Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Deme Ilona
15 tétel
2012. december 5.
Konzulátusi támogatás az Életfának
Példát mutattak segítőkészségből és emberségből a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulátusának munkatársai december 3-án: adventi állófogadást szerveztek az Életfa Családsegítő Egyesület fennállásának 7. évfordulója alkalmából. A rendezvényre civil szervezetek képviselői, üzletemberek, közéleti személyiségek kaptak meghívót, mintegy alkalmat kínálva számukra, hogy megismerjék az évek óta a kolozsvári és környékbeli magyar családokért tevékenykedő egyesület munkáját. A fogadáson felszolgált finomságokat támogatásuk jeléül maguk a konzulátusi alkalmazottak és munkatársak készítették el, akik gondoskodtak a szemet is gyönyörködtető tálalásról is, és nagy-nagy szeretettel és baráti mosollyal kínálták a meghívottakat.
A Báthory István Elméleti Líceum hangulatos könyvtárterme kitűnő helyszínt szolgáltatott a rendezvénynek, amelynek első mozzanataként a házigazda Magdó János főkonzul, az Életfa Családsegítő Egyesület elnöke, Deme Ilona és a fővédnöki tisztséget magára vállaló Lévai Szeréna konzulné fogadta a vendégeket, majd Kerekes Edit, lapunk főszerkesztő-helyettese műsorvezetői minőségében kérte szólásra a házigazdákat. A főkonzul kiemelte: akik eljöttek, azok számára minden bizonnyal fontos, hogy szolidaritást vállaljanak egy jó üggyel. Ugyanerre hívta fel a figyelmet a konzul asszony, aki elmondta: csak rövid ideje került kapcsolatba az egyesülettel, de meggyőződött arról, hogy az állandó programok, tevékenységek, a folyamatos segítség és tanácsadás a magyar családok lelki és anyagi jólétét szolgálják. Deme Ilona elnök összefoglalójában ismertette az elmúlt hét év eredményeit, kiemelve, hogy az egyesület mintegy 6 ezer magyar család életében van jelen. – A következő hét évben olyan problémákra szeretnénk megoldást találni, amelyek túlnőnek az egyes családok problémáin, és az egész erdélyi magyar társadalmat érintik. Ilyen például a gyes-törvény, a nem létező magyar bölcsődék problémája, a tanügyi törvény, és egy ilyen méretű problémát kíván orvosolni az alakulóban lévő nevelési tanácsadóközpontunk is – foglalta össze az egyesület terveit az elnök.
Magdó János főkonzul és Lévai Szeréna konzulné mindenkit arra buzdított: vegyenek példát a konzulátus önzetlen munkatársairól, és ki-ki lehetőségeihez mérten támogassa céljai – a magyarság fennmaradása – elérésében az Életfa Családsegítő Egyesületet. Az elhangzottakat egy kis művészi műsor is elmélyítette: Müller Márta Haydn F-dúr szonátájának első tételét adta elő zongorán, a Koros Fekete Fanni, Bardocz Boglár, Bardocz Botond és Pattantyús Ábrahám Balázs alkotta vonósnégyes pedig Purcell g-moll Chaconne-jával örvendeztette meg a vendégeket.
S. B. Á.
Szabadság (Kolozsvár)
Példát mutattak segítőkészségből és emberségből a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulátusának munkatársai december 3-án: adventi állófogadást szerveztek az Életfa Családsegítő Egyesület fennállásának 7. évfordulója alkalmából. A rendezvényre civil szervezetek képviselői, üzletemberek, közéleti személyiségek kaptak meghívót, mintegy alkalmat kínálva számukra, hogy megismerjék az évek óta a kolozsvári és környékbeli magyar családokért tevékenykedő egyesület munkáját. A fogadáson felszolgált finomságokat támogatásuk jeléül maguk a konzulátusi alkalmazottak és munkatársak készítették el, akik gondoskodtak a szemet is gyönyörködtető tálalásról is, és nagy-nagy szeretettel és baráti mosollyal kínálták a meghívottakat.
A Báthory István Elméleti Líceum hangulatos könyvtárterme kitűnő helyszínt szolgáltatott a rendezvénynek, amelynek első mozzanataként a házigazda Magdó János főkonzul, az Életfa Családsegítő Egyesület elnöke, Deme Ilona és a fővédnöki tisztséget magára vállaló Lévai Szeréna konzulné fogadta a vendégeket, majd Kerekes Edit, lapunk főszerkesztő-helyettese műsorvezetői minőségében kérte szólásra a házigazdákat. A főkonzul kiemelte: akik eljöttek, azok számára minden bizonnyal fontos, hogy szolidaritást vállaljanak egy jó üggyel. Ugyanerre hívta fel a figyelmet a konzul asszony, aki elmondta: csak rövid ideje került kapcsolatba az egyesülettel, de meggyőződött arról, hogy az állandó programok, tevékenységek, a folyamatos segítség és tanácsadás a magyar családok lelki és anyagi jólétét szolgálják. Deme Ilona elnök összefoglalójában ismertette az elmúlt hét év eredményeit, kiemelve, hogy az egyesület mintegy 6 ezer magyar család életében van jelen. – A következő hét évben olyan problémákra szeretnénk megoldást találni, amelyek túlnőnek az egyes családok problémáin, és az egész erdélyi magyar társadalmat érintik. Ilyen például a gyes-törvény, a nem létező magyar bölcsődék problémája, a tanügyi törvény, és egy ilyen méretű problémát kíván orvosolni az alakulóban lévő nevelési tanácsadóközpontunk is – foglalta össze az egyesület terveit az elnök.
Magdó János főkonzul és Lévai Szeréna konzulné mindenkit arra buzdított: vegyenek példát a konzulátus önzetlen munkatársairól, és ki-ki lehetőségeihez mérten támogassa céljai – a magyarság fennmaradása – elérésében az Életfa Családsegítő Egyesületet. Az elhangzottakat egy kis művészi műsor is elmélyítette: Müller Márta Haydn F-dúr szonátájának első tételét adta elő zongorán, a Koros Fekete Fanni, Bardocz Boglár, Bardocz Botond és Pattantyús Ábrahám Balázs alkotta vonósnégyes pedig Purcell g-moll Chaconne-jával örvendeztette meg a vendégeket.
S. B. Á.
Szabadság (Kolozsvár)
2013. augusztus 20.
Szent István Rendet kapott Egerszegi és Lámfalussy
Áder János köztársasági elnök kedd délután a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet adta át Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok úszónak és Lámfalussy Sándor közgazdásznak az államalapítás ünnepe alkalmából a Sándor-palotában. A Magyar Szent István Rend a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál.
A Mária Terézia királynő által 1764. május 5-én alapított Szent István Rend megújításaként 2011-ben alkotott törvényt az Országgyűlés a Magyar Szent István Rendről, amelyet a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök adományoz. Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok, többszörös Európa- és világbajnok 14 évesen nyerte első olimpiai aranyérmét és három egymást követő olimpián győzött.
Lámfalussy Sándor közgazdász, nemzetközi pénzügyi szakember, magyar származású belga állampolgár 1949-ben, a kommunista hatalomátvétel idején, 20 évesen hagyta el hazáját. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a közös európai pénz, az euró atyjának is tekintik, korábban megkapta a Corvin-láncot és a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét a Csillaggal. A köztársasági elnök az átadó ünnepségen kiemelte: a két kitüntetett személyes példájának, teljesítményének üzenete, hogy egy nemzet nagysága polgárainak kiválóságában rejlik, amit csakis a becsülettel elvégzett munka nyújthat.
Kitüntetés kolozsváriaknak
Közben a Magyarság Házában tartott ünnepségen tíz szervezet képviselője, illetve személyiség vehette át a Külhoni Magyarságért Díjat Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkártól.
Semjén Zsolt köszöntő beszédében az 1995-ben, a Hazai Kisebbségekért Díj mellett alapított, a kormányfő által odaítélt elismerésről szólva elmondta: azt azok kapják, akik helyi közösségüket szolgálva sokat tettek az egyetemes magyarság megmaradásáért. Hozzátette, Szent István a kereszténység fundamentumára építette fel a magyar államot, a többé-kevésbé szétesőben lévő törzsi területből szervezett államot, „közjogi abroncsot adott a magyarságnak”. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy ma is feladat a nemzet közjogi egyesítése. Az egyszerűsített honosítással kapcsolatban hangsúlyozta, a kérelmek száma megközelítette az ötszázezret, és decemberre az esküt tett külhoni magyar állampolgárok száma is eléri az ötszázezret.
A Külhoni Magyarságért Díjat a határokon túl élő magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző személyek és szervezetek kaphatják meg. Erdélyből három szervezet részesült a díjban. A magyar családokért hivatalosan 2005 óta, kismamaklubjával pedig 1999-től tevékenykedő kolozsvári Életfa családsegítő egyesület nevében Deme Ilona Julianna, míg az Erdély fenntartható fejlődéséért, kulturális örökségének és erőforrásainak feltárásáért kilenc éve megalakult Élő Erdély Egyesület elnöke, Boda Szabolcs vette át a díjat. A szintén kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság 23 éve az erdélyi és moldvai magyar közösségek néprajzi jelentőségű tárgyi emlékeinek gyűjtésével és feldolgozásával foglalkozik, a társaságnak adományozott díjat Pozsony Ferenc elnöknek adták át.
Tőkés: a kereszténység összekapcsol
A keresztény kölcsönösség elvének tiszteletben tartását, a kettős mérce elvetését szorgalmazta tegnapi Szent István-napi ünnepi nyilatkozatában Tőkés László Európai Parlamenti képviselő. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a kereszténységet nevezte Szent István uralkodása legfontosabb örökségének. Megjegyezte, a kereszténység egymáshoz kapcsolja a román és a magyar népet.
A volt püspök a kölcsönösségről szóló jézusi tanítást idézve elutasította a kettős mérce alkalmazását a román–magyar viszonyban. „Egy országban élünk, egyazon társadalom tagjai vagyunk. Ami jár a románnak, ugyanaz jár a magyarnak is” – fogalmazott Tőkés, aki román politikusoknak a határon túli nemzettársaik melletti kiállását idézve ismételte el azt a nézetét, amely miatt bírálói a román állami kitüntetése visszavonását szorgalmazták.
„Ausztriához és Olaszországhoz hasonlóan, amelyek egyezményes alapon garantálják és biztosítják Dél-Tirol autonómiáját, Magyarország és Románia is közösen vállaljanak felelősséget Erdély, az erdélyi magyarok, a székely magyarok regionális autonómiájáért" – szorgalmazta Tőkés, emlékeztetve arra, hogy egy héttel ezelőtt Traian Băsescu államfő kiállt a Moldovai Köztársaság és Románia egyesülése mellett. „Mi, erdélyi magyarok példát vehetünk a román államelnöktől. Éppen olyan következetességgel kell kitartanunk az erdélyi magyar régiók, valamint a székelyföldi és partiumi autonómia mellett, amiképpen ő tette ezt a román nemzet egysége ügyében” – állapította meg.
maszol.ro
Áder János köztársasági elnök kedd délután a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet adta át Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok úszónak és Lámfalussy Sándor közgazdásznak az államalapítás ünnepe alkalmából a Sándor-palotában. A Magyar Szent István Rend a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál.
A Mária Terézia királynő által 1764. május 5-én alapított Szent István Rend megújításaként 2011-ben alkotott törvényt az Országgyűlés a Magyar Szent István Rendről, amelyet a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök adományoz. Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok, többszörös Európa- és világbajnok 14 évesen nyerte első olimpiai aranyérmét és három egymást követő olimpián győzött.
Lámfalussy Sándor közgazdász, nemzetközi pénzügyi szakember, magyar származású belga állampolgár 1949-ben, a kommunista hatalomátvétel idején, 20 évesen hagyta el hazáját. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a közös európai pénz, az euró atyjának is tekintik, korábban megkapta a Corvin-láncot és a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét a Csillaggal. A köztársasági elnök az átadó ünnepségen kiemelte: a két kitüntetett személyes példájának, teljesítményének üzenete, hogy egy nemzet nagysága polgárainak kiválóságában rejlik, amit csakis a becsülettel elvégzett munka nyújthat.
Kitüntetés kolozsváriaknak
Közben a Magyarság Házában tartott ünnepségen tíz szervezet képviselője, illetve személyiség vehette át a Külhoni Magyarságért Díjat Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkártól.
