Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Dáné Veronka
7 tétel
2007. március 27.
Dáné Veronka Az őnagysága széki így deliberála. Torda vármegye fejedelemségkori bírósági gyakorlata (Erdélyi Tudományos Füzetek 259. sz.) című könyvét mutatják be március 29-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában. A kötetet Kiss András nyugalmazott főlevéltáros méltatja. /Könyv Torda vármegye bírósági gyakorlatáról. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./
2007. április 19.
Dáné Veronka: „Az Őnagysága széki így deliberála. ” Torda vármegye fejedelemségkori bírósági gyakorlata (Erdélyi Tudományos Füzetek 259. szám) című kötetét mutatja be Kiss András nyugalmazott főlevéltáros április 19-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./
2007. április 21.
Április 19-én Kiss András nyugalmazott főlevéltáros az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában mutatta be Dáné Veronka Az Őnagysága széki így deliberála címet viselő, Torda vármegye fejedelemségkori bírósági gyakorlatát elemző kötetét, az Erdélyi Tudományos Füzetek 259. számát. A szerző Torda vármegye bírósági jogtörténeti múltját a jogalkalmazás következményeinek szempontjából vizsgálta meg. Ehhez 1273 per adatait dolgozta fel. A kötet sorba veszi az akkori vármegyei tisztségeket, azok hatáskörét, egymáshoz való viszonyát. A címben is szereplő Őnagysága széke kifejezés arra utal, hogy Erdélyben a jogok forrása a fejedelem (Magyarországon a király) volt, amit a főispánon keresztül a vármegyére ruházott át, hogy azt ítélőbíráskodási esetekben érvényesítsék. Dáné Veronka a kutatást Jakó Zsigmond professzor kezdeményezésére kezdte el, menet közben a Kiss András segítségét is élvezte. /Ö. I. B. : Torda vármegye múltjáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./
2010. március 29.
Tisztújító közgyűlés az Erdélyi Múzeum-Egyesületnél
Sipos Gábor, az új elnök, bízik a kollektív munkában
Szombaton a hagyományoknak megfelelően a Protestáns Teológiai Intézet patinás dísztermében tartották meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) rendes évi közgyűlését, amelyen kiértékelték a 2009-es esztendő munkáját, vázolták az idei tennivalókat, és – az alapszabályzat értelmében – új elnökséget választottak, ugyanakkor lecserélték a választmány egyharmadát. A fennállásának százötvenedik évfordulóját tavaly megünnepelt intézmény a romániai magyar tudományos élet meghatározója kíván maradni, és ennek érdekében akar több hangsúlyt fektetni munkájában a fiatalok bevonására, a műszaki haladás elmélyítésére. A hazai és magyarországi felszólalók szerint folytatni kell a kiváló kutatási és képzési eredményeket, amelyben fontos szerepet játszanak a Magyar Tudományos Akadémiához fűződő kapcsolatok, de nem szabad elhanyagolni a román és a nemzetközi tudományossággal való együttműködést sem.
Köszöntőbeszédében Görömbei András, a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke aktuális feladatnak nevezte a határtalanítás jegyében zajló tudományos együttműködést a nemzetrészek között, mivel az Európai Unió nem oldotta meg a magyarság közös gondjait. Görömbei szerint az EME bámulatos eredményeket produkált, és az erdélyi magyar tudományosságban megvan a folytonosságra való törekvés.
Szabó Vilmos magyar külügyi államtitkár a nemzeti célt, a Kárpát-medencei magyarság határmódosítás nélküli egyesítését említette, valamint azt, hogy az EU-n belül sem felhőtlen a viszony minden szomszéddal (pl. a szlovák kormány magyarellenes kampánya). Szilágyi Mátyás magyar főkonzul szerint az erdélyi magyarság jogos igénye folytatni gróf Mikó Imre szellemi hagyatékát, és ezért az EME a legjelentősebb mértékben rászolgál a magyarországi támogatásra.
Megnyitójában Egyed Ákos EME-elnök kiemelte a tavaly Budapesten és Kolozsváron lezajlott jubileumi emlékünnepséget, amikor az EME értékmentő, értékteremtő, és a jövőbe is tekintő munkáját vették számba. Az elnök szerint a választott vezetőség teljesítette feladatát. Beindult az elektronikus adattároló, célul tűzték ki a szélesebb közönség megszólítását, felismerték, hogy elengedhetetlen a kommunikáció a tudományos műhelyek és ágazatok között.
