Újhelyi István, az MSZP alelnöke, országgyűlési képviselő Erdélyben tett magánlátogatása során Csíkszeredán elmondta: a legendás Illés együttes első erdélyi fellépését a magyar állam több tíz millió forinttal támogatja, augusztus 5-én a csíkszeredai Szabadság Téren koncertezik a magyar együttes. Az erdélyi szabadtéri koncert ingyenes. Újhelyi Hargitafürdőn Nagy Zsolt miniszterrel a Szülőföld Programról folyatott megbeszélést. /(Daczó Dénes): Az idei nyár legjelentősebb eseménye. Az Illés együttes első Erdélyi koncertje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./

Első alkalommal történt meg Csíkszeredában, hogy a március 15-i ünnepi megemlékezés alkalmával bekiabálásokkal, énekkel és füttyszóval próbálták megszakítani Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üzenetének felolvasását. „Nem kellenek a Káinok, mi Ábelt választjuk!”, „Hazaáruló!”, „Fordítsunk hátat!”, Menjünk el!”, „Menjen haza!” – kiabálták. Voltak akik a Gábor Áron rézágyúja... kezdetű forradalmi dalt énekelték, így a felolvasott szövegből a tömeg nagyon keveset hallhatott. Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök üzenetét viszont tapssal fogadták. Ráduly Róbert polgármester beszédében a magyarság közös múltjára és a közös jövőre világított rá. Csíkszeredában február 1-jétől van ismét Kossuth utca. A Vár téren Nagy Zsolt, a román kormány távközlési és informatikai minisztere mondott ünnepi beszédet. /Daczó Dénes): Emlékezés a közös múlt és közös jövő jegyében. Gyurcsány üzenete füttyöt, Tariceanué tapsot kapott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Az 1989-ben Kézdivásárhelyen történt rendőrlincselés miatt, bár nincsenek bizonyítékok bűnösségére, Reiner Antal életét az éveken át húzódó perek keserítették meg. Börtönben ült, amikor a végrehajtók szerény esztelneki házát a kártérítés fejében kiszemelték. Alig egy hete adományokból sikerült kifizetnie a 110 millió lejes kártérítést és a perköltségeket. Most útlevélügyben járt, mert Magyarországra szeretne utazni, a lányához. Hat éve nem látta gyermekeit. Az útlevelet azonban nem adták meg. Huszonhárom tárgyalást kellett végigszenvednie, 18 hónapot ült a börtönben, állítása szerint ártatlanul. Lelkileg összetört, megkeseredett ember. /Daczó Dénes: Megmentett ház, összetört lélek. Reiner Antal reméli, fény derül az igazságra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

A magyarországi felsőoktatási és kutatási támogatások hasznosulása az egyes magyar kisebbségi régiókban címmel, április 4-5. között, kétnapos konferenciát tartanak Csíkszeredában, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. A jelzett témakörben végzett kutatások erdélyi vezetője, Bíró A. Zoltán, a KAM regionális és Antropológiai Kutatások Központjának igazgatója elmondta, hogy hároméves kutatási programról van szó, amelyet Berényi Dénes akadémikus, professzor vezetett. Ebben a programban, minden olyan országból részt vettek kutatók, ahol kisebbségben magyarok élnek, és amely országokba oktatási, kutatási, fejlesztési támogatás irányult. Ez a konferencia ennek a hároméves kutatási programnak az eredményeit mutatja be. A programban egy komplex kutatási módszertan alapján készültek a felmérések. Átfogó statisztikai összegzés is készült az 1990–2000 közötti időszak magyarországi támogatásairól, ezt Egyed Albert /Budapest/ végezte. Szociológiai kutatás készült a DOMUS programról, amely 1-3 hónapos magyarországi szakmai utakat tesz lehetővé. A kutatásjellegű támogatások nagyon jelentősnek bizonyultak, és ezek a személyekre vagy intézményekre szabott kutatási pénzek nagyon nagy szerepet játszottak abban, hogy az erdélyi magyar tudományban jelentős szakmai eredmények születtek. A 2000-ig terjedő kutatás eredményei azt mutatják, hogy a legnagyobb eredmény a magyarországi időszaki részképzéseknél várható. /Daczó Dénes: Mennyire voltak gyümölcsözőek a támogatások? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

