Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Diósi László
26 tétel
2007. december 22.
A magyar állami költségvetésből finanszírozott Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet (EMTE) alapító erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői kinevezték az egyetemet működtető alapítvány új kuratóriumát. Az alapítványt a következő négy évben is Kató Béla kuratóriumi elnök vezeti. A döntéshozó testületben helyet kap Csenteri András Levente, a Magyar Telekom romániai leányvállalatának vezérigazgatója, Diósi László, az OTP Bank romániai vezérigazgatója, Kállay Péter közgazdász, dr. Kun Imre Zoltán professzor. A kuratórium munkájában részt vesz még Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke, Molnos Lajos író, Szilágyi Éva Gabriella oktató, Szilágyi Pál professzor, Toró Tibor akadémikus, Várady Zoltán, a MOL Csoport képviselője, valamint Zilahi László, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgató-helyettese. Az új kuratórium várhatóan 2008 januárjában tartja alakuló ülését. /Kinevezték a Sapientia Alapítvány új kuratóriumát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2008. január 19.
Aradon ülésezett január 17-én Romániai Magyar Üzleti Egyesület igazgatótanácsa. A rangos eseményen részt vett Csenteri Levente RMÜE-elnök, a Combridge cég ügyvezető igazgatója, Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója, Hárshegyi Frigyes, az OTP Bank ügyvezető igazgatója, Szabó István, a Richter Gedeon Románia ügyvezető igazgatója, valamint Szalay Zsolt, a MOL Románia ügyvezető igazgatója és Pánczél Zoltán, a Fornetti Románia vezérigazgatója, mindketten RMÜE-alelnökök. A Romániai Magyar Üzleti Egyesület 25 tagja között vannak a Romániában befektető legjelentősebb magyarországi cégek. Az egyesület hangsúlyosan szeretné támogatni azokat a magyarországi cégeket, amelyek ki akarják terjeszteni tevékenységüket Romániára. /Pataki Zoltán: Temesváron ülésezett az RMÜE igazgatótanácsa. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 19./
2008. február 29.
Az OTP Bank Romania úgy döntött, hogy az idén leállítja romániai fiókhálózatának bővítését, így remélve stabilizálni a pénzintézet helyzetét ebben az országban, közölte Diósi László vezérigazgató. Az OTP 2004 júliusában vette meg 47,5 millió dollárnak megfelelő összegért az akkor 1 százalékos piaci részesedésű RoBankot, és még akkor szeptemberben 10 millió eurós tőkeemelést is végrehajtott a pénzintézetben, amelynek nevét OTP Bank Romaniára változtatta. Tőkeemelésre azóta többször is sor került, így jelenleg közel 110 millió eurós a jegyzett tőke. A tavalyi eredmény: az OTP Bank Romania vesztesége 2,827 milliárd forint volt, ami 1,5 százalékkal nagyobb az előző évinél, de a jó költséggazdálkodás eredményeként kisebb a tervezettnél. /Nem bővít tovább az OTP Bank Romania. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./
2009. február 19.
Az OTP romániai és magyarországi vezetői egyaránt cáfolták, hogy eladnák a pénzintézet romániai leányvállalatát. A szerbiai és a szlovákiai OTP-re viszont valóban vevőt keresnek Diósi László, az OTP Bank Románia elnök-vezérigazgatója leszögezte: a pénzintézet szilárd finanszírozási háttérrel rendelkezik, illetve az OTP számára a román piac jó lehetőségeket biztosítva továbbra is kiemelkedően fontos. Az OTP romániai leánya a tavalyi harmadik és negyedik negyedévi zöldbe fordult eredménymutatója után 2008-ban mutathatta föl első, éves szinten is kétmillió lejes (azaz mintegy félmillió eurós) profittal záró évét. /Domján Levente: Diósi: nem eladó az OTP. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
2011. március 7.
Üzlet, nemzet, politika
Gazdasági válság, román–magyar kereskedelmi kapcsolatok, ökopolitika és versenyképesség a kelet-európai térségben, Románia gazdasági kilátásai 2011-ben – mindezek a témák és mások is szerepeltek a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) hétvégi bukaresti konferenciájának programjában.
Gazdasági válság, román–magyar kereskedelmi kapcsolatok, ökopolitika és versenyképesség a kelet-európai térségben, Románia gazdasági kilátásai 2011-ben – mindezek a témák és mások is szerepeltek a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) hétvégi bukaresti konferenciájának programjában.
A rendezvényen Pánczél Zoltán, az RMÜE elnöke közölte, az egyesület levélben fordul a magyar kormányhoz, amelyben az RMÜE felhívja Budapest figyelmét a magyarországi cégek romániai piacra lépésének továbbra is kiaknázatlan lehetőségeire, arra, hogy a magyar gazdasági jelenlét Romániában a lehetőségekhez képest szerény, és a lemaradást pótolni kellene.
Az egyesület levelében – amelyet az RMÜE alapító tagjaként Diósi László, az OTP Bank romániai vezérigazgatója olvasott fel, és a bukaresti konferencián a magyar Nemzetgazdasági Minisztériumot képviselő Szakáli István Loránd főosztályvezetőnek adtak át ünnepélyesen – hangsúlyozza, a kétoldalú külkereskedelmi kapcsolatok élénkítése „nemcsak üzleti, hanem nemzetpolitikai célokat is szolgálna”.
„Példátlan” zuhanás
Éppen a román–magyar kétoldalú külkereskedelmi kapcsolatokról tájékoztatott a bukaresti konferencia két előadója: Bogár Ferenc, a bukaresti magyar nagykövetség, illetve Imre István, a budapesti román külképviselet gazdasági tanácsosa.
Mint Bogár Ferenc tájékoztatott, Romániában valamivel több, mint tízezer magyarországi tulajdonú cég van bejegyezve, összesen 650 millió eurós jegyzett tőkével, ami – az újrabefektetett tőkét is számolva – egymilliárd euró feletti magyar tőkét jelent. Ezzel Magyarország a tizedik hely körül tanyázik a Romániában befektető országok listáján, ami elmarad a lehetőségektől – állapította meg Bogár.
A gazdasági tanácsos szerint Románia jelenleg nem tartozik a vonzó célországok közé befektetői szempontból, már csak azért sem, mert egyetlen év alatt (2008 és 2009 között) mínusz 14 százalékos gazdasági növekedést produkált (7 százalék fölötti növekedésről 7 százalék alatti csökkenésre), ami Európában példátlan.
Salamon Márton László: két év alatt egynegyedére csökkent a hazai sajtó reklámbevétele
Kötelező optimizmus?
Optimista hangvételű bemutatót tartott Borbély Károly, a román gazdasági mimisztérium államtitkára, aki szerint Románia a jó úton halad a gazdasági válságból való kilábalásban, miután a kormánynak nehéz intézkedéseket kellett meghoznia.
„Az elmúlt időszakban harmincmilliárd euróval csökkent a román államháztartás, a 2008-as évi 132 milliárdról az idei alig több, mint százmilliárdra. Ebből a csökkenésből húszmilliárdot tesz ki a GDP-csökkenés, a fennmaradó tízmilliárdon pedig a külföldi befektetések csökkenése, illetve a vendégmunkások által hazaküldött évi summa csökkenése osztozik” – ismertette a makrogazdasági adatokat Borbély.
Az államtitkár derűlátónak mutatkozott a jövőt tekintve, szerinte már látszik „a fény az alagút végén”. Az államkassza bevételeinek növelését Borbély Károly a közszféra költségeinek további csökkentésében, illetve a privatizációk felgyorsításában látja.
Válságban a sajtó
A gazdasági államtitkár „kötelező optimizmusát” ellensúlyozta Salamon Márton László, az Új Magyar Szó főszerkesztőjének Válságban a sajtó: hogyan tovább? című előadása. Mint Salamon elmondta, a sajtót az átlagosnál is jóval súlyosabban érintette a gazdasági válság, és az Új Magyar Szót sem kerülték el annak következményei. Mint az előadásból kiderült, az európai átlagot sokszorosan meghaladó arányban csökkent a romániai – elsősorban a nyomtatott – sajtó reklámbevétele: 2010-ben a 2008-as szint 25 százalékára.
Ami az ÚMSZ-t illeti, a válság 2009 első hónapjaitól kezdte éreztetni hatását. „Az első válságkezelő intézkedéseink természetszerűleg a költségcsökkentések voltak: létszámleépítés, bércsökkentés, járulékos kiadások csökkentése” – ismertette Salamon a lap kiadójának lépéseit. Mint elmondta, az első sokk átvészelése után az ÚMSZ jelenleg a fejlődés lehetőségeit keresi, reklám- és lapértékesítési filozófiaváltás révén.
Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. március 25.
Beindult az első hazai magyar nyelvű gazdasági portál
Elemzésekkel, cikkekkel, aktuális információkkal, szolgáltatásokkal és szakértői blogokkal indult március 21-én Románia első magyar gazdasági portálja, a penzcsinalok.ro.
A portál lokális, globális, pénzpiaci, marketing és média-PR tematikájú cikkekkel, állandóan frissülő gazdasági hírekkel jelentkezik naponta, a tartalmat pedig rangos gazdasági szakemberek blogjai egészítik ki.
Az első bloggerek: Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója, Somodi Zoltán informatikai szakértő, Seer László marketing-szakértő és Farkas András fejlesztési szakértő, de a lista hamarosan további nevekkel bővül.
A portál ezenkívül naprakész adatokat közöl a valutaárfolyamokról, tőzsdei indexekről és gazdasági mutatókról (alapkamat, inflációs és munkanélküliségi ráta), illetve folyamatosan frissülő nemzetközi sajtószemlével is szolgál.
A penzcsinalok.ro felületéről elérhetőek a palyazatok.ro anyagai, illetve a fejvadasz.ro álláskereső és a cegek.ro cégkatalógus. A portál hasznos linkek gyűjteményével is szolgál, a hazai szakmai szervezetektől és vállalkozói szövetségek honlapjaitól a fizetésszámoló applikációig.
A penzcsinalok.ro a tartalomszolgáltatáson kívül középtávon gazdasági újságíró műhellyé is kíván alakulni. Üzemeltetője a Transindex, főtámogatója az OTP Bank, a szakmai blogokat a PONT koordinálja. A projekt a Corvinus Zrt. támogatásával valósult meg. Szabadság (Kolozsvár)
2011. május 7.
Konferencia: Hitel és kötvény
Nagyvárad – Péntek délelőtt Hitel és kötvény címmel a Continental Szálloda egyik földszinti termében gazdasági konferenciát szervezett a ROVE, az ITD Hungary és az OTP Bank. Érdekes előadások hangzottak el.
A Romániai Vállalkozásokért Egyesület (ROVE), a Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Ügynökség (ITD Hungary) és az OTP Románia által szervezett konferencián bemutatták az Önkormányzati finanszírozás: kötvény és hitel című füzetet. Az egybegyűlteket Szabó Ödön, az ITD Hungary regionális képviselője köszöntötte, aki arra hívta fel a figyelmet: a kötvények megoldást jelenthetnek az önkormányzatok számára az európai uniós projektekhez szükséges önrész előteremtésére. Derzsi Ákosnak, a ROVE alapító tagjának megitélésében az ehhez hasonló tanácskozások, illetve tájékoztató kiadványok hasznosak, mert alkalmat adnak az érintetteknek arra, hogy első kézből, szakemberektől kapjanak hasznos információkat.
Tánczos Barna fejlesztési államtitkár, az országos RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke úgy vélte: fontos, hogy a helyhatósági vezetők bátrabban kezeljék a kötvénykibocsátás témáját. Megjegyezte: a tárca priorításnak tekinti a beruházások finanszírozását, az elkezdett befektetések folytatását, s lehetőség szerint újaknak a beindítását. Jelenleg a víz- és csatornahálózat bővítésére, valamint a sportbázisok fejlesztésére esik a hangsúly. Remény van arra, hogy az év második felében a kifizetésekre is sor kerüljön, mert a pénzügyminisztérium rájött, hogy ezek elhalasztása kárt okoz a gazdaságnak.
A kötvény értékpapír
Králik Lóránd, az Országos Tőkepiaci Felügyelet (CNVM) biztosa kifejtette: a kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, általában közép vagy hosszú lejáratú hitelforma. Lejárati ideje a kibocsátástól számítva 3-25 év között ingadozik. Az önkormányzati kötvény célja, hogy a gazdálkodáshoz szükséges pénzeszközöket biztosítsa. Mögötte nem áll garancia, ha a kibocsátó lejáratkor nem képes teljesíteni, végrehajtási eljárással lehet behajtani a követelést. Romániában 2001-ben bocsátottak ki először önkormányzati kötvényeket, Predeal és Mangalia városa. Ezek futamideje 1,5-3 év volt, 2005 után kezdtek el 17-20 évre kibocsátani kötvényeket. Eddig 68 kibocsátás történt, 723 millió lej értékben, és egyetlen sikertelen próbálkozás volt, Botoşaniban. Érdekes módon egyetlen olyan településen sem bocsátottak ki ilyen típusú értékpapírt, melynek polgármestere RMDSZ-es. A legnagyobb kibocsátó Temesvár, a legkisebb pedig Aninoasa, egy Târgovişte melletti község (nem tévesztendő össze azzal a hasonló nevű Hunyad megyei településsel, melynek önkormányzata a napokban jelentett csődöt). A legtöbb kötvényt ugyanakkor Fehér megyében bocsátották ki. “A kibocsátás megtervezése gazdaságossági számítást jelent, melyben összevetik a kötvénykibocsátás és az egyéb finanszírozási formák, főképp a banki hitel előnyeit és hátrányait”, közölte az előadó.
Diósi László, az OTP Bank romániai vezérigazgatója azon meggyőződésének adott hangot: a kötvényekkel “mátyáskirályosan” kell bánni: se túl kevés, illetve se túl sok ne legyen belőlük, mert a nagyon eladósodott önkormányzatok aztán nem tudnak visszafizetéseket eszközölni. A pénzügyi szakember beszélt még a kötvények közvetlen haszonáról, pozítiv szociális hatásairól, valamint az általa képviselt bank által nyújtott szolgáltatásokról is.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
2012. július 18.
Lejrengés” a hazai elhúzódó politikai földrengésre
Egyre mélyebbre süllyed a lej az euróval szemben
Rekordokat dönt a lej napok óta, de negatív értelemben: egyre mélyebbre süllyed, egyre jobban elértéktelenedik az euróval, a többi valutával szemben. Ez a csendes, de biztos és egyelőre megállíthatatlan csuszamlás több hónapja elindult. Szakemberek a jelenség okában elsősorban kedvezőtlen nemzetközi tényezőket látnak, de ezekre most rátevődött a hazai belpolitikai állapot. A Román Nemzeti Bank közbelépése nélkül már akár 4,6 vagy 4,7 lejt is fizetnénk egy euróért, állítják sokan, a bank elnöke, Mugur Isărescu pedig nemrég kijelentette: a fejlődéshez Romániának külföldi tőkére lenne szüksége, mivel hazaira sajnos nem alapozhatunk. A politika kedvezőtlen alakulása ellenben elriasztja illetve elüldözi a befektetőket. A lej gyengülésének jelensége azonban nem áll meg a valutaváltók napi adatmódosulásánál, hanem hatása tovább gyűrűzik mindennapi életünkbe. Szakemberektől érdeklődtünk az okokról és főleg a kilátásokról.
