Dragnea a képviselőház, Tăriceanu a szenátus elnöke
A képviselőház elnökévé a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőjét, Liviu Dragneát, míg a szenátus elnökévé a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) társelnökét, Călin Popescu Tăriceanut választották december 21-én, szerdán – írja az Agerpres hírügynökség.
Az eredményeket rögzítő jegyzőkönyv szerint a képviselőház esetében mind a 317 leadott szavazat érvényes volt, 216 képviselő mellette, 101 pedig ellene szavazott. A szavazócédulás voksolás titkos volt.
A szabályzat szerint a képviselőház elnökét a jelenlévő képviselők szavazatának többségével választják meg. Liviu Dragneát a PSD javasolta, egyetlen jelölt volt az elnöki funkcióra.
A szenátus esetében 136 szenátor közül 129-en szavaztak, két szavazat érvénytelen volt. Az ALDE társelnöke, Călin Popescu Tăriceanu volt az egyetlen jelölt, 87 mellette, 40 ellene szavazattal ő lett a felsőház elnöke. Tăriceanut saját pártja, a szociáldemokraták és az RMDSZ támogatta.
Szerdán nevesítették a szenátusi frakciók vezetőségét is. A Szociáldemokrata párt (PSD) 67 tagú frakciójának vezetője Şerban Nicolae. Helyettesek: Elena Craioveanu, Roxana Paţurcă, Ioan Deneş és Liviu Mazilu. Titkár: Cristina Stocheci.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) 30 szenátorát Mario Oprea vezeti, helyettesek Eugen Ţapu Nazare, Ion Cristina, Siminica Mirea. A csoport titkára Nicoleta Pauliuc.
A 13 fős Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátori frakciót Cristian Ghica vezeti, helyettesek Vlad Alexandrescu, Florina Presadă, Radu Mihail, a titkár pedig George Dincă.
Viorel Ilie lett a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) frakcióvezetője. Teodor Meleşcanu és Ion Hadârcă helyettesek, Ionuţ Sibinescu titkár.
Az RMDSZ kilencfős szenátusi frakciójának vezetője Cseke Attila, Fejér László Ödön lett a helyettes, Novák Csaba Zoltán a frakció titkára.
Dorin Bădulescu vezeti a Népi Mozgalom Párt (PMP) frakcióját. Gheorghe Baciu, Severica Covaciu, Ion Ganea helyettesek, Gabi Ionaşcu titkár.
Mint Milu Timoce, a Ráduly védelmét ellátó kolozsvári ügyvédi iroda ügyvédje kérdésünkre elmondta, a polgármester nagyon részletes és alapos nyilatkozatot tett a bíró előtt, amelyben pontról pontra cáfolta a vádiratban foglalt állításokat.
„Úgy gondoljuk, már a kezdetektől sikerült a vádak megalapozatlanságára rávilágítani. Ráduly Róbert külön-külön cáfolt minden vádpontot, jogi érvekre, illetve a rendelkezésre álló dokumentumokra alapozva, meggyőző módon” – értékelt a védőügyvéd.
Mint megtudtuk, következő alkalommal három, a vádirat által megnevezett tanút idéz be a törvényszék, akiket szintén kihallgatnak. A per következő tárgyalását január 27-én tartják. A korábbi tárgyaláson, novemberben Szőke Domokos nyilatkozattétele is több órán át tartott.
Mint ismert, tavaly júniusban az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Ráduly Róbert Kálmánt háromrendbeli hivatali visszaéléssel és érdekkonfliktussal, Szőke Domokost pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolta meg.
A pert március óta a DNA kérésére a Maros Megyei Törvényszék tárgyalja, mert a vádhatóság fenntartásokat fogalmazott meg a Hargita Megyei Törvényszék bíráinak pártatlanságával kapcsolatban. Az elöljárók alaptalannak tartják és elutasítják az ellenük felhozott vádakat. Székelyhon.ro

A szenátus közigazgatási testülete elutasította március 15. ünneppé nyilvánítását
Nem csökkent a március 15-e ünneppé nyilvánításával szembeni román ellenszenv: a szenátus közigazgatási bizottsága kedden kedvezőtlenül véleményezte a tervezetet.
Elutasította kedden a szenátus közigazgatási bizottsága azt az RMDSZ-es törvénytervezetet, amelynek értelmében március 15-e a romániai magyar közösség hivatalos ünnepévé válna. A tervezetet mind az RMDSZ-szel parlamenti támogatási megállapodást aláíró nagyobbik kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD), mind az ellenzéki, az utóbbi hónapokban egyre sovinisztább hangnemet megütő Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora elutasította.