Semjén Zsolt köszöntő beszédében az 1995-ben, a Hazai Kisebbségekért Díj mellett alapított, a kormányfő által odaítélt elismerésről szólva elmondta: azt azok kapják, akik helyi közösségüket szolgálva sokat tettek az egyetemes magyarság megmaradásáért. Hozzátette, Szent István a kereszténység fundamentumára építette fel a magyar államot, a többé-kevésbé szétesőben lévő törzsi területből szervezett államot, „közjogi abroncsot adott a magyarságnak”. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy ma is feladat a nemzet közjogi egyesítése. Az egyszerűsített honosítással kapcsolatban hangsúlyozta, a kérelmek száma megközelítette az ötszázezret, és decemberre az esküt tett külhoni magyar állampolgárok száma is eléri az ötszázezret.
A Külhoni Magyarságért Díjat a határokon túl élő magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző személyek és szervezetek kaphatják meg. Erdélyből három szervezet részesült a díjban. A magyar családokért hivatalosan 2005 óta, kismamaklubjával pedig 1999-től tevékenykedő kolozsvári Életfa családsegítő egyesület nevében Deme Ilona Julianna, míg az Erdély fenntartható fejlődéséért, kulturális örökségének és erőforrásainak feltárásáért kilenc éve megalakult Élő Erdély Egyesület elnöke, Boda Szabolcs vette át a díjat. A szintén kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság 23 éve az erdélyi és moldvai magyar közösségek néprajzi jelentőségű tárgyi emlékeinek gyűjtésével és feldolgozásával foglalkozik, a társaságnak adományozott díjat Pozsony Ferenc elnöknek adták át.
Tőkés: a kereszténység összekapcsol
A keresztény kölcsönösség elvének tiszteletben tartását, a kettős mérce elvetését szorgalmazta tegnapi Szent István-napi ünnepi nyilatkozatában Tőkés László Európai Parlamenti képviselő. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a kereszténységet nevezte Szent István uralkodása legfontosabb örökségének. Megjegyezte, a kereszténység egymáshoz kapcsolja a román és a magyar népet.
A volt püspök a kölcsönösségről szóló jézusi tanítást idézve elutasította a kettős mérce alkalmazását a román–magyar viszonyban. „Egy országban élünk, egyazon társadalom tagjai vagyunk. Ami jár a románnak, ugyanaz jár a magyarnak is” – fogalmazott Tőkés, aki román politikusoknak a határon túli nemzettársaik melletti kiállását idézve ismételte el azt a nézetét, amely miatt bírálói a román állami kitüntetése visszavonását szorgalmazták.
„Ausztriához és Olaszországhoz hasonlóan, amelyek egyezményes alapon garantálják és biztosítják Dél-Tirol autonómiáját, Magyarország és Románia is közösen vállaljanak felelősséget Erdély, az erdélyi magyarok, a székely magyarok regionális autonómiájáért" – szorgalmazta Tőkés, emlékeztetve arra, hogy egy héttel ezelőtt Traian Băsescu államfő kiállt a Moldovai Köztársaság és Románia egyesülése mellett. „Mi, erdélyi magyarok példát vehetünk a román államelnöktől. Éppen olyan következetességgel kell kitartanunk az erdélyi magyar régiók, valamint a székelyföldi és partiumi autonómia mellett, amiképpen ő tette ezt a román nemzet egysége ügyében” – állapította meg.
maszol.ro
2013. augusztus 20.
Tíz szervezet, személyiség kapott a Külhoni Magyarságért
Tíz szervezet képviselője, illetve személyiség vehette át a Külhoni Magyarságért Díjat Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkártól kedden Budapesten, a Magyarság Házában tartott ünnepségen.
Semjén Zsolt köszöntő beszédében az 1995-ben, a Hazai Kisebbségekért Díj mellett alapított, a kormányfő által odaítélt elismerésről szólva elmondta: azt azok kapják, akik helyi közösségüket szolgálva sokat tettek az egyetemes magyarság megmaradásáért. Hozzátette, Szent István a kereszténység fundamentumára építette fel a magyar államot, a többé-kevésbé szétesőben lévő törzsi területből szervezett államot, "közjogi abroncsot adott a magyarságnak". Ennek kapcsán megjegyezte, hogy ma is feladat a nemzet közjogi egyesítése. Az egyszerűsített honosítással kapcsolatban hangsúlyozta, a kérelmek száma megközelítette az ötszázezret, és decemberre az esküt tett külhoni magyar állampolgárok száma is eléri az ötszázezret. A Külhoni Magyarságért Díjat a határokon túl élő magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző személyek és szervezetek kaphatják meg. Az idén Kárpátaljáról megkapta az elismerést a derceni Gyöngyösbokréta népi együttes. A több mint 60 tagú hagyományápoló tánccsoport nevében Korolovics Zsolt művészeti vezető vette át a díjat. Erdélyből három szervezet részesült a díjban. Az ottani magyar családokért hivatalosan 2005 óta, kismamaklubjával pedig 1999-től tevékenykedő Életfa családsegítő egyesület nevében Deme Ilona Julianna, míg az Erdély fenntartható fejlődéséért, kulturális örökségének és erőforrásainak feltárásáért kilenc éve megalakult Élő Erdély Egyesület elnöke, Boda Szabolcs vette át a díjat. A szintén erdélyi Kriza János Néprajzi Társaság 23 éve az erdélyi és moldvai magyar közösségek néprajzi jelentőségű tárgyi emlékeinek gyűjtésével és feldolgozásával foglalkozik Kolozsváron, a társaságnak adományozott díjat Pozsony Ferenc elnöknek adták át. A több évtizedes múltra visszatekintő vajdasági Jó Pajtás gyermeklapot anyanyelvápolásért, az iskolán kívüli kulturális ismeretanyag közvetítéséért részesítették a díjban. A csellóművész Koffán Tamás több mint háromévtizedes, az erdélyi magyarság életét megörökítő fényképészi munkásságával érdemelte ki a Külhoni Magyarságért Díjat. Koffán Tamás 1979 és 2011 között 40 ezer fotót készített. A felvidéki irodalmi élet és a csallóközi helytörténet meghatározó alakja, Koncsol László szerkesztő, író, költő, műfordító, helytörténész is az idei díjazottak között szerepelt. Szlovéniából a zalai népdalokat autentikusan tolmácsoló Muravidéki Nótázók héttagú csoportja részesült az elismerésben, hagyományőrző és közösségszervező szerepéért. A fél évszázada újjáalakult vajdasági Paulinum Püspökségi Klasszikus Gimnázium és Szeminárium is az idei kitüntetettek egyike. A Szabadkán magyarul és horvátul is oktató katolikus intézményt Miocs József rektor képviselte a díjátadón. Az 1929 óta működő Torontói Első Magyar Református Egyház a kanadai nagyvárosban és a környéken élő magyarság életének fontos központja, a második világháború után, az 1956-ban, majd a kommunista Romániából emigrálók felkarolója. Az elismerést kapott egyház mostanában a magyar állampolgársági eskük helyszíne is, és az utóbbi időben a kitelepülő romákat is segíti, például nyelvtanulási lehetőséget nyújtva nekik.
MTI
Tíz szervezet képviselője, illetve személyiség vehette át a Külhoni Magyarságért Díjat Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkártól kedden Budapesten, a Magyarság Házában tartott ünnepségen.
Semjén Zsolt köszöntő beszédében az 1995-ben, a Hazai Kisebbségekért Díj mellett alapított, a kormányfő által odaítélt elismerésről szólva elmondta: azt azok kapják, akik helyi közösségüket szolgálva sokat tettek az egyetemes magyarság megmaradásáért. Hozzátette, Szent István a kereszténység fundamentumára építette fel a magyar államot, a többé-kevésbé szétesőben lévő törzsi területből szervezett államot, "közjogi abroncsot adott a magyarságnak". Ennek kapcsán megjegyezte, hogy ma is feladat a nemzet közjogi egyesítése. Az egyszerűsített honosítással kapcsolatban hangsúlyozta, a kérelmek száma megközelítette az ötszázezret, és decemberre az esküt tett külhoni magyar állampolgárok száma is eléri az ötszázezret. A Külhoni Magyarságért Díjat a határokon túl élő magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző személyek és szervezetek kaphatják meg. Az idén Kárpátaljáról megkapta az elismerést a derceni Gyöngyösbokréta népi együttes. A több mint 60 tagú hagyományápoló tánccsoport nevében Korolovics Zsolt művészeti vezető vette át a díjat. Erdélyből három szervezet részesült a díjban. Az ottani magyar családokért hivatalosan 2005 óta, kismamaklubjával pedig 1999-től tevékenykedő Életfa családsegítő egyesület nevében Deme Ilona Julianna, míg az Erdély fenntartható fejlődéséért, kulturális örökségének és erőforrásainak feltárásáért kilenc éve megalakult Élő Erdély Egyesület elnöke, Boda Szabolcs vette át a díjat. A szintén erdélyi Kriza János Néprajzi Társaság 23 éve az erdélyi és moldvai magyar közösségek néprajzi jelentőségű tárgyi emlékeinek gyűjtésével és feldolgozásával foglalkozik Kolozsváron, a társaságnak adományozott díjat Pozsony Ferenc elnöknek adták át. A több évtizedes múltra visszatekintő vajdasági Jó Pajtás gyermeklapot anyanyelvápolásért, az iskolán kívüli kulturális ismeretanyag közvetítéséért részesítették a díjban. A csellóművész Koffán Tamás több mint háromévtizedes, az erdélyi magyarság életét megörökítő fényképészi munkásságával érdemelte ki a Külhoni Magyarságért Díjat. Koffán Tamás 1979 és 2011 között 40 ezer fotót készített. A felvidéki irodalmi élet és a csallóközi helytörténet meghatározó alakja, Koncsol László szerkesztő, író, költő, műfordító, helytörténész is az idei díjazottak között szerepelt. Szlovéniából a zalai népdalokat autentikusan tolmácsoló Muravidéki Nótázók héttagú csoportja részesült az elismerésben, hagyományőrző és közösségszervező szerepéért. A fél évszázada újjáalakult vajdasági Paulinum Püspökségi Klasszikus Gimnázium és Szeminárium is az idei kitüntetettek egyike. A Szabadkán magyarul és horvátul is oktató katolikus intézményt Miocs József rektor képviselte a díjátadón. Az 1929 óta működő Torontói Első Magyar Református Egyház a kanadai nagyvárosban és a környéken élő magyarság életének fontos központja, a második világháború után, az 1956-ban, majd a kommunista Romániából emigrálók felkarolója. Az elismerést kapott egyház mostanában a magyar állampolgársági eskük helyszíne is, és az utóbbi időben a kitelepülő romákat is segíti, például nyelvtanulási lehetőséget nyújtva nekik.
MTI
2013. augusztus 21.
Díjazták a külhoni magyarságot
Tíz szervezet képviselője, illetve személyiség vehette át a Külhoni Magyarságért Díjat kedden Budapesten, a Magyarság Házában tartott ünnepségen. A Külhoni Magyarságért Díjat a határokon túl élő magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző személyek és szervezetek kaphatják meg.
Erdélyből idén három szervezet részesült a díjban. Az itteni magyar családokért hivatalosan 2005 óta, kismamaklubjával pedig 1999-től tevékenykedő Életfa Családsegítő Egyesület nevében Deme Ilona Julianna, míg az Erdély fenntartható fejlődéséért, kulturális örökségének és erőforrásainak feltárásáért kilenc éve megalakult Élő Erdély Egyesület elnöke, Boda Szabolcs vette át a díjat. A szintén erdélyi Kriza János Néprajzi Társaság 23 éve az erdélyi és moldvai magyar közösségek néprajzi jelentőségű tárgyi emlékeinek gyűjtésével s feldolgozásával foglalkozik Kolozsváron, a társaságnak adományozott díjat Pozsony Ferenc elnöknek adták át.
Szabadság (Kolozsvár)
Tíz szervezet képviselője, illetve személyiség vehette át a Külhoni Magyarságért Díjat kedden Budapesten, a Magyarság Házában tartott ünnepségen. A Külhoni Magyarságért Díjat a határokon túl élő magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző személyek és szervezetek kaphatják meg.
