Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Dinu, Marcel
22 tétel
1993. november 9.
Jeszenszky Géza külügyminiszter nov. 6-7-én kétnapos erdélyi magánlátogatáson vett részt. Nov. 6-án Kézdivásárhelyen jelenlétében leleplezték távoli őse, Túróczi Mózes, Gábor Áron segítőtársa szobrát /Vetró András alkotását/. Kézdivásárhelyen Marcel Dinu külügyi államtitkár köszöntötte a magyar külügyminisztert. Jeszenszky hangsúlyozta, hogy természetesnek kellene, hogy legyen egy-egy rendezvényen való diszkrét, nem hivatalos részvétel. Fontosnak tartotta, hogy a két ország polgárai szabadon utazhassanak egymáshoz. Sajnálkozását fejezte ki egyes román lapok túlzásba vitt vádaskodásai miatt. Találkozott az RMDSZ vezetőivel, Csíkszeredán a város vezetői fogadták, megtekintette a Csíki Székely Múzeumot, majd a csíksomlyói templomban, Nagy Imre festőművész csíkzsögödi emlékházában és Sepsiszentgyörgyön is járt, ahol a városok vezetőivel tartott megbeszélést. Megtekintette Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumot és Sepsiillyefalván a Keresztény Ifjúsági Központot. /Jeszenszky Géza romániai magánlátogatáson. = Kézdivásárhelyen felavatták Túróczi Mózes szobrát. = Magyar Hírlap, nov. 8., Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 9./
1994. március 18.
Mircea Geoana külügyi szóvivő márc. 16-i sajtóértekezletén egy mondatot szentelt annak, hogy márc. 15-én Bukarestben Kelemen András külügyi államtitkár találkozott Marcel Dinu államtitkárral. Kelemen András viszont hazatérve elmondta, hogy Magyarország javasolta, állítsanak fel vegyes bizottságot a kisebbségi problémák áttekintésére, a román fél viszont szeminárium keretében tárgyalna erről a kérdésről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./
1994. július 2.
Jún. 29-én Bukarestben tárgyalt Hárs Gábor, az MSZP nemzetközi titkárságának vezetője, találkozott Marcel Dinu külügyi államtitkárral, Sergiu Cunescuval, a Román Szociáldemokrata Párt elnökével, Nicolae Manolescuval, a Polgári Szövetség Pártja vezetőjével és Oliviu Ghermannal, a kormányon levő Szociális Demokrácia elnökével. Jún. 30-án Emil Constantinescuval, a Demokratikus Konvenció elnökével és az RMDSZ vezetőivel folytatott megbeszélést. A magyar külpolitika nem állít fel sorrendet a szomszédos országokkal való kapcsolat javítása és a határon túli magyarság sorsával való törődés között, mondta Hárs Gábor. A magyar kormány nem vár politikai lojalitást az RMDSZ-től, nem kíván az erdélyi magyarság feje fölött tárgyalni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./
1995. március 7.
Márc. 6-án Bukarestbe érkezett Somogyi Ferenc külügyi államtitkár, aki kétnapos látogatása során találkozik Melescanu külügyminiszterrel és Marcel Dinu külügyi államtitkárral, továbbá aláírja az Emlékeztetőt. /Magyar Nemzet, márc. 7./
1995. március 7.
