A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) több tagja is méltatlankodott amiatt, hogy a képviselőház ápr. 7-én a testület mandátumának hatról négy évre történő csökkentéséről döntött. Mircea Dinescu úgy nyilatkozott, hogy a kormánypárt burkolt célja a CNSAS „kellemetlen” tagjainak az eltávolítása. „A hatalom nem szívesen lát engem, Horia Roman Patapieviciet vagy Andrei Plesut a testületben. Ha eltávolítanak bennünket, akkor a kormánypárt és a Nagy-Románia Párt ellenőrizné a CNSAS-t, és így könnyen manipulálhatják majd a szekusdossziékat”. Csendes László, a CNSAS RMDSZ által delegált tagja hangsúlyozta, erről mindeddig csupán a képviselőház védelmi bizottságában született döntés, a végső szó a parlamenté. /A PSD „megtisztítaná” a CNSAS-t? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

Andrei Plesu és Mircea Dinescu bejelentették, hogy lemondanak a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) vezetőségében betöltött tisztségükről az ellen tiltakozva, hogy a bizottság úgy döntött Corneliu Vadim Tudor nem dolgozott a politikai rendőrségnek, noha a titkosszolgálatoktól kapott dokumentumok ennek az ellenkezőjét bizonyítják. A CNSAS vezetőségének ülésén nyolcan vettek részt és újra megvitatták a Nagy-Románia Párt elnökének ügyét. A résztvevők közül négyen, Mircea Dinescu, Andrei Plesu, Horia Roman Patapievici és Claudiu Secasiu arra szavaztak, hogy Vadim Tudor a politikai rendőrségnek dolgozott, amint az kiderül a Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ kapott dokumentumokból is. A vezetőség másik négy tagja, köztük Csendes László ez ellen szavazott. Gheorghe Onisoru, a bizottság elnöke, akinek a szavazata végül eldöntötte a Tudor-átvilágítás sorsát, arra szavazott, hogy Tudor nem volt tagja volt a politikai rendőrségnek. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: az RMDSZ megvonja támogatását Csendestől, ha az átvilágító bizottság rendelkezésére álló dokumentumok alapján bebizonyosodik, hogy Vadim Tudor mégis a politikai rendőrség aktív tagja volt. /B.T.: CNSAS: C.V. Tudor nem volt besúgó. Plesu és Dinescu kiléptek az átvilágító testületből. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

,,A romániai demokrácia sorsáért aggódó románok és magyarok felháborodással értesültek arról, hogy a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) vezetőségében RMDSZ-es szavazat segítette Corneliu Vadim Tudort ,,ártatlanságának”, besúgástól mentes, tiszta múltjának bizonyításához” – áll az MPSZ közleményében. A Tulit Attila alelnök által jegyzett dokumentum szerint a magát demokratának és magyar érdekeket képviselőnek valló RMDSZ újból elárulta a demokrácia és a magyarság érdekeit egyaránt, amikor az említett bizottságban az általa delegált tag sz Andrei Plesu, Horia-Roman Patapievici, Mircea Dinescu és Claudiu Secasiu megalapozott álláspontjával, mely szerint C. V. Tudor a kommunista rezsim politikai rendőrségének dolgozott. ,,A helyhatósági választások idején Markó Béla jelentette ki, hogy aki Kolozsváron Smaranda Enache asszonyra szavaz, az Funarra szavaz. Ezek után nyugodtan kérdezhetjük: aki most Markóra szavaz, az Vadimra szavaz?” – teszi fel a kérdést az MPSZ alelnöke. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) vezetősége azt kívánja, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) adja át az egykori politikai rendőrség teljes irattárát, nem a 12, hanem 25 kilométernyi dossziét, nyilatkozta Gheorghe Onisoru, a CNSAS elnöke. Mircea Dinescu, az átvilágító testület tagja azzal vádolta az SRI-t, hogy a CNSAS képviselői nélkül kiválogatta az átadásra váró dossziékat. – Az RHSZ most is rejteget bizonyos iratcsomókat, hogy védje az egykori besúgókat és szekustiszteket – tette hozzá Mircea Dinescu. /A CNSAS a Szekuritáté teljes irattárát kéri. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./

A Szekuritáté által szemmel tartott embereket a Román Hírszerző Szolgálat is megfigyelte – közölte a sajtóval Mircea Dinescu. Ileana Malacioiu ismert román költőnő iratcsomójában 1989 utáni feljegyzések is voltak, olvasható a bukaresti Evenimentul Zilei lapban. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./ A Román Hírszerző Szolgálat a forradalom után is folytatta a kommunista ellenes személyek nyomon követését, írta a Cotidianul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

