Pedagógiai egyetemi szak magyarul is, meg nem is…
Immár kilenc éve működik Nagyváradon a felsőoktatásban pedagógiai szak magyar tagozaton. Az első három évben főiskolaként, majd 2005-ben egyetemi szakként lett elismerve az akkori Állami, jelenleg a Nagyváradi Egyetemen. Az akkreditálást a magyar szak az idén, a 2010/2011-es tanév végén kapta meg. Erről beszélgettünk Bordás Andrea egyetemi oktatóval, illetve Pető Csilla parlamenti képviselővel.
„A tanítóképzés 1945–1970 között szünetelt Nagyváradon, pedig 1942-ben beindult a megyeszékhelyen ez a középfokú képzés. Akkor a városban három helyen volt hasonló oktatás: az Orsolya-rendi zárdaiskolában, a mai Ady Endre Líceumban, a Lorántffy Zsuzsanna Tanítóképzőben, a mai hasonló elnevezésű iskola épületében, illetve a jelenlegi vasutas kórház épületében akkoriban működő Dobó Katica Állami Tanítóképzőben. Utóbbiban édesanyám 1945-ben végzett. Ezután 1970-ben újraindult a pedagógusképzés, és 1975-ben összevonták ezeket az osztályokat a belényesi hasonló tagozattal együtt a mai Iosif Vulcan Tanítóképzőben” – idézte fel emlékeit Pető Csilla parlamenti képviselő, akinek a kezdeményezésére – akkor még szaktanfelügyelőként dolgozott Nagyváradon – 2002-ben, a Bolognai rendszer bevezetésével beindult ez a felsőfokú szakoktatás az egyetemen. Mint hozzáfűzte, az RMDSZ támogatásával sikerült elérnie a pedagógiai képzés felsőfokú oktatását. Ennek létrejötte szerinte azért is volt fontos, mert biztosítani kellett a folytonosságot, és annak lehetőségét, hogy a Bihar megyei óvónők és tanítók Nagyváradon tehessék le véglegesítő szakvizsgájukat, és ne kelljen e miatt Kolozsvárra vagy Szatmárnémetibe utazniuk. Egyébként Bordás Andrea, aki ezen a szakon az egyetlen magyar anyanyelvű, teljes katedrával rendelkező pedagógus, hangsúlyozta, hogy erre a hároméves időtartamú egyetemi szakra sokan jelentkeznek Szilágy és Szatmár megyéből is. Érdekességként említette, hogy az elmúlt kilenc esztendőben kizárólag lányok iratkoztak be erre a képzésre, és egy volt osztálytársát is oktatja az egyetem tanító-, óvónő- és tanárképző szakán.
Az új tanügyi törvény szigorú. Csak doktorandusok vagy ledoktorált pedagógusok taníthatnak a felsőoktatásban. Ennek tudható be, hogy bár magyar szakként van meghirdetve a pedagógusképzés, az egyetemi tanároknak nem mindegyike beszéli ezt a nyelvet. Például a magyar szakon a testnevelést és a zenét is román pedagógus oktatja. Pető Csilla szerint legalább az utóbbi tantárgynál szükség lenne egy magyar anyanyelvű tanárra, mert a népdalok, a néphagyomány elsajátítása elengedhetetlen kelléke az óvodásokat és elemistákat oktató pedagógusok tudástárának. A történelmet, a matematikát, a pedagógiai képzést – a bevezetést a pedagógiába, oktatás-, értékelés- és neveléselméletet, játékpedagógiát stb. –, illetve a pszichológiát – fejlődés- és gyermeklélektant – magyar nyelven oktatják. Utóbbi órákat Pető Csilla tartja hetente egyszer, aki már harmadik éve doktorandus a pszichológiai szakon, és elmondása szerint ő az egyetlen olyan pedagógus Bihar megyében, aki felsőfokú intézményben magyarul oktathatja ezt a tantárgyat. Azt is megtudtuk, hogy a tanítóképző szak magyar tagozatán az idén 25 helyre lehetett jelentkezni (ebből az első öt bejutónak a hely tandíjmentes), de csak 21 fiatal iratkozott be. Ez érthető is, hiszen mint kiderítettük, egy tanévre négyezer lejt kell lepengetniük azoknak, akik erre a szakra jelentkeznek, kivételt képeznek ez alól a roma származásúak.
