Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Dabizs Mercédesz
1 tétel
2016. július 28.
Nyugati magyarok Tusványoson
A vándormunkások nem keresik a kapcsolatot a nemzettársaikkal
Első alkalommal vettek részt a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén a diaszpóra magyarságának szervezetei. Nincs pontos számadat arról, hogy hány magyar él a nyugati országokban, de számukat mindenképpen százezrekben lehet mérni.
A Sepsiszentgyörgyi származású Kovásznay Ádám, a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének titkára azt mondta, a Svédországba most érkezőknek sokkal lazább a kötődésük a magyarsághoz, az otthoniakkal a kapcsolattartásuk viszont igen szoros. Most már nem csak kutatók, magasan képzett mérnökök mennek, hanem asztalosok, szobafestők, kétkezi munkások. Ők annyiban tudnak segíteni, hogy „próbálják megfogni” az érkezőket magyarságukban, ennek megőrzését segíteni.
A titkár pozitívan értékelte a diaszpórában élő magyarok és az anyaország közötti kapcsolatot erősíteni hivatott Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjprogramot, és értékelte a kiutazók munkáját. Beszámolt a stockholmi magyar ház megvásárlásáról, amelynek árát a kinti magyarok gyűjtötték össze. Szavai szerint ezzel is megmutatták az összetartozás erejét. Amikor van egy közös cél, akkor van összefogás a magyarokban – fogalmazott.
Klement Kornél, a Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége elnöke a Magyar Távirati Irodának arról beszélt, hogy ismeretei szerint jelenleg mintegy 300 ezer a kint élő magyarok száma, ebből 150–200 ezer az újonnan érkezőké. Minden családot más-más motivál, és eltérő adott esetben a munkavállalás időtartama is. A legtöbbjüknél megvan a hazatérés szándéka, de van, amikor ez húzódik, és az egyik visszatartó erőként a fizetéseket említette. „A rendszerváltás után elég sokan tértek haza, de a visszaáramlás nem olyan mértékű, mint a mAradás” – jegyezte meg.
Az elnök pozitívan nyilatkozott a Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjprogramról: ahol volt ösztöndíjas, ott szinte mindig van folytatás. Összegzése szerint az európai diaszpórában van lelkesedés, erő, látják saját megmAradásuk értelmét.
Dabizs Mercédesz, a Franciaországi Magyarok Szövetségének elnöke elmondta, hogy pozitívan látja a kint élő magyarok jövőjét. Fontosnak tartotta a Kőrösi Csoma Sándor-program ösztöndíjasainak munkáját. „Jól együtt tudnak működni a diaszpóra szervezeteivel” – mutatott rá.
Mint kiemelte: számos programmal igyekeznek segíteni a kapcsolattartást, arról viszont változóak, és inkább negatívak a tapasztalatai, hogy az újonnan dolgozni érkezők mennyire keresik a kapcsolatot a nemzettársaikkal. A tíz éve működő szervezetnek közel ezer tagja van, de a kint élő és dolgozók számát százezres nagyságrendűre becsülte.
Megjegyezte, hogy aki kizárólag pénzkereseti lehetőséget látva megy ki Franciaországba, csak rövid ideig tud talpon mAradni. Aki boldogulni akar, annak mindenképpen meg kell tanulnia a nyelvet; aki ezt nem vállalja, annak kínkeserves lehet.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
A vándormunkások nem keresik a kapcsolatot a nemzettársaikkal
Első alkalommal vettek részt a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén a diaszpóra magyarságának szervezetei. Nincs pontos számadat arról, hogy hány magyar él a nyugati országokban, de számukat mindenképpen százezrekben lehet mérni.
A Sepsiszentgyörgyi származású Kovásznay Ádám, a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének titkára azt mondta, a Svédországba most érkezőknek sokkal lazább a kötődésük a magyarsághoz, az otthoniakkal a kapcsolattartásuk viszont igen szoros. Most már nem csak kutatók, magasan képzett mérnökök mennek, hanem asztalosok, szobafestők, kétkezi munkások. Ők annyiban tudnak segíteni, hogy „próbálják megfogni” az érkezőket magyarságukban, ennek megőrzését segíteni.
A titkár pozitívan értékelte a diaszpórában élő magyarok és az anyaország közötti kapcsolatot erősíteni hivatott Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjprogramot, és értékelte a kiutazók munkáját. Beszámolt a stockholmi magyar ház megvásárlásáról, amelynek árát a kinti magyarok gyűjtötték össze. Szavai szerint ezzel is megmutatták az összetartozás erejét. Amikor van egy közös cél, akkor van összefogás a magyarokban – fogalmazott.
Klement Kornél, a Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége elnöke a Magyar Távirati Irodának arról beszélt, hogy ismeretei szerint jelenleg mintegy 300 ezer a kint élő magyarok száma, ebből 150–200 ezer az újonnan érkezőké. Minden családot más-más motivál, és eltérő adott esetben a munkavállalás időtartama is. A legtöbbjüknél megvan a hazatérés szándéka, de van, amikor ez húzódik, és az egyik visszatartó erőként a fizetéseket említette. „A rendszerváltás után elég sokan tértek haza, de a visszaáramlás nem olyan mértékű, mint a mAradás” – jegyezte meg.
Az elnök pozitívan nyilatkozott a Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjprogramról: ahol volt ösztöndíjas, ott szinte mindig van folytatás. Összegzése szerint az európai diaszpórában van lelkesedés, erő, látják saját megmAradásuk értelmét.
Dabizs Mercédesz, a Franciaországi Magyarok Szövetségének elnöke elmondta, hogy pozitívan látja a kint élő magyarok jövőjét. Fontosnak tartotta a Kőrösi Csoma Sándor-program ösztöndíjasainak munkáját. „Jól együtt tudnak működni a diaszpóra szervezeteivel” – mutatott rá.
Mint kiemelte: számos programmal igyekeznek segíteni a kapcsolattartást, arról viszont változóak, és inkább negatívak a tapasztalatai, hogy az újonnan dolgozni érkezők mennyire keresik a kapcsolatot a nemzettársaikkal. A tíz éve működő szervezetnek közel ezer tagja van, de a kint élő és dolgozók számát százezres nagyságrendűre becsülte.
Megjegyezte, hogy aki kizárólag pénzkereseti lehetőséget látva megy ki Franciaországba, csak rövid ideig tud talpon mAradni. Aki boldogulni akar, annak mindenképpen meg kell tanulnia a nyelvet; aki ezt nem vállalja, annak kínkeserves lehet.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)