A Pallas–Akadémia könyvkereskedés üzleteinek áprilisi sikerlistáját 200 eladott példánnyal Nyírő József Kopjafák című regénye vezeti. Második helyen is egy Nyírő-kötet, az Isten igájában áll. A sorban Mircea Dinescu Szentségekből bukásra szatírakönyve, Marosi Ildikó: Kis/Harag/Könyv című kötete és Kovács András Ferenc Szabadvendége következik /Nyírő a Pallas-lista élén. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./

Zajos tetszésnyilvánítása kísérte Mircea Dinescu Szentségekből bukásra című szatírakötetének Budapesten, a Kossuth Klubban történt bemutatóját. A szatírákat és pamfleteket először maga a szerző olvasta fel románul, majd a közönség a fordító, Váli Éva magyarításában élvezhette a rövid írásokat. A szerzőről és kötetéről Göncz Árpád volt köztársasági elnök mondott laudációt. /Vincze Ferenc, Budapest: Szentségekből bukásra – Budapesten is. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./

Csendes László, a Szekuritáté Arhívumát Átvilágító Bizottság magyar tagja joggal bírálta a Cotidianulban megjelent, Markó Béláról szóló cikket, elfogadhatatlan hírlapi kacsának tartva azt. Csendes László a 2004. évi általános választások előtt hatalmas botrányt okozott, amiről több ízben nyilatkozott, de hitelesen felmentetni magát egy alkalommal sem sikerült. Akkor a felügyelőbizottságban az ő szavazata döntötte el, hogy Corneliu Vadim Tudor megkapja a ,,tiszta” voltát bizonyító iratot, s ne legyen akadálya a választásokon való indulásának. Akkor Andrei Plesu, Horia-Roman Patapievici és Mircea Dinescu a bizottság rendelkezésére álló iratai alapján igennel szavazott, vagyis arra, hogy Tudor együttműködött a szekuval, Csendes meg nemmel. Ennek a szavazatnak hála Corneliu Vadim Tudor bejutott pártjával együtt a parlamentbe, ma a szenátus alelnöke, az SZDP legmegbízhatóbb szövetségese. Az RMDSZ-ből Frunda György szenátor akkor kivizsgálást ígért, de az ügynek semmiféle következménye nem lett. Különben épp az RMDSZ-nek lenne a feladata, hogy magyar kutatócsoportok dolgozzák fel a szekus irattár magyar vonatkozásait. /Simó Erzsébet: Az RMDSZ csendes embere. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./

Bemutatta bizonyítékait Emil Constantinescu volt államelnök a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság előtt. A volt államfő néhány héttel korábban azzal vádolt több politikust, köztük Traian Basescut: annak ellenére, hogy a különböző átvilágításokon nem akadtak fenn, 1989 előtt együttműködtek a Szekuritátéval. Az ülés végén Mircea Dinescu, a bizottság képviselője kifejtette: előfordulhat, hogy a bemutatott bizonyítékok tükrében újrakezdik Basescu átvilágítását. Az exelnök összeállított továbbá egy névsort, amelyen azoknak a személyeknek a neve szerepel, akiket a bizottságnak ki kell hallgatnia, ha meg akarják tudni az igazat arról, hogy kollaboráns volt-e Basescu, vagy sem. /Újrakezdhetik Basescu átvilágítását. Constantinescu bemutatta bizonyítékait utódja múltjáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

Emil Constantinescu volt államfő felvetette, hogy újra kell vizsgálni Basescu államfő múltját, mivel alapos a gyanú, hogy együttműködött a Szekuritátéval. Más politikusokat Constantinescu azzal vádolt meg, hogy a Szekuritáté állományába tartoztak. Stolojan nevét hozta fel példaként, és sürgette a volt kormányfő, Adrian Nastase múltjának kivizsgálását is. Constantinescu szerint Stolojant azért is kellett a rendszerváltozás utáni két esztendőben megtartani a pénzügyminisztérium élén, mert korábban ő volt a Szekuritáté valutatranz­akcióiért felelős egységének a vezetője, és így egyedül ő ismerhette bizonyos pénzek útját. Ezen pénzek után azóta is nyomoznak. Stolojan nem reagált a súlyos vádakra. Basescu elutasította Emil Constantinescu vádjait. Mircea Dinescu, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács tagja kijelentette: ,,igen-igen kérdéses, hogy bármelyik volt szekustiszt hajlandó lenne Basescu kapcsolatairól beszélni, s bátorságuk lenne az államfő múltjának feltételezhetően sötét oldaláról is nyilatkozni”. Kérdéses, hogy négyéves államelnöki ténykedése alatt Constantinescunak lett volna módja és lehetősége minden politikus múltjának átvilágítására, ezt miért nem tette meg? /Bogdán László: A múlt árnyéka. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./

