Buldózer az adósoknak?„Papír-magyarok” Kőröspatakon
„A cigány téma világszerte tabu téma! Mindenki óvakodik, fél tőle, ám a passzív hozzáállásnak hosszú távon nem lesz jó vége. Ha nem teszünk megfelelő lépéseket, akkor fölösleges székely zászlóról, román-magyar konfliktusról szónokolni, mert a cigányok időközben, szép csendesen mindent elfoglalnak” – jelentette ki Kisgyörgy Sándor, Sepsikőröspatak polgármestere, aki szavait szigorú intézkedésekkel is alátámasztaná.
Sepsikőröspatakon a tanács tulajdonában lévő, kéthektárnyi területet törvénytelenül foglalta el, és a mai napig jogtalanul használja számos cigány család. Idén márciusban, Kisgyörgy Sándor polgármester szorgalmazására, közel 160 családdal (ez közel 800 főt jelent) kötöttek bérbeadási szerződést.
– Ez egy zárt közösség, nem keverednek másokkal, így bevándorlásról sem lehet beszélni, csupán hirtelen megugró születési számokról. Például 2013-ban 29 gyermek született a községben (Kálnokon és Kőröspatakon), ebből 26 cigány származású. Az elhalálozás ennek a fordítottja: 24 haláleset történt, közülük 4 volt cigány – magyarázta a polgármester.
Csütörtökön küldték ki az utolsó felszólítást, amelyben jelképes összeget (négyzetméterenkénti 10 banit évente, plusz területadót) követelnek a „szerződéses felektől”.
– Ez a legnagyobb tévedés Romániában, hogy jogot adunk, de nincsenek kötelezettségek. A felszólítás elégedetlenséget keltett, mivel eddig be volt dobva a gyeplő. Nem akarok vádaskodni, de elődömnek szavazóbázist jelentett ez a közösség – részletezte.
Kérdésünkre, hogy elődje példájára miért nem kezeli szavazóbázisként a közösséget, a polgármester kifejtette: ha ebben az ütemben és formában megy tovább a dolog, akkor Kőröspatak halálra van ítélve. Már most fényes nappal lopni küldik a kiskorúakat, pár hét leforgása alatt magának az elöljáró feleségének a járművét is kétszer fosztották ki, egyszer a verda ablakát törték be méretes kővel. A rendőrség mindkét alkalommal elkapta a tetteseket, ám útjukra eresztette, mivel kiskorúak.
– Múlt hét elején Árkoson három, Kőröspatakon két helyre törtek be az említett cigánygyermekek. Pár év múlva agresszívebbek, bátrabbak lesznek – panaszolta Kisgyörgy.
A fizetési határidő augusztus 31-e (erre jön még 30 nap türelmi idő), aki nem fizeti ki a családonkénti 30–40 lejt, illetve nem használja ki a törvény adta 10 napos „terület-felszabadítási” időt, annak lerombolják az illegálisan felhúzott házát. Ottjártunkkor Dima Ilona éppen a polgármesteri hivatal előtt közmunkázott: szerinte az összeget ki lehet fizetni, ő már törlesztett is.
– Félnek az emberek attól, hogy lebontják a házaikat, ezért fizetnek – magyarázta.
A cigányasszony optimizmusát a Cigánydombon (Fenyőalján) már nem mindenki osztotta. Egyszerre kiabálták bánatukat. A legégetőbb a „sarc”, sokan betegségükre hivatkozva szabadulnának a kifizetése alól, akadt, aki nyomban „leváltaná” a polgármestert, de hallatszottak józan hangok is, akik csupán arra voltak kíváncsiak, hogy fizetés esetén lerombolják-e a házaikat. Ha a gyermekek egy adott közösség lelki tükrei, akkor tanulságos volt a búcsúzás utáni pillanat: két suhanc udvariasan, mosolyogva elköszönt, aztán, amikor úgy hitték, hogy már senki nem figyel rájuk, utánunk köptek.
Tinca Teddy, Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)