"Románia és Szlovákia közös alapokról kiindulva kívánja folytatni a magyar kormánnyal a konzultációkat a kedvezménytörvényről - jelentette be közleményben a román külügyminisztérium. Cristian Diaconescu román és Jaroslav Chlebo szlovák külügyi államtitkár szept. 12-én Bukarestben megbeszélést folytatott a magyar kedvezménytörvény módosításának kérdéséről. /Román-szlovák konzultáció a státustörvényről. Év végre várják a módosítások megszavazását. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./"

"Gyulán szept. 13-án megkezdte tanácskozását a román-magyar vegyes bizottság kisebbségi szakbizottsága. Első alkalommal történik meg, hogy nem fővárosban, hanem egy kisebbség lakta településen ülésezik a román-magyar kormányközi vegyes bizottság kisebbségi szakbizottsága - jelentette ki a Krónikának Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke. A magyarországi kormányváltás óta első alkalommal ülésező bizottság élén magyar részről Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára foglalta el a társelnökei tisztséget Cristian Diaconescu román államtitkár mellett. A felek áttekintik az előző ülésen megfogalmazott ajánlásokat. Szabó Vilmos elmondta, az ajánlások közül jó néhány összefügg a magyarországi román és a romániai magyar kisebbség helyzetével. "Ezek átfogják az oktatás, a kultúra ügyét, illetve a politikai és civil szervezetek kérdését." Az államtitkár a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban hangsúlyozta, meg kell találni azokat a pontokat, melyek elfogadhatóak a román fél számára, és az RMDSZ-szel folytatott egyeztetések után bekerülhetnek abba a csomagba, melyet megtárgyal a Magyar Állandó Értekezlet. A magyar kormány ezt követően készíti elő a kedvezménytörvény módosítását a parlament számára. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke, a Krónikának hangsúlyozta: a megbeszélések nyílt, őszinte légköréből arra lehet következtetni, hogy egyre jobbak a két ország közötti kapcsolatok. A megbeszélésen a magyar fél elmondta, a budapesti tanügyi tárca segíti a román oktatást és a magyarországi ortodox egyházat. Folyamatban van a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletének a megoldása és a román önkormányzat gondjainak orvoslása. Bálint-Pataki József kifejtette, teljesült a romániai közigazgatásban a nyelvhasználatot szavatoló végrehajtási szabályzatra vonatkozó ajánlás, és megszületett az egyházi javak visszaszolgáltatását szabályozó törvény. Ennek a végrehajtási utasításait kell még elkészíteni. Részben teljesült a kolozsvári egyetemre vonatkozó ajánlás is, ugyanis létezik magyar prorektor, vannak magyar dékánok, de a magyar vonal autonóm működését akadályozza, hogy a szenátus leszavazhatja a magyar professzorok indítványait. /Simon Judit: Az emlékeztető néhány pontját kipipálták. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./ "

"Szept. 14-én véget ért a magyar-román kormányközi vegyes bizottság kisebbségi szakbizottságának ülése Gyulán. Mindkét fél eredményesnek értékelte a kedvezménytörvény módosításáról szóló szakértői tanácskozást. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára jelezte, a konkrét részletekről nem kívánnak tájékoztatást adni, miután más szomszédos országokkal is tárgyalások folynak. Szabó Vilmos elmondta, hogy a Cristian Diaconescu külügyminisztériumi államtitkár által vezetett román küldöttség minden olyan konkrét kérdést felvetett, amelyet a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban kritikai jellegűnek tartottak, és a törvény megváltoztatása során figyelembe venni kérnek. A tárgyalások folytatása októberben várható. A megbeszélések lezártáig a felek érvényben lévőnek tekintik a korábban Orbán Viktor kormányfő és Adrian Nastase miniszterelnök által aláírt memorandumot. A tárgyalások során áttekintették a bizottság előző ülésén elfogadott ajánlások teljesülését is. Szabó Vilmos kiemelte, hogy jelentős előrelépések történtek például a magyarországi román tannyelvű oktatás támogatását és a román ortodox templomok felújítását illetően, de nem került közelebb a megoldáshoz a kisebbségek parlamenti képviselete. Az ülésen felvetették a csíkszeredai magyar konzulátus létesítésének kérdését is. Cristian Diaconescu megelégedéssel szólt a tárgyalások légköréről. Véleménye szerint mindkét ország adós saját nemzeti kisebbségei vonatkozásában a megfelelően felkészített tanerőkkel, a nagyobb figyelemmel a vallási identitás megőrzését illetően, valamint a kisközösségek érdekvédelmi részvételét támogató szándékkal. - Mi nem szeretnénk a kedvezménytörvényt lesöpörni - szögezte le. /Gyulán ülésezett a magyar-román kisebbségi szakbizottság. Diaconescu: nem szeretnénk lesöpörni a kedvezménytörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./"

"Ünnepi rendezvénysorozattal emlékeznek meg október 11-én és 12-én Kolozsváron és Zilahon a két Fadrusz-mű, a Mátyás- és a Wesselényi-szobor leleplezésének 100. évfordulójáról. Az eseményen előreláthatóan a román és a magyar kormány képviselői, többek között Serban Mihailescu főtitkár, Cristian Diaconescu államtitkár, valamint a művelődési Minisztérium képviselője, magyar részről pedig Kiss Elemér, a miniszterelnöki hivatal vezetője, Szabó Vilmos, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára, Kocsi László, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke vesz részt. Ugyanakkor legfelső szinten képviselteti magát az RMDSZ, valamint a helyi hivatalos szervek. Jelenleg a munkások a nemrég ismeretlenek által festékszóróval lefújt szobortalapzatot tisztították le. A polgármesteri hivatal képviselője kifejtette: érdeklik az esetleges UNESCO pénzek a főtéri szoborcsoport restaurálására, amelyet "a román szobrász, Ioan Fadrutiu" alkotott. Funar polgármester nem ért egyet azzal, hogy a Főtér a világörökség részét képezze. /Németh Júlia, Kiss Olivér: A világörökség részévé nyilvánítanák a belvárost. Javítási munkálatok a Mátyás-szobor környékén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./"

"Növekvőben a romániai és magyarországi kisebbségek védelme iránti felelősség, hangoztatták a Román-Magyar Együttműködési Kormányközi Vegyesbizottság kisebbségi ügyekkel foglalkozó altestületének román és magyar delegációvezetői. Szabó Vilmos államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) vezetője elmondta, a megbeszélésen szó esett a nemzeti kisebbségek problémáiról, a Babes-Bolyai Tudományegyetem új magyar tannyelvű karainak létrehozásáról, valamint az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény alkalmazásának gyorsításáról. Cristian Diaconescu külügyi államtitkár szerint a román fél által megfogalmazott ajánlások elsősorban a magyarországi román kisebbség kérései nyomán azonosított problémákkal - az önkormányzatisággal, a román nyelvű iskolákkal, a gyulai ortodox kápolnával, valamint az oktatók román nyelvű képzésével kapcsolatosak. Diaconescu szerint a budapesti kormány "aktívan viszonyul" e kérdésekhez. A román államtitkár szerint a Gozsdu Alapítvány kérdése is felmerült a tanácskozáson, "Együttműködésre bátorítjuk a budapesti vezetést e kérdésben, hiszen ez a magyar fél érdeke is", tette hozzá. "A csíkszeredai magyar konzulátus létrehozásának kérdése a kormányközi tárgyalások napirendjén van, ennek szellemében mi is kitértünk a problémára, és hangsúlyoztuk, hogy a két kormányfő folytatja a kérdés elemzését", mondta Szabó Vilmos. A HTMH vezetője szerint a felek 98 százalékos arányban egyetértenek a megvitatott kérdésekben. /Növekvőben a kisebbségek iránti felelősség. Román-magyar vegyes bizottsági tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./"

"Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) politikai államtitkára a magyar-román kormányközi vegyes bizottság sepsiszentgyörgyi ülését követően Zilahon az RMDSZ polgármestereivel, alpolgármestereivel, helyi és megyei tanácsosaival találkozott. A magyar politikust erdélyi útjára elkísérte dr. Szabó Béla, a HTMH elnök-helyettese. A kisebbségi ügyekért felelős politikus elmondta, egy bő hetes erdélyi tartózkodása során gyarapodtak tapasztalatai: részt vett a csíksomlyói búcsún is, tárgyalt Cristian Diaconescu külügyi államtitkárral. Szabó Vilmos szerint a nehezen indult államközi együttműködés kezdett magára találni, a mostani tárgyalások jobban sikerültek, a jegyzőkönyvbe vett konkrét ajánlások erősítik az RMDSZ pozícióját. Az ajánlások az anyanyelvű oktatásra, az egyházi ingatlanok - köztük a gyulafehérvári könyvtár - visszaszolgáltatására vonatkoznak többek között. Fenntartásokkal ugyan, de lehetségesnek látja a csíkszeredai magyar konzulátus létesítését. Mint elmondotta, a vegyes bizottsági ülésen részt vett magyar küldöttségben jelen volt a magyarországi román önkormányzat képviselete, a romániaiban pedig az RMDSZ képviselői. Az államtitkár hangsúlyozta: a magyar kormány felelősséget vállalt a határon túli kisebbségért, viszont nem érzelmi politizálással, hanem realista elkötelezettséggel viszonyul hozzájuk azzal a szándékkal, hogy meg tudjanak maradni szülőföldjükön. Erdélyben döntött a magyarság, hogy békésen, parlamentáris eszközökkel küzd jogaiért, az anyaország ezt támogatja. Az a cél, hogy joga legyen az anyanyelvű oktatáshoz, kultúrához; az anyaországiak és a határon kívüli magyarok összekapcsolódása pedig nem jelenti a határok változtatásának gondolatát, gyakorlatát. Közös nemzeti érdek viszont az, hogy a határon kívüliek is tagjai legyenek az Európai Uniónak - hisz ez jelenti az összekapcsolódást - , sajnos annak üteme nem olyan, amilyent szeretnénk. A kedvezménytörvény módosításáról beszélve tájékoztatott: lehet, még az ülésszak vége előtt vagy az ősszel szavaznak arról az Országgyűlésben, mert a legnagyobb ellenzéki párt nem járult hozzá a házszabálytól való eltéréshez. /Fejér László: Szabó Vilmos államtitkár Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./"

