Az űrlap alja
Régészeti kiállítás a hajdúvárosban
A Hajdúhét másnapján, vasárnap az Arany János Emlékmúzeum, valamint az RMDSZ szervezésében a nagyszalontai Csonkatorony tövében lévő Arany Palota galériájában Deák Sándor nyugdíjas régészeti gyűjteményéből nyílt kiállítás.
A gyűjtemény Nagyszalonta őstörténetéről „mesél”, tesz tanúbizonyságot; a határát járva gyűjtött agyagedényeket, kőszerszámokat és megannyi bizonyítékát az akkori ember ittlétéről a mi barátunk, Deák Sándor – mondotta Dánielisz Endre helytörténész. Több száz, pontosabban ezer és ezer évvel ezelőtti tájainkon élt ember e kiállítás által üzen a mának. Felbecsülhetetlen értékű régészeti leletek ezek, amelyek betekintést engednek elődeink életvitelébe – mondta Deák Sándor. A több száz évvel ezelőtti Nagyszalonta környéke nádas-mocsaras, vizes terület volt, melyben bőven akadt hal is. A halászathoz használt lyukasztott kőnehezékek – többek között itt kiállítva – voltak azok az eszközök, melyek a halászhálónak a vízfenékhez való tartását biztosították, hogy bőséges legyen a halfogás. A helység magasabban fekvő részeit erdők borították, bennük bőven akadt vad is; ezeket vadászták, feldolgozták, melyekhez szerszámok kellettek. A fából készülteket az idő elemésztette, de a csont, a kő és az agyagedények átvészelték az évszázadokat – szerencsénkre; ezek üzennek a mának, szolgálnak eligazító tükörképül.
A kiállított régészeti anyag méltatása után Mokán István, Sarkad város alpolgármestere a kiállítást megnyitó beszédében elmondta: hasonló rendezvények – mint a mostani is – hozzájárulnak „testvéri” kapcsolataink egybekovácsolásához. Köszönetet mondott Török Lászlónak, Nagyszalonta polgármesterének is, mindezek megerősödéséért tett fáradozásáért.
Viszonzásként Török László Bocskai Bronzplakettet és oklevelet nyújtott át Mokán Istvánnak, Sarkad alpolgármesterének, mellyel kitüntetésben részesíti az önkormányzat tevékenységében elért példaértékű munkájáért.
A kiállítás házigazdája, Darvasi Zoltán, az Arany János Emlékmúzeum igazgatója köszöntötte a résztvevőket, ami után elmondta: a kiállítás két hétig tekinthető meg a nagyszalontai Arany Palota galériájában, amely a Barangolás Nagyszalonta környékének őstörténetében címet viseli.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Megjelent a hajdúvaros kalendáriuma
Már a tizenkettedik könyvkalendáriumát jelentette meg Tódor Albert, Nagyszalonta volt polgármestere. A bemutatót, amelyen részt vettek mindazok, akik már évek óta rendszeresen elvárják a kötet megjelenését, a múlthét végén tartották a helyi Zilahy Lajos Művelődési Házban. A mostani prezentálás meg éppen kapóra is jött Mikulás napjára. A szerző, Tódor Albert, a város múltját, annak hírességeit, szellemi nagyságait igyekszik reflektorfénybe állítani. Jelen kötetében Arany János és Petőfi Sándor egymáshoz kötődő barátságának, szellemi kötődéseinek szentel kiemelkedő jelentőséget. (A borítón ők láthatók). Mindemellett a 260 éve született Földi János orvos, természetbúvár, nyelvtudós és költővel vagy a 200 éve született Lovassy László jogász, politikus és újságíróval ismerkedhet meg az olvasó. De a nemrég eltávozottakról sem feledkezik meg a szerző; a tíz éve elhunyt Fábián Imre költő, közíróról is szó esik.
Tódor Albert nemcsak mint prózaíró, hanem mint verselgető is kedveli a csillogást: „Áldott legyen a szív, mely hordozott,/És áldott legyen a kéz, mely felnevelt,/Legyen áldott eddigi utad,/És áldott legyen egész életed.”. Prózáiból pedig, amely az otthon érzéséhez kapcsolódik: „Az otthon az a hely, ahol megpihenünk testben és lélekben, töltekezünk, ahol megbocsátást és vigasztalást nyerünk, rendezhetjük emlékeinket…”.
A kalendáriumot Dánielisz Endre helytörténész értékelte, kiemelte Nagyszalonta múltját, történelmi jelentőségét, hajdúságunk múltját-jelenét. Darvasi Zoltán, a szalontai Arany János Múzeum igazgatója bevezetőjében Mi az otthon, valamint záróakkordként: Legyen áldott és boldog az új esztendőd című költeményt szavalta el.
Sára Péter
Reggeli Újság (Nagyvárad)