Tovább gyengült kedden a lej értéke az euróhoz viszonyítva, a Román Nemzeti Bank által közölt árfolyam ugyanis 4,5651 lejt állapított meg, a hétfői 4,5571 lejjel szemben, ez pedig újabb történelmi mélypontot jelentett. A lej elértéktelenedése a többi valutával szemben is folytatódott, például egy svájci frank 3,8009 lejt ért, hétfőn azonban még 3,7944 lejt; az amerikai dollárhoz viszonyítva ellenben kissé erősödött: 3,7113 lej kedden, 3,7399 lej hétfőn. Az arany grammja kedden 190,3408 lej volt, 0,1528 lejjel kevesebb, mint hétfőn (190,4936 lej).
Mugur Isărescu, a jegybank elnöke korábban kijelentette: a központi bank beavatkozása a lej támogatását szolgálta, hogy sikerüljön fenntartani egy valamennyire is kiegyensúlyozott árfolyamot. Úgy vélte, nem lehet egyidőben ösztönözni a megtakarítást és a fogyasztást, hiszen előbbi esetében mindenképpen csökkenne a fogyasztás, idén pedig éppenséggel a fogyasztás növekedésére számítanak annak érdekében, hogy gazdasági növekedést érjenek el.
Florin Georgescu pénzügyminiszter is elismerte, a hazai gazdaságot befolyásoló kedvezőtlen nemzetközi helyzetre most még a belpolitikai válság is rátevődött, mihelyt azonban ez a belső feszültség megszűnik, a lej euróval szembeni árfolyama visszaesik 4,5 lej alá. Az árfolyam folyamatos változása, továbbá a lej gyengülése kihatással van a lakosságra, és befolyásolja a cégek tevékenységét is, mondta a miniszter.
Széchi Kálmán, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnöke a lejnek az euróval szembeni rekord árfolyam-növekedését egyértelműen a piacnak a belpolitikai instabilitásra való érzékenységével magyarázta. Ilyen esetben javulást csak a hiteles kormánydöntések hozhatnak, amelyre hétfőn már volt példa, ezért is kissé meglepő a további keddi lejleértékelődés. „Ismétlem, minden a kormány határozataitól függően alakul ezután is” – mondta lapunknak az elnök.
Mátis Jenő, a Bethlen Gábor Mikrohitelezési Rt. igazgatója tőlünk tudta meg, hogy keddre az euró árfolyama újabb hazai csúcsot ért el. Szerinte ebben a folyamatban a július 29-i népszavazásig nem várható változás, és utána is bizonytalan a jövő. Mert két forgatókönyv lehetséges: vagy a helyén marad Traian Băsescu (jelenleg felfüggesztett államfő), és akkor folytatódik kötélhúzása a kormánnyal, a lej pedig tovább veszít értékéből, vagy más kerül az elnöki tisztségbe, de akkor sem biztos a stabilizálódás, a látványos javulás a pénzpiacon. A mostani helyzet a spekulánsok számára valóságos földi paradicsom, viszonylag kevés pénz mozgatásával lehet befolyásolni a kis román piacot. Mátis szerint a Román Nemzeti Bank ilyen helyzetben – ami az Európai Unió történetében unikum – csak korlátolt mértékben avatkozik közbe a pénztartalékával. Olyan régebbi vélemények is élnek szakberkekben, hogy a lej túlértékelt volt, most ez is kicsapódik. Ettől függetlenül nyáron a szabadságolások idején mindig megnő a kereslet az euró iránt, de sosem ekkora mértékben. Az országon ebben a pillanatban az áruexport növelése segíthet, és számolni kell azzal, hogy a külföldi befektetők távol maradnak – mondta a közgazdász.
Az előző 4-5 hónapban a forint erősödött, ugyanakkor gyengült a lej, ami gyakorlatilag már az Ungureanu-kormány után elkezdődött – vélekedett Diósi László, az OTP BANK ROMÁNIA vezérigazgatója, aki szerint ez a gyengülés a jelenlegi politikai válsággal erősödött fel. A helyzet a lakosság mindennapi életére is kihatással van, hiszen a pénzromlás mindenképpen felelős az infláció erősödéséért. Drágul az üzemanyag, a termékek, a lakossági kölcsönök is euróban voltak számolva, a bérleti díjakat, különféle szolgáltatásokat szintén az euróhoz mérik, ennek erősödését pénzkiadásaik növekedésében érzik majd meg az emberek. Amennyiben azonban a politikusok megfelelő stabilitási programot mutatnak be, akkor a lej valószínűleg év végére megerősödik, mondta Diósi László.
Ö. I. B., Ú. I.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. október 3.
Gazdasági helyzetünk szakemberszemmel (Romániai Magyar Üzleti Egyesület)
Az idei első fél év hazai gazdasági folyamatait foglalta össze Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület elnöke. A múlt hét végén Kolozsváron tartott konferencián Vass Attila, a Kárpáti Régió Üzleti Hálózat helyi képviselője a Románia és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok alakulását elemezte. A konferencián Bodó Barna a szociális gazdaságról és civil felelősségről, Ciotlaus Pál a márkanevek jelentőségéről értekezett.
Növekedés, mértékkel
Diósi László szerint bár a román gazdaságnak rossz éve van, Románia vonzó célpont lehet a befektetők számára. Abban a konjunktúrában, amikor világviszonylatban lassult a növekedés, az Európai Unió újból recesszióba csúszott, Kínában, sőt, az Egyesült Államokban is lassult a növekedés üteme, egyedül Japán mutat növekedést, a román gazdaság fundamentuma továbbra is vonzó célponttá teszi az országot a befektetők számára. Románia a válság első éveiben (2009 és 2010) gazdasági növekedés szempontjából a hátul kullogók sorában foglalt helyet, azonban 2011 közepétől a helyzet megfordult, és habár a növekedési ütem nem nevezhető erőteljesnek, az EU-s átlagnál így is jóval magasabb – szögezte le Diósi –, ám mindez úgy, hogy mind Romániában, mind pedig az EU-ban lassulás figyelhető meg. Románia egyébként a 27 tagállam között ebből a szempontból az előkelő hetedik helyen található, a három balti állam, Szlovákia, Lengyelország és Svédország mögött. Az adatok szerint 2012 első negyedévében a növekedés mindössze 0,3 százalékos volt, ami jóval elmarad az egy évvel korábbihoz képest. Szektoriálisan a mezőgazdaságban tapasztalható kiemelkedő bővülés (a 4 százalék azonban inkább a tavalyi jó évnek tudható be, idén sajnos, az aszálykárok miatt gyengébb termésre lehet számítani). A növekedés a második negyedévben gyorsult, ez elsősorban az építőiparban tapasztalt fellendülésnek tudható be.
Ami a számok mögött van
Diósi elemzésében kifejtette, „az Európai Unióban tapasztalt lassulás, illetve visszaesés hatására a külső kereslet csökkent, így az ipari szektor, amelynek jelentős része külföldre (is) termel, az elmúlt fél év során már nem tudott a növekedés motorja lenni. Keresleti oldalon kedvező fejlemény, hogy az állótőke-felhalmozás az elmúlt négy negyedév során folyamatosan pozitívan járult hozzá a növekedéshez (ebben fontos szerepet játszott az állami tőkeráfordítások emelkedése is, azonban az új módosított költségvetés alacsonyabb összegeket szán beruházásokra a deficitcél teljesítése érdekében), ezentúl a háztartások fogyasztási kiadásai is növekedtek.” A pozitív alapok ellenére így az első fél év a várakozások alatt alakult, az év elején a kegyetlen tél, a hó miatti bénultság, a hatalmas fűtésszámlák terhelték a gazdaságot. Később a szárazság, a mezőgazdaság rossz éve alakította kedvezőtlenül a számításokat. A helyzet összetettségét jelzi, hogy Románia a 2008-as szinthez képest még most is az egyik legmagasabb növekedést mondhatja magáénak a régióban, azonban abszolút értékben az export értéke továbbra is rendkívül alacsony olyan kisebb lakosságú országokhoz képest, mint Csehország, Magyarország vagy Szlovákia. Ami a behozatalt illeti, a 2008-as szinthez viszonyítva a romániai import mutatta a legnagyobb visszaesést a régióban, de ez egyrészt törvényszerű az export csökkenését tekintve, másrészt mivel Romániában az átlagnál jóval magasabb volt a kereskedelmi és ezen keresztül a folyó fizetési mérleg hiánya, a makrogazdasági egyensúly fenntartása érdekében jelentős korrekcióra volt szükség. A kereskedelmi kapcsolatokat illetően az adatok alapján megfigyelhető, hogy az adósságválság által nagyobb mértékben sújtott országok (Olaszország, Spanyolország) esetében csökkent lényegesen a román export volumene, miközben a krízissel szemben ellenállóbb államoknál (Németország) a kivitel továbbra is növekszik. Az infláció mértéke az elmúlt néhány hónap során jelentősen emelkedett. Ez Diósi szerint több okra is visszavezethető, például az élelmiszer-ipari termékeknél tapasztalt árnövekedésre.
A politikai bizonytalanság hatása
Az OTP Románia vezérigazgatója elmondta, a külső tényezők mellett a politikai bizonytalanság is rányomta bélyegét a román gazdaságra, hiszen az önkormányzati és parlamenti választások évében megannyi gazdasági döntést elhalasztottak. A monetáris politika területén a bankközi tranzakciókat is befolyásolta, hogy augusztus elejétől – feltehetően a lej árfolyamának védelmében – a Nemzeti Bank korlátozta a repo-ügyletek során a bankok számára nyújtott források volumenét, ennek következtében mind a bankközi kamatlábak, mind pedig az állampapírhozamok növekedésnek indultak. A politikai viharok elcsendesedését követően a jegybank eltörölte a korlátozást, újból a korábban megszokott mennyiségű forrást biztosítja a bankok számára. A lej alapú hitelek volumene továbbra is növekszik, elsősorban a vállalatoknak nyújtott kölcsönöknek köszönhetően, a magánszemélyeknél enyhe csökkenés figyelhető meg. Ami a költségvetés megvalósításait illeti, Diósi közölte: a hiány mértéke augusztus végén 1,2 százalék volt, a bevételek az év első nyolc hónapjában éves alapon 8 százalékkal emelkedtek (125,6 milliárd lejre), a kiadások ez idő alatt jóval alacsonyabb mértékben, 2,7 százalékkal (132,8 milliárdra). Diósi László előadásában a hazai üzletvitel gördülékenysége kapcsán is elemezte Románia helyzetét.
Román–magyar kapcsolatok
Vass Csaba előadásában Románia és Magyarország gazdasági viszonyrendszerét helyezte el a térségben. A Kárpáti Régió Üzleti Hálózat kolozsvári irodájának vezetője ismertette a két ország közötti kapcsolatok tavalyi számait. Eszerint Magyarország a valamivel több, mint 2,5 milliárd euróval Románia ötödik exportpartnere volt 2011-ben, Németország, Olaszország, Franciaország és Törökország után, a magyar kivitel tekintetében pedig több mint 4,8 milliárd eurós exporttal Románia a második helyen szerepel (Németország után). A behozatal vonatkozásában a román import 8,7 százaléka (közel 4,8 milliárd euró) származik Magyarországról, míg az anyaország ennek mintegy felét, 2,33 milliárdos importot könyvelt el Romániából (behozatala 3,9 százalékát). A külkereskedelmi mérleg tehát egyértelműen Magyarországnak kedvez, az egyenleg növekvőben, tavaly több mint 2,2 milliárd euróra volt tehető.
A befektetések vonatkozásában az idei év közepén az összberuházások alig több mint 2 százalékával Magyarország a 14. helyen áll a jegyzett tőkénél, a tizenegy és fél ezer magyar tőkével (is) működő vállalatszám viszont azt mutatja, hogy általában kisebb beruházások érkeznek hozzánk (ebben a tekintetben Magyarország az előkelő harmadik helyen áll az országok „versenyében”). Területi elosztásban mind a befektetett tőkét, mind a cégek számát tekintve Székelyföld vezet. Érdekes megfigyelni, hogy a befektetett tőke szerint második helyen Bukarest és vonzásköre áll, míg a határ menti megyékbe, ahol a magyar cégek harmada telepedett meg, a tőkearány jóval alacsonyabb (csupán 5 százalék).
Ferencz Csaba
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. október 15.
Közgazdászok vándorgyűlése Csíkszeredában
Csíkszeredában tartotta éves vándorgyűlését és konferenciáját a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) szombaton. Az eseményen elhangzott: a szakmai társaság egyik legfontosabb feladata, hogy a következő években erőteljesebben hallassa hangját az erdélyi társadalom számára fontos kérdésekben.
Paul Wood sörgyárigazgató előadást tart az RMKT vándorgyűlésén
Kivétel nélkül külföldi – magyarországi és angol – előadók tartottak előadást a közgazdász társaság csíkszeredai vándorgyűlésének szombati plenáris ülésén. Azelőtt viszont Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán, illetve Magyarország csíkszeredai főkonzulja, Zsigmond Barna Pál köszöntötte a Hargita Vendégváróban jelen levő közgazdászokat.
Ráduly: önvizsgálatra van szükség
„Önvizsgálatra is alkalmas egy-egy szakmai nagygyűlés. Jelen esetben az a kérdés, hogyan állunk a nevünkben is szereplő közszolgálattal, vajon fontos-e a véleményünk, hallatjuk-e a hangunkat a köz érdekében?” – tette fel a kérdést a közgazdász végzettségű Ráduly Róbert Kálmán polgármester, aki azt kívánta a fiatal kollégáinak, hogy közgazdászként jobban végezzék munkájukat, mint tették azt az elmúlt két évtizedben idősebb társaik.
Ráduly kijelentésére reagálva Szécsi Kálmán, az RMKT elnöke rögtön leszögezte, jónak véli a polgármesteri felvetést, majd hozzátette, a társaság új vezetősége is érzi, hogy „lépni kell”, ezért az RMKT egyik kiemelt célja az erdélyi közgazdász társadalom „aktivizálása”.
Plenáris előadások
Elsőként Halm Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem docense tartott előadást, aki beszámolt az elmúlt évtized magyarországi gazdasági eseményeiről. Mint fogalmazott, négy esztendővel ezelőtt egy gazdaságilag legyengült Magyarországra gyűrűzött be a gazdasági világválság. „Azóta pedig sokféle válság rakódott egymásra. Gondolok itt növekedési, finanszírozási, munkaerő-piaci, morális és vezetési válságra” – sorolta a szakember.
Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója előadásában örvendetesnek tartotta azt a tényt, hogy a kelet-európai országokban élők, nyugati társaikkal szemben, „még nem felejtettek el gondolkodni, még van egy kis gondolkodási kapacitásuk”. Előrejelzésekre hivatkozva Diósi úgy látja, hogy Kelet-Európában, főként Romániában hamarosan egy építkezési hullám fog beindulni, mivel a gazdasági körforgásba való bekapcsolódáshoz ebben az országban is meg kell építeni azokat az utakat, autópályákat, egyéb beruházásokat, amelyek a nyugati országokban már rég elkészültek. Cég- és tervismertetők
Harmadikként a Heineken (Csíki) Sörgyár igazgatója, az angol Paul Wood tartott előadást, aki tulajdonképpen az általa helyi szinten képviselt óriásvállalat, a Heineken világpiaci helyzetét ismertette. Egy hallgatói kérdésre válaszolva Wood elmondta, azért nem írja magyar nyelven is a sörös üvegeken a csíki szót, mert a csíkszeredai gyár nagyrészt a román piacra termel. Radetzky Jenő magyarországi miniszteri biztos a Wekerle-terv Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programjáról tartott előadást. „A Wekerle-terv az egész Kárpát-medencei sajátosságokat veszi figyelembe. Nem egy pénzosztó tervként kell elképzelni, hanem egy tudatformáló, integrációt elősegítő tervként fog működni” – hívta fel a figyelmet Radetzky.
