Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
D. Szebik Imre
10 tétel
2000. május 12.
Az evangélikus egyház is bekapcsolódik a magyar és a világkereszténység 2000. évi egyetemes ünnepségsorozatába: máj. 14-21-e között jubileumi rendezvénysorozatot tartanak. Máj. 14-én a sepsiszentgyörgyi templomban igét hirdet Szebik Imre magyarországi evangélikus püspök, máj. 15-én lesz a Biblia Napja című konferencia Türkösön, Brassóban, majd Fűrészmezőn, máj. 16-án egyetemes lelkészértekezletre kerül sor Brassóban. Máj. 17-én zenés áhítat lesz a brassói Fekete-templomban. Május 18-án ifjúsági konferencia, majd A diakónia napja című eszmecsere zajlik Tatrangon, Pürkerecen, Zajzonban, Székelyzsomboron és Halmágyban. Máj. 20-án tartják az Apácai Kultúrnapot. A külföldi meghívottak mellett természetesen ott lesznek a hazaiak, Mózes Árpád, a Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyházkerület püspöke, Kiss Béla püspök-helyettes esperes, Raduch Zsolt, a brassói evangélikus egyházközség lelkésze is. /Kisgyörgy Réka: Zsinat előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./
2000. május 26.
Szebik Imre magyarországi evangélikus püspök felvázolta a magyarországi evangélikus egyház helyzetét: félmillióan vannak. A 300 gyülekezet lelki életét három püspökség irányítja, a szolgáló lelkészek száma 360. Magyarország 3200 települése közül úgy 1000-ben vannak jelen az evangélikusok. Egyházuk 13 óvodát, 6 általános iskolát, 11 gimnáziumot, 5 kollégiumot és 30 szeretetintézményt működtet. Ennek keretében mintegy 1000-1500 öreget és fogyatékost ápolunk. - Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök a snagovi találkozóról kifejtette: csak akkor voltak hajlandók aláírni a támogatást, ha az állam vállalja, hogy teljes fizetést biztosít a lelkészek számára, hiszen eddig 400 protestáns lelkész nem kapott állami támogatást. Ezen kívül, ha az egyházi ingatlanok mentesülnek az adófizetés terhe alól és az állam támogatja a felekezeti iskolák működését, meg a különböző karitatív intézményeket. - Az erdélyi evangélikus egyház szórványegyház. A múlt század végén a barcasági gyülekezet még a magyarországi püspökséghez tartozott. 1918-ban, Trianon után kiszakadtak a magyarországi egyházból. 1921-ben összeült a zsinat. Döntést kellett hozni, hogy a szász evangélikusokhoz csatlakozzunk-e vagy pedig a magyar reformátusokhoz. Egyik sem volt kedvező, hisz az előbbi a nyelv, utóbbi a hit rovására történt volna. Végül úgy döntöttek, hogy önállóak lesznek. 1948-ban ismerték el a püspökséget. Jelenleg a brassói, a kolozsvári és a nagylaki szlovák esperesség keretén belül 39 gyülekezetet tartanak számon. 3 fiókegyház és 116 nyilvántartott szórványuk van. Pontos felméréseik nincsenek, mert sokan szétszóródtak. Ezt a sepsiszentgyörgyi példa igazolja. Ott 350 lélek szerepelt a nyilvántartásban. A tavalyelőtt pedig, amikor felépült az új templom, már 1500 személyre gyarapodtunk. /Józsa Zsuzsanna: Az evangélium szellemében. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 26./
2003. február 5.
"A magyarországi katolikus, a református és az evangélikus egyház közös nyilatkozatban kérte a "nép felelős vezetőitől", hogy őrizzék meg a kedvezménytörvény eredeti célkitűzéseit. A Seregély István érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke véleménye szerint "a szomszédos országok nemzeti szuverenitásának tiszteletben tartása mellett kötelességünk magyar honfitársaink segítése". /Magyarországi egyházi méltóságok a kedvezménytörvény megőrzéséért. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./ "
2004. október 11.
