Paptamási református templomában augusztus 15-én a falunap alkalmával tartottak egyházi ünnepséget. A gyülekezett fiataljai furulyakísérettel népdal-zsoltárokat adtak elő. Ezután a női énekkar következett. Bereczki András tiszteletes emlékezett arra, hogy a második világháborút megelőzően a fegyverkezési lázban égő Romániában elrendelték Papfamási teljes megsemmisítését. A település eltüntetése mellett egyetlen „súlyos érv” szólt: a határvédelem miatt felépítendő ún. Carol-vonal. Az otthonelhagyási felszólításokat már sokan megkapták, mondta el Kupán Árpád történész. A tamásiak rendre kijelentették, inkább meghalnak, de nem hagyják el házaikat. Végül megmenekült a falu. Az ünnepség Diószeghy Dezső költőemlékének megidézésével folytatódott, aki 1904. május 22-én született Paptamásiban. Diószeghy Dezső kötészetében meghatározó a trianoni döntés, mellyel szülőföldje Romániához került. Verseiben a hatalmas fájdalom, majd a második bécsi döntés miatt lelkesedé van jelen. Haláláról nem lehet tudni. Egyes információk szerint a temesvári börtönben raboskodott. A költőt mára teljesen elfelejtették. Bereczki Diószeghy Dezső egyik kötetének címadó versét /A rabság alatt/ szavalta el, majd leleplezték a templomban a kötő emléktábláját. /Megyeri Tamás Róbert: Az egykori és mai falurombolásról. = Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 17./ Az említett kötet: Diószeghy Dezső: A rabság alatt – válogatott versei. /Új Magyar Élet, Nagyvárad, 1942/