Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Dáné Erzsébet
2 tétel
2014. szeptember 23.
Magyarul, de mégsem
Magyar nyelven fordulhatnak a nép ügyvédjéhez azokban a közigazgatási egységekben, ahol a magyar kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot – áll a Romániai Magyar Demokrata Szövetség múlt heti közleményében. Ugyan hatályos sürgősségi kormányrendeletről van szó, a nép ügyvédje marosvásárhelyi területi irodája képviselői számára nem egyértelmű a szabályozás.
A képviselőház plénuma megszavazta a nép ügyvédjének működését szabályzó törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet. Ezzel kapcsolatban Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke a Székelyhonnak kifejtette, hogy a sürgősségi kormányrendelet érvényben van, az ombudsmannak kutya kötelessége azt alkalmazni. „Törvénnyé válásával sem hiszem, hogy gondok lesznek, látványos módosításokra nem számítunk, ugyanis arról van szó, hogy anyanyelven lehessen beadni kérvényeket és ezekre magyarul kapjanak választ az érintettek” – mondta Borbély László az RMDSZ kezdeményezte rendeletről.
Alkotmányellenes határozat?
Megkerestük Eugen Ciobotát, a nép ügyvédje marosvásárhelyi területi irodájának vezetőjét, aki kifejtette: nem éri újdonságként őket a jogszabály, ugyanis ha eddig nem is létezett törvényes előírás, Hargita megyei kiszállásaik során Csíkszeredában, ha megértésbeli nehézségek akadtak, mindig segítségükre sietett egy, az ottani prefektus által kinevezett személy. Ciobotă magánvéleményének is hangot adott. „Tisztségemnél fogva azt kell mondanom, hogy a törvényt mindenkinek be kell tartania. Azonban a sürgősségi kormányrendelet két erre vonatkozó cikkében van néhány olyan árnyalatbeli megfogalmazás, amely pontosítást igényelne. Egyik ilyen annak pontos meghatározása, hogy az anyanyelvhasználat mely helyszínekre vonatkozik: a székhelyünkre vagy a kiszállási helyeinkre” – mutatott rá.
A vásárhelyi területi iroda vezetőjének másik – a tisztségétől teljesen független – véleménye az, hogy a sürgősségi kormányrendeletben foglaltak, ha nagyon szigorúan értelmezzük Románia jelenlegi alkotmányát, akkor alkotmányellenesek lehetnek, különösen annak 120. szakaszába ütközhetnek, ugyanis ebben az szerepel, hogy a nemzeti kisebbségek a helyi közigazgatási hatóságokkal és a dekoncentrált közszolgálatokkal való kapcsolattartásuk során használhatják anyanyelvüket, viszont a nép ügyvédje intézménye egy független közintézmény és egyik említett kategóriába sem sorolható.
Kérdésünkre, hogy ha ezentúl valaki bemegy a nép ügyvédje Kárpátok sétányán található területi irodájába és magyarul szeretné elmondani problémáját lehetséges lesz-e, az irodavezető kifejtette: erről egyelőre semmilyen értesítést nem kaptak a bukaresti központi intézménytől, ami az idő rövidségével is magyarázható, és úgy vélte, a további eljárások tisztázására csak ezután kerül sor.
Sajnálatos az értetlenkedés
Dáné Erzsébet az országos nép ügyvédje helyettese a fentiekre reagálva elmondta: sajnálatosnak tartja, hogy egy sürgősségi kormányrendeletben foglaltak betartásáról külön értesíteni kell a területi irodák vezetőit, de ezt is meg fogják tenni. A bukaresti tisztségviselő is hangsúlyozta: a rendelet érvényes, szóban és írásban is, magyarul fordulhatnak a nép ügyvédjéhez azok az állampolgárok, akiknek lakcíme, illetve állandó tartózkodási helye olyan közigazgatási egységekben található, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot. Egyelőre, ahol nyelvi nehézségekkel szembesülnek, a kihelyezett irodákból bekéretik a magyar nyelven írt beadványokat és a központi irodában válaszolnak ezekre. Tisztában vannak azonban azzal, hogy hosszú távon ez nem hatékony megoldás, ezért a helyi irodákban versenyvizsgát hirdetnek meg a kisebbség nyelvét beszélő szakemberek számára.
Vass Gyopár, Székelyhon.ro
Magyar nyelven fordulhatnak a nép ügyvédjéhez azokban a közigazgatási egységekben, ahol a magyar kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot – áll a Romániai Magyar Demokrata Szövetség múlt heti közleményében. Ugyan hatályos sürgősségi kormányrendeletről van szó, a nép ügyvédje marosvásárhelyi területi irodája képviselői számára nem egyértelmű a szabályozás.