Kétnapos szakmai tanácskozást tart a csíkszeredai Sapientia EMTE. A magyarországi felsőoktatási és kutatási támogatások hasznosulása az egyes magyar kisebbségi régiókban című tanácskozáson az anyaországi tudományos élet képviselői mellett a kisebbségben élő magyar kutatók, felsőoktatási szakemberek vesznek részt. A tanácskozáson jelen van Bálint Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnöke is. A tanácskozás megnyitója előtt dr. Berényi Dénes akadémikus, Tóth Pál Péter és Egyed Albert hároméves kutatás alapján ismertették megállapításaikat. A kutatás a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és a Délvidéken végzett kutatás az 1990-2000 közötti időszakban a magyar felsőoktatásra és a kutatásra szánt támogatások hatékonyságát mérte fel. A felmérés eredménye: a Magyarországról érkező támogatások fő jellemzője a koordinálatlanság volt. Tizenkét év alatt közel 12 milliárd forint érkezett az említett célra, ami a magyarországi támogatások 15 százalékának felel meg. Berényi Dénes akadémikus szerint a támogatások megítélése legtöbb esetben pályáztatással történik. Pályázat kiírása intézmények, kutatói csoportok működési költségeire nem megfelelő, ezekben az esetekben normatív támogatásokra lenne szükség. A kutatás másik fontos következtetése, hogy a határon túli tudományos munkát integrálni kellene a magyar tudományos életbe. Tóth Pál Péter szerint Magyarországon nem dolgoztak ki nemzetpolitikai koncepciót, ezért a választások is kihatással vannak a felsőoktatási intézmények, valamint a kutatások finanszírozására. /(Daczó Dénes): A támogatáspolitika jellemzői: koordinálatlanság, politikai függőség, koncepcióhiány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./ Egységes magyar felsőoktatási tér megteremtésére van szükség – hangzott el „A magyarországi felsőoktatási és kutatási támogatások hasznosulása az egyes magyar kisebbségi régiókban” című konferencián. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke kifejtette, hogy míg 1992-ben 305 millió forinttal támogatta a magyar állami költségvetés a határon túli magyarságot, idénre 13,7 milliárdot terveznek e célra fordítani. Hangsúlyozta, hogy prioritás a Kárpát-medencei magyar oktatási stratégia kialakítása. /Sarány István: Magyar felsőoktatási tér. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./

A Csíkszeredában székelő Tamás József segédpüspök a II. János Pál pápával találkozásait elevenítette fel. Az elmúlt esztendőben, februárban volt a romániai püspöki kar az úgynevezett ad limina látogatáson, amelyen a püspökök beszámolnak egyházmegyéjük helyzetéről. /Daczó Dénes: „A magyarok közel álltak a szívéhez”.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

Hollandiai egyetemen is tanulhatnak a csíkszeredai Sapientia Egyetem agrárszakos hallgatói. Kéttagú holland küldöttség érkezett a dronteni CEH Egyetemről Csíkszeredába, hogy az itteni diákok közül válogassanak hallgatókat. A holland vendégek egyetemükön évente 150 külföldi diáknak nyújtanak lehetőséget továbbtanulásra. A gyakorlati képzés keretében hét hónapos elméleti oktatás mellett a diákoknak három hónapig munkát kell vállalniuk a világ bármely országában. A képzés után oklevelet kapnak. A csíkszeredai egyetem harmad- és negyedéves diákjai közül nyolcan jelentkeztek a válogatásra. /(Daczó Dénes): Hollandiában tanulhatnak az agrár szakos diákok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

A Hargita megyei egészségügy állapotáról tartottak elemző megbeszélést április 12-én Strujan Constantin prefektus kezdeményezésére. A találkozón részt vettek a megyei, a székelyudvarhelyi, a gyergyószentmiklósi, a maroshévízi és a tölgyesi kórházak vezetői is. A kórház igazgatók beszámolói egybehangzóak voltak: a megye minden kórháza pénztelenséggel valamint szakember hiánnyal küzd. A megyében hét egészségügyi posztlíceum működik, a végzettek a nagyobb fizetés reményében, külföldön vállalnak munkát miután minisztériumi rendelet értelmében két évig fel kellett függeszteni az alkalmazásokat. Az orvosok Magyarországon vállalnak munkát. Gyergyószentmiklóson hét épületben működik a kórház és ezek közül egyik sem felelő. 1991 óta épül az új kórház, de nem sikerült befejezni. /(Daczó Dénes): Egészségügyi röntgenkép: Pénz és szakember hiány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

