Februárban kezdődik Nagyváradon a Léda-héz felújítása, közölte Bíró Rozália alpolgármester. A Bihar megyei RMDSZ-nek sikerült elérnie, hogy a házban tíz évig magyar civil szervezetek tevékenykedjenek. Ebben a házban lakott Léda, Diósiné Brüll Adél, Ady Endre szerelme. Az ingatlant a magyar civil szervezetek központjává alakítják át. /Gurzó K. Enikő: Tíz évre a Partium Alapítványé a Láda-ház. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 13.

Kulturális központ, Magyar ház, újságíróklub – többek között ezek a javaslatok hangzottak el a Léda-ház hasznosítására Nagyváradon a Bihar megyei civil szervezeteket tömörítő Megyei Egyeztető Tanács (MET) találkozóján. A Partium Alapítvány nevében Földes Béla, a MET elnöke elmondta: Ady szerelmének, Dióssyné Brüll Adélnak egykori otthonát tíz évre bérli az alapítvány, s más magyar civil szervezetekkel karöltve a magyar közösség javára akarja fordítani. A Nagyváradi Ady Társaság (NAT) képviselői úgy vélték, semmi szükség emlékszobára, ahol Ady és Léda előtt tisztelegnek, hisz ott van erre az Ady Múzeum. Ennek anyaga úgysincs annyira gazdag, hogy mindkét helyre jusson belőle, ellenben itt kaphatna helyet a Horváth Imre-emlékszoba, amely jelenleg nem megfelelő körülmények között működik. /Pap Melinda: Ötletbörze a Léda-házért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

Botrány a Léda-háznál – érdekellentéttel gyanúsítják Biró Rozáliát
Kétszeresen sem lett volna szabad bérbe adnia 2006-ban a nagyváradi önkormányzatnak a Léda-házat az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) szerint. A közméltóságok és magas rangú köztisztviselők vagyongyarapodását és politikai-gazdasági érdekkonfliktusait vizsgáló intézmény érdekellentétet fedezett fel Biró Rozália RMDSZ-es alpolgármester esetében, aki az épületet a Partium Alapítvány rendelkezésére bocsátotta – amelynek mellesleg maga alapító tagja –, holott az nem is volt a város tulajdona. Biró szerint a tranzakció törvényes.
Lakatlan. A sokáig bárnak otthont adó, frissen felújított épület az illegálisnak tartott bérbeadás ellenére is üresen áll
Érdekellentétet állapított meg a Léda-ház bérbeadásának ügyében Biró Rozália nagyváradi alpolgármester esetében az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI). A közméltóságok és magas rangú köztisztviselők vagyongyarapodását és politikai-gazdasági érdekkonfliktusait vizsgáló intézmény pénteken kiadott közleményében az áll, hogy az RMDSZ-es elöljáróval kapcsolatban fennáll az összeférhetetlenség gyanúja: a Fő utca 59. szám alatti épület bérleti szerződését ugyanis azzal a Partium Alapítvánnyal kötötte meg az önkormányzat, amelynek Biró Rozália alapító tagja, a megállapodást ugyanakkor alpolgármesteri minőségében ugyanő írta alá a bérbeadó részéről.
Az ingatlanban a múlt század elején Ady Endre szerelme és múzsája, Brüll Adél, vagyis Léda lakott. A ház különben nem műemlék épület, ám irodalomtörténeti jelentősége miatt a Partium Alapítvány tervei szerint Léda-emlékszobát hoztak volna létre benne, emellett különböző civil szervezetek székhelyének is otthont adott volna. Az ANI a vélt összeférhetetlenség nyomán feljelentést tett az ügyészségen, kezdeményezte a bérleti szerződés felbontását, továbbá – végleges, az érdekellentétet megerősítő bírósági ítélet esetén – szükségesnek tartja Biró Rozália leváltását, illetve azt, hogy a politikus három évig semmilyen köztisztséget ne tölthessen be.
Más tollával ékeskedett a városháza?
Biró Rozália pénteken közleményben tudatta álláspontját az üggyel kapcsolatban. Mint írja, az ANI által követett procedúra szerinte azért helytelen, mert az ügynökség előbb a közvéleményt, illetve az igazságszolgáltatást értesítette, mintsem a vizsgálat elindítását az ő tudomására hozta volna, és lehetőséget adott volna rá, hogy saját álláspontját is ismertesse. (Ezzel szemben az ANI közleményéből kiderül, hogy az alpolgármestert idén július 20-án tájékoztatta az intézmény a vizsgálatok beindításáról, és az érintett július 26-án át is vette az értesítőt.)
Az elöljáró egyébként azt mondja, az állítólag a büntető törvénykönyv hatálya alá eső, kifogásolt tette nem ütközik törvénybe, 2004-ben ugyanis a két váradi alpolgármester közül ő kapta meg a jogot Petru Filip akkori polgármestertől „Nagyvárad közvagyonának nyilvántartására és ügyvezetésére”, vagyis Filip megbízta Birót, hogy hiányában a polgármester hatáskörébe tartozó feladatokat ellássa. Az alpolgármester szerint felettesének a polgármesteri feladatok átruházására vonatkozó határozata számára kötelező érvényű, ennek megfelelően köteles volt megkötni a bérleti szerződést a versenytárgyalás nyertesével (vagyis a Partium Alapítvánnyal).
„A versenytárgyaló bizottság döntése által született meg az a joga az alapítványnak, hogy bérbe vegye az ingatlant, a bérleti szerződés kitöltése és megkötése az odaítélés után kötelező volt” – hangzik Biró Rozália jogértelmezése. A harmadik alpolgármesteri mandátumát töltő RMDSZ-es politikus – aki az alakulat miniparlamentje, a Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke is – a polgármester nevében saját, helyettesítő aláírásával látta el a bérleti szerződést. Az ingatlan haszonbérbe vételéről különben 2006 januárjában szerveztek versenytárgyalást, és a bíráló bizottságnak Biró nem volt tagja. A Partium Alapítvány – amelynek versenytársa egy váradi magyar ifjúsági szervezet volt – a nagyobbik, 150 lejes összeg felajánlásával nyerte meg a kiírást. A dokumentumban a bérlő képviseletében Lakatos Péter alapítványi elnök – az RMDSZ egykori parlamenti képviselője, ma az Állami Számvevőszék tagja – neve jelenik meg, a szerződést azonban nem ő, hanem Vékony Éva könyvelő látta el kézjegyével.
Az ANI ugyanakkor feltárta azt is: az önkormányzatnak nem is állt volna jogában bérbe adni az ingatlant, hiszen a Léda-ház a szerződéskötés pillanatában valójában nem is volt a város tulajdona, hanem a szállításügyi minisztérium ingatlanja volt, mivel államosítása után a vasúti társaság használta. Az épület csak koncesszióba bocsátása után egy évvel, 2007 márciusában került az önkormányzat birtokába egy helyi tanácsi határozat révén. Biró Rozália ezzel szemben azt állítja, hogy a hatályos törvények szerint „az önkormányzat bérbe vagy koncesszióba adhat ingatlanokat, amelyek köz- vagy magántulajdonban vannak”. Különben a Léda-ház bérbe adásáról szóló 54116-os számú, 2006. február 14-én kötött szerződés értelmében a Partium Alapítvány tíz évre kapta meg a 230 négyzetméteres ingatlant, havi 150 lej plusz áfa bérleti díj ellenében.
Felújítva, de üresen áll a ház
A Léda-ház különben már 2006-ban igen leromlott állapotban volt, és sürgős felújításra szorult, erre azonban csak 2008-ban különített el pénzt az önkormányzat – addig ugyanis a szerződés értelmében nem költözhetett be az alapítvány, amíg a főjavításokat el nem végzik az épületen. Az ügy érdekessége, hogy miközben az öt éve szentesített bérleti szerződés több alpontja is hangsúlyozza: az ingatlanon a bérlő köteles elvégezni a külső és belső korszerűsítési, javítási és karbantartási munkálatokat (beleértve az épületnek a víz-, hő- és csatornahálózathoz, az áramszolgáltatáshoz való csatlakoztatását), 2008-ban határozat született a megyeszékhely képviselő-testületében, miszerint az ingatlan felújítása a nagyváradi önkormányzat költségvetéséből történik.
