Csiky Gergelyre és id. Kilin Sándorra emlékeztek Aradon
A névadó születésének 168., illetve halálának 119. évfordulójára emlékeztek ma délben az aradi Csiky Gergely Iskolaközpontban.
A gimnáziumi éveit Aradon töltő, később a papi hivatást a dráma- és színműírói, illetve műfordítói pályára cserélő Csiky Gergely 1842. december 8-án született az arad-hegyaljai Pankotán, és 1891. november 19-én halt meg Budapesten; a térségben az aradi iskolaközponton kívül az ő nevét viseli a temesvári magyar színház is.
A kilencedik alkalommal megszervezett Csiky-nap nemcsak a névadóra való emlékezést jelenti, hanem az iskola ünnepét is egyben – hangsúlyozta Bognár Levente aradi alpolgármester Juhász Béla iskolaigazgató köszöntője után. „Nagyon fontos, hogy Csiky Gergely – és minden magyar nyelvművelő – hagyatékát tovább vigyétek. Tanuljátok, használjátok, vigyázzatok a magyar nyelvre itt, ebben az iskolában, ugyanis ez az, ami meghatározza azonosságunkat. Generációk dolgoztak azon, hogy ma itt magyarul tanulhassatok és felkészüljetek az életre” – fogalmazott az elöljáró. Horváth Levente Arad megyei alprefektus beszéde után Pellegrini Miklós Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes azzal a javaslattal állt elő, hogy a tanintézmény változtassa meg a nevét Csiky Gergely Iskolaközpontról Csiky Gergely Főgimnáziumra. „Ehhez az iskola minden feltételt teljesít – jelentette ki. – Megvan a legkevesebb 75 éves múltja, sőt annál jóval régebbi a története, rendelkezik kellő humánerőforrással, megvan az akarat, a lendület, vagyis szerintem minden adott ahhoz, hogy az iskola kikerüljön az árnyékból, mert jelenleg, ha a megye vezető iskoláit sorolják valahol, a Csiky rendre kimarad. Pedig ez egy a maga nemében egyedülálló iskola: más középiskolában nincs magyar tannyelvű tanítás a megyében, illetve olyan nevelést és tartást ad a diákjainak, amivel kevés iskola büszkélkedhet. Remélem, az ünnepek után erről is beszélhetünk az illetékesekkel.”
A hagyományokhoz híven, a Csiky-napon nem feledkeztek meg az aradi magyar oktatás jeles pedagógusairól sem. Idén a 110 éve született id. Kilin Sándor emléktáblája került be az iskola panteonjába, több diáknemzedék hálája jeléül. A néhai erdőhegyi majd pernyávai tanító és iskolaigazgató a szó szoros értelmében a nemzet napszámosa volt – mondta róla Matekovits Mihály, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Arad megyei szervezetének elnöke. A Kolozsváron diplomázott Kilin Sándor negyed évszázadon át az erdőhegyi református iskola kántor-tanítója, egy darabig pedig igazgatója volt, majd egy évig bánsági, azt követően meg aradi magyar tanfelügyelő. „Az egykori diákok és szülők, a pernyávai városrész lakói elsősorban mint iskolaszervezőre emlékeznek rá. Kilin Sanyi bácsi az anyanyelvű oktatás utolsó mohikánja volt Pernyávában. Trianon után egyre sorvadt a magyar oktatás, és ő volt az, aki küzdött, járt, biciklizett, kilincselt az iskola érdekében. Tankönyveket, iskolai segédanyagokat szerkesztett, de ezek egy része engedélyek hiányában a saját, más részük pénz hiányában a kiadók fiókjában maradt. 1959-ban a Kapa utcai »Kilin-akadémia« is az iskolaegyesítés áldozata lett. Átvitték az Illés – ma Oituz – utcai román iskolába, ahol Sanyi bácsi aligazgatóként tovább küzdött a pernyávai magyar gyerekekért. Ma ez már csak emlék, hiszen a közelmúltban megjelent pernyávai oktatástörténetben a román nyelvű iskoláról esik szó. Az Erdőhegyről elhurcolt református pap helyett prédikált a templomban, temetett, keresztelt, és matematikát tanított, ha nem volt tanár, nehogy a szülők elvigyék a gyerekeket a magyar iskolából. Nem a nagy, neves középiskola tanára, hanem a napi munka, a családok hétköznapjainak alakítója volt. Emléktáblája a munkás pedagógusok és a neves tudós-tanárok között méltó helyre került” – emlékezett a 82 évet élt Kilin Sándorra Matekovits Mihály. Erdőhegyről az egyik volt tanítvány, a 85 éves Galambos Gyula is eljött az avatóra; a márványtáblát Matekovits és Csanádi János ny. tanár leplezte le, és Baracsi Levente arad-belvárosi református lelkipásztor áldotta meg.