Okt. 8-án beiktatták tisztségébe Sepsiszentgyörgyön Erdély új magyar evangélikus-lutheránus püspökét, Adorjáni Dezső Zoltánt. Meghívták az erdélyi történelmi egyházak vezetőit, jelen voltak politikusok és külföldi egyházi vezetők is. Az ünnepélyes eseményen részt vett Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, akárcsak Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke. A szertartáson igét hirdetett Szebik Imre, a magyarországi evangélikus-lutheránus egyház elnök-püspöke. Romániában két evangélikus püspökség működik, a szász evangélikusok püspökének Nagyszebenben van a székhelye, a magyar evangélikus püspökség pedig Kolozsvárott működik. A romániai lutheránus-evangélikusok száma a 2002-es népszámlálási adatok szerint 27 ezer, zömük Brassó és Arad környékén él, de az ország csaknem minden megyéjében élnek szórványban. /Sepsiszentgyörgyön beiktatták az új evangélikus püspököt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./
2005. november 24.
„Az SZDSZ szerint meg kell szüntetni az egyházaknak nyújtott »feudális privilégiumokat« és ennek érdekében felül kell vizsgálni a vatikáni szerződést” – jelentette ki a napokban Gusztos Péter, az SZDSZ, a magyar liberális párt ügyvivője. November 23-án közreadott közös levelében a négy magyarországi történelmi egyház jelezte: szó nincs félreértésről, de ha a Kuncze-levél a Gusztos-kijelentések miatti bocsánatkérés lenne – elfogadják azt. A közös nyilatkozat aláírói – Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, Szebik Imre püspök-elnök a Magyarországi Evangélikus Egyháztól és Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke – hangsúlyozzák: szeretnének kimaradni mindenfajta politikai kampányból. Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára kifejtette: alaptalan Gusztos állítása, miszerint az egyházi intézmények másfélszeres támogatásban részesülnek – hiszen ezt a kérdést szakértők bevonásával már korábban tisztázták a minisztériumokkal. „Hogy a helyi önkormányzatoknál az egyházi intézmények adómentességben részesülnek, valóban igaz, de álságos úgy beállítani, mintha ez privilégium lenne, hisz ez más közfeladatokat ellátó intézményeknek, alapítványoknak, sőt pártoknak is járó kedvezmény” – mutatott rá a püspök. Az egyházaknak valós gondot jelent a 2006-os költségvetési tervezet szerinti forráscsökkenés, valamint a szociális törvény tervezett módosítása – amely az ellátórendszer szerkezeti átalakítását célozza. „A két kérdést együtt kell kezelni, mert a szociális területet mindkettő alapjaiban fogja érinteni” – fogalmazott Czibere Károly, a Magyarországi Református Egyház Zsinata Szeretetszolgálati Irodájának vezetője. Az idősotthonok esetében például olyan új rendszert vezetne be januártól a kormányzat, ami minőség szerint különböztetné meg a férőhelyeket. Jelenleg egységes a normatíva: férőhelyenként 770, jövőre az átlagos színvonalúak esetében 730 lenne, az emelt színvonalúak esetében ennél kevesebb, 615 ezer forint a költségvetési támogatás. Czibere szerint a tervezettel előidézhetik, hogy az ellátó intézmények visszaminősítsék férőhelyeiket. Csoma Áron, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Elnökségének szóvivője leszögezte: a 2006-os költségvetést illetően az egyházakkal nem történt érdemi egyeztetés. Kifejtette, a normatívák esetében 20 százalékos csökkenésről van szó, pedig idén is alultervezett volt a szociális szféra támogatása, ami miatt forráshiányra való hivatkozással többször is előfordult, ez év elején is, hogy az egyházi szociális intézmények nem kapták meg a normatívát, veszélybe sodorva ezzel gondozottak ellátását. A szociális törvénytervezettel kapcsolatos véleményét a négy történelmi egyház közös levélben juttatta el Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterhez. /Guther M. Ilona, Budapest: Fókuszban a magyarországi egyházak közfeladatainak támogatása. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
2005. december 15.