Tény, hogy a ház (pontosabban a házrész, ugyanis az egyik szárny a mai napig magántulajdonban van) felújítása idén nyáron már befejeződött, ám az átadás-átvételi szerződést nem írták alá, az alapítvány valójában egyetlen napig sem használta az épületet, amely azóta is üresen áll.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

A Partium Alapítvány Elnökségének közleménye
A Partium Alapítvány Elnöksége felháborodással utasítja vissza Tőkés László nemtelen, minden alapot nélkülöző, sajtóban megjelent rágalmait, vádaskodásait.
A saját gyakorlatából kiinduló EP-képviselő el sem tudja képzelni, hogy a Partium Alapítvány elnökségének tagjai mindennemű javadalmazás nélkül tevékenykednek a 2002-ben bejegyzett alapítványban. Ami a nagyváradi Léda-ház sorsát illeti, Tőkés Lászlónak egy szava sem volt amikor 2002–2004 között azt a PSD Bihar megyei szervezete igényelte ki székháznak. 2006-ban a Partium Alapítvány Elnöksége úgy döntött, hogy a Polgármesteri Hivatal által kiírt versenytárgyaláson megpróbálja bérbe venni a nagyon leromlott állapotban levő, hajléktalanok által elfoglalt ingatlant és ott minden érdeklődő által látogatható Léda emlékszobát létrehozni. A megnyert versenytárgyalást követően a nagyváradi tanács nagy-romániás tagjainak nacionalista támadásai, gáncsoskodásai miatt az ingatlan felújítására csak öt év múlva, 2011-ben került sor. Az épületet a Partium Alapítvány a mai napig sem vehette át, mert a felújítást követően a Polgármesteri Hivatal meggondolta magát és elállt eredeti szándékától. Így Tőkés László aljas rágalma, miszerint a Partium Alapítvány „saját magának játszotta át a Diósyné Brüll Adél lakóházát, az ún. Léda-házat” szemenszedett hazugságnak bizonyul. A Partium Alapítvány Elnöksége felszólítja a rágalmazásban jártas Tőkés Lászlót, hogy záros határidőn belül vonja vissza állításait és kérjen elnézést, különben a jog által biztosított eljárásokat alkalmazza.
A Partium Alapítvány Elnöksége
erdon.ro

Válasz a Partium Alapítványnak
A Partium Alapítvány Elnökségének Léda-házzal kapcsolatos közleménye a „tolvaj kiált tolvajt” tipikus esete – áll Tőkés László EP-alelnök sajtóirodájának közleményében.
Túl azon, hogy a Partium Alapítvány vezetősége által űzött „gyakorlatról” – az alapítvány vezetősége kis helycserével ugyanaz, mint a Mecénás Alapítványé – az Érmindszentről ellopott „Ady Endre Kulturális Központ” fedőnevű, torzóvá épített bálterem állít ki bizonylatot, a Léda-ház megszerzése közüli botrányt talán nem véletlenül vizsgálja a korrupcióellenes küzdelem érdekében létrehozott Országos Feddhetetlenségi Ügynökség(ANI).
Nézzük a tényeket: Nagyvárad Önkormányzata Diósyné Brüll Adél lakóházát, a Léda-házat 2005. december 30-án (!) meghirdeti egy bukaresti napilapban (!!!) úgy, hogy az gyakorlatilag még nem került vissza az önkormányzat tulajdonába.
Az eldugott, évvégi hirdetményt követően a 2006 januárjában tartott versenytárgyalásra két ajánlattevő jelentkezik csupán: egy ifjúsági szervezet, illetve a Partium Alapítvány. És – minő meglepetés! – a Partium Alapítvány teszi a „magasabb” ajánlatot, így a Fő utca 59. szám alatt található ingatlan tíz évre havi 150 lejért az akkor Lakatos Péter elnökölte Partium Alapítvány birtokába jut. A városháza részéről Biró Rozália alpolgármester írja alá a szerződést, aki tiszta véletlenül a Partium Alapítvány vezetőtanácsának is tagja. Akárhonnan nézzük, ez bizony átjátszás a javából, vagy ha úgy tetszik: mutyizás.
Megjegyeznénk, a 2006. február 14-én aláírt szerződésben több helyen (például 5. cikkely e pontjában) vállalt a nyertes fél kötelezettséget az ingatlan megjavítására és fenntartására – aki sokat markol, keveset fog.
Az ingatlan sorsa a továbbiakban mindannyiunk előtt ismeretes: Nagyvárad önkormányzata csak 2008-ban különített el pénzt a főjavításokra, amelyeket 2011-ben sikerült befejezni.
Talán jobb lenne, ha a „Piros-tó utcai” nyelvújítók inkább békén hagynák az Ady-kultuszt. Amihez csak hozzányúlnak, félresikerül, és egész biharországi magyarságunk szégyenére kudarccal végződik. „Perc-emberkék” kezébe nem illik a vakolókanál, mert „építésre kész köveinkből” nem tudnak „nagyot s szépet, emberit s magyart” végezni.
Valami hibázik. Talán az emberi. Talán a magyar.
erdon.ma

Lédára cseréli Adyt az RMDSZ
Elcseréli a hírhedt nagyváradi Ady-központot az RMDSZ Bihar megyei vezetői által irányított Mecénás Alapítvány a helyi önkormányzat tulajdonában lévő Léda-házra, hogy felépülhessen a megyeszékhely uniós támogatásból tervezett élményfürdője a városi strand melletti telken. Az erre vonatkozó határozattervezetet csütörtöki rendkívüli ülésén egyöntetűen szavazta meg a képviselő-testület, így hamarosan aláírhatják a szerződést is.
Mint Pásztor Sándor, az RMDSZ frakcióvezetője rámutatott, a Nagyváradi Wellnes Termal Nymphaea Komplexum névre keresztelt projekt érdekében már másfél évvel ezelőtt kisajátították az összes közétkeztetési létesítményt a strand területén, ám a többször is újratervezett megvalósíthatósági tanulmány alapján a város még mindig nem tudott elegendő területet felmutatnia a pályázathoz.
„Jobb megoldásnak tartjuk, ha egy reprezentatív épületet sikerül Váradon magyar kézre juttatni, minthogy odajussunk, hogy kisajátítsák a központot" – magyarázta a tanácsos. Mivel más irányba a strand nem terjeszkedhet, végül arra a telekre esett a választás, amelyet az önkormányzat korábban egy 49 évre szóló haszonbérleti szerződés alapján, azaz ingyen bocsátott az alapítvány rendelkezésére a magyarországi pénzekből finanszírozott kulturális központ kivitelezéséhez. „Hogy mit csinál a város a csere után ezzel a területtel, amelyen van egy kész konferenciaterem és egy félkész létesítmény, azt ők tudják. A mostani anyagban arról nincs szó, hogy lebontják-e vagy továbbfejlesztik" – mutatott rá Pásztor.
Ellentmondásos történelem
Mint korábban több ízben is beszámoltunk, mindkét nagyváradi ingatlan körül több botrány is volt az elmúlt évek során. Az Ady-központ felépítésére a 2002 augusztusában megalapított, RMDSZ-közeli Mecénás Alapítvány úgy kapott több mint egymillió eurónak megfelelő 320 millió forintos magyarországi támogatást, hogy a pénzre előzőleg 2001-ben sikerrel pályázott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál.
A Tőkés László püspöksége idején, 2002 májusában kötött megegyezés alapján Érmindszenten épült volna fel a költőről elnevezett vallási, kulturális és turisztikai központ, csakhogy a júniusi magyarországi kormányváltás után az ügyet átvevő Miniszterelnöki Hivatal a pénzt decemberben átirányította a Mecénás Alapítványnak, amivel nem pályázat útján szerződött.