Erdélyből idén három szervezet részesült a díjban. Az itteni magyar családokért hivatalosan 2005 óta, kismamaklubjával pedig 1999-től tevékenykedő Életfa Családsegítő Egyesület nevében Deme Ilona Julianna, míg az Erdély fenntartható fejlődéséért, kulturális örökségének és erőforrásainak feltárásáért kilenc éve megalakult Élő Erdély Egyesület elnöke, Boda Szabolcs vette át a díjat. A szintén erdélyi Kriza János Néprajzi Társaság 23 éve az erdélyi és moldvai magyar közösségek néprajzi jelentőségű tárgyi emlékeinek gyűjtésével s feldolgozásával foglalkozik Kolozsváron, a társaságnak adományozott díjat Pozsony Ferenc elnöknek adták át.
Szabadság (Kolozsvár)
2013. december 14.
Kincses Kolozsvárért díjakat osztottak a magyar napok szervezői
Első alkalommal osztották ki pénteken a Kincses Kolozsvárért díjakat a város közösségi életének fellendítésében és a magyar napok megszervezésében vállalt tevékenységek elismeréseként.
A Kincses Kolozsvár Egyesület által alapított díjat Répás Zsuzsanna, a magyar kormány Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumának nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Nagy Elek üzletember,Kovács Sándor Kolozs-Dobokai főesperes, Boros János volt kolozsvári alpolgármester (post mortem), az Életfa Családsegítő Egyesület, aKolozsvári Magyar Diákszövetség, a kolozsvári Szabadság napilap, valamint a Paprika Rádió kapta.
A díjazottak: Nagy Elek vállalkozó, Lévai Anikó, az Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete, Répás Zsuzsanna, a magyar kormány Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumának nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Horváth Anna Kolozsvár alpolgármestere, Deme Ilona, az Életfa Családsegítő Egyesület elnöke, Kovács Sándor Kolozs-Dobokai főesperes, Rés Konrád-Gergely, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke, Újvári Ildikó, a Szabadság napilap főszerkesztője, Boros Hanga, Boros János volt alpolgármester lánya, Gergely Balázs KMN főszervező, Eckstein Kovács Péter, a Paprika Rádió Igazgató Tanácsának elnöke.
A rendezvényen Lévai Anikó, az Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete mondott köszöntő beszédet. Elmondta, szívesen tér vissza újra és újra Kolozsvárra, ahol gondolkodó, cselekvőképes magyar közösség él. Lévai Anikó megköszönte a magyar kormánynak, Emil Boc kolozsvári polgármesternek, Horváth Anna alpolgármesternek és az üzletembereknek, hogy lehetővé tették a Kolozsvári Magyar Napok megszervezését.
Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke elmondta: legutóbb 30 ezer ember vett részt az egyhetes magyar napok rendezvényein, ami azt jelenti, hogy sikerült megmozgatni a város magyar lakosságának 60 százalékát, így megteremtődött az a magyar közösségi élmény, ami azelőtt hiányzott Kolozsváron. (mti)
Transindex.ro
Első alkalommal osztották ki pénteken a Kincses Kolozsvárért díjakat a város közösségi életének fellendítésében és a magyar napok megszervezésében vállalt tevékenységek elismeréseként.
A Kincses Kolozsvár Egyesület által alapított díjat Répás Zsuzsanna, a magyar kormány Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumának nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Nagy Elek üzletember,Kovács Sándor Kolozs-Dobokai főesperes, Boros János volt kolozsvári alpolgármester (post mortem), az Életfa Családsegítő Egyesület, aKolozsvári Magyar Diákszövetség, a kolozsvári Szabadság napilap, valamint a Paprika Rádió kapta.
A díjazottak: Nagy Elek vállalkozó, Lévai Anikó, az Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete, Répás Zsuzsanna, a magyar kormány Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumának nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Horváth Anna Kolozsvár alpolgármestere, Deme Ilona, az Életfa Családsegítő Egyesület elnöke, Kovács Sándor Kolozs-Dobokai főesperes, Rés Konrád-Gergely, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke, Újvári Ildikó, a Szabadság napilap főszerkesztője, Boros Hanga, Boros János volt alpolgármester lánya, Gergely Balázs KMN főszervező, Eckstein Kovács Péter, a Paprika Rádió Igazgató Tanácsának elnöke.
A rendezvényen Lévai Anikó, az Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete mondott köszöntő beszédet. Elmondta, szívesen tér vissza újra és újra Kolozsvárra, ahol gondolkodó, cselekvőképes magyar közösség él. Lévai Anikó megköszönte a magyar kormánynak, Emil Boc kolozsvári polgármesternek, Horváth Anna alpolgármesternek és az üzletembereknek, hogy lehetővé tették a Kolozsvári Magyar Napok megszervezését.
Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke elmondta: legutóbb 30 ezer ember vett részt az egyhetes magyar napok rendezvényein, ami azt jelenti, hogy sikerült megmozgatni a város magyar lakosságának 60 százalékát, így megteremtődött az a magyar közösségi élmény, ami azelőtt hiányzott Kolozsváron. (mti)
Transindex.ro
2015. április 25.
Családház-avató a tízéves évforduló jegyében az Életfa Családsegítő Egyesületnél
Kettős ünnepségnek voltunk részesei tegnap a Magyar (1989 December 21) utca 78. szám alatt: az Életfa Családsegítő Egyesület új székházának ünnepélyes avatójára, illetve megnyitójára került sor, amely ugyanakkor az egyesület 10 éves évfordulójának a nyitórendezvényét is jelentette.
Az egybegyűlteket üdvözlő beszédében Deme Ilona, az egyesület elnöke megköszönte mindenki – önkéntesek, munkatársak, tagok, támogató partnerek, történelmi egyházak, iskolák, pályázati forráskezelők, cégek, magánszemélyek – segítségét, nélkülük nem lehetne jelen az egyesület immár tíz éve a kolozsvári magyar családok életében. Eddig a Belvárosi Unitárius Egyházközségnek és Rácz Norbert lelkésznek köszönhetően volt helye az Életfának valamint programjainak, tevékenységeinek, most pedig köszönet illeti a 12 kolozsvári református egyházközséget, akik az új székház bérlését teszik lehetővé számukra – mondta Deme Ilona.
Szabadság (Kolozsvár)
Kettős ünnepségnek voltunk részesei tegnap a Magyar (1989 December 21) utca 78. szám alatt: az Életfa Családsegítő Egyesület új székházának ünnepélyes avatójára, illetve megnyitójára került sor, amely ugyanakkor az egyesület 10 éves évfordulójának a nyitórendezvényét is jelentette.
Az egybegyűlteket üdvözlő beszédében Deme Ilona, az egyesület elnöke megköszönte mindenki – önkéntesek, munkatársak, tagok, támogató partnerek, történelmi egyházak, iskolák, pályázati forráskezelők, cégek, magánszemélyek – segítségét, nélkülük nem lehetne jelen az egyesület immár tíz éve a kolozsvári magyar családok életében. Eddig a Belvárosi Unitárius Egyházközségnek és Rácz Norbert lelkésznek köszönhetően volt helye az Életfának valamint programjainak, tevékenységeinek, most pedig köszönet illeti a 12 kolozsvári református egyházközséget, akik az új székház bérlését teszik lehetővé számukra – mondta Deme Ilona.
Szabadság (Kolozsvár)
2015. augusztus 18.
Két nap a világ: XII. Dési Találkozó és III. Dési Magyar Napok
Két nap alatt közel ötszáz – köztük számos Désről elszármazott – személy vett részt a Dési Magyar Napok rendezvényein, amelyet idén is a Luidort Péter és családja által felkínált magánterületen rendeztek meg, a XII. Dési Találkozóval egyetemben.
E telken ugyanis immár 12. éve folyamatosan találkoznak a hazalátogatók az itthon maradottakkal: az egykori egyéni kezdeményezés összefogással, nagyot álmodással olyan sikeres rendezvénnyé nőtte ki magát, amelyen a fényképek tanúsága szerint minden korosztály – a karon ülő picitől a 80 évesig – nagyon jól érzi magát. Mindez nem sikerülhetett volna egyes intézmények, továbbá magánszemélyek, médiapartnerek támogatása nélkül, éppen ezért a szervező Kádár József Kulturális Egyesület, valamint az Aranyeső Egyesület nevében Kovrig Annamária és Dezső Attila fontosnak tartotta a támogatók megnevezését: Bethlen Gábor Alap, Dési Városi Tanács, Kolozs Megyei Tanács, Communitas Alapítvány, Paqstudio, Római Katolikus Egyház és Bonaventura Társulat, Luidort Péter Transilvania Camping (a rendezvény színhelye is), Varga Lóránd RMDSZ-es tanácsos, továbbá köszönetüket fejezték ki a Szabadság közéleti napilap, a Radio Fir és Dejeanul helyi médiapartnereknek is.
A III. Dési Magyar Napokat ifj. Lakatos Péter dési származású, Marosvásárhelyen szolgáló református lelkész nyitotta meg, továbbá üdvözölte és szólt a vendégekhez Takács Attila konzul, ifj. Deák Ferenc, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke, valamint Costan Morar, Dés polgármestere. Elhangzott többek között a folytatás, hagyományaink megőrzésének szükségessége. Volt pesszimista és volt optimista gondolat is a dési magyarság fennmaradásának jövőjét illetően.
Ami pedig az „informálisabb” részt illeti, találkoztak szétszakadt családok, osztálytársak, rég nem látott barátok, ismerősök, kik olykor bizonytalanul szólították meg egymást: tetszik emlékezni rám? Sokan erre az időpontra időzítették pihenőszabadságukat, mint például az a – már 20 éve – Hollandiában élő kétgyerekes apuka is, aki konkrét kérdésekkel, nagy érdeklődéssel vett részt a Deme Ilona családterapeuta által tartott beszélgetésen, ráadásul nem egyedüli férfiként. Női szemmel jó volt konstatálni, hogy elmúlt az az idő, amikor egy ilyen tabufeszegető kerekasztal mellé lasszóval sem lehetett volna egy férfit bevinni.
Lukács Éva
Szabadság (Kolozsvár)
Két nap alatt közel ötszáz – köztük számos Désről elszármazott – személy vett részt a Dési Magyar Napok rendezvényein, amelyet idén is a Luidort Péter és családja által felkínált magánterületen rendeztek meg, a XII. Dési Találkozóval egyetemben.
E telken ugyanis immár 12. éve folyamatosan találkoznak a hazalátogatók az itthon maradottakkal: az egykori egyéni kezdeményezés összefogással, nagyot álmodással olyan sikeres rendezvénnyé nőtte ki magát, amelyen a fényképek tanúsága szerint minden korosztály – a karon ülő picitől a 80 évesig – nagyon jól érzi magát. Mindez nem sikerülhetett volna egyes intézmények, továbbá magánszemélyek, médiapartnerek támogatása nélkül, éppen ezért a szervező Kádár József Kulturális Egyesület, valamint az Aranyeső Egyesület nevében Kovrig Annamária és Dezső Attila fontosnak tartotta a támogatók megnevezését: Bethlen Gábor Alap, Dési Városi Tanács, Kolozs Megyei Tanács, Communitas Alapítvány, Paqstudio, Római Katolikus Egyház és Bonaventura Társulat, Luidort Péter Transilvania Camping (a rendezvény színhelye is), Varga Lóránd RMDSZ-es tanácsos, továbbá köszönetüket fejezték ki a Szabadság közéleti napilap, a Radio Fir és Dejeanul helyi médiapartnereknek is.
A III. Dési Magyar Napokat ifj. Lakatos Péter dési származású, Marosvásárhelyen szolgáló református lelkész nyitotta meg, továbbá üdvözölte és szólt a vendégekhez Takács Attila konzul, ifj. Deák Ferenc, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke, valamint Costan Morar, Dés polgármestere. Elhangzott többek között a folytatás, hagyományaink megőrzésének szükségessége. Volt pesszimista és volt optimista gondolat is a dési magyarság fennmaradásának jövőjét illetően.
Ami pedig az „informálisabb” részt illeti, találkoztak szétszakadt családok, osztálytársak, rég nem látott barátok, ismerősök, kik olykor bizonytalanul szólították meg egymást: tetszik emlékezni rám? Sokan erre az időpontra időzítették pihenőszabadságukat, mint például az a – már 20 éve – Hollandiában élő kétgyerekes apuka is, aki konkrét kérdésekkel, nagy érdeklődéssel vett részt a Deme Ilona családterapeuta által tartott beszélgetésen, ráadásul nem egyedüli férfiként. Női szemmel jó volt konstatálni, hogy elmúlt az az idő, amikor egy ilyen tabufeszegető kerekasztal mellé lasszóval sem lehetett volna egy férfit bevinni.