A képviselőház plénuma megszavazta a nép ügyvédjének működését szabályzó törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet. Ezzel kapcsolatban Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke a Székelyhonnak kifejtette, hogy a sürgősségi kormányrendelet érvényben van, az ombudsmannak kutya kötelessége azt alkalmazni. „Törvénnyé válásával sem hiszem, hogy gondok lesznek, látványos módosításokra nem számítunk, ugyanis arról van szó, hogy anyanyelven lehessen beadni kérvényeket és ezekre magyarul kapjanak választ az érintettek” – mondta Borbély László az RMDSZ kezdeményezte rendeletről.
Alkotmányellenes határozat?
Megkerestük Eugen Ciobotát, a nép ügyvédje marosvásárhelyi területi irodájának vezetőjét, aki kifejtette: nem éri újdonságként őket a jogszabály, ugyanis ha eddig nem is létezett törvényes előírás, Hargita megyei kiszállásaik során Csíkszeredában, ha megértésbeli nehézségek akadtak, mindig segítségükre sietett egy, az ottani prefektus által kinevezett személy. Ciobotă magánvéleményének is hangot adott. „Tisztségemnél fogva azt kell mondanom, hogy a törvényt mindenkinek be kell tartania. Azonban a sürgősségi kormányrendelet két erre vonatkozó cikkében van néhány olyan árnyalatbeli megfogalmazás, amely pontosítást igényelne. Egyik ilyen annak pontos meghatározása, hogy az anyanyelvhasználat mely helyszínekre vonatkozik: a székhelyünkre vagy a kiszállási helyeinkre” – mutatott rá.
A vásárhelyi területi iroda vezetőjének másik – a tisztségétől teljesen független – véleménye az, hogy a sürgősségi kormányrendeletben foglaltak, ha nagyon szigorúan értelmezzük Románia jelenlegi alkotmányát, akkor alkotmányellenesek lehetnek, különösen annak 120. szakaszába ütközhetnek, ugyanis ebben az szerepel, hogy a nemzeti kisebbségek a helyi közigazgatási hatóságokkal és a dekoncentrált közszolgálatokkal való kapcsolattartásuk során használhatják anyanyelvüket, viszont a nép ügyvédje intézménye egy független közintézmény és egyik említett kategóriába sem sorolható.
Kérdésünkre, hogy ha ezentúl valaki bemegy a nép ügyvédje Kárpátok sétányán található területi irodájába és magyarul szeretné elmondani problémáját lehetséges lesz-e, az irodavezető kifejtette: erről egyelőre semmilyen értesítést nem kaptak a bukaresti központi intézménytől, ami az idő rövidségével is magyarázható, és úgy vélte, a további eljárások tisztázására csak ezután kerül sor.
Sajnálatos az értetlenkedés
Dáné Erzsébet az országos nép ügyvédje helyettese a fentiekre reagálva elmondta: sajnálatosnak tartja, hogy egy sürgősségi kormányrendeletben foglaltak betartásáról külön értesíteni kell a területi irodák vezetőit, de ezt is meg fogják tenni. A bukaresti tisztségviselő is hangsúlyozta: a rendelet érvényes, szóban és írásban is, magyarul fordulhatnak a nép ügyvédjéhez azok az állampolgárok, akiknek lakcíme, illetve állandó tartózkodási helye olyan közigazgatási egységekben található, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot. Egyelőre, ahol nyelvi nehézségekkel szembesülnek, a kihelyezett irodákból bekéretik a magyar nyelven írt beadványokat és a központi irodában válaszolnak ezekre. Tisztában vannak azonban azzal, hogy hosszú távon ez nem hatékony megoldás, ezért a helyi irodákban versenyvizsgát hirdetnek meg a kisebbség nyelvét beszélő szakemberek számára.
Vass Gyopár, Székelyhon.ro
2014. szeptember 24.
Még nem „tud” magyarul az ombudsman
Bár az ombudsmanról szóló törvényt módosító, múlt héten megszavazott kormányrendelet szerint magyar nyelven is lehet jogorvoslatot kérni azokban a közigazgatási egységekben, ahol a magyar kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot, a marosvásárhelyi területi irodában érdeklődve kiderült, a szabályozás korántsem egyértelmű.
Eugen Ciobotă, az ombudsman marosvásárhelyi területi irodájának vezetője munkatársunk érdeklődésére kifejtette, véleménye szerint a kormányrendeletbe foglaltakat akár alkotmányellenesnek is lehet minősíteni.
„A rendelet 120. cikkelyében az szerepel, hogy a kisebbségek a helyi közigazgatási hatóságokkal és a dekoncentrált közszolgálatokkal való kapcsolattartásuk során használhatják anyanyelvüket, viszont a nép ügyvédje intézménye egy független közintézmény és egyik említett kategóriába sem sorolható – mutatott rá az állampolgári jogok biztosa. – Tisztségemnél fogva nyilván azt kell mondanom, hogy a törvényt mindenkinek be kell tartania. Azonban a sürgősségi kormányrendeletben van néhány megfogalmazás, amely pontosítást igényelne. Egyik ilyen annak a pontos meghatározása, hogy az anyanyelvhasználat mely helyszínekre vonatkozik: a székhelyünkre vagy a kiszállási helyre”.
Hozzátette, Hargita megyei kiszállásaik során, ha megértésbeli nehézségek akadtak, mindig segítségükre sietett egy helyi prefektus által kinevezett személy. Kérdésünkre, hogy ha valaki ma felkeresi a nép ügyvédje marosvásárhelyi, a Kárpátok sétányán található területi irodáját és magyarul szeretné elmondani problémáját, ezt megteheti-e, az irodavezető kifejtette: ezzel kapcsolatban egyelőre semmilyen értesítést nem kaptak a bukaresti központi intézménytől, ami az idő rövidségével is magyarázható, és úgy vélte, a módosítások tisztázására csak ezután kerül sor.
Rütz-Dáné Erzsébet, az ombudsman helyettese elmondta, sajnálatosnak tartja, hogy egy sürgősségi kormányrendeletben foglaltak betartásáról külön értesíteni kell a területi irodák vezetőit. A bukaresti tisztségviselő is hangsúlyozta: a rendelet érvényes, szóban és írásban is, tehát magyarul fordulhatnak a nép ügyvédjéhez azok az állampolgárok, akiknek lakcíme, illetve állandó tartózkodási helye olyan közigazgatási egységekben található, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot.
Mint mondta, ott, ahol nyelvi nehézségekkel szembesülnek, a kihelyezett irodákból bekéretik a magyar nyelven írt beadványokat és a központi irodában válaszolnak ezekre. Tisztában vannak azonban azzal, hogy hosszú távon ez nem hatékony megoldás, ezért a helyi irodákban versenyvizsgát hirdetnek meg a kisebbség nyelvét beszélő szakemberek számára.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke munkatársunknak kifejtette, a sürgősségi kormányrendelet hatályos, alkalmazása kötelező.
Vass Gyopár, Krónika (Kolozsvár)
Bár az ombudsmanról szóló törvényt módosító, múlt héten megszavazott kormányrendelet szerint magyar nyelven is lehet jogorvoslatot kérni azokban a közigazgatási egységekben, ahol a magyar kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot, a marosvásárhelyi területi irodában érdeklődve kiderült, a szabályozás korántsem egyértelmű.
Eugen Ciobotă, az ombudsman marosvásárhelyi területi irodájának vezetője munkatársunk érdeklődésére kifejtette, véleménye szerint a kormányrendeletbe foglaltakat akár alkotmányellenesnek is lehet minősíteni.
„A rendelet 120. cikkelyében az szerepel, hogy a kisebbségek a helyi közigazgatási hatóságokkal és a dekoncentrált közszolgálatokkal való kapcsolattartásuk során használhatják anyanyelvüket, viszont a nép ügyvédje intézménye egy független közintézmény és egyik említett kategóriába sem sorolható – mutatott rá az állampolgári jogok biztosa. – Tisztségemnél fogva nyilván azt kell mondanom, hogy a törvényt mindenkinek be kell tartania. Azonban a sürgősségi kormányrendeletben van néhány megfogalmazás, amely pontosítást igényelne. Egyik ilyen annak a pontos meghatározása, hogy az anyanyelvhasználat mely helyszínekre vonatkozik: a székhelyünkre vagy a kiszállási helyre”.
Hozzátette, Hargita megyei kiszállásaik során, ha megértésbeli nehézségek akadtak, mindig segítségükre sietett egy helyi prefektus által kinevezett személy. Kérdésünkre, hogy ha valaki ma felkeresi a nép ügyvédje marosvásárhelyi, a Kárpátok sétányán található területi irodáját és magyarul szeretné elmondani problémáját, ezt megteheti-e, az irodavezető kifejtette: ezzel kapcsolatban egyelőre semmilyen értesítést nem kaptak a bukaresti központi intézménytől, ami az idő rövidségével is magyarázható, és úgy vélte, a módosítások tisztázására csak ezután kerül sor.
Rütz-Dáné Erzsébet, az ombudsman helyettese elmondta, sajnálatosnak tartja, hogy egy sürgősségi kormányrendeletben foglaltak betartásáról külön értesíteni kell a területi irodák vezetőit. A bukaresti tisztségviselő is hangsúlyozta: a rendelet érvényes, szóban és írásban is, tehát magyarul fordulhatnak a nép ügyvédjéhez azok az állampolgárok, akiknek lakcíme, illetve állandó tartózkodási helye olyan közigazgatási egységekben található, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot.
Mint mondta, ott, ahol nyelvi nehézségekkel szembesülnek, a kihelyezett irodákból bekéretik a magyar nyelven írt beadványokat és a központi irodában válaszolnak ezekre. Tisztában vannak azonban azzal, hogy hosszú távon ez nem hatékony megoldás, ezért a helyi irodákban versenyvizsgát hirdetnek meg a kisebbség nyelvét beszélő szakemberek számára.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke munkatársunknak kifejtette, a sürgősségi kormányrendelet hatályos, alkalmazása kötelező.
Vass Gyopár, Krónika (Kolozsvár)