"A romániai szlovákok egyharmada igényelt szlovák igazolványt Több mint hétezer szlovák nemzetiségű román állampolgár veszítené el szlovák igazolványát, ha a pozsonyi kormány visszavonná a határon túli szlovákok jogállásáról szóló 1997-ben elfogadott törvényt. A jogszabály hatálytalanításának lehetőségét Mikulás Dzurinda miniszterelnök azután lebegtette meg, hogy felrótták neki: a szlovák kormány annak dacára bírálja a magyar státustörvényt, hogy négy évvel ezelőtt hasonló jogszabályt fogadott el. Gyakorlatilag állampolgári jogokat biztosít Szlovákiában a határon túli szlovák igazolvány - jelentette ki a Szatmár megyei szlovákok megbízott szószólója, Dancu Pál. A fiatal mérnök, noha magyar anyanyelvűnek vallja magát, 1998-ban a szlovák igazolványt is megszerezte. Mint elmondta, erre azáltal nyílt lehetősége, hogy a határon túli szlovákok jogállásáról szóló törvény nem csak a szlovák nemzetiségűek számára, hanem a szlovák származásúak számára is megítéli az igazolvány biztosította kedvezményeket. Dancu Pálnak elmondta, az igazolvánnyal orvosi ellátásban, oktatásban részesülhet, ugyanakkor korlátlan ideig tartózkodhat és dolgozhat Szlovákiában. Az új típusú román személyi igazolványhoz hasonló okmány letelepedésre is feljogosítja, amennyiben biztosított a munkahelye és az ottani tartózkodása. - Az 1992-es népszámláskor 20 762 szlovák nemzetiségű személyt vettek nyilvántartásba Romániában. Közülük 7026-an kaptak szlovák igazolványt, mindannyian a szlovák konzulátuson. /Gazda Árpád: Visszavonnák a szlovák kedvezményeket? = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./"

"A szlovák parlament már 1997 februárjában, a Meciar-kormány idején megalkotta a külföldön élő szlovákok Szlovákiában érvényesíthető jogait szabályozó törvényt, ezt azonban most, a magyar státustörvény bírálata közepette a szlovák politikusok egyetlen szóval sem említik- írta jún. 25-én a SME című szlovák lap. A szlovák bírálók azt kifogásolják, hogy a magyar jogszabály "etnikai elvet" követ. Nos, ugyancsak etnikai elvet követ szlovák "megfelelője" is, amely akkor született, amikor a magyar törvény legszenvedélyesebb bírálója, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) Dancu Pálékkal közösen kormányozott. "Ha a szlovák törvény valamiben mégis különbözik a magyartól, akkor semmiképpen sem az elvekben, hanem az alkalmazásában keresendő" - írja a szerző. Amíg a szlovák törvény a világ bármely országában élő szlovákokra vonatkozik, addig a magyar csak a Magyarországgal szomszédos országok magyarjaira alkalmazható, kivéve az ausztriai magyarokat. /Nem lépheti át az etnikai elv az EU határait. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"

Az egyházmegye megalapításának 200. évfordulóját nemcsak a szatmári római katolikus püspökség ünnepli, hanem a kassai római katolikus püspökség is. Ugyanis 1804-ben Szatmárral együtt a kassai egyházmegye is kiszakadt az egri püspökség kereteiből. Az évforduló alkalmából szept. 9-én Kassán történész-konferenciát tartottak az érsekség szemináriumában. A konferenciára meghívták az egri érsekség és a szatmári római katolikus püspökség képviselőit is. A szatmári püspökség képviseletében dr. Bura László, illetve Dancu Pál tartott előadást. Dr. Bura László Szatmár vértanú püspökének, Scheffler Jánosnak az érdemeit méltatta, míg Dancu Pál a lajosvölgyhutai szlovák felekezeti iskola 1938-as megszervezéséről beszélt. /Jubileumi konferencia Kassán. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 26./

Dancu Pál neve nem ismeretlen a szatmárnémetiek előtt. Gépészmérnöki végzettségű, az utóbbi években az Electrolux beruházási osztályán dolgozik. A levéltárakba jár, belemélyedt a történelmi, helyismereti feljegyzések tanulmányozásába. Szlovák, lengyel vonatkozású, zsidósággal kapcsolatos kérdésekkel, származáskutatással, levelezéssel foglalkozott. Érdekelte a származása, elkészítette a családfáját, visszament vele 1720–ig. Felkérték, írja meg a szatmári és a máramarosi szlovák betelepítések történetét. Ez volt az első, önálló kötete, a nagylaki könyvkiadó adta ki. Családja egy része szlovák származású, ő maga magyar nemzetiségűnek vallja magát, de a származása szerint szlovák. Emiatt vállalta, hogy induljon a Romániai Szlovákok és Csehek Szövetsége tanácsosjelöltjeként az idei helyhatósági választáson. Dancu Pál lengyelül megtanult, amikor a szabadságharccal kapcsolatos lengyel dokumentumokat kereste. Az 1848-as szabadságharcról több dolgozatot is írt, foglalkozott a Rákóczi korabeli munkácsi görög katolikus püspökség levelezésével, továbbá a középkori egyházi és világi levelezésekkel. Most jelent meg Szatmár vize című kötete, ez az első műszaki jellegű könyve, egyben helytörténeti jellegű is. /Benedek Ildikó: Tudását, képességét kizárólag konstruktív módon, a közösség érdekében hasznosítja. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 28./