Az ünnepség végén adták át a Csiky-díjat, amit idén a 12. osztályos Dancu Gréta érdemelt ki, hagyományosan most jutalmazták meg a nemzetközi rajzversenyek díjazott diákjait, majd Ilona János informatikatanár mutatta be az aradi iskola új internetes honlapját, amely awww.csikygergelyarad.ro webcímen érhető el.
Pataky Lehel Zsolt
www.nyugatijelen.com, Erdély.ma

Rendhagyó tanórák egykori diákokkal
Az Aradi Napokon sorra kerülő Véndiák-találkozó sorozataként pénteken (szeptember 29.) a Csiky Gergely Főgimnázium néhány osztályában egykori csikys diákok tartották, illetve részt vettek a tanórákon, hogy a mostani diákokkal ismerkedjenek, beszélgessenek. Az Iskolánk (fiatal) arcai nevű programot az Alma Mater Alapítvány szervezte.
IX–XII. osztályos diákok óráira látogattak a meghívottak, egykori csikys diákok: Kovács Gábor vegyész, Dancu Gréta orvos, Veres János informatikus, Ambrus Kálmán hegyimentő, Geyer Ehrenberg Szilveszter üzletkötő mérnök, Milka Zsolt geográfus, mentős, valamint Kenéz János Csaba közgazdász, aki 66 évvel ezelőtt, 1955-ben végzett a középiskolában.
A meghívott öregdiákok örömmel érkeztek egykori iskolájukba, hogy a mostani diákokkal elbeszélgessenek, meghallgassák egymást, és merész kísérleteket (is) végezzenek a IX. A osztályban Kovács Gábor vegyész felügyelete alatt.
Takáts D. Ágnes / Nyugati Jelen (Arad)

Iskola másként, Pécskán
November 24-én, az Iskola Másként hetének keretében a Pécskai 2-es Számú Általános Iskola meghívta volt tanítványait, akik érdekes, szórakoztató, de ugyanakkor tanulságos előadásokban mutatták be választott foglalkozásuk részleteit a diákoknak.
Elsőként ifj. Bartok András szólt a diákokhoz, előadásának témája a mezőgazdaság fejlődése az emberiség történelme során. Bemutatta a mezőgazdaság őskori kezdeteit az ipari forradalomig, hogyan terjedt el a gépek felhasználása, és kitért a jelenkori modern mezőgazdasági eszközök használatára.
Dr. Dancu Gréta Mária játékos, „feleltető” előadása az emberi test belső szerveiről szólt, s a gyerekek közreműködésével ismertette azok helyét és működését az emberi testben, megemlítve egy-egy fontosabb szervi betegséget is.
Dr. Korda Beatrix állatorvos házi kedvenceinkről beszélt, betegségeikről, megfelelő etetésükről, gondozásukról, szállításukról, az azonosító mikrocsip használatáról.
Dr. Kovács Gábor kutató vegyész és Sisa Richárd egyetemi hallgató a kémia rejtelmeibe vezette be a diákokat érdekes kísérleteik segítségével.
Bacsilla Eszter igazgatónő támogatásával hagyományteremtő jelleggel került sor erre az eseményre, melynek szándéka valós, értékes példaképek állítása diákjaink elé, hogy láthassák, szorgalommal, tanulással az életben bármit elérhetnek. Bacsilla Eszter, Bölöni Péter / Nyugati Jelen (Arad)