Utolsó előadóként Rechnitzer János, a győri Széchenyi István Egyetem oktatója szólalt fel. A rektorhelyettes Kelet-Közép-Európa térszerkezetéről tartott előadásában kifejtette, létrejövőben van egy olyan intenzív fejlesztési övezet, amelyben Bécs arra törekszik, hogy ennek a kelet-közép-európai térségnek az irányító központja legyen. „Egyre határozottabb versenytér alakul ki, az erőforrásokért pedig egyre nagyobb lesz a verseny” – állította a győri egyetemi tanár. Szekcióülések A plenáris előadások után a Sapientia egyetemen folytatódott a vándorgyűlés. A felsőoktatási intézmény tantermeiben öt szekcióban zajlottak az előadások. Kialakítottak egy mezőgazdasági témakörre fókuszáló csoportot, továbbá egy ún. üzleti intelligencia szekciót, egy energetikai és környezetgazdálkodási, egy kis- és középvállalkozási, valamint egy pénzügyi szekciót.
Kozán István
Székelyhon.ro
2012. október 16.
Magyar befektetések Romániában
igyelmet, hogy a romániai magyar befektetések a válság idején is emelkedtek, a tendencia 2000-től folyamatosan növekvő. A magyar befektetések elsősorban a magyarlakta területekre irányulnak, a Székelyföldre és a határmenti övezetbe. Magyarország a 12. helyen áll a Romániában befektető országok rangsorában.
„Romániában továbbra is érdemes lesz befektetni – mondta Bogár Ferenc – jövőre akár 3–4%-os gazdasági növekedés is jöhet és ha sikerül az elkövetkező 4–5 évben az infrastruktúra területén is számottevő javulást elérni, akkor még több befektető jön az országba.”
Üzleti körökben szállóigévé vált Diósi Lászlónak, az OTP Románia vezérigazgatójának a vicces megjegyzése: „aki Romániában befektet, az vagy hathengeres autóval, vagy nadrág nélkül távozik innen”. De mások szerint „össszejön a hathengeres autó, ha másként nem, legalább két Tico formájában”.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. október 16.
A XXI. Közgazdász Vándorgyűlés és Konferencia
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) 2012.október 12-14. közötti időszakban, a XXI. alkalommal tartotta meg évi Vándorgyűlését és Konferenciáját. Ez alkalommal Csíkszereda adott otthont ennek a rendkívül fontos és szakmai szempontból is értékes rendezvénynek.
Az RMKT 1990-ben szinte az elsők között alakult, meg mint civil szervezet. Köszönhető a közgazdász professzornak, Kerekes Jenőnek, és a köréje gyűlt, lehetőségeket felismerő szakmai csoportosulásnak, amely meg tudta már akkor fogalmazni, mi a teendő annak érdekében, hogy térségünk eredményesen lépni tudjon. Ezt a szándékot értették meg akkor és ma is azok, akiknek nem közömbös, merre halad az ország döcögő gazdasági és politikai szekere.
Az RMKT központja Kolozsvár lett
1998. novemberében megalapították az RMKT Ifjúsági Frakcióját (RIF), amely saját meghatározása szerint „a romániai magyar ifjú közgazdászok és gazdasági kérdések iránt érdeklődő fiatalok érdekvédelmi és szakmai csoportosulása. Az RMKT belső szerveződése, és annak céljaival összhangban fejti ki tevékenységét.” A RIF volt tagjai képezik az új generáció legértékesebb elemeit, sokan közülük jelentős helyet foglalnak el az RMKT mai tevékenységében.
A Csíkszeredában megtartott XXI. Vándorgyűlés témája „A Kelet-Közép-Európai térség kompetitív előnyei a globalizált piacon” címet kapta.
Az elnöki köszöntőt Szécsi Kálmán, az RMKT országos elnöke tartotta. Ő adta át a Kerekes Jenő díjat Dr. Halm Tamásnak, a Budapesti Gazdasági Főiskola dékáni tanácsadójának, aki eddigi munkásságának köszönhetően megérdemelte.
Az előadások tartalmát részletesen ismertetni nem célom. De azt a hangulatot megfelelő módon visszaadni, ami a XXI. Vándorgyűlést jelenti, nem könnyű, mert minden résztvevő, lévén szakmájában elismert tekintély, állíthatjuk a maga nemében páratlan. Talán éppen ezért, az évenként sorra kerülő vándorgyűlések szuggesztív hatása minden résztvevőre hat. Talán ennek köszönhető az a nagy figyelem is, mellyel megszervezik a RMKT éves szakmai találkozásait.
A plenáris ülésen tartott előadások témája
Dr. Halm Tamás (Budapesti Gazdasági Főiskola dékáni tanácsadója, előadó tanára): Átalakulás és konszolidáció a magyar gazdaságban. Diósi László (vezérigazgató, OTP Bank Románia): Előny? Hátrány? –Üzlet és munka Kelet- Európában. Prof Dr. Ovidiu Nicolescu (elnök, Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsa): Impactul trecerii la economia bazată pe cunoştinţe asupra avantajelor competitive ale regiunii Europa Centrală şi de Est. Paul Wood (igazgató. Heineken Csíkszereda): Leadership in culturally diverse working environments – the key to Globalisation. Radetzky Jenő, (miniszteri biztos, Elnök, Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara): Wekerle Terv a Kárpát- medencei gazdaságfejlesztés programja. Prof. Dr. Rechnitzer János, (egyetemi tanár és rektor-helyettes, Széchenyi István Egyetem): Kelet- Közép Európa térszerkezete európai dimenzióban.
Szekcióülések helyszínei a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Gazdaság- és Humántudományok Karának csíkszeredai épületében voltak.
1.„Kitörési pontok a válságból: a mezőgazdaság, mint lehetőség!” Szekcióelnök: Kerezsi Miklós, tulajdonos és ügyvezető, East Consulting Kft.
2. IT és üzleti intelligencia. Szekcióelnök Kozma István, ügyvezető igazgató, Enetix Software kft.
3.Energetika és környezetgazdálkodás. Szekcióelnök: Daradics Kinga ügyvezető igazgató, MOL. Románia
4.KKV Szekcióelnök: Tánczos Levente József, tanársegéd a Sapientia EMTE Gazdaság- és Humántudományok Karán.
5. Pénzügyi szekció. Szekcióelnök Dr. Juhász Jácint egyetemi adjunktus, BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar.
A színes palettából az olvasó rájöhet, nem is akármilyen programot bonyolítottak le az igen rangos, előadók.
A jövő szakmai igénye: a nyitottabb RMKT léte
A Csíkszeredában megtartott sajtótájékoztatón, elhangzott, hogy az RMKT közgyűlésen megvitattak három bizottsági kérdést. Bemutatták az újonnan magválasztott elnökség stratégiáját. Taglétszám 333. Létrehoztak egy kutató központot Kolozsváron.
Gyerkó László, a XXI. Vándorgyűlés csíkszeredai főrendezője, elmondta, mekkora megtiszteltetés a város számára az, hogy ezt a vándorgyűlést megrendezhették. Mit is jelent a környéknek, az itt élő magyarság gazdasági és politikai elitjének, ennek az eseménynek a lebonyolítása. Megköszönvén az RMKT vezetőségének azt, hogy az utolsó héten személyesen is részt vehettek az előkészítő munkálatokban.
Az előadások tematikája úgy volt kiválasztva, hogy a gazdasági élet különböző vetületeit érintve, azokra az újdonságokra hívták fel a figyelmet, melyekkel kellően élve, előbbre tudnak haladni a gazdasági élet hazai útvesztőiben. A fő célpont a fiatal közgazdászok minél hatékonyabb támogatása, ami a gyakorlat szülte gondolkodás továbbadását is jelenti. Fontosnak tekintik az új korosztály minél hatékonyabb és eredményesebb, árnyaltabb támogatását.
Halm Tamás elmondta, azok közé tartozik, akiknek a sors megadta azokat a lehetőségeket, hogy jelen lehetett akkor, amikor Erdélyből, Kolozsvárról Kerekes Jenő professzor, először keresett Magyarországon partner lehetőséget. A kezdeti partnerség keresés, hogyan ment át szakmai kapcsolattá. Mivel kezdetektől ismeri ezt a kapcsolatot, nem hallgathatja el, milyen óriási pozitív változáson ment keresztül. Mit is jelentett az anyaországiak tapasztalatainak átvétele, átadása az RMKT számára.
A két fél közötti nyitottság mindkét fél számára előnyt jelentett. Ezzel az előnnyel maximálisan élni kell. Számára öröm az előadások nyelvezetének szakmai feljavulása, mely évről évre érezteti pozitív hatását. Ami a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság bevonását is jelenti.
Szőcs Endre ügyvezető igazgató elmondta, a fiatal közgazdászok Kárpát- Medencei Tanácsokozása saját belső csapat szervezésben indult. Mindezt önkéntes munkaként tették meg.
Az eljövendőkben egy olyan RMKT- t szeretnének, mely sokkal nyilvánosabb, nyitottabb legyen. Szándékukban, tevékenységükben a sajtó szerepe is megnőne.
Ebből a szempontból jelenthetem, a következő, XXII. RMKT vándorgyűlés színhelye, 2013-ban, Nagyvárad lesz.
Csomafáy Ferenc
Erdon.ro
2013. február 20.
Több romániai bank automatái is „megtanultak” magyarul
Magyar nemzetiségű ügyfelei iránti tisztelete jeléül az OTP Bank után a közelmúltban a CEC és a Garanti is „betanította” bankautomatáit magyarul. Bár a Román Fejlesztési Bank (BRD) és a Raiffeisen Bank erdélyi vezetői több ízben is szorgalmaztak hasonló lépéseket, a bukaresti központi vezetést egyelőre hidegen hagyta a kérésük. A magyar tőkével működő OTP Bank gépei már kezdettől fogva, 2006 márciusa óta „kommunikálnak” magyarul. Az OTP szerint az a bank, amelyik megpróbál barátságos gesztusokkal nyitni, növelheti magyar ügyfelei számát.
Úgy tűnik, az ország legnagyobb pénzintézete, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) egyhamar nem „magyarosítja” pénzautomatáit. Cezar Marin, a BCR kommunikációs igazgatója meglepetten hallgatta végig a Krónika erre vonatkozó kérdését, majd arra kért, hogy fogalmazzuk meg írásban is, majd egy-két napon belül válaszol. Mivel több mint két hét után sem sikerült megtudnunk a bank hivatalos álláspontját, kíváncsiak voltunk a banktisztviselők véleményére. Az egyik marosvásárhelyi fiókegységben, ahol egyszerű ügyfélként jelentkeztünk, azt a választ kaptuk a pult mögött ülő fiatal hölgytől, hogy „aki ennyire beszéli a román nyelvet, annak miért kell magyar nyelvű automata?”.
Nem sokban különbözhet a Raiffeisen Bank hozzáállása sem a magyar nyelv bevezetésének kérdéséhez. Anca Haşegan, a pénzintézet bukaresti szóvivője lapunknak annyit árult el, hogy még nem gondolkoztak ezen. Molnár Péter, a bank marosvásárhelyi, főtéri kirendeltségének vezetője viszont nagyon jó ötletnek tartja a lapunk által felvetetteket. Mint mondta, nem a székelyföldi igazgatókon, hanem a bukaresti vezetőségen múlik a pozitív döntés meghozatala. Amíg egy magasabb tisztségben három erdélyi megyéért – Maros, Hargita és Fehér – felelt, Molnár több ízben is szorgalmazta a bukaresti call center többnyelvűsítését. A fővárosban tanuló magyar egyetemisták bevonásával ez pár hónapig működött is, azonban egy idő után egyik napról a másikra megszűnt. „Azt szerettük volna, ha az információs központunk a Székelyföldre kerül át, de ez műszakilag megoldhatatlannak bizonyult. Most Bukarestből Brassóba költözött, így remélem, hogy mégiscsak sikerül újra bevezetni a magyar nyelvű telefonos tájékoztatást” – fejtette ki Molnár Péter.
A Román Fejlesztési Bank sem zárkózik el a többnyelvűsítés gondolatától, de a megoldás a BRD – Groupe Société Générale esetében is a központi vezetőség kezében van. Bartha Kálmán, a pénzintézet Maros és Hargita megyei ügyvezető igazgatója elmondta, hogy már korábban is felmerült a magyar nyelv bevezetésének gondolata, azonban ennek jelenleg műszaki akadályai vannak. „A gépek csak bizonyos számú nyelvet tudnak megtanulni. Nálunk ez a román, angol és a francia. De amint sor kerül a szoftver fejlesztésére, bizonyos régiókban mi is bevezetjük a magyar nyelv használatát” – nyilatkozta lapunknak a két székelyföldi megyéért felelős illetékes. Bartha Kálmán szerint a gépek magyarul való „betanítása” gesztusértékű lépésnek számítana, mivel az automata néhány fontosabb műveletét az idősebb székely kliens is gond nélkül el tudja végezni, akinek hiányos a román nyelvtudása. Úgy véli, a BRD ennél sokkal fontosabb és hasznosabb lépést tett a magyar ügyfelek irányába, amikor magyar nyelvű szórólapokat nyomtatott. A gond csupán az, hogy a magyar tájékoztató anyagok nincsenek minden kirendeltségen közszemlére téve.
A vállvonogatásnál és jó szándéknál lényegesen többet tett e téren a CEC Bank, a Garanti és az OTP. Míg utóbbi esetében a magyar nyelvhasználat afféle elemi követelmény, a másik két pénzintézet menet közben tért át a többnyelvűségre. A CEC marosvásárhelyi kirendeltségénél azt a nem hivatalos választ kaptuk, hogy a számos nyugdíjas ügyfélre való tekintettel állították át magyarra is a pénzes automatákat.
A magyar tőkével működő OTP Bank gépei már kezdettől fogva, 2006 márciusa óta „kommunikálnak” magyarul. Az első menüpontokat maga a bank jelenlegi vezérigazgatója, Diósy László fordította. „Nálunk minden információ elérhető magyarul is, minden egyes erdélyi kirendeltségünkön vagy bankfiókunkban dolgozik legalább egy magyarul tudó munkatárs, akinek nyelvtudását az Igen, tessék! mozgalomhoz csatlakozva kitűzővel jelezzük. A honlapunk, a reklámjaink, a szórólapjaink is többnyelvűek, hiszen számunkra nagyon fontos az erdélyi magyarok megszólítása” – sorolta az anyanyelvhasználat melletti érveket Diósy. Lapunk kérdésére, hogy magyarbarát lépésükkel sikerült-e ügyfeleket hódítaniuk a versenytársaktól, a vezérigazgató elmondta: ugyan nem végeztek erre vonatkozó felméréseket, azt viszont a számok is igazolják, hogy a magyarlakta településeken jóval nagyobb a kliensek száma, mint a hasonló nagyságú román helységekben. Diósy László ugyanakkor alapvető emberi jognak tartja a pénzügyi-gazdasági szaknyelvhez való hozzáférést.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár),
2013. július 11.
Túl naiv vagy túl agyafúrt?
Tőkéshez közel álló egyesületek számlájára kerülnek a magyar árvízkárosultakat támogató összegek
A maszol.ro portál kedden azt írta, hogy a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, illetve a Tőkéshez közel álló Reconstructio Egyesület folyószámlájára kerülnek azok a támogatások, amelyeket az erdélyi magyarok az OTP Bank Románia útján próbálnak eljuttatni a magyarországi árvízkárosultaknak.