“A nagy kérdés az, hogy a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságba (CNSAS) jelölt új tagokban mekkora lesz majd a működési készség és beszélhetünk-e majd valódi leleplezési folyamatról” – nyilatkozta Eckstein Kovács Péter, a szenátus jogi bizottságának elnöke azután, hogy a parlament két házának jogi bizottsága együttes ülésen hallgatta meg a CNSAS-ba jelölt tizenegy személyt. A jogi bizottság egyik jelöltet sem utasította el. Traian Basescu elnök sokak meglepetésére Dragos Petrescu történészt, Calin Popescu-Tariceanu kormányfő pedig az első hazai szekustörvény megalkotóját, Constantin Ticu Dumitrescu volt szenátort jelölte a testületbe és annak élére. Az RMDSZ újból jelölte Csendes Lászlót. Mircea Dinescu kifejtette, a CNSAS tagja akar maradni, mert a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) a testület rendelkezésére bocsátotta a volt szekuritáté archívumának 80 százalékát. Eddig a szekusdossziék mintegy 5 százalékát vizsgálták át. Dinescu elégedetlen amiatt, hogy a SRI nemzetbiztonsági okokra hivatkozva mintegy 110 ezer dossziét nem volt hajlandó átadni. /G. G.: Véleményezték a CNSAS leendő tagjait. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

Traian Basescu államfő elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint befolyásolta volna a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ elnökségének megválasztását és Constantin Ticu Dumitrescu félreállítását. „Egy alaptalan, demagóg és felelőtlen kampány indult, amely szerint az államfő nem kívánja a Szekuritáté leleplezését” – jelentette ki Basescu. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő, PNL-elnök kijelentette, hozzáállás-változtatást vár a koalíciós partner PD-től a CNSAS ügyében. A Demokrata Párt nem volt hajlandó eleget tenni annak a felszólításnak, hogy vonja meg Corneliu Turianu CNSAS-elnöktől a politikai támogatást, és kérje fel a visszalépésre. A CNSAS-dolgozókkal a civil társadalom számos jelentős képviselője is szolidaritást vállalt. Az intézményhez jött többek között Ana Blandiana költő és Mircea Toma, az Academia Catavencu vezetője is. Az átvizsgáló testületből Csendes László, Mircea Dinescu, Constantin Ticu Dumitrescu és Octavian Secasiu beadványt juttatott el a parlament alsóházához. Ebben felhívják a figyelmet, hogy sérült a testület vezetőségének megválasztási procedúrája, mivel egy testületi tag – a demokraták által jelölt és a CNSAS alelnökévé választott Dan Lazea – nem szavazott szabadon. Az átvilágító testület több tagja szerint Dan Lazea-ra a szavazás napján valakik akkora nyomást gyakoroltak, hogy a fiatal politikus, miután vélhetően Ticu Dumitrescu helyett Corneliu Turianura szavazott, azonnal beadta lemondását, és azóta senki nem tud róla semmit. /Gujdár Gabriella: Koalíciós kenyértörés következik? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

A Bolyai Kezdeményező Bizottság által szervezett román-magyar értelmiségi találkozó, melynek az lett volna a célja, hogy a kolozsvári magyar egyetem Babes-Bolyain belüli autonómiájának ellenzői elmondhassák az ellenérveket, Bíró Béla szerint kudarcba fulladt. A kezdeményezés ellenzői ugyanis testületileg távol maradtak a találkozótól. A magyarbarátságukról közismert román értelmiségiek, Smaranda Enache, Dinu Zamfirescu, Gabriel Andreescu mellett mindössze a volt szociáldemokrata tanügyminiszter Ecaterina Andronescu jelent meg a találkozón. A román értelmiség hangadó képviselőit: Octavian Palert, Andrei Plesut, H.-R. Patapievici-et, Emil Hurezeanut, Cristian Tudor Popescut, Alina Mungiut nem érdekli a kérdés, beérik a hatalom által érvényesített elutasítással. Még Mircea Dinescu sem jött el. Az sem kizárt, hogy román szempontból a legjobb stratégia az elhallgatás. Bíró Béla hiányolta azokat, akik magyar részről különvéleményt fogalmaztak meg, főként Cs. Gyimesi Évát. /Bíró Béla: Sikeres kudarc. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

