Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Diacov, Dumitru
4 tétel
2013. december 2.
Moldova nem kér az egyesülésből
Moldovai politikusok szerint a chişinăui politikai helyzet destabilizálására alkalmasak Traian Băsescunak a Románia és a volt szovjet tagköztársaság esetleges egyesüléséről tett kijelentései.
A román államfő a bukaresti közszolgálati televíziónak a napokban adott interjúban úgy vélekedett: a NATO- és EU-csatlakozás után Románia következő nagy célja az kell legyen, hogy egyesüljön a Moldovai Köztársasággal. „Amikor egy népnek lehetősége van az egyesülésre, nem fog lemondani erről, a vér nem válik vízzé. Senki nem mondja, hogy ennek azonnal meg kell történnie, de Romániának felkészülten kell várnia azt a pillanatot, amikor a moldovaiak is akarják az egyesülést” – jelentette ki Băsescu, akinek állásfoglalását Bukarestben is bírálatok érték. Victor Ponta kormányfő például közölte, ő is támogatná ezt a célt, ha Moldovában minden román egyesüléspárti lenne, de a dolgok szerinte nem így állnak, az államfő „értelmetlen és ésszerűtlen” nyilatkozata pedig a moldovai kommunisták politikai pozícióját erősíthetik.
Ugyanezt a véleményt osztják az Európa- és románbarát chişinăui kormánykoalíciót alkotó pártok képviselői is. Dumitru Diacov, a moldovai Demokrata Párt tiszteletbeli elnöke szerint az unió feszegetése az ellenzéki kommunisták malmára hajtja a vizet, egyúttal kényes helyzetbe sodorja a moldovai kormánypártokat. „A román elnök önzésről tett tanúbizonyságot, kijelentését ugyanis csak saját és politikai pártja érdekében tette. Közben viszont nyilatkozatával azt kockáztatta, hogy destabilizálódik a moldovai politikai helyzet, holott az európai integrációs folyamatban nekünk éppen stabilitásra van szükségünk” – állapította meg Diacov. Vlad Filat volt miniszterelnök, a kormányzó demokrata-liberális párt elnöke úgy vélekedett, Băsescu nyilatkozata a moldovai kommunistáknak és Oroszországnak kedvez.
Iurie Leancă moldovai kormányfő az Európai Unió vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozóján ugyanakkor leszögezte: hazája számára az uniós integráció a prioritás, és a 4,5 millió lakosú Prut menti ország nem készült fel egy Romániával történő esetleges unióra. „Uniós csatlakozása után Moldova a közös európai gazdasági és kereskedelmi térség tagja lesz, ahol nincsenek belső határok. Számunkra ez a követendő célkitűzés, nem a Romániával történő egyesülés” – jelentette ki Leancă pénteken, miután a litván fővárosban – grúz kollégájához hasonlóan – aláírta az EU illetékeseivel a társulási és szabad kereskedelmi megállapodást. Különben a vilniusi csúcsról Bukarestbe jövet Traian Băsescu rövid kitérő erejéig látogatást tett Chişinăuban, gratulálva moldovai kollégájának, Nicolae Timoftinak ahhoz, hogy a Prut menti ország elindult az EU-ba vezető úton. Kettejük közös sajtótájékoztatóján azonban nem került szóba a két ország egyesülésének kérdése.
Közben a bukaresti IRES közvéleménykutató-intézet szombaton közétett felmérése szerint a román állampolgárok háromnegyede támogatja a román–moldovai uniót, 63 százalékuk pedig egyetért Băsescu ezt szorgalmazó kijelentéseivel. Mindemellett a megkérdezettek egyharmada úgy véli, hogy a Pruton túliak többsége nem híve az egyesülésnek. (A felmérés pénteken, 1132 felnőtt korú román állampolgár megkérdezésével készült).
Másrészt az ukrajnai Odesszából származó, a kilencvenes években Kolozsvárt letelepedett Vasile Ernu író, publicista a hét végén a Digi 24-nek elmondta, a moldovai állampolgárok túlnyomó többsége az önálló államiság híve. Ernu a hírtelevíziónak úgy vélekedett, a bukaresti vélekedéssel ellentétben a Pruton túli ország lakosságának kevesebb mint tíz százaléka támogatja a Romániával való egyesülést, és szerinte körülbelül ugyanennyien pártolják az Oroszországgal történő uniót.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)
Moldovai politikusok szerint a chişinăui politikai helyzet destabilizálására alkalmasak Traian Băsescunak a Románia és a volt szovjet tagköztársaság esetleges egyesüléséről tett kijelentései.
A román államfő a bukaresti közszolgálati televíziónak a napokban adott interjúban úgy vélekedett: a NATO- és EU-csatlakozás után Románia következő nagy célja az kell legyen, hogy egyesüljön a Moldovai Köztársasággal. „Amikor egy népnek lehetősége van az egyesülésre, nem fog lemondani erről, a vér nem válik vízzé. Senki nem mondja, hogy ennek azonnal meg kell történnie, de Romániának felkészülten kell várnia azt a pillanatot, amikor a moldovaiak is akarják az egyesülést” – jelentette ki Băsescu, akinek állásfoglalását Bukarestben is bírálatok érték. Victor Ponta kormányfő például közölte, ő is támogatná ezt a célt, ha Moldovában minden román egyesüléspárti lenne, de a dolgok szerinte nem így állnak, az államfő „értelmetlen és ésszerűtlen” nyilatkozata pedig a moldovai kommunisták politikai pozícióját erősíthetik.
Ugyanezt a véleményt osztják az Európa- és románbarát chişinăui kormánykoalíciót alkotó pártok képviselői is. Dumitru Diacov, a moldovai Demokrata Párt tiszteletbeli elnöke szerint az unió feszegetése az ellenzéki kommunisták malmára hajtja a vizet, egyúttal kényes helyzetbe sodorja a moldovai kormánypártokat. „A román elnök önzésről tett tanúbizonyságot, kijelentését ugyanis csak saját és politikai pártja érdekében tette. Közben viszont nyilatkozatával azt kockáztatta, hogy destabilizálódik a moldovai politikai helyzet, holott az európai integrációs folyamatban nekünk éppen stabilitásra van szükségünk” – állapította meg Diacov. Vlad Filat volt miniszterelnök, a kormányzó demokrata-liberális párt elnöke úgy vélekedett, Băsescu nyilatkozata a moldovai kommunistáknak és Oroszországnak kedvez.
Iurie Leancă moldovai kormányfő az Európai Unió vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozóján ugyanakkor leszögezte: hazája számára az uniós integráció a prioritás, és a 4,5 millió lakosú Prut menti ország nem készült fel egy Romániával történő esetleges unióra. „Uniós csatlakozása után Moldova a közös európai gazdasági és kereskedelmi térség tagja lesz, ahol nincsenek belső határok. Számunkra ez a követendő célkitűzés, nem a Romániával történő egyesülés” – jelentette ki Leancă pénteken, miután a litván fővárosban – grúz kollégájához hasonlóan – aláírta az EU illetékeseivel a társulási és szabad kereskedelmi megállapodást. Különben a vilniusi csúcsról Bukarestbe jövet Traian Băsescu rövid kitérő erejéig látogatást tett Chişinăuban, gratulálva moldovai kollégájának, Nicolae Timoftinak ahhoz, hogy a Prut menti ország elindult az EU-ba vezető úton. Kettejük közös sajtótájékoztatóján azonban nem került szóba a két ország egyesülésének kérdése.
Közben a bukaresti IRES közvéleménykutató-intézet szombaton közétett felmérése szerint a román állampolgárok háromnegyede támogatja a román–moldovai uniót, 63 százalékuk pedig egyetért Băsescu ezt szorgalmazó kijelentéseivel. Mindemellett a megkérdezettek egyharmada úgy véli, hogy a Pruton túliak többsége nem híve az egyesülésnek. (A felmérés pénteken, 1132 felnőtt korú román állampolgár megkérdezésével készült).
Másrészt az ukrajnai Odesszából származó, a kilencvenes években Kolozsvárt letelepedett Vasile Ernu író, publicista a hét végén a Digi 24-nek elmondta, a moldovai állampolgárok túlnyomó többsége az önálló államiság híve. Ernu a hírtelevíziónak úgy vélekedett, a bukaresti vélekedéssel ellentétben a Pruton túli ország lakosságának kevesebb mint tíz százaléka támogatja a Romániával való egyesülést, és szerinte körülbelül ugyanennyien pártolják az Oroszországgal történő uniót.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)
2014. január 17.
A gagauzok nem kérnek Romániából
A Moldovai Köztársaság Romániával történő egyesülésének ötlete a függetlenség kivívására készteti a Gagauz Autonóm Tartományt. A február elejére kiírt referendumot Chișinău nem ismeri el, a gagauzok azonban nem tágítanak. A gagauz autonómia új választás előtt áll.
Népszavazást írt ki február 2-ra a Gagauz Autonóm Tartomány 35 tagú parlamentje, a Népgyűlés (Halk toplușut). A referendumon arra kell választ adnia amintegy 150 ezer szavazóképes gagauz polgárnak, hogy a Moldovai Köztársaság függetlenségének felbomlásával az autonóm terület kilép-e a moldáv államkeretből, és ezzel független állammá válik.