Lukács Éva
Szabadság (Kolozsvár)
2016. április 8.
Egyre több a magyar bölcsődei hely
Horváth Anna: segíteni akarunk a fiatal családokon
Kolozsváron az elkövetkező hetekben nyitja meg kapuit egy újabb magyar nyelvű csoport az önkormányzat által működtetett bölcsődékben. 2012-ben, Horváth Anna alpolgármesteri megbízatásának első heteiben, a kolozsvári fiatal szülők jogos igényeire reagálva jöttek létre az első magyar csoportok állami bölcsődében, azóta évente bővült újabb helyszínen újabb magyar csoporttal a kínálat. Erről a folyamatról, a kezdetekről beszélt a kolozsvári Paprika rádió műsorában Horváth Anna, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere, Péter Ildikó szülő, valamint Deme Ilona pszichológus, az Életfa Családsegítő Egyesület elnöke. (A Paprika rádióban elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.)
– Hogyan sikerült a magyar bölcsődék sok éve megoldatlan kérdésében alig néhány hónap alatt „átvágni a gordiuszi csomót”?
– Már kismamaként szembesültem a magam és a barátaim helyzete révén, hogy mekkora gondot jelent Kolozsváron a magyar bölcsődei helyek hiánya, illetve általánosságban véve az, hogy a helyek száma jóval elmarad az igénylések száma mögött. Ezért már a megbízatásom legelején tudtam, hogy ez a legelső probléma, amire megoldást szeretnék találni a lehető leggyorsabban. Amikor a polgármesternek felvázoltam a helyzetet, szinte rácsodálkozott arra, hogy nincsenek magyar csoportok a bölcsődékben, támogatásáról biztosított és rám bízta a helyzet megoldását. A bölcsődéket igazgató Mărioara Neamţ személyében nyitott, megbízható partnerre találtam, akivel hamar sikerült megértetni és elfogadtatni, hogy szeptemberben legalább két magyar bölcsődei csoportnak kell elindulnia, ennek ellenére a gyakorlatban ez korántsem volt annyira egyszerű.
Elsősorban a teremhiány jelentett problémát. Legelső lépésként, 2012-ben az amúgy is túlzsúfolt bölcsődék, az állandó túljelentkezés ellenére kellett olyan helyszíneket találnunk, ahol a nyári felújítás során át tudtuk alakítani az épületeket úgy, hogy el lehessen különíteni egy-egy termet. A helyszín kérdésén túl ott volt még a hozzáértő, elkötelezett magyar bölcsődei gondozók toborozásának kérdése. Amikor mindez már megvolt, néhány nappal az őszi nyitás előtt meg kellett találni azt a kétszer húsz kisgyerekes szülőt, akik nyitottak voltak arra, hogy gyors ügyintézéssel a két helyszínen bölcsődébe adják a gyereküket. Ezekben a kérdésekben az Életfa Családsegítő Egyesülethez fordultam segítségért, és akkor – mint azóta a munkám során többször – bebizonyosodott, hogy csak a civil szervezeteinkkel és egyházainkkal, intézményeinkkel való együttműködés tud ilyen helyzetekben gyors és hatékony lenni. Így volt ez a magyar szakiskolai oktatás beindításában, ahol az Erdélyi Református Egyházkerülettel és a Református Kollégiummal közösen tudtuk sikeressé tenni elképzeléseinket. Ez így működött rengeteg más közösségi ügyben, projektben. Az Életfával azóta is élő, működő a kapcsolat: évente szervezünk beszélgetéseket a kismamákkal, ahol bemutatkoznak a magyar bölcsődei gondozók, tájékoztatják a szülőket a lehetőségekről, körülményekről, de városgazdálkodási kérdésekben is gyakran tanácskozunk, illetve a helyi költségvetésből igyekszünk minél nagyobb támogatást biztosítani az egyesület hiánypótló tevékenységeinek.
Szabadság (Kolozsvár)
Horváth Anna: segíteni akarunk a fiatal családokon
Kolozsváron az elkövetkező hetekben nyitja meg kapuit egy újabb magyar nyelvű csoport az önkormányzat által működtetett bölcsődékben. 2012-ben, Horváth Anna alpolgármesteri megbízatásának első heteiben, a kolozsvári fiatal szülők jogos igényeire reagálva jöttek létre az első magyar csoportok állami bölcsődében, azóta évente bővült újabb helyszínen újabb magyar csoporttal a kínálat. Erről a folyamatról, a kezdetekről beszélt a kolozsvári Paprika rádió műsorában Horváth Anna, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere, Péter Ildikó szülő, valamint Deme Ilona pszichológus, az Életfa Családsegítő Egyesület elnöke. (A Paprika rádióban elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.)
– Hogyan sikerült a magyar bölcsődék sok éve megoldatlan kérdésében alig néhány hónap alatt „átvágni a gordiuszi csomót”?
– Már kismamaként szembesültem a magam és a barátaim helyzete révén, hogy mekkora gondot jelent Kolozsváron a magyar bölcsődei helyek hiánya, illetve általánosságban véve az, hogy a helyek száma jóval elmarad az igénylések száma mögött. Ezért már a megbízatásom legelején tudtam, hogy ez a legelső probléma, amire megoldást szeretnék találni a lehető leggyorsabban. Amikor a polgármesternek felvázoltam a helyzetet, szinte rácsodálkozott arra, hogy nincsenek magyar csoportok a bölcsődékben, támogatásáról biztosított és rám bízta a helyzet megoldását. A bölcsődéket igazgató Mărioara Neamţ személyében nyitott, megbízható partnerre találtam, akivel hamar sikerült megértetni és elfogadtatni, hogy szeptemberben legalább két magyar bölcsődei csoportnak kell elindulnia, ennek ellenére a gyakorlatban ez korántsem volt annyira egyszerű.
Elsősorban a teremhiány jelentett problémát. Legelső lépésként, 2012-ben az amúgy is túlzsúfolt bölcsődék, az állandó túljelentkezés ellenére kellett olyan helyszíneket találnunk, ahol a nyári felújítás során át tudtuk alakítani az épületeket úgy, hogy el lehessen különíteni egy-egy termet. A helyszín kérdésén túl ott volt még a hozzáértő, elkötelezett magyar bölcsődei gondozók toborozásának kérdése. Amikor mindez már megvolt, néhány nappal az őszi nyitás előtt meg kellett találni azt a kétszer húsz kisgyerekes szülőt, akik nyitottak voltak arra, hogy gyors ügyintézéssel a két helyszínen bölcsődébe adják a gyereküket. Ezekben a kérdésekben az Életfa Családsegítő Egyesülethez fordultam segítségért, és akkor – mint azóta a munkám során többször – bebizonyosodott, hogy csak a civil szervezeteinkkel és egyházainkkal, intézményeinkkel való együttműködés tud ilyen helyzetekben gyors és hatékony lenni. Így volt ez a magyar szakiskolai oktatás beindításában, ahol az Erdélyi Református Egyházkerülettel és a Református Kollégiummal közösen tudtuk sikeressé tenni elképzeléseinket. Ez így működött rengeteg más közösségi ügyben, projektben. Az Életfával azóta is élő, működő a kapcsolat: évente szervezünk beszélgetéseket a kismamákkal, ahol bemutatkoznak a magyar bölcsődei gondozók, tájékoztatják a szülőket a lehetőségekről, körülményekről, de városgazdálkodási kérdésekben is gyakran tanácskozunk, illetve a helyi költségvetésből igyekszünk minél nagyobb támogatást biztosítani az egyesület hiánypótló tevékenységeinek.
Szabadság (Kolozsvár)
2016. június 2.
Romboló előítéletek – Új programot indít az Életfa Családsegítő Egyesület
Közösségi programot indít a Kolozsvári Életfa Családsegítő Egyesület Én is szeretnék játszani! címmel, azzal a céllal, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekeknek megkönnyítse a beilleszkedését a társadalomba. A program június 4-én indul a Báthory István-gimnázium kis épületének udvarán szervezett gyermeknapi rendezvénnyel.
Deme Ilona, az egyesület elnöke a Krónikának elmondta: régi igényről van szó, amelyet a családok fogalmaztak meg. Az Életfa terápiás és mozgásfejlesztő foglalkozásain ugyanis részt vesznek speciális nevelést igénylő gyerekek is. Ekkor szembesültek azzal, mennyire fontos a gyerekeknek, hogy a foglalkozások után szocializálódhatnak, játszhatnak a játszótéren, illetve ekkor mérték fel, hogy mekkora igény van erre.
„Kerülik a nyilvánosságot ezekkel a gyerekekkel a családok. Azt mesélték nekünk, hogy nagyon sok kellemetlen élmény érte őket a játszótereken. Például elrántják az ő gyerekük mellől az egészséges gyereket a szülők, mintha fertőző lenne a betegsége, vagy azt tapasztalták, hogy félnek a gyerekeiktől. Ezeket az előítéleteket szeretnénk lebontani" – fejtette ki a Krónikának Deme Ilona. Hozzáfűzte, felkínálják az Életfa segítségét, eszközeit, hogy a játszótér számukra is biztonságos tér legyen. Ugyanakkor elmondta, nem pusztán a gyerekekről van szó, hiszen számos családban él hasonló gondokkal küzdő idősebb családtag is. „A program indulása elsősorban gyerekeknek szól, de felnőtteket is szeretettel várunk" – magyarázta.
A program a különleges nevelési igényű gyermekeknek szól, amelynek során az egyesület szakemberei fejlesztőtevékenységekkel, szabad játékkal és drámacsoporttal várnak majd mindenkit, aki játszani szeretne. Első lépésként a szervezők Kolozsvárra hívták a budapesti Baltazár Színház Graffaló című előadását. A társulatot nagyrészt fogyatékkal élő fiatalok alkotják. Céljuk, hogy tevékenységük nyomán a sérült emberek társadalmi megítélése változzék.
A meghívott előadáshoz a teret a Kolozsvári Állami Magyar Színház biztosítja, a Graffaló ugyanakkor a 7. Kolozsvári Magyar Napok kiemelt programpontja. Az Életfa Családsegítő Egyesület kezdeményezéséhez csatlakozott a Kolozsvári Állami Magyar Színház, a Babeş– Bolyai Tudományegyetem, illetve a Kolozsvári Magyar Napok is. Az Én is szeretnék játszani! projekt nagykövetei Albert Csilla és Dimény Áron, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színészei
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)
Közösségi programot indít a Kolozsvári Életfa Családsegítő Egyesület Én is szeretnék játszani! címmel, azzal a céllal, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekeknek megkönnyítse a beilleszkedését a társadalomba. A program június 4-én indul a Báthory István-gimnázium kis épületének udvarán szervezett gyermeknapi rendezvénnyel.
Deme Ilona, az egyesület elnöke a Krónikának elmondta: régi igényről van szó, amelyet a családok fogalmaztak meg. Az Életfa terápiás és mozgásfejlesztő foglalkozásain ugyanis részt vesznek speciális nevelést igénylő gyerekek is. Ekkor szembesültek azzal, mennyire fontos a gyerekeknek, hogy a foglalkozások után szocializálódhatnak, játszhatnak a játszótéren, illetve ekkor mérték fel, hogy mekkora igény van erre.
„Kerülik a nyilvánosságot ezekkel a gyerekekkel a családok. Azt mesélték nekünk, hogy nagyon sok kellemetlen élmény érte őket a játszótereken. Például elrántják az ő gyerekük mellől az egészséges gyereket a szülők, mintha fertőző lenne a betegsége, vagy azt tapasztalták, hogy félnek a gyerekeiktől. Ezeket az előítéleteket szeretnénk lebontani" – fejtette ki a Krónikának Deme Ilona. Hozzáfűzte, felkínálják az Életfa segítségét, eszközeit, hogy a játszótér számukra is biztonságos tér legyen. Ugyanakkor elmondta, nem pusztán a gyerekekről van szó, hiszen számos családban él hasonló gondokkal küzdő idősebb családtag is. „A program indulása elsősorban gyerekeknek szól, de felnőtteket is szeretettel várunk" – magyarázta.