Dan Voiculescuról, a Konzervatív Párt elnökéről a Szekuritáté Levéltárát Átvilágító Bizottság (CNSAS) megállapította, hogy együttműködött a Szekuritátéval. Sergiu Andon konzervatív párti képviselő, védőügyvéd óvást juttatott el a CNSAS-hoz. Szerinte az általa bemutatott dokumentumokból kiderül, hogy Voiculescu ártatlan. Mircea Dinescu, a testület tagja kifejtette: „Andonnak meg kellene húznia magát, nem más, mint egy kommunista ügyész, a Scinteia szerkesztője volt, hiába tetszeleg most a nemzeti hős szerepében.” /I. I. Cs.: Sergiu Andon egyre sejtelmesebb. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

A konzervatívok ki akarják zárni Mircea Dinescut a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságból (CNSAS). Szerintük a költő esetében összeférhetetlenség áll fenn, mert a Voiculescu-ügyben a döntés nyilvánosságra hozatal előtt nyilatkozott. Sergiu Andon, Dan Voiculescu ügyvédje kijelentette: a konzervatív pártelnök pihenő szabadságának letöltése után csak abban az esetben jelenik meg a bizottság előtt, ha Dinescut kizárják a testületből. Mircea Dinescu erre reagálva elmondta: az, amit Andon tesz nem más, mint „kisstílű ügyvédi tyúklopás”. Leszögezte: a CNSAS tagjait nem lehet kizárni, mert őket a parlament nevezte ki. /Konzervatívok Dinescu ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

A tiszta tollak mozgalom tisztázni kívánja, kik azok a mértékadó tollforgatók, akik a Ceauescu-rezsimben együttműködtek a Szekuritátéval. Cazimir Ionescu, az Átvilágító Bizottság szóvivője elmondta, hatszázezernél több iratcsomót kell megvizsgálniuk, ebből négyszázezer politikusét, s kétszázezer egyéni kérelmet. A munka volumene oly nagy – jelentette ki a szóvivő -, hogy az igényeknek öt-hat év alatt tehetnek csak eleget. Dacára annak, hogy 93 kutatóval bővült a státusuk, a krónikus irodahiány miatt alkalmazásuk kérdéses. A tiszta tollak akciót kezdeményező Victor Roncea és a Ziua lap sem erkölcsi, sem emberi biztosítékot nem nyújt arra, hogy ötletük mögött nem áll valamiféle manipuláció. Mircea Dinescu szerint a politikusok iratcsomóinak kutatását akarják ezzel lassítani. Victor Ronceának, a tiszta tollak élharcosának magyarellenes, rasszista cikkei ellen a MÚRE alig egy hónapja erélyesen tiltakozott. Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója azt nyilatkozta, hogy jelenleg minden szerkesztőségben legalább egy-két, ha nem több fedett titkosszolgálati ügynök dolgozik. /Simó Erzsébet: Lássuk az igazságot! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./

Mircea Dinescu, a Szekuritaté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) tagja bejelentette, hogy az első szállítmányban 28 politikussal kapcsolatos dosszié került át az átvilágító bizottsághoz. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) színeit képviselő Ion Stan bizottsági tag szerint a titkosítási kötelezettség feloldása diszkriminatív. Ugyanakkor egyetért az akták hozzáférhetővé tételével. Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor korábban jogi aggályainak adott hangot az LVT-döntésével kapcsolatban. Szerinte erről a kérdésről a parlament plénumának kell döntenie. /Nincs egyetértés a politikus-aktákról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

Több csoport alakult ki a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságban (CNSAS). A radikális csoport tagjai – az elnök Claudiu Secatiu, Mircea Dinescu és Constantin Ticu Dumitrescu – az iratok teljes felderítését akarják, és szigorú intézkedések foganatosítását azokkal szemben, akik együttműködtek a Szekuritátéval. A mérsékeltek – Cazimir Ionescu (SZDP), Csendes László (RMDSZ) és Corneliu Turianu (DP) – az együttműködés árnyaltabb elemzését kívánják, Laurentiu Tanase (SZDP), Florin Chirisescu (SZDP), Dragos Petrescu (az államelnök jelöltje) a láthatatlanok csoportjába tartozik, míg Constantin Buchet, a Nagy-Románia Párt képviselője az Onisoru idejében meghonosodott gyakorlatot szeretné folytatni, tudósított az Evenimentul Zilei című bukaresti lap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./

