Továbbra is szereptévesztésben a MOGYE szenátusa
Lesöpörték az oktatási miniszter javaslatait
Tegnapelőtt délután újabb ülést tartott a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusa, amelyen ezúttal a magyar szenátusi tagok is jelen voltak. A napirendi pontok között szerepelt az oktatási minisztérium jogügyi osztályának a javaslatcsomagja, Daniel Funeriu oktatási miniszter aláírásával. Ebben újólag arra figyelmeztetik az egyetem szenátusát, hogy a felsőoktatási intézmény szervezési és működési szabályzatát igazítsák a tanügyi törvény előírásaihoz, ha azt szeretnék, hogy a minisztérium elfogadja a chartát. A javaslatok között konkrét utalás történik arra, hogy be kell tartani a törvény előírásait a magyar tagozat létrehozására, a magyar nyelvű záróvizsgák megszervezésére, a magyar tagozatot alkotó főtanszékek létrehozására, illetve a meghívott vendégtanár státusra vonatkozóan. A szenátus román többsége, egyetlen pont kivételével, ezúttal is elvetette az oktatásügyi minisztérium jogi osztályának a figyelmeztetését. A hangulatot a román diákszövetség képviselői teremtették meg, akik felolvasták Cornel Brişcaru, a szociáldemokraták megyei szervezete titkárának a nyílt levelét. A magát jogásznak nevező politikus az egyetemi autonómia megsértésének nevezi azt a tényt, hogy az oktatási miniszter a törvény előírásainak a betartására figyelmezteti a felsőoktatási intézményt. Eközben a MOGYE szenátusának román többsége pedig éppen arról mutat példát, hogy egyetemi körökben nem kötelező a törvény betartása.
A szenátusi ülésen ismertették a főtanszékek megválasztott vezetőségét, amelyekben a magyar tanárok számarányának megfelelő helyeket üresen hagyták. A román többség azt is megszavazta.
Megfelel a törvény szellemének
A történtekre reagált Kincses Előd ügyvéd is, aki peres úton szeretné elérni, hogy a MOGYE szenátusát a törvény előírásainak a betartására kötelezzék. Véleménye szerint a december 6-i minisztériumi átirat megfelel a törvény szellemének az önálló magyar tagozat megteremtését illetően.
Cornel Brişcaru levelével kapcsolatosan azt nyilatkozta, hogy a PSD megyei titkára valószínű régen olvasta a tanügyi törvényt, egyébként tudnia kellene, hogy az egyetemi autonómiát csak a törvény betartásával lehet gyakorolni.
– Brişcaru úr szolgálatos nemzetvédőként valószínű nem ismeri az egyetem történetét sem, ahol 1962-ig magyar nyelven képeztek orvosokat, akik az egész országban, s „moldvai száműzetésük” idején is minden beteget közmegelégedésre láttak el, nem is beszélve a külföldön elért sikerekről. A nyílt levél írója szerint, akik most a román betegeket féltik, megfeledkeznek a betegjogokról, pontosabban arról, hogy vegyes lakosságú vidéken minden betegnek joga lenne az anyanyelvén történő orvosi ellátáshoz. Véleménye szerint az lenne természetes, hogy a többségi orvosok is használni tudják a kisebbségek nyelvét a beteggel való kommunikációban, ahogy Katalóniában (hogy ne menjünk messzire!) és más országokban is előírják – tette hozzá Kincses Előd.
Cornel Brişcaru vádjai
Cornel Brişcaru jogász nyílt levelében az egyetemi autonómia megsértésével vádolja a tanügyminisztert, aki a tárca legutóbbi átiratában felkéri a MOGYE szenátusát, tartsa tiszteletben az oktatási törvény előírásait. Ugyanakkor Brişcaru kijelenti: „Azok, akik a MOGYE megosztását szorgalmazzák, a PDL támogatását élvezik.
A továbbiakban kijelenti, hogy az RMDSZ, az EMNT és Tőkés László szintén ezt a szeparatizmust szorgalmazza, és csupán a MOGYE szenátusának van „gerince határozott nemet mondani a jelenlegi hatalom szeparatista szándékaira”.