A chișinăui fennhatóság alatt álló, az autonóm terület fővárosában, Komratban működő járásbíróság elutasította a Népgyűlés referendum-kiírását, törvénytelennek minősítve azt. A bírói érvelés szerint az ország egyetlen régiója sem kérheti különválását a Moldovai Köztársaságtól: erre a moldáv alkotmány nem ad lehetőséget. Ezzel szemben a gagauzok azzal érvelnek, hogy a terület autonóm státusát kimondó, törvényerőre emelkedett 1994-es autonómiastatútum egyik cikkelye világosan fogalmaz: amennyiben a Moldovai Köztársaság – függetlenségét elveszítve – Romániához csatlakozna, a Gagauz Autonóm Tartomány kérheti függetlenedését az országtól. A törvény elfogadásakor a chișinăui parlament ígéretet tett arra, hogy a gagauzok által kért klauzulát bevezetik az ország alaptörvényébe, ez azonban ma is hiányzik a Moldovai Köztársaság alkotmányából. Sem a komrati gagauz parlament, sem a tartomány végrehajtó szerve, a gagauz kormány – élén Mihail Formuzal báskánnal (kormányzóval, portrénkon) – nem fogadták el a bíróság döntését, és folytatják az előkészületeket a február 2-i referendum megszervezésére. A „szakadár” gagauzok akcióját Chișinău nem nézi tétlenül: a moldáv főváros legfelsőbb ügyészsége bűnvádi eljárást indított a népszavazást szervező gagauz vezetők ellen.
A Románia-barát moldvai kormánykoalíció nagyobbik pártja, a Demokrata Párt tiszteletbeli elnöke, Dumitru Diacov a Szabad Európa Rádiónak adott interjújában úgy fogalmaz: „engem egyaránt aggaszt a Băsescu-féle álláspont – aki az egyesüléssel akarja számunka elhozni a boldogságot, illetve az erre válaszlépésként adott gagauz autonómiareferendum”. Traian Băsescu folyamatosan visszatérő moldáv–román egyesülési elképzeléseit azonban a Moldovai Köztársaság elnöke, Nicolae Timofti is támogatná, legalábbis erről nyilatkozott december elsejei bukaresti látogatásán a román közszolgálati televízióban.
A moldvai kormányzó pártok háza táján azonban távolról sem egyértelmű a Romániával való egyesülés szándéka, mint ahogy – a közvélemény-kutatások tanúsága szerint – a lakosság többsége is az ország függetlenségének megőrzése mellett az európai uniós integrációt látná szívesebben. A két világháború közötti román megszállásra emlékező gagauzok azonban nem várnak tétlenül: a választásokra készülő Népgyűlésben nem csak a Romániával való egyesülés gondolatát utasítják el, hanem – az utcai tüntetések nyomására – a szovjet utódállamok által életre hívott Vámunióhoz csatlakoztatnák Gagauziát. Közben a választások előtti kemény politikai harc idénye is elkezdődött a tartományban: tavaly ősszel a Népgyűlés menesztette Mihail Formuzal kormányzót, akit többek között azzal vádoltak meg, hogy nem lépett fel erélyesebben a Gagauziát térdre kényszerítő moldvai gazdasági intézkedések ellen. Kormányzói feladatait a választásokig ügyvezetőként ellátó Formuzal a moldvai kormánypártot, a demokratákat vádolja beavatkozással. A kormányzó szerint legmagasabb szinten is tetten érhető Chișinău keze, amely mindent elkövet az autonóm tartomány gazdasági ellehetetlenítéséért.
Az autonóm régió története
A Gagauz Autonóm Tartomány története a Szovjetunió bomlásának idejére nyúlik vissza. 1990 és 1994 között a gagauz közbeszéd a független Gagauz Köztársaságról szólt: a térségbeli nagy átrendeződések idején a gagauzok más lehetőséget nem láttak céljaik kivívására. Chișinău és Gagauzia székhelye, Komrát között az első években semmiféle párbeszéd nem folyt. A moldvai parlament és a kormány azt mondta: önálló Gagauzia nem létezik, így nincs miről tárgyalni. Hasonló elutasításra talált a transznisztriai orosz közösség önállósodási törekvése is, ahol ez véres háborúba torkollott. Két évvel ezelőtti gagauziai riportutunk során gaguz politikusok elmondták: számukra elfogadhatatlan volt a háborús forgatókönyv, és ezt egyértelművé tették Chișinău számára is. A moldáv politikusok tanultak a transznisztriai példából, és kétoldalú tárgyalássorozat végén az akkor uralmon levő kormánypártok – a pro-román pártok kemény tiltakozása ellenére – 1994-ben törvényben ismerték el Gagauzia autonómiáját.
