Etnikumközi kapcsolatokról értekeztek Tusnádfürdőn romaügyben
Etnikumközi kapcsolatok és szociális inklúzió címmel szervezett konferenciát a Hargita Megyéért Egyesület Tusnádfürdőn szeptember 18–19-i programmal, a román kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának támogatásával. Az első napon a romák demográfiai adatait, problémáit, helyzetét járták körbe az előadók.
Elöljáróban Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere köszöntötte a jelenlévőket. A megyeelnök szerint nem kell feladni legyintve, hogy az Európai Unió sem tudja kezelni a kérdést, így mi még annyira sem, hanem minden kis lépés számít, és ha e projekt révén akár egy állást is teremtenek hátrányos helyzetűek számára, már megérte belevágni. Nincs egységes recept, hangsúlyozta, de cselekedni kell a problémák megoldása érdekében, előtte viszont meg kell beszélni a problémát az érintettekkel, intézményekkel közösen.
A Hargita megyei romákról számokban
Dobos Erika, a megyei tanács elemzőcsoportjának vezetője a Hargita megyei roma lakosság demográfiai mutatóit ismertette. Hargita megyében a kérdezőbiztosok által romának azonosított személyek 92,6% vallotta magát magyarnak, de a valós számok megismeréséhez be kellene vezetni a többes kötődés bevallását a népszámláláskor. Hargita megyében a romák nagy része nem ismeri a cigány nyelvet, nagy részük magyar ajkú. Arányuk 2002-ben 1,2% volt, 2011-ben 1,7%, mindkét arány kisebb az országosnál (2,5%, ill. 3,1%).
Az is elhangzott, hogy Romániában a születéskor várható élettartam a teljes népesség körében 72,4 év, míg a romák körében 66,5 év, 2002-es adatok szerint. Az, hogy a roma nők a nem romákhoz viszonyítva sokkal fiatalabban szülnek, főleg a rendszerváltás utáni marginalizálódás hatásaként alakult így. Számítások szerint Keresztúr térségében, a Kis-Homoród környékén és Alcsíkon a romák aránya az elkövetkező évtizedekben megtöbbszöröződik.
Konfliktusforrások a etnikumközi kapcsolatokban
Bodó Julianna, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára, a Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának munkatársa A magyar–cigány együttműködés formái és annak változásai a Székelyföldön című előadásában a többségi lakosság és a cigányság közti különbségek, illetve az ebből fakadó konfliktushelyzetek okait elemezte. Eltérő az értékrend és az életfelfogás, a térhasználat és az időkezelés, mások a viselkedésformák és az élethelyzetek, a munkáról, tulajdonról való felfogás is különbözik, továbbá más a gyereknevelési gyakorlat.
A cigányság ma több teret foglal el a nyilvános térben, mint ’89 előtt, olyan helyekre is költözik, ahol korábban nem volt jelen. A többségiek – románok, illetve regionális szinten magyarok – és a cigányok viszonya aszimmetrikus, és előbbiek ennek fenntartására törekednek. Bodó Julianna hangsúlyozta, hogy hiba a cigányság esetében egységes népcsoportról beszélni, hiszen sokfélék, rengeteg különbség van a csoportok között, főleg ’89 után következett be markáns szétfejlődés.
Mint azt a kutató kifejtette, a jelenlegi helyzet fenntarthatatlan, potenciális helyi konfliktusforrások léteznek, a cél azonban ennek a konfliktusmentes kezelése. Szemléletváltás és a problémák helyi menedzselése szükséges, külső segítséggel, ami óriási költséggel járó beruházás, de ha komoly a változtatási szándék, akkor erre a célra pénzt kell fordítani, mert néhány típusú segéllyel, programmal lehetetlen megoldani.
Ioni Gheiza, a Hargita Megyei Romaszövetség elnöke a megye cigányproblémáit vázolta fel. Elmondta, hogy Hargita megyébe Udvarhelyszéken, Keresztúr környékén él a legtöbb roma. A többség magyar ajkú, kevesen beszélik a romani nyelvet, inkább az öregek. Visszatérő gond a személyi igazolványok hiánya, a beiskolázás, de a szövetség sokat segít a hiányzó személyes iratok kiállításában.
Szociális stratégiák
Domokos Nina, a megyei tanácshoz tartozó Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság helyettes vezetője bemutatta a megye szociális stratégiáját, amelyet idén fogadott el Hargita Megye Tanácsa. A 2014–2018 közti időszakra szóló stratégia célja a nehéz helyzetben élő Hargita megyei gyerekek, idősek, fogyatékkal élők és más hátrányos helyzetű személyek jogainak tiszteletben tartása és a közvélemény tájékoztatása erről minél szélesebb körben.
Ennek várt eredményei, többek között: a kiskorúak problémáinak hatékonyabb kezelése és az emberi erőforrás jobb felhasználása, a nappali központok számának növelése, a gyerekelhagyások számának csökkentése az egészségügyi intézményekben, a szociális ellátások színvonalának növelése, a gyermekvédelmi rendszerből kikerülő fiatalok, fogyatékkal élők szakmai-társadalmi előrelépésének segítése. A stratégia gyakorlatba ültetéséhez szükséges költségek fedezését az állami, megyei, helyi költségvetésből, pályázatokból és adományokból tervezik.
