Speciális magyar osztályellenségek
Fel kell számolni a kolozsvári Báthory István Elméleti Gimnáziumban működő speciális osztályokat, mert túlságosan költséges a fenntartásuk. A Kolozs megyei tanfelügyelőségnek az év elején kiadott rendelete alapján ősztől megszűnik ez az oktatási forma az egyetlen olyan romániai magyar tanintézményben, ahol speciális integrált tanítás folyik magyar nyelven.
A Kolozs megyei tanfelügyelőség főként finanszírozási nehézségekre hivatkozva utasította el az iskola és a Báthory Szülői Szövetség kérését, hogy az osztályokat tovább működtessék. A felajánlott megoldás szerint a szóban forgó gyerekeket vagy normál osztályba, vagy súlyosan fogyatékos gyerekeket foglalkoztató osztályba kellene beírat, tudhattuk meg a Báthory Szülői Szövetség sajtótájékoztatóján.
A szakemberek egyöntetű véleménye szerint egyik megoldás sem lenne jó számukra, és a mostani a legeredményesebb oktatási módszer, mivel egyszerre valósítja meg a személyre szabott speciális nevelést és integrációt, ugyanis több extrakurrikuláris tevékenységet a speciális igényű gyerekek együtt folytatnak a többiekkel.
Egy kis történelem
A speciális oktatási vonal létszükségletként, lelkes szakemberek kezdeményezésére jött létre a Báthory Gimnáziumban, ezelőtt tizennégy évvel, 1996-ban. „Amikor az RMDSZ Tanügyi Szakosztálya indítványozta a magyar nyelvű speciális oktatás elindítását, az iskolánk volt az egyedüli, amely igennel válaszolt, zöld utat nyitva ezzel a különleges igényű gyerekek fejlődésének, tanulási lehetőségeinek”– mondta lapunknak Albert-Nagy Erika, a Pszichopedagógiai Katedra felelőse.
Kezdetben egyetlen elemi osztállyal indult az oktatás, majd a 2007-2008-as tanév befejeztével már a harmadik VIII. osztály került ki az iskolából. A hagyományostól eltérően az oktatás differenciált formában történik, ami annyit jelent, hogy a legtöbb esetben a tanterv egyénre, illetve kis csoportokra szabott, de minden esetben a nemzeti kerettanterv követelményeit követi, osztály- és képességszintet szem előtt tartva.
Felszámolás előtt
„Január végén minden iskolaigazgató összeállítja a következő tanévre szóló beiskolázási tervet, amikor az iskolánk igazgatója elment ezzel a tanfelügyelőségre, akkor azt mondták, a speciális osztályokat vegye ki a beiskolázási tervből, mert különben nem veszik el a beiskolázási tervet” – tudtuk meg Albert-Nagy Erikától a mostani felszámolási indítvány első mozzanatait. Akkor az igazgatónk arra kényszerült, hogy ott helyben újranyomtassa az anyagot, a mi osztályaink nélkül, hogy le tudja adni a beiskolázási tervet.
Az iskola másnap írt egy hivatalos átiratot a tanfelügyelőségnek, hogy engedélyezzék a speciális osztályok visszahelyezését is a beiskolázási tervbe. Akkor kaptunk harminc napra rá egy levelet a tanfelügyelőségtől, hogy ők azt javasolják, a gyerekeket osszuk szét, akik értelmesebbek iratkozzanak be a normál osztályokba, a fogyatékosabbak pedig menjenek fel a Hallássérültek 2-es Számú Intézetébe, mert ott is van kisegítő osztály. De egyik sem jó megoldás, mert a hallássérültek iskolájában erősen sérült gyerekekkel foglalkoznak, a normál osztályokban lévő követelményeket meg nem tudják teljesíteni.
A tanfelügyelőség értesítőjében ráadásul nincs hivatkozás egyetlen törvényre sem. Csak annyi az indoklás, hogy nincs rá pénz.
Ezt a helyzetet senki nem tudta elfogadni, sem a tanári kar, sem az igazgató, sem a szülők. Egy újabb kérést adott le az iskola vezetősége, egy vaskos indoklási dosszié kíséretében, amelyben minden egyes gyerekre nézve szakszerű indoklás a fejlődési igényeire vonatkozóan, a gyermekjogvédelem iratai, amellyel ők ide küldik hozzánk ezeket a speciális igényű gyerekeket. Ekkor már a szülők is elindultak, tiltakoztak, kérvényeztek, az iskola igazgatója úgyszintén, de erre a második kérésre is ugyanaz az elutasító válasz érkezett: nincs pénz, és a gyerekeket szét kell osztani különböző osztályokba.
Abszurd helyzet
„A helyzet abszurd – mondta lapunknak Daray Attila a szülői szövetség képviselőjeként –, mert a tanfelügyelőség kezdetben arra hivatkozott, nincs pénz az osztályok fenntartására, mert kevés a gyerek, és minden osztályban két pedagógus van. Utána azonban kiderült, hogy a speciális igényű gyerekek oktatása nem a városi tanács fennhatósága alá tartozik, hanem a megyei tanács hatásköre. A megyei tanács támogatná a Báthoryban működő speciális osztályokat, csakhogy a tanfelügyelőség ki kellene utalja ezt a feladatkört a megyei tanácsnak. És ezt a rendeletet nem akarják már megírni a tanfelügyelőségen. Mert ők már kétszer utasították az osztályok megszűnését, most már nem változtatnak az állásukon.”
Király: nem pénzkérdés
Király András tanügyi államtitkár lapunk megkeresésére elmondta, tud kolozsvári helyzetről. „Tímár Ágnes, a Báthory Líceum igazgatója személyesen megkeresett, ő maga is volt Kolozsváron, az említett osztályokban. Világossá vált számunkra, hogy nem pénzkérdés miatt akarják megszüntetni ezeket az osztályokat” – jelentette ki az államtitkár. Mint elárulta, a Kolozs megyei tanfelügyelőségen van néhány ellenzője a dolognak, éspedig a román szaktanfelügyelő és a főtanfelügyelő egyik helyettese. A főtanfelügyelő és annak magyar helyettese, Péter Tünde támogatólag állnak hozzá.
„Az év elején elfogadták azt, hogy csökkenteni kell a tanügyi állások számát, és jó lehetőségnek tűnt, hogy nyolc állást lehet felszámolni egyszerre. De hát miért éppen azt számoljuk fel, ami jól működik? Ráadásul arról is tudunk, hogy ugyancsak Kolozsváron osztályokat adtak még pluszba, tehát nem mindenhol érvényesült annyira az állások csökkentésének szempontja” – tette hozzá Király András.
Baló Levente
Új Magyar Szó (Bukarest)