Számos politikust hallgatott ki a Szekuritáte Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS), többen megjelentek azok közül a parlamenti képviselők és szenátorok közül, akiknek 71 névből álló listáját múlt héten tette közzé Csendes László, az átvilágító bizottság tagja. Állításuk szerint saját elhatározásból álltak a kihallgatás és a dossziék átvilágítása elébe, minthogy nincs takargatnivalójuk. Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor elmondta, hogy a Szekuritáté üldözöttjének, és nem együttműködőjének tartja magát. Mircea Dinescu, az átvilágító bizottság tagja hangsúlyozta: különbséget kell tenni a Szekuritátéval együttműködők típusai között. Szerinte Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke együttműködött a Szekuritátéval. Dinescu szerint vannak olyanok, akik együttműködtek a Szekuritátéval, mert megfélemlítették, zsarolták őket, vagy homoszexuálisként a börtön helyett vállalták a „szerződést az ördöggel”, de nem végeztek politikai, rendőri tevékenységet. /Elkezdődött a CNSAS-zarándoklat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

Lavinia Sandru, a Nemzeti Kezdeményezés Párt (PIN) alelnöke a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságtól (CNSAS) „szerzett” dokumentumokat mutatott be a sajtónak, amelyek bizonyítják, hogy Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt /PRM/ elnöke 1989 előtt politikai rendőrségi tevékenységet folytatott. A bemutatott dokumentum Aron Bordea szekus vezérőrnagy jelentése Vadim Tudor és Mihai Bandac festőművész találkozójáról. A politikus a sajtó rendelkezésére bocsátotta azt az 1983. februári keltezésű levelet is, amelyet Corneliu Vadim Tudor Nicolae Ceausescunak írt. Ebben egyebek közt hűségéről biztosítja az ország teljhatalmú urát. „Fiúi tisztelettel, Vadim Tudor” – zárul a levél. A PRM elnöke azonnal reagált a vádakra és bejelentette, az „elhangzott képtelenségekért” bepereli Lavina Sandrut, és 20 milliárd lejes erkölcsi jóvátételt kér. A politikus Cosmin Gusát, a PIN elnökét és Mircea Dinescut, a CNSAS tagját sejti a támadás hátterében. Szerinte Gusa és Dinescu kétségbeestek amiatt, hogy a Külügyi Hírszerző Szolgálattól (SIE) az átvilágító testülethez jutott iratok szerint Vadim Tudor határozottan elutasította az együttműködést a Szekuritátéval. Mircea Dinescu szerint az ügyészségnek eljárást kell indítania a PRM elnöke ellen, aki korábban kijelentette: „engedjétek hozzám jönni a szekusokat”. /Cs. P. T.: Lavinia Sandru: Vadim besúgó volt. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

Újratárgyalja a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) Corneliu Vadim Tudor ügyét. Erre azt követően kerül sor, hogy a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) is eljuttatta az átvilágító bizottsághoz a birtokában levő négy politikus-dossziét, ezek közül az egyik további adatokat tartalmaz a nagy-romániás pártvezérről. Száz autóbusznyi, 10 000 ember mozgósításával fenyeget Corneliu Vadim Tudor, akik majd kidobják Mircea Dinescut az átvilágító bizottság székházának ablakán. Nagy-Románia Párt elnöke felháborodását azok a sajtókommentárok vívták ki, amelyek szerint újabb bizonyítékok érkeztek a kémelhárítástól szekus múltjára vonatkozóan. A Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/ több egykori titkosrendőrség tisztjeiről készült iratcsomót is átküldött az átvilágító bizottságnak. Az Evenimentul Zilei lap értesülései szerint az átadott dossziék közül az egyik Adrian Paunescué, akit állítólag Vadim Tudorhoz hasonló módon akartak beszervezni. Marius Oprea történész, miniszterelnöki tanácsos információi szerint egy másik ismert politikus, Rodica Stanoiu volt igazságügy-miniszter is ügynök volt, ő Paula fedőnév alatt jelentett. Elmondása szerint a volt szociáldemokrata tárcavezető legalább száz egykori szekustisztet foglalkoztatott a minisztériumban. /Sz. K.: Újabb politikus-dossziék az átvilágító bizottságnál. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