A politikai döntés tényét maga Szabó Vilmos államtitkár ismerte el 2003-ban a Krónikának. Az első 70 millió forintot 2003 júniusában kapták meg, majd ugyanazon év októberétől 2004 novemberéig 50 millió forintos utalásonként, öt részletben jutottak a támogatáshoz. Noha a projektet 2006-ban lezárták, az Ady-központból máig csupán egy konferenciaterem valósult meg, a tervezett szálló soha nem készült el, a félkész létesítmény miatt pedig a telek azóta is építési területre emlékeztet.
A beruházás becsült értéke ma csupán 300 ezer euróra rúg, de Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke – aki egyben a Mecénás Alapítványt is igazgatja – szerint a kapott több mint egymilliós támogatás nemcsak az építkezésre vonatkozott. Szabó lapunknak csütörtökön ismételten úgy nyilatkozott: a pénzzel azóta hiánytalanul elszámoltak a magyar kormánynak. Ezzel szemben bár Tőkés László több ízben is határozottan arra kérte a szövetség képviselőit, hogy mutassák be, mire költötték el a mai értéken több mint 1 millió eurónak megfelelő összeget, erre soha nem került sor.
Demeter: fizesse vissza a pénzt a Mecénás
Demeter Szilárd, Tőkés László irodavezetője szerint ezért még mindig kérdés, hogy hova tűnt el a magyarországi adófizetők pénzéből kapott támogatás. „Az eredeti támogatás ugyanakkor nem a Léda-házra szólt, hanem az Ady-központ felépítésére. A Mecénás Alapítvány akkor járt volna el tisztességesen, ha ilyen körülmények között eladja a létesítményt az önkormányzatnak, és visszafizeti a teljes összeget, mind a 320 millió forintot a magyar államnak" – nyilatkozta a Krónikának Demeter.
Szabó Ödön viszont azt állítja, hogy a támogatási szerződés alapja Ady Endre kultuszának ápolása volt, az építményekkel kapcsolatban pedig nem volt semmilyen korlátozó kitétel. A Léda-ház, mint ismert, épp a költő múzsájának, Brüll Adélnak volt az otthona, így nem pusztán anyagi, hanem szellemi értéke is van, így a parlamenti képviselő szerint jó helyszíne lesz majd az oda tervezett közösségi, kulturális tevékenységeknek. „Azt gondoltuk, dicséretet fogunk kapni azért, hogy a magyar kulturális örökséget kimentettük" – jelentette ki Szabó Ödön.
Használatból tulajdonjog
A Mecénás ügyvivője szerint az önkormányzat először tavaly januárban kereste fel őket az Ady-központ ügyében, majd idén ismét ajánlatot tettek. Noha a létesítményről nem akartak lemondani, megegyezés hiányában a város elbukhatta volna a több millió eurós, csupán kétszázalékos önrésszel elnyert uniós támogatást.
Szabó szerint az RMDSZ attól tartott, a helyi magyarságot emiatt majd bűnbakként tünteti fel a városvezetés, ezért próbáltak olyan kompromisszumos megoldást találni, amely szem előtt tartja a város érdekeit is, de a helyi magyar közösség is nyer rajta.
A Léda-házat, mint ismert, korábban koncessziós szerződés alapján, havi 150 lejért vette bérbe a szintén RMDSZ-közeli Partium Alapítvány, ám később – miután az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) összeférhetetlenség miatt vizsgálódni kezdett Biró Rozália akkori váradi alpolgármester ellen, mivel a politikus tagja volt az alapítvány kuratóriumának is – a megegyezést felbontották. A Fő utcai ingatlan azóta is használaton kívül áll, de miután az itt működő Roma bár bezárt, terveztek már oda PSD-székházat és játéktermet is.
Most viszont a Mecénás Alapítvány a 283 ezer euróra becsült ingatlan tulajdonjogát is megkapja, tehát nem pusztán haszonbérlője lesz épületnek, hanem teljes jogú tulajdonosa. Az Ady-központot a polgármesteri hivatal által felkért szakemberek 300 ezer euróra értékelték, és a határozat alapján a különbözet kompenzálja majd a „mecénások" által a város felé felhalmozott mintegy 29 ezer eurós adóhátralék egy részét.
A maradék mintegy 3000 eurót azonban még mindig kénytelenek lesznek törleszteni. Az viszont még mindig válaszra vár, hogy mit kezdett a Mecénás az Ady-központra kapott összeg és a „megvalósítás" költsége közötti 700 ezer eurós különbözettel.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár),

Korrupciós ügyeket vizsgálna ki Tőkés
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bihar megyei szervezetének vezetőségét alkotó politikusok vélt korrupciós ügyeinek magyarországi és romániai kivizsgálását sürgette egy pénteki nagyváradi sajtótájékoztatón Tőkés László, a Fidesz jelöltjeként megválasztott erdélyi európai parlamenti képviselő.
Tőkés László Ady Endre érmindszenti szülőházának a felújítása és múlt heti felavatása kapcsán rótta fel Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek, hogy nem tett semmit annak a kiderítéséért, hová tűnt az Ady-kultusz támogatására 2002-ben megítélt 320 millió forintos magyar állami támogatás nagyobb része – írta az EP-képviselő sajtóirodája.
Tőkés László felszólította a RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetőit, hogy számoljanak el a magyar állami támogatással. „Kelemen Hunor ne asszisztáljon tovább párttársai, Szabó Ödön, Kiss Sándor, Biró Rozália, Lakatos Péter és mások korrupciós ügyeihez" – idézte az EP-képviselőt a közlemény. A volt püspök bejelentette, azt is fontolóra veszi, hogy a Román Állami Számvevőszékhez és a korrupcióellenes ügyészséghez fordul a Mecénás Alapítvány ügyleteinek átvilágítását kérve.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöki tisztségét is betöltő politikus elengedhetetlennek tartotta az erdélyi közélet megtisztítását a „korrupt politikusoktól". Úgy vélte, nemcsak Romániában, hanem az adományozói oldalon is ki kell vizsgálni a magyar kormánytámogatás bihari felhasználását.
Az első Orbán-kormány idején az akkor még Tőkés László által vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyert a Széchenyi Terv keretében 320 millió forintos támogatást, hogy Érmindszenten Ady-zarándokhelyet, termálszállót és konferenciaközpontot hozzon létre. A Medgyessy-kormány azonban a pénzt nem az egyházkerületnek, hanem az RMDSZ Bihar megyei vezetői által létrehozott Mecénás Alapítványnak folyósította, amely nem Érmindszenten, hanem Nagyváradon látott neki az építkezésnek. A Nagyváradon felépített Ady-központot a Mecénás Alapítvány ez év februárjában elcserélte Ady Endre nagyváradi múzsájának, a Lédaként emlegetett Brüll Adélnak a házára, melynek értékét az önkormányzat 283 ezer euróra (88 millió forint) becsülte. Tőkés László úgy vélte, kézen-közön eltűnt mintegy 7-800 ezer euró (220-250 millió forint) az Érmindszent revitalizációjára szánt támogatásból, és máig nem derítették ki, hogy pénzmosás, sikkasztás, korrupció vagy más törvénytelenség történt. A politikus hozzátette, Románia schengeni csatlakozását is az Európai Unió által lanyhának minősített romániai korrupcióellenes harc késlelteti. MTI
Erdély.ma

Felveri a gyom az RMDSZ által kezelt nagyváradi Léda-házat
Többrendbeli felszólítás és kétszeri, egyenként 1500 lejes bírság ellenére sem gondozza a visszaszerzett nagyváradi Léda-ház kertjét a Bihar megyei RMDSZ által működtetett Mecénás Alapítvány – számolt be a három éve felújított épület hányattatott sorsáról a Bihoreanul.
A hetilap úgy tudja, hogy a belvároshoz közeli, gyommal benőtt épület szomszédságában élők panaszolták be az új tulajdonost. Az alapítvány ugyanis az idén cserélte el a helyi önkormányzattal a 320 millió forintos magyarországi támogatásból felépített, majd 300 ezer euróra felértékelt hírhedt Ady-központot Diósy Ödön egykori, jelenleg 283 ezer euróra becsült házára, hogy azt a jövőben közösségi és művészeti tevékenységekre használja.
A Fő utcai épület azonban még mindig parlagon hever – a Mecénás Alapítványt irányító Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő magyarázata szerint azért, mert a csere óta perben állnak az Ilie Bolojan vezette nagyváradi polgármesteri hivatallal.
„Nem tudok arról, hogy hivatalos értesítést kaptunk volna a helyi rendőrségtől, én is csak a sajtóban olvastam róla. Ha viszont igaz, akkor ezt tendenciózus lépésnek érzem, mivel megtalálhatók vagyunk, nem a sajtóból kellene megtudjam a hírt. Az önkormányzat minden módon nyomást akar gyakorolni ránk, hogy ad hoc lépjünk vissza az ellene indított perből” – nyilatkozta lapunknak az RMDSZ-es politikus.
Tájékoztatása szerint ugyanis a csere alkalmával a városvezetés – ahelyett, hogy szembe ment volna egy állami intézménnyel – át akarta hárítani az alapítványra azokat a szankciókat is, amelyeket korábban az állami számvevőszék az önkormányzatra rótt ki kötelezettsége elmulasztása miatt.
„A pontos részleteket most hirtelen nem tudnám megmondani, jogászaink foglalkoznak az üggyel, de nem is a pénzről van szó, hanem az elvről. És mi nem vagyunk hajlandók nyomás hatására sem visszalépni igazunktól” – szögezte le Szabó Ödön.
A Mecénás Alapítványra kirótt bírságról szerda estig nem kaptunk hivatalos megerősítést, az azonban tény, hogy a 2011-ben felújított Léda-házat – amely Ady Endre múzsájának, Brüll Adélnak volt az otthona – látszólag senki sem gondozza, és úgy tűnik, hogy az említett per lezárultáig továbbra is kihasználatlan marad.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Az Ady-kultusz színe és fonákja
Nem akarok ünneprontó lenni, de ez esetben nem hagyhatom szó nélkül, hogy míg az elmúlt napokban lépten-nyomon zengett a váradi magyar sajtó arról, mennyire ápolják tájainkon Ady Endre kultuszát, s ebben fő támogató, élharcos a megyei és városi RMDSZ, azért ennek a szépen tálalt irodalmi kultusznak megvan a fonákja is Nagyváradon. Iskolai vetélkedők, előadások, koszorúzások zajlottak az elmúlt napokban a költőóriás emlékezetére, villantak a vakuk, hangzottak a lírai, megható kultuszápolásról szóló szövegek, taps, könnyes, lírai meghatottság stb…, miközben Ady egyik egykori kedvenc tartózkodási helyét, a híres Léda-házat lassan megeszi az enyészet, felveri a gyom, annak ellenére, hogy az épület év eleje óta a Bihar megyei RMDSZ-hez közeli Mecénás Alapítvány tulajdonába került.
A híres múzsa-ház ma lepukkant kísértettanya
Nem is akárhogyan, hanem hosszas politikai csetepatékat követően, melyek révén az Ady-kultusz nemes ügyből hamar gyanús ürügy lett, a Léda-ház pedig úgy tűnik, már nem szalon vagy irodalmi emlékház, hanem akár mosoda… talán pénzmosoda is lehetne? Ez persze merész feltételezés, de ha belegondolunk az Ady hagyományápolás címen elkövetett váradi eseményekbe, eleve kiviláglik, hogy a Fő utca (ma Republicii) 59. szám alatt levő omladozó, méteres burjánnal benőtt Léda-ház tulajdonképpen 320 millió forintba került. Tegnapi terepszemlénken meg kellett állapítsuk, azért ennyi pénzért legalább egy kecskét beszerezhetett volna a híres ingatlan új tulajdonosa, a Mecénás Alapítvány, mert akkor a jámbor mekegő lelegelhetné a sok burjánt, az egykori múzsaház udvarát felverő gazokat, az alapítvány vezetői pedig mégis csak tettek volna valamit az ingatlanért, hogy a kecske is jóllakjon, a látszat is megmaradjon. De komolyra fordítva a szót, a sivár valóság az, hogy a Léda-ház gyalázatos állapotban van, hiába kapta meg tulajdonba a Mecénás Alapítvány. Egy romos, gyommal benőtt, szeméttel teledobált kísértettanya az a rész, ahol az RMDSZ több vezetője szerint irodalmi emlékszobát akartak többek között létrehozni Ady nagy szerelmének, híres múzsájának, Lédának az emlékére. A Léda-ház amúgy úgy került az RMDSZ-közeli Mecénás Alapítvány tulajdonába, hogy elcserélték a helyi önkormányzattal a 320 millió forintos magyarországi támogatásból felépített hírhedt (a váradi Dinamo strand mellett levő) Ady-központot (valóban egy báltermet és egy félig felhúzott, félbemaradt épületet) a Diósy Ödön egykori házára, melynek értékét 283 ezer euróra becsülték fel. A Mecénás Alapítvány ezért azt vállalta, hogy ezt a híres, a váradi magyar irodalom egyik jelképének számító helyet közösségi és művészeti tevékenységekre fogják használni. Tegnap, elnézve a rozsdás kerítést, a bezárt ajtókat, a kihalt, málló vakolatú épületet, az udvart felverő méteres burjánt és szétdobált szemetet, el nem tudjuk képzelni, mit is értettek a Mecénás Alapítvány vezetői „közösségi” vagy „művészeti” tevékenységnek. Mondjuk, közösséget érintő tevékenység történt, ugyanis mint ezt a helyi román sajtó pár napja megírta, a Léda-ház mellett lakók feljelentették az alapítványt a váradi önkormányzatnál, mivel egyáltalán nem gondozzák a kertet s az udvart, és a csúf utcarészlet s a gyomos udvar bizonyára nem tetszik a szomszédoknak. A helyi román sajtó arról is beszámolt, hogy az önkormányzat két ízben bírságolta meg a Mecénás Alapítványt (egyenként 1500 lejre) a közelmúltban, mivel azok többszöri felszólításra sem voltak hajlandóak rendbe tenni a Léda ház gyomos, romos utcára nyíló udvarát. A váradi helyi rendőrségtől tegnap megtudtuk, a Léda-ház mellett lakók több ízben tettek feljelentést az elmúlt hetekben a gyomos, szemetes udvar miatt, a rendőrök október végén ki is szálltak a helyszínre s megállapították, hogy a feljelentők panasza jogos. Először figyelmeztetést hagytak hátra, majd büntetést is kiróttak, azonban erre sem jelent meg senki az alapítvány részéről, hogy tisztázzák a helyzetet. Sőt, azóta sincs ott semmi mozgás, noha mióta a sajtó is megszellőztette ezt a bírságot, a Mecénás Alapítvány vezetői már nem takarózhatnak azzal, hogy mit sem tudtak erről.
Elvek és burjánzó gazok
Tegnap nem sikerült telefonon utolérnünk senkit a Mecénás Alapítvány vezetőségéből, így csak arra a nyilatkozatra hagyatkozhatunk, mely pár napja jelent meg a kolozsvári Krónika című napilapban, ahol Szabó Ödön, RMDSZ-es parlamenti képviselő, az alapítvány vezetője azt nyilatkozta többek között, hogy „a Léda-ház azért van még ilyen állapotban, mert a csere óta perben állnak az Ilie Bolojan vezette nagyváradi polgármesteri hivatallal.”
Ugyanitt Szabó hozzátette:„Nem tudok arról, hogy hivatalos értesítést kaptunk volna a helyi rendőrségtől, én is csak a sajtóban olvastam róla. Ha viszont igaz, akkor ezt tendenciózus lépésnek érzem, mivel megtalálhatók vagyunk, nem a sajtóból kellene megtudjam a hírt. Az önkormányzat minden módon nyomást akar gyakorolni ránk, hogy ad hoc lépjünk vissza az ellene indított perből”
A Krónikának adott tájékoztatása szerint ugyanis „a csere alkalmával a városvezetés – ahelyett, hogy szembe ment volna egy állami intézménnyel – át akarta hárítani az alapítványra azokat a szankciókat is, amelyeket korábban az állami számvevőszék az önkormányzatra rótt ki kötelezettsége elmulasztása miatt.”
„A pontos részleteket most hirtelen nem tudnám megmondani, jogászaink foglalkoznak az üggyel, de nem is a pénzről van szó, hanem az elvről. És mi nem vagyunk hajlandók nyomás hatására sem visszalépni igazunktól” – szögezte le Szabó Ödön.
Az eset kapcsán tehát sok még a ködös, meg nem válaszolt probléma, kérdés. Természetesen dicséretes, ha egy alapítvány vezetőinek elveik vannak, azonban felvetődik az a kérdés is a már meglevők mellett, vajon ezek a politikai viszályokból fakadó elvek érnek annyit, hogy Ady kedves városában a váradi magyarok szeme láttára menjen tönkre a híres múzsa-lak, főleg, hogy az már a magyar érdekképviselet tulajdonában van?
Tegnap a borús, szmogos őszi napon ácsorogtam kicsit Brüll Adél egykori házának udvarán. Az összetört kőlapok között a méteres gazban persze nem lehetett a pár négyzetméteres udvart se bejárni simán. A gyomok között eldobált szemét, pillepalackok, cigarettásdobozok. Senki házának tűnt ez a szebb napokat látott irodalomtörténeti hely. Gyalázatos szégyenfoltnak furcsa „érdekvédelmi elvek” mentén, ahol Lédának már tulipán sem jutott, csak dudva, burján… S azon kaptam magam, hogy önkéntelenül, mintegy szeánszon mondani kezdem magamban Ady Endre A magyar ugaron című versét, mely mintegy jóslatként ezt a szomorú helyzetet is előrevetítette: „Elvadult tájon gázolok: Ős, buja földön dudva, muhar./ Ezt a vad mezőt ismerem,/ Ez a magyar Ugar.// Lehajlok a szent humuszig: / E szűzi földön valami rág./ Hej, égig-nyúló giz-gazok, / Hát nincsen itt virág? //Vad indák gyűrűznek körül, / Míg a föld alvó lelkét lesem, / Régmúlt virágok illata / Bódít szerelmesen.// Csönd van. A dudva, a muhar, / A gaz lehúz, altat, befed / S egy kacagó szél suhan el / A nagy Ugar felett.”
Szőke Mária
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Túlad a váradi önkormányzat a hírhedt Ady-központon
Eladja a magyar állam támogatásával épült, majd egy ingatlancsere révén a város tulajdonába került Ady-központot és a hozzá tartozó telket a nagyváradi önkormányzat – döntött a legutóbbi tanácsülésen a testület.
Az ingatlant és a telket áfa nélkül 910 ezer euróra értékelték, ez lesz a lebonyolítandó árverés kikiáltási ára. A Bihari Napló helyi lap beszámolója szerint a tanácsülés előtt Ilie Bolojan polgármester azzal indokolta az eladás szükségességét, hogy az Ady-központ szomszédságában hamarosan felépül a modern akvapark, így nem megengedhető, hogy mellette egy félig kész, félig romos épületkomplexum álljon egy gondozatlan területen.
A nagyváradi Ady-központ esete egyike azoknak a témáknak, amelyek miatt feloldhatatlannak látszó feszültség alakult ki a bihari magyarság meghatározó személyiségei és politikai szervezetei között. Mint ismeretes, 2002-ben az akkor még Tőkés László által vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyert a magyarországi Széchenyi Terv keretében 320 millió forintos támogatást ahhoz, hogy Ady Endre szülőfalujában, Érmindszenten Ady-zarándokhelyet, termálszállót és konferenciaközpontot hozzon létre.
A magyarországi kormányváltás után azonban a Medgyessy-kormány a pénzt immár nem az egyházkerületnek, hanem az RMDSZ Bihar megyei vezetői által 2002 augusztusában bejegyzett Mecénás Alapítványnak folyósította, ez pedig nem Érmindszenten, hanem Nagyváradon látott neki az építkezésnek.
A Nagyváradra költöztetett projekt csak részben valósult meg. A várostól koncesszionált egyhektáros telken felépült az 594 négyzetméteres hasznos területű Ady-konferenciaközpont, a melléje tervezett szállodának azonban csak a vázszerkezetét sikerült megépíteni. A nagyváradi önkormányzat 2014 februárjában állapodott meg egy ingatlancseréről a Mecénás Alapítvánnyal.
Az ingatlancsere folytán az alapítvány Ady Endre múzsájának, Brüll Adélnak a 320 négyzetméteres lakóházát kapta meg a hozzá tartozó 500 négyzetméteres telekkel. A csere előtt a Léda-ház értékét 283 ezer euróra, az Ady konferenciaközpont és a félkész szálloda értékét közel 310 ezer euróra becsülték. A különbözetből a Mecénás Alapítvány az általa felhalmozott adóhátralék nagyobb részét törlesztette.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) a pénzmosás és a sikkasztás tipikus példájának tekintette, hogy a Mecénás Alapítvány egy 283 ezer eurós ingatlant kapott az Ady-központért, melynek felépítésére a magyar államtól 2003-ban és 2004-ben 1,1 millió eurós támogatást kapott. Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezete és a Mecénás Alapítvány ügyvezető elnöke akkor azzal védekezett, hogy az alapítvány hiánytalanul elszámolt a magyar kormánynak a támogatással.
Az RMDSZ-közeli alapítvány elnöke egyébként Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnök, a Bihar megyei önkormányzat alelnöke, aki ellen június 18-án többrendbeli pénzmosás, csúszópénz elfogadása, befolyással való üzérkedés és hivatali visszaélés miatt emelt vádat a korrupcióellenes ügyészség (DNA).
Krónika (Kolozsvár)

Eladták a magyar állami támogatással épült nagyváradi Ady-központot
Eladta a nagyváradi önkormányzat a magyar állam támogatásával épült, majd egy ingatlancsere révén a város tulajdonába került Ady-központot a hozzá tartozó telekkel együtt – közölte a Bihari Napló című napilap csütörtökön.
A 10 ezer négyzetméternyi telken egy konferencia központ, és egy hotelnek épülő félkész ingatlan található: az ingatlankomplexum eladására szervezett árverés határideje szerdán járt le. A nyílt árverést a legtöbbet kínáló cég, a Lotus Center nyerte meg, amely 920 ezer eurót ajánlott. A nyertes cégnek három éven belül be kell fejeznie a beruházást, ellenkező esetben büntetést szabnak ki. A hétnapos fellebbezési időszakot követő 30 napon belül a felek aláírják az adásvételi szerződést – részletezte a nagyváradi napilap.
Az árverés eredményéről szintén beszámoló Főtér (Foter.ro) című erdélyi portál szerint a nyertes Lotus Center alapítója a tavaly májusban elhunyt Mudura Sándor volt, aki – a korrupcióellenes ügyészség által más ügyekben meggyanúsított – Kiss Sándorral, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) más bihari vezetőivel közösen alapította a Mecénás Alapítványt, amely 2002-ben – mint a portál fogalmazott – „lenyúlta" a Királyhágómelléki Református Egyházkerület projektjét. Az eredeti tervek szerint ugyanis a beruházás Ady Endre szülőfalujában, Érmindszenten készült volna el, ahol egy Ady-zarándokhelyet, termálszállót és konferenciaközpontot hoztak volna létre. A Tőkés László által vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerület a magyarországi Széchenyi Terv keretében 320 millió forintos támogatást nyert a tervek megvalósításához, de a magyarországi kormányváltás következtében a pénz a Bihar megyei RMDSZ vezetői által 2002 augusztusában sebtében bejegyzett Mecénás Alapítványhoz került, amely nem Érmindszenten, hanem Nagyváradon látott neki az építkezésnek – írta a Főtér című portál.
A nagyváradi önkormányzat tavaly februárban szavazta meg a város tulajdonában levő Léda-ház (Ady Endre múzsájának, Brüll Adélnak a 320 négyzetméteres központi lakóháza, amelyhez 500 négyzetméteres telek is tartozik) és a Mecénás Alapítvány által magyar állami támogatással félig felépített Ady-központ cseréjét.
Az ingatlancsere előtt a Léda-ház értékét 283 ezer euróra (88 millió forint), az Ady konferenciaközpont és a félkész szálloda értékét közel 310 ezer euróra (96 millió forint) becsülték.
Tőkés László és a védnökségével alakul Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a pénzmosás és a sikkasztás tipikus példájának nevezte, hogy a Mecénás Alapítvány egy 283 ezer eurós ingatlant kapott az Ady-központért, melynek felépítésére a magyar államtól 2003-ban és 2004-ben 1,1 millió eurós támogatást kapott.
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezete és a Mecénás Alapítvány ügyvezető elnöke azzal védekezett, hogy az alapítvány hiánytalanul elszámolt a magyar kormánynak a támogatással.
MTI
Erdély.ma

Lebontották a vitát szülő Ady-központot
Nagyváradon az elmúlt hetekben teljesen lebontották azt az Ady-központot, amelyet 2003–2004-ben a magyar állam támogatásával épített fel az RMDSZ-hez közel álló Mecénás Alapítvány. A mintegy 600 négyzetméteres hasznos területű konferencia-központot és a mellé tervezett szállodát – melynek csak a vázszerkezete épült meg – a Lotus Center társaság vásárolta meg tavaly augusztusban az önkormányzat által szervezett árverésen. Korábban a Mecénás Alapítvány az ingatlant arra a házra cserélte, amelyben Ady Endre múzsája, a versekben Lédaként emlegetett Brüll Adél lakott.
Az Ady-központ lebontásáról Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezetének elnöke tartott sajtótájékoztatót. A politikus követelte, hogy a Mecénás Alapítványt létrehozó helyi RMDSZ-vezetők számoljanak el azzal a 800 ezer euróval, amely az Ady-központ felépítésére kapott magyar állami támogatásból szerinte eltűnt. Csomortányi szerint ugyanis ennyit tesz ki a Mecénás Alapítvány által kapott magyarországi állami támogatás és a cserébe kapott Léda-ház értéke közötti különbség. A politikus az Ady-központot felépítő Mecénás Alapítvány és az épületet lebontó Lotus Center társaság közötti egybeesésre is felhívta a figyelmet: mind az alapítványt, mind a nagyváradi plázát működtető társaságot Mudura Sándor üzletember hozta létre.  Az Ady-központ esete egyike azoknak a témáknak, amelyek miatt feloldhatatlannak látszó feszültség alakult ki a bihari magyarság meghatározó személyiségei és politikai szervezetei között. 2002-ben ugyanis az akkor még Tőkés László által vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyert a magyarországi Széchenyi Terv keretében 320 millió forintos támogatást ahhoz, hogy Ady Endre szülőfalujában, Érmindszenten Ady-zarándokhelyet, termálszállót és konferencia-központot hozzon létre. A magyarországi kormányváltás után azonban a Medgyessy-kormány a pénzt immár nem az egyházkerületnek, hanem az RMDSZ Bihar megyei vezetői által 2002 augusztusában bejegyzett Mecénás Alapítványnak folyósította, amely nem Érmindszenten, hanem Nagyváradon látott neki az építkezésnek. 
A Nagyváradra költöztetett projekt csak részben valósult meg. A várostól koncesszionált egyhektáros telken felépült a konferencia-központ, a melléje tervezett szállodának azonban csak a vázszerkezetét sikerült megépíteni. A nagyváradi önkormányzat 2014 februárjában állapodott meg egy ingatlancseréről a Mecénás Alapítvánnyal. Az ingatlancsere folytán az alapítvány a 320 négyzetméteres Léda-házat kapta meg a hozzá tartozó 500 négyzetméteres telekkel. A csere előtt a Léda-ház értékét 283 ezer euróra, az Ady-konferencia-központ és a félkész szálloda értékét közel 310 ezer euróra becsülték. A különbözetből a Mecénás Alapítvány az általa felhalmozott adóhátralék nagyobb részét törlesztette.
Az EMNP és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a pénzmosás és a sikkasztás tipikus példájának tekintette, hogy a Mecénás Alapítvány egy 283 ezer eurós ingatlant kapott az Ady-központért, melynek felépítésére a magyar államtól 2003-ban és 2004-ben 1,1 millió eurós támogatást kapott. Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezete és a Mecénás Alapítvány ügyvezető elnöke azzal védekezett, hogy az alapítvány hiánytalanul elszámolt a magyar kormánynak a támogatással. Az alapítvány elnöke, Kiss Sándor ellen – aki az RMDSZ Bihar megyei szervezetének az elnöki és a Bihar megyei önkormányzat alelnöki tisztségét is betölti – tavaly júniusban többrendbeli pénzmosás, csúszópénz elfogadása, befolyással való üzérkedés és hivatali visszaélés miatt emelt vádat a korrupcióellenes ügyészség. Az ügyészségi közlemény szerint Kiss Mudura segítségével követte el azokat a bűncselekményeket, amelyekkel vádolják, Mudura azonban elhunyt, így ellene nem indult eljárás. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Eltűnt a pénz
800 ezer eurót adtak 283 ezerért 
Nagyváradon az elmúlt hetekben teljesen lebontották azt az Ady-központot, amelyet 2003–2004-ben a magyar állam támogatásával épített fel az RMDSZ-hez közel álló Mecénás Alapítvány.
Az Ady Endréről elnevezett mintegy 600 négyzetméteres hasznos területű konferenciaközpontot és a mellé tervezett szállodát – melynek csak a vázszerkezete épült meg – a Lotus Center társaság vásárolta meg tavaly augusztusban az önkormányzat által szervezett árverésen. Korábban a Mecénás Alapítvány az ingatlant arra a házra cserélte, amelyben Ady Endre múzsája, a versekben Lédaként emlegetett Brüll Adél lakott.
Az Ady-központ lebontásáról Csomortányi István (fotó), az EMNP Bihar megyei szervezetének elnöke tartott sajtótájékoztatót kedden. A politikus követelte, hogy a Mecénás Alapítványt létrehozó helyi RMDSZ-vezetők számoljanak el azzal a 800 ezer euróval, amely az Ady-központ felépítésére kapott magyar állami támogatásból szerinte eltűnt. Csomortányi szerint ugyanis ennyit tesz ki a Mecénás Alapítvány által kapott magyarországi állami támogatás és a cserében kapott Léda-ház értéke közötti különbség. Az EMNP és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) a pénzmosás és a sikkasztás tipikus példájának tekinti, hogy a Mecénás Alapítvány egy 283 ezer eurós ingatlant kapott az Ady-központért.
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezete és a Mecénás Alapítvány ügyvezető elnöke azzal védekezett, hogy az alapítvány hiánytalanul elszámolt a magyar kormánynak a támogatással. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Volt-nincs Ady-központ Nagyváradon
Már le is bontatta az új tulajdonos a nagyváradi Ady-központ elkészült épületeit. A létesítmény kapcsán 2002 óta dúl kibékíthetetlen magyar–magyar konfliktus a Partium fővárosában az ingatlankomplexum megépítésére szánt budapesti támogatás eltérítése miatt.
Törmelékhalom áll, és munkagépek dolgoznak Nagyváradon azon a telken, amelyen korábban az RMDSZ és ellenzéke közötti magyar–magyar viták egyik fő forrását jelentő Ady-központ állt. Az egykori városi strand helyén épülő új élményfürdő tőszomszédságában álló területen – mint ismeretes – az RMDSZ, illetve Mudura Sándor azóta elhunyt helyi nagyvállalkozó által bejegyeztetett Mecénás Alapítvány kulturális és konferenciaközpontot, illetve termálszállót építtetett volna fel magyar állami támogatásból.
A konfliktus oka éppen ez a támogatás, jobban mondva annak „eltérítése”: míg azt eredetileg 2002-ben az akkor még Tőkés László által vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyerte el, hogy Ady szülőfalujában, Érmindszenten építse fel a kulturális és turisztikai komplexumot, az abban az évben bekövetkezett budapesti kormányváltás nyomán az összeg végül a Bihar megyei RMDSZ-es illetékesek és Mudura által sebtében bejegyzett Mecénás Alapítványhoz került. Az alapítvány ezt követően koncesszióba kapott egy telket a nagyváradi önkormányzattól, amelyen hozzákezdtek a létesítmény felépítéséhez, a projekt azonban hamvába holt. A konferenciaközpont ugyanis elkészült, a szállodának azonban csak a váza épült meg, majd azóta sem ismertetett okokból leálltak az építkezéssel.