Sólyom László köztársasági elnök december 13-án fogadta a történelmi egyházak vezetőit Budapesten, a Sándor-palotában. A találkozón a határon túli magyarok és az egyházi fenntartású intézmények helyzetéről is szó volt. Bölcskei Gusztáv református püspök, a zsinat lelkészi elnöke a református egyház képviseletében vett részt a találkozón. D. Szebik Imre evangélikus elnök-püspök elmondta: beszélgetésben a témák között szerepelt az egyházi iskolák támogatása, a szociális intézmények költségvetési gondja, a határon túli magyarok helyzete, valamint az egészségügy és a mentális helyzet. A zsidóság képviseletében Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató és Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi vett részt a találkozón. Feldmájer Péter a határon túli magyarság helyzete kapcsán arról szólt, hogy mindent megtesznek a magyar ajkú zsidósággal való kapcsolattartásért. A katolikus egyház képviseletében Erdő Péter bíboros, prímás, Keresztes Szilárd püspök és Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára volt jelen a megbeszélésen. /Sólyom László fogadta a történelmi egyházak vezetőit. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./
2010. április 29.
Magyarságtudatunk találkozzon a keresztény hitünkkel”
A váradi Evangélikus Egyházközség szerdán gazdag programmal járult hozzá a héten zajló Varadinum-ünnepséghez. Igehirdetésre, könyvbemutatóra és faragászati kiállításra is sor került.
Szerda délután a Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében a nagyváradi Evangélikus-Lutheránus templomban Szebik Imre, a Magyar Ökumenikus Tanács elnöke hirdetett igét. Prédikációjának központi gondolata az a reménység volt, melyet Jézus Krisztus feltámadásával kapott a kereszténység. „Őrizzétek szívetekben a Krisztust, és tanúskodjatok az élő reménységről. Krisztus él az egyházban, a testvéri közösségekben, de ott is jelen van, ahol ketten összegyűlnek az ő nevében” – fogalmazott a püspök. Fontos, hogy magyarságtudatunk találkozzon a keresztény hitünkkel, és ennek jegyében kell neveljük gyermekeinket is, hangsúlyozta. Az igehirdetést követően Mátyás Attila nagyváradi lelkipásztor köszönte meg az igehirdetőnek a szolgálatot, és köszöntötte a szép számban megjelent résztvevőket, köztük a testvéregyházak és a civil szféra képviselőit.
Hogyan lettünk finnugorok?
Dr. Bakay Kornél magyarországi régészprofesszor Hogyan lettünk finnugorok? címmel tartott rövid előadást, és egyben bemutatta a Magyarságtudományi Füzetek első számát is, melynek szintén ő a szerzője. A 48 részesre tervezett, havonta megjelenő kiadványsorozat egyébként az Evangélikus Egyházközségnél is megrendelhető. Az előadó kifejtette: nem a gazdasági válság, hanem a magyar nemzeti öntudat, illetve a belső lelki erő hiánya a legnagyobb gondja a Kárpát-medencei magyarságnak. Hamis dogmákat sulykoltak belénk, ezeknek a megdöntése a célja a nemrég induló kiadványnak is. A magyarság finnugor múltját a régészet, a krónikák, de hagyományaink sem igazolják. A nemzet iránti ellenszenv tulajdonképpen évezredes múltú, a németek például következetesen „wilde horden”, azaz „vad hordáknak” nevezték a magyarokat. Döntően szintén nekik köszönhetjük eredetünk meghamisítását is, aminek írásos dokumentációja az 1771-es évekre vezethető vissza. Mindezen források magyar fordítása is megtalálható a Magyarságtudományi Füzetek első számában.