Április 22-én ünnepélyesen leleplezték Madéfalva vasútállomásán az új névtáblát. Az elmúlt évtizedekben, bár Madéfalva község területén álltak meg a vonatok, a vasútállomás tábláján Csicsó, illetve Ciceu volt olvasható. Miután Csicsó levált Madéfalva községtől, az állomás visszakapja régi nevét. /(Daczó Dénes): Új vasúti névtábla Madéfalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Április 23-án megnyílt az ország első borvíz múzeuma az alcsíki településen, Nagytusnádon, a Baglyos borvízkútnál. A csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány volt a múzeum létrehozásának anyagi támogatója. A jurtára hasonlító, kör alakú épületben gazdag képet kap az érdeklődő a természetes italról. Gyarmathi Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója reméli: sikerül a borvízmúzeumot a Csíki Székely Múzeum tudományos ernyője alá bevonni. /(Daczó Dénes): Az országban elsőként. Múzeum az „angyalok italának”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

Az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform vezetői tartottak sajtótájékoztatót április 28-án Csíkszeredában a kisebbségi törvénytervezetről. Katona Ádám hangsúlyozta, hogy műhelyként, az RMDSZ belső ellenzékeként kívántak az elmúlt időszakban is tevékenykedni. Több módosító indítványt is kidolgoztak és nyújtottak be a törvénytervezet kapcsán, azonban ezeket a vártnál is kisebb mértékben vette figyelembe az RMDSZ csúcsvezetése. Szerinte az RMDSZ vezetőségében ma is sokan autonómia ellenesek. Katona Ádám a sajtótájékoztatón felsorolta azokat a pontokat, amelyeket az EMK fontosnak tartotta volna, hogy a kisebbségi törvényben helyet kapjanak, ezek szerint a közképviselet és az érdekképviselet kapcsán a politikai, a civil és az egyházak kiemelt szerepét kellett volna rögzíteni, a kulturális autonómia „kifejtését” a kollektív jogok alapján, valamint a szubszidiaritás és a decentralizáció elvének nagyobb mérvű érvényesítését. /(Daczó Dénes): EMK a kisebbségi törvényről. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

Június 4-én 156-an ballagtak Csíkszeredán, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem első végzős hallgatói. Szilágyi Pál rektor az első egyetemi év megnyitóján elhangzottakra emlékeztetett. Ekkor Német Zsolt mondotta: győztünk! Most már határozottan mondhatjuk ki győztünk – fogalmazott a rektor. Szilágyi Pál arra kérte a diákokat, hogy maradjanak mindig a Sapientia Egyetem barátai és segítsék az egyetemet. Csíkszereda egyetemi város – kezdte beszédét Ráduly Róbert, a város polgármestere, aki maga is az egyetem tanára. A polgármester Orbán Viktornak, a felelős magyar kormánynak mondott köszönetet az egyetem alapításáért és támogatásáért, Birtalan Ákosnak, aki az egyetem létrehozásán bábáskodott, valamint azoknak a tanároknak akik vállalták, hogy Csíkszeredába költözzenek. Görömbei András, az MTA elnökének üdvözletét tolmácsolta, ugyanakkor az örök magyar modellnek nevezte, amit itt látott; emlékeztetett, hogy a bánatot, a tragédiát erővé kell változtatni. Bakacsi Gyula, csíkszeredai dékán is kiemelte, hogy a diákoknak határtalan bizalmuk volt, hogy az induló egyetemre iratkoztak. /(Daczó Dénes): Elballagott az EMTE első végzős évfolyama. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

Emelővel felszerelt mikrobuszt kapott adományban a Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezete. Fikó Csaba, az egyesület elnöke elmondta: Mátéffy Mária francia szakos tanárnő közvetítésével Svájcból sikerült beszerezni a mikrobuszt. /(Daczó Dénes): Svájci segítség a mozgássérülteknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

