileg is számon tartott publikációja.
Csomafáy Ferenc
erdon.ro
2013. október 23.
Románia szót emelt a Szerbiában élő románok zaklatása ellen
- A román külügyminisztérium és a bukaresti parlament egyik kormánypárti tagja is szót emelt a szerbiai román kisebbség hatósági zaklatása ellen azután, hogy a bukaresti sajtó hírt adott arról, hogy egy Timok-völgyi faluban nyomozás indult egy falusi közösség tagjai ellen, akik részt vettek egy román ortodox kereszt felszentelésén.
A külhoni románságról szóló híreket összesítő Romanian Global News honlap (RGN) szerint szerb "biztonságiak" kezdtek nemrég nyomozni a Podgorton felállított kereszt ügyében. A hírforrás szerint a faluban többségben élő vlach ortodoxok egy telket adományoztak a román ortodox egyháznak, és vasárnap első ízben hallgathattak anyanyelvükön ortodox istentiszteletet a telken felállított kereszt felszentelése alkalmából. Az RNG beszámolt arról, hogy az ünnepség után indult nyomozás félelemmel tölti el a falu lakosait.
Mircea Dolha liberális képviselő, a parlament külhoni románokért felelős bizottságának alelnöke szerdai sajtóértekezletén bejelentette: hamarosan román parlamenti küldöttség utazik a helyszínre, mert "egy európai országban elfogadhatatlan az, ami a Timok-völgyben történik".
Hozzátette: a parlamenti bizottság törvénytervezetet kíván beterjeszteni a külhoni románok státusáról, amihez szerinte a zsidóság, vagy a magyarság státustörvénye szolgálhat mintául.
Kedden a román külügyminisztérium közleményben tudatta: figyelemmel követi az esetet, amely "beárnyékolhatja Szerbia és Románia jó kapcsolatát".
Szerbia csak a vajdasági románokat ismeri el kisebbségként, a negyedmilliósra becsült Timok-völgyi vlach közösségnek nem biztosít kisebbségi jogosítványokat. Bukarest azonban a román nemzet részének tekinti a Timok-völgyi vlachokat.
A bukaresti parlament májusban a más néven emlegetett román eredetű népcsoportokra is kiterjesztette a "külhoni románok" fogalomkörét és egyértelművé tette, hogy a románsággal történelmi, kulturális rokonságban álló etnikumokat is a nemzet részének tekinti.
Bukarest tavaly Szerbia európai uniós tagjelölti státusának megvétózását kilátásba helyezve érte el, hogy Belgrád egy kétoldalú egyezményben kötelezettséget vállalt az ország területén élő román ajkú kisebbségek - köztük a vlach közösség - jogainak tiszteletben tartására.