Márc. 7-én Budapesten folytatódott a román-magyar szakértői tárgyalás. Ezen a napon Somogyi Ferenc külügyi közigazgatási államtitkár Bukarestben aláírta a két ország kapcsolatainak tételes feldolgozását tartalmazó Emlékeztetőt. Somogyi Ferenc megbeszélést tartott Marcel Dinu külügyi államtitkárral, majd Melescanu külügyminiszterrel /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8., Népszabadság, márc. 8./ Dinu államtitkár kiemelte, hogy a két fél hathavonta áttekinti az Emlékeztető megvalósulását. Somogyi Ferenc az MTI kérdésére kifejtette: az Emlékeztető nem tartalmaz határidőket. Az Emlékeztető négy fejezetre tagoltan 55 pontban sorolja fel a kétoldalú kapcsolatok politikai és jogi, gazdasági, illetve kulturális , oktatási és tudományos, valamint konzuli témáit, a megoldandó feladatokat. Az első, politikai és jogi kérdésekre vonatkozó fejezet szerint a két fél folytatja tárgyalásait a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogainak gyakorlását biztosító kétoldalú egyezmények kidolgozása érdekében, együttműködési jegyzőkönyvet írnak alá a két külügyminisztérium között, folytatják a párbeszédet a bizalomerősítő intézkedésekről, támogatják a helyi közigazgatási szervek közötti kapcsolatokat, megkönnyítik részvételüket a regionális és szubregionális együttműködési szervezetekben. Gazdasági téren a felek támogatják a magyar-román gazdasági bizottságra vonatkozó kezdeményezést, a szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló szakértői tárgyalásokat, vegyes vállalatok létesítését, a határ menti együttműködést, közös román-magyar adatbank felállításának lehetőségét, a telekommunikációs kooperációt, tárgyalást kezdeményeznek az állampolgárok vagyonjogi kérdéseiről. Kulturális, oktatási és tudományos téren 17 pont sorolja a tennivalókat, többek között sürgetik az oktatási bizonyítványok kölcsönös elismerését, ösztönzik a cserekapcsolatokat az akadémiák, egyetemek között, a múzeumok, színházak, könyvkiadók, könyvtárak közötti cseréket, a közös könyvkiadást, egymás nyelvének tanulmányozását, támogatják a kulturális és sajtótermékek forgalmát, segítik a levéltári és történelmi kutatómunkát egymás intézményeiben, támogatják kölcsönös megemlékezések megtartását egymás nemzeti ünnepeiről, évfordulóiról, történelmi és kulturális emlékhelyek listáját összeállítják, amelyeknél megegyezést tartanak, támogatják a műemlékvédelmi szervezetek együttműködését, folytatják a párbeszédet az aradi vértanúk emlékműve visszaállításáról. Konzuli téren a határátkelőhelyek bővítéséről tárgyalnak, a román fél Battonya-Turnu és Méhkerék-Nagyszalonta átkelőt fejleszti, a magyar fél pedig a Ártánd-Bors, Gyula-Varsánd átkelőket, megvizsgálják kilenc további határátkelő létesítését, ösztönzik a határ- és vámőrségek együttműködését, támogatják a konzuli képviseletek létesítését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./ Az Emlékeztető szövege folytatásokban megjelent: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10, 11-12, 13, 14./
1995. július 18.
Nem hoztak eredményt a Kijevben lezajlott egyeztető tárgyalások, amelyeket Borisz Taraszjuk külügyminiszter-helyettes és Marcel Dinu külügyi államtitkár vezetett. Az ukrán-román alapszerződés megkötésének legfőbb akadálya, hogy Románia nem hajlandó megerősíteni a két állam határait kijelölő 1961-es szerződést. Marcel Dinu elzárkózott bármilyen nyilatkozattól a Fekete-tengeren levő Kígyó-sziget hovatartozásával kapcsolatban. Kérdésekre válaszolva nem volt hajlandó megerősíteni, hogy a sziget Ukrajna részét képezi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./
1995. szeptember 11.
Szept. 7-10-e között másodszor rendezték meg Arad és Gyula város szervezésében a Kézfogások rendezvénysorozatot, amelyet Gyula lakói kezdeményeztek 1994-ben. A megnyitón, Aradon, beszédet mondtak Marcel Dinu külügyi államtitkár, Szőcs Ferenc bukaresti magyar és Ion Donca budapesti román nagykövet, továbbá a két megye vezetői. Arad polgárai az utolsó pillanatban értesültek a rendezvényről, előző nap este tették ki a plakátokat. A két ország újságíróinak beszélgetésén kiderült, hogy egészen más fogalmakban gondolkodnak. Az Adevarul aradi tudósítója például együtt emlegette Markó Bélát, Tőkés Lászlót, Sütő Andrást Gheorghe Funarral és C. V. Tudorral. A résztvevők szept. 10-én Kisiratosra, a 2000 lakosú, 96 %-ban magyar Arad megyei településre látogattak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 11., 615. sz./
1995. november 2.
