Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Dobrescu, Ioan
3 tétel
2016. április 7.
Bírságok a kolozsvári kórházi diszkrimináció miatt
Megbírságolta az Országos Diszkriminációellenes Tanács a kolozsvári gyermekkórházat és annak orvosát, mert utóbbi megalázott egy olaszteleki magyar lányt hiányos román nyelvtudása miatt.
A román parlament által felügyelt testület szerdai ülésén hozta meg a döntést, amelyről Asztalos Csaba, a tanács elnöke tájékoztatta az MTI-t.
Elmondta: megállapították, hogy nyelvi és etnikai hátrányos megkülönböztetés esete áll fenn. Az orvos rosszhiszeműen járt el, hiszen lett volna lehetőség arra, hogy tolmács révén beszéljen a beteggel, de ezt elutasította, ezáltal sérült a beteg joga. Az orvost 1000 lejre, a kórházat 2000 lejre bírságolták. Asztalos emlékeztetett, hogy a törvények szerint a románul nem értő betegeknek is joguk van ahhoz, hogy az egészségügyi kivizsgálás során anyanyelvükön vagy általuk értett más nemzetközi nyelven tájékoztassák őket a diagnózisról és a kezelési utasításokról.
Megállapították, hogy az orvos magatartása az emberi méltóságot sértette, hiszen amellett, hogy ott volt a sérültet kórházba kísérő személy, aki vállalta, hogy tolmácsként segít, az orvos maga állítja, hogy a kórház alkalmazottainak 35 százaléka tud magyarul, és mégsem hívott be senkit. Asztalos szerint ez mind Ioan Dobrescu ügyeletes orvos rosszhiszeműségét bizonyítja.
Az olaszteleki lány ügyében az RMDSZ tett feljelentést a diszkriminációellenes tanácsnál a szülők felhatalmazása alapján. A 17 éves lány február közepén került kórházba Kolozsváron, ahol versmondó- és népdalvetélkedőn vett részt, de egy gyalogátjárónál keresztülment a lábán egy busz.
A kolozsvári sürgősségi gyermekkórház korábban levélben tájékoztatta az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot arról, hogy belső vizsgálatot indít a hiányos román nyelvtudása miatt megalázott magyar lány ügyében.
A botrány hatására a kincses városban Hippokratész házőrzői néven közösségi hálózatot hoztak létre, amely elejét venné annak, hogy a román nyelvtudás hiánya miatt alázzanak meg betegeket szakszerű egészségügyi ellátás helyett.
MTI
Erdély.ma
Megbírságolta az Országos Diszkriminációellenes Tanács a kolozsvári gyermekkórházat és annak orvosát, mert utóbbi megalázott egy olaszteleki magyar lányt hiányos román nyelvtudása miatt.
A román parlament által felügyelt testület szerdai ülésén hozta meg a döntést, amelyről Asztalos Csaba, a tanács elnöke tájékoztatta az MTI-t.
Elmondta: megállapították, hogy nyelvi és etnikai hátrányos megkülönböztetés esete áll fenn. Az orvos rosszhiszeműen járt el, hiszen lett volna lehetőség arra, hogy tolmács révén beszéljen a beteggel, de ezt elutasította, ezáltal sérült a beteg joga. Az orvost 1000 lejre, a kórházat 2000 lejre bírságolták. Asztalos emlékeztetett, hogy a törvények szerint a románul nem értő betegeknek is joguk van ahhoz, hogy az egészségügyi kivizsgálás során anyanyelvükön vagy általuk értett más nemzetközi nyelven tájékoztassák őket a diagnózisról és a kezelési utasításokról.
Megállapították, hogy az orvos magatartása az emberi méltóságot sértette, hiszen amellett, hogy ott volt a sérültet kórházba kísérő személy, aki vállalta, hogy tolmácsként segít, az orvos maga állítja, hogy a kórház alkalmazottainak 35 százaléka tud magyarul, és mégsem hívott be senkit. Asztalos szerint ez mind Ioan Dobrescu ügyeletes orvos rosszhiszeműségét bizonyítja.
Az olaszteleki lány ügyében az RMDSZ tett feljelentést a diszkriminációellenes tanácsnál a szülők felhatalmazása alapján. A 17 éves lány február közepén került kórházba Kolozsváron, ahol versmondó- és népdalvetélkedőn vett részt, de egy gyalogátjárónál keresztülment a lábán egy busz.