A program a különleges nevelési igényű gyermekeknek szól, amelynek során az egyesület szakemberei fejlesztőtevékenységekkel, szabad játékkal és drámacsoporttal várnak majd mindenkit, aki játszani szeretne. Első lépésként a szervezők Kolozsvárra hívták a budapesti Baltazár Színház Graffaló című előadását. A társulatot nagyrészt fogyatékkal élő fiatalok alkotják. Céljuk, hogy tevékenységük nyomán a sérült emberek társadalmi megítélése változzék.
A meghívott előadáshoz a teret a Kolozsvári Állami Magyar Színház biztosítja, a Graffaló ugyanakkor a 7. Kolozsvári Magyar Napok kiemelt programpontja. Az Életfa Családsegítő Egyesület kezdeményezéséhez csatlakozott a Kolozsvári Állami Magyar Színház, a Babeş– Bolyai Tudományegyetem, illetve a Kolozsvári Magyar Napok is. Az Én is szeretnék játszani! projekt nagykövetei Albert Csilla és Dimény Áron, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színészei
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)
2016. június 20.
Együtt játszottak hétvégén Kolozsváron
Együtt játszani, közösséget alkotni – ezt a kulcsmondatot ismételték többen a kolozsvári Életfa Családsegítő Egyesület Én is szeretnék játszani elnevezésű kezdeményezésének hétvégi kedvcsináló rendezvényén.
Az ősszel induló átfogó program célja, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek számára megkönnyítse a beilleszkedést a társadalomba. Ehhez azonban a kezdeményezőknek támogatókra is szükségük van. Az egyesület ezért szervezett kerti partit, ahol a különböző fogyatékkal élő és az egészséges gyerekek együtt játszhattak az Életfa székhelyén. A kertben az érdeklődők hűs limonádét kortyolhattak és közben Balázs Imre József megzenésített verseit hallhatták a költő előadásában, majd a Jazzybirds zenekar koncertjén vehettek részt.
Deme Ilona, az egyesület elnöke elmondta, az ötletet az adta, hogy Deák Katalinnal – a projekt másik ötletgazdájával – közösen felismerték, hogy hiányzik egy olyan közösségi tér, ahol például a down szindrómás vagy mozgássérült gyerekek együtt játszhatnának a többiekkel. Az Életfa egyesületnél a tér adott volt, így csak be kellett népesíteni gyerekekkel. A kezdeményezés több közéleti személyiség tetszését elnyerte, Albert Csilla és Dimény Áron kolozsvári színművész is vállalta, hogy nagykövete lesz a programnak. „Próbáltuk elérni Angelina Jolie-t, de nem ért rá, ezért lettem én a nagykövet" – tréfálkozott a kapunyitás előtti sajtóbeszélgetésen Dimény Áron.
Deme Ilona ugyanakkor elmondta, nagy álmuk, hogy a kertben fel tudjanak szerelni egy speciális hintát a mozgássérült gyerekeknek, ilyen ugyanis nemhogy Kolozsváron, de egész Romániában nincsen.
Makkai Bence, a projekt művészeti vezetője kérdésünkre kifejtette, amikor felismerték, hogy nagyobb horderejű lesz a program, úgy ítélték meg, hogy mindenképp jó lenne ráhangolni a kolozsvári, erdélyi közösséget az őszi kezdésre. „Azért szerveztük ezt a kerti partit, hogy megmutathassuk, miről szól a kezdeményezés: a találkozásról, az együtt játszásról. Fontos, hogy őszre ráhangolódjanak az emberek a szakmabeliek által irányított foglalkozásokra" - magyarázta.
A szervezők első lépésként Kolozsvárra hívták a budapesti Baltazár Színház Graffaló című előadását, a társulatot nagyrészt fogyatékkal élő fiatalok alkotják. Céljuk, hogy tevékenységük nyomán a sérült emberek társadalmi megítélése változzék. Az előadás a Kolozsvári Magyar Napok kiemelt rendezvénye lesz. Szabó Lilla, az augusztusi rendezvénysorozat programigazgatója úgy értékelt, a fogyatékkal élőkről szóló projekt gazdagítja a kolozsvári és erdélyi közösséget.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)
Együtt játszani, közösséget alkotni – ezt a kulcsmondatot ismételték többen a kolozsvári Életfa Családsegítő Egyesület Én is szeretnék játszani elnevezésű kezdeményezésének hétvégi kedvcsináló rendezvényén.
Az ősszel induló átfogó program célja, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek számára megkönnyítse a beilleszkedést a társadalomba. Ehhez azonban a kezdeményezőknek támogatókra is szükségük van. Az egyesület ezért szervezett kerti partit, ahol a különböző fogyatékkal élő és az egészséges gyerekek együtt játszhattak az Életfa székhelyén. A kertben az érdeklődők hűs limonádét kortyolhattak és közben Balázs Imre József megzenésített verseit hallhatták a költő előadásában, majd a Jazzybirds zenekar koncertjén vehettek részt.
Deme Ilona, az egyesület elnöke elmondta, az ötletet az adta, hogy Deák Katalinnal – a projekt másik ötletgazdájával – közösen felismerték, hogy hiányzik egy olyan közösségi tér, ahol például a down szindrómás vagy mozgássérült gyerekek együtt játszhatnának a többiekkel. Az Életfa egyesületnél a tér adott volt, így csak be kellett népesíteni gyerekekkel. A kezdeményezés több közéleti személyiség tetszését elnyerte, Albert Csilla és Dimény Áron kolozsvári színművész is vállalta, hogy nagykövete lesz a programnak. „Próbáltuk elérni Angelina Jolie-t, de nem ért rá, ezért lettem én a nagykövet" – tréfálkozott a kapunyitás előtti sajtóbeszélgetésen Dimény Áron.
Deme Ilona ugyanakkor elmondta, nagy álmuk, hogy a kertben fel tudjanak szerelni egy speciális hintát a mozgássérült gyerekeknek, ilyen ugyanis nemhogy Kolozsváron, de egész Romániában nincsen.
Makkai Bence, a projekt művészeti vezetője kérdésünkre kifejtette, amikor felismerték, hogy nagyobb horderejű lesz a program, úgy ítélték meg, hogy mindenképp jó lenne ráhangolni a kolozsvári, erdélyi közösséget az őszi kezdésre. „Azért szerveztük ezt a kerti partit, hogy megmutathassuk, miről szól a kezdeményezés: a találkozásról, az együtt játszásról. Fontos, hogy őszre ráhangolódjanak az emberek a szakmabeliek által irányított foglalkozásokra" - magyarázta.
A szervezők első lépésként Kolozsvárra hívták a budapesti Baltazár Színház Graffaló című előadását, a társulatot nagyrészt fogyatékkal élő fiatalok alkotják. Céljuk, hogy tevékenységük nyomán a sérült emberek társadalmi megítélése változzék. Az előadás a Kolozsvári Magyar Napok kiemelt rendezvénye lesz. Szabó Lilla, az augusztusi rendezvénysorozat programigazgatója úgy értékelt, a fogyatékkal élőkről szóló projekt gazdagítja a kolozsvári és erdélyi közösséget.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)
2016. augusztus 14.
Ők is szeretnek játszani – elfogadást tanultak a Kolozsvári magyar gyerekek
Több tucat fogyatékkal élő és „normál fejlődésű” gyerek játszott együtt szombat délután a Kolozsvári Életfa Családsegítő Egyesület udvarán. Sok önfeledt kacagást hallottunk.
Másodszor szervezte meg szombat délután a Kolozsvári az Életfa Családsegítő Egyesület a Játszó.tér című rendezvényt, amelynek lényege, hogy fogyatékkal élő gyerekeket is bevonnak a közös időtöltésbe. Az esemény az egyesület által elindított, Én is szeretnék játszani projekt része. Ennek kedvezményezettjei azok a családok, ahol sajátos vagy eltérő nevelési igényű gyermekek élnek.
Az egyesület udvarán mozgáskorlátozott, hallássérült, Down-szindromás, beszédzavaros kisfiúk és kislányok játszadoztak, de láttunk fogyatékkal élő felnőtteket is. A délután folyamán Bertóti Johanna, a Kolozsvári társulat, a Váróterem Projekt tagja énekelt a kicsiknek, a felnőttek – köztük a színész Dimény Áron – kedvenc meséjüket olvasták fel nekik.
Az Életfa Családsegítő Egyesület vezetője, Deme Ilona a Maszolnak elmondta, a júniusi rendezvényhez képest lehet, hogy kevesebb fogyatékkal élőt sikerült bevonni a közös játéjba, de aki eljött, az családja körében érkezett. "Ezt egy nagyon fontos lépésnek tartjuk, hiszen az igazi társas kapcsolatok egyének és nem intézmények között alakulnak ki" – magyarázta.
Romániában a statisztikai hivatal adatai szerint 0,69 százalék – 30163 személy – a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya. Kolozs megye összesen 2661 sajátos nevelési igényű gyermeket számlál.
„Már azt sikernek tartjuk, hogy elkezdtünk beszélni, gondolkodni a fogyatékkal élők társas kapcsolatainak helyzetéről és lehetőségeiről” – mondta Deme Ilona. A pszichológus szerint ezeknek a kicsiknek a fejlődése is attól függ, hogy mennyire van lehetőségük a társas kapcsolatok kialakítására, milyen oktatásban részesül, és mennyit törődnek velük.
„Hogy közösségünk életében a fogyatékkal élők nem vesznek részt, annak legfőbb okát a társadalom mássághoz való viszonyulásában látjuk. Hiszünk abban, hogy minden gyermek számára a legjobb fejlesztési módszer a játék, és hogy mindannyian társas kapcsolatainkban fejlődünk leginkább” – magyarázta az egyesület vezetője.
Mint megtudtuk, az Én is szeretnék játszani projektet márciusban indították el. Céljuk legalább részben lebontani az előítéleteket, mert szerintük a fogyatékkal élő személyek jó része képes beilleszkedni a közösségi intézményekbe: iskolába járni, munkát vállalni és részt venni a szabadidős tevékenységeken.
További terveikről Deme Ilona elmondta: augusztus 19-ére Kolozsvárra hívták a Budapesti Baltazár Színház Graffaló című előadását. A társulatot nagyrészt fogyatékkal élő fiatalok alkotják. Előadásuk a Kolozsvári Magyar Napok színházi rendezvényeinek részeként pénteken tekinthető meg két alkalommal.
2016 őszétől szakemberek vezetésével rendszeres integrációs fejlesztő tevékenységet szeretnénk indítani, ahol az eltérő nevelési igényű és normál fejlődésű gyermekek együtt játszhatnak és tanulhatnak. „Rendszeressé kívánjuk tenni a Játszó.tér eseményünket is. Ahhoz, hogy az Életfa udvara a sajátos nevelési igényű kicsik számára is igazi játszótér lehessen, meg szeretnék vásárolni Kolozsvár első, mozgássérültek számára készült hintáját, valamint az ehhez szükséges gumiszőnyeget.”
Deme Ilona elmondta, a Baltazár Társulat fellépéséhez szükséges pénzt támogatóiknak köszönhetően már sikerült előteremteni. A hinta beszerzéséhez a Kolozsvári Magyar Napokon is gyűjtenek adományokat.
Számos Kolozsvári intézmény az Én is szeretnék játszani projekt mellé állt: a Kolozsvári Állami Magyar Színház, a Kolozsvári Magyar Napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesület, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem, a Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolája. Két kiemelt támogatójuk a Cosmetic Plant és a Budaval. Adományokat a következő bankszámlaszámra várnak: Asociația Copacul Vieții – Életfa Családsegítő Egyesület, RO57OTPV200000653359RO02.
Cs. P. T.
maszol.ro
Több tucat fogyatékkal élő és „normál fejlődésű” gyerek játszott együtt szombat délután a Kolozsvári Életfa Családsegítő Egyesület udvarán. Sok önfeledt kacagást hallottunk.
Másodszor szervezte meg szombat délután a Kolozsvári az Életfa Családsegítő Egyesület a Játszó.tér című rendezvényt, amelynek lényege, hogy fogyatékkal élő gyerekeket is bevonnak a közös időtöltésbe. Az esemény az egyesület által elindított, Én is szeretnék játszani projekt része. Ennek kedvezményezettjei azok a családok, ahol sajátos vagy eltérő nevelési igényű gyermekek élnek.