Mircea Geoana külügyi szóvivő nov. 1-jei sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Marcel Dinu és Somogyi Ferenc külügyi államtitkárok nov. 2-án Budapesten találkoznak. Ez lesz az első államtitkári szintű találkozó a megbékélési javaslat óta, hangsúlyozta. A Luxemburgból okt. 31-én hazaérkezett Teodor Melescanu külügyminiszter elmondta, hogy az EK-külügyminiszterek összejövetelén találkozott Kovács László külügyminiszterrel. Az államtitkári találkozóról megjegyezte: nem érdemi tárgyalásokról van szó, csupán előzetes tájékozódó megbeszélést folytatnak a megbékélési dokumentumok tartalmáról, e dokumentumok és az alapszerződés viszonyáról. /Népszabadság, nov. 2./
1995. november 6.
Nov. 3-án Budapesten megbeszélést tartott Somogyi Ferenc külügyi államtitkár román kollégájával, Marcel Dinuval. A tanácskozást mindkét fél eredményesnek tartja. Somogyi Ferenc elmondta: megállapodtak abban, hogy a megbékélési javaslat nem helyettesíti az alapszerződést. Marcel Dinu szerint már jövőre megkezdődhetnek a szakértői tárgyalások. A magyar fél elkészíti írásos javaslatát és reményét fejezte ki, hogy az alapszerződés és a megbékélési dokumentum megközelítően egyidőben lép életbe. Marcel Dinu kérdésekre válaszolva az RMDSZ által javasolt megbékélési koncepcióról elmondta: a román kormány azért utasította el, mert egy olyan ember neve fémjelezte /Tőkés László/, aki nem tekinthető teljesen hitelesnek. Somogyi Ferenc erre reagálva kijelentette: miután az RMDSZ legitimitását az Európai Unió is elfogadta, nem lehet megkérdőjelezni sem a szervezet, sem vezetői legitimitását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
1995. november 21.
Bukarestben tanácskoztak az ukrán és a román külügyminisztérium képviselői, azonban nem történt előrelépés: a Kígyó-szigetet mindkét ország magának követeli. Anton Butejko ukrán küldöttségvezető szerint Ukrajna azt jogszerűen örökölte a volt Szovjetuniótól, Marcel Dinu, a román delegáció viszont jelezte: ezt a területet a Szovjetunió kikényszerített megállapodással szerezte meg Romániától. Megállapodtak abban, hogy 1996 januárjában kormányfői szintű találkozót rendeznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./
1996. február 2.
"Külügyi szóvivői sajtóértekezleten ismertették a február elején sorra kerülő román-magyar diplomáciai találkozókat. Marcel Dinu külügyi államtitkár meghívására febr. 12. és 14. között munkalátogatást tesz Bukarestben Somogyi Ferenc, magyar külügyminisztériumi közigazgatási államtitkár. A megbeszéléseken a román-magyar megbékéléssel kapcsolatos dokumentumokról lesz szó, közölte Sorin Ducaru szóvivő. Febr. 1-2-án román-magyar konzultációkra kerül sor Bukarestben az 1995. márciusában államtitkári szinten aláírt Emlékeztető megvalósításáról. Az Emlékeztető 55 pontban rögzítette a román-magyar kapcsolatok különböző területein kitűzött feladatokat, célokat. - A külügyi szóvivő "rendkívül érdekesnek" nevezte a bukaresti ukrán nagykövet nyilatkozatát a Kígyó-szigettel kapcsolatos román-ukrán vitáról. Sorin Ducaru üdvözölte azt, hogy az ukrán fél elismeri a vita jogi jellegét és annak lehetőségét, hogy közösen a hágai bírósághoz forduljon a két ország. /Külügyi tájékoztató a román-magyar és a román-ukrán alapszerződésről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./ Az ukrán-román alapszerződés megkötése elé akadályok tornyosulnak, Kijev ugyanis ragaszkodik a jelenlegi határok sérthetetlenségének kimondásához, Bukarest viszont a Molotov-Ribbentrop paktum elítélését akarja belevenni a szerződés szövegébe. További vitát jelent a Kígyó-sziget hovatartozása. Amennyiben nem sikerül megegyezni, akkor a sziget ügyét át lehet adni a hágai nemzetközi bíróságnak, Melescanu felvetésének megfelelően, jelentette ki Volodimir Vaszilenko, az ukrán küldöttség vezetője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./"
1996. február 9.
