Szatmári ünnep rokonokkal és vitéz lélekkel
Alapításának 60. évfordulóját ünnepli a 2013–2014-es évadban a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata. Az ünnepi rendezvényekre október 4. és 6. között kerül sor, több mint 20 esztendő után ismét fellép a városban a budapesti Nemzeti Színház társulata is.
Noha az erdélyi magyar nyelvű színjátszás kezdeteit joggal Kolozsvárhoz és Kótsy-Patkó Jánoshoz kötik, Szatmárnémeti is jelentős hagyományokkal rendelkezik e téren. 1790-ben már vándorkomédiások szórakoztatták Szatmár nagyérdemű közönségét. Igaz, egy csűrben léptek fel, de fél évszázad sem telt el, és kőszínházat építtetett a város elöljárósága. Nem volt ez akármilyen fegyvertény, hiszen Kolozsváron és Pesten kívül nem igazán létezett színházépület magyar nyelvterületen. Igazgatói között megtaláljuk Szigligeti Edét, sőt rövid és félresikerült vándorszínészi pályafutása alatt még Arany János is játszott benne.
Szatmáron kezdte pályafutását a Nemzeti későbbi üdvöskéje, Petőfi Sándor jegyese, Prielle Kornélia, és Szigligetinek köszönhetően a teátrum repertoárjában egyre több magyar alkotás kapott helyet.
121 évvel ezelőtt készült el a színháznak jelenleg is otthont adó, a maga idején igencsak korszerűnek számító épület. 1892 január 14-én avatták fel, a díszelőadáson Kömley Gyula társulata lépett fel, s ők vették birtokba a színházat. Az új épület deszkáin az elkövetkező években a kor legnagyobbjai is megfordultak, mint Beregi Oszkár és Márkus Emília, de a Nemzeti Színház művészei többször is felléptek a szatmári színpadon, 1913-ban pedig Jászai Mari a Stuart Máriát játszotta itt. Az első világháborúban is folyamatosan működött a színház, a tragédia a második világégésben következett be: az épületet bombatalálat érte, a színház működésképtelenné vált.
Az újraindulás az erdélyi magyar színjátszás egyik legérdekesebb fejezete: az 1953-ban végzett színésznövendékek – Harag György vezetésével – testületileg Nagybányára mentek színházat alapítani. Mivel az ottani körülmények igencsak mostohának bizonyultak, 1956-ban átköltöztek Szatmárra. Egy évre rá hivatalosan is megalakult a Szatmárnémeti Állami Magyar Színház, 1968-ban pedig létrejött a színház román tagozata is. A magyar és a román társulatok külön ünneplik az intézmény alapításának évfordulóját: a román tagozat az 1968-as dátumot, míg a magyar az 1953-as (még nagybányai) színházalapítást veszi alapul.
Az idei, 60. évforduló megünneplésére október 4. és 6. között kerül sor. Az ünnepség nyitóeseményeként a Harag György Társulat a Rokonok című előadást október 4-én az Északi Színház Nagytermében mutatja be. Móricz Zsigmond örök-klasszikusát Babarczy László Kossuth- és Jászai-díjas rendező viszi színre a szatmári társulat színészeinek közreműködésével.
A kerek évforduló alkalmából több mint két évtized után ismét Szatmáron lép fel a budapesti Nemzeti Színház. A Vitéz lélek című Tamási Áron-darabból készült, Vidnyánszky Attila által rendezett előadást október 5-én láthatja a nagyérdemű, az előadásban fellép többek között Reviczky Gábor, Mécs Károly, Trill Zsolt, Martinovics Dorina és Varga József. A rendezőasszisztensi feladatokat Herpai Rita látja el, az előadás dramaturgja Szász Zsolt, díszlettervező Olekszandr Bilozub, jelmeztervező Balla Ildikó, zeneszerző Könczei Árpád.
A Vitéz lélek című színdarab a „komoly játék” műfaji megjelölést viseli magán, a színdarab alapvetően különbözik Tamási novellájától. Nemcsak azért, mert a főhőst átkeresztelte a szerző, hanem mert a színműben, amely már a második világháború idején született, az eredeti szamaras történet jelképisége már egészen más üzenetet hordoz. Míg a novellában az első világháborút megjárt frontharcos, Demeter Gábor alapélménye az, hogy lehetetlen visszatérnie oda, ahonnan elindult, Balla Péter története a visszatérés és az újrakezdés drámája. Annak az elbeszélése ez, hogy – Pilinszky szavaival élve – miként fogadja vissza „az ősi rend” a háború után hazatérőt. A maga korában Tamási ezzel a „programmal”, mely kardcsörtetés helyett arra buzdít, hogy „műveljük meg kertjeinket”, korántsem aratott osztatlan sikert. Alapállása akkor naivnak tűnt a kortársak szemében, de a történelem nagyon hamar bebizonyította, hogy a 20. század igazi katasztrófája a „kis világok” pusztulása, a hagyományos közösségek felszámolása lett, elég, ha csak a Ceausescu-féle falurombolásra gondolunk – olvasható a darabról a nemzeti színház hivatalos internetes oldalán.