A kolozsvári sürgősségi gyermekkórház korábban levélben tájékoztatta az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot arról, hogy belső vizsgálatot indít a hiányos román nyelvtudása miatt megalázott magyar lány ügyében.
A botrány hatására a kincses városban Hippokratész házőrzői néven közösségi hálózatot hoztak létre, amely elejét venné annak, hogy a román nyelvtudás hiánya miatt alázzanak meg betegeket szakszerű egészségügyi ellátás helyett.
MTI
Erdély.ma
2016. június 14.
Elítélték a diszkrimináló kolozsvári orvost
Csúszópénz elfogadása miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték azt a kolozsvári orvost, aki februárban megalázott egy olaszteleki kislányt.
Alapfokon három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a kolozsvári gyermekkórházban dolgozó Ioan Dobrescu sebészorvost, akinek neve februárban vált ismertté, amikor ügyeletesként durván megalázott egy olaszteleki kislányt és családját, mert nem beszéltek jól románul. A Kolozs megyei törvényszék csúszópénz elfogadása miatt ítélte három év felfüggesztett börtönre, illetve további négyéves próbaidőre.
Ha a következő hat évben bűncselekményt követ el, azonnal börtönbe zárják. Az igazságügyi minisztérium honlapján közzétettek szerint az ítélet ellen 10 napon belül lehet fellebbezni.
Az ügyet korábban már tárgyalták alapfokon: a kolozsvári bíróság évekkel ezelőtt felmentette az akkor még jogtalan haszonszerzéssel vádolt Dobrescut, a táblabíróság azonban 2014 decemberében semmissé nyilvánította az ítéletet, és újabb alapfokú tárgyalást rendelt el, ezúttal pedig csúszópénz elfogadására változtatták a vádat. Az újabb per tavaly augusztusban kezdődött el. A törvényszék arról is döntött, hogy az elítélttől egyrészt elkobozzák a csúszópénzként kért 500 lejt, Dobrescunak ugyanakkor további 3000 lejes perköltséget kell fizetnie.
Az orvost négy évvel ezelőtt érték tetten, amint egy műtétre váró kislány nagymamájától átvette a csúszópénzt. A sebésznek nem ez volt az első pere hasonló bűncselekmény miatt: évekkel ezelőtt azzal vádolták, hogy 100 angol fontot fogadott el ugyancsak azért, hogy elvégezzen egy műtétet. A kolozsvári bíróság azonban abban az ügyben is felmentette 2011-ben, ugyanis akkor nem tudták egyértelműen bizonyítani, hogy Dobrescu az operáció elvégzését kizárólagosan a csúszópénzadáshoz kötötte.
Úgy tűnik, hogy az olaszteleki kislánnyal és családjával szembeni diszkriminatív viselkedésének sem lesz komolyabb következménye. Mint ismeretes, a lány azért került a gyermekkórházba, mert elütötte egy autóbusz, az ügyeletes Dobrescu azonban ahelyett, hogy azonnal ellátta volna, megalázóan viselkedett vele, amiért nem tud jól románul, másnap pedig szüleit is megrótta ugyanezért. A sérültet végül másik kórházba vitték.
Kőrössy Andrea
Krónika (Kolozsvár)
Csúszópénz elfogadása miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték azt a kolozsvári orvost, aki februárban megalázott egy olaszteleki kislányt.
Alapfokon három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a kolozsvári gyermekkórházban dolgozó Ioan Dobrescu sebészorvost, akinek neve februárban vált ismertté, amikor ügyeletesként durván megalázott egy olaszteleki kislányt és családját, mert nem beszéltek jól románul. A Kolozs megyei törvényszék csúszópénz elfogadása miatt ítélte három év felfüggesztett börtönre, illetve további négyéves próbaidőre.
Ha a következő hat évben bűncselekményt követ el, azonnal börtönbe zárják. Az igazságügyi minisztérium honlapján közzétettek szerint az ítélet ellen 10 napon belül lehet fellebbezni.
Az ügyet korábban már tárgyalták alapfokon: a kolozsvári bíróság évekkel ezelőtt felmentette az akkor még jogtalan haszonszerzéssel vádolt Dobrescut, a táblabíróság azonban 2014 decemberében semmissé nyilvánította az ítéletet, és újabb alapfokú tárgyalást rendelt el, ezúttal pedig csúszópénz elfogadására változtatták a vádat. Az újabb per tavaly augusztusban kezdődött el. A törvényszék arról is döntött, hogy az elítélttől egyrészt elkobozzák a csúszópénzként kért 500 lejt, Dobrescunak ugyanakkor további 3000 lejes perköltséget kell fizetnie.