Bitay Enikő főtitkári jelentéséből kitűnt, hogy eredményei alapján az EME-t a nemzetközi kutatóintézetek 282-es mezőnyében a 130. helyre rangsorolták. A közgyűlés elfogadta a költségvetési, ellenőri és jogtanácsosi beszámolókat, a 2010-es munkatervet, valamint az alapszabály két paragrafusának módosítását: az EME kutatóintézetet tart fenn; a kutatóintézet vezetője elnökségi tag. A hozzászólások során Garda Dezső, a gyergyószentmiklósi fiókegyesület vezetője a vidéki egyesületrészek mozgásterének megnövelését siettette.
A közgyűlés tiszteletbeli taggá választotta dr. Balla Árpád székelyudvarhelyi főorvost (laudációt mondott Péter Mihály), és alapító tagjává fogadta dr. Széman Pétert, a szilágysomlyói fiókegyesület elnökét. Még a 150 jubileum jegyében gróf Mikó Imre emlékérmet adományoztak az EME-vel együttműködött több tucat személynek (köztük az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár szerkesztőgárdájának és a Szabadság tudósítójának is). Monoki István, a Gróf Mikó Imre Alapítvány elnöke, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója két Mikó Imre-díjat adott át: Fehér Jánosnak a Teleki Mihály udvartartási naplója című munkájáért, és Dáné Veronkának a Torda vármegye jegyzőkönyvei forráskiadvány megjelentetéséért.
Ezután következett a mandátumát letöltött elnökség helyébe lépő új testület megválasztása. Az eredmény: elnök – Sipos Gábor, főtitkár – Bitay Enikő, alelnökök – Gyenge Csaba, Gyéresi Árpád, Kovács András, Péntek János, ellenőr – Somai József, jogtanácsos – Bányai József. És kicserélődött a választmány egyharmada.
Sipos Gábor, az új elnök, Jakó Zsigmond, Benkő Samu és Egyed Ákos utódjaként, zárszavában azt hangsúlyozta, hogy nincs szükség gyökeres programváltozásra. Ő az EME-ben a következő négy évre kollektív munkát képzel el, nem múltba fordulással, hanem a jövőre szóló hangolódással. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)
Sipos Gábor, az új elnök, bízik a kollektív munkában
Szombaton a hagyományoknak megfelelően a Protestáns Teológiai Intézet patinás dísztermében tartották meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) rendes évi közgyűlését, amelyen kiértékelték a 2009-es esztendő munkáját, vázolták az idei tennivalókat, és – az alapszabályzat értelmében – új elnökséget választottak, ugyanakkor lecserélték a választmány egyharmadát. A fennállásának százötvenedik évfordulóját tavaly megünnepelt intézmény a romániai magyar tudományos élet meghatározója kíván maradni, és ennek érdekében akar több hangsúlyt fektetni munkájában a fiatalok bevonására, a műszaki haladás elmélyítésére. A hazai és magyarországi felszólalók szerint folytatni kell a kiváló kutatási és képzési eredményeket, amelyben fontos szerepet játszanak a Magyar Tudományos Akadémiához fűződő kapcsolatok, de nem szabad elhanyagolni a román és a nemzetközi tudományossággal való együttműködést sem.
Köszöntőbeszédében Görömbei András, a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke aktuális feladatnak nevezte a határtalanítás jegyében zajló tudományos együttműködést a nemzetrészek között, mivel az Európai Unió nem oldotta meg a magyarság közös gondjait. Görömbei szerint az EME bámulatos eredményeket produkált, és az erdélyi magyar tudományosságban megvan a folytonosságra való törekvés.
Szabó Vilmos magyar külügyi államtitkár a nemzeti célt, a Kárpát-medencei magyarság határmódosítás nélküli egyesítését említette, valamint azt, hogy az EU-n belül sem felhőtlen a viszony minden szomszéddal (pl. a szlovák kormány magyarellenes kampánya). Szilágyi Mátyás magyar főkonzul szerint az erdélyi magyarság jogos igénye folytatni gróf Mikó Imre szellemi hagyatékát, és ezért az EME a legjelentősebb mértékben rászolgál a magyarországi támogatásra.
Megnyitójában Egyed Ákos EME-elnök kiemelte a tavaly Budapesten és Kolozsváron lezajlott jubileumi emlékünnepséget, amikor az EME értékmentő, értékteremtő, és a jövőbe is tekintő munkáját vették számba. Az elnök szerint a választott vezetőség teljesítette feladatát. Beindult az elektronikus adattároló, célul tűzték ki a szélesebb közönség megszólítását, felismerték, hogy elengedhetetlen a kommunikáció a tudományos műhelyek és ágazatok között.
Bitay Enikő főtitkári jelentéséből kitűnt, hogy eredményei alapján az EME-t a nemzetközi kutatóintézetek 282-es mezőnyében a 130. helyre rangsorolták. A közgyűlés elfogadta a költségvetési, ellenőri és jogtanácsosi beszámolókat, a 2010-es munkatervet, valamint az alapszabály két paragrafusának módosítását: az EME kutatóintézetet tart fenn; a kutatóintézet vezetője elnökségi tag. A hozzászólások során Garda Dezső, a gyergyószentmiklósi fiókegyesület vezetője a vidéki egyesületrészek mozgásterének megnövelését siettette.
A közgyűlés tiszteletbeli taggá választotta dr. Balla Árpád székelyudvarhelyi főorvost (laudációt mondott Péter Mihály), és alapító tagjává fogadta dr. Széman Pétert, a szilágysomlyói fiókegyesület elnökét. Még a 150 jubileum jegyében gróf Mikó Imre emlékérmet adományoztak az EME-vel együttműködött több tucat személynek (köztük az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár szerkesztőgárdájának és a Szabadság tudósítójának is). Monoki István, a Gróf Mikó Imre Alapítvány elnöke, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója két Mikó Imre-díjat adott át: Fehér Jánosnak a Teleki Mihály udvartartási naplója című munkájáért, és Dáné Veronkának a Torda vármegye jegyzőkönyvei forráskiadvány megjelentetéséért.
Ezután következett a mandátumát letöltött elnökség helyébe lépő új testület megválasztása. Az eredmény: elnök – Sipos Gábor, főtitkár – Bitay Enikő, alelnökök – Gyenge Csaba, Gyéresi Árpád, Kovács András, Péntek János, ellenőr – Somai József, jogtanácsos – Bányai József. És kicserélődött a választmány egyharmada.
Sipos Gábor, az új elnök, Jakó Zsigmond, Benkő Samu és Egyed Ákos utódjaként, zárszavában azt hangsúlyozta, hogy nincs szükség gyökeres programváltozásra. Ő az EME-ben a következő négy évre kollektív munkát képzel el, nem múltba fordulással, hanem a jövőre szóló hangolódással. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)
2014. december 23.
Karácsonyi könyvbemutató és könyvvásár az EME-nél
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén, Kolozsváron pénteken este könyvbemutatóval egybekötött karácsonyi könyvvásárt tartottak, ami egyben óév-búcsúztatónak is számított. A rendezvényen az EME két frissen megjelent kötetét ismertették.
S. Pataki Mózes: Poétikai gondolatok - sajtó alá rendezte Egyed Emese.
Bethlen Erdélye Erdély Bethlene – A Bethlen Gábor trónra lépésének 400. évfordulóján rendezett konferencia tanulmányai - Dáné Veronka, Horn Ildikó, Lupescu Makó Mária, Oborni Teréz, Rüsz-Fogarasi Enikő, Sipos Gábor.
Szabadság (Kolozsvár)
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén, Kolozsváron pénteken este könyvbemutatóval egybekötött karácsonyi könyvvásárt tartottak, ami egyben óév-búcsúztatónak is számított. A rendezvényen az EME két frissen megjelent kötetét ismertették.
S. Pataki Mózes: Poétikai gondolatok - sajtó alá rendezte Egyed Emese.
Bethlen Erdélye Erdély Bethlene – A Bethlen Gábor trónra lépésének 400. évfordulóján rendezett konferencia tanulmányai - Dáné Veronka, Horn Ildikó, Lupescu Makó Mária, Oborni Teréz, Rüsz-Fogarasi Enikő, Sipos Gábor.
Szabadság (Kolozsvár)
2016. október 17.