Nánó Csaba
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Régi a hálózat, gyakoriak az áramkiesések Székelyudvarhelyen
Udvarhelyen váratlanul és egyre gyakrabban jelentkeznek a hosszú áramszünetek, melyek nemcsak bosszúságot, hanem bevételkiesést is okozhatnak. Az elmúlt hetekben kétszer állt le az áramszolgáltatás a város jelentős részén, a másfél-két órás kimaradások miatt már a helyi vállalkozók is háborognak.
Teljesen elsötétült Székelyudvarhely jelentős része csütörtök este fél tízkor, és több órán át úgy is maradt. A komoly áramszünet a II. Rákóczi Ferenc utcát, Szombatfalvát, a Bethlen Gábor utcát, a Tábor-negyed egy részét, valamint a város központját, így az Udvarhelyi Híradó Szentimre utcai szerkesztőségét is érintette. Nem működött a közvilágítás, elsötétültek a számítógépek, tévék, de a kasszagépek, szerverek, riasztók és kapucsengők sem működtek éjfélig. Az egyre gyakoribb, kiterjedt áramkiesések kezdenek rendszeresekké, szinte megszokottakká válni, és emiatt nemcsak a magánfogyasztók, hanem a vállalkozók is bosszúsak.
Az újabb áramkiesést egy magasfeszültségű vezeték meghibásodása okozta, csupán másfél óra, míg megjavítják – tájékoztattak csütörtök este fél tíz után, amikor még szerkesztőségünk munkáját is félbeszakította a váratlan áramszünet. Másnap Demeter Gábor, az Electrica Rt. székelyudvarhelyi kirendeltségének vezetője tájékoztatott, hogy egy húsz kilovoltos kábel meghibásodása okozta a kiesést. Mint elmondta, elévült, negyvenéves vezetékről van szó, így mechanikai kifáradás miatt hibásodott meg. Szerinte a hálózat felújítására egyelőre nem lehet számítani, annak ellenére, hogy két-három éve javasolják, ugyanis a nagy befektetésnek számító korszerűsítésre az áramszolgáltató brassói központjának kellene jóváhagynia a pénzforrást. A költségekről nem tudott információkat adni, azt viszont elmondta, hogy amíg nem cserélik ki a negyven éve elhelyezett kábeleket, lehet számítani hasonló áramszünetekre.
Antal Imre, az Electrica Rt. Hargita megyei igazgatója elmondta, a csütörtök esti, valamint az egy héttel korábbi áramkiesésnek semmilyen köze nem volt egymáshoz. Mint magyarázta, az áramkieséseknek több okuk lehet: ehhez a hálózat elavultsága is hozzájárulhat, de akár egy másik szolgáltató vezetékcseréjekor, illetve más munkálatok során is megsérülhetnek a föld alatti magasfeszültségű kábelek. Mivel a csütörtök esti meghibásodás a kábelek öregsége miatt történt, érdeklődtünk a korszerűsítés kilátásairól is. A megyei igazgató szerint ez attól is függ, hány meghibásodás van az adott szakaszon. Mint kiderült, a csütörtök este meghibásodott vezetékkel rég nem volt hasonló gond.
Az áramszolgáltató vállalat területi ügyfélszolgálatát is megkerestük a problémával kapcsolatban, ott arról tájékoztattak, hogy az érintett szakaszt megjavították, péntek délben már minden fogyasztónál helyreállították az áramszolgáltatást. „Számításba vesszük, hogy az elkövetkező napokban egy tartalék vezetéket is biztosítsunk” – írták.
Noha a különböző kereskedelmi egységek nem tehetnek arról, hogy a tartós áramszünetek alatt nem működnek tevékenységükhöz szükséges eszközeik, az áramszolgáltató szabályzata szerint mégis kevés esélyük van a kártérítésre az esetleges bevételkiesés miatt. Demeter Gábor szerint az áramkiesés okozta bevételkieséskor lehet kérni kártérítést, de nem valószínű, hogy azt jóvá is hagyják, hiszen technikai meghibásodás és nem emberi mulasztás miatt történt az áramszünet. Antal Imre szerint eddig még nem érkezett kártérítési kérés a vállalat megyei kirendeltségéhez, és amúgy ilyen esetben nem is lehet kártérítést kérni, ugyanis „ez benne van az üzemvitelben, szerencsétlen helyzetként”. Egyébként ha a nagyobb kereskedelmi egységek olyan tevékenységet folytatnak, amelyben káruk keletkezhet egy komolyabb áramkieséskor, akkor kötelezően kétoldali áramellátással, azaz transzformátorral vagy generátorral kell rendelkezniük – tette hozzá.
Bugarschi Dalma székelyudvarhelyi ügyvédet a kártérítés jogi lehetőségeiről kérdeztük. Elmondta, kártérítés igénylésekor előbb bizonyítani kell a veszteséget, majd igazolni kell az összefüggést a bevételkiesés és az áramkiesés között. Az ok-okozati összefüggést azonban körülményes bebizonyítani, ezért kevés esély van a jogi úton történő sikeres kártérítés-igénylésre – véli az ügyvéd.
Veres Réka
Székelyhon.ro