Az orvost négy évvel ezelőtt érték tetten, amint egy műtétre váró kislány nagymamájától átvette a csúszópénzt. A sebésznek nem ez volt az első pere hasonló bűncselekmény miatt: évekkel ezelőtt azzal vádolták, hogy 100 angol fontot fogadott el ugyancsak azért, hogy elvégezzen egy műtétet. A kolozsvári bíróság azonban abban az ügyben is felmentette 2011-ben, ugyanis akkor nem tudták egyértelműen bizonyítani, hogy Dobrescu az operáció elvégzését kizárólagosan a csúszópénzadáshoz kötötte.
Úgy tűnik, hogy az olaszteleki kislánnyal és családjával szembeni diszkriminatív viselkedésének sem lesz komolyabb következménye. Mint ismeretes, a lány azért került a gyermekkórházba, mert elütötte egy autóbusz, az ügyeletes Dobrescu azonban ahelyett, hogy azonnal ellátta volna, megalázóan viselkedett vele, amiért nem tud jól románul, másnap pedig szüleit is megrótta ugyanezért. A sérültet végül másik kórházba vitték.
Kőrössy Andrea
Krónika (Kolozsvár)
2017. április 12.
Kórházi anyanyelvhasználat: kérdőjeles a kivitelezés
A Krónika által megkérdezett orvosok jónak, de nehezen kivitelezhetőnek tartják a képviselőház keddi döntését, miszerint azokon a településeken, ahol a magyarok számaránya eléri a 20 százalékot vagy az 5000 főt, az egészségügyi és szociális intézmények kötelesek lesznek magyarul beszélő személyzetet alkalmazni.
„Nagyon jó ötlet, csak nem tudom, hogyan lehetne kivitelezni" – reagált Gheorghe Carp, a nagyváradi megyei sürgősségi kórház menedzsere, amikor a képviselőház 2018. január elsején életbe lépő döntéséről kértük ki a véleményét. Kifejtette, Nagyváradon egyre nehezebb magyar szakembereket találni, hiszen sokan úgy döntöttek és döntenek ma is, hogy inkább a közeli Debrecenben vagy Budapesten vállalnak praxist, illetve nyugat-európai országok egészségügyi rendszerét erősítik. „Én jól beszélek magyarul. Emlékszem, gyerekkoromban a nagyváradi kórházakban az alkalmazottak 60 százaléka beszélt magyarul, ma már jó, ha 10 százalék tud" – emlékezett Carp, aki szerint a 90-es évek orvosexodusa után jelenleg is az a jellemző, hogy az orvosi egyetemek végzettjei előszeretettel vállalnak külföldön munkát.
A sebész szerint a parlamenti döntés egyébként indokolt és üdvözlendő. „Kell lennie valakinek, aki tud magyarul. Nem lehet, hogy ne legyen. Mert vannak betegek, főleg idősek, akik csak magyarul tudnak" – fejtette ki, de elmondása szerint jelenleg is meg tudják oldani, hogy ilyen esetben magyar vagy magyarul tudó szakemberhez kerüljön az illető. Váradon ilyen szempontból nincs gond, mindig akad magyar alkalmazott, aki segít, magyarázta, de más városokban problémát okozhat az új előírás. Gheorghe Carp szerint ha a törvény kötelez, lehetőségeket is kellene biztosítania. Mivel nálunk az orvosokat, egészségügyi dolgozókat versenyvizsgával alkalmazzák, nem pedig interjú vagy sajátos elvárások alapján, mint Nyugaton.
„Ha a kórház vezetése kiír egy versenyvizsgát, és az a kitétel szerepel benne, hogy tudnia kell magyarul, mindenki nekiugrik, mert diszkriminációnak minősül" – hívta fel a figyelmet egy lehetséges akadályra a kórházmenedzser, aki szerint a parlamentnek – ha már ilyen törvényt fogad el – erre is megoldást kell találnia. Nagyváradon, ahol a lakosság 26 százaléka magyar nemzetiségű, több magyar orvos kellene, ezért a honatyáknak azon kellene dolgozniuk, hogy ezek a hazai egészségügyi rendszert válasszák, tette hozzá a váradi megyei sürgősségi kórház menedzsere.