A torzóban maradt szálló mellett álló konferenciaközpontban különféle rendezvényeket tartottak – majd két évvel ezelőtt következett a bombameglepetés: a Mecénás Alapítvány elcserélte az 594 négyzetméteres létesítményt és a 10 ezer négyzetméteres telket az önkormányzattal a vasútállomás közelében álló, 320 négyzetméteres Léda-házra és a hozzá tartozó 500 négyzetméteres telekre. Az ingatlan annyiban valóban kapcsolódik Adyhoz, hogy az érintett házban élt Ady múzsája, Brüll Adél – akit költeményeiben Lédának nevezett. A cserét megelőzően a Léda-házat 283 ezer, az Ady-központot és a szállodatorzót pedig 310 ezer euróra becsülték föl. A különbözetből a Mecénás Alapítvány az általa felhalmozott adóhátralékot törlesztette.
Ez akár még jó üzletnek is tűnhet – csakhogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szerint a Mecénás 2003-ban és 2004-ben összesen 1,1 millió eurót kapott a magyar államtól a létesítmény megépítésére. Az EMNP régóta forszírozza, hogy az RMDSZ számoljon el a hiányzó összeggel, a Bihar megyei RMDSZ-es illetékesek pedig minden egyes alkalommal, amikor fölmerül a téma, mantraszerűen ismételgetik, hogy a támogatással hiánytalanul elszámoltak Budapest felé.
Érdekes összefonódások
A csere nyomán az egykori Ady-központ tulajdonosává vált nagyváradi önkormányzat nem teketóriázott sokat: árverést hirdetett a létesítmény és a telek értékesítésére.
Az árverést tavaly augusztusban meg is ejtették, győztesként pedig a Lotus Center Rt.-t hirdették ki, amely 920 ezer euróért jutott az exkluzív helyen, a májusban megnyíló akvapark, a Hilton szállodalánchoz tartozó Double Tree hotel, illetve a Városliget szomszédságában elterülő telekhez.
A tranzakció érdekessége az, hogy a Lotus Center Rt. jelenleg Mudura Sándor örököseinek – többek között a fiának – tulajdonában áll, vagyis az ingatlan az RMDSZ-szel együtt a Mecénás Alapítványt bejegyeztető néhai vállalkozó utódainak tulajdona lett. A cég építette fel a Lotus Centert, a város első, jelenleg legnagyobb plázáját. Külön érdekesség, hogy a Mecénás Alapítvány elnöke, Kiss Sándor ellen – aki az RMDSZ Bihar megyei szervezetének az elnöki és a Bihar megyei önkormányzat alelnöki tisztségét is betölti – tavaly júniusban többrendbeli pénzmosás, csúszópénz elfogadása, befolyással való üzérkedés és hivatali visszaélés miatt emelt vádat az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA). Az ügyészségi közlemény szerint Kiss Mudura segítségével követte el azokat a bűncselekményeket, amellyel vádolják, Mudura azonban elhunyt, így ellene nem indult eljárás.
Tragikomikus jogi adok-kapok
Mindeközben a politikai és jogi adok-kapok is folytatódott, ráadásul néhol tragikomikus fejleményekkel. Csomortányi István, az EMNP Bihar megyei elnöke szeptemberben ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a korrupcióellenes ügyészségnél az Ady-központ ügye miatt. Az EMNP országos elnöksége viszont nem állt be az ügy mögé, sőt: közleményben tudatta, nem adott felhatalmazást senkinek arra, hogy magyarok ellen tegyen feljelentést, és közölte: szankcióban részesíti Csomortányit. A Bihar megyei elnök erre közölte: visszavonja a párt nevében tett feljelentést, és magánszemélyként teszi azt meg újra.
Eközben az Ady-központ telkén fölgyorsultak az események. Az árverésen győztes cég vállalta, hogy befejezi a félkész hotelt, és rendbe teszi a parlagon álló egyhektáros telket, hogy az ne rontsa a vele szomszédos, építés alatt álló élményfürdő arculatát. A megegyezés értelmében a Lotus három év határidőt kapott a beruházás kivitelezésére, ellenkező esetben napi 500 lejes kötbért számol fel az önkormányzat. A Lotus Center Rt. pedig belecsapott: Csomortányi István a múlt hét elején már arról számolt be, hogy az új tulajdonos nem csupán a szálloda torzóját, hanem a beruházás elkészült részét, a konferenciaközpontot is lebontatta.
A nagyváradi magyar közösség így a nagyszabású termálszálló- és konferenciaközpont-komplexum helyett egy tetszetős, de viszonylag kicsi, részben felújított Fő utcai polgári ingatlannal maradt. Meg a kérdéssel, hogy pontosan mi is történt azzal a pénzzel, amit a budapesti kormány az Ady-központ felépítésére utalt át.
 Balogh Levente. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

V. Aradi Magyar Könyvnapok
Nők és múzsák
Ahogyan azt a reklámban már láthatták kedves olvasóink, kedd délután a Jelen Ház éttermében beszélgetett Réhon József és meghívott vendége, Magyari Sára, egy korábbi affér ügyén. A közönség nyilván vitára készült, ez azonban elmAradt. A beszélgetés eleji vélemény-ütköztetés fél óra múlva békülő hangnemű, de továbbra is érdekes beszélgetésbe torkollott, és a két fél már majdnem közös nevezőre is jutott.
Magyari Sára 21 éve dolgozik a tanügyben, és tanítónőtől kezdve egyetemi professzorig minden volt. Lakott már Kolozsváron, Nagyváradon (ahol most is tanít), Aradon, jelenleg Temesváron él. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének rovatszerkesztője. Réhon József tanár úrral a nők szerepének ürügyén került vitába.
A beszélgetés elején a Nagyváradi múzsákról esett szó. Itt szögezte le Magyari Sára (akit a tanár úr következetesen Sárikának hívott a korkülönbségre és egyéb dolgokra hivatkozva), hogy nem szokott pletykálni. Valakiről vagy jót mond, vagy inkább semmit. Nem szabad azonban elzárkózni a tényektől, amiket viszont ki lehet, ki kell mondani. Ilyen tény az, hogy az ember kategóriákat állapít meg, dobozolja az információt, mert így működik a megismerési folyamat. A múzsa fogalma is ilyen doboz, bár felettébb kellemetlen a nők számára. És jöttek a példák és ellenpéldák, melyekből csak párat emelnénk ki: Brüll Adél, azaz Léda különös alázattal viselte múzsaságát, az Adyval való szakítás után is, míg Sárvári Anna nem tudott mit kezdeni Juhász Gyula verseivel, mert azokban csak szőkeségét és kék szemét méltatta, anélkül, hogy személyisége felkeltette volna a költő érdeklődését.
Ezen megállapítások után kijelenthetjük: az ember csak akkor tud boldog párkapcsolatban élni, ha önmagával is békében van, és tud egyedül is boldog lenni. Pont ez az egyik szempont, ami alapján Sára megnevezte kedvenc női alakjait a magyar irodalomból. Szám szerint hármat: a Csongor és Tündéből Tünde és Mirigy, valamint Móricz Barbárok című elbeszéléséből a meg nem nevezett Bodri juhász felesége. Őket a hozott áldozatért és az erőteljes jellemért szereti, és az sem mellékes, hogy bennük látja az igazi társat.
A beszélgetésen kívül azonban mással is kedveskedtek a vendégeknek: Grosz László verseivel nyitották meg a délutánt, majd következett a már ismertetett beszélgetés. Ezután Móré-Sághi Annamária osztott meg néhány gondolatot Letűnt idők, letűnt lányok – „No de hol a tavalyi hó?” című tárlatáról, majd ismét két vers következett. Az egyik Villon Ballada múlt idők szép asszonyairól Szabó Lőrinc fordításában, melyet Gál Zoltán szavalt el, a másik a szavaló saját szerzeménye volt. Ezután Fritz Mihály is bemutatta érmegyűjteményét, melynek darabjai, Móré-Sághi Annamária képeihez hasonlóan, nőket ábrázolnak, különböző formában és számos szögből.