Koltay Gábor rendező, Varga Miklós, Varga Klári, Kalapács József és Makrai Pál, „A Megfeszített” című rockopera főszereplői tartottak sajtótájékoztatót Csíksomlyón. Készülnek a rockopera erdélyi ősbemutatójára, lemondtak a fellépésért járó tiszteletdíjról. Koltay Gábor nem érti, hogy a Duna Televízió miért szakított eddigi hagyományával, és miért nem közvetíti a darabot Csíksomlyóról. Koltay szerint a darab a magyarság összetartozásáról is szól, a Duna TV-nek pedig elsődleges küldetése ez lenne, hogy az együvé tartozást kifejezze. /(Daczó Dénes): Ősbemutatóra készülnek Csíksomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Csíkrákos határában a falu lakossága próbált gátat emelni, azonban a megáradt Olt már a falu széli házakat is elérte. /(Daczó Dénes): Lassan a víz az úr. Tovább áradnak a folyók, patakok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./ Földcsuszamlás miatt teljesen beomlott a Sepsibükszádról a Szent Anna-tó felé vezető út, a forgalmat lezárták. Szakemberek szerint a gyakori földcsuszamlást a térségben zajló meggondolatlan erdőkitermelés okozza, a lecsupaszított hegyoldalakról lezúduló esővíz ugyanis kimossa az út alapját. A heves esőzések következtében a háromszéki folyóvizek is kiöntöttek. Nagyborosnyón 11 lakóházat öntött el a megáradt patak. Az Uzon községhez tartozó Lisznyópatakon 8 házat öntött el az ár, és egy híd megrongálódott. Lemhénynél a megáradt Feketeügy 10 hektár kaszálót öntött el, a folyó szintje továbbra is növekedik. Hídvégen 100 hektár föld, Dobollón 6 ház került víz alá. Hargita megye több településén rendkívüli készültséget rendeltek el a hatóságok. Súlyos a helyzet a Gyimesekben – Farkaspallón és Bükkhavaspatakán –, e két települést a külvilágtól való teljes elszigetelés fenyegeti, miután kiöntött a Hidegség-patak, és tönkre tette a hidakat. Gyimesközéplokon a vasútvonalat mosta alá a víz. Csíkmadarason több családot ki kellett lakoltatni. – Emberemlékezet óta nem volt ilyen magas vízállás a Gyilkos-tónál. /Árvíz és földcsuszamlás Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./

Árvízsújtotta falvakból Nagybodófalváról, Gátaljáról és Magyarszentmártonból érkezett 37 bánsági diákot nyaralnak Csíkszereda és Csíkszentkirály határában, a Caritas-táborban. A város önkormányzata és a megyei tanács is hozzájárult a tábor megszervezéséhez. /(Daczó Dénes): Árvíz után pihenés. Bánsági gyerekek Csíkban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

Az egyetlen napilap a hazai magyar sajtópiacon a Hargita Népe, amely 1990-től megmaradt régi tulajdonosánál, a megyei önkormányzathoz tartozik, mint önálló költségvetésen kívüli egység. Borbély László főszerkesztő nyugdíjba vonulásával a megyei tanács vezetőségének is bele kell egyeznie a lap új főszerkesztőjének kinevezésébe. Bunta Levente, a megyei tanács elnöke aláírta azt a rendeletet, melynek értelmében a gazdasági vezetőt bízza meg, hogy ideiglenes főszerkesztőt nevezzen ki. Bunta cáfolta, hogy a megyei tanács vezetősége beleszólna a lap működésébe. „Nem kívánunk beleszólni, mint megyei önkormányzat egy olyan kérdésbe, amely sajtóról, egyben sajtószabadságról is szól” – mondta az elnök. Hecser Zoltán, a lap felelős kiadója szerint a törvény nem tesz lehetővé olyan beavatkozást, amelynek végkifejlete befolyásolja a gazdasági helyzetet. Úgy véli, közintézményként nem lehet privatizálni a lapot. „Elvi síkon ez a kérdés többször is felvetődött, elég ellentmondásos módon. Apróbb kiigazítások szükségeltetnek, hogy tökéletes összhang legyen a működésünk és a jelenlegi jogszabályozás között.” /Daczó Dénes: Fontos a hovatartozás. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

Virtuális debreceni sétára várja látogatóit a Csíki Székely Múzeum. Móricz Zsigmond két regényhőse hívja sétára a látogatókat azon a rendhagyó kiállításon, amelyen Nyilas Misi és Hitves Zsuzsika városa tárul az érdeklődők elé a Csíki Székely Múzeum termeiben. A debreceni Déri Múzeum Lélek-Tér-Kép címmel megrendezett vándortárlatát az erdélyi városok sorában elsőként Csíkszeredában láthatja a közönség. Gyarmati Zsolt múzeumigazgató elmondta, hogy a csíkszeredai és a debreceni múzeum között 2004 tavaszától létezik partneri-szakmai kapcsolat. /Daczó Dénes: Kalandozás Móricz-hősökkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