"Febr. 9-én Bukarestben megkezdődött a román Helsinki Bizottság által szervezett, "A román-magyar viszony helye az euro-atlanti integrációs folyamatban" című kétnapos konferencia. A román, illetve a magyar kormány részéről megjelent Marcel Dinu, illetve Szent-Iványi István külügyi államtitkár, továbbá több magyarországi politikus, illetve kutató, szakértő, így Molnár Gusztáv, a Teleki László Közép-Európai Geopolitikai Kutatóintézet munkatársa, Bíró Gáspár, az ENSZ és az ET szakértője, továbbá más országok szakértői. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 9., 715. sz./ A konferencián Gellért Kiss Gábor, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának elnöke és Németh Zsolt Fidesz-képviselő, bizottsági tag is részt vesz. /Magyar Nemzet, febr. 9./"
1996. február 12.
A magyar-román kapcsolatokat és a folyamatban levő tárgyalásokat tekintette át Bukarestben, Teodor Melescanu külügyminiszterrel és Marcel Dinu államtitkárral febr. 10-én tartott megbeszélésein Szent-Iványi István politikai államtitkár, aki a romániai Helsinki Bizottság által szervezett szemináriumra érkezett a román fővárosba. A magyar kormány érdekelt a szerződés aláírásában, állapította meg Szent-Iványi István. Magyarország azt várja, hogy bizonyos konkrét lépések történjenek, ezzel nem kellene megvárni a tárgyalások lezárását. Fontos, hogy legyen párbeszéd az RMDSZ és a román kormánytényezők között, tette hozzá az államtitkár. Melescanu szerint ilyen kapcsolatok már léteznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
1996. február 14.
Somogyi Ferenc magyar és Marcel Dinu román államtitkár febr. 13-án Bukarestben tárgyalt az alapszerződésről és a román-magyar megbékélési dokumentumokról. Megbeszélésükön kitűzték az esedékes kétoldalú szakértői tárgyalások időpontját. Somogyi Ferenc Melescanu külügyminiszterrel, majd Iliescu elnökkel is tárgyalt. A román államelnök megerősítette, hogy törekednek a megoldásra. Iliescu közölte, hogy előzőleg Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélést. A sajtóértekezleten Somogyi Ferenc államtitkár közölte, hogy a német-francia megbékélési folyamat egyik kezdeményezésének mintájára a két ország fiataljai közötti kapcsolatot ösztönző alapítványt hoznak létre. Az államtitkár elmondta, hogy a két ország magyar, illetve román kisebbségének képviselői továbbra sem vesznek részt a tárgyalásokon, mert a román fél szerint erre nincs szükség. Ugyanakkor Somogyi Ferenc fontosnak nevezte a normális kommunikáció helyreállítását a román kormány és a magyar kisebbség képviselői között. Sorin Ducaru külügyi szóvivő azt hangsúlyozta, hogy román részről megvan a szándék, a politikai akarat és a politikai támogatás a szerződés megkötésére. /Eljutnak a konkrétumokig Somogyi Ferenc bukaresti tárgyalásai. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15., Magyar Nemzet, febr. 14./
1996. február 14.
Febr. 13-án Richard Holbrooke az amerikai külügyi államtitkár-helyettes a kormány és a román politikai pártok képviselőivel, köztük Frunda György szenátorral reggelizett. Frunda György szenátor a munkareggelin elmondta: aggodalommal tölti el az RMDSZ-t, hogy az utóbbi öt évben nemhogy törvényi orvoslást ért volna el a magyar kisebbség jogainak elérésében, hanem jogai leszűkítése történt, bizonyíték rá a tanügyi törvény, vagy a szenátusban vitatott párttörvény. Az RMDSZ támogatja Romániának az euroatlanti szervezetekbe való integrálódását és az alapszerződés aláírását, ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy Románia teljesítse vállalt kötelezettségeit. A találkozón Marcel Dinu államtitkár kifejtette: a fő gond az, hogy az RMDSZ és a magyar fél a kollektív jogokat, az autonómiát szorgalmazza. Frunda György leszögezte, hogy a kollektív jogok csupán egy jogi megfogalmazás, és az adott kollektív jogok hiányában nincs biztosítva a kisebbségi identitás megőrzése. Például az anyanyelv használata, amely lehet ugyan egyéni jog, de ha nincs meg párhuzamosan az ezt lehetővé tevő kötelezettségvállalás az állam részéről, akkor ez a jog nem ér semmit. Richard Holbrooke válaszában kiemelte, hogy a kisebbségi probléma megoldása a román többség érdeke is. /Sz. K.: Csak ígérgetnek... Frunda György szenátor nyilatkozik a Szabadságnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
1996. augusztus 13.
Aug. 13-14-én Bukarestben államtitkári szintű konzultációt tartanak az alapszerződésről és a megbékélési dokumentumokról, közölte Sorin Ducaru román külügyi szóvivő, a magyar delegációt Somogyi Ferenc, a románt Marcel Dinu államtitkár vezeti. A függőben levő kérdések között vannak a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak kérdésköre. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./ Aug. 13-án Bukarestbe utazik Somogyi Ferenc, az integrációs ügyekkel foglalkozó címzetes államtitkár. A Népszabadságnak elmondta: a román félnek az 1201-es ajánlással az volt a kifogása, hogy ezt túlságosan tágan lehet értelmezni. Kovács László külügyminiszter tavalyi bukaresti látogatásakor elhangzott egy javaslat, ezt követte Melescanu külügyminiszternek a közelmúltban elküldött szövegjavaslata. Ez összhangban van a korábbi magyar javaslattal, így elfogadható. Németh Zsolt /Fidesz/ szerint meglepetéssel fogadták Horn Gyula miniszterelnök bejelentését, miszerint küszöbön áll az alapszerződés, hiszen az ellenzék semmiféle tájékoztatást nem kapott arról, hogy elmozdulás történt volna a román álláspontban. Németh Zsolt leszögezte: a személyi jogon alapuló kulturális autonómia elve elfogadhatatlan leszűkítése az autonómiának. Ha az alapszerződésben erről lesz szó, akkor az szemben áll a Fidesz és az RMDSZ álláspontjával. Pártja nem tekinthet el attól, hogy az alapszerződés csakis az RMDSZ egyetértésével jöhet létre. /Népszabadság, aug. 13./ Gyakorolt-e nyomást a Nyugat szomszédainkra, kérdezte a Népszava munkatársa Somogyi Ferenc államtitkártól, aki elismerte, valóban érvényesült egyfajta közvetett ráhatás. /Népszava, aug. 13./
1996. augusztus 14.
Az aug. 13-i román lapok Budapest kényszerű visszakozásáról és Bukarest szempontjából kedvező amerikai nyomásról beszélnek. A Cronica Romana szerint az 1201-es ajánlás kompromisszumos értelmezése kizárja az etnikai alapú területi autonómiát és a kisebbségi kollektív jogokat. Somogyi Ferenc és Marcel Dinu államtitkár aug. 13-án tárgyaltak Bukarestben. /Népszabadság, aug. 14./ A román lapok szerint Bukarest győzelméről van szó, Budapest meghátrált. /Magyar Hírlap, aug. 14./
1996. augusztus 15.
A Somogyi Ferenc magyar és Marcel Dinu román külügyi államtitkár vezette aug. 13-i és 14-i bukaresti tárgyalás utáni közös sajtótájékoztatón a két fél bejelentette, hogy szakértői szinten elkészült a román-magyar alapszerződés végleges szövege. Minden kérdésben sikerült megállapodásra jutni. A jövő héten Budapesten újból találkozó lesz, de ezen már csak a két nyelvi változatot vetik egybe. Az államtitkárok szerint az aláírásra szeptember első felében kerülhet sor. Marcel Dinu elmondta, hogy tárgyaltak az ún. megbékélési dokumentumok előkészítéséről is. Dinu szerint ezt a jelentős előrelépést az tette lehetővé, hogy a magyar fél jelezte: elfogadta az Európa Tanács 1201-es ajánlásának értelmezésére vonatkozó román javaslatot. Somogyi Ferenc megerősítette, hogy sikeresen zárták le ezt a tárgyalási fordulót, gyakorlatilag megállapodtak az alapszerződés szövegében. Magyar részről nem kényszerültek a korábban képviselt elvek feladására. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./ Somogyi Ferenc a Népszabadságnak elmondta, hogy az ET 1201-es ajánlásának közös értelmezése abban áll, hogy a dokumentum nem tartalmazza az etnikai alapú autonómia és a kollektív jogok biztosítását. /Népszabadság, aug. 15./ Frunda György szenátor, az RMDSZ államelnök-jelöltje a román Medifax hírügynökségnek nyilatkozott: attól fél, hogy az alapszerződés aláírása a tervezett formában kedvezőtlen lehet az RMDSZ számára. Az a kitétel, hogy nem fogadják el a kollektív jogokat, olyan autonóm struktúrák el nem ismeréséhez vezethet, mint amilyen az RMDSZ Szövetségi Küldöttek Tanácsa. Ez arra késztethet bizonyos pártokat, hogy kérjék az RMDSZ SZKT betiltását. Frunda rámutatott arra, hogy az alapszerződésnek tartalmaznia kell a romániai magyar közösség jogait, s e jogok között meg kell adni a területi autonómiát. A területi autonómia nem etnikai jellegű, hanem a helyi területi közösségek autonómiája, ami feltételezi az illető területen többségben élő nemzeti kisebbségek sajátos jogait, mint például az anyanyelv használatát a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, kétnyelvű feliratokat, anyanyelvi iskolákat és egyebeket, mondotta. /Új Magyarország, aug. 15./ Kolumbán Gábor, Hargita megye tanácselnöke úgy vélte, hogy a választások előtt hivatalban levő kormánnyal nem ajánlatos szerződést kötni. Borbély Ernő székelyföldi politikus szerint a romániai magyarság számára lényeg a kollektív jogok feltételek és magyarázatok nélküli elfogadása. /Magyar Nemzet, aug. 15./
1996. augusztus 22.
Funar, a kisebbik kormánypárt, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke aug. 21-én Bukarestben háromórás megbeszélést folytatott Marcel Dinuval, a román tárgyalóküldöttség vezetőjével. Funar szerint a román tárgyalófél túllépte mandátumát az 1201-es ajánlás elfogadásával. Funar leszögezte, pártja nem lesz tagja annak a kormánynak, amely jelenlegi formájában aláírja az alapszerződést. /Magyar Hírlap, aug. 22./
1996. augusztus 22.
"Mindkét fél sikerének és jelentős politikai nyereségének minősítette az alapszerződés véglegesítését Marcel Dinu államtitkár, aki a román küldöttséget vezette a múlt heti bukaresti tárgyaláson. Elhangzott kritikaként, vetette fel Blága Sándor, hogy az alapszerződés hatékony alkalmazása nem lehetséges, mert ehhez Romániában szűk a helyi közigazgatás jogköre. Marcel Dinu ezt visszautasította, szerinte ez a "a román törvénykezéssel kapcsolatos gyakorlati ismeretek hiányáról árulkodik. Az ország alkotmánya határozza meg az elvet, melynek alapján a helyi közigazgatási egységekben a közigazgatás a helyi autonómia elvén és a közszolgáltatások decentralizációján alapul." /Blága Sándor: Az alapszerződés politikai nyereség - nyilatkozta lapunknak Marcel Dinu államtitkár. = Népszabadság, aug. 22./ "
1996. augusztus 28.
"M. Lengyel László visszatekintett az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokra. A "külön kisebbségi megállapodás" javaslatát az 1995. febr. 20-23-i bukaresti szakértői fordulón utasította el végleg a román fél. 1995. júl. 21-én tette le Bukarestben Kovács László külügyminiszter azt a kompromisszumos javaslatot, amelynek román átirata érkezett meg 1996 augusztusában Melescanutól. Itt a három ENSZ-, EBESZ- és ET-dokumentum aláírásai szerepeltetésének mikéntjéről volt szó. Horn Gyula miniszterelnök utasítására az eredetileg elképzelt tárgyalási menetet fölborítva Bukarestbe utazott az integrációs ügyek mellől ideiglenesen visszaszólított Somogyi Ferenc államtitkár, aki megállapodást kötött partnerével, Marcel Dinuval. /Népszabadság, aug. 28./"
1996. október 30.
Románia és a Moldovai Köztársaság között speciális, privilegizált kapcsolatok fejlődnek, állapította meg a kisinyovi román nagyköveti posztot átmenetileg ellátó Marcel Dinu, aki megtartotta külügyi államtitkári posztját. A közös szellemi és kulturális tér szentesíti a realitásokat. A nagyfeszültségű vezetékek összekapcsolását tervezik. Románia a kapcsolatokat fejleszti, Moldova részéről ezt még nem mindenütt tapasztalható. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./