A rendőrség rendben találta az átvilágító bizottság két képviselőjének, Mircea Dinescunak és Cazimir Ionescunak az elszámolását, de továbbra sem tisztázódott két egykori és egy jelenlegi bizottsági tag helyzete. Név szerint a testület volt elnökéről, Gheorghe Onisoruról, Aurel Picuról és a testület jelenlegi tagjáról, az RMDSZ jelöltjéről, Csendes Lászlóról van szó. A vizsgálat kiderítette, hogy a szolgálati kiszállások során a szóban forgó személyek nem számoltak el hiteles iratokkal bizonyos pénzösszegeket. Csendes László a sajtóból szerzett tudomást a személyét ért vádról. Egyáltalán nem lepődik meg ezen a helyzeten, hiszen 2002-ben például azzal gyanúsították meg, hogy aláásta Románia nemzetbiztonságát. – Megpróbálnak megfélemlíteni, és bizonyos körök megkísérelnek sarokba szorítani, hogy ne merjünk olyan döntéseket hozni, amelyeket a lelkiismeretünk diktál – mondotta Csendes László. /Kivizsgálják az átvilágító bizottság költekezését. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

Frunda György szenátor közölte, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ legutóbbi ülésén megállapította, hogy ő nem működött együtt a politikai rendőrséggel. A Gandul napilap úgy tudja: a szenátor esetében döntését a CNSAS nem egyhangúlag hozta meg, ketten – Mircea Dinescu és Constantin Ticu Dumitrescu – tartózkodtak a szavazáskor. Lavinia Sandru, a Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) alelnöke hevesen támadta a CNSAS legutóbbi döntéseit. Szerinte az átvilágító testület és a pártok vezetői között alku született bizonyos politikusok „tisztára mosásáról”. A PIN alelnöke úgy tudja: az első „tisztára mosandó” csomagban Frunda György (RMDSZ), Cristian Radulescu (PD), Serban Mihailescu (PSD) és Marcu Tudor (PRM) szerepel. „Vannak olyan politikusok, akik pletykából élnek meg, mert másképp nem tudnak érvényesülni” – kommentálta Sandru kijelentéseit Frunda György. Lavina Sandru információit cáfolták a demokraták is. /Cs. P. T.: Frunda nem volt besúgó. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

Mircea Dinescu, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ tagja elmondta: kérni fogja a bizottsági gyűlések nyilvánossá tételét, hogy azokon részt vehessen a sajtó, valamint a televízió. Abban az esetben, ha nem fogadják el javaslatát, lemond bizottsági tisztségéről – hangsúlyozta. A bizottság tagjai az őket kinevező pártok befolyása, nyomása alatt vannak, emiatt határozataik sok esetben szubjektívek. Szerinte egyetlen megoldás az iratcsomóknak az internetes közlése. /Dinescu lemondással fenyeget. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

A szekuritátés dossziék tanulmányozása, ismert politikusok, közéleti személyiségek besúgó múltjának, és egyre több iratcsomónak a nyilvánosságra hozása vitát, ellentmondást vált ki a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ tagjai között is. Mircea Dinescu, a bizottság tagja javasolta a bizottsági gyűlések nyilvánossá tételét. Dinescu megemlítette Frunda György szenátor esetét is, amikor ő tartózkodott a szavazástól. Cazimir Ionescu bejelentette, hogy az iratcsomókat nem hozhatják nyilvánosságra az interneten, mivel a törvény tiltja. /(i): /Forr a hangulat az átvilágító bizottságban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