Faragászati kiállítás
Balázs István máramarosi fafaragó a templomban, illetve a templomkertben kiállított faragott alkotásait Horváth István, a Partiumi Kiadó ügyvezetője méltatta. Elmondta: a keresztény értékrenddel azonosuló művész leghangsúlyosabb motívuma az Isten és az ember kapcsolata, ugyanakkor készít nemzeti vagy akár groteszk indíttatású alkotásokat is. „Fények és árnyak játékában fedezhető fel az a szinte isteni jelenség, amelynek során a művész keze munkája hit által vezéreltetve a durva, göcsörtös kérget lassanként lehántva, apró, de finom, ösztönös mozdulatok végtelen során át előhozza a formát. A formát, amely mindig is ott nyugodott az élő fában” – fogalmazott Horváth István. Végül átadta fafaragó üzenetét is: „Nem az a fontos, amit én teszek, hanem az, amit Isten általam tesz”. A tartalmas délutáni programot több zenei mozzanat egészítette ki. Tokody Ilona világhírű operaénekes a Filharmóniában esedékes koncert előtt, az evangélikus templomban is előadott egy dalt, továbbá Benczédi Hunor és Benczédi Mónika is közreműködött.
Mészáros Tímea
erdon.ro
2013. május 22.
Ki volt Mózes Árpád egykori evangélikus püspök? (1931–2013)
Két évszám közé sűrűsödik mindannyiunk élete. Ha személyesen ismerünk valakit, akkor gondolattartományunkban elraktározzuk élete fontosabb eseményeit, intellektusunk megőrzi személyes találkozásaink emlékét, érzelmeink pedig pontosan jelzik, mit jelentett valaki számunkra. Ha Mózes püspökre alkalmazzuk a fenti megállapítást, akkor könnyű életútját számontartani és személyiségét bemutatni azoknak is, akik közelebbről nem ismerhették.
A barcasági Krizba kedves hangulatú falujában látta meg a napvilágot 1931. július 25-én derék földműves családban. Édesanyját korai halála miatt hamarost elveszítette. Elemi iskoláit is itt végezte, majd pedig a római katolikus főgimnáziumban tett érettségi vizsgát, Brassóban, 1950-ben. Jól megtanult románul is, de tanulmányait mindvégig magyar nyelven folytatta. A sikeres érettségi vizsgát követően a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem matematika–fizika tanári szakára nyert felvételt. Egy év múltán kizárták édesapja kulákká, osztályidegenné minősítése miatt.
A kolozsvári Protestáns Teológiai Főiskola hallgatói közé nyer felvételt, ahol 1952–1956 között folytatta tanulmányait, készülve a lelkészi pályára. Argay György szenteli lelkésszé. Egy évig püspöki titkárként szolgál Kolozsvárott, majd 1957-ben Székelyzsomboron választják meg parókus lelkésznek. Közben feleségül veszi Nagy Lívia tanítónőt, aki már teológus évei alatt szíve választottja volt. Itt éri utol a román államvédelmi hatóságok megfélemlítést keltő letartóztatási parancsa, majd hat évi börtön a Duna-delta vidékén kényszermunka programmal. Bírósági ítélete 18 évi fegyház volt alaptalan vádak alapján.
Csodával határos módon már korábban jelentkező és kórházban három hónapig kezelt ízületi gyulladása a zord börtönviszonyok között teljesen meggyógyult, és soha többé nem tért vissza. Orvosai nem tudtak erre az örvendetes jelenségre semmiféle szakszerű vagy tudományos magyarázatot adni. 1964-ben szabadult a fogság rettenetes rabságából, ahol 25 lelkésztársával együtt szenvedett és imádkozott. Ekkor láthatta meg először, s ölelhette magához a már hatéves kisfiát, akit édesanyja egyedül nevelt szerény takarítónői, majd könyvelői fizetéséből.
Lelkészi szolgálatot vállalhatott a Szatmár megyei kicsi gyülekezetben, Nagykárolyban, ahol 19 évet töltött, lelkiismeretes munkát végezve fiatalok és felnőttek között. 1979-ben a gyülekezetek bizalma esperesi tisztre emeli, 1983-ban pedig az egyházkerület egyik legnagyobb tekintélyű gyülekezete, Arad hívja meg lelkészének. Kilenