A szentpáli Haller család 400 éve
A szentpáli Hallerek nemzetsége tovább él Erdélyben, Magyarországon, Argentínában. Nincs birtok, nincskincstárnoki cím, nincs főispánság, de megvan a család, és a család virágzik. Haller István, Károlyi Klára, Daniel Zsófia, Haller György vére tovább csörgedezik az új nemzedék ereiben. A család tovább él, de csak addig, ameddig parókás, díszmagyaros, lelógó bajuszú őseiket fel tudják idézni, és…hozzátenni saját életüket. Csakis az új nemzedékkel lesz teljes a családfa. (Idézet a könyv borítójáról)
Nemrég mutatták be a Deus Providebit Házban Harmath Ferenc Az emlékek megszólalnak című könyvét. Akkor már jelezte Harmath Ferenc, hogy nemsokára olvasható lesz az újabb kiadvány is.
Markó Enikő rendezvényei egyre népesebb közönséget vonzanak, teljes joggal. Harmath Ferenc Marosvásárhely egyik legrokonszenvesebb személyisége. Pedig nem tett rendkívülit, csak tisztességgel s becsülettel élt –, és sosem tagadta meg hazáját s nemzetét. Úgy lehet szeretni őt és őáltala grófnő feleségét, Ilonát, aki legnagyobb fájdalmunkra nem jöhet el az ilyen alkalmakra, hogy az ember csupa selymesen simogató szavakat mondana.
A bemutatón hallhattuk és láthattuk is a kötetbemutató mediátor László Márton levéltáros-történész vetítettképes előadásában a Haller család, sajátosan a szentpáli ág történetét.
A szerzők és kérdezők- hozzászólók szavaiból a szeretet és a megbecsülés sugárzott. A könyv, mint azt Kálmán Attila külön is hangsúlyozza, "azoknak íródott, akik kegyelettel közelítenek a történelem és az arisztokrácia története felé. "Munkálataiban számosan vettek részt, nevük ott az előszóban, megérdemelnék a felsorolást, lapterünk akadályozza. Május 29-től kopjafa emlékezteti a Kerelőszentpálra zarándoklókat, hogy négyszáz éve telepedett meg a faluban a Haller család. A nyárádszeredai Bíró János faragóművész munkája és immár a második könyv is figyelmeztet: az erdélyi arisztokrácia legértékesebb embereit úgy illik nagyjaink között tisztelni, mintha ma is közöttünk élnének-járkálnának. Nem voltak sem szentek, sem elérhetetlen főurak. Nagyjából úgy gondolkodtak, mint a hétköznapi emberek, csak egy kicsit jobban.
Harmath Ferenc–Kálmán Attila: A szentpáli Haller család 400 éve, 2010, kiadói jelzet nélkül, nyomtatta a Master Druck Kft. A kötet Gr. Haller Ilona és Harmath Ferenc támogatásával készült.)
Bölöni Domokos
Népújság (Marosvásárhely)

Megnyílt Erdély első kastélyszállója
Teljes pompában a marosugrai Haller kastély
Négy évig tartott a marosugrai Haller kastély restaurálása, az épület pénteken délután teljes pompájában várta a meghívottakat. A kastély stílusát megtartották, ugyanakkor a mai kor igényeinek megfelelő komfortot biztosítanak az ide látogató vendégek számára.
A kastélyszállót működtető Abib Kft. igazgatója, Fóris Réka röviden beszélt a XVI-XVII. századi épületről, a Haller családról, majd elmondta, a szinte romos állapotban levő épületet európai uniós alapokból sikerült restaurálni. Nem volt könnyű elsősorban az épület műemlék jellege miatt, négy év kellett ahhoz, hogy visszanyerje a régi idők fényét, hangulatát. Megtartva az építési stílust, a Haller kastélyszálló konferenciatermekkel, antik bútorzatú, minden kényelmet biztosító szobákkal, lakosztályokkal és nem utolsósorban borpincével várja a minőségi borokért rajongó vendégeket. Kálmán Attila történésztől rendkívül érdekfeszítő előadást hallhattunk a Hallerkői gróf Haller család történetéről. A család néhány érdekes, a kastélyt építő-szépítő tagját ismerhettük meg. A Budára telepedő Haller Péter Erdélyben kezd birtokokat vásárolni és jelentős politikai szerepe lesz, Haller I. Istvánnak köszönhetően telepszik le a család Erdélyben, de beszélt az erdélyi fejedelemségek pártharcaiba keveredő Haller Jánosról, a családot az arisztokrácia közé emelő Haller II. Istvánról, Haller Jánosról és feleségéről, Daniel Zsófiáról, Haller Lászlóról és felesége Bethlen Katáról, Haller Gáborról és nejéről, Károlyi Kláráról, de a Haller IV. Gábor és felesége Grassalkovich Anna vagy Haller József és felesége Koháry Mária sem maradtak ki. A család rokonsága a belga, angol, portugál és bolgár királyi családok körében is jól ismert. Kálmán Attila azokról a Hallerekről is beszélt, akik a marosugrai kastély lakói voltak, utolsó birtokos Haller V. István volt. Hangsúlyozta, bár a Fóris család vállalta az épület restaurálását, e kastélyt nem Fóris-kastélynak hívják. „Hallerfüggő, történelemfüggő család és jól teszik ezt. Nehéz volt az elmúlt négy év számukra, de az ezt követő időszakban is nehéz, szép munka vár a Fóris családra” – mondta.
Keresztes Géza műépítész a marosugrai és a szentpáli Haller kastélyok homlokzatának hasonlóságát emelte ki, majd a barokk épületként indult, de klasszicista épületként befejezett kastélyról beszélt. Az épület leromlott állaga miatt számtalan szaktanulmányt kellett készíteni, majd a konszolidálás után a termek kialakítása, a pince rendbetétele következett. „A marosugrai az első erdélyi felújított kastély, de a szentpáli Haller-kastély is rettenetes állapotban van. Borzasztó, hogy engedték így leromlani, tönkretenni, elveszni számunkra” – mondta. Szavai talán meghallgatásra találnak…
A marosugrai, csodálatos park közepén elterülő kastélyszálló a hagyomány, stílus, elegancia jegyében nyitotta meg hétvégétől kapuit a vendégek előtt, éttermében és borospincéjében az erdélyi és nemzetközi konyha remekeit szolgálják fel, termei kongresszusok, konferenciák, esküvők, fogadások rendezésére kiválóan alkalmasak, 19 lakrészéből 2 szoba és két lakosztály korabeli stílusban berendezett.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)