Sütő Andrást írótól búcsúztak október 7-én Marosvásárhelyen családtagjai, pályatársai, tisztelői. A ravatal mellett székely ruhás ifjak álltak díszőrséget. Az író ravatalánál a Vártemplom zsúfolásig megtelt, rengetegen álltak az udvaron. Dr. Csiha Kálmán nyugalmazott református püspök az írót Isten gyertyájának nevezte, amelyet „elfújt a betegség kavargó szele”. Rámutatott: „ő világított a diktatúra idején, a börtönök mélységein is”. Markó Béla, a RMDSZ elnöke hangoztatta: „Nagyon fáj a magyar kultúra hatalmas átka és áldása, hogy nem elég nagyot alkotni, zseniálisan kezelni a nyelvet, mert ráadásul tettekben is nagynak kell lenni, nem csak szóban”. Sütő András nemcsak a „könyvtárszobák csendjében” élte életét jó könyveket írva, hanem cselekvéseiben is sokat tett a magyarságért. „Sorsa erdélyi sors. Könnyű is, nehéz is, kanyargós is néha, szerették is sokan, bántották is méltatlanul néhányan, de végül útjáról nem lehetett letéríteni”. Megszenvedett, vagyis hiteles életút volt az övé – mondta a szónok, úgy fogalmazva, hogy az elhunyt író mindvégig hitt abban: lehetséges a nemzeti egység. „Sütő András nem áldozat volt elsősorban, hanem közösségének egyik kiemelkedő szellemi vezetője, aki nehéz helyzetben is a helyén maradt, és erőt tudott adni nekünk”, mondta. Az 1990-es marosvásárhelyi konfliktusra Markó így fogalmazott: „melyik nemzet fogadná el költőjétől rajtunk kívül, hogy maga is kimenjen a harctérre, hogy páratlan szép szavú írója gyertyás-könyves tüntetés élén menetel, majd a bajban is legelöl már-már életével fizet rövid szabadságáért?”. Ilyen naiv, lelkes, szenvedélyes, önmagához kegyetlen nemzet a magyar, és ennek a nemzetnek a lelkét fejezte ki drámában, prózában, esszében Sütő András. Csoóri Sándor úgy fogalmazott: Sütő András Illyés Gyulához méltó rangon magát a magyar nyelvet tette alkalmassá arra, hogy a földből az égig érő tilalmak ellenére fájdalmainkat, haragunkat, apokaliptikus sérelmeinket elmondhassuk. Sütőt fiatal korában megérintette a szocialista romantika, előtte is kinyílt a politikai tér, de minél előbbre jutott, élményei annál riasztóbbakká váltak. „Félárbócra leengedett tekintete hozzásegítette őt ahhoz, hogy ne vitesse magát tovább újabb és újabb szelekkel, és megtörtént a felébredés. A kisebbségi magyar író önkéntes feltámadása megélénkítette az egész Kárpát-medencei magyar irodalmat” – mondta Csoóri. Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke beszédében hangsúlyozta: elvesztettünk ugyan egy csodálatos embert, egy nagyon nagy alkotót, de az ad erőt, hogy nem ment el közülünk; itt maradt örökül életműve, emberi és írói magatartása. Mircea Dinescu költő azt fejtegette: Sütő András életművére nemcsak a magyar, de a román irodalom is joggal büszke lehet. Görömbei András debreceni irodalomtörténész „a magyarság égtartó emberének” nevezte az elhunyt írót. Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar PEN-klub elnöke is azt a gondolatot bontotta ki, miszerint Sütő András nemcsak irodalmi műveivel, szép szavaival, de személyes áldozatvállalásával is példát mutatott. A temetésen részt vett a Szili Katalin vezette magyar parlamenti küldöttség, jelen volt ugyanakkor a magyar művészeti és tudományos közélet számos neves képviselője, így Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. /Gyertya volt a diktatúra ködös éjszakáiban. Több ezren kísérték utolsó útjára Sütő Andrást. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Csoóri Sándor így búcsúztatta: „A történelem a Te kérdéseidre válaszol majd, András. Ahogy a vértanúkéra szokott mindig. Tizenhat év óta még sosem írtam le, hogy Te nemcsak sebesültje voltál egy gyalázatos eseménynek, hanem a vértanúja is. Egy lassított, késleltetett sorsú vértanúja. A szemüregben megrekedt szemcsonkban fejlődött ki a gyilkos melanoma, amely sokáig hóhérkodott Veled, mint Hunyadi Lászlóval a fekete ruhás bakó.” /Lokodi Imre, Bakó Zoltán: Végső búcsú Sütő Andrástól. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

A Mugur Ciuvica által vezetett Politikai Felderítések Csoportja (GIP) megállapította: az államfő hazudott, amikor azt állította, hogy nem működött együtt a Szekuritátéval. Ciuvica szerint a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) döntése – miszerint Traian Basescu nem működött együtt a volt titkosszolgálattal – alapjául a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) azon dokumentumai szolgáltak, amelyek az államfő dossziéjának megsemmisítéséről tettek bizonyságot. Az iratokból kiderül, hogy Basescu a Szekuritáté ügynöke volt 1972–1979 között. A Rendőri Kivizsgálási Csoport azt kérte Basescutól, hogy tegye közzé a szekus múltját igazoló iratokat, hiszen az államfő korábban megígérte: ha létezik Basescu-ügynökdosszié, nyilvánosságra hozza. Ciuvica elmarasztalta az SRI-t, mivel 2004-ben letagadta az ügynökdosszié megsemmisítéséről szóló jegyzőkönyv létét. /Megsemmisítették Basescu szekus dossziéját? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./ Mircea Dinescu átvilágítóbizottsági tag szerint nem rendelkeznek olyan iratokkal, amelyek arról tanúskodnának, hogy Basescut behálózta a volt titkosszolgálat. Dinescu kifejtette, Basescu neve valóban szerepel egy olyan listán, amely a Tengerészeti Akadémia tizenhat diákjának nevét tartalmazza, a többiekkel ellentétben azonban az államfőnek nem volt kódneve, és egyetlen olyan dokumentum sem létezik, amit aláírt volna. /Barta Zoltán: Megsemmisítették Basescu szekusdossziéját? = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./

Mircea Dinescuval és Constantin Ticu Dumitrescuval tárgyalt november 7-én Liviu Turcu egykori külügyi hírszerzési vezető, aki a napokban tizenkét román politikust vádolt meg azzal, hogy együttműködött a volt Szekuritátéval. Mircea Dinescu kijelentette, az egykori hírszerzővel ugyanazon az oldalon harcolnak, és mindkettőjük számára a legfontosabb az, hogy „teljes és megcsonkítatlan információk kerüljenek napvilágra”. Turcu tájékoztatta őket arról, hogy több olyan katonai egység létezik, ahol megtalálhatók a volt titkosszolgálat archívumai a maguk teljességében, és nem megcsonkítva, ahogyan azt a SZITOB rendelkezésére bocsátották. Az egykori hírszerzőtől azt is megtudták, hogy a Szekuritáté archívuma elektronikus formában is megtalálható. Constantin Ticu Dumitrescu keményen bírálta a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) új vezetőségét mondván, hogy nem „jó szándékú”. A sajtó képviselőinek olyan kartotékokat mutatott be, amelyekről a legfontosabb információkat kitörölték mielőtt elküldték volna azokat az átvilágító bizottságnak. /(p): Turcu az átvilágító bizottság tagjaival találkozott. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

Cozmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának (PIN) elnöke az egyik kereskedelmi televízióban kijelentette, hogy Kozsokár Gábor és Aspazia Cojocaru alkotmánybírósági tagok a Szekuritáté ügynökei voltak. A PIN elnöke szerint ezt egyesek zsarolásukra is felhasználhatják. Gusa szerint a Szekuritáté irattárát vizsgálók bizonyítékokkal is rendelkeznek erről. Kozsokár Gábor /1989 előtt ügyész, majd az RMDSZ szenátora (1990–1998) volt, az RMDSZ jelölte alkotmánybírónak 1998-ban, mandátuma az idén jár le/ határozottan cáfolta a vádat. Soha nem is kapott semmilyen jelzést, pedig őt átvilágították. Mircea Dinescu költő, az átvilágítók /CNSAS/ tagja azt nyilatkozta, hogy Kozsokár Gábor neve soha nem merült fel az ügynöki múltat vizsgálók előtt. A CNSAS-on belüli források közölték: Kozsokár Gábor érintettsége soha nem merült fel, de Aspazia Cojocaru már korábban megkapta a végzést, miszerint politikai rendőrségi tevékenységet folytatott. Aspazia Cojocaru elismerte, hogy két jelentést írt a szekunak, de hangsúlyozta: nem önkéntesen írta a jelentéseket, kényszerítették erre. /Kozsokár és Cojocaru ex-ügynökök? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Április 12-én nyílik a XIV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a budapesti Kongresszusi Központban. Mintegy huszonöt országból érkeznek szerzők és kiállítók a fesztiválra. Romániát a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó, a csíkszeredai Corvina Könyvesház, a marosvásárhelyi Romániai Magyar Könyves Céh (ezen belül a ProPrint, a Kriterion, a Mentor stb. könyvkiadók) képviselik, de a romániai Kulturális és Vallásügyi Minisztérium is helyet biztosít az erdélyi kiadóknak. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó új könyveit a szerzők jelenlétében mutatja be a fesztiválon. /Bertha Zoltán: Erdélyiség és modernség, Egyed Ákos: A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig, Kántor Lajos: Reményik Sándor – a mítosz és az erdélyi valóság, Kozma Mária: Szarvassá vált, Nagy Miklós Kund: Míg a magnó összekapcsolt, Pomogáts Béla: Függetlenség és felelősség, Magyar ezredforduló, Tömöry Péter: Erdélyi anekdotika, Mircea Dinescu: Szegek, ebek, szúró darazsak. / /Könyvek nemzetközi seregszemléje Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./