Sükösd T. Krisztina
Reggeli Újság
Erdély.ma

Tóth Árpád Irodalmi Kör
Nők a magyar szabadságharcban
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör október 10-én, kedden délután tartotta soros munkaülését a Megyei Könyvtár Concordia Termében. Bevezetésképpen a kör elnöke Huszka Jenő és Szilágyi László Arad felöl c. szerzeményét énekelte el a magyar szabadságharc emlékére, majd Vajda Sándor, az orvostudományok doktora ismertette Nők, akik hazájuk iránti hűségüket 1848–49-ben tettekkel is bizonyították c. élvezetes, érdekfeszítő tanulmányát.
Az előadó mindenekelőtt kiemelte a nők fontos szerepét, hisz rájuk maradt a sok ápolásra szoruló öreg, gyerek, a gazdaság, a viszonylag békés hétköznapok megteremtése. Míg a férfiak politizáltak, harcoltak, szükség volt arra, hogy valaki otthon maradjon. A márciusi forradalom új utakat nyitott a nők előtt. A krónikák olyan honleányokról tudnak, akik már jóval korábban is segítettek a férfiaknak a törökök, majd a Habsburgok elleni küzdelemben (Rozgonyi Cicelle, Zrínyi Ilona, Dobó Katica, Cecey Éva, Kanizsai Dorottya). Mégis a 48-as forradalom volt az, ahol a csatatéren is kipróbálhatta adottságait néhány nő.
A hallgatóság megismerhette Pfiffner Paulina életét, aki férfiruhában jelentkezik az erdélyi hadseregbe és harcol Bem tábornok vezetése alatt. 1849-ben a szebeni kórházban ápolják, majd Galíciába toloncolják, visszatér Erdélybe, Pécskán dolgozik, Medgyesre menekül, majd Gyulára hozzák. 1853-ban szíven lőtte magát.
Lebstück Mária Zágrábban született gazdag családban. A bécsi forradalom leverése után a jeges Rábán átkelve Győrben jelentkezik a honvédeknál, onnan Pestre kerül. A kápolnai csatában megsebesült, hősiességéért hadnaggyá léptetik elő. A fegyverletétel után hat hónapig az aradi várban raboskodott, katonai őrizet alatt szülte fiát. Alakját Huszka Jenő és Szilágyi László örökítette meg a Mária főhadnagy c. operettben.
A hírszerzés terén kiemelkedik Bányai Júlia és Sorsich Júlia, de megtudhattuk, hogy a hölgyek külföldön is értékes szolgálatot tettek. (Beck Vilma).
Kimagasló szerepet vállalt Kossuth Zsuzsanna, ő szervezte meg a Fejér megyei honi védegyletet, megszervezte az önkéntes ápolónői szolgálatot. Kossuth 1849. április 16-án kinevezte az összes tábori korházak főápolónőjévé.
Gróf Teleki Blanka felvállalta a nők nevelését, 1846-ban magyar tannyelvű leánynevelő intézetet nyitott Pesten. Önkéntes ápolónőnek jelentkezett, majd a szabadságharc bukása után részt vett a forradalmárok rejtegetésében.
Leövey Klára a bujdosó honvédek megsegítésében is segítője volt Teleki Blankának. Miután a börtönből szabadult, Erdélyben nevelő. Ő indítja el a Máramarossziget c. folyóiratot. 1897. április 8-án egy omnibusz elgázolja.
A szabadságharc kiemelkedő egyénisége Bohusné Szögyény Antónia. A világosi kastélyban tábori kórházat hozott létre. Gazdag jótékonysági tevékenységet fejt ki, óvodát szervez, bölcsődét nyit a rászorulóknak, iskolát szervez a vakoknak. A helybeli lakosság emlékére szobrot emelt.
A vetítéssel egybekötött előadás után Kleits Zoltán olvasta fel Hetedhét hazugságc. versét, mely kapcsolódott a forradalom eszméjéhez, majd Bátkai Sándor ismertette Gárdonyi Géza Írás a Bibliában c. költeményét.
Az est agapéval és beszélgetéssel zárult. Regéczy Szabina Perle / Nyugati Jelen (Arad)