A portálnak egy civil szervezet képviselője hívta fel a figyelmét arra, hogy az OTP egyik kolozsvári fiókjánál az EMNT számlaszámát adták meg az árvízkárosultak támogatására kolozsvári nyugdíjasoktól összegyűjtött 1000 lej átutalására. A panaszos a lapnak az átutalási bizonylatot is bemutatta.
A maszol.ro újságírója által felajánlott támogatást a Tőkés Lászlóhoz közel álló Reconstructio Egyesület számlájára utalták át egy kolozsvári OTP-fiókban.
Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke a maszol.ro-nak elmondta: korábban a magyarországiakon segítő önkénteseik egy felhívásukban felajánlották az EMNT számláját azoknak az erdélyieknek, akik adományokkal akarnak segíteni az árvízkárosultakon.
A pénzt Dunabogdányba és Visegrádra szeretnék eljuttatni, ez ugyanis az a két magyarországi település, ahol az EMNT önkéntesei dolgoztak. "A számla felajánlásában volt gazdasági ráció is, mert ha az adományozók egyenként kisebb összegeket kívánnak utalni, akkor jóval többe kerül" – magyarázta.
Sándor Krisztina leszögezte: az adományokat "napokon belül" összesítik, és eljuttatják a károsultakhoz.
Az ügyvezető elnök tudomása szerint nem született egyezség az EMNT és az OTP között az árvízkárosultak támogatásáról, ő sem tudta, miért az EMNT bankszámláját ajánlották a kolozsvári bankfiókban.
Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója szerint semmilyen civil vagy politikai szervezettel nem egyeztek meg arról, hogy hozzájuk irányítják az esetleges adományokat.
"Ez valami helyi gerillaakció lehet" – mondta a maszol.ro-nak az igazgató, aki szerint banki titkot sértett az a beosztottja, aki az EMNT és a Reconstructio Egyesület bankszámlaszámát megadta az adománnyal betérő személyeknek. Az igazgató azt ígérte, utánanéz, mi történhetett a bank kolozsvári fiókjainál.
Népújság (Marosvásárhely)
2013. november 26.
RMÜE-konferencia Marosvásárhelyen
Üzleti lehetőségek az unió árnyékában
November 22-én, pénteken délelőtt a marosvásárhelyi Continental Szállodában tartott konferenciát a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE), a tematika ezúttal a kis- és középvállalkozások támogatása, ezen belül pedig az agrárösszefogás volt.
Diósi László, az RMÜE elnöke köszöntőbeszédét követően a beszélgetést konkrét példákkal kezdték. Daradics Kinga, a MOL Románia vezérigazgatója egy olyan érdekes beszélgetést vezetett le, amelynek során három marosvásárhelyi vállalkozó fedhette fel üzleti sikereinek titkát. Albert Attila, a Bioeel, Nyulas Bernát, a Fomco és Makkai Zsolt, a Kerkonsult cég képviselője írt le igen reális helyzetképet a romániai gazdasági valóságról. A moderátor röviden úgy foglalta össze az elhangzottakat, hogy az említetteknek azért sikerült mindeddig összesen 230 alkalmazottat foglalkoztatni és évi 35 millió eurós üzleti forgalmat elérni, mert állandóan megújultak, nap mint nap követik a piac mozgását, és nem utolsósorban olyan szakembereket foglalkoztatnak, akik képesek a területükön kimagasló eredményekre. Ezenkívül jó pszichológusok, emberismerők és üzleti érzékkel, vezetői készségekkel rendelkező vállalkozók.
A beszélgetést követően dr. Szabó József Andor, Magyarország bukaresti nagykövetségének mezőgazdasági szakattaséja a román–magyar agrárkapcsolatokról tartott érdekes előadást. Az állatorvos szakpolitikus a ’90-es évekig visszanyúlva vázolt fel valós helyzetképet a szakterületről. Elmondta, "sokan visszasírják a rendszerváltás előtti és a közvetlen azutáni helyzetet, mert akkor az agrárpiacon még volt kereslet és kínálat, viszonylag jó minőségben lehetett értékesíteni a termékeket, és nem voltak jogi kötelezettségek. Ez a helyzet mára már majdhogynem radikálisan megváltozott, hiszen mindkét ország a saját nemzeti politikáját igazította az uniós elvárásokhoz. A jogszabályoktól eltekintve egy dolog azonban nem változott: a mezőgazdaság tőke- és munkaigényes, helyhez kötött, kiszámíthatatlan hozamú és időjárásfüggő.
Hol nyerhet teret ebben a helyzetben a két ország közötti agrárkapcsolat? – tette fel a kérdést az előadó, majd kifejtette, nemcsak a pályázatírásban nyújtott segítségben kellene kimerüljön mindez, amelyet az ún. KITA-irodákon keresztül bonyolítanak le, mert – főleg 2014 után – több lehetőség is kínálkozik. Évente a magyar–román agrárkereskedelmi volumen 12-16%-kal növekedik. Románia a mezőgazdasági területen Magyarország második legnagyobb üzleti partnere Németország után. A magyar agrár-külkereskedelmi aktívum nagy részét a magyar–román áruforgalom teszi ki. Ez persze, számunkra, romániaiak számára nem mindig előnyös, derült ki az előadó példáiból. A naponta piacra kerülő tej 40%-a Magyarországról érkezik. Az ott termelt napi 7,5 millió liter tejből félmilliót Romániában fogyasztanak el. Ez annak az átmenetmentességnek – derogációnak – tulajdonítható, amelyet az unióval való tárgyalásokon megkapott az ország, ugyanis az unió szempontjai szerint a román tejderogáció 2013. december 31- ig nem exportálható. Ugyanígy a hústermékek 30%-a Magyarországról érkezik Romániába a 2007-ben aláírt derogáció miatt. Ekkor ugyanis Romániát fenntartásokkal kezelték a sertéspestis elleni nem megfelelő intézkedések miatt. Ez a helyzet Románia tekintetében pozitívan változhat 2014 után, erre mindkét ország gazdáinak fel kell készülniük.
Az előadó ezután kitért egy szintén az említett dátum után várható igen jelentős változásra, a földforgalomra. Bár a romániai földtörvényben visszaköszönnek a szigorú magyar elképzelések, az új intézkedés mégiscsak lehetőséget biztosít a külföldieknek a földvásárlásra. Szabó József szerint Romániában 13 millió hektár bruttó mezőgazdasági földterület van, amiből 8,5 milliót használnak, ebből 7,5 millióra kértek területalapú támogatást az uniótól. Tudomása szerint az említett bruttó terület 8,6%-a már német, olasz, dán, osztrák tulajdonba került, ebből csupán 100.000 hektár a magyarországi magyar befektetők tulajdona. A 24. órában vagyunk a földvásárlás terén – mondta a magyar gazdákra utalva az előadó, hiszen ez az erdélyi és a magyarországi gazdák igazi gazdasági összefogására adott volna lehetőséget. Sajnos, a lehetőséget nem használták ki megfelelően az anyaországiak.
Még egy fontos aspektust hangsúlyozott a szakattasé. 2007-től a mezőgazdasági árucserét az élelmiszer-biztonsági előírások szabályozzák. Ezek jelentős korlátot állítanak a két ország közötti árucsere folyamatában, hiszen megnövekedett a kockázati elem is. De további akadályt jelent a nem megfelelő árpolitika. És ezen a téren egy eklatáns példát mondott. A borszéki ásványvizet Magyarországon a legdrágább hasonló magyar termék duplájáért kínálják eladásra. Nem megy. Továbbá mindkét országra jellemzően, de főleg a romániai helyzetképre utalva elmondta, hiányos a marketing és a reklám. Kevés a nagyáruházakban a magyar termékeket kínáló polc, nincsenek magyar agrártermékeket reklámozó felületek stb. Pedig kimutatott tény, hogy a válságban, csökkenő keresetnél is az élelmiszerre fordított pénz hányada megnőtt.
Hogy miként lehetne mindezen javítani? Elsősorban a nyitással más piacok irányába, és itt a moldvai és Moldova köztársasági területeket jelölte meg a szakelőadó. Létre kell hozni egy közös földalapot, amely majd lehetőséget kínál a földvásárlásra, az agrárszektor magyar tőkésítésére. Ugyanígy egy erdőalapot is, amivel magyar kézben tartható a visszaszolgáltatott erdő. Nem mellékes a víz alapú befektetés sem. A globális felmelegedés okozta hatások talán jó piaci lehetőséget kínálnak az ásványvizek palackozására, forgalmazására – sugallta az előadó. Végül pedig megemlítette a határon átnyúló agrárszolgáltatást, ami főként a két ország határ menti megyéiben kínál üzleti lehetőséget. Ez elsősorban a koncentrált gazdaságok, nagy területek gépesített megdolgozását jelentené.
A mezőgazdasági szakelőadót követően Winkler Gyula EP-képviselő az alig néhány napja elfogadott, a kis -és középvállalkozóknak nyújtott COSME EU támogatási programot ismertette, amely, kötődve az előző előadóhoz, akár a vidéken levő nem mezőgazdasági gazdasági tevékenység fejlesztésére is irányul. Az unió a 2014–2020 közötti időszakban az említett programra 2,03 milliárd eurós pénzalapot különített el. A COSME programmal vállalkozásokat finanszíroznak a versenyképesség növelése, a vállalkozói szellem ösztönzése, az elsősorban nem EU-piacra jutás és terjeszkedés serkentése érdekében. A célcsoportok: kis- és középvállalatok, egyéni vállalkozók és vállalkozásokat támogató szervezetek. Célkitűzése, hogy kb. egymilliárd euró pénzforráshoz juttassák a vállalkozókat hitel- és tőkefinanszírozás esetén garanciavállalással. Ezt elfogadott pénzügyi intézetek tehetik meg. Az uniós és globális piachoz pedig az ún. Enterprise Europe Network – Románia hálózati irodán keresztül lehet hozzáférni. Ebből Romániában 20, Magyarországon 11 iroda nyílt. A program alapján a vállalkozások versenyképességének és ennek a keretfeltételeinek a javítására a keretösszeg 11%-ára lehet majd pályázni, ebben a turizmus kiemelt ágazat, ugyanakkor támogatják az adminisztratív akadályok csökkentését, a kkv- szakpolitikák kidolgozását, de csereprogramokra is lehet fordítani némi pénzt. Az EU számítása szerint a program várható hatása alapján 1,1 millió euróval nő az EU GDP-je, 30.000 munkahely létesül, 40.000 partnerkapcsolat alakulhat ki cégek között, és a támogatott cégek évi áruforgalma elérheti a 400 millió eurót. A COSME program 2014. január elsejétől lép érvénybe.
A továbbiakban Benedek Fülöp, az OTP Bank agrárágazati igazgatóságának ügyvezető igazgatója a bank mezőgazdasági pénzügyi kínálatát ismertette, Nyárádi Imre-István, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humán- tudományok Kar Kertészmérnöki Tanszékének adjunktusa a magyar nyelvű mezőgazdasági szakoktatásról beszélt, míg László Tünde, a Tabula felnőttoktatási egyesület elnöke képzési programjaikat mutatta be az érdeklődőknek.
Vajda György
Népújság (Marosvásárhely)
2014. június 2.
A Romániai Magyar Üzleti Egyesület konferenciája
A román–magyar–szerb gazdasági kapcsolatok erősítéséért
Az elmúlt hét végén Temesváron tartotta meg második idei konferenciáját a Romániai Magyar Üzleti Egyesület. A konferencia moderátora volt Diósi László, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület elnöke, az OTP Bank Románia vezérigazgatója, a meghívottak között volt Marossy Zoltán Temes megyei alprefektus, Sebők Tibor, a Kikindai Regionális Gazdasági Kamara elnöke és Rák János Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar–Román Tagozatának titkára. A RMÜE konferenciáján először vett részt a magyar Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének népes küldöttsége, Lőrincze Péter VOSZ elnöki tanácsadó vezetésével.
A rendezvény első részében a szerb–román gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok alakulásáról, a kétoldalú magyar–román gazdasági kapcsolatok erősítéséről, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének együttműködési ajánlatáról hallgathattak meg előadást a konferencia résztvevői. Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója ismertette a válságból kilábalni látszó román gazdaság legfontosabb mutatóit és a romániai befektetési lehetőségeket. Diósi László kiemelte a romániai infrastruktúra-fejlesztésekben és ingatlanpiacban rejlő lehetőségeket, a jó pénzügyi stabilitást és a hitelek árának folyamatos csökkenését.
A konferencia második részében magyarországi, szerbiai és romániai magyar üzletemberek mutatták be jól működő vállalkozásaikat, a beszélgetést Daradics Kinga, a MOL Románia vezérigazgatója moderálta. Hogyan tovább, magyar fiatalok? – ez volt a címe a különböző európai országokban tanuló magyarországi, szerbiai és romániai diákok részvételével sorra került beszélgetésnek, amelynek moderátora Nagy-György Tamás egyetemi docens (Temesvári Műszaki Egyetem) volt.
Első alkalommal képviseltette magát a RMÜE konferenciáján a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, amelynek céljairól Lőrincze Péter VOSZ elnöki tanácsadó nyilatkozott a Nyugati Jelennek:
„A Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) Magyarországon döntően a kis- és középvállalkozásokat képviseli, 11 000 tagunk van és első alkalommal veszünk részt a RMÜE konferenciáján. Három megyéből, Fejérből, Csongrádból és Békésből 15 magyar vállalkozás képviselője jött el Temesvárra, hogy a vállalatok közötti kapcsolatépítések segítségével megpróbáljon munkahelyeket teremteni a határ két oldalán. Szeretnénk, ha olyan formák is elterjednének, mint a megyei Prima díjak, amelyeket itt Erdélyben is meg lehetne honosítani. Azt is vállaljuk, hogy amikor novemberben nagy kínai delegáció érkezik Csongrádba, akkor meghívjuk a Temes megyei magyar vállalkozókat is.
– A VOSZ küldöttségének temesvári jelenléte a román piac iránti érdeklődés növekedését tükrözi?
– Tagságunk érdeklődik a román piac iránt, a számok is mutatják, hogy ma már Románia az egyik legjelentősebb gazdasági partnere Magyarországnak. Természetesen a határ menti megyék elsősorban a román határ túloldalán található megyék iránt fognak érdeklődni, de az érdeklődés Románia egész területére kiterjed, amit az is igazol, hogy RMÜE-nek van már Bákóból is tagja. Arra gondolok, hogy egy nagyon jó kezdet volt ez a mostani tanácskozás és mindenképpen várjuk, hogy jöjjenek a romániai magyar és romániai román vállalkozók is gyakrabban Békésbe, Csongrádba illetve Fejér megyébe is.”
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)
2014. június 17.
Magyarként Bukarestben, tabu vagy lehetőség?
A román fővárost próbálja közelebb hozni a magyar közösséghez a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) bukaresti szervezete. Nagy-Bege Zoltán a társaság elnöke a nemrégiben szervezett „Magyarként Bukarestben, tabu vagy lehetőség” című konferencia kapcsán rámutatott: várnak minden vállalkozót, karrierépítőt és egyetemistát, aki csatlakozni szeretne a másfél éve megalakult magyar közgazdász közösséghez.
Hozzátette: a rendezvény célja volt eloszlatni a Bukarestet körülölelő tévhiteket magyar sikertörténetek bemutatásával. Az egész napos konferencián több mint 90 érdeklődő vett részt, két harmaduk Bukaresten kívülről, köztük Vajdaságból érkezett.
Az RMKT elnöke, Nagy-Bege Zoltán szerint az előadók megtalálása volt a legegyszerűbb folyamat, hiszen magyar ajkú szakemberből és vállalkozóból nincs hiány a fővárosban. „Az ő példájuk által szeretnénk biztatni és bevonzani a résztvevőket a bukaresti lehetőségekbe”, mutatott rá az elnök.
A konferencián a fővárosi életről szerzett tapasztalatokról beszéltek a házigazda Kósa András a Balassi Intézet igazgatója mellett, Diósi László az OTP Románia-, Pándi Tibor a Citi Bank Románia- és Daradics Kinga a MOL Románia vezérigazgatói. A moderátor Vincze Lóránt, EU Parlamenti Tanácsos volt.
A lapunknak beszámoló Duda Tihamér, az RMKT ifjúsági frakciójának elnöke szerint a felszólalók egyetértettek azzal, hogy Bukarest színes, multikulturális várossá nőtte ki magát, ahol az ország többi részén nem látott lehetőségek fogadják az embert, nem csak gazdasági de oktatási és kulturális szempontból is.
A fővárosi magyar rendezvényen a bankok és kommunikációs cégek kapcsolatáról és az ebben rejlő lehetőségekről beszélt Nagy Ágnes a Román Nemzeti Bank vezetőtanácsának tagja, Szávúj József az iNes tulajdonosa, Csenteri Levente a Combridge vezérigazgatója és Pál Rozália a Garanti Bank Gazdasági igazgatója.
A záró rész gyakorlati útmutató volt az uniós pénzforrásokhoz és pályázatokhoz, melyre meghívottak Dezső Péter a Goodwill Consulting igazgatója, Olti Ágoston az OTP Consulting ügyvezető igazgatója, Rácz Attila az AAM Consulting eladási igazgatója voltak, Gyerkó László a versenytanács képviselőjének moderálásában.
A bukaresti rendezvény borkóstolóval egybekötött vacsorával zárult, ahol lehetőség nyílt kapcsolatépítésre is. A szervezők szerint a kapuk kezdenek megnyílni a Kárpátmedencén innen és túli romániai magyarok között. „Magyarként Bukarestben élni nem tabu, hanem lehetőség!”- összegzett az RMKT elnöke Nagy-Bege Zoltán
Kovács Zsolt. maszol.ro
2014. július 30.
Felvásárolta az OTP a romániai Millenium Bankot
Az OTP Bank Románia megveszi a romániai Millennium Bankot a portugál Banco Comercial Portugues-től. A szerdán aláírt szerződés szerint a vételár 39 millió euró – jelentették be a pénzintézet szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján.
A Millenium Bank Romania tavaly év végén 2,83 milliárd lej ( mintegy 635 millió euró) mérlegfőösszeget ért el, ami 0,8 százalékos piaci részesedésnek felelt meg, és ezzel a 22. helyen állt a romániai bankpiacon.
Az MTI tudósítása szerint az akvizíció eredményeként az OTP Bank Romania piaci részesedése 2,1 százalékra nő, amivel a 11. helyre lép elő a romániai bankok között. A tavalyi évet a Millennium Bank adózás után 5,9 millió euró veszteséggel zárta. A Banco Comercial Portugues a legnagyobb tőzsdén jegyzett portugál bank, több mint 2,3 millió ügyfele van, piaci részesedése Portugáliában mind a hitelezés, mind a betétgyűjtés terén 20 százalék körüli.
„A Millenium Bank megbízható hitelintézet Romániában, erőteljes lakossági orientációval. Ez az akvizíció egy újabb lépés, amely megerősíti az OTP romániai jelenlétét, különösen lakossági téren” – mondta Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója az adásvétel alkalmából.
Az akvizíciót követően az OTP Bank Románia ügyfeleinek száma megközelíti a 400 ezret, bankfiókjainak száma a 150-et, ATM-jeinek száma pedig meghaladja a 160-at. Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese kiemelte: a bank megvásárlása jól illeszkedik az OTP növekedési stratégiájába, ez a vétel egyben stratégiai befektetés. A Millennium Bank integrációja az OTP Bank Romaniába várhatóan egy éven belül megvalósul.
Július közepén a Ziarul Financiar gazdasági lap azt írta, az OTP-nek 900 alkalmazottja és 84 fiókja van Romániában, ahol a kétezres évek eleje óta van jelen. Az OTP folyamatosan próbálkozott részesedése növelésével, érdeklődött a BCR, a Banca Transilvania, a Banca Ţiriac, Banca Carpatica, illetve az RBS iránt, de ezek a tárgyalások nem vezettek eredményre, mostani piaci részesedését szerves növekedés révén érte el.
Az OTP Bank április végi éves rendes közgyűlésén Csányi Sándor elnök-vezérigazgató kiemelte: az esetleges akvizíciós lehetőségek is tőkét igényelhetnek. Szólt arról, hogy Horvátországban lezárult a csoport bankvásárlási tranzakciója, emellett Romániát említette olyan konkrét piacként, ahol akvizíciókkal szeretne növekedni a bank.?;;; Szabadság (Kolozsvár)
2014. július 31.
Röviden
Brüsszel nem reagál Orbán beszédére
Nincs hozzáfűznivalója az Európai Bizottságnak Orbán Viktor magyar kormányfő Tusnádfürdőn elmondott beszédéhez – közölte tegnap Jonathan Todd, a brüsszeli testület szóvivője. Todd hozzátette: Magyarország az Európai Unió tagja, az uniós szerződés aláírója, amely kötelezi a tagállamokat, hogy megőrizzék, fenntartsák a demokratikus értékeket.
A szóvivő úgy értékelte, hogy egy nyári táborban elhangzott beszédből a bizottságnak nincs oka arra következtetni, hogy Magyarország elállna szerződésben rögzített kötelezettségeinek teljesítésétől. Orbán Viktor Tusnádfürdőn, a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szombati rendezvényén tartott előadásában többek között arról beszélt, hogy az új magyar államszerveződés alapja egy munkaalapú állam, amely nem liberális természetű. Szavait hatalmas felháborodás fogadta a magyarországi balliberális táborban, egyes ellenzéki pártok szerint Orbán elkezdte kivezetni az országot az Európai Unióból.
Egyre több az áldozat Gázában
Kiújultak a harcok a Gázai övezetben tegnap délután, miután a Hamasz nem fogadta el a négyórás részleges izraeli tűzszünetet. A nap második felében ismét heves harcok dúltak. Szami Turgeman, Izrael déli katonai parancsnokságának vezetője szerint a hadsereg a hadjárat során eddig az iszlamista fegyveresek közül több százat ölt meg és jelentős károkat okozott a szervezetek infrastruktúrájában. A palesztin halálos áldozatok az egész hadművelet ideje alatt meghaladta az ezerháromszázat. A harcok izraeli áldozatainak száma megközelíti a hatvanat. Az izraeli nemzetbiztonsági tanács a harcok folytatására, az alagutak további felszámolására kérte a hadsereget. Gilád Erdán, az ülésen részt vevő egyik miniszter szerint Izrael nem ellenzi az egyiptomi közvetítéssel folyó tárgyalásokat, de meg szeretne bizonyosodni róla, hogy a tűzszünet nyugalmat hoz az ország déli részének.
Romániában vett bankot az OTP
Az OTP Bank Románia megveszi a romániai Millennium Bankot a portugál Banco Comercial Portuguestől. A tegnap aláírt szerződés szerint a vételár 39 millió euró (mintegy 12 milliárd forint) – jelentették be a bank tegnapi bukaresti sajtótájékoztatóján. A Millennium Bank Romania tavaly év végén 2,83 milliárd lej (mintegy 635 millió euró) mérlegfőösszeget ért el, ami 0,8 százalékos piaci részesedésnek felelt meg, és ezzel a 22. helyen állt a romániai bankpiacon. Az akvizíció eredményeként az OTP Bank Románia piaci részesedése 2,1 százalékra nő, amivel a 11. helyre lép elő a romániai bankok között.A Millennium Bank megbízható hitelintézet Romániában, erőteljes lakossági orientációval. Ez az akvizíció egy újabb lépés, amely megerősíti az OTP romániai jelenlétét, különösen lakossági téren – mondta Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója az adásvétel alkalmából. Az akvizíciót követően az OTP Bank Románia ügyfeleinek száma megközelíti a 400 ezret, bankfiókjainak száma a 150-et, ATM-jeinek száma pedig meghaladja a 160-at.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. szeptember 20.
Bukarest – 555, magyarokkal, sztereotípiákkal
Bukarest pénteken ünnepelte „fennállásának”, voltaképpen első hivatalos, írásos említésének 555. évfordulóját. Negyvennégy éve a román fővárosban élő (és több sorstársához hasonlóan magát „átmeneti bukarestinek” tartó) magyarként érdemesnek tartottam eltöprengeni e több mint hatodfél évszázados várostörténet magyar vonatkozásain.
Részben megtettem a budapesti Heti Világgazdaság felkérésére egy – Londont, Berlint és Bécset is magába foglaló – rövid összeállításban, de a hazai olvasó számára nyilván bővebb megközelítés szükséges.
Bucur pásztor és a csángáló nyája
A legenda szerint a várost egy Bucur nevű, juhait a környéken legeltető pásztor alapította, s innen jön a neve is. Történészek valószínűbbnek tartják, hogy a 14. század végén tette le az alapkövét Mircea cel Bătrân havasalföldi uralkodó. Tény, hogy első írásos említése 1459-ben történik, nevének eredetére pedig több magyarázat született. Egy 17.századi török utazó szerint egy itteni török törzs fejének Ebu-Karis nevű fia lett volna a „névadó”. A 18. század végén egy svájci történész a „bucura, bucuros”, tehát az öröm szót tartja eredeténél. Ezt alátámasztani látszik, hogy a város nevét a fanarióta (vagyis Konstantinápoly, Isztambul Fanar nevű negyedéből származó) görög uralkodók Hilariopolisnak fordították, ami a Vidámság Városát jelenti. Tény, hogy Bukarest ma is, az Európai Unió tizedik legnagyobb városaként (közel kétmillió stabil, bizonyos napokon hárommillió lakossal, nem is számítva a város körüli, nemsokára Metropolis Övezetté nyilvánítandó helységek félmillió lakosát) meglehetősen vidám hely.
Hány magyar él Bukarestben?
Csak azt a tévhitet kellene leszoknunk, hogy Bukarest „Budapest után a legnagyobb magyar város”! Sosem volt az, most pedig alkalmasint a tizedik sem. Persze a bukaresti magyarok számát soha senki nem tudta pontosan megmondani. A legutóbbi, 2012-es népszámlálás Romániában 1 millió 238 ezer magyart (az ország összlakosságának 6,5 százaléka), a fővárosban nem egészen három és félezer magyart mutatott ki.
Az utóbbi érték nem lehet reális, hiszen csupán a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) bukaresti szervezetének nyilvántartásában közel hatezer fő szerepel. Adatokkal szolgálhat a három egyházközösség (két református és egy katolikus), az Ady Endre Elméleti Líceum, a Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság (amely a Petőfi Házat, a magyarok kulturális központját működteti), ám az összesítést nehezítik a nyilvántartás nehézségei, az átfedések és a demográfia bonyolult dinamikája. A derűlátó becslés sem teheti ma több, mint tízezerre a bukaresti magyarok számát. Már azokét, akik nem asszimilálódtak teljesen, magyarnak vallják magukat. Ezen fölül vannak az „átmeneti magyarok”: itt dolgozó, de Erdélybe visszavágyó és adandó alkalommal visszatérő köztisztségviselők, politikusok, újságírók, orvosok – no meg magyarországi diplomaták, üzletemberek.
A kurucok telepedtek meg leghamarabb
Egy rövid történeti áttekintés érdekes lehet. Bár már előbb, akár a 15. században letelepedhettek itt erdélyiek (a legkorábbi magyar feljegyzések Bukarestről a városon átutazó Borsos Tamástól, a 17. századból származnak), az első népesebb csoport a menekülő kurucokkal érkezett Bukarestbe. A város egyik negyede, Berceni szinte bizonyosan a menekülő kuruc főgenerális, gróf Bercsényi Miklós nevét őrzi, II. Rákóczi Ferenc harcostársa a török-osztrák háború idején, 1717-ben vonulhatott át itt. Mikes Kelemen két ízben is megfordult Bukarestben, biztosan tudjuk, hogy 1739-1740 telét itt töltötte.
Különben a városnak mindig is volt – többé-kevésbé történelmi kényszerből is – némi kozmopolita jellege. Az első olyan népszámlálást, amely az etnikai hovatartozásra is kiterjedt, 1810-ben az orosz megszállók készítették Bukarestben, ez összesen 70 ezer lakost mutatott ki, amiből 1226 volt az “osztrák” (ami főleg magyart jelenthetett), a bukaresti magyarság akkori létszáma három-négyezer főre tehető. Az 1838-as összeírásban utalás történik a magyar iparosok, munkások, segédek foglalkozására: ács, kőműves, asztalos, szűcs, csizmadia, borbély, pék, gombkötő.
Tömegesen érkeztek a magyar menekültek Havaselvére a világosi fegyverletétel után és a Bach-korszak éveiben. 1856-ban a református egyházközösség körülbelül négyezer hivőt számlált, a katolikusok száma nagyjából ugyanennyi lehetett. 1899 decemberében a 282 ezer bukaresti lakos közül hozzávetőlegesen 20 ezer magyar volt – ez már az 1877-es függetlenségi háború utáni gazdasági fellendülésnek is eredménye. Az 1930-as népszámlálás 24.052 magyar lakost talált Bukarestben, az Országos Magyar Párt azonban megóvta a cenzust, a fővárosi magyarság lélekszámát 35-36 ezerre becsülve. Ez lehet a csúcsérték, ennek alapján és ekkor nevezhették Bukarestet a legnagyobb magyar városnak Budapest után.
A két világháború közötti felvirágzása idején kapta a város (voltaképpen a központi része, amit ma Óvárosnak neveznek!) a “kis Párizs” kissé gúnyos felhangú, de elismerő becenevet. Az 1940-es bécsi döntés után sok magyar elhagyta Bukarestet, a háború után a csökkenés folyamatos: 1956 február – 11.687 fő, 1966 március – 9.287 fő, 1977 január – 8453 fő. A rendszerváltó fordulat után, 1991-ben hivatalosan 8355 ember vallotta magát Bukarestben magyar nemzetiségűnek.
A templom és az iskola
A lemorzsolódás tehát egyértelmű – és belátható a folyamat végeredménye is. Ilyen körülmények között pedig, reálisan tekintve, a megmaradt intézményi háttér és az olykor önfeláldozó szervezőmunka ellenére nehéz egységes és tagolt, specifikusan „bukaresti magyar” kultúráról, gazdasági-társadalmi tevékenységről beszélni. Az oktatás és a vallásgyakorlás a kivétel. A magyar tannyelvű Ady Endre Elméleti Líceum, vagyis a középiskolai szintű oktatás mellett a Bukaresti Tudományegyetemen hungarológiai tanszék is működik. A román közszolgálati televízió heti öt órában sugároz magyar műsort, a Bukaresti Rádió napi egy órában.
A már említett Petőfi Házzal együtt a Magyar Kulturális Intézet nem csupán a művelődés rangos központja, hanem a bukaresti magyarok közösségápoló találkozóhelye is. A Barátok római katolikus templomában hetente kétszer magyarul miséznek. A Calvineum és a Szőlőskerti református templomokban hetente többször tartanak magyar nyelvű istentiszteletet, s az unitáriusoknak is van istentiszteletük.
Budapest névadásakor Bukarest volt a minta
És maradnak a „léggyökereken” táplálkozó kapcsolatok Erdéllyel és Magyarországgal. Például akik manapság derülnek vagy füstölögnek azon, hogy messziről jött turisták, művészek a két főváros nevét összetévesztik, gondolhatnának arra (alkalmasint még jobban bosszankodva), hogy bizony a Budapest név létrejöttekor mintegy Bukarest volt a minta. Amikor ugyanis Széchenyi István 1831-ben felvetette, hogy a magyar főváros neve legyen Budapest, egyik érve az volt, hogy ez a név „kevés év, sőt hónap múlva olyan megszokottan s könnyen hangoznék, mint Bukarest”.
Széchenyinek egyébként közismerten jók voltak a kapcsolatai a havasalföldi politikai és gazdasági elittel – alkalmasint az 1834 őszén az Al-Dunán és Bukarestben tett látogatása volt az, amikor egyik jótanácsával nem csak a román főváros fejlődéséhez járult hozzá, hanem a nyelvet is gazdagította. Síksági városként – aminek turisztikai és nem kevésbé gazdasági előnye, hogy egyaránt viszonylag közel van a Fekete-tengerhez és a Déli-Kárpátok vonulatához – Bukarest mind a mai napig meglehetősen védtelen az időjárás viszontagságaival szemben.
Híresek a kánikulák és a gyakori szélfúvások. Miután többször leégett, Széchenyi javaslatára építették fel a bukaresti elöljárók azt a tűzoltótornyot (a bukaresti magyarok tűzvigyázó toronynak hívják), amelyet a körfolyosója miatt, a ’folyosó’ szavunk alapján a mai napig „foişor”-nak neveznek: Foişorul de Foc. (A román nyelvben több száz magyar jövevényszó van, a szókincs mintegy másfél százaléka.)
Koós Ferenc, az intézményalapító
Néhány szót a bukaresti magyar intézményépítőkről. Úttörőként Sükei Imre (1780 – 1848) református lelkészt tartjuk számon, aki 1815-ben a lakásán kezdte tanítani írni-olvasni a magyar gyermekeket, négy év múlva pedig közadakozásból felépítette az első bukaresti református templomot és az „iskolaházat". A bukaresti magyarság első igazi nagy szervezője Koós Ferenc (1828 – 1905) volt.
1855-től 1869-ig tevékenykedett református lelkészként és tanítóként Bukarestben, hathatósan támogatta az 1848-as magyar emigránsokat.
Koós 1856-ban új, tágasabb iskolát építtetett, a magyarságot felekezeti különbség nélkül tömörítette a református egyház és iskola köré. Társaskört, könyvtárat alapított, a szegényebb tanulók támogatására alapítványt létesített. Bukarestről szóló emlékirata (Életem és emlékeim) az első jelentős irodalmi mű, amely belülről ábrázolja Bukarest és az itt élő magyarság világát. Koós indította meg, Oroszhegyi Józsával együtt, 1860-ban az első bukaresti magyar újságot, a Bukaresti Magyar Közlönyt. Egyszemélyes intézményként tartjuk számon a pezsgő életű 19. századból Barabás Miklós (1810 – 1898) festőművészt, aki másfél évig lakott Bukarestben, és itt telepedett le és dolgozott mint udvari festő és fotográfus a kolozsvári születésű Szathmáry Pap Károly (1812 – 1887).
A '70-es évek „nyitása”
Nagyot ugorva, 1970 körül történt meg Romániában a magyar kulturális intézményeknek az a központosítása, ami – nyilván propagandisztikus indítékkal, a „nyitás” bizonyítására – egyszersmind új intézmények létrehozását is jelentette. A Domokos Géza vezette Kriterion Könyvkiadó, a Huszár Sándor főszerkesztette A Hét, valamint a Bodor Pál igazgatta, már említett magyar tévéadás egy ideig a romániai magyar könyvkiadás, az írott és sugárzott sajtó központjává tette Bukarestet. A kiadó és a lap elköltöztével a bukaresti magyar kulturális elit sokat veszített. Jegyezzük azért meg itt, hogy 2013. novemberétől ismét van periodikus kiadványa: a Brassói Lapok havi mellékleteként megjelenő Bukaresti Magyar Élet. (Közvetlen elődje a 2004 és 2007 között szintén havonta megjelenő Bukaresti Magyar Közlöny volt.)
A bukarestiek „szívesen ütköznek”
Mivel szembesül a Bukarestbe érkező, költöző magyar ember? Néhány alapélményről szólni kell. A legfeltűnőbb a pergő, hangos beszéd, az emberek összehasonlíthatatlanul barátságosabbak és közlékenyebbek, mint például Budapesten. Proxemikai sajátosság, hogy a közlekedési eszközökön, bevásárlóhelyeken a bukarestiek keresik a közelséget, a testi érintkezést, „szívesen ütköznek”.
„Nagyon meglepő volt és nagyon pozitív ez a délies nyüzsgés, ez a mediterrán pezsgése a városnak. A mindennapi életben azért vannak bosszantó apróságok. Például, amikor az ember bevásárolni megy, ritkán esik meg, hogy ne lökjék fel legalább tízszer vásárlás közben. Nem elítélem, ez a helyi kultúra, nem rossz, ez itt így van, az én személyes ízlésem ennél visszafogottabb, nyugodtabb” – vallotta be egyszer Diósi László, a bukaresti OTP Bank elnök-vezérigazgatója.
Ha a viselkedés olykor keleties is, ma már nem kevésbé tapasztalható a nyugati tempó. Egy évtizedes pangás után, különösen az utóbbi években, a második mandátumánál tartó főpolgármester, Sorin Oprescu sebészprofesszor érdemeként is, a román főváros elképesztő változáson ment át.
Drávucz Herbert nagykövetségi tanácsos: „Négy év ittlét után elmondhatom, hogy igazán látványos fejlődés tapasztalható minden téren. Sorra nyílnak a plázák és bevásárlóközpontok, amelyekben minden Európában létező vagy szokásos árut meg lehet vásárolni. Év végén, de különösen ünnepek előtt nagy vásárló tömeget látunk, és bár tudom, hogy nagy a szegénység Romániában, mégis az az érzésem, hogy az emberek jól élnek, sok mindent meg tudnak engedni maguknak.”
Ki nem használt lehetőségek
„Közös dolgaink”, a két nép kapcsolata természetesen fontos a szórványnak számító, hovatartozása tekintetében bizonytalan bukaresti magyarság számára is. Annak ellenére, hogy a bukaresti magyarok nem csupán az anyaország, de még az RMDSZ által is elhanyagoltnak érzik magukat, s valahogy tényleg nincs meg az az összekötőkapocs-szerepük, ami kialakulhatott volna. Ehhez hozzájárult a magyar, de akár az erdélyi jobboldal lenézése, olykor kifejezetten kiközösítő magatartása a bukaresti magyarokkal szemben. Kár, mert sok a lehetőség.
Füzes Oszkár, volt magyar nagykövet: „Úgy gondolom, hogy Románia hatalmas utat tett meg az elmúlt tizenkilenc évben, nagyon jelentős a szellemi-, civilizációs- és értékrendi fejlődés, nagyon fontosnak tartom, hogy Románia végül is a nyugati értékrend mellett döntött. Azt hiszem, hogy 1992-93-ig ez nem volt ennyire biztos és világos, azóta egyértelmű, hogy Románia velünk együtt közös nyugati értékrendhez tartozik. Azt hiszem, ez olyan történelmi horderejű dolog az itt élő magyarság és Magyarország szempontjából, amit nem hangsúlyozok, mert túl általánosnak hangzik, valójában mindent befolyásol és mindent meghatároz.”
A bukaresti románok magyarokhoz való viszonya érezhetően javult. Bukarest egyre inkább kozmopolita város. Szomorú összehasonlítás: a romániai, bukaresti fiatalok sokkal nagyobb arányban beszélnek idegen nyelveket, jelesen az angol nyelvet, mint a magyarországiak, a budapestiek. Persze élnek még sztereotípiák, de – az olykor a politika miatt felkavart nacionalizmus ellenére – lecsengőben vannak.
Garzó Ferenc, az MTI volt tudósítója: „Úgy vettem észre, hogy az erdélyi románokban még ott van a magyarokhoz való viszonyulásnak egyfajta fóbiája. Bár a szó egy kicsit erős, azt mondhatjuk, hogy az erdélyi nem tud nem gondolni a fehér elefántra, nem tud nem gondolni arra, hogy magyarok vannak a környezetében, és hogyan élte meg ezt az apja, a nagyapja. Van, akiben megmaradt az indulat, van, aki éppen ellenkezőleg túlkompenzálva próbál kedves és udvarias lenni a magyarokkal, még inkább hangsúlyozni, hogy neki semmi baja a magyarokkal, hogy nehogy az legyen, hogy az őseinek a fóbiája él benne tovább. Érzem mindig, hogy valahol számukra ott van a kisagyukban a magyarokhoz való viszonyulás problémája. Bukarestben ilyent nem látok, itt nem is nagyon értik sokszor, hogy mi a baj a magyarokkal, alig-alig lehet érezni magyarellenes megnyilvánulást. Egy kicsit emberarcú, jó értelemben vett naivitás van a nacionalista kérdésben. Valaki viccesen elmondta nekem, hogy mit kívánnak Erdélyben a románok egymásnak, és mit kívánnak Bukarestben: Erdélyben azt mondják „Spor la treabă!” (Jó munkát!), itt meg "Servici uşor!" (Könnyű szolgálatot!) kívánnak egymásnak. Ők maguk is egy kicsit ironikusan látják a különbséget az erdélyi és a bukaresti románok között.”
Mint látható, fentebb magyarországi bukarestiek szövegeiből idéztem. Pontosabban rádióinterjúiból, amelyek Vincze Loránt Életeink című negyvenöt részes sorozatában hangzottak el a bukaresti rádió magyar adásában, könyvként pedig a Bukaresti magyarok című, a csíkszeredai Pallas Akadémia Könyvkiadó által tavaly megjelentetett kötetben jelentek meg. (Az interjúk a 2007 és 2008 között készültek. A nyilatkozók akkori tisztségeit tüntettem fel, ahogy a kötetben szerepelnek.) Fontos könyv még a bukaresti magyarokról Nagy Sándor (1896 – 1954) volt bukaresti református lelkész korai munkája (A regáti magyarság, Kalota Kiadó, Kolozsvár – Zé Kiadó, Sopron, 2000), a jelenből Bányai Éva Sikertörténet kudarcokkal (Bukaresti életutak. Beszélgetések bukaresti magyar értelmiségiekkel) című kötete (Kolozsvár, 2006, Komp-Press – Korunk Baráti Társaság), és talán elolvasható e sorok írójának szubjektív Bukarest-rajza is (Bukaresti élet, képek, Scripta Kiadó, Nagyvárad, 2000).
Román nyelven a legfontosabb könyvek: Demény Lajos (1926 – 2010) történészprofesszor összefoglaló munkája (Maghiarii din Bucuresti, Editura Kriterion, Cluj, 2002) és Hentz Hilda részletes leírása (Bucureştiul maghiar: scurtă istorie a maghiarilor din Bucureşti de la începuturi până în prezent, Biblioteca Bucureştilor, 2011; amelynek egyetlen elírását kell kiigazítanom: Varga Katalin nem a férjével, Dankanits Ádámmal együtt halt meg a földrengésben, hanem sorstragédiába illően néhány hónap múlva, autóbalesetben.)
Több „alapélményről” nincs terünk írni: a monumentális-megalomániás Nép Házáról (amelyben a Parlament működik és amely az 555. évforduló alkalmából ma nagyszabású, hipermodern látvány- és előadó művészeti rendezvény színhelye); a híres kóbor kutyákról (martak meg halálosan japán diplomatát is, két éve pedig egy parkban egy kisgyereket marcangoltak szét – ezzel telt be a pohár, s a népharag hatására a hatóságok számukat idén hatvannégyezerről húszezerre csökkentették); a földrengéstől való félelemről (1977. március 4-én este a Richter-skálán 7,2-es fokozatú volt a katasztrófa, a lapokban rendszeresen jelennek meg rémhírek a közelgő újabb nagy földrengésről, Bukarestben sok a roskatag épület); a város tavak-övezte parkjairól (a leglátogatottabb a Herăstrău, de a magyaroknak kedvesebb a városközpontban, a Petőfi Ház tőszomszédságában fekvő Cişmigiu, amelynek taván tavasztól őszig csónakázni, télen korcsolyázni lehet); az ingatlanpiac pangásáról (az idén állítólag megmoccant, de alulírott még mindig képtelen eladni jó negyedben levő lakását); az eklektikus építészetről, a csodálatos természettudományi múzeumról, az egykor káprázatos és még mindig eleven színházi életről, a kulináris szokásokról és lehetőségekről, a legnagyobb kelet-európai sörözőről, amelyet a Herăstrău parkban tervek szerint jövő nyáron avatnak fel ...
Mentségünk, hogy Bukarestről a kevés is sok.
Ágoston Hugó, maszol.ro
2015. április 2.
Háromezer kötetet adományoz az OTP Bank a bukaresti Ady Endre Elméleti Líceum könyvtárának
Közel 3000 magyar, román és német nyelvű kötetet adományoz az OTP Bank Románia az Oktatáshoz való jogalapítványa révén a bukaresti Ady Endre Elméleti Líceum könyvtárának.  Az Oktatáshoz való jog alapítvány támogatja és népszerűsíti a pénzügyi oktatást, célja a pénzügyi, gazdasági és vezetői készségek fejlesztése a középiskolások körében. A tevékenységet az OTP Csoport és romániai leányvállalata, az OTP Bank Románia, valamint a csoport magyarországi Fáy András alapítványa egyaránt támogatja. 
"Hiszünk abban, hogy az új generációk pénzügyi oktatása szükséges és meggyőződésem, hogy az oktatásba történő befektetéssel megalapozható a népek jövője. Mindannyiunknak kötelessége, hogy felvállaljuk ezt a küldetést. Az OTP Bank Romania a továbbiakban is szerepet vállal különféle társadalmi projektekben, az Alapítványon keresztül pedig főként az oktatáshoz kapcsolódó programokban” - mondta Diósi László, az OTP Bank Romania vezérigazgatója és az Oktatáshoz való jog alapítvány elnöke.
"Másfél éve azzal az általános ötlettel érkeztem az iskolába, hogy jó lenne az olvasást ismét a tanulók prioritásai közé emelni. Sikerült felújítani a könyvtárat és kitűztem egy célt, amelyet meg akartam valósítani. Időközben a dolgok mozgásba lendültek és soha nem várt kihívásokkal szembesültem. A munkatársaimmal együtt fejlődtünk, nem várt lehetőségeket gyümölcsöztetve. A mai nap jelentős számunkra, erőfeszítéseink eredményeket hoznak.” - mondta Bencze Mihály, az Ady Endre Elméleti Líceum igazgatója.
Az OTP Bank Romania – az OTP Bank leányvállalata, egyben a legnagyobb közép és kelet-európai bankcsoport tagja – integrált és saját forrásokból működő pénzügyi szolgáltató. Az OTP Bank Magyarországon, Romániában, Montenegróban, Horvátországban, Bulgáriában, Oroszországban, Ukrajnában, Szlovákiában és Szerbiában több mint 13 millió ügyfelének nyújt pénzügyi szolgáltatásokat 1500 egységből álló fiókhálózatán, ATM-hálózatán, illetve az elektronikus csatornákon keresztül. (közlemény)
Transindex.ro
2015. június 16.
Kevés a magyar a romániai gazdasági elitben
A 660 piacvezető romániai cég közül csupán hetet birtokolnak részben vagy teljes egészében erdélyi magyar üzletemberek, négy másik pedig magyarországi tulajdonban van – derül ki a Ziarul Financiar (ZF) gazdasági napilapnak a Gazdaság legnagyobb szereplői című évkönyvéből. Tizedik alkalommal állította össze a Gazdaság legnagyobb szereplői (Cel mai mari jucători din economie 2015) című évkönyvet a Ziarul Financiar (ZF) gazdasági napilap. A kiadványban 660 nagyvállalat szerepel. Ezek közül mindössze 11 magyar érdekeltségű, vagyis olyan gazdasági társulás, melynek kizárólagos- vagy társtulajdonosa magyarországi cég, illetve magyar nemzetiségű magánszemély. Ez azt jelenti, hogy a alulreprezentáltak vagyunk a romániai gazdasági életben, hiszen, míg a népességnek több mint 6 százalékát a magyarság teszi ki, addig a piacvezető vállalatoknak csupán 1,5 százaléka magyar kötődésű.
Daradics, Jakab, Prosszer
Az energetikai ágazatban nem állunk rosszul: az éves forgalom alapján a hetedik legnagyobb kőolajipari vállalat a Mol Románia, melynek nemcsak tulajdonosa, a Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt., hanem a vezetője is magyar, Daradics Kinga. A ZF adatai szerint a 39 legnagyobb építőipari cég között egyetlen egy magyar érdekeltségű sincs, csupán azzal vigasztalódhatunk, hogy a Temesváron működő, amerikai tulajdonban levő Azur festékgyár vezérigazgatója magyar ember, Jakab Zoltán.
Ennél jobb a helyzet a feldolgozó iparban, ahol 170 vállalat közül kettő magyar érdekeltségű. Az elektromos berendezések és felszerelések gyártói között a harmadik a Romcab melynek többségi tulajdonosa és vezérigazgatója Prosszer Zoltán. A marosvásárhelyi székhelyű részvénytársaság tavaly 653 millió lejes forgalmat bonyolított le, s a 2013-as eredménynél egyharmaddal nagyobb, 32,7 millió lejes nyereséget ért el.
Teszári, Bandi, Kurkó, Lőrincz
A gyógyszerforgalmazók mezőnyében a Gedeon Richter Nyrt. romániai leányvállalata, a Pharmafarm szerepel, a nyolcadik helyen. Bár a Kronospan szászsebesi üzeme osztrák tulajdonban van, az igazgató magyar nemzetiségű, Bandi Botond.
A legmasszívabban az általános fogyasztási javak előállítása terén képviseltetjük magunkat. Az ország második legnagyobb üdítőital gyártója, a Romaqua Group két tulajdonosa közül az egyik, Pálfi Miklós, magyar. Ugyanazon kategóriában kilencedik helyen áll, 67,9 millió lejes forgalommal a Perla Harghitei Rt., melynek többségi részvényesei az alkalmazottak, vezérigazgatója pedig Kurkó Árpád, aki maga is részvényes.
Az édesség-, kávé-, chips- és fűszerforgalmazók között a 13-ik helyen áll a Bara Levente tulajdonában levő Supremia Group. A gyulafehérvári székhelyű cégnek 2014-ben 155 millió lejes forgalma volt és 4 millió lej profitot termelt. Az IT forgalmazók kategóriájában kilencedik helyen áll az Agis Computer, melynek tulajdonosa és vezérigazgatója egyránt Lőrincz István.
A romániai telekommunikációs ágazatban szintén van magyar tőke, a nagyváradi Teszári Zoltán cége, az RCS&RDS negyedik a rangsorban, 2,3 milliárd lejes forgalommal.
Wizz Air, The Group, OTP
A szállítási és kereskedelmi ágazatban 63 cég szerepel a ZF összeállításában, köztük egyetlen magyar, a Wizz Air. A magyarországi tulajdonban levő légitársaság romániai járatai tavaly 3,6 millió utast szállítottak, amivel jócskán megelőzi a második helyen álló, állami tulajdonban levő Taromot.
A 160 céget felvonultató szolgáltató szektorban szintén van egy magyar érdekeltségű. A reklámcégek rangsorában az első helyen a The Group áll, melynek vezérigazgatója és társtulajdonosa Szigeti Zoltán. A bankszektorban a 16-ik poziciót az OTP Románia foglalja el 4,6 milliárd lejnyi aktívummal. Diósi László, az OTP bukaresti vezérigazgatója ugyanakkor nem az egyetlen hazai magyar bankár, ugyanis a Citibank romániai leányvállalatát szintén magyar ember, Pándi Tibor irányítja.
Pengő Zoltán
maszol.ro
2015. szeptember 22.
Megtartja vezetőit a Sapientia Alapítvány
Megerősítette tisztségükben a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagjait az alapítók közgyűlése – közölte lapunkkal az erdélyi magyar egyetemet létrehozó alapítvány. A kuratórium elnöke további négy évre Kató Béla református püspök maradt.
A Sapientia Alapítvány kolozsvári székhelyén megtartott közgyűlésen az alapítók megerősítették tisztségükben a 2013 októberében megválasztott kuratórium tagjait is.
Így Brendus Réka, a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezető-helyettese, Csenteri András Levente, a Combridge Kft. vezérigazgatója, Daradics Kinga Ágnes, a Mol Románia ügyvezető igazgatója, Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója, Gyerő Dávid, a Magyar Unitárius Egyház főjegyzője és Jakab Ilona, a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Gimnázium igazgatója is marad a testületben.
Továbbá Kállay Péter, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet gazdasági vezetője, Kun Imre Zoltán orvos, egyetemi tanár, Lászlófy Pál István, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének tiszteletbeli elnöke, Szilágyi Éva, a szatmárnémeti Református Kollégium igazgatója és Szilágyi Pál, a Sapientia EMTE volt rektora egészíti ki a kuratórium tagságát.
Mint ismeretes, 2000. április 14-én az erdélyi magyar történelmi egyházak nyolc vezetője által Kolozsváron létrehozott Sapientia Alapítvány kuratóriuma határozta el az Erdélyi Magyar Tudományegyetem megalapítását kolozsvári központtal három erdélyi városban, Csíkszeredában, Kolozsváron és Marosvásárhelyen létesülő karokkal.
A Sapientia Alapítvány kolozsvári székhelyén megtartott közgyűlésen az alapítók megerősítették tisztségükben a 2013 októberében megválasztott kuratórium tagjait is.
Így Brendus Réka, a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezető-helyettese, Csenteri András Levente, a Combridge Kft. vezérigazgatója, Daradics Kinga Ágnes, a Mol Románia ügyvezető igazgatója, Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója, Gyerő Dávid, a Magyar Unitárius Egyház főjegyzője és Jakab Ilona, a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Gimnázium igazgatója is marad a testületben.
Továbbá Kállay Péter, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet gazdasági vezetője, Kun Imre Zoltán orvos, egyetemi tanár, Lászlófy Pál István, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének tiszteletbeli elnöke, Szilágyi Éva, a szatmárnémeti Református Kollégium igazgatója és Szilágyi Pál, a Sapientia EMTE volt rektora egészíti ki a kuratórium tagságát.
Mint ismeretes, 2000. április 14-én az erdélyi magyar történelmi egyházak nyolc vezetője által Kolozsváron létrehozott Sapientia Alapítvány kuratóriuma határozta el az Erdélyi Magyar Tudományegyetem megalapítását kolozsvári központtal három erdélyi városban, Csíkszeredában, Kolozsváron és Marosvásárhelyen létesülő karokkal.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)
2015. november 23.
Üzleti konferencia Marosvásárhelyen
Az RMÜE-nek fel kell készülni az uniós források lehívására
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karán került sor november 19-20- án a Gazdasági aktualitások. FLOW is Good Business. IT-rocksztárok című, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület valamint Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa által szervezett üzleti konferenciára.
Az üzletember-találkozó csütörtök este állófogadással kezdődött a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem aulájában. A meghívottakat Diósi László, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) elnöke, az OTP Bank Románia vezérigazgatója, dr. Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja, valamint Peti András, Marosvásárhely alpolgármestere köszöntötte. A rendezvényen borkóstolóval egybekötött bemutatót tartott a Tokaj Kereskedőház Zrt. a megújult tokaji brandről, valamint bemutatkozott az Erdélyi Pálinka Lovagrend és a Kis-Küküllő Borrend is.
A pénteki üzleti konferencia Kiss Antal, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium miniszteri biztosának Magyar- magyar, magyar-román lehetőségek a közvetlen brüsszeli források lehívására című előadásával kezdődött. A biztos elmondta: az Európai Unióban rengeteg pénz van, a cél pedig a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználása kell legyen.
– Közösségként kell működni, nem érdekcsoportokként. Magyarországnak a határon túli magyar közösségekkel együttműködve kell a brüsszeli pénzeket hazahozni. A romániai magyar üzleti egyesületnek fel kell készülni az uniós források lehívására. Forrásbőség van, legyünk bátrak, legyünk igazi közösség, a kisebbség szót "dobjuk ki" – jelentette ki a miniszteri biztos, hangsúlyozva, Magyarország erőtartalékának mintegy egyharmada a határon kívüli magyar közösségekben van. Két weboldalt is említett, ahol jól áttekinthető módon jelennek meg a pályázati lehetőségek, illetve azokról lehet tudomást szerezni, akik sikeresen pályáztak: www.palyazatokmagyarul.eu valamint a www.nyeromagyarok.eu.
A romániai adótörvény 2016. január 1-jétől bekövetkező módosításairól Moldován Borsos Melinda, a Gedeon Richter Románia gazdasági igazgatója, adószakértő beszélt. A médiában az utóbbi hetekben nagy visszhangot kapott jogszabálynak az alkalmazási útmutatói még nem jelentek meg, ezeket december közepére várják. A szakértők az ingatlanadók jelentős növekedését vetítik előre, ami főként a kisvállalkozókat érintené hátrányosan, de általában véve a gazdaság élénkülését várják tőle. Borsos Melinda hangsúlyozta, a 227-es adótörvény előírja, hogy egy éven belül nem változnak az adók/illetékek, ami kiszámíthatóságot, tervezhetőséget jelent a vállalkozói szférában. Hozzátette, a bizonyos adónemek csökkenésével kialakuló hiány ellensúlyozására más adónemek – különösképpen a helyi adók – növekedni fognak. Különösképpen az épületadó esetében lehet növekedésre számítani, hiszen januártól ezek rendeltetése alapján fogják az adót meghatározni. Kitért a leírható költségek új értelmezésére is, bizonyos adónemek esetében bekövetkező változásokra ("oszlopadó", osztalékadó, héa, visszaforgatott nyereségadó), az adóellenőrzéssel kapcsolatos előírásokra, a transzferárakra, ez utóbbiakat kiemelten követi az adóhatóság.
– Az alkalmazási utasítások megjelenésére várunk, amelyek bizonyos tételek esetében pontosítanak, és mindaddig, amíg ezeket nem hozzák nyilvánosságra, vissza vagyunk fogva. A pénzügyminisztérium ígéretei szerint december közepéig ezek a normák megjelennek. Időközben kormányváltás történt, ami időeltolódást okozhat, de ha január folyamán jelennek meg az utasítások, akkor is végrehajthatók. Tartalmi szempontból nem valószínű, hogy jelentős változásokra, eltérésekre lehet számítani, a médiában megjelentek szerint az új kormány folytatni fogja, amit az előző elkezdett – nyilatkozta az előadást követően lapunknak Moldován Borsos Melinda.
Globális pénzügyi elnyomás: új korszak a fejlett világ gazdaságaiban, ami ránk is hat – erről értekezett Bilibók Botond, a Concorde Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója.
– A pénzügyi elnyomás a megtakarítások jövőbeni értékének a devalvációját vagy a részbeni elértéktelenítését jelenti. Azt, hogy a megtakarítóknak hosszú távon a pénzügyi közvetítő rendszerben – bankokban, biztosítókban – ne biztosítsanak kamatot. Ezt azért próbálja erőltetni a gazdaságpolitika, hogy a megtakarítások is részt vegyenek a gazdasági növekedésben. Nincs különbség a magánszemélyek és a cégek pénzügyi megtakarításai közt ilyen szempontból, a betéti és hitelkamatok között erős összefüggés van. Az alacsonyan tartott kamatok jó válságkezelő módszer, ma nem tudunk jobbat ennél. A korábbi gazdasági válságoknál a válságkezelő módszer a sokkterápia volt, amikor nem nyúltak a kamatokhoz. A sokkterápia szerint csődbe kell engedni a vállalatokat, mindenkinek el kell tűnnie a gazdaság szereplői közül, aki életképtelen, és kell hagyni, hogy újrainduljon ilyen tekintetben a növekedés, a gazdasági átrendeződés. Ez az, amit a mai gazdaságpolitika globálisan nem mer bevállalni, elsősorban szociálpolitikai szempontok miatt. Ehelyett van a pénzügyi elnyomás, vagyis az, hogy minden eszközzel elérni, hogy ne legyenek kamatok. Ez egy komplex módszer, működésének feltétele, hogy a gazdaság szereplői – magánszemélyek, vállalatok – elfogadják a nulla kamatot. Van egy súlyosabb formája, amit még nem tapasztalunk: nincsenek kamatok, s van infláció. A gazdaságpolitikának pedig éppen ez a célja: alacsony kamatok és magas infláció pár évig, ezáltal a nagy adósságállományok reálértelemben leértékelődnek – mondta Bilibók Botond. Lapunk kérdésére hozzátette: a 2008-ban robbant gazdasági válság még várhatóan sokáig tart.
– Ha 2008 után nem lép a gazdaságpolitika, valószínűleg egy nagy recesszió következett volna. A kamatok nem zuhantak le, ezáltal egy stagnáló állapotban vagyunk, és a kockázat az, hogy nem tudni, milyen irányba indulunk el. Az előrejelzés pozitív: a válságból szép lassan ki fog mászni a nagyvilág. De a "szép lassan"-ból a lassan a lényeg, a szép kevésbé.
A rendezvényen bemutatkoztak az RMÜE legújabb tagjai, köztük a Finea, a Knight Frank Románia, az Euro-log Logistics Services Ltd., a Technosam Kft., a Profireklam Kft., a Bioeel Kft. képviselői, röviden ismertetve a cégek tevékenységét.
FLOW is Good Business (FLIGBY) – Csíkszentmihályi Mihály professzor flow-elmélete alapján – címmel Vécsey Bánk, az Aleas Simulations Inc. alapító partnere tartott előadást, majd Csenteri Levente (Combridge) moderálta az Informatikusok az új rocksztárok? című panelbeszélgetést, a konferencia zárómodulját, amelyen a résztvevők – Balázs Endre (Navigator Software), dr. Dávid László (rektor, Sapientia EMTE), Rácz Attila (Magic Solutions Ltd.), Tóth Attila (Creative Instinkt), Simon Mária Tímea(Transindex), Tordai Csongor (Inter Soft Kft.) – olyan kérdésekre kerestek válaszokat, hogy versenyeznek-e az erdélyi városok a gazdaság, munkaerő szempontjából, tud-e megfelelő szakembereket képezni az oktatás, mit kellene az egyetemeken oktatni, hogy megfeleljünk a piaci elvárásoknak, tudunk-e fejlődést generálni? A beszélgetés résztvevői szerint a jövő vállalkozásai az informatikán alapszanak, a szakemberek elvándorlását csak pozitív jövőkép biztosításával lehet megállítani, a vállalkozások részéről ügyfélközpontú szemlélet szükséges, hiánypótló képzésekre van szükség.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
2016. február 26.
Miniszterelnökségi államtitkár: nemzeti érdek a Kárpát-medencei fiatal vállalkozók erősítése
Nemzeti érdeknek nevezte a Kárpát-medencei fiatal vállalkozói réteg megerősítését Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Bukarestben.
Hangsúlyozta, a magyar kormány támogatása azt szolgálja, hogy a fiatal vállalkozók példaképpé válhassanak környezetük és az egész magyarság számára.
Az államtitkár a Romániában jelen levő magyarországi üzletemberek érdekeit képviselő Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) és a bukaresti magyar nagykövetség által közösen szervezett gazdasági konferencián ismertette, áprilisban írják ki a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve keretében meghirdetett 525 millió forint értékű pályázatot. Ezen 40 évnél fiatalabb vállalkozók 3-6 millió forint vissza nem térítendő hitelre pályázhatnak - jegyezte meg.
Az MTI kérdésére elmondta, mintegy 100-120 vállalkozó kaphat támogatást, akik várhatóan már a nyáron hozzájutnak a pénzhez. Hangsúlyozta, azokat is támogatják, akik még nem indítottak vállalkozást, de van ötletük és üzleti tervük.
Az áprilisi kiírás előtt elkezdődik az a 14 helyszínes konzultáció, amelyen kapcsolatba lépnek a pályázat iránt érdeklődő fiatalokkal, hogy közvetlenül is hallják az információkat. Erdélyben a nagyobb városokban tartanak ilyen találkozókat.
Rámutatott: az elmúlt években a magyar kormány sokat tett közjogi értelemben a magyar nemzet újraegyesítéséért. Most egyre fontosabb a külhoni magyarok szülőföldön való boldogulásának elősegítése, mert az egész Kárpát-medencében tetten érhető az elvándorlás.
Hozzátette: azért támogatják a fiatal vállalkozókat, hogy egyre erősebb magyar gazdasága legyen a Kárpát-medencének. Előadásában kifejtette: Erdélyben a gazdaság fejlett Temes, Kolozs megyében, Partiumban Nagyvárad vonzáskörzetében, valamint Dél-Erdélyben Brassó környékén, de ettől a fejlettségtől nagyon leszakadt például Kárpátalja, Vajdaság, de Székelyföld is.
A konferencián Diósi László, az RMÜE elnöke és az OTP Bank Románia vezérigazgatója Románia főbb gazdasági mutatóit ismertette. Megállapította, hogy az ország egyharmada gazdasági fejlettség szempontjából rendkívül leszakadt az általános növekedési ütemtől, ami azt mutatja, hogy az előző román kormányok nem tettek eleget azért, hogy ezekben a régiókban is elősegítsék a befektetéseket. Diósi a román gazdaságról megállapította, hogy természetesen növekszik, és fontosnak nevezte a makrogazdasági stabilitás hosszú távon való megőrzését.
Rámutatott: a befektetőknek általában a bürokrácia, a korrupció és a kiszámíthatatlan jogrendszer miatt vannak fenntartásaik Romániával szemben, ennek ellenére óriási befektetési lehetőségnek nevezte a román a piacot.
Pozitívumként állapította meg, hogy a magyar befektetői közösség az egyik legnagyobb Romániában, és a román-magyar kereskedelmi kapcsolatokban csak 2009-ben volt visszaesés a válság miatt, azóta töretlenül növekszenek. MTI
2016. március 3.
Gazdaságilag is meg kell erősíteni a magyarságot a Kárpát-medencében
A szimbolikus jogszabályok után Magyarország gazdaságpoltikai eszközökkel is tenni akar a szülőföldön boldogulásért - mondta Potápi Árpád államtitkár a bukaresti RMÜE konferencián.
Romániában új növekedési ciklus vette kezdetét, és az elmúlt ciklusokat is figyelembe véve, rendkívül fontossá vált, hogy levonjuk a megfelelő tanulságokat. Következtetéseket kell megfogalmazni a prociklikus és anticiklikus gondolkodásmód alapján: ne adósodjunk el még jobban akkor, amikor már nem kéne, illetve próbáljuk meg a vállalkozásainkat úgy diverzifikálni, hogy abból hosszú távon is kiegyensúlyozott, saját, biztonságos növekedésünk lehessen - mondta Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója a Romániai Magyar Üzleti Egyesületáltal Magyarország Bukaresti Nagykövetségével, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Román Tagozatával és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság bukaresti fiókjával közösen, Bukarestben szervezett üzletember találkozón.
Ha a román gazdaság teljesítményét európai viszonylatban vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy nagyon szép gazdasági növekedésünk volt az uniós átlaghoz viszonyítva - mutatott rá Diósi. Hozzátette: Románia gazdasága természetes módon növekedett ilyen ütemben, ami különösen biztató, hiszen szinte semmi nem történik, ami ezt elősegítené: nincsenek nagy beruházások, nem beszélhetünk az uniós pénzek jelentősebb beáramlásáról, és nagyobb külföldi tőkeberuházásokról sem - fogalmazott a vezérigazgató, aki elmondta, a román gazdaság növekedését jelenleg a belső kereslet növekedése, a fogyasztás fűti.
A vezérigazgató előadásában arra is kitért, hogy bár a megyék egy része szépen kiveszi a részét Románia gazdasági növekedéséből, az ország harmada rendkívüli mértékben leszakadt az általános növekedési tempótól, ezt a változást pedig az ingatlanárak is jól tükrözik. Diósi szerint ez arra hívja fel a figyelmet, hogy az előző kormányok többsége nem sokat tett annak érdekében, hogy olyan fejlesztési programot dolgozzanak ki, amely a déli országrészben, Kovászna megyében, vagy az elmaradottabb területeken befektetőbarát környezetet hozzon létre.
Rámutatott, munkanélküliség tekintetében ugyan látszólag rendkívül jól állunk, hiszen EU-s összehasonlításban a 6,5%-os munkanélküliségi ráta alacsonynak számít, fontos ugyanakkor azt is figyelembe venni, hogy a munkaképes lakosság jelentős része külföldön vállal munkát, illetve nagyon sokan kiesnek a statisztikából. Elmondta, a foglalkoztatottság szerkezete sem mutat túl biztató képet, a lakosság mintegy 30%-a ugyanis mezőgazdaságból él Romániában, de  döbbenetesek azok az adatok is, amelyek szerint az Európai Unióban működő kis családi gazdaságok harmada nálunk található.
Diósi kifejtette, bár önmagában jó hírnek számítana, hogy az elmúlt időszakban növekedtek a munkabérek, de ront az összképen, és rendkívül veszélyes helyzetet teremt, hogy a hazai termelékenység növekedése nem tart ütemet a munkabérek emelkedésével. "Ugyanezt láttuk 2007-ben is, amikor a bérek elaszabadultak, és a termelékenység mögöttük maradt. Akkor ennek nagyon rossz vége lett" - mondta a vezérigazgató.
Diósi szerint problémát jelent az is, hogy az állam nagyon gyengén veszi ki a szerepét a gazdaságépítésből, illetve, hogy a külső befektetők számára rendkívül fontos jogi biztonság is nagymértékű csorbát szenvedett az elmúlt időszakban. Elmondta, a külföldi befektetők körében a túlzott bürokrácia, a korrupció jelenléte, illetve a jogrendszer kiszámíthatatlansága is jelentős kérdőjeleket vet fel. 
Pótápi Árpád: gazdaságilag is meg kell erősíteni a magyarságot a Kárpát-medencében
"Az elmúlt másfél évben radikális váltás következett be a magyar nemzetpolitikában. A szimbolikus jogszabályok meghozatala után ugyanis Magyarország egyre nagyobb figyelmet fordít a szülőföldön való boldogulás elősegítésére, amelyet immár gazdaságpolitikai eszközökkel is támogat. A cél az, hogy csökkentsük, vagy lehetőleg megállítsuk az elvándorlást, ami különböző mértékben, de azért mindenhol jellemző a magyarságra" - mondta Potápi Árpád János magyar államtitkár, aki előadásában Magyarország Nemzetpolitikai Államtitkárságának tevékenységéről is beszámolót tartott. 
Az államtitkár előadásában kitért azokra a határon átnyúló határmenti programokra is, amelyek a magyarság 80%-ának teremtenek lehetőséget arra, hogy az uniós pénzek lehívásába magyar-magyar együttműködés keretén belül tudjanak bekapcsolódni. A kapcsolatrendszer fejlődésében gondot jelenthet ugyanakkor, hogy a közép-erdélyi, illetve a székelyföldi magyarság ezekbe a határmenti programokba nem bevonható - mutatott rá az államtitkár, hozzátette viszont, hogy keresik a módját annak, hogy a Budapesten kiírt pályázatok lehívásába ezeket a térségeket is be lehessen kapcsolni.
Potápi elmondta, a gazdaságélénkítés egyik stratégiai alapillérét továbbra is a szakképzés támogatásában látják, hiszen a Magyarország által felvállalt gazdasági motor szerepet nem tudják teljesíteni, ha a szakemberek mennyisége és minősége nem növekedik. "Az elmúlt években egyre többet beszélünk a duális szakképzés jelentőségéről és megerősítéséről. Magyarország 2016-ban is, akárcsak 2015-ben, 500 millió forintot (mintegy 1,61 millió eurót) fordít konkrét határon átnyúló fejlesztésekre, tanműhelyek felújítására, illetve eszközök beszerzésére" - mondta az államtitkár.
Olti Ágoston: megéri lehetőséget adni a fiatal vállalkozóknak
Olti Ágoston, az OTP Consulting Románia vezérigazgatója a vállalat Bukaresti Műszaki Egyetemmel partnerségben 2015-ben lebonyolított vállalkozásfejlesztési projekjéről számolt be, amely alapvetően a bukaresti és a délvidéki régióra korlátozódott. A projekt keretében 400 személyt, köztük 200 egyetemistát képeztek vállalkozói alapismeretekre. A résztvevőkből 40 új vállalkozó került ki, akik egyenként 10 ezer eurós támogatást kaptak egy üzleti terv verseny részeként új vállalkozás indítására. 
A projekt részeként a 40 kezdő vállalkozás mellett 80 munkahely jött létre. A nyertes cégek között volt 7 informatikai vállalkozás, magas hegyvidéki turizmusban tevékenykedő cég, fogorvosi rendelő, de különböző kreatív szakmák képviselői is. Olti elmondása szerint, amikor a vállalkozásokat kiválogatták, elsősorban azt tartották szem előtt, hogy az üzleti ötlet életképes legyen, és egyedi.
A vezérigazgató kiemelte, a projekt egyik legsikeresebb részének azokat a rendezvényeket tartja, ahol a kezdő vállalkozások egymással találkozhattak, és egymás közt tanultak meg üzletelni. A projekt részeként ugyanis azon túl, hogy tanácsadással segítették a kezdő vállalkozókat, fontosnak tartották, hogy ne csak a POS DRU program keretén belül megnyert 10 ezer eurót adják, hanem hozzásegítsék a kezdő vállalkozásokat az új üzleti lehetőségekhez is.
Olti rámutatott, érdekes tapasztalat volt számukra is, hogy a vállalkozásaik az üzleti tervükben a támogatás jelentős részét fordították marketingköltségekre. "Eleinte szörnyülködtünk a reklámköltségek magas összegén, de később a vállalkozások online jelenléte és sikere is őket igazolta" - mondta. Hozzátette, sajnos a fiatalok még mindig félnek az EU-s forrásoktól és a bürokráciától, hiszen a tapasztaltabb vállalkozók és a média is gyakran nagyon negatív képet mutatnak a támogatásban rejlő lehetőségekről.
Tamás Péter: a magyarság még mindig kiaknázatlan üzleti lehetőség
Magyarnak lenni egy rendkívül jó üzleti lehetőség - hívta fel a figyelmet Tamás Péter, a temesvári székhelyű Tifel vállalat tulajdonosa, aki a romániai magyar üzleti vállalkozások elindulásának buktatóiról, illetve lehetőségeiről tartott előadást. Elmondta, a szórványban, vagy a nyugati országokban élő magyar közösségek nagyon gyakran nem vállalják fel az értékeiket, és nem ismerik fel az ebben rejlő potenciált. "Van bennük egy kis komfortizmus, miszerint egy magyar étterem például a románokat úgysem érdekli. Azt gondolom, ez egy hatalmas tévedés, és egy elszalasztott üzleti lehetőség" - mondta a vállalkozó.
Tamás rámutatott, azért is fontos lenne ezeknek az értékeknek a kiemelése, mert az infrastruktúra fejlődésével nem csupán a külföldről érkező, hanem a belföldi turisták száma is lényegesen növekedni fog. "Erre fel kell készülni. Székelyföldön például nagy előrelépések történtek ebben a tekintetben, egyre több a vendég. A szórványvidékekre azonban ez még talán nem jellemző" - fejtette ki. Hozzátette, nem feltétlen "magyarkodásra" van szükség, hanem egy olyan környezet kialakítására, amely a turizmus szempontjából célravezető lehet.
A networking nem más, mint a tudatos üzleti kapcsolatépítés megfűszerezve azzal, hogy bizalmi alapon, jutalékmentesen egymás kapcsolati hálóját megosztjuk, és ezen erősödünk - emelte ki előadásában Bács Ferenc, a BNI Észak-Kelet Magyarország regionális igazgatója. Rámutatott, az üzleti előrementelt gyakorlatilag nem a kapcsolatok mennyisége, hanem a minősége határozza meg.  Bács Ferenc: a legolcsóbb marketing a névjegykártya
"Nagyon sokan arra koncentrálnak, hogy minél több névjegykártyát gyűjtsenek. Nem ismerik fel, hogy stratégiailag kell összekapcsolniuk magukat erős vállalkozásokkal. Stratégiai partnerségnek pedig azt lehet nevezni, amikor ugyanazt az ügyfélkört több partner más-más szolgáltatásokkal egészíti ki" - mondta Bács. Kiemelte, a kapcsolatok minőségi irányba való elmozdítása azért is nagyon fontos, mert rengeteg felesleges kiadástól kímélheti meg magát a vállalkozó.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Román Tagozatának szerepéről beszélt előadásában Rák János Zoltán, a tagozat titkára. Elmondta, az 1999-ben létrehozott tagozat feladata a kétoldalú gazdasági kapcsolatok erősítése Románia és Magyarország egész területén. Kiemelte, hogy 2012-től minden Magyarországon jegyzett vállalatnak kötelező regisztrálnia a kereskedelmi és iparkamara valamely tagozatához. "A vállalatoknak a regisztrációhoz körülbelül 5 ezer forintos díjat kell fizetniük. Eleinte nehezen fogadták ezt a kötelezettséget, később azonban felismerték, hogy ezért a díjért cserébe az MKIK olyan szolgáltatásokat nyújt, mint a pénzügyi, adózási és hitelezési tanácsadás, üzleti partnerkeresés, illetve pályázatfigyélés" - mondta a tagozat titkára.
Rák János jelentős előrelépésként számolt be arról, hogy a kötelező regisztrációnak is köszönhetően, most már össze tudnak állítani egy olyan adatbázist is, amelyben kategóriákra bontva a tagok meg tudják tekinteni a leendő partnerek vagy ügyfelek adatait. Emellett naprakész információkkal is tudnak szolgálni azokról a területekről, amelyek iránt a tagozat tagjai érdeklődést mutatnak.
Kicsid Attila. Transindex.ro