Ioan Deneș, a testület PSD-s tagja kijelentette: nem támogatja a javaslatot, mivel Erdélyben kényes ügy március 15-e ünneppé nyilvánítása. A PNL-es Răducu Filipescu is leszögezte: pártja a tervezet ellen szavaz majd a szenátus ülésén., mivel a jelenlegi időszak nem alkalmas egy ilyen akcióra.
Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője azzal próbálta védeni a javaslatot, hogy az valójában csupán egy 27 éve létező, normális gyakorlatot rögzítene törvényben. Leszögezte: az ünnep nem a román közösség ellen irányul. A szakbizottsági állásfoglalás nem kötelező érvényű, de a PSD és a PNL már korábban is jelezte: nem támogatják a tervezetet, így annak leszavazása a szenátus ülésén bizonyosnak tűnik. Addig még az emberi jogi és kisebbségi bizottságnak is meg kell vitatnia. Mint arról beszámoltunk, október közepén a szenátus egyszer már napirendre tűzte a tervezetet, de akkor a heves ellenkezés miatt az RMDSZ inkább azt javasolta, hogy küldjék vissza a szakbizottságokba további egyeztetésre. Az RMDSZ 9 szenátora és 21 képviselője által benyújtott tervezet értelmében március 15-ét a romániai magyar közösség ünnepévé nyilvánítjanák, enek nyomán azokon a településeken, ahol a magyar közösség tagjai élnek, a helyi és a megyei önkormányzat, illetve a közintézmények kulturális és művészeti rendezvényeket szervezhetnek az ünnep tiszteletére. A magyar közösség tagjainak kérésére a munkaadók szabadnapot biztosíthatnának. Balogh Levente / Krónika (Kolozsvár)

Elutasították március 15. ünneppé nyilvánítását
Másodjára is elutasítóan véleményezte a szenátus közigazgatási szakbizottsága kedden azt a tervezetet, amely hivatalos ünneppé nyilvánítaná március 15-ét a romániai magyarok számára.
Ugyanaz a szakbizottság júniusban még elfogadásra javasolta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) törvénykezdeményezését, olyan körülmények között, amikor a kormánypártoknak nagy szükségük volt az RMDSZ voksaira a posztjáról önként lemondani nem hajlandó Sorin Grindeanu akkori miniszterelnök leváltásához.
A jobbközép ellenzék akkor éles nacionalista hangvételű támadást intézett a nemzeti érdekeket a magyar voksokért „áruba bocsátó” szociálliberális koalíció ellen, amely emiatt elnapolta az RMDSZ-es törvénykezdeményezések megvitatását, és végül is a magyar szövetség voksai nélkül is sikerült megszabadulnia „túlságosan önállóvá vált” miniszterelnökétől.
A tervezet október 16-án került napirendre a szenátus plénumában, de az RMDSZ kérésére visszautalták a szakbizottsághoz, miután a szövetség úgy értékelte: most már nincs meg a törvény elfogadásához szükséges többségi támogatás.
Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint a közigazgatási bizottság keddi ülésén már nemcsak az ellenzék támadta az RMDSZ kezdeményezését. Ioan Denes Beszterce-Naszód megyei szociáldemokrata szenátor azt mondta: pártja messzemenő nyitottságot tanúsít minden nemzeti kisebbség iránt, de nem léphet túl bizonyos dátumok jelképes töltetén, március 15. ünneppé nyilvánítása roppant kényes kérdésnek számít Erdélyben.
Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője úgy vélekedett, ez a törvénytervezet a júniusi politikai csatározások eszközévé vált, és a körülötte szított indulatok miatt ma már sokkal kényesebb ügynek számít, mint júniusban.
A tervezet lehetővé tenné a magyarlakta települések, valamint a megyék önkormányzatai és intézményei számára, hogy ünnepségeket szervezzenek ezen a napon, és ezek költségét az általuk kezelt költségvetésből fedezzék. A romániai munkáltatók kérésre szabadnapot adhatnának március 15-én magyar alkalmazottaiknak, a magyarság ünnepéről pedig különkiadásokban számolna be a román közszolgálati televízió és rádió.
A kormány a múlt héten elfogadott véleményezésében úgy értékelte, az RMDSZ tervezete – az esetleges szabadnap, illetve a közmédiára háruló feladatok tekintetében – pontosításra szorul, ugyanakkor alkotmányossági aggályát is kifejezte, mert szerinte sérülhet a jogegyenlőség, ha egyes román állampolgárok etnikai alapon részesülnek munkaszüneti napban. A kormány ezért nem foglalt állást a tervezet elfogadása vagy elutasítása mellett, a parlamentre bízva a döntést. Népújság (Marosvásárhely)