Az EME Kiadványai
Gidó Attila: Két évtized – A kolozsvári zsidóság a két világháború között /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2016/
A könyv 22 éves időszakot vizsgál, szerkezeti felépítéséből kiindulva közösség-monográfiának lehet tekinteni. Úgy kívánja bemutatni a két világháború közötti lényegesebb mozzanatokat, hogy az esemény- és a politikatörténeti vizsgálatok szintjén túlmenően történeti-szociológiai elemzést is nyújtson. A történeti előzmények ismertetése után a kolozsvári zsidóság statisztikai és településszerkezeti bemutatására kerül sor. Ezt a társadalmi rétegződésnek és a kolozsvári zsidóság gazdasági szerepvállalásának a vizsgálata követi. Majd a zsidó életvilágot meghatározó különböző aspektusok (antiszemitizmus és jogkorlátozás, oktatás, hitközségek, politikai szerveződés) tükrében keres választ a szerző arra, hogy milyen változások mentek végbe a kolozsvári zsidóságon belül az 1918-at megelőző időszakhoz képest. Az utolsó fejezet a zsidó önmeghatározásokat mutatja be.
Testimonio litterarum - Tanulmányok Jakó Zsigmond tiszteletére
Dáné Veronka, Lupescuné Makó Mária, Sipos Gábor
/Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2016/
MARADANDÓ A KÖNYVEKBE, forrásközlésekbe, tanulmányokba foglalt életmű, s ahogy - Arany Jánossal szólva - „időben, térben távozik" Jakó Zsigmond alakja, úgy becsüljük egyre jobban az életművet megvalósító jellemet, a rendkívüli magatartást, életfelfogást, a példaadó rendszeres munkát, a másokat is serkentő szervezőkészséget, a hibákat folyton észlelő és szóvá tevő szent felháborodást. Születésének centenáriumára összeállított emlékkönyvünk szerzői az iskolateremtő professzor barátai, ifjabb pályatársai, tanítványai, a vele személyes kapcsolatba került szakmabeliek. Tanulmányaiknak sokféleségük ellenére közös jellemzője az, hogy mindegyik szerző legújabb kutatásainak eredményeit foglalta össze, azaz mindenik írás az adott kérdéskör legfrissebb feldolgozása.
Péntek János: Történések a nyelvben a keleti végeken II. kötet /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2016/
A könyv címében a „történések a nyelvben" szerkezet arra utal, hogy létünk összefonódik a nyelvvel, a nyelvekkel: mi a nyelvben élünk, a nyelv bennünk él, „történéseink" is közösek. Valahogy úgy, ahogy a német filozófus, Martin Heidegger írta 1927-ben: „A nyelv a lét háza, és az ember a lét házában lakozik." És fontos az is, hogy miközben inkább statikusan érzékeljük a jelenségeket, elkülönülő fogalmakkal közelítjük meg őket, a valóságban „történések" vannak, folyamatok és folytonosságok, mozgások és észrevétlen átmenetek.
Ennek a mostani kötetnek a dolgozatai, alkalmi vagy a lényeget érintő szövegei, analitikus okfejtései vagy tömörebb reflexiói nyelvi létünk szempontjából fontos intézmények helyzetét elemzik: alakulásukat és működésüket, törekvéseiket és gondjaikat. Az oktatásról-képzésről és a tudományművelésről van szó, amelyek elsődlegesen nem (kutatási) témaként voltak és vannak jelen az életemben, hanem napi tevékenységként vagy éppen napi cselekvésként. Ezt a kettősséget követi a kötet tagolása. Úgy éreztem, hangsúlyoznom kell intézményeink létének, létrejöttének és működésének, eredményességének és eredménytelenségének azt a jellemzőjét, hogy bizonyára közösségünk államnélküliségéből adódóan nagyon személyfüggő. Még az állami keretben működő intézményeink működésének hatékonyságát sem a rendszer határozza meg, hanem a rendszerbeli funkciókat, szerepeket betöltő felelős személyek. eme.ro
Gidó Attila: Két évtized – A kolozsvári zsidóság a két világháború között /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2016/
A könyv 22 éves időszakot vizsgál, szerkezeti felépítéséből kiindulva közösség-monográfiának lehet tekinteni. Úgy kívánja bemutatni a két világháború közötti lényegesebb mozzanatokat, hogy az esemény- és a politikatörténeti vizsgálatok szintjén túlmenően történeti-szociológiai elemzést is nyújtson. A történeti előzmények ismertetése után a kolozsvári zsidóság statisztikai és településszerkezeti bemutatására kerül sor. Ezt a társadalmi rétegződésnek és a kolozsvári zsidóság gazdasági szerepvállalásának a vizsgálata követi. Majd a zsidó életvilágot meghatározó különböző aspektusok (antiszemitizmus és jogkorlátozás, oktatás, hitközségek, politikai szerveződés) tükrében keres választ a szerző arra, hogy milyen változások mentek végbe a kolozsvári zsidóságon belül az 1918-at megelőző időszakhoz képest. Az utolsó fejezet a zsidó önmeghatározásokat mutatja be.
Testimonio litterarum - Tanulmányok Jakó Zsigmond tiszteletére
Dáné Veronka, Lupescuné Makó Mária, Sipos Gábor
/Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2016/
MARADANDÓ A KÖNYVEKBE, forrásközlésekbe, tanulmányokba foglalt életmű, s ahogy - Arany Jánossal szólva - „időben, térben távozik" Jakó Zsigmond alakja, úgy becsüljük egyre jobban az életművet megvalósító jellemet, a rendkívüli magatartást, életfelfogást, a példaadó rendszeres munkát, a másokat is serkentő szervezőkészséget, a hibákat folyton észlelő és szóvá tevő szent felháborodást. Születésének centenáriumára összeállított emlékkönyvünk szerzői az iskolateremtő professzor barátai, ifjabb pályatársai, tanítványai, a vele személyes kapcsolatba került szakmabeliek. Tanulmányaiknak sokféleségük ellenére közös jellemzője az, hogy mindegyik szerző legújabb kutatásainak eredményeit foglalta össze, azaz mindenik írás az adott kérdéskör legfrissebb feldolgozása.
Péntek János: Történések a nyelvben a keleti végeken II. kötet /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2016/
A könyv címében a „történések a nyelvben" szerkezet arra utal, hogy létünk összefonódik a nyelvvel, a nyelvekkel: mi a nyelvben élünk, a nyelv bennünk él, „történéseink" is közösek. Valahogy úgy, ahogy a német filozófus, Martin Heidegger írta 1927-ben: „A nyelv a lét háza, és az ember a lét házában lakozik." És fontos az is, hogy miközben inkább statikusan érzékeljük a jelenségeket, elkülönülő fogalmakkal közelítjük meg őket, a valóságban „történések" vannak, folyamatok és folytonosságok, mozgások és észrevétlen átmenetek.
Ennek a mostani kötetnek a dolgozatai, alkalmi vagy a lényeget érintő szövegei, analitikus okfejtései vagy tömörebb reflexiói nyelvi létünk szempontjából fontos intézmények helyzetét elemzik: alakulásukat és működésüket, törekvéseiket és gondjaikat. Az oktatásról-képzésről és a tudományművelésről van szó, amelyek elsődlegesen nem (kutatási) témaként voltak és vannak jelen az életemben, hanem napi tevékenységként vagy éppen napi cselekvésként. Ezt a kettősséget követi a kötet tagolása. Úgy éreztem, hangsúlyoznom kell intézményeink létének, létrejöttének és működésének, eredményességének és eredménytelenségének azt a jellemzőjét, hogy bizonyára közösségünk államnélküliségéből adódóan nagyon személyfüggő. Még az állami keretben működő intézményeink működésének hatékonyságát sem a rendszer határozza meg, hanem a rendszerbeli funkciókat, szerepeket betöltő felelős személyek. eme.ro
2016. november 22.
Jakó Zsigmond centenáriumi megemlékezés Micskén
Születésének 100. évfordulója alkalmából Jakó Zsigmond történészre, művelődés- és gazdaságtörténészre emlékeztek nemrégiben fiatalkorának helyszínén, Micskén.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Filozófiai és Történettudományok Osztálya illetve az Erdélyi Múzeum Egyesület Jakó Zsigmond centenáriumi megemlékezésére szervezett rendezvény utolsó állomásaként a Micskén elhelyezett Jakó Zsigmond emléktáblához zarándokolt el egy kisebb csoport, melynek tagjai úgy kívántak tisztelegni a neves professzor emléke előtt, hogy felkeresték gyerek- és fiatalkorának fontos állomásaként szolgált családi házat Micskén. Így érkezett rövid időre a hegyközi helységbe Fodor Pál, a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója, Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) elnöke, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora, az MTA kültagja, Kovács András, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora, az MTA kültagja. E neves csoporthoz csatlakozott továbbá Zsoldos Attila az MTA BTK TTI tudományos tanácsadója, témacsoport-vezetője, az MTA rendes tagja, Szovák Kornél egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, Fejér Tamás és Pakó László tudományos munkatársak, az EME Kutatóintézetéből. A debreceni egyetem képviseletében Dáné Veronka egyetemi adjunktus tisztelte meg a centenáriumi megemlékezést, míg Nagyváradról Emődi András levéltáros érkezett. A hivatalos tisztelgők mellett a helységhez való kötődés Ariadne-fonalát a professzor lánya, Jakó Klára és családja biztosította, elhozva rokonukat, Baranyi Katalint is, aki szülőfalujának nevezheti Micskét. A jeles megemlékezésen természetesen a helyiek is képviseltették magzukat.