Ezért több kérdést intéz a hatalomhoz:
1. „A szeparatista politikum javasolni fogja, hogy a jövőben a MOGYE magyar egyetemmé váljon? Az RMDSZ nyomására ezt fogja kérni a tanügyminiszter a MOGYE szenátusától?
2. Dorin Florea, a PDL alelnöke miért nem közölte a marosvásárhelyiekkel, hogy ezt a politikai döntést a PDL országos politikai bürója hozta meg, elfogadva az RMDSZ feltételeit azért, hogy kormányon maradhasson?
3. Ilyen körülmények között hogyan tüntethette ki Marius Paşcan prefektus a Felfalui fibulával a szeparatisták egyik vezetőjét, Szabó Béla egyetemi tanárt?
4. Mostanáig a szeparatisták hangja csak Vásárhelyen hallatszott, a PDL alelnöke, Dorin Florea által vezetett városban. Mára már egész Európa hangos tőle Tőkés Lászlónak köszönhetően. Vajon miért nem magyarázhatták el a román tanárok, hogy a gyakorlatokat nem végezhetik magyarul…? Vajon egy román beteget nem lehet majd beutalni egy olyan kórházi osztályra, ahol magyar diákok folytatnak gyakorlatot, s nem tudja majd elolvasni a saját kórlapját, mert magyarul lesz megírva?
5. Miért kell szétválasztani az egyetemet, miért nem tanulhatnak a román diákok, csak azért mert magyar nyelven adnak elő olyan szakemberektől, mint Nagy Örs, Gábos József, Incze Sándor professzorok vagy Frunda Orsolya? Vagy miért ne tanulhatnának a magyar diákok olyan román oktatóktól, mint Constantin Copotoiu, Horatiu Suciu, az egyetlen szívsebész Romániában, aki gyermekeken végez szívműtétet vagy Dan Dobreanu.
6. A jelenlegi helyzetben a Bolyai Bizottság nyilvánosan bojkottra szólítja fel a MOGYE magyar tanárait és diákjait. Az állami intézmények miért nem szankcionálják ezt a fajta magatartást? – teszi fel a kérdést Cornel Brişcaru, kijelentve, hogy a kormánypártnak fel kell vállalnia ezekre a kérdésekre a válaszokat, illetve az oktatásnak az eddigi módon kell folytatódnia az orvosin, érvényesülnie kell az egyetemi autonómiának, illetve, hogy a politikumnak nincs keresnivalója az egyetemi oktatásban.
Népújság (Marosvásárhely)

Türelemjáték a MOGYE-n: nem szavazott a magyar rektorhelyettesről a szenátus
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa tegnap megszavazta az egyetem két román rektorhelyettesét, a magyar tagozat számára fenntartott rektorhelyettesi tisztséget azonban betöltetlenül hagyta. Leonard Azamfirei rektor közölte, a testület Dan Dobreanu és Angela Borda professzorok rektorhelyetettesi kinevezéséről döntött.
A rektor szerint azért nem határozhattak a magyar rektorhelyettes személyéről is, mert a magyar tagozat egyetlen személyt jelölt a tisztségre, a törvény szerint pedig a szenátusnak három jelölt közül kell kiválasztania a magyar tagozatot képviselő rektorhelyettest. „Sajnálom, mert mindez megnehezíti azoknak a döntéseknek a meghozatalát, amelyek szükségesek az új, magyar–angol kart létrehozó kormányhatározat végrehajtásához” – jelentette ki a rektor. Az egyetem szenátusa azt követően ülésezett tegnap délután, hogy április 12-én a minisztérium véglegesítette a rektori tisztségben Leonard Azamfireit.
Amint arról a Krónika is beszámolt, korábban Azamfirei megbízott rektorként vezette az intézményt, hiszen a tárca nem ismerte el az egyetem működését és felépítését leíró chartát, és az ez alapján megtartott választásokat. Leonard Azamfirei az MTI-nek elmondta, a miniszter immár az egyetemi chartát is elfogadja két megjegyzéssel: be kell vezetni a szövegbe a magyar tagozatra vonatkozó és az új karra vonatkozó módosításokat. „El kell fogadnunk a miniszter szavát, hiszen mégiscsak ő jeleníti meg a legfontosabb hatóságot a romániai oktatásban” – tette hozzá a rektor.