Dr. Lányi Szabolcs, a csíkszeredai Sapientia EMTE Műszaki és Természettudományi Tanszékének professzora bejelentette, hogy áttörés történt az egyetem életében: a három évvel ezelőtt megalakult műszaki tanszék két pályázatát tartotta támogatásra érdemesnek a román Kutatási és Oktatási Minisztérium. A két pályázatot 4,4 milliárd lejjel támogatják az állami költségvetésből. Ez lehetőséget nyújt, hogy az egyetem bekapcsolódjon a hazai és a nemzetközi tudományos kutatási életbe. A román állami költségvetésből elnyert támogatáshoz az egyetem évi 400 millió lej értékű saját önrészt is kellett vállalnia. Ezt az önrészt Csíkszereda városi önkormányzata biztosítja a Siculus Kutatóintézeten keresztül. A most elnyert két kutatási pályázatból támogatott hároméves kutatómunkában fontos romániai tudományos intézetek lesznek a csíkszeredai egyetem partnerei. A kutatás az egyetem akkreditációja szempontjából is fontos. /Daczó Dénes: Már a román-magyar kormányülés előtt is „csurgattak”. Állami pénz a Sapientiának. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

A közösség vágya vált valóra az emlékmű felállításával – emelte ki ünnepi beszédében Fábián László, csíkszentsimoni polgármester október 30-án, az emlékmű felavatásán. Az emlékmű síró asszonyt ábrázol, aki a nyugati front fele tekint, hátánál jelképesen a turulmadár kitárt szárnya, fölötte a kettőskereszt. A turulmadár szárnyain a hősi halottak névsora olvasható. Az 1848-as szabadságharc során Csatószegről tizenöt személy halt hősi halált, az első világháborúban harminchárom ember fizetett életével a harcokban, míg a második világháborúnak tizennyolc áldozata volt, a ma ezer lelket számláló településről. „Magyar legyen hited és lészen országod” – ezt a gondolatot írták az emlékmű talapzatára, amelyet a templom bejáratával szemben állítottak fel. Borboly Csaba, a megyei tanács alelnöke az összefogás és a magunkratalálás jelképének nevezte az emlékművet. Az ünnepségen jelenlévő Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke leleplezte Lakatos Géza egykori magyar miniszterelnök emléktábláját, akinek gyökerei a szomszédos Csíkszentsimonból származnak. Méltatta az 1944-ben kormányfői tisztséget betöltő államférfi szerepét, aki ellenezte a budapesti zsidók deportálását. /Daczó Dénes: Emlékmű Csatószegen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

A Hargita Kiadóhivatal és a Székelyföld szerkesztősége megdöbbenéssel vette tudomásul Csíkszereda tanácsának határozatát, amely felhatalmazza Ráduly Róbert Kálmán polgármestert, hogy a kiadónak kiutalt szolgálati lakásból peres úton lakoltassa ki a kiadó munkatársát, György Attilát. Amennyiben a tanácsa ugyanezt az eljárást kezdeményezi a Temesvár sugárút szolgálati és tanácsi lakásainak összes albérlőjével szemben (pl. Sógor Csaba szenátor, Mircea Dusa volt prefektus, a Distrigaz, Sapientia Egyetem, Csíki Játékszín, Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és más intézmények és magánszemélyek), úgy elfogadják a kilakoltatást. Ellenkező esetben a városi vezetőség személyes ellenszenvének, a diszkrimináció bizonyítékának tudják be az egész ügyet, és az emberi jogok országgyűlési biztosához, illetve a Diszkriminációellenes Tanácshoz fordulnak. /Ferenczes István kiadóigazgató: Közlemény. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 16./ „Személyem elleni bosszúnak tartom az intézkedést, és beperelem a polgármesteri hivatalt” – háborgott György Attila, a Székelyföld szerkesztője amiatt, hogy a városháza felszólította: hagyja el a várostól bérelt szolgálati lakását. A Csíkszereda központjában lévő 23 szolgálati lakás kérdése évek óta tabutéma volt a városban. A korábban több ízben is felújított bérleti szerződések egy részét azonban a városvezetés idén már nem hosszabbította meg. Antal Attila alpolgármester szerint inkább azokon az igénylőkön szeretnének segíteni, akik lakás hiányában nem tudnak Csíkszeredában megtelepedni, a városnak pedig szüksége lenne rájuk, vagy pedig jelenleg nem megfelelő körülmények között élnek. Az alpolgármester hangsúlyozta: kilenc bérlőt szólítottak fel, hogy lejárt a szerződése. A felszólítottak között volt Bunta Levente megyei tanácselnök és Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke, akikkel végül megállapodás született, így továbbra is az ingatlanban maradhatnak. Lányi Szabolcs egyetemi tanár már ki is költözött az ingatlanból, valamint a Distrigaz. Ugyancsak ebben a tömbházban kapott szolgálati lakást Sógor Csaba szenátor is, aki elmondta: szerződése arra az időre szól, amíg szenátori tisztséget tölt be, s a mandátum lejárta után rögtön ki kell költöznie az ingatlanból. Szintén itt rendelkezik szolgálati lakással Mircea Dusa volt prefektus, jelenlegi PSD-képviselő is. Ezekre az albérlőkre tesz utalást közlerményében a Hargita Kiadó igazgatója is. /Daczó Dénes: Szolgálatilakás-botrány Csíkszeredában – kilakoltatják György Attilát. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