"Az akkori román kormány is felelős a zsidóknak a második világháború idején történt üldözéséért - mondta Cristian Diaconescu román külügyi államtitkár az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) jún. 19-én és 20-án, Bécsben tartott konferenciáján. Az európai antiszemitizmus témájában tartott tanácskozáson az EBESZ-tagállamok és civil szervezetek mintegy 400 képviselője vett részt. "Gyalázatos dolog, hogy a holokausztban állampolitikaként éppen azok az intézmények és hatóságok vállaltak szerepet, amelyek az állampolgárok védelmére lettek volna hivatottak. Sajnálatos módon, ez a politika jelentős számú romániai zsidót is érintett" - fejtette ki az államtitkár. Diaconescu hangsúlyozta, minden népnek vállalnia kell történelmét, és elismételte a kormány két nappal ezelőtti közleményében kifejtett álláspontot, miszerint a román állam 1940 és 1944 közötti vezetői háborús és emberiségellenes bűnökért felelősek. A kormány múlt heti nyilatkozata, miszerint 1940 és 1945 között Románia határain belül nem volt holokauszt, heves tiltakozást váltott ki nemzetközi és romániai politikai körökben. Az izraeli külügyminisztérium bekérette Románia nagykövetét. Valeria Mariana Stoica nagykövetet arról tájékoztatták, hogy "Izrael aggodalommal fogadta a román kormány nyilatkozatát, amely nem felel meg a történelmi valóságnak". A nagykövet a Ziua napilapnak adott jún. 19-i interjúban kormánytisztviselői tévedéssel magyarázta a tájékoztatási minisztérium fejlécével ellátott, holokauszttagadó kormányközlemény megjelenését. Az antiszemitizmusról tartott bécsi EBESZ-konferencia megnyitóján George Bush amerikai elnök üzenetét olvasták fel, melyben Bush kifejti, az európai államok kormányainak kötelessége megbizonyosodni arról, hogy a hivatalos tankönyvekben nem szerepelnek antiszemita tételek, illetve teljesen száműzni a hivatalos közleményekből, közszolgálati televíziók és rádiók műsoraiból a zsidóellenességet. /Salamon Márton László: Visszakozás holokausztügyben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./"

"A Szabadság-szoborral kapcsolatos helyi álláspontra volt kíváncsi Cristian Diaconescu külügyi államtitkár, aki a kisebbségi kérdésekkel is foglalkozó román-magyar vegyes bizottság képviseletében járt a hét végén Aradon. Bognár Levente aradi alpolgármester elmondta, az államtitkárt az érdekelte, hogyan lehetne közelíteni egymáshoz a meglehetősen különböző álláspontokat. "Először arról volt szó, hogy meghívják a beszélgetésre a Nagy-Románia Párt és a Humanista Párt képviselőit is, de mi erre azt feleltük, hogy velük egy asztalhoz nem ülünk le tárgyalni" - nyilatkozta Bognár. A találkozón elhangzott, az aradiak ragaszkodnak az eredeti elképzeléshez. "Több kompromisszum született már a szobor ügyében, ennél többet nem fogadhatunk el" - fogalmazta meg álláspontját Bognár, majd hozzátette, az alkotásnak egy darabban kell állnia, és köréje csakis 1848-hoz kötődő személyiségek szobrai kerülhetnek. /L. J.: Érdeklődés szoborügyben. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./"

Cristian Diaconescu, a külügyminisztérium jelenlegi államtitkára esélyes arra, hogy elfoglalja a leváltott igazságügyi miniszter, Rodica Stanoiu bársonyszékét. A leváltásról 3-i találkozóján döntött Adrian Nastase miniszterelnök és Ion Iliescu köztársasági elnök. Rodica Stanoiu az elnöki tanácsadó testület tagja lesz. /(bgy): Új igazságügyi miniszter. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 5./

Megtörtént a kormányátalakítás. A kormánystruktúra három államminiszteri tisztséggel bővült: Dan Ioan Popescu a gazdasági ágazatot, Ioan Rus a közszolgálati szférát irányítja, Ioan Talpes pedig a honvédelmi, EU-integrációs és igazságszolgáltatási tevékenységet koordinálja. A frissen létrehozott kancelláriának nem lesz politikai szerepe, célja a végrehajtó testület munkájának hatékonyabbá tétele. Nastase elmondta, Ion Iliescu elnök elfogadta javaslatát azzal kapcsolatban, hogy Cristian Diaconescu külügyi államtitkár átvegye Rodica Stanoiutól az igazságügyi tárca vezetését. A kormány új tárcával is bővül, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot Speranta Ianculescu, a Fővárosi Környezetvédelmi Hivatal jelenlegi igazgatója vezeti majd. A Földművelésügyi, Erdőgazdálkodási, Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztérium pedig Földművelésügyi, Erdőgazdálkodási és Vidékfejlesztési Minisztériummá alakul, az intézményt továbbra is Ilie Sarbu vezeti. A nevelési, kutatási és ifjúsági tárca Nevelési és Kutatási Minisztériummá alakul át, amelyet továbbra is Alexandru Atanasiu vezet. Ezzel egyidejűleg létrehívják a miniszterelnöknek alárendelt országos ifjúsági ügynökséget. Létrejön továbbá az Országos Turisztikai Hatóság, amelyet várhatóan Nicu Radulescu, a szállításügyi tárca turisztikai főosztályának vezetője irányít majd, tevékenységét Miron Mitrea szállításügyi miniszter koordinálja. A Privatizációs Hatóság beolvad a Bankaktívumokat Értékesítő Hivatalba. Victor Ponta tárca nélküli miniszterként a nemzetközi projektek, az EU-joganyag gyakorlatba ültetését felügyeli. Az új minisztereket márc. 9-én hallgatják meg a törvényhozás szakbizottságaiban, majd a képviselőház és a szenátus együttes ülésen hivatalba iktatja az új kabinetet. – A kormányszerkezet átszervezése nem több szemfényvesztésnél, amivel át akarják verni mind a választókat, mind az Európai Uniót – vélekedett márc. 8-i közös sajtóértekezletén Theodor Stolojan és Traian Basescu, a liberális-demokrata pártszövetség két elnöke. Ioan Talpes jelenlétei a kormányban azt jelenti, hogy Iliescu elnöknek sikerült ellenőrzése alá vonni a kormányt is. Hasonló álláspontra helyezkedett Emil Constantinescu exállamfő, a Népi Cselekvés elnöke is. A Dan Voiculescu vezette Román Humanista Párt is hiteltelennek tartja a kormány frissen kozmetizázott arculatát. /Újraméretezett, kibővített kormányszerkezet. Az ellenzék szerint nem több költséges szemfényvesztésnél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

A Szociáldemokrata Párt (SZDP) szerint etnikai diszkriminációval jár, és ellenkezik az európai szabályokkal Gyurcsány Ferenc magyar kormányfőnek az az elképzelése, hogy Magyarország ötéves beutazási vízumot adjon a határon túli magyarok részére. Cristian Diaconescu volt igazságügy miniszter, aki most a szenátus emberjogi bizottságának alelnöke, felszólította a kormányt: tisztázza álláspontját azzal kapcsolatban, hogy Magyarország „etnikai ismérvek alapján ötéves különleges beutazási vízumot akar bevezetni a határain túl élő magyarok számára”, és lépjen fel „a román állam érdekeinek védelmében”. /Az SZDP ellenzi a „Gyurcsány-vízumot”. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SZDP) nem ért egyet teljes mértékben a kisebbségi törvénytervezet tartalmával, ezért a parlamenti vita során törölni szeretné a tervezetből a „túlzásokat”. Erről Mircea Geoana pártelnök nyilatkozott azt követően, hogy találkozott az Európai Biztonsági Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi kérdésekkel megbízott főbiztosával, Rolf Ekeusszal. Geoana és Ekeus egyetértett abban, hogy a tervezetnek védelmeznie kell a kisebbségek jogait a nemzetközi kisebbségi jogvédelmi dokumentumoknak megfelelően. Cristian Diaconescu, az SZDP szóvivője szerint Rolf Ekeus világosabb megfogalmazást kért a megszövegezés, illetve az alkalmazási normák esetében, továbbá szerinte a tervezet hátrányos helyzetbe hozza a kis létszámú nemzeti közösségeket. Az EBESZ főbiztosa az RMDSZ képviselőivel is találkozott. A megbeszélésen Markó Attila kisebbségi államtitkár az EBESZ tanácsosainak kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a jogszabály egy kerettörvény, amely kiegészíti és megerősíti az érvényben lévő, kisebbségekre vonatkozó jogokat. Ugyanakkor jelezte, hogy a szenátusi vitán elhangzott felszólalásokban olykor még mindig érezhető volt a magyarellenes magatartás. Ezért is fontos jogszabály mielőbbi elfogadása – tette hozzá Markó Attila. /SZDP-s ellenállás a kisebbségi törvénytervezettel szemben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

Nem helyes elsőbbségek szerint mérlegelni a diszkriminációt, hiszen bárkiről is legyen szó, az őt ért sérelem a maga szemszögéből a legfájóbb és a legfontosabb – válaszolt Asztalos Csaba az Európai Parlament (EP) emberi jogi albizottsága tagjainak arra a kérdésére, hogy Romániában jelenleg kiket részesítenek leginkább negatív megkülönböztetésben. Az EP küldöttsége október 5. és 7. között tapasztalatot gyűjtött a novemberben esedékes uniós országjelentéshez emberjogi szempontból, különös tekintettel a kisebbségi, diszkriminációs és örökbefogadási ügyekre. A szenátus és az alsóház emberi jogi bizottságainak együttes ülésén arról tájékoztatták Emma Nicholson bárónőt, az EP külügyi bizottságának alelnökét, hogy a parlament kiemelkedő fontosságúnak tekinti a nemzeti kisebbségekről, valamint a vallásról szóló törvény elfogadását. Románia parlamentjében ma nincs diszkriminációt és idegengyűlöletet tanúsító párt – vélte a szociáldemokrata párti Cristian Diaconescu szenátor. Ezzel szemben Asztalos Csaba a lépten-nyomon tapasztalható gyűlöletbeszédet tette szóvá, az EP küldöttei viszont azzal válaszoltak, hogy ez sajnos az Európai Unióban is meglehetősen „divatos”. Az EP küldöttségben résztvevő Dobolyi Alexandra /MSZP/ képviselő nem tett fel a romániai magyarságot érintő, diszkriminációra vonatkozó kérdéseket. /B. E. L.: Asztalos Csaba: minden sérelem egyformán fájó. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./