Az MTI kérdésére, hogy mikor vezetik be a magyar tagozat létét tükröző módosításokat az intézmény chartájába, Azamfirei elmondta, azt tartaná természetesnek, hogy az egyetem alapokmánya módosításában mind a román mind a magyar tagozat oktatói részt vegyenek. „Türelmetlenül várom, hogy a magyar tagozat képviselői is jelen legyenek az egyetem struktúráiban, hiszen nem normális az, hogy a román oktatók döntsenek a magyar tagozat kérdéseiről is” – jelentette ki Azamfirei.
Hangsúlyozta azonban, hogy a magyar–angol kart létrehozó kormányhatározat csakis az újonnan létrehozott kar keretében megtartandó választásokat írja elő. Király András, a romániai oktatásügyi minisztérium kisebbségi ügyekben illetékes államtitkára az MTI-nek elmondta, Cătălin Baba miniszter a múlt héten jelentős mértékben megváltoztatta az álláspontját az egyetemmel kapcsolatban azzal, hogy elismerte a rektort, és elismert minden választást azzal az utólagos kéréssel, hogy változtassák meg a chartát. „Én úgy tudom, másról volt szó a koalícióban” – jelentette ki Király András.
Az egyetem magyar tagozata április 12-én tartotta belső választásait. A magyar oktatók Szabó Béla professzort választották a tagozatvezetői tisztségre, és arról is döntöttek, kik képviseljék a magyar oktatást az egyetem szenátusában. A magyar tagozat számára fenntartott szenátusi helyek egy része betöltetlen, másik részét pedig olyan oktatók töltik be, akik figyelmen kívül hagyták a magyar tagozatnak a választások bojkottálására vonatkozó felhívását. Erdély.ma

Állandóság és folytonosság – üzeni a MOGYE rektora
Sajtóközlemény adott ki csütörtökön a MOGYE rektora, dr. Leonard Azamfirei, az egyetemen „legutóbb történt események kapcsán”. A rektori sajtóközlemény szerint a magyar főtagozat részéről a három helyett csupán egy rektorhelyettes-jelöltet neveztek meg, ezért nem volt „kik közül választania”.
A szóban forgó sajtóközlemény szerint dr. Leonard Azamfirei rektor a szenátussal való egyeztetést követően kinevezte az egyetem két rektor-helyettesét: dr. Dan Dobreanut, az élettan tanszék vezetőjét és dr. Angela Bordát, a kórszövettani tanszék vezetőjét.
„A harmadik rektorhelyettest, akit az oktatási törvény értelmében a magyar főtagozat részéről kell kijelölni, nem sikerült kinevezni, mivel három javasolt személy helyett csupán egy javaslat érkezett” – áll a közleményben. Az egyetem vezetése kidolgozta a dékáni állások betöltésére vonatkozó módszertant, a versenyvizsgákra a jövő hét elején kerül sor, addig véglegesítik az igazgatótanács összetételét. Ami a tanintézet struktúráját illeti, a rektor „állandóságot és folytonosságot” ígért, azaz azt, hogy sem az egyetem szerkezete, oktatási programjai, a beiskolázási szám nem változik, úgy van érvényben, ahogy az egyetem honlapján megjelenik.
Ami a magyar főtagozatot illeti, ez az oktatási törvény és az ARACIS-szabályok alapján alakul meg, azoknak az oktatóknak, akik itt szeretnék folytatni munkájukat, ezt jelezniük kell az egyetem vezetésének. Érdeklődésünkre dr. Szilágyi Tibor egyetemi előadótanár elmondta, valóban egy személyt javasoltak a rektorhelyettesi állásra, dr. Szabó Béla professzort, a következő napokban azonban „megteszik a szükséges lépéseket” ahhoz, hogy a magyar főtagozat részéről kinevezésre kerülhessen a rektorhelyettes.