Kolozsvári Tibor, a Tusnádfürdői Szent László Gyermekvédelmi Központ vezetője bemutatta intézményét. Összefogás alakult ki a megyében működő intézmények között, például a helyi önkormányzat biztosítja Tusnádfürdőn az épületet, az alapítvány végzi a program lebonyolítását, a megyei tanács pedig segít az étkeztetésben. Kolozsvári Tibor szerint a hátrányos helyzetű gyerekek támogatásánál, iskoláztatásánál sokat jelent egy tál meleg étel, egy kabát, cipő vagy iskolatáska. A konferencia második napján, pénteken a résztvevők meglátogatják a tusnádfürdői központot, ahol részletesebben tájékozódhatnak az ott zajló tevékenységről.
maszol/közlemény

A román-magyar viszonyt próbálták elemezni
Nagyon jónak ítélte a magyarokkal való viszonyukat a Hargita megyében élő románok többsége – ez derült ki egy, mindössze 207 személy megkérdezésével történt telefonos felmérésből. Hargita Megye Tanácsa elemző csoportjának nem reprezentatív vizsgálatát hétfőn mutatták be.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondása szerint 2013-ban is végeztek hasonló kutatást, amelyet most megismételtek. Arra voltak kíváncsiak, hogy a megyében élő románok hogyan ítélik meg a magyarokkal való együttélési viszonyukat. Ennek kapcsán hozzátette, kidolgoztak egy úgynevezett együttélési kódexet, amelyet a soros havi ülésükön hétfőn tűztek napirendre. Ennek a kódexnek a gyakorlatba ültetéséhez együttműködnek a román kormánnyal, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézettel, valamint a Hargita Megyéért Egyesülettel.
Dobos Erika, az elemző csoport munkatársa mutatta be a február 12-25. között zajlott felmérésük eredményét. A vizsgálatuk nem reprezentatív, egy 1000-es telefonos adatbázisból elérhető alanyokra támaszkodó kutatást végeztek, összesen 207 román nemzetiségű személyt kérdeztek meg Hargita megyéből.
Mivel a bemutatón több újságíró megjegyezte, hogy kevés megkérdezett személy alapján vontak le következtetést, Borboly Csaba válaszában kifejtette, hogy az együttélési kódex keretében végezni fognak majd egy részletesebb szociológiai felmérést a témában.
Többek között megkérdezték azt, hogy hogyan ítélik meg a magyar-román viszonyt. Mint kiderült, a válaszadók 48,8 százaléka nagyon jónak, 45,9 százalékuk pedig jónak ítélte meg a magyarokkal való kapcsolatát. Mindössze 0,5 százalékuk gondolta, hogy feszült ez a viszony. A két nemzet viszonyának problémái közé sorolták többek között a kommunikációs és politikai problémákat, a kulturális, történelmi, vallási és etnikai eltérésekből adódó problémákat, valamint a hibás információkból, uszításokból fakadó problémákat. Arra a kérdésre, hogy ki szítja a feszültséget a két népcsoport között, legtöbbjük azt válaszolta, hogy a bukaresti, illetve a megyei politikusok, valamint a fővárosi sajtó.
Barabás Hajnal. Székelyhon.ro

Felmérés készült a román–magyar viszonyról
Hargita Megye Tanácsa három év után újabb felmérést készített a Hargita megyei magyar–román viszonyról. Az intézmény munkatársai ezúttal a román ajkúakat kérdezték meg telefonon, és a válaszadók többsége szerint a hétköznapokban nincsenek etnikai feszültségek, azt csak felülről gerjesztik, nagyrészt a bukaresti politikusok.
A Hargita megyei románok körében végzett felmérés eredményeit tegnap ismertette Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Dobos Erika, az intézmény elemzőcsoportjának vezetője. A tanácselnök elmondta, a legújabb kutatás is azt igazolja, hogy az emberek nemet mondanak a cirkuszokra és igent a munkára. A felülről gerjesztett cirkuszok az itt élő románságnak sem kedveznek, sőt, egy korábbi felmérés szerint a román ajkú fiatalok nagyobb arányban vándorolnak el a megyéből, mint a magyarok, és a megye románsága elöregedésének mértéke nagyobb a magyarokénál. A felmérésre azért volt szükség, mert a megyei tanács tegnapi soros ülésén egy, már évek óta tervezett jó együttélési kódex elkészítését célzó programra vonatkozó határozatot terjesztettek elő, amely jogi és pénzügyi keretet biztosítana a további kutatásokra. A tervek szerint Hargita Megye Tanácsa, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, a kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala és a Hargita Megyéért Egyesület partnerségben fogja kivitelezni a kódexet. A megyeelnök reményét fejezte ki, hogy kormányzati szinten is felvállalják a kódexet, így az más megyék számára is mintául szolgálhat a békés együttélésre. Borboly Csaba elmondta, előzetes kutatásaik azt igazolják, hogy nincs valós jelképháború a térségben, a Hargita megyei románságot a trikolór mellett nem zavarja a székely zászló. Szerinte Izsák Balázs vagy Dan Tănasă tevékenysége „senkin sem segít”, mivel a mesterségesen keltett zászlóháború-érzettel fedik el a valós megélhetési gondokat. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)