Megemlékezés
A megemlékezésen a Görböc néptánccsoport leánykórusának népdalcsokra után Sipos Gábor röviden ismertette Jakó Zsigmond professzor munkásságát, kitérve történelmi jelentőségű érdemeire. Kosztandi Mihály helyi polgármester ünnepi köszöntőjében üdvözölte a vendégeket, örömét fejezve ki, hogy adódnak ilyen pillanatok, amikor a múltban elszenvedett történések talán feloldozhatóvá vállnak az emlékezések során, az idő múlása remélhetőleg elhozza és rehabilitálja a veszteségeket. További megemlékezés során Jakó Zsigmond emléktáblájánál Fodor Pál, Kovács András, Sipos Gábor, továbbá a polgármesteri hivatal és református egyházközség nevében Kosztandi Mihály és Gavallér Lajos lelkipásztor, a Miskolczy Károly Általános Iskola nevében Hodgyai Edit igazgató, a Görböc néptánccsoport nevében annak leánykórusa helyezte el a megemlékezés koszorúit.
erdon.ro
Születésének 100. évfordulója alkalmából Jakó Zsigmond történészre, művelődés- és gazdaságtörténészre emlékeztek nemrégiben fiatalkorának helyszínén, Micskén.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Filozófiai és Történettudományok Osztálya illetve az Erdélyi Múzeum Egyesület Jakó Zsigmond centenáriumi megemlékezésére szervezett rendezvény utolsó állomásaként a Micskén elhelyezett Jakó Zsigmond emléktáblához zarándokolt el egy kisebb csoport, melynek tagjai úgy kívántak tisztelegni a neves professzor emléke előtt, hogy felkeresték gyerek- és fiatalkorának fontos állomásaként szolgált családi házat Micskén. Így érkezett rövid időre a hegyközi helységbe Fodor Pál, a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója, Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) elnöke, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora, az MTA kültagja, Kovács András, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora, az MTA kültagja. E neves csoporthoz csatlakozott továbbá Zsoldos Attila az MTA BTK TTI tudományos tanácsadója, témacsoport-vezetője, az MTA rendes tagja, Szovák Kornél egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, Fejér Tamás és Pakó László tudományos munkatársak, az EME Kutatóintézetéből. A debreceni egyetem képviseletében Dáné Veronka egyetemi adjunktus tisztelte meg a centenáriumi megemlékezést, míg Nagyváradról Emődi András levéltáros érkezett. A hivatalos tisztelgők mellett a helységhez való kötődés Ariadne-fonalát a professzor lánya, Jakó Klára és családja biztosította, elhozva rokonukat, Baranyi Katalint is, aki szülőfalujának nevezheti Micskét. A jeles megemlékezésen természetesen a helyiek is képviseltették magzukat.
Megemlékezés
A megemlékezésen a Görböc néptánccsoport leánykórusának népdalcsokra után Sipos Gábor röviden ismertette Jakó Zsigmond professzor munkásságát, kitérve történelmi jelentőségű érdemeire. Kosztandi Mihály helyi polgármester ünnepi köszöntőjében üdvözölte a vendégeket, örömét fejezve ki, hogy adódnak ilyen pillanatok, amikor a múltban elszenvedett történések talán feloldozhatóvá vállnak az emlékezések során, az idő múlása remélhetőleg elhozza és rehabilitálja a veszteségeket. További megemlékezés során Jakó Zsigmond emléktáblájánál Fodor Pál, Kovács András, Sipos Gábor, továbbá a polgármesteri hivatal és református egyházközség nevében Kosztandi Mihály és Gavallér Lajos lelkipásztor, a Miskolczy Károly Általános Iskola nevében Hodgyai Edit igazgató, a Görböc néptánccsoport nevében annak leánykórusa helyezte el a megemlékezés koszorúit.
erdon.ro