Antalfi Imola
e-nepujsag.ro. Erdély.ma

Állandóság és folytonosság – üzeni a MOGYE rektora
A Népújságot nem hívták tegnap arra a sajtókonferenciára, amelyet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) rektora, dr. Leonard Azamfirei tartott az egyetemen "legutóbb történt események kapcsán". A rektori sajtóközlemény szerint a magyar főtagozat részéről a három helyett csupán egy rektorhelyettes-jelöltet neveztek meg, ezért nem volt "kik közül választania".
A szóban forgó sajtóközlemény szerint dr. Leonard Azamfirei rektor a szenátussal való egyeztetést követően kinevezte az egyetem két rektor-helyettesét: dr. Dan Dobreanut, az élettan tanszék vezetőjét és dr. Angela Bordát, a kórszövettani tanszék vezetőjét.
"A harmadik rektorhelyettest, akit az oktatási törvény értelmében a magyar főtagozat részéről kell kijelölni, nem sikerült kinevezni, mivel három javasolt személy helyett csupán egy javaslat érkezett" – áll a közleményben. Az egyetem vezetése kidolgozta a dékáni állások betöltésére vonatkozó módszertant, a versenyvizsgákra a jövő hét elején kerül sor, addig véglegesítik az igazgatótanács összetételét. Ami a tanintézet struktúráját illeti, a rektor "állandóságot és folytonosságot" ígért, azaz azt, hogy sem az egyetem szerkezete, oktatási programjai, a beiskolázási szám nem változik, úgy van érvényben, ahogy az egyetem honlapján megjelenik.
Ami a magyar főtagozatot illeti, ez az oktatási törvény és az ARACIS-szabályok alapján alakul meg, azoknak az oktatóknak, akik itt szeretnék folytatni munkájukat, ezt jelezniük kell az egyetem vezetésének. Érdeklődésünkre dr. Szilágyi Tibor egyetemi előadótanár elmondta, valóban egy személyt javasoltak a rektorhelyettesi állásra, dr. Szabó Béla professzort, a következő napokban azonban "megteszik a szükséges lépéseket" ahhoz, hogy a magyar főtagozat részéről kinevezésre kerülhessen a rektorhelyettes.
(antalfi) Népújság (Marosvásárhely)

Hamu alatt a parázs
Tudományos tanácskozással kezdődött kedden a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szokásos év végi ünnepe, az egyetemi napok, amelynek csütörtök esti nyitóünnepségén a hivatalosságok és az intézmény vezetősége mellett részt vett a díszvendég Ecaterina Andronescu oktatásügyi, ifjúsági és sportminiszter, aki a rossz útviszonyok ellenére, késve bár, de eljött erősíteni az egyetem vezetőségét, ahogy a felszólalók megfogalmazták.
Az orvosok a Jóisten segédjei – adta meg az alaphangot a miniszter asszony, ily módon fejezve ki elismerését és tiszteletét a gyógyítók iránt, akik visszaadják a beteg ember reménységét. Ezért nő továbbra is a fiatalok érdeklődése az orvosi szakma iránt, s ezért hisznek abban, hogy sikerrel tudják majd gyakorolni ezt a mesterséget. 67 évvel ezelőtt az egyetem alapítóinak nem volt könnyű dolguk, s ma sem könnyű, mert a finanszírozás távol áll az elvárásoktól, ennek ellenére reménykedni kell – fejezte be mondandóját a bizonytalan vigasszal a közoktatási tárca vezetője.
Az alaphang ellenére az egymás után felszólalók az idei év visszhangos történéseire terelték a szót, és burkoltan, de jól érthetően a magyar oktatókat hibáztatták a történtekért. Ciprian Dobre megyei tanácselnök az egyetemi autonómia győzelmét dicsérte, amit az 1921-es alkotmánnyal vívtak ki a románok, s ez ma a MOGYE-n történő képzés alapját biztosítja. Constantin Copotoiu, a szenátus elnöke egyenesen a Falkland-szigeteket visszahódító Margaret Thatcher angol miniszterelnökhöz hasonlította Ecaterina Andronescut, aki a legnehezebb körülmények között jött el Marosvásárhelyre, s csapott az asztalra azért, hogy erős és egységes maradjon az egyetem.