„,Tapasztalható-e ma Romániában negatív megkülönböztetés a romákkal és a szexuális kisebbségekkel szemben, valamint a férfi-nő viszonyrendszerben?” – tették fel a kérdést az Európai Unió küldöttei a román parlamentben. A küldöttség október 5. és 7. között vizsgálódott Romániában. Ellátogattak a parlamentbe is, a szenátus és a képviselőház emberjogi bizottságának együttes ülésén megtudhatták, hogy a román politika lényegének tekintett integráció sínen van, az ország igyekszik teljesíteni az elvárásokat, s a parlament, ezen belül is, kiemelkedő fontosságúnak tekinti a nemzeti kisebbségekről és a vallásról szóló törvények elfogadását. A két ház bizottsági tagjai biztosították az uniós küldöttséget, hogy ,,jelenleg Romániában az emberi jogok tekintetében az európai normák és jogi keretek teljes átvételéről lehet beszélni…” A szociáldemokrata Cristian Diaconescu szenátor büszkén fejtegette: ,,a román parlamentben ma nincsen diszkriminációt és idegengyűlöletet tanúsító párt!” Ezt néhány nappal Funar és más nagy-romániás politikusok ellenséges szónoklatai és Adrian Paunescu szociáldemokrata szenátor javaslata után, amelyben a magyarokat nemes egyszerűséggel visszaküldte Ázsiába (!). Asztalos Csaba az Európai Parlament emberjogi albizottsága tagjainak szóba hozta a Romániában ma lépten-nyomon tapasztalható gyűlöletbeszédet is, amelyre az volt az uniós képviselők véleménye, hogy ,,ez sajnos az unió országaiban is meglehetős gyakorisággal tapasztalható”. Az RMDSZ képviselője szerint ,,nem lehetséges semmifajta mérlegelés a diszkriminációban, hiszen mindenkinek, akit sérelem ér, a saját szemszögéből ez a legfájóbb!” A küldöttségben volt magyar képviselő is Dobolyi Alexandra MSZP-s politikus személyében, ő azonban elégedett volt, mert egyetlen (!) kérdést sem tett fel a romániai magyarságot érintő diszkriminációra vonatkozóan. A találkozó elérte a célját, sminkeltek, mellébeszéltek, hazudoztak. /Bogdán László: A sérelmek sminkelése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 12./

A Szociáldemokrata Párt kéri az RMDSZ-t és a magyar közösség képviselőit, hogy utasítsanak el minden olyan kísérletet, amely „az etnikai tisztaság elvét” hirdeti az állam szintjén, vagy az etnikai alapú területi, illetve közigazgatási szerveződések melletti érvként, nyilatkozta Cristian Diaconescu SZDP-szenátor. Az SZDP szóvivője elmondta, a szociáldemokraták határozottan elutasítják azokat a kijelentéseket, melyek szerint Románia három megyéjében (Hargita, Kovászna és Maros megyében) az etnikai szegregáció fontosabb az európai integráció elvénél, és kérik azokat, akik ilyen kijelentéseket tesznek, hogy vizsgálják felül álláspontjukat. /Furcsa felkérés. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 23./

Nyílt levélben kérte Mircea Geoanát, a PSD elnökét és Cristian Diaconescut, a PSD etikai bizottságának elnökét Veress Róbert újságíró, az Adevarul napilap egykori riportere arra, hogy zárják ki a pártból Adrian Paunescu szenátort. Veress – aki a 2003 és 2004 között az Adevarulban közölt cikksorozatával felhívta a figyelmet Csibi István csíkszeredai üzletember garázdálkodásaira, kifogásolja, hogy a PSD szenátora nyilvánosan kiállt Csibi mellett. „Paunescu védelmébe vette Csibi István maffiótát, ami a hazai felelős sajtó elleni nyílt támadást jelent” – áll Veress levelében. /S. M. L.: Paunescu kizárását kéri Veress. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

Nem írja alá az együttműködési megállapodást a két ellenzéki alakulat. A Szociáldemokrata Párt (PSD) csak „gentlemen agreement”-et, azaz szóbeli egyezséget köt a Nagy-Románia Párttal (PRM) a parlamenti összefogásról – döntötte el a PSD vezetősége. Az európai szocialisták ellenzik, hogy a PSD az általuk idegengyűlölőnek tartott PRM-vel működjön együtt. A Szociáldemokrata Párt (PSD) felhatalmazta frakcióit arra, hogy tárgyalásokat folytassanak a Nagy-Románia Párt (PRM) frakcióival a parlamenti együttműködésről. Cristian Diaconescu a PSD szóvivője közölte, első közös feladatuk annak a bizalmatlansági indítványnak a megfogalmazása lesz, amelyet a PSD és a PRM még a jelenlegi parlamenti ülésszak végéig benyújt. A PRM elnöke, Corneliu Vadim Tudor a múlt héten személyesen tárgyalt Mircea Geoanával az együttműködésről. /Cseke Péter Tamás: A szociáldemokraták nem akarnak írásos egyezséget a nagy-romániásokkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