(-l, -n)
Nyugati Jelen (Arad)

Az örök Adyt ünneplik: háromnapos megemlékezéssorozat három partiumi helyszínen
Ady Endre születésének 140. évfordulóján háromnapos megemlékezéssorozatot tartanak három helyszínen. A Szatmárnémetiben, Érmindszenten és Nagykárolyban szervezett, csütörtökön kezdődő eseményeken irodalmárok, politikusok, egyházi személyiségek értékelik a költő életművét, jelentőségét.
A 140 éve született Ady Endrére emlékeznek a csütörtökön kezdődő, szombatig tartó, Érmindszenti zarándoklat elnevezésű nagyszabású ünnepségsorozaton, amelyet három helyszínen: Szatmárnémetiben, a költő szülőfalujában, Érmindszenten és Nagykárolyban tartanak. Muzsnay Árpád főszervező, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) főtanácsosa a Krónikának elmondta, az immár 28. alkalommal szervezendő esemény, amely kezdetben lokális jellegű volt, Kárpád-medencei szintűvé vált, hiszen nemcsak Erdélyből és Magyarországról, de Felvidékről, Délvidékről is érkeznek meghívottak.
„Politikusok, irodalmárok, az egyházak képviselői is megemlékeznek a kerek évfordulóról, méltatják a költő életművének jelentőségét. Öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy vendégül láthatjuk a résztvevőket, és szeretnénk minél színesebb, minél messzebbre mutató rendevénysorozatot szervezni” – mondta el Muzsnay Árpád.
Emléktábla a költő román fordítójának
Hangsúlyozta, ő maga 1990 óta szorgalmazta és segített megvalósítani a jelentős irodalmi, történelmi személyiségekről való megemlékezéseket, mindezt annak a gondolatnak a jegyében tette, hogy Adyval szólva a „szolganépek Bábelében” az egymás mellett élő nemzetiségek csak együttes törekvéssel építhetnek jövőt. „Számos olyan eseményt szerveztünk, például a Rákóczy Ferenc alakjához kapcsolódóakat, amelyekben részt vett a Szatmár környéki románság is. Szintén ilyen lesz az Ady-megemlékezés, hiszen »a Dunának, Oltnak egy a hangja« költője hitt az együttélő nemzetiségek testvériségében” – mutatott rá a főszervező.
Ennek jegyében csütörtökön Szatmárnémetiben Ady jeles román fordítójának, Gabriel Georgescunak állítanak emléktáblát a volt Vajay – I. C. Duca utca 33. szám alatt. Mint Muzsnay rámutatott, a craiovai származású Georgescu tulajdonképpen nem tudott magyarul, nyersfordításból készítette el Ady verseinek nagyszerű műfordítását: két román nyelvű kötet is megjelent, egyik 1948-ban, a másik 1970-ben. Az emléktábla-avatással is arra szeretnénk ráirányítani a figyelmet, hogy a velünk együtt élő nemzetiségek felfigyeljenek értékeinkre.
Szintén ide kapcsolódik, hogy Pop Felician költő, műfordító, a Szatmárnémeti Megyei Múzeum igazgatója román nyelvű előadást tart Forţa toposului la Ady: De la Eriu la Ocean (A toposz ereje Adynál: Az Értől az Óceánig) címmel. A műfordítónak egyébként szakterülete a románság ábrázolása a magyar irodalomban, ugyanakkor többek közt Markovits Rodion műveit ültette át románra” – fogalmazott Muzsnay Árpád.
Az Ady-féle költőszerep a kortárs kultúrában
A rendezvénysorozat keretében Az örök Ady címmel tartanak irodalmi tanácskozást a Szatmár Megyei Múzeum dísztermében, ahol többek közt Pomogáts Béla és Karádi Zsolt magyarországi, Kozma Dezső, Egyed Emese, Balázs Imre József kolozsvári, Kereskényi Sándor szatmárnémeti irodalomtörténész, Hegyi Katalin budapesti főmuzeológus tart előadást, ugyanitt lesz hallható Pop Felician értekezése is.
A tanácskozáson szó esik többek közt az erdélyi Ady-vitákról, A Gare de l'Esten új értelmezéséről, a költő identitásdiskurzusáról. Balázs Imre József megkeresésünkre elmondta, Az Ady-féle költőszerep a kortárs kultúrában című előadásában a kilencvenes évek kortárs irodalmának, irodalomtörténetének Ady-képét jellemzi, ekkor a költő mondhatni nem állt nyerésre mondjuk Kosztolányi Dezsővel szemben.
„Ady váteszi, prófétai szerepvállalása és egyéniségkultusza anakronisztikusnak tűnt a kilencvenes években, mikor az irodalom társadalmi presztízsvesztéssel szembesült, Kosztolányi viszont nem akart próféta lenni, a nyelvre figyelt. Az előadásomban azt is megpróbálom nyomon követni, hogy alakul az Ady-féle költőszerep kortárs szerzők, Térey János, Kemény István és mások költészetében. Végül pedig „tágítanám kicsit a kört, és a slam poetry és egyéb performatív műfajok szerzői-előadói szerepével vetem egybe az Ady-féle szerepet, és ott már látszani fog, hogy igazából ez mindvégig ott működött a kultúrában, csak inkább a populáris műfajokban volt sikere” – fejtette ki az irodalomtörténész.
Szoborpárt avatnak Nagykárolyban
Muzsnay Árpád kiemelte, értékelendő a nagykárolyiak gesztusa, a városvezetés ugyanis kettős szobrot állíttat a jubileum alkalmából.
Mint korábban beszámoltunk, a háromnapos megemlékezés szombaton délután Nagykárolyban Bíró Lajos mátészalkai szobrászművész Ady Endréről és Bölöniné Marchiș Otiliáról (Itókáról) készült alkotásának leleplezésével ér véget.
A főszervező úgy fogalmazott, ez a szoborpár is a magyar–román kultúra összefonódását szimbolizálja, hiszen a költő szűk baráti köréhez tartozó Marchis Otilia görögkatolikus esperes lánya volt. Az 1880-as évek közepén Nagykárolyban járt iskolába, 1904-ben Párizsba ment, ott ismerkedett meg későbbi férjével, Bölöni Györggyel, aki bevezette a francia főváros irodalmi és képzőművészeti köreibe.
Bölöni révén baráti kapcsolatba került a szintén Párizsban tartózkodó Adyval és Lédával (Brüll Adéllal). Ekkor nevezi el Ady Itókának, az Oti becenév játékos anagrammájából. Ennek az életre szóló barátságnak a történetét Marchis Otilia Ady Párizsban című naplójában örökítette meg. Pénteken a nagykárolyi városháza patinás dísztermében könyvbemutató várja az érdeklődőket: az Ady Párizsban/Szenvedések könyve című kötetet a szerkesztő, Végh Balázs Béla irodalomtörténész ismerteti.
Mindszent nevű települések találkozója
A nagyszabású rendezvénysorozat olyan szempontból is különleges, hogy a Mindszent nevet elő- vagy utótagként viselő Kárpát-medencei települések találkozóját is megtartják a Megyei Múzeum dísztermében – mondta Muzsnay Árpád. Érmindszenten kívül a székelyföldi Csíkmindszent, valamint a Vas megyei Csehmindszent – Mindszenty József bíboros szülőhelye – képviselői is jelen lesznek az eseményen, amelynek díszvendége Szili Katalin jogász, a Magyar Országgyűlés volt elnöke, valamint Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke.
A rendezvénysorozaton részt vevő politikusok közül egyébként egyesek költők is, így ilyen minőségükben is tiszteletüket teszik: Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, valamint Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke. A történelmi egyházak képviselői közül jelen lesz a megemlékezéssorozaton többek közt Schönberger Jenő római katolikus megyéspüspök, Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, valamint Gyerő Dávid, a Magyar Unitárius Egyház főjegyzője. Az Érmindszenti zarándoklat részletes programja az Emke.ro honlapon olvasható. Kiss Judit / Krónika (Kolozsvár)