Hiába szabályoznák törvénnyel a számukat, ezután is ugyanannyi magyar orvos lesz, mutatott rá lapunknak egy neve elhallgatását kérő kolozsvári orvos. A gyerekkórház sürgősségi osztályán dolgozó, magyar nemzetiségű szakember kifejtette: a magyar orvosok hiányát mi sem illusztrálja jobban, minthogy a város orvosi egyetemének azon az évfolyamán, amelyen végzett, 400 végzős közül 10 volt magyar és 5 közülük elment külföldre. „Ugyanúgy elmennek, mint a többségiek" – mondta a fiatal orvos, aki szerint a marosvásárhelyi egyetem végzősei körében sem jobb a helyzet.
Úgy vélte, a képviselőház döntése nem megalapozott, hiszen tapasztalata szerint jelenleg is ugyanúgy ellátnak minden egyes beteget, függetlenül attól, hogy milyen nyelven beszél. A gyakorlat szerint, ha egy magyar beteg nem tud románul, akkor magyar orvoshoz kerül, és amennyiben az illető osztályon nincs magyar szakember, másik osztályról hívnak, és az fordít a beteget vizsgáló kollégájának. Mint mesélte, maga is sokszor fordított már kollégáinak, amikor szükség volt rá.
A kolozsvári orvos szerint a magyar beszéd sokszor amiatt is nehezen alkalmazható a vizsgálat során, mert a magyar orvosok többsége is csak a román szakkifejezéseket ismeri, ráadásul az asszisztensnek vagy a vizsgálatnál asszisztáló rezidenseknek románul kell jeleznie, mi a gond. Ilyenkor „fele apă, fele víz" alapon a gyerekkel, szülővel magyarul, a kollégákkal románul beszél, sürgősségen csak így megoldható, hogy a legrövidebb idő alatt ellássák a beteget, ismertette a gyakorlati akadályokat az orvos. Kifejtette, mindennapi munkája során azt tapasztalja, hogy román kollégái is ugyanúgy ellátják a magyar beteget, mint a románt. Ha vannak ennek ellenkezőjéről tanúskodó esetek – amelyeket szerinte előszeretettel kap fel a politikum –, az az illető orvos jelleméről árulkodik, és nem általánosítható. Az ilyen orvos a román vagy roma nemzetiségű beteggel is ugyanolyan kifogásolható módon bánik, mondta a kolozsvári szakember, hozzátéve, hogy az olaszteleki lány esetében is egy ilyen, sokak által bepanaszolt kollégáról volt szó.
Mint arról beszámoltunk, az olaszteleki Sükei Katika azért került a gyermekkórházba, mert a lábán áthajtott egy busz. A kolozsvári egészségügyi intézményben ügyeletes Ioan Dobrescu orvos kezdettől fogva megalázóan viselkedett vele, majd a szüleivel is, ugyanakkor a családnak segíteni akaró unitárius lelkésszel is gorombán beszélt. Végül elküldte az ellátásra szoruló kislányt a kórházból. Egy évvel korábban, 2015 márciusában a nagyváradi gyermekkórházban történt hasonló esetről számolt be egy édesapa.
Pap Melinda / Krónika (Kolozsvár)
A Krónika által megkérdezett orvosok jónak, de nehezen kivitelezhetőnek tartják a képviselőház keddi döntését, miszerint azokon a településeken, ahol a magyarok számaránya eléri a 20 százalékot vagy az 5000 főt, az egészségügyi és szociális intézmények kötelesek lesznek magyarul beszélő személyzetet alkalmazni.
„Nagyon jó ötlet, csak nem tudom, hogyan lehetne kivitelezni" – reagált Gheorghe Carp, a nagyváradi megyei sürgősségi kórház menedzsere, amikor a képviselőház 2018. január elsején életbe lépő döntéséről kértük ki a véleményét. Kifejtette, Nagyváradon egyre nehezebb magyar szakembereket találni, hiszen sokan úgy döntöttek és döntenek ma is, hogy inkább a közeli Debrecenben vagy Budapesten vállalnak praxist, illetve nyugat-európai országok egészségügyi rendszerét erősítik. „Én jól beszélek magyarul. Emlékszem, gyerekkoromban a nagyváradi kórházakban az alkalmazottak 60 százaléka beszélt magyarul, ma már jó, ha 10 százalék tud" – emlékezett Carp, aki szerint a 90-es évek orvosexodusa után jelenleg is az a jellemző, hogy az orvosi egyetemek végzettjei előszeretettel vállalnak külföldön munkát.