Bunta Levente Hargita megyei tanácselnöknek a doktorátussal kapcsolatos illetékeinek, vizsgadíjainak kifizetését vállalta el határozatában Hargita Megye Tanácsa, hat ellenszavazattal és négy tartózkodással. Bunta Levente tanácselnök kijelentette, ő maga nem akarta, hogy ez a határozattervezet most a tanács elé kerüljön. Ő csak azt kérte, vizsgálják meg, hogy a megyei önkormányzat tudja-e állni a képzési díjat. „Nagyon helyes dolog, ha egy vezető képezi magát, de ennek a költségeit ne közpénzből állja. Maga a doktorátus nem szakmai továbbképzés” – nyilatkozta Papp Kincses Emese megyei tanácsos, aki maga is a határozat elfogadása ellen szavazott. A tanácsos kijelentette, ő is a saját költségén szerezte meg doktorátusát. Papp Kincses Emese szerint „példátlan, hogy valaki közpénzen akar tovább tanulni, morálisan nem tartom ezt tisztességesnek és elfogadhatónak.” Bunta Levente úgy érzi, hogy politikai hajsza indult ellene. /Daczó Dénes: Bunta: politikai hajsza indult. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./ Hargita Megye Tanácsa 100 millió lej (pontosabban 10 200 új lej) támogatást szavazott meg Bunta Levente tanácselnöknek doktorátusa költségeinek fedezésére. Ő első személy, akinek doktorátusi költségeit állja a megyei tanács. Az annak idején szintén megyei tanácselnökként doktoráló Zsombori Vilmos minden költséget a saját zsebéből fizetett. Jelenleg is vannak a megyei tanács apparátusában dolgozó személyek, akik éppen doktorálnak, de saját zsebből fizetik a költségeket. Bunta Levente bejelentette, hogy a számára megszavazott összeget felajánlja az árvízkárosultak számára, de fenntartja: a továbbképzéseket törvényesen fizetni lehet. /Szondy Zoltán: Pozitív gesztus a megyevezető részéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 23./