Beszédében Leonard Azamfirei rektor a politikai beavatkozás okozta aberrációról beszélt, arról a nyomásgyakorlásról, amelynek az volt a célja, hogy a szerkezetének feldarabolására tett kísérlettel felkavarják az egyetemi életet, s ez a szándék az emberi kapcsolatokba is beszüremkedett. A tanulság a rektor szerint az, hogy csereáruvá válhatnak, ha nem őrzik meg az egységet. A mesterségesen keltett konfliktusoknak nincsenek vesztesei és győztesei, mindkét fél veszített, s a következményei és költségei beláthatatlanok – hangsúlyozta Azamfirei professzor, aki a 2012-es év legnagyobb megvalósításának nevezte, hogy egyben maradt az egyetem. Végül a toleranciáról, a kölcsönös tiszteletről szólt, de véleménye szerint az intézmény érdekei túl kell mutassanak a személyes érdekeken.
Mindenki legkönnyebben az anyanyelvén kommunikál, s különösen érvényes ez a beteg, bajba jutott emberre. Ezért kellene természetes legyen, hogy az orvos, az értelmiségi, aki sok éven át tanulja a hivatását, anyanyelvén tudjon szólni a beteghez. Ezt biztosította az 1945-ben Kolozsvárról Marosvásárhelyre költöztetett magyar nyelvű orvosképzés, ami 1962-ben, 50 évvel ezelőtt vált kétnyelvűvé. Ezért indokolt ma a multikulturális jelleg, amit nem szűkíteni, hanem bővíteni kell, sőt tartalommal megtölteni. A tanügyi törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy a román és a magyar nyelvű képzés egyenlő partner legyen. Virágzó egyetemet ugyanis csak a múlt értékeinek tiszteletben tartásával, egymás kölcsönös megbecsülésével és a XX. század technikai és társadalmi kihívásait szem előtt tartva lehet építeni – fogalmazott Szilágyi Tibor tudományos kutatásért felelős rektorhelyettes. Az egyetemről szóló sztereotípiákon túl azt is megfogalmazta, hogy az elmúlt évben B kategóriássá vált egyetem nem a gyógyítás és az oktatás, hanem a tudományos munka mennyisége és minősége miatt csúszott vissza a második vonalba. Ahhoz, hogy visszatérjenek az elsők közé, az egyetemnek jó feltételeket kell biztosítani a kutatásra, annak a felismerésnek a jegyében, hogy nem a kutató van az egyetemért, hanem az intézmény van a kutatóért. A jó szervezés és a hatékony beruházás mellett ehhez a külföldi intézményekkel való együttműködésre van szükség – tette hozzá a rektorhelyettes, az egyetlen személy, aki magyarul is szólt a hallgatósághoz.
A további beszédeket és az egyetemnek szánt diplomák átadását követően kiválósági oklevéllel tüntettek ki nyugalmazott oktatókat, akik közül többen nem voltak jelen. Oklevéllel jutalmazták a rezidensvizsgán legjobb eredményt elértek teljesítményét, az idei évfolyamelsőket, köztük Páll Ágnes Katalint a szülész szakról, Gergely Ákost a sport és Máthé Ritát a gyógyszerész szakról. Dan Dobreanu rektorhelyettes végül felolvasta, hogy a 60 kutatói pályázatból kik a szerzői annak a 14-nek, akiket 5.000 euróval támogat az egyetem terveik megvalósításában.
A hivatalos megnyitót három tanácskozás előzte meg, amelyeken a MOGYE tanárai és diákjai, valamint a különböző romániai egyetemi központokból érkezett és a gyakran visszatérő külföldi vendégelőadók mutatták be tudományos dolgozataikat. A dietetikus szakemberek a kritikus helyzetben levő beteg táplálásáról értekeztek, az I. számú sebészeti klinika napján a hasnyálmirigy képezte a tudományos dolgozatok fő témáját, s a leggazdagabb, két napig tartó tanácskozás a kardiológusoké volt, nemzetközi részvétellel. Pénteken valamennyi szakterületről hangzottak el dolgozatok a több szekcióban tartott üléseken. Az egyetemi napokról nem hiányoztak a művészeti rendezvények sem.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)