Az egyesület udvarán mozgáskorlátozott, hallássérült, Down-szindromás, beszédzavaros kisfiúk és kislányok játszadoztak, de láttunk fogyatékkal élő felnőtteket is. A délután folyamán Bertóti Johanna, a Kolozsvári társulat, a Váróterem Projekt tagja énekelt a kicsiknek, a felnőttek – köztük a színész Dimény Áron – kedvenc meséjüket olvasták fel nekik.
Az Életfa Családsegítő Egyesület vezetője, Deme Ilona a Maszolnak elmondta, a júniusi rendezvényhez képest lehet, hogy kevesebb fogyatékkal élőt sikerült bevonni a közös játéjba, de aki eljött, az családja körében érkezett. "Ezt egy nagyon fontos lépésnek tartjuk, hiszen az igazi társas kapcsolatok egyének és nem intézmények között alakulnak ki" – magyarázta.
Romániában a statisztikai hivatal adatai szerint 0,69 százalék – 30163 személy – a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya. Kolozs megye összesen 2661 sajátos nevelési igényű gyermeket számlál.
„Már azt sikernek tartjuk, hogy elkezdtünk beszélni, gondolkodni a fogyatékkal élők társas kapcsolatainak helyzetéről és lehetőségeiről” – mondta Deme Ilona. A pszichológus szerint ezeknek a kicsiknek a fejlődése is attól függ, hogy mennyire van lehetőségük a társas kapcsolatok kialakítására, milyen oktatásban részesül, és mennyit törődnek velük.
„Hogy közösségünk életében a fogyatékkal élők nem vesznek részt, annak legfőbb okát a társadalom mássághoz való viszonyulásában látjuk. Hiszünk abban, hogy minden gyermek számára a legjobb fejlesztési módszer a játék, és hogy mindannyian társas kapcsolatainkban fejlődünk leginkább” – magyarázta az egyesület vezetője.
Mint megtudtuk, az Én is szeretnék játszani projektet márciusban indították el. Céljuk legalább részben lebontani az előítéleteket, mert szerintük a fogyatékkal élő személyek jó része képes beilleszkedni a közösségi intézményekbe: iskolába járni, munkát vállalni és részt venni a szabadidős tevékenységeken.
További terveikről Deme Ilona elmondta: augusztus 19-ére Kolozsvárra hívták a Budapesti Baltazár Színház Graffaló című előadását. A társulatot nagyrészt fogyatékkal élő fiatalok alkotják. Előadásuk a Kolozsvári Magyar Napok színházi rendezvényeinek részeként pénteken tekinthető meg két alkalommal.
2016 őszétől szakemberek vezetésével rendszeres integrációs fejlesztő tevékenységet szeretnénk indítani, ahol az eltérő nevelési igényű és normál fejlődésű gyermekek együtt játszhatnak és tanulhatnak. „Rendszeressé kívánjuk tenni a Játszó.tér eseményünket is. Ahhoz, hogy az Életfa udvara a sajátos nevelési igényű kicsik számára is igazi játszótér lehessen, meg szeretnék vásárolni Kolozsvár első, mozgássérültek számára készült hintáját, valamint az ehhez szükséges gumiszőnyeget.”
Deme Ilona elmondta, a Baltazár Társulat fellépéséhez szükséges pénzt támogatóiknak köszönhetően már sikerült előteremteni. A hinta beszerzéséhez a Kolozsvári Magyar Napokon is gyűjtenek adományokat.
Számos Kolozsvári intézmény az Én is szeretnék játszani projekt mellé állt: a Kolozsvári Állami Magyar Színház, a Kolozsvári Magyar Napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesület, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem, a Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolája. Két kiemelt támogatójuk a Cosmetic Plant és a Budaval. Adományokat a következő bankszámlaszámra várnak: Asociația Copacul Vieții – Életfa Családsegítő Egyesület, RO57OTPV200000653359RO02.
Cs. P. T.
maszol.ro
2016. augusztus 16.
KMN – Több tízezren köszöntik fel a héten Kolozsvárt
Bár hivatalosan hétfőn este nyitják meg, már a hétvégén elkezdődött a Kolozsvári Magyar Napok. A hetedik alkalommal megszervezett, több mint 500 programot magában foglaló rendezvénysorozat Kolozsvár fennállásának 700. évfordulója jegyében zajlik, de nemcsak az augusztus 19-ei szülinapon, hanem egész héten a várost ünnepli több tízezer ember.
A hétfő esti nyitógálán a tervek szerint a magyar kormány képviselőjeként Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára üdvözli a Kolozsváriakat, akik a köszöntőbeszédek és a Kincses Kolozsvárért díjak átadása után a Fölszállott a páva-gálaelőadást tekinthetik meg erdélyi hagyományápolók közreműködésével.
A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság hétfőn városnéző sétát szervezett. Asztalos Lajos helytörténész, nyelvművelő ismertette a Fellegvár történelmét azzal a több tucat érdeklődővel, aki egy röpke óra erejéig csatlakozott a sétához. Itt megtudhattuk, hogy a Rákóczi-szabadságharc leverése után, a császári erők erődítményeként 1716-ban kezdték el a vár építését. A Fellegvár tetején található laktanyát csak az 1960-as években számolták fel, mielőtt 1975-ben nekifogtak a Belvedere szálló építésének.
A nyári melegben jó választásnak bizonyult a séta a Fellegvár kellemes hűvösében, a résztvevők élvezték Asztalos Lajos finom humorral fűszerezett történeteit. Ennek során nemcsak a régmúlt, hanem a 20. század mára már feledésbe merülő eseményei is szóba kerültek, például az, hogy a II. világháborúban B26-os amerikai gépek 1500 bombát dobtak le Kolozsvárra.
Az idei Kolozsvári Magyar Napok egyik kiemelt rendezvénye a Budapesti Baltazár Színház Graffaló című előadása is. A társulatot nagyrészt fogyatékkal élő fiatalok alkotják, céljuk, hogy tevékenységük nyomán változzék a sérült emberek társadalmi megítélése. Az Életfa Családsegítő Egyesület meghívására érkeznek Kolozsvárra az Én is szeretnék játszani projekt keretében. Deme Ilona egyesületi elnöktől megtudtuk, egyre többen csatlakoznak a kezdeményezésükhöz, és szeretnék rendszeressé tenni a játszótér rendezvényeit.
„Ha a fogyatékkal élők ilyen biztonságos térben megtapasztalják, hogy van nyitottság az emberekben, hogy van egy közösség, amely szívesen látja őket, és jó velük együtt lenni, akkor lehet, hogy kijönnek a magyar napokra, vagy látjuk őket a színházban. Összeszokunk egy kicsit, és nem fogja zavarni a színházban Juliska nénit, hogy a háta mögött egy Down-kóros kislány tapsikol a gyönyörűségtől, ez nem kuriózum, hanem természetes lesz" – magyarázta az elképzelés lényegét Deme Ilona.
Kiss Előd-Gergely |
Krónika (Kolozsvár)
Bár hivatalosan hétfőn este nyitják meg, már a hétvégén elkezdődött a Kolozsvári Magyar Napok. A hetedik alkalommal megszervezett, több mint 500 programot magában foglaló rendezvénysorozat Kolozsvár fennállásának 700. évfordulója jegyében zajlik, de nemcsak az augusztus 19-ei szülinapon, hanem egész héten a várost ünnepli több tízezer ember.
A hétfő esti nyitógálán a tervek szerint a magyar kormány képviselőjeként Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára üdvözli a Kolozsváriakat, akik a köszöntőbeszédek és a Kincses Kolozsvárért díjak átadása után a Fölszállott a páva-gálaelőadást tekinthetik meg erdélyi hagyományápolók közreműködésével.
A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság hétfőn városnéző sétát szervezett. Asztalos Lajos helytörténész, nyelvművelő ismertette a Fellegvár történelmét azzal a több tucat érdeklődővel, aki egy röpke óra erejéig csatlakozott a sétához. Itt megtudhattuk, hogy a Rákóczi-szabadságharc leverése után, a császári erők erődítményeként 1716-ban kezdték el a vár építését. A Fellegvár tetején található laktanyát csak az 1960-as években számolták fel, mielőtt 1975-ben nekifogtak a Belvedere szálló építésének.
A nyári melegben jó választásnak bizonyult a séta a Fellegvár kellemes hűvösében, a résztvevők élvezték Asztalos Lajos finom humorral fűszerezett történeteit. Ennek során nemcsak a régmúlt, hanem a 20. század mára már feledésbe merülő eseményei is szóba kerültek, például az, hogy a II. világháborúban B26-os amerikai gépek 1500 bombát dobtak le Kolozsvárra.
Az idei Kolozsvári Magyar Napok egyik kiemelt rendezvénye a Budapesti Baltazár Színház Graffaló című előadása is. A társulatot nagyrészt fogyatékkal élő fiatalok alkotják, céljuk, hogy tevékenységük nyomán változzék a sérült emberek társadalmi megítélése. Az Életfa Családsegítő Egyesület meghívására érkeznek Kolozsvárra az Én is szeretnék játszani projekt keretében. Deme Ilona egyesületi elnöktől megtudtuk, egyre többen csatlakoznak a kezdeményezésükhöz, és szeretnék rendszeressé tenni a játszótér rendezvényeit.
„Ha a fogyatékkal élők ilyen biztonságos térben megtapasztalják, hogy van nyitottság az emberekben, hogy van egy közösség, amely szívesen látja őket, és jó velük együtt lenni, akkor lehet, hogy kijönnek a magyar napokra, vagy látjuk őket a színházban. Összeszokunk egy kicsit, és nem fogja zavarni a színházban Juliska nénit, hogy a háta mögött egy Down-kóros kislány tapsikol a gyönyörűségtől, ez nem kuriózum, hanem természetes lesz" – magyarázta az elképzelés lényegét Deme Ilona.
Kiss Előd-Gergely |
Krónika (Kolozsvár)
2016. augusztus 22.
Idén is látványosan mutatta meg értékeit Erdély fővárosa
Befejeződött a 7. Kolozsvári Magyar Napok
A 7. Kolozsvári Magyar Napok záró rendezvényén, augusztus 21-én, Varga Mihály magyar nemzetgazdasági miniszter elmondta: Erdély fővárosa idén is látványosan mutatta meg értékeit.
Emil Boc polgármester magyarul kívánt jó estét a több tízezres tömegnek, majd kifejtette: közösen elértük, hogy az egymás mellett élés művészetének példájává váltunk az országban. Gergely Balázs, a KMN főszervezője megjegyezte: először történt meg, hogy a sajtó egy része megpróbálta lejáratni a rendezvénysorozatot. A magyar napok során megszervezett gyűjtés eredménye huszonháromezer lej, ez pedig lehetővé teszi, hogy az Életfa Családsegítő Egyesület megvásárolhassa Kolozsvár első, mozgássérülteknek való hintáját. Deme Ilona, az egyesület elnöke szerint a hintát köztéren kellene felállítani. Horváth Anna alpolgármester elmondta: bízik abban, hogy az első hintát több is követi. A rendezvényt az Omega együttes koncertje zárta.
Szabadság (Kolozsvár)
Befejeződött a 7. Kolozsvári Magyar Napok
A 7. Kolozsvári Magyar Napok záró rendezvényén, augusztus 21-én, Varga Mihály magyar nemzetgazdasági miniszter elmondta: Erdély fővárosa idén is látványosan mutatta meg értékeit.
Emil Boc polgármester magyarul kívánt jó estét a több tízezres tömegnek, majd kifejtette: közösen elértük, hogy az egymás mellett élés művészetének példájává váltunk az országban. Gergely Balázs, a KMN főszervezője megjegyezte: először történt meg, hogy a sajtó egy része megpróbálta lejáratni a rendezvénysorozatot. A magyar napok során megszervezett gyűjtés eredménye huszonháromezer lej, ez pedig lehetővé teszi, hogy az Életfa Családsegítő Egyesület megvásárolhassa Kolozsvár első, mozgássérülteknek való hintáját. Deme Ilona, az egyesület elnöke szerint a hintát köztéren kellene felállítani. Horváth Anna alpolgármester elmondta: bízik abban, hogy az első hintát több is követi. A rendezvényt az Omega együttes koncertje zárta.
Szabadság (Kolozsvár)
2016. november 2.
„Reméljük, hogy terápiásan felszabadít” – közeledik a Szüleink-projekt bemutató előadása Kolozsváron
Szombaton este 8-tól mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház a Homemade című előadását, amely 70 mélyinterjú alapján, interdiszciplináris csapattal készült a Szüleink-projekt keretében.