A csíkszeredai Csángó Napok rendezvénysorozatai közül talán az idei volt a legsikeresebb – összegezte Borbáth Erzsébet, a csángó kultúra népszerűsítését szolgáló esemény egyik szervezője. A moldvai csángó magyar gyermekek csíkszeredai, erdélyi taníttatásában jelentős szerepet vállaló pedagógus szerint az idei megbeszélésekre nem telepedett rá a politika. November 26-án a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Házában csángó diákok csángó költők verseiből szavaltak, majd a Tanulók Háza Borsika gyermeknéptánc-együttese moldvai táncokat mutatott be. A Moldvai csángó diákok Csíkszereda középiskoláiban témájú szakmai eszmecserén a 46 moldvai csángó magyar diák csíkszeredai oktatásában szerepet vállaló intézmény képviseletében számoltak be sikerekről, keresték a gondokra a megoldást. Ferenczes István költő ismertette az általa vezetett Hargita Kiadóhivatal csángó témájú kiadványait. /Sarány István: A csángó kultúrát népszerűsítő rendezvények. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 28./ Bemutatták a Iancu Laura-Benedek Katalin szerzőpáros: Magyarfalusi emlékek című könyvét és a Moldvai Magyarság című folyóiratot. Darvas Kozma József esperes szerint a magyar misék erőltetése helyett kezdetben a magyar irkára van szükség, hiszen a magyar misék bevezetésének csak akkor van értelme, ha ezt a moldvai csángók is értik. Ehhez pedig magyar óvodák, iskolák kellenek. /Daczó Dénes: Csángókért szólt a harang. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Integráció – térség – együttműködés témával rendezett egynapos szakmai fórumot a hét végén Csíkszeredában, a Sapientia Egyetem aulájában a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Magyar Tudományos Akadémia, a csíkszeredai Sapientia EMTE, a Hargita megyei önkormányzat, illetve a KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központja. Tarnóczy Mariann, a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke rávilágított, hogy a térség számára az a legfontosabb, hogy fontossági sorrendet állítson fel. Jakab István, államtitkár szerint összpontosítani kell, hiszen a gazdasági fejlődést csak központokban lehet megvalósítani. Korodi Attila államtitkár az integráció nyújtotta előnyökre próbált rávilágítani. Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke szerint a Sapientia Egyetem akkreditációjának megszerzéséig meg kell állapítani annak a lehetőségét, hogy a román állam miként tudja támogatni az intézményt. A Szülőföld Alap szakkollégiumai elkezdték a munkát, a beérkezett pályázatok elbírálása folyamatban van és a rendelkezésre álló 1 milliárd forint egy része még ebben az évben megérkezik. /Daczó Dénes: A fejlődés lépcsőfokai. Szakmai fórum az EU-integrációról a csíkszeredai Sapientián. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

Információk szerint Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának jelenlegi elnöke lesz a csíkszeredai magyar főkonzul. „A diplomáciai szabályok szerint erről a külügyminiszternek kell döntést hoznia, és erről értesítenie kell a román felet” – nyilatkozta a HTMH elnöke, aki nem erősítette, de nem is cáfolta meg az értesülést. Constantin Strujan Hargita megyei prefektus kijelentette: „Nem hivatalos találkozó keretében már találkoztam az új magyar konzullal.” „A tervek szerint január elején fog bemutatkozni itt, Csíkszeredában is a főkonzul” – nyilatkozta Terényi János bukaresti magyar nagykövet. Közel másfél hónapig tartó tárgyalások után létrejött a megállapodás a csíkszeredai főkonzulátus épületéről. A zárt ajtó mögött zajló tárgyalások után december 6-án Csíkszeredában Terényi János nagykövet elmondta: „Elégedettek lehetünk. Közel másfél havi kölcsönös erőfeszítések után úgy érezzük, hogy sikerült egy olyan megállapodást kötnünk, a helyiek által Pál Gábor-féle háznak nevezett ingatlanra vonatkozóan, amely kielégíti mind a jövőbeni magyar főkonzulátus, mind a tulajdonos igényeit.” A főkonzulátuson kívül a főkonzuli rezidencia számára is kijelölték az épületet, amely az unitárius papilak közelében, a Dózsa György út 30. szám alatt található. Ebben a házban kezdi el tevékenységét január első felében a magyar főkonzul, mivel a konzulátus épületének belső munkálatai február 20-ig eltartanak, a külső munkálatokat pedig április 30-ig kell befejeznie a kivitelezőnek. „A hivatalos tervek szerint a főkonzulátus már január elején működni fog ideiglenes jelleggel. A főkonzuli rezidencia épületében lesz kialakítva egy iroda, ahol a konzuli segítségnyújtáshoz szükséges feltételek rendelkezésére fognak állni az ügyfeleknek” – mondotta Terényi. /Daczó Dénes: Januárban érkezik a főkonzul. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