A sebész szerint a parlamenti döntés egyébként indokolt és üdvözlendő. „Kell lennie valakinek, aki tud magyarul. Nem lehet, hogy ne legyen. Mert vannak betegek, főleg idősek, akik csak magyarul tudnak" – fejtette ki, de elmondása szerint jelenleg is meg tudják oldani, hogy ilyen esetben magyar vagy magyarul tudó szakemberhez kerüljön az illető. Váradon ilyen szempontból nincs gond, mindig akad magyar alkalmazott, aki segít, magyarázta, de más városokban problémát okozhat az új előírás. Gheorghe Carp szerint ha a törvény kötelez, lehetőségeket is kellene biztosítania. Mivel nálunk az orvosokat, egészségügyi dolgozókat versenyvizsgával alkalmazzák, nem pedig interjú vagy sajátos elvárások alapján, mint Nyugaton.
„Ha a kórház vezetése kiír egy versenyvizsgát, és az a kitétel szerepel benne, hogy tudnia kell magyarul, mindenki nekiugrik, mert diszkriminációnak minősül" – hívta fel a figyelmet egy lehetséges akadályra a kórházmenedzser, aki szerint a parlamentnek – ha már ilyen törvényt fogad el – erre is megoldást kell találnia. Nagyváradon, ahol a lakosság 26 százaléka magyar nemzetiségű, több magyar orvos kellene, ezért a honatyáknak azon kellene dolgozniuk, hogy ezek a hazai egészségügyi rendszert válasszák, tette hozzá a váradi megyei sürgősségi kórház menedzsere.
Hiába szabályoznák törvénnyel a számukat, ezután is ugyanannyi magyar orvos lesz, mutatott rá lapunknak egy neve elhallgatását kérő kolozsvári orvos. A gyerekkórház sürgősségi osztályán dolgozó, magyar nemzetiségű szakember kifejtette: a magyar orvosok hiányát mi sem illusztrálja jobban, minthogy a város orvosi egyetemének azon az évfolyamán, amelyen végzett, 400 végzős közül 10 volt magyar és 5 közülük elment külföldre. „Ugyanúgy elmennek, mint a többségiek" – mondta a fiatal orvos, aki szerint a marosvásárhelyi egyetem végzősei körében sem jobb a helyzet.
Úgy vélte, a képviselőház döntése nem megalapozott, hiszen tapasztalata szerint jelenleg is ugyanúgy ellátnak minden egyes beteget, függetlenül attól, hogy milyen nyelven beszél. A gyakorlat szerint, ha egy magyar beteg nem tud románul, akkor magyar orvoshoz kerül, és amennyiben az illető osztályon nincs magyar szakember, másik osztályról hívnak, és az fordít a beteget vizsgáló kollégájának. Mint mesélte, maga is sokszor fordított már kollégáinak, amikor szükség volt rá.
A kolozsvári orvos szerint a magyar beszéd sokszor amiatt is nehezen alkalmazható a vizsgálat során, mert a magyar orvosok többsége is csak a román szakkifejezéseket ismeri, ráadásul az asszisztensnek vagy a vizsgálatnál asszisztáló rezidenseknek románul kell jeleznie, mi a gond. Ilyenkor „fele apă, fele víz" alapon a gyerekkel, szülővel magyarul, a kollégákkal románul beszél, sürgősségen csak így megoldható, hogy a legrövidebb idő alatt ellássák a beteget, ismertette a gyakorlati akadályokat az orvos. Kifejtette, mindennapi munkája során azt tapasztalja, hogy román kollégái is ugyanúgy ellátják a magyar beteget, mint a románt. Ha vannak ennek ellenkezőjéről tanúskodó esetek – amelyeket szerinte előszeretettel kap fel a politikum –, az az illető orvos jelleméről árulkodik, és nem általánosítható. Az ilyen orvos a román vagy roma nemzetiségű beteggel is ugyanolyan kifogásolható módon bánik, mondta a kolozsvári szakember, hozzátéve, hogy az olaszteleki lány esetében is egy ilyen, sokak által bepanaszolt kollégáról volt szó.
Mint arról beszámoltunk, az olaszteleki Sükei Katika azért került a gyermekkórházba, mert a lábán áthajtott egy busz. A kolozsvári egészségügyi intézményben ügyeletes Ioan Dobrescu orvos kezdettől fogva megalázóan viselkedett vele, majd a szüleivel is, ugyanakkor a családnak segíteni akaró unitárius lelkésszel is gorombán beszélt. Végül elküldte az ellátásra szoruló kislányt a kórházból. Egy évvel korábban, 2015 márciusában a nagyváradi gyermekkórházban történt hasonló esetről számolt be egy édesapa.
Pap Melinda / Krónika (Kolozsvár)