Deák Katalin dramaturg elmondta, hogy a Homemade előadás mögött, a pályázatírás időpontjától számítva, egy éves munka áll, a cél pedig a tiniknek szóló előadások hiányának pótlása volt, valamint az interdiszciplináris munka megtapasztalása, a színházi emberek mellett ugyanis két pszichológus is részt vett a projektben. Pozitívum, hogy egyetemistákat is sikerült bevonni, nem csak színis és teatrológus hallgatókat, hanem szociológia, szociális munkás, kulturális menedzsment szakosokat is, akik többek között az interjúk elkészítésében segédkeztek.
A 70 mélyinterjú gyerekekkel és felnőttekkel készült, a gyerekek 11 és 15, illetve a 16 és 19 éves korosztályból kerültek ki, köztük városi és vidéki, bentlakásban lakó gyerekek, valamint különféle családi háttérrel rendelkező fiatalok is voltak. Emellett interjú készült a projektben résztvevő színészekkel, dramaturgokkal, rendezővel is. 900 oldalnyi szöveg keletkezett, ebből, illetve improvizációk alapján állt össze az előadás szövege, ami azonban a bemutatón sem lesz végeleges: egy élő, folyamatosan változó anyagról van szó, mondta el Biró Réka dramaturg.
Később csatlakozott a projekthez Vargyas Márta rendező, az ő feladata az volt, hogy segítsen szűkíteni a témát és összefogni az előadást. A legnehezebb az volt, hogy a klasszikus rendezői szerepből átálljon a csapatszínház munkafolyamatára, mondta el Vargyas Márta. „Az ember bízik magában és azt hiszi, hogy eldönt valamit és az van. És egyszer csak rájön arra, hogy sok-sok ember sok-sok féle impulzust hoz az előadásba. Ettől a perctől kezdve azon múlik az egész, hogy hogyan győzzük le a saját egónkat és minden más olyan elképzelést is, amiről azt hisszük, hogy az a mienk, de közben meg egyszerűen az élet hozza az egészet.”
„Kegyetlen, de mégis csodálatos mese”
Így fogalmazta meg Vargyas Márta rendező a koncepciót. Deme Ilona és Dávid-Kacsó Ágnes pszihológusok szerepe az volt, hogy olyan interjúvezetőt dolgozzanak ki, amely segít a valós családi problémák feltárásában. Az alkotók nem titkolták, hogy a felmerülő témák között túlsúlyban vannak a negatívak, például az alkoholfüggőség vagy a családon belüli erőszak. Nem akarták elvenni a 15 évesek kedvét a családalapítástól, ezért vigyáztak arra, hogy az előadásnak ne csak negatív kicsengése legyen, mondta el Deák Katalin dramaturg.
„Nevetni fogunk” – ígérte meg Dimény Áron. „Könnyek között” – tette hozzá nevetve Visky András.
Nem ez az első csapatszínházi projekt a Kolozsvári Állami Magyar Színház életében, hívta fel a figyelmet Visky András művészeti vezető. 2010-ben mutatták be aVerespatak – fizikai és politikai vonalon című előadást. A Homemade viszont sokkal intimebb, árulta el Albert Csilla, aki abban az előadásban is játszott. „Turkálás a lelkünkben” – jellemezte a színésznő a Szüleink-projekt munkafolyamatát, majd hozzátette, reméli, hogy a mindenkit érintő témát feldolgozó előadás terápiásan felszabadít majd.
Hasonló kifejezéssel „terápiás csoportnak” nevezte az alkotócsapatot Kántor Melinda is, aki elárulta, hogy a Szüleink-projekt megváltoztatta a benne résztvevőket, hogy milyen irányba… az még kiderül.
„Az előadás nem ad választ semmilyen kérdésre” – szögezte le Dimény Áron, aki abban látja az egy éves munka legnagyobb hozadékát, hogy gondolkodási felületeket nyitott meg, olyan kérdéseket vetett fel, amelyeket egyébként nem biztos fel merünk magunknak tenni. „A másik oldalra tudtam helyezkedni” – mesélt tapasztalatáról Dimény Áron, aki maga is szülő, az előadás viszont segített neki abban, hogy ebben a szerepben kívülről is lássa magát.
A Szüleink-projekt nem ér véget a Homemade bemutatójával, az előadás után közönségtalálkozókat is szerveznek, az ott felmerülő problémákra pedig javaslatokat hozhatnak a következő előadásokban – ígérte Biró Réka.
Visky András hozzátette, ez az alkotófolyamat, a csapatszínházra jellemző munkamódszer egyre inkább részévé válik a Kolozsvári Állami Magyar színház mindennapjainak. A művészeti vezető elárulta, hogy az utóbbi időben egyre többet beszélnek a színházban a Kolozsváron élő IT-szakemberek masszív társadalmi rétegéről, és nem kizárt, hogy formát és helyet keresnek majd egy IT-generációról szóló előadásnak.
Homemade, 2 óra 30 perc
Rendező: Vargyas Márta
Zs. E.
maszol.ro
Szombaton este 8-tól mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház a Homemade című előadását, amely 70 mélyinterjú alapján, interdiszciplináris csapattal készült a Szüleink-projekt keretében.
Deák Katalin dramaturg elmondta, hogy a Homemade előadás mögött, a pályázatírás időpontjától számítva, egy éves munka áll, a cél pedig a tiniknek szóló előadások hiányának pótlása volt, valamint az interdiszciplináris munka megtapasztalása, a színházi emberek mellett ugyanis két pszichológus is részt vett a projektben. Pozitívum, hogy egyetemistákat is sikerült bevonni, nem csak színis és teatrológus hallgatókat, hanem szociológia, szociális munkás, kulturális menedzsment szakosokat is, akik többek között az interjúk elkészítésében segédkeztek.
A 70 mélyinterjú gyerekekkel és felnőttekkel készült, a gyerekek 11 és 15, illetve a 16 és 19 éves korosztályból kerültek ki, köztük városi és vidéki, bentlakásban lakó gyerekek, valamint különféle családi háttérrel rendelkező fiatalok is voltak. Emellett interjú készült a projektben résztvevő színészekkel, dramaturgokkal, rendezővel is. 900 oldalnyi szöveg keletkezett, ebből, illetve improvizációk alapján állt össze az előadás szövege, ami azonban a bemutatón sem lesz végeleges: egy élő, folyamatosan változó anyagról van szó, mondta el Biró Réka dramaturg.
Később csatlakozott a projekthez Vargyas Márta rendező, az ő feladata az volt, hogy segítsen szűkíteni a témát és összefogni az előadást. A legnehezebb az volt, hogy a klasszikus rendezői szerepből átálljon a csapatszínház munkafolyamatára, mondta el Vargyas Márta. „Az ember bízik magában és azt hiszi, hogy eldönt valamit és az van. És egyszer csak rájön arra, hogy sok-sok ember sok-sok féle impulzust hoz az előadásba. Ettől a perctől kezdve azon múlik az egész, hogy hogyan győzzük le a saját egónkat és minden más olyan elképzelést is, amiről azt hisszük, hogy az a mienk, de közben meg egyszerűen az élet hozza az egészet.”
„Kegyetlen, de mégis csodálatos mese”
Így fogalmazta meg Vargyas Márta rendező a koncepciót. Deme Ilona és Dávid-Kacsó Ágnes pszihológusok szerepe az volt, hogy olyan interjúvezetőt dolgozzanak ki, amely segít a valós családi problémák feltárásában. Az alkotók nem titkolták, hogy a felmerülő témák között túlsúlyban vannak a negatívak, például az alkoholfüggőség vagy a családon belüli erőszak. Nem akarták elvenni a 15 évesek kedvét a családalapítástól, ezért vigyáztak arra, hogy az előadásnak ne csak negatív kicsengése legyen, mondta el Deák Katalin dramaturg.
„Nevetni fogunk” – ígérte meg Dimény Áron. „Könnyek között” – tette hozzá nevetve Visky András.
Nem ez az első csapatszínházi projekt a Kolozsvári Állami Magyar Színház életében, hívta fel a figyelmet Visky András művészeti vezető. 2010-ben mutatták be aVerespatak – fizikai és politikai vonalon című előadást. A Homemade viszont sokkal intimebb, árulta el Albert Csilla, aki abban az előadásban is játszott. „Turkálás a lelkünkben” – jellemezte a színésznő a Szüleink-projekt munkafolyamatát, majd hozzátette, reméli, hogy a mindenkit érintő témát feldolgozó előadás terápiásan felszabadít majd.
Hasonló kifejezéssel „terápiás csoportnak” nevezte az alkotócsapatot Kántor Melinda is, aki elárulta, hogy a Szüleink-projekt megváltoztatta a benne résztvevőket, hogy milyen irányba… az még kiderül.
„Az előadás nem ad választ semmilyen kérdésre” – szögezte le Dimény Áron, aki abban látja az egy éves munka legnagyobb hozadékát, hogy gondolkodási felületeket nyitott meg, olyan kérdéseket vetett fel, amelyeket egyébként nem biztos fel merünk magunknak tenni. „A másik oldalra tudtam helyezkedni” – mesélt tapasztalatáról Dimény Áron, aki maga is szülő, az előadás viszont segített neki abban, hogy ebben a szerepben kívülről is lássa magát.
A Szüleink-projekt nem ér véget a Homemade bemutatójával, az előadás után közönségtalálkozókat is szerveznek, az ott felmerülő problémákra pedig javaslatokat hozhatnak a következő előadásokban – ígérte Biró Réka.
Visky András hozzátette, ez az alkotófolyamat, a csapatszínházra jellemző munkamódszer egyre inkább részévé válik a Kolozsvári Állami Magyar színház mindennapjainak. A művészeti vezető elárulta, hogy az utóbbi időben egyre többet beszélnek a színházban a Kolozsváron élő IT-szakemberek masszív társadalmi rétegéről, és nem kizárt, hogy formát és helyet keresnek majd egy IT-generációról szóló előadásnak.
Homemade, 2 óra 30 perc
Rendező: Vargyas Márta
Zs. E.
maszol.ro
2017. január 19.
Ötven civil szervezet állt ki a megszüntetett kolozsvári magyar osztály mellett
A Kincses Kolozsvár Egyesület kezdeményezésére 50 kolozsvári magyar civil szervezet közös állásfoglalást fogalmazott meg az Apáczai Csere János Elméleti Líceum művészeti tagozatának védelmében - olvasható az egyesület közleményében.
A Kolozs megyei tanfelügyelőségen január 19-én iktatták a Valentin Claudiu Cuibus főtanfelügyelőnek, illetve Török-Gyurkó Zoltán főtanfelügyelő-helyettesnek címzett levelet, melyet elküldtek az oktatási minisztériumba Király András György kisebbségek oktatásáért felelős államtitkárnak is.
Mint arról már korábban beszámoltunk, a líceum ötödik osztályát az iskolakezdés után szüntették meg, miután a szóbeli ígérgetések ellenére nem hagyták jóvá a csoport beindítását. Az ügyről bővebben itt olvashat.
Az állásfoglalás aláírói határozottan kiállnak a kolozsvári magyar nyelvű képzőművészeti szakoktatás mellett, amely „a legmagasabb színvonalon biztosítja a gyermekek alkotó és önkifejező képességeinek fejlesztését, valamint művészeti-kulturális műveltségének megalapozását immár tizenhat éve”.
Felhívják a figyelmet, hogy az anyanyelvi oktatás mind Románia alkotmánya, mind a nemzetközi szerződések értelmében alapvető jog, amelyet az oktatási törvény a képzőművészeti oktatás terén is szavatol. Ennek megfelelően kérik az oktatási minisztériumot és a Kolozs megyei tanfelügyelőséget, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a jövőben is biztosítsák a magyar nyelven történő képzőművészeti oktatást.
Az állásfoglalás teljes szövege:.
Állásfoglalás az Apáczai Csere János Elméleti Líceum
művészeti tagozatának védelmében
Mi, a kolozsvári magyar civil-szakmai egyesületek és alapítványok aggodalommal tekintünk az Apáczai Csere János Elméleti Líceum művészeti tagozatának ellehetetlenítésére. A magyar nyelvű képzőművészeti szakoktatás közép-erdélyi bástyája került végveszélybe, mely a legmagasabb színvonalon biztosítja a gyermekek alkotó és önkifejező képességeinek fejlesztését, valamint művészeti-kulturális műveltségének megalapozását immár tizenhat éve. Az Apáczaiban tanuló rajzszakosok tehetségét számos kiállítás és kiadvány tanúsítja. A diákok nemcsak kolozsvári, hanem országos és nemzetközi téren is bizonyították a képzés tehetségpallérozó tevékenységének eredményességét.
Az anyanyelvi oktatás mind Románia Alkotmánya, mind a nemzetközi szerződések értelmében alapvető jog, amelyet az oktatási törvény a képzőművészeti oktatás terén is szavatol. Nemzeti közösségünk érdekében, a törvény által biztosított jogaink alapján, felkérjük az Oktatási Minisztériumot és a Kolozs Megyei Tanfelügyelőséget, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a jövőben is biztosítsa gyermekeink számára a magyar nyelven történő képzőművészeti oktatást.
Tekintettel arra, hogy a helyzet megnyugtató rendezése a magyar közösség mellett az Oktatási Minisztériumnak, a tanfelügyelőségnek, valamint mindazoknak érdeke, akik a gyermekekben a kulturális és művészeti élet jövőjét látják, kérjük, vegyék figyelembe az oktatók, szülők, illetve a civil-szakmai szervezetek által felsorakoztatott érveket, és a közeljövőben esedékes beiskolázási időszakban találjanak megoldást a magyar nyelvű kolozsvári alapfokú képzőművészeti oktatás biztosítására.
Kolozsvár, 2017. január 17.
Kezdeményező:
Kincses Kolozsvár Egyesület nevében Gergely Balázs elnök
Aláírók:
Agnus Média Alapítvány nevében Szenkovics Dezső elnök
Amaryllis Társaság nevében László Bakk Anikó tiszteletbeli elnök
Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége nevében Péntek János elnök
Apáczai Csere János Baráti Társaság nevében Tamás István elnök
Argo Audiovizuális Egyesület nevében Szántai János István elnök
Armenia Örménymagyar Baráti Társaság nevében Bálint Júlia elnök
Bálint Tibor Baráti Társaság nevében Bálintné Kovács Júlia tag
Barabás Miklós Céh nevében Kolozsi Tibor elnök
Bolyai Társaság nevében Gábor Csilla elnök
Donát Alapítvány nevében Zsigmond Ilka elnök
Életfa Családsegítő Egyesület nevében Deme Ilona Julianna elnök
Encyclopaedia Egyesület nevében Nagy Péter elnök
Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány nevében Kovács András igazgató
Erdélyi Kézmíves Céh Egyesület nevében Molnár Attila elnök
Erdélyi Magyar Filmszövetség nevében Lakatos Róbert Árpád elnök
Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület nevében Széman Péter elnök
Erdélyi Múzeum-Egyesület nevében Sipos Gábor elnök
Filmtett Egyesület nevében Zágoni Bálint alelnök
Házsongárd Alapítvány nevében Gergely Erzsébet igazgató
Helikon Kulturális Egyesület nevében Karácsonyi Zsolt elnök
Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány nevében Pillich Katalin elnök
Homo Ludens Alapítvány nevében Vincze László elnök
Igen, tessék! – Da, poftiți! Egyesület nevében Talpas Botond elnök
Innovatív Oktatásért Egyesület nevében Mikó Zsuzsanna elnök
Jakabffy Elemér Alapítvány nevében Székely István elnök
Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság nevében Gaal György elnök
Kolozs Megyei Magyar Diáktanács nevében Bács Tímea elnök
Kolozsvár Társaság nevében Kántor Lajos elnök
Kolozsvári Magyar Diákszövetség nevében Lőrincz István Zoltán elnök
Kolozsvári Művelődés Egyesület nevében Szabó Zsolt elnök
Korzo Egyesület nevében Imecs-Magdó Eszter elnök
Kriza János Néprajzi Társaság nevében Jakab Albert Zsolt elnök
Magyar Ifjúsági Tanács nevében Fancsali Barna elnök
Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület nevében Péntek János elnök
Origo Egyesület nevében Márkos Tünde elnök
Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet nevében Fülöp Júlia elnök
PONT Csoport nevében Farkas András társalapító
Pósta Béla Egyesület nevében Bajusz István igazgató
Robert Schuman Egyesület nevében Szenkovics Dezső elnök
Romániai Építészek Rendje erdélyi fiókszervezetének nevében Guttmann Szabolcs István elnök
Romániai Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete nevében Nagy Szilárd elnök
Romániai Magyar Közgazdász Társaság nevében Ciotlaus Pál elnök
Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) Kolozs megyei szervezete nevében Tárkányi Erika Tímea elnök
Sapientia Hallgatói Önkormányzat Kolozsvár nevében Andacs Zsolt Levente elnök
Sétatér Kulturális Egyesület nevében Király Zoltán elnök
Studcoop Diákszövetkezeti Egyesület nevében Hunyadi Attila Gábor elnök
Szarkaláb Kulturális Egyesület nevében Pillich Balázs elnök
SzINT Kulturális Egyesület nevében Pillich Balázs elnök
Tranzit Alapítvány nevében Könczei Csilla elnök
Vigyázó Egyesület nevében Sándor Eszter elnök
maszol.ro
A Kincses Kolozsvár Egyesület kezdeményezésére 50 kolozsvári magyar civil szervezet közös állásfoglalást fogalmazott meg az Apáczai Csere János Elméleti Líceum művészeti tagozatának védelmében - olvasható az egyesület közleményében.
A Kolozs megyei tanfelügyelőségen január 19-én iktatták a Valentin Claudiu Cuibus főtanfelügyelőnek, illetve Török-Gyurkó Zoltán főtanfelügyelő-helyettesnek címzett levelet, melyet elküldtek az oktatási minisztériumba Király András György kisebbségek oktatásáért felelős államtitkárnak is.
Mint arról már korábban beszámoltunk, a líceum ötödik osztályát az iskolakezdés után szüntették meg, miután a szóbeli ígérgetések ellenére nem hagyták jóvá a csoport beindítását. Az ügyről bővebben itt olvashat.
Az állásfoglalás aláírói határozottan kiállnak a kolozsvári magyar nyelvű képzőművészeti szakoktatás mellett, amely „a legmagasabb színvonalon biztosítja a gyermekek alkotó és önkifejező képességeinek fejlesztését, valamint művészeti-kulturális műveltségének megalapozását immár tizenhat éve”.
Felhívják a figyelmet, hogy az anyanyelvi oktatás mind Románia alkotmánya, mind a nemzetközi szerződések értelmében alapvető jog, amelyet az oktatási törvény a képzőművészeti oktatás terén is szavatol. Ennek megfelelően kérik az oktatási minisztériumot és a Kolozs megyei tanfelügyelőséget, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a jövőben is biztosítsák a magyar nyelven történő képzőművészeti oktatást.
Az állásfoglalás teljes szövege:.
Állásfoglalás az Apáczai Csere János Elméleti Líceum
művészeti tagozatának védelmében
Mi, a kolozsvári magyar civil-szakmai egyesületek és alapítványok aggodalommal tekintünk az Apáczai Csere János Elméleti Líceum művészeti tagozatának ellehetetlenítésére. A magyar nyelvű képzőművészeti szakoktatás közép-erdélyi bástyája került végveszélybe, mely a legmagasabb színvonalon biztosítja a gyermekek alkotó és önkifejező képességeinek fejlesztését, valamint művészeti-kulturális műveltségének megalapozását immár tizenhat éve. Az Apáczaiban tanuló rajzszakosok tehetségét számos kiállítás és kiadvány tanúsítja. A diákok nemcsak kolozsvári, hanem országos és nemzetközi téren is bizonyították a képzés tehetségpallérozó tevékenységének eredményességét.
Az anyanyelvi oktatás mind Románia Alkotmánya, mind a nemzetközi szerződések értelmében alapvető jog, amelyet az oktatási törvény a képzőművészeti oktatás terén is szavatol. Nemzeti közösségünk érdekében, a törvény által biztosított jogaink alapján, felkérjük az Oktatási Minisztériumot és a Kolozs Megyei Tanfelügyelőséget, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a jövőben is biztosítsa gyermekeink számára a magyar nyelven történő képzőművészeti oktatást.
Tekintettel arra, hogy a helyzet megnyugtató rendezése a magyar közösség mellett az Oktatási Minisztériumnak, a tanfelügyelőségnek, valamint mindazoknak érdeke, akik a gyermekekben a kulturális és művészeti élet jövőjét látják, kérjük, vegyék figyelembe az oktatók, szülők, illetve a civil-szakmai szervezetek által felsorakoztatott érveket, és a közeljövőben esedékes beiskolázási időszakban találjanak megoldást a magyar nyelvű kolozsvári alapfokú képzőművészeti oktatás biztosítására.
Kolozsvár, 2017. január 17.
Kezdeményező:
Kincses Kolozsvár Egyesület nevében Gergely Balázs elnök
Aláírók:
Agnus Média Alapítvány nevében Szenkovics Dezső elnök
Amaryllis Társaság nevében László Bakk Anikó tiszteletbeli elnök
Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége nevében Péntek János elnök
Apáczai Csere János Baráti Társaság nevében Tamás István elnök
Argo Audiovizuális Egyesület nevében Szántai János István elnök
Armenia Örménymagyar Baráti Társaság nevében Bálint Júlia elnök
Bálint Tibor Baráti Társaság nevében Bálintné Kovács Júlia tag
Barabás Miklós Céh nevében Kolozsi Tibor elnök
Bolyai Társaság nevében Gábor Csilla elnök
Donát Alapítvány nevében Zsigmond Ilka elnök
Életfa Családsegítő Egyesület nevében Deme Ilona Julianna elnök
Encyclopaedia Egyesület nevében Nagy Péter elnök
Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány nevében Kovács András igazgató
Erdélyi Kézmíves Céh Egyesület nevében Molnár Attila elnök
Erdélyi Magyar Filmszövetség nevében Lakatos Róbert Árpád elnök
Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület nevében Széman Péter elnök
Erdélyi Múzeum-Egyesület nevében Sipos Gábor elnök
Filmtett Egyesület nevében Zágoni Bálint alelnök
Házsongárd Alapítvány nevében Gergely Erzsébet igazgató
Helikon Kulturális Egyesület nevében Karácsonyi Zsolt elnök
Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány nevében Pillich Katalin elnök
Homo Ludens Alapítvány nevében Vincze László elnök
Igen, tessék! – Da, poftiți! Egyesület nevében Talpas Botond elnök
Innovatív Oktatásért Egyesület nevében Mikó Zsuzsanna elnök
Jakabffy Elemér Alapítvány nevében Székely István elnök
Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság nevében Gaal György elnök
Kolozs Megyei Magyar Diáktanács nevében Bács Tímea elnök
Kolozsvár Társaság nevében Kántor Lajos elnök
Kolozsvári Magyar Diákszövetség nevében Lőrincz István Zoltán elnök
Kolozsvári Művelődés Egyesület nevében Szabó Zsolt elnök
Korzo Egyesület nevében Imecs-Magdó Eszter elnök
Kriza János Néprajzi Társaság nevében Jakab Albert Zsolt elnök
Magyar Ifjúsági Tanács nevében Fancsali Barna elnök
Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület nevében Péntek János elnök
Origo Egyesület nevében Márkos Tünde elnök
Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet nevében Fülöp Júlia elnök
PONT Csoport nevében Farkas András társalapító
Pósta Béla Egyesület nevében Bajusz István igazgató
Robert Schuman Egyesület nevében Szenkovics Dezső elnök
Romániai Építészek Rendje erdélyi fiókszervezetének nevében Guttmann Szabolcs István elnök
Romániai Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete nevében Nagy Szilárd elnök
Romániai Magyar Közgazdász Társaság nevében Ciotlaus Pál elnök
Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) Kolozs megyei szervezete nevében Tárkányi Erika Tímea elnök
Sapientia Hallgatói Önkormányzat Kolozsvár nevében Andacs Zsolt Levente elnök
Sétatér Kulturális Egyesület nevében Király Zoltán elnök
Studcoop Diákszövetkezeti Egyesület nevében Hunyadi Attila Gábor elnök
Szarkaláb Kulturális Egyesület nevében Pillich Balázs elnök
SzINT Kulturális Egyesület nevében Pillich Balázs elnök
Tranzit Alapítvány nevében Könczei Csilla elnök
Vigyázó Egyesület nevében Sándor Eszter elnök
maszol.ro