A Szekuritáté megmaradt az Igazságügyi Minisztérium belső hírszerzésében. A rabokat is törvénytelenül kihallgató, nagyrészt a szeku embereiből álló szolgálat felszámolás alatt áll, de a személyzet a rendszerben marad. Munkamódszereik sem igazán különböztek sokkal a szekusokétól – emlékezett vissza az Igazságügyi Minisztérium keretén belül működő SIPA (Belső Korrupcióellenes Szolgálat) embereivel való találkozására a marosvásárhelyi börtönben raboskodott egykori elítélt. A SIPA fő feladata a börtönökben büntetéseket töltőktől való információgyűjtés volt, az igazságszolgáltatásban elkövetett korrupciós esetek feltárása érdekében. Aki ismeri egy börtön belső viszonyait, az nagyon jól tudja, hogy mennyire lehet megbízható az olyan információ, amit a raboktól őrzőik gyűjtenek össze” – mesélte egy neve elhallgatását kérő volt rab. A fogoly egy csomag cigiért szinte bármit elmond, amit hallani akarnak tőle. A „besúgó osztályként” emlegetett ügynökség felszámolás alatt áll. Ennek ellenére a marosvásárhelyi börtönben még fenntartanak egy irodát is. A SIPA emberei továbbra is bejárnak a börtönbe. A Börtönigazgatóságon megerősítették: az Igazságügyi Minisztérium belső hírszerző szolgálataként emlegetett SIPA ügyosztály még mindig létezik. A SIPA felszámolásának már le kellett volna zárulnia, de a minisztérium halasztást kért. A „besúgó osztály” felszámolásában a tét az archívumok megszerzése. A SIPA-t 1997-ben hozta létre az akkori igazságügyi miniszter, Valeriu Stoica. Létrehozása eleve alkotmányellenes volt, mert egy ilyen szolgálatot nem lett volna szabad létrehozni és működtetni miniszteri határozat alapján. A szociáldemokrata kormányzás alatt sem helyezték törvényes alapokra a működését, csupán átkeresztelték. Cristian Diaconescu PSD-s igazságügyi miniszter a DGPA (Korrupcióellenes Védelmi Ügyosztály) nevet adta neki, a működését azonban nem törvényben szabályozzák, hanem kormányhatározatban. A 637/2004-es kormányhatározat alapján a DGPA országos börtönigazgatóságot, valamint a bíróságokat érintő, a nemzetbiztonságra vonatkozó információkat megszerezheti, feldolgozhatja és felhasználhatja. Ezzel az átkereszteléssel a szolgálat nemcsak más nevet, hanem kiterjesztett hatásköröket nyert. A „besúgó osztály” közvetlenül a miniszternek számolt be tevékenységéről. A DGPA alkalmazottai hatvan százalékban a volt Szekuritáté reaktivált embereiből kerültek ki. A szolgálat egyik parancsnokáról a Szekuritáté Levéltárát Átvilágító Országos Tanács (CNSAS) ki is mutatta, hogy politikai rendőrségi feladatokat látott el 1989 előtt. Marian Ureche parancsnoksága alatt a DGPA nem mutatott be tevékenységéről egyetlen jelentést sem a parlament védelmi bizottságának. A börtönöket felügyelő igazgatóság többször is jelezte, hogy a DGPA tudtuk nélkül folytat információszerző tevékenységet a börtönökben. A szolgálat emberei speciális igazolvánnyal vagy titkosügynökök és informátorok beszerzésével behálózták a börtönöket. A szolgálatnak irodái voltak a börtönökben, kihallgattak embereket, nyomást gyakoroltak rájuk, hírszerző tevékenységekhez használták fel őket. A civil szervezetek képviselőjeként akkor a jelenlegi igazságügyi miniszter, Monica Macovei is követelte ennek a szolgálatnak a beszüntetését. A kihágások sora nagyon hosszú, a DGPA a javítóintézetekben is folytatott tevékenységet. Kiskorúaktól csikartak ki a szüleikre, rokonaikra vonatkozó információkat. De bírák és ügyészek megfigyelésével is foglalkoztak. Az eddigi titkosügynökökből egyszerű börtönőrök válhatnak. Azért csak válhatnak, mert Alexandru Serban, az országos börtönigazgatóság vezetője a közelmúltban javasolta egy, a SIPA-hoz hasonló hírszerzési szolgálat létrehozását az igazgatóságon belül, csak „más működési elvek mentén.” Amennyiben a miniszter elfogadja ezt a javaslatot, akkor a börtönkápók újra akcióba lendülhetnek. /Felszámolás alatt van a SIPA, de az ügynökök a rendszerben maradnak. Aktívak maradtak a szeku börtönkápói. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

Politikai infantilizmusnak minősítette Cristian Diaconescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) megszüntetésére vonatkozó liberális javaslatot. Cristian Diaconescu a képviselőház liberális elnöke, Bogdan Olteanu kijelentésére reagált, miszerint a CSAT „szovjet típusú” testület, amely csak azért került be 1991-ben az alkotmányba, hogy nagyobb hatalma legyen az akkori államfőnek. /Cs. P.T.: PNL: szovjet típusú intézmény a CSAT. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Az ellenzéki pártok egyelőre várakozó álláspontra helyezkedtek a soraikba esetleg bekerülő titkosszolgálati igazgatókkal kapcsolatban. Lucian Bolcas, a Nagy-Románia Párt ügyvezető alelnöke azt nyilatkozta, hogy amennyiben Radu Timofte be kíván lépni, a párt vezetősége alaposan elemezni fogja az esetet. Cristian Diaconescu szenátor, a szociáldemokraták szóvivője, azt nyilatkozta, nem tárgyaltak Radu Timofte és Gheorghe Fulga bátorításáról a pártjukhoz való csatlakozásuk érdekében. Radu Timofte a szociáldemokraták részéről már töltött be tisztségeket: volt szenátor, védelmi bizottsági elnök és a SIE-t ellenőrző bizottság alelnöke. Gheorghe Fulga brassói szociáldemokrata képviselőként és Ion Iliescu elnöksége idején belpolitikai tanácsadóként szerepelt. /Timofte és Fulga az ellenzék várószobáiban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

Elutasította az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SZDP) szóvivője, Cristian Diaconescu, hogy pártja bármiféle tárgyalást folytatna a kormánypártokkal, annak ellenére, hogy a párt alelnöke, Ilie Sarbu pont az ellenkezőjéről nyilatkozott. – Tudják meg, konkrét egyeztetések vannak mind a DP és SZDP vezetők, mind a NLP és SZDP között. Képmutató tehát a D.A. Szövetség, amely nyilvánosan távol tartják magukat tőlünk, miközben legtöbb esetben éppen ők kezdeményezik a tárgyalásokat – mondta Sarbu. /Diaconescu: nincs SZDP–D.A. egyeztetés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