Az immár húsz éve önálló döntéshozó és végrehajtó szervvel rendelkező Gagauz Autonóm Terület az éppen hatalmon levő moldvai kormánypártok viszonyulása miatt hol barátibb, hol ellenséges viszonyban áll Chișinăuval. Az autonóm terület gazdasági boldogulása sokban függ a régióba érkező és az onnan útra induló áruk és szolgáltatások vámilletékétől, amit a moldvai főváros oszt vissza Komratnak. Az autonóm tartomány által kezelt helyi adók és illetékek mellett ez a régió legfontosabb pénzforrása, e körül van a legtöbb vita. Hiába szabályozza a visszaosztást a Chișinăuban megszavazott autonómiastatútum, Formuzal kormányzó szerint a tartomány még egyetlen évben sem kapta meg az őt megillető teljes összeget.
Az autonóm terület lakóinak 86 százaléka gagauz: az 1848 négyzetkilométeren elterülő Gagauzia 3 városában és 23 falujában összesen 164 ezer ember él. Többségük fő tevékenysége a mezőgazdaság: gabona-, zöldség- és gyümölcstermesztés, bortermelés és állattartás a régió legfontosabb jövedelemforrása. A főleg törökországi befektetéssel felépült élelmiszer-ipari vállalatok immár feldolgozzák a helyi nyersanyag jelentős részét, és a régió az eddiginél sokkal több készterméket exportál.
Török eredetű nép lévén, az ortodox vallású gagauzok Törökországgal ápolják a legszorosabb kapcsolatot: a török államfők az elmúlt két évtizedben többször is ellátogattak Gagauziába. A második fő külföldi partner Oroszország, amely több régiójának egyetemén tanulhatnak ingyenesen gagauz diákok. Gagauzia fővárosában, Komratban is működik egyetem: a moldvai oktatási minisztérium finanszírozásában működő gagauz egyetemen orosz, gagauz és román nyelven folyik a mintegy kétezer diák oktatása.
Az autonóm Gagauzia mind gazdaságilag, mind kulturálisan sajátos utat járt be az elmúlt két évtized alatt, a nehéz moldvai gazdasági helyzet miatt azonban az autonóm területen sem jobb az életszínvonal, mint az ország más részein. A gagauz vezetők tovább gyengítenék a Moldovától való gazdasági függőséget: az esetleges román csatlakozástól való félelmen túl a mostani népszavazásnak ez az egyik legfontosabb tétje.
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár),
A Moldovai Köztársaság Romániával történő egyesülésének ötlete a függetlenség kivívására készteti a Gagauz Autonóm Tartományt. A február elejére kiírt referendumot Chișinău nem ismeri el, a gagauzok azonban nem tágítanak. A gagauz autonómia új választás előtt áll.
Népszavazást írt ki február 2-ra a Gagauz Autonóm Tartomány 35 tagú parlamentje, a Népgyűlés (Halk toplușut). A referendumon arra kell választ adnia amintegy 150 ezer szavazóképes gagauz polgárnak, hogy a Moldovai Köztársaság függetlenségének felbomlásával az autonóm terület kilép-e a moldáv államkeretből, és ezzel független állammá válik.
A chișinăui fennhatóság alatt álló, az autonóm terület fővárosában, Komratban működő járásbíróság elutasította a Népgyűlés referendum-kiírását, törvénytelennek minősítve azt. A bírói érvelés szerint az ország egyetlen régiója sem kérheti különválását a Moldovai Köztársaságtól: erre a moldáv alkotmány nem ad lehetőséget. Ezzel szemben a gagauzok azzal érvelnek, hogy a terület autonóm státusát kimondó, törvényerőre emelkedett 1994-es autonómiastatútum egyik cikkelye világosan fogalmaz: amennyiben a Moldovai Köztársaság – függetlenségét elveszítve – Romániához csatlakozna, a Gagauz Autonóm Tartomány kérheti függetlenedését az országtól. A törvény elfogadásakor a chișinăui parlament ígéretet tett arra, hogy a gagauzok által kért klauzulát bevezetik az ország alaptörvényébe, ez azonban ma is hiányzik a Moldovai Köztársaság alkotmányából. Sem a komrati gagauz parlament, sem a tartomány végrehajtó szerve, a gagauz kormány – élén Mihail Formuzal báskánnal (kormányzóval, portrénkon) – nem fogadták el a bíróság döntését, és folytatják az előkészületeket a február 2-i referendum megszervezésére. A „szakadár” gagauzok akcióját Chișinău nem nézi tétlenül: a moldáv főváros legfelsőbb ügyészsége bűnvádi eljárást indított a népszavazást szervező gagauz vezetők ellen.
A Románia-barát moldvai kormánykoalíció nagyobbik pártja, a Demokrata Párt tiszteletbeli elnöke, Dumitru Diacov a Szabad Európa Rádiónak adott interjújában úgy fogalmaz: „engem egyaránt aggaszt a Băsescu-féle álláspont – aki az egyesüléssel akarja számunka elhozni a boldogságot, illetve az erre válaszlépésként adott gagauz autonómiareferendum”. Traian Băsescu folyamatosan visszatérő moldáv–román egyesülési elképzeléseit azonban a Moldovai Köztársaság elnöke, Nicolae Timofti is támogatná, legalábbis erről nyilatkozott december elsejei bukaresti látogatásán a román közszolgálati televízióban.
A moldvai kormányzó pártok háza táján azonban távolról sem egyértelmű a Romániával való egyesülés szándéka, mint ahogy – a közvélemény-kutatások tanúsága szerint – a lakosság többsége is az ország függetlenségének megőrzése mellett az európai uniós integrációt látná szívesebben. A két világháború közötti román megszállásra emlékező gagauzok azonban nem várnak tétlenül: a választásokra készülő Népgyűlésben nem csak a Romániával való egyesülés gondolatát utasítják el, hanem – az utcai tüntetések nyomására – a szovjet utódállamok által életre hívott Vámunióhoz csatlakoztatnák Gagauziát. Közben a választások előtti kemény politikai harc idénye is elkezdődött a tartományban: tavaly ősszel a Népgyűlés menesztette Mihail Formuzal kormányzót, akit többek között azzal vádoltak meg, hogy nem lépett fel erélyesebben a Gagauziát térdre kényszerítő moldvai gazdasági intézkedések ellen. Kormányzói feladatait a választásokig ügyvezetőként ellátó Formuzal a moldvai kormánypártot, a demokratákat vádolja beavatkozással. A kormányzó szerint legmagasabb szinten is tetten érhető Chișinău keze, amely mindent elkövet az autonóm tartomány gazdasági ellehetetlenítéséért.
Az autonóm régió története
A Gagauz Autonóm Tartomány története a Szovjetunió bomlásának idejére nyúlik vissza. 1990 és 1994 között a gagauz közbeszéd a független Gagauz Köztársaságról szólt: a térségbeli nagy átrendeződések idején a gagauzok más lehetőséget nem láttak céljaik kivívására. Chișinău és Gagauzia székhelye, Komrát között az első években semmiféle párbeszéd nem folyt. A moldvai parlament és a kormány azt mondta: önálló Gagauzia nem létezik, így nincs miről tárgyalni. Hasonló elutasításra talált a transznisztriai orosz közösség önállósodási törekvése is, ahol ez véres háborúba torkollott. Két évvel ezelőtti gagauziai riportutunk során gaguz politikusok elmondták: számukra elfogadhatatlan volt a háborús forgatókönyv, és ezt egyértelművé tették Chișinău számára is. A moldáv politikusok tanultak a transznisztriai példából, és kétoldalú tárgyalássorozat végén az akkor uralmon levő kormánypártok – a pro-román pártok kemény tiltakozása ellenére – 1994-ben törvényben ismerték el Gagauzia autonómiáját.
Az immár húsz éve önálló döntéshozó és végrehajtó szervvel rendelkező Gagauz Autonóm Terület az éppen hatalmon levő moldvai kormánypártok viszonyulása miatt hol barátibb, hol ellenséges viszonyban áll Chișinăuval. Az autonóm terület gazdasági boldogulása sokban függ a régióba érkező és az onnan útra induló áruk és szolgáltatások vámilletékétől, amit a moldvai főváros oszt vissza Komratnak. Az autonóm tartomány által kezelt helyi adók és illetékek mellett ez a régió legfontosabb pénzforrása, e körül van a legtöbb vita. Hiába szabályozza a visszaosztást a Chișinăuban megszavazott autonómiastatútum, Formuzal kormányzó szerint a tartomány még egyetlen évben sem kapta meg az őt megillető teljes összeget.
Az autonóm terület lakóinak 86 százaléka gagauz: az 1848 négyzetkilométeren elterülő Gagauzia 3 városában és 23 falujában összesen 164 ezer ember él. Többségük fő tevékenysége a mezőgazdaság: gabona-, zöldség- és gyümölcstermesztés, bortermelés és állattartás a régió legfontosabb jövedelemforrása. A főleg törökországi befektetéssel felépült élelmiszer-ipari vállalatok immár feldolgozzák a helyi nyersanyag jelentős részét, és a régió az eddiginél sokkal több készterméket exportál.
Török eredetű nép lévén, az ortodox vallású gagauzok Törökországgal ápolják a legszorosabb kapcsolatot: a török államfők az elmúlt két évtizedben többször is ellátogattak Gagauziába. A második fő külföldi partner Oroszország, amely több régiójának egyetemén tanulhatnak ingyenesen gagauz diákok. Gagauzia fővárosában, Komratban is működik egyetem: a moldvai oktatási minisztérium finanszírozásában működő gagauz egyetemen orosz, gagauz és román nyelven folyik a mintegy kétezer diák oktatása.
Az autonóm Gagauzia mind gazdaságilag, mind kulturálisan sajátos utat járt be az elmúlt két évtized alatt, a nehéz moldvai gazdasági helyzet miatt azonban az autonóm területen sem jobb az életszínvonal, mint az ország más részein. A gagauz vezetők tovább gyengítenék a Moldovától való gazdasági függőséget: az esetleges román csatlakozástól való félelmen túl a mostani népszavazásnak ez az egyik legfontosabb tétje.
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár),
2014. december 1.
Az EU-pártiak kerülhetnek többségbe Moldovában
Az Európa-barát pártoknak jut az új moldovai parlament mandátumainak többsége, annak ellenére, hogy az élen továbbra is a Moszkva-barát, ellenzéki szocialisták (PSRM) állnak 21,66 százalékkal - derült ki hétfőn kora hajnalban a központi választási bizottság előzetes eredményeiből.
A szavazókörzetek 87 százalékának összesített eredménye alapján az eddig kormányzó Európa-barát koalíció két pártja, a Vladimir Filat vezette liberális demokrata párt (LDPM) és a Marian Lupu vezette demokrata párt (PDM) együttesen a voksok több mint 35 százalékát gyűjtötték be (19,21 illetve 15,82 százalék). Bejutott a parlamentbe 9,35 százalékos eredménnyel a Mihai Ghimpu vezette liberális párt (PL) is, amely egy év után, 2010-ben lépett ki a koalícióból.
EU-párti koalíció kormányozhat
Számítások szerint az EU-párti tábornak együttesen 57-58 mandátuma lehet a 101 tagú moldovai parlamentben, ami biztos kormányzást tenne lehetővé (eddig 53 mandátuma volt a kormánykoalíciónak). Dumitru Diacov, a demokrata párt tiszteletbeli elnöke az Interfax orosz hírügynökségnek kijelentette, hogy a közeli napokban megkezdik a tárgyalásokat az új moldovai kormánykoalíció létrehozásáról.
"Egészében véve elégedettek vagyunk a választások eredményével, ami közel áll ahhoz, amire számítottunk" - mondta Diacov. "Az első ránézésre nem túl jó eredményt" az elmúlt években általuk megkezdett radikális reformokkal magyarázta, amelyek az emberek várakozásával ellentétben nem hoztak azonnali eredményeket.
A koalíció esélyeivel kapcsolatban a demokraták tiszteletbeli elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az Európa-barát pártok között volt egy "gentleman agreement", hogy a kampányban nem támadják egymást, és ezt összességében betartották.
Az élen álló szocialistáknak a Vladimir Voronin volt elnök mögött felsorakozó, és a Nyugat-Kelet vitában a középút mellett érvelő kommunisták (PCRM) 17,95 százalékos eredményével együtt is csak 43-44 mandátuma lenne a chișinăui parlamentben.
Meggyengültek a kommunisták
A kommunisták a 2009-es eredményeiknél sokkal gyengébben szerepeltek, az Interfax által megszólaltatott egyik elemző szerint azért, mert nem foglaltak állást világosan az ország orosz orientációjával kapcsolatban, és a kampány során többször is változtatták az álláspontjukat az EU-hoz, illetve az Oroszország vezette gazdasági tömbhöz, az Eurázsiai Gazdasági Szövetséghez való viszonnyal kapcsolatban.
Az Igor Dodon vezette szocialisták (PSRM) ezzel szemben nyíltan oroszbarát pártként pozícionálták magukat a kampányban, és annak során politikusaik többször is megfordultak Moszkvában. Dodon az eredmények ismeretében az Interfaxnak úgy nyilatkozott, hogy a szocialisták nem okoztak csalódást a választóiknak, de - a vasárnapi eredményhez hasonlóan - továbbra is kellemetlen meglepetéseket fognak szerezni az ellenfeleiknek.
Problémák a külföldi szavazásnál
A szocialisták vezetője felháborítónak minősítette a külföldi szavazás megszervezését. "Moszkvában 15 ezren fagyoskodtak az utcán és nem tudtak szavazni, de a központi választási bizottság nem volt hajlandó megnövelni sem a szavazóhelyiségek, sem a rendelkezésre álló szavazólapok számát" - hangoztatta.
Médiajelentések szerint az orosz fővárosban a kialakult hosszú sorok miatt a rendfenntartó erőknek is be kellett avatkozniuk, és végül háromezren nem tudtak leszavazni. Moldován belül ugyanakkor több helyen, így végül a fővárosban is meghosszabbították a szavazóhelyiségek nyitva tartását.
A vasárnapi parlamenti választásokon a szavazásra jogosult moldovaiak 55,86 százaléka adta le voksát.
maszol.ro
Az Európa-barát pártoknak jut az új moldovai parlament mandátumainak többsége, annak ellenére, hogy az élen továbbra is a Moszkva-barát, ellenzéki szocialisták (PSRM) állnak 21,66 százalékkal - derült ki hétfőn kora hajnalban a központi választási bizottság előzetes eredményeiből.
A szavazókörzetek 87 százalékának összesített eredménye alapján az eddig kormányzó Európa-barát koalíció két pártja, a Vladimir Filat vezette liberális demokrata párt (LDPM) és a Marian Lupu vezette demokrata párt (PDM) együttesen a voksok több mint 35 százalékát gyűjtötték be (19,21 illetve 15,82 százalék). Bejutott a parlamentbe 9,35 százalékos eredménnyel a Mihai Ghimpu vezette liberális párt (PL) is, amely egy év után, 2010-ben lépett ki a koalícióból.
EU-párti koalíció kormányozhat
Számítások szerint az EU-párti tábornak együttesen 57-58 mandátuma lehet a 101 tagú moldovai parlamentben, ami biztos kormányzást tenne lehetővé (eddig 53 mandátuma volt a kormánykoalíciónak). Dumitru Diacov, a demokrata párt tiszteletbeli elnöke az Interfax orosz hírügynökségnek kijelentette, hogy a közeli napokban megkezdik a tárgyalásokat az új moldovai kormánykoalíció létrehozásáról.
"Egészében véve elégedettek vagyunk a választások eredményével, ami közel áll ahhoz, amire számítottunk" - mondta Diacov. "Az első ránézésre nem túl jó eredményt" az elmúlt években általuk megkezdett radikális reformokkal magyarázta, amelyek az emberek várakozásával ellentétben nem hoztak azonnali eredményeket.
A koalíció esélyeivel kapcsolatban a demokraták tiszteletbeli elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az Európa-barát pártok között volt egy "gentleman agreement", hogy a kampányban nem támadják egymást, és ezt összességében betartották.
Az élen álló szocialistáknak a Vladimir Voronin volt elnök mögött felsorakozó, és a Nyugat-Kelet vitában a középút mellett érvelő kommunisták (PCRM) 17,95 százalékos eredményével együtt is csak 43-44 mandátuma lenne a chișinăui parlamentben.
Meggyengültek a kommunisták
A kommunisták a 2009-es eredményeiknél sokkal gyengébben szerepeltek, az Interfax által megszólaltatott egyik elemző szerint azért, mert nem foglaltak állást világosan az ország orosz orientációjával kapcsolatban, és a kampány során többször is változtatták az álláspontjukat az EU-hoz, illetve az Oroszország vezette gazdasági tömbhöz, az Eurázsiai Gazdasági Szövetséghez való viszonnyal kapcsolatban.
Az Igor Dodon vezette szocialisták (PSRM) ezzel szemben nyíltan oroszbarát pártként pozícionálták magukat a kampányban, és annak során politikusaik többször is megfordultak Moszkvában. Dodon az eredmények ismeretében az Interfaxnak úgy nyilatkozott, hogy a szocialisták nem okoztak csalódást a választóiknak, de - a vasárnapi eredményhez hasonlóan - továbbra is kellemetlen meglepetéseket fognak szerezni az ellenfeleiknek.
Problémák a külföldi szavazásnál
A szocialisták vezetője felháborítónak minősítette a külföldi szavazás megszervezését. "Moszkvában 15 ezren fagyoskodtak az utcán és nem tudtak szavazni, de a központi választási bizottság nem volt hajlandó megnövelni sem a szavazóhelyiségek, sem a rendelkezésre álló szavazólapok számát" - hangoztatta.
Médiajelentések szerint az orosz fővárosban a kialakult hosszú sorok miatt a rendfenntartó erőknek is be kellett avatkozniuk, és végül háromezren nem tudtak leszavazni. Moldován belül ugyanakkor több helyen, így végül a fővárosban is meghosszabbították a szavazóhelyiségek nyitva tartását.
A vasárnapi parlamenti választásokon a szavazásra jogosult moldovaiak 55,86 százaléka adta le voksát.
maszol.ro
2014. december 2.
Az Európa-barát erőké a többség (Moldovai választások)
Az Európa-barát pártoknak jut az új moldovai parlament mandátumainak többsége, annak ellenére, hogy az élen továbbra is a Moszkva-barát, ellenzéki szocialisták állnak 21,34 százalékkal – derült ki tegnap a központi választási bizottság előzetes eredményeiből.
A szavazókörzetek 89,4 százalékának összesített eredménye alapján az eddig kormányzó Európa-barát koalíció két pártja, a Vladimir Filat vezette liberális demokrata párt és a Marian Lupu vezette demokrata párt együttesen a voksok több mint 35 százalékát gyűjtötte be (19,46, illetve 15,78 százalék). Bejutott a parlamentbe 9,36 százalékos eredménnyel a Mihai Ghimpu vezette liberális párt is, amely egy év után, 2010-ben lépett ki a koalícióból. Számítások szerint az EU-párti tábornak együttesen 57–58 mandátuma lehet a 101 tagú moldovai parlamentben, ami biztos kormányzást tenne lehetővé.
Dumitru Diacov, a demokrata párt tiszteletbeli elnöke az Interfax orosz hírügynökségnek kijelentette, hogy a közeli napokban megkezdik a tárgyalásokat az új moldovai kormánykoalíció létrehozásáról. „Egészében véve elégedettek vagyunk a választások eredményével, ami közel áll ahhoz, amire számítottunk” – mondta Diacov. Az élen álló szocialistáknak a Vladimir Voronin volt elnök mögött felsorakozó és a Nyugat–Kelet vitában a középút mellett érvelő kommunisták 17,95 százalékos eredményével együtt is csak 43–44 mandátuma lenne a kisinyovi parlamentben. A kommunisták 2009-es eredményeiknél sokkal gyengébben szerepeltek, az Interfax által megszólaltatott egyik elemző szerint azért, mert nem foglaltak állást világosan az ország orosz orientációjával kapcsolatban, és a kampány során többször is változtatták álláspontjukat az EU-hoz, illetve az Oroszország vezette gazdasági tömbhöz, az Eurázsiai Gazdasági Szövetséghez való viszonnyal kapcsolatban. Az Igor Dodon vezette szocialisták ezzel szemben nyíltan oroszbarát pártként pozicionálták magukat a kampányban, és annak során politikusaik többször is megfordultak Moszkvában.
A vasárnapi parlamenti választásokon a szavazásra jogosult moldovaiak 55,86 százaléka adta le voksát.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Az Európa-barát pártoknak jut az új moldovai parlament mandátumainak többsége, annak ellenére, hogy az élen továbbra is a Moszkva-barát, ellenzéki szocialisták állnak 21,34 százalékkal – derült ki tegnap a központi választási bizottság előzetes eredményeiből.
A szavazókörzetek 89,4 százalékának összesített eredménye alapján az eddig kormányzó Európa-barát koalíció két pártja, a Vladimir Filat vezette liberális demokrata párt és a Marian Lupu vezette demokrata párt együttesen a voksok több mint 35 százalékát gyűjtötte be (19,46, illetve 15,78 százalék). Bejutott a parlamentbe 9,36 százalékos eredménnyel a Mihai Ghimpu vezette liberális párt is, amely egy év után, 2010-ben lépett ki a koalícióból. Számítások szerint az EU-párti tábornak együttesen 57–58 mandátuma lehet a 101 tagú moldovai parlamentben, ami biztos kormányzást tenne lehetővé.
Dumitru Diacov, a demokrata párt tiszteletbeli elnöke az Interfax orosz hírügynökségnek kijelentette, hogy a közeli napokban megkezdik a tárgyalásokat az új moldovai kormánykoalíció létrehozásáról. „Egészében véve elégedettek vagyunk a választások eredményével, ami közel áll ahhoz, amire számítottunk” – mondta Diacov. Az élen álló szocialistáknak a Vladimir Voronin volt elnök mögött felsorakozó és a Nyugat–Kelet vitában a középút mellett érvelő kommunisták 17,95 százalékos eredményével együtt is csak 43–44 mandátuma lenne a kisinyovi parlamentben. A kommunisták 2009-es eredményeiknél sokkal gyengébben szerepeltek, az Interfax által megszólaltatott egyik elemző szerint azért, mert nem foglaltak állást világosan az ország orosz orientációjával kapcsolatban, és a kampány során többször is változtatták álláspontjukat az EU-hoz, illetve az Oroszország vezette gazdasági tömbhöz, az Eurázsiai Gazdasági Szövetséghez való viszonnyal kapcsolatban. Az Igor Dodon vezette szocialisták ezzel szemben nyíltan oroszbarát pártként pozicionálták magukat a kampányban, és annak során politikusaik többször is megfordultak Moszkvában.
A vasárnapi parlamenti választásokon a szavazásra jogosult moldovaiak 55,86 százaléka adta le voksát.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)