Új beiskolázási szabályzatot dolgozott ki a Hargita Megyei Tanfelügyelőség. Bondor István főtanfelügyelő szerint az új szabályzat célja a jelenlegi gyakorlat megszüntetése, hogy bizonyos iskolákban idő előtt betelnek a helyek, míg máshol nincs elegendő tanuló az osztályok indításához. A városokat körzetekre osztották fel, minden iskolának megvan a vonzáskörzete. A második szakaszban az első körben üresen maradt helyekre lehet beírni a gyerekeket más körzetből. Túljelentkezések esetén az iratkozási sorrendet kell figyelembe venni. A következő tanév újdonságai közé tartozik az is, hogy több gimnázium kérte a kétnyelvű osztályok beindítását, így a választott szakok mellett az angol nyelvet is intenzív formában tanítják majd. /Daczó Dénes: Szigorítják a beiratkozást. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

Pénzügyi összeomlás fenyegeti a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét és intézményrendszerét – jelentette ki sajtótájékoztatóján Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke. A jövő évben megalakulásának tizenötödik évét ünneplő szövetség működését és programjait eddig magyarországi támogatásokból tudta fenntartani. Azonban „2003 óta folyamatosan csökkentek a támogatások.” Az idén 35 millió forintnak megfelelő lejből gazdálkodó szövetség már 8 millió forinttal kevesebb támogatáshoz jutott, mint egy évvel korábban. A következő évi költségvetéséből, ami lehetővé tenné a zökkenőmentes működést, 1,5 milliárd lej hiányzik. A román állam csak legnagyobb rendezvényüket, a Bolyai Nyári Akadémia keretében zajló, román tanárok számára szervezett tanfolyamot támogatta. Az itthoni pályázatkiírások esetében a Communitas Alapítványtól csak a Magister című, negyedévente megjelenő folyóiratra kaptak 25 millió lejes támogatást, amely az egyszeri megjelenés költségét fedezte. /Daczó Dénes: Összeomlás előtt a pedagógusszövetség? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

Hasznosnak bizonyult az a belgiumi képzés, melyen részt vett két hónapon keresztül Sztakics István, a Kovászna Megyei Tanács Jogi és Közigazgatási Igazgatóságának ügyvezető igazgatója. Az idén, október közepén felavatott és a Romániai Megyei Tanácsok Országos Szövetsége (UNCJR) kezdeményezésére létrehozott brüsszeli képviseleti iroda keretében a háromszéki képviselőtestületi munkatárs azonnal közvetített a megyei önkormányzatnak egy partnerségi felhívást, melyet egy belga nem kormányzati ügynökségtől kapott. Ezáltal közvetlen kapcsolatba került a háromszéki képviselőtestület és az ügynökség. /Daczó Dénes: Háromszéki hídfő Brüsszelben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

„Politikai nyomásra történik a menesztésem, ezt már öt évvel ezelőtt elkezdték és most a PNL szeretné helyembe saját emberét kineveztetni” – mondotta Bokor Márton, a Hargita Megyei Kórház leváltott igazgatója. Leváltásáról a hét végén határozott a Megyei Kórház ideiglenesen kinevezett vezetőtanácsa. A testület elvi döntése szerint a megyei kórház új, ideiglenes vezetőjének Bachner Istvánt, a megyei mentőszolgálat eddigi igazgatóját nevezik ki. Bokor Márton megfellebbezi a vezetőtanács döntését. /Daczó Dénes: Igazgatócsere politikai nyomásra? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

A magyar lobogó felvonásával indul az új év Csíkszeredában: január 3-án Szabó Béla, az új magyar főkonzul jelenlétében megnyitják Magyarország első székelyföldi külképviseletét. Erről az Új Magyar Szót a bukaresti magyar nagykövetség sajtóattaséja, Drávucz Herbert tájékoztatta. Január 6-án Szabó Vilmos határon túli magyar ügyekért felelős politikai államtitkár, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes és a konzulátus hatáskörébe tartozó hét megye prefektusának, megyei tanácselnökének jelenlétében állófogadást tartanak a Csíkszeredai Városházán. „Rendkívüli öröm és megtiszteltetés Csíkszereda számára, hogy végre a magyar főkonzulátus megnyitja kapuit itt Székelyföld szívében. Azt hiszem, hogy ez az esemény világosan jelzi: újabb régi kívánságunk valósulhat meg a 2006-os esztendőben. Ez nem jöhetett volna létre a Székelyföld polgárainak ilyen jellegű kérése és az RMDSZ közbenjárása nélkül. Ez mindnyájunk munkájának eredménye” – nyilatkozta Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere. /Daczó Dénes: A magyar zászló felvonásával indul az új év Csíkszeredában. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./