Frunda György RMDSZ-szenátor megtekintette mind az öt szekusdossziét. Az átvilágító bizottság /CNSAS/ leköszönő szóvivője, Cazimir Ionescu bejelentette: ezentúl titkosan, és csakis igennel vagy nemmel szavazhatnak, de mindaddig nem hoznak döntést a politikusok ügyében, ameddig a két titkosszolgáltat, az RHSZ és a KHSZ nem adja írásban, hogy valamennyi politikus-dossziét átadtak. Frunda, miután szembesítették dossziéi tartalmával, ismételten kijelentette: nem működött együtt a Szekuritátéval. Nem írt alá együttműködési kötelezvényt, nem írt jelentéseket, nincs fedőneve, a róla kiállított megfigyelési dossziékban viszont öt álnevet használtak vele kapcsolatban. – Ebben a helyzetben van a többi RMDSZ-vezető is – vélekedett Frunda, aki szerint ennek a dosszié-cirkusznak a célja – többek közt – a szövetség kompromittálása. Elmondta: ’89 előtt két nyilatkozatot is írt, az egyikben visszautasította az együttműködést, a másikban pedig arról „tett ígéretet”, hogy nem hozza nyilvánosságra a titkosrendőrség behálózási kísérletét. E két nyilatkozat közül csak a második lelhető meg az iratok közt. A szenátornak összesen öt, két hálózati és három megfigyelési dossziét mutattak be. Frunda szerint a hálózati iratcsomók, amelyeket azon személyek számára is kiállítottak, akiket megpróbáltak ugyan behálózni, de nem sikerült, az ő esetében is ilyen sikertelen kísérletről tanúskodnak. – Amikor 2000-ben az államfői tisztségre jelöltek, kértem, mutassák meg a dossziémat, de visszautasítottak azzal az indoklással, hogy olyan tisztek neve szerepel benne, akik még mindig aktívak, és akiknek személyét nem lehet nyilvánosságra hozni. Most viszont, amikor átnéztem az iratcsomók tartalmát, egyetlen ilyen nevet sem találtam, csak azokét a régi szekusokét, akik még Marosvásárhelyen figyeltek – mondotta. Sorin Oprescu szociáldemokrata párti szenátor szerint ez az egész dosszié-hisztériának Traian Basescu az értelmi szerzője. Basescu mindent megpróbált, hogy kiteljesítse hatalmát. A szenátor szerint azzal, hogy Basescu jóváhagyta a parlamenti képviselők eddig titkosított dossziéinak a nyilvánosságra hozatalát, elsősorban nem a szekusmúltat akarja tisztázni, hanem a román törvényhozást akarja lejáratni, a teljes káoszban pedig kiprovokálni az előrehozott választásokat. Az SZDP szóvivője, Cristian Diaconescu bejelentette: pártja megfosztja párttagságától minden olyan tisztségviselőjét, akiről kiderül, hogy együttműködött a Szekuritátéval. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (KP) elnöke, akit az átvilágító bizottság korábban elmarasztalt, kijelentette: biztos forrásból tudja, hogy Traian Basescu államfő is együttműködött a Szekuritátéval. Ezt az álláspontot képviseli Emil Constantinescu volt államfő is, aki már tavaly decemberben megkereste a bizottságot azzal a kéréssel, hogy világítsák át Basescu múltját. Claudiu Secasiu, a bizottság elnöke bejelentette: elkezdték a vizsgálatot Constantinescu bejelentése nyomán, eddig azonban csak a Külügyi Hírszerző Szolgálattól /SIE/ kaptak választ, amely szerint egyetlen, Basescu elnök múltjával kapcsolatos dokumentumra sem akadtak az archívumban. Cazimir Ionescu szóvivő cáfolta azokat a sajtóban napvilágot látott információkat, amelyek szerint a következő „csomagban” olyan politikusok dossziéi szerepelnek, mint Theodor Stolojan, Teodor Melescanu, Adrian Severin és Mircea Geoana. Ioan Talpes független szenátor, a SIE volt elnöke azt nyilatkozta, hogy azon politikusok, akiknek megfigyelési dossziéja – akár hiányosan is – a CNSAS-nál van, egytől-egyig besúgók és ügynökök. Ezzel Talpes cáfolta a politikusok azon állítását, miszerint a megfigyelési dosszié léte nem a Szekuritátéval való együttműködést, hanem a megfigyelést jelentette. Ioan Talpes szerint újabb dosszié-hullám várható: az 1990 után keletkezett dossziék is a politikusoknak a Szekuritátéval való együttműködését bizonyítják. Szerinte léteznek olyan politikusok, akik 1990 után is együttműködtek a Szekuritátéval a régi hagyományok szellemében, akiket új, „pozitív, a változásoknak megfelelő” feladatok elvégzésével bíztak meg. /Sz. K.: Szavazási módszert változtatott az átvilágító bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

Cosmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Párt (PIN) elnöke, illetve Cristian Diaconescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője törvénytelennek nevezte a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ múlt heti döntését, amely kizárja a tartózkodás lehetőségét az átvilágított személy esetleges besúgói múltjáról történő szavazáskor. Bírálták a szavazás módját is, amely ezentúl titkos lesz. A CNSAS-t Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt képviselőházi frakcióvezetője vette védelmébe. Ioan Talpes független szenátor, a Külügyi Hírszerző Szolgálat /SIE/ egykori vezetője, Ion Iliescu volt államfő nemzetbiztonsági tanácsadója tagadta azt a vádat, miszerint a mai napig a Szekuritáté szolgálatában állna. Talpes szenátor „civilben” hadtörténész, korábban a diktátor testvérével, Ilie Ceausescuval közösen jelentetett meg könyveket. /Cs. P. T.: „Piszkálgatják” a CNSAS-t. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

A román politikai pártok hevesen reagáltak a székelyföldi RMDSZ-es polgármestereknek a területi autonómiával kapcsolatos nyilatkozatára. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) szóvivője, Cristian Diaconescu a kormánykoalíciót bírálta, amiért az úgymond hallgat, mivel ez az ára a koalíció megmaradásának. A Demokrata Párt és a Liberális Párt képviselői szintén bíráló nyilatkozatokat tettek közzé. Leszögezték: az etnikai alapú területi autonómia elve idejétmúlt, nem korszerű. A Nemzeti Kezdeményezés Párt elnöke, Cosmin Gusa egyenesen „válságpárt”-nak nevezte az RMDSZ-t. /Hallani sem akarnak az autonómiáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) nem vesz részt a kisebbségi törvénytervezet parlamenti megvitatásán – jelentette be Cristian Diaconescu szóvivő. A szociáldemokraták válaszlépésnek szánják távolmaradásukat, ezzel tiltakozva az ellen, hogy Traian Basescu államfő és Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök nem foglalt hivatalosan állást az RMDSZ autonómiatörekvésének kapcsán. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője szerint a PSD távolmaradása önmagában nem befolyásolja a bizottsági ülések lebonyolítását, hiszen a nagy-romániásokkal (PRM) közösen korábban is gyakran kivonultak a tárgyalóteremből. /A PSD kivonul a kisebbségi törvény megvitatásáról. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./

Bizalmatlansági indítvány benyújtását fontolgatja a Szociáldemokrata Párt (SZDP), amiért a kormányfő nem reagált kellőképpen, a miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő RMDSZ-elnök Markó Béla „alkotmánysértő” kijelentéseire. Cristian Diaconescu szóvivő szerint pártja ismételten felszólítja a miniszterelnököt és az államfőt, hogy határolódjanak el Markó Bélam továbbá egyes RMDSZ- és SZNT-vezetőknek a területi autonómiára vonatkozó kijelentéseitől. Mircea Geoana úgy nyilatkozott: kérni fogja Calin Popescu Tariceanu miniszterelnököt, hogy ne fogadja el az RMDSZ vezetőinek, Markó Bélának és Borbély Lászlónak jelenlétét a budapesti közös magyar–román kormányülésen, az autonómiával kapcsolatos álláspontjuk miatt. /Bizalmatlansági indítvánnyal fenyegetőzik az SZPD. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

A Szociáldemokrata Párt (SZDP) bizalmatlansági indítványt nyújt be a jövő évi költségvetés-tervezet parlamenti vitája után az RMDSZ által támogatott területi autonómia tárgyában, jelentette be Cristian Diaconescu szóvivő. /Bizalmatlansági indítvány autonómiaügyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

„Románia belügyeibe való beavatkozás”-nak, „szokatlan diplomáciai eljárásnak” minősítette a június 15-i román sajtó az RMDSZ politikusai ellen indított büntetőjogi eljárásokkal kapcsolatos magyar álláspontot. Az Evenimentul Zilei azt emelte ki, hogy Magyarország „meghúzta a fülét” a román igazságszolgáltatásnak. A Cotidianul címében azt emelte ki, hogy „Magyarország számon kéri a Nagy Zsolt és Markó Béla elleni ügyészségi vizsgálatot”. Petre Roman volt román külügyminiszter szerint sokkal jobb lett volna, ha Magyarország „békés úton” közli aggodalmát, például a két ország külügyminisztere vagy miniszterelnöke közötti telefonbeszélgetés révén, Adrian Severin, a PSD európai parlamenti képviselője kijelentette: nem számított ilyen megnyilvánulásra a modernnek és európainak tartott budapesti kormány részéről. A Romania Libera szerint „az RMDSZ ügyészség által vizsgált vezetői Budapesten is ügyvédekkel rendelkeznek”, hiszen „Magyarország védelmükre sietett”. Cristian Diaconescu a PSD jogászpolitikusa úgy nyilatkozott az újságnak, hogy a Magyarország szokatlan lépése „meghaladja a két ország közötti kétoldalú kapcsolatok keretét”. A Ziua szerint Magyarország „nekitámadt” Romániának az RMDSZ miatt. /Budapest beavatkozott Románia belügyeibe. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Cristian Diaconescu SZDP-alelnök Marosvásárhelyen kijelentette, kizárja a párbeszéd lehetőségét az újonnan megalakult Magyar Polgári Párttal, amelyet ,,szegregációs politikával" vádolt. Diaconescu ugyanakkor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ ugyanazzal a ,,drasztikus" diskurzussal próbálja meg visszaszerezni választóit. /A szociáldemokraták nem tárgyalnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./

Bármelyik párttal, köztük a szociáldemokratákkal (PSD) is szövetséget köthetnek a Nemzeti Liberális Párt (PNL) helyi szervezetei az önkormányzati választások második fordulója előtt, nyilatkozta Calin Popescu-Tariceanu kormányfő. Az a fontos, hogy többséget alkossanak, akár a helyi önkormányzatokról, akár a parlamentről legyen szó, fejtette ki a nagyobbik kormánypárt elnöke. Az utóbbi időszakban lehetett értesülni arról, hogy a PSD és a PNL között tárgyalások folynak, a felek azonban nem kívántak az egyezkedések részleteiről beszélni. Nem zárta ki a két párt helyi együttműködését Cristian Diaconescu szociáldemokrata alelnök sem. /Fall Sándor: A PNL közeledne, a PSD még habozik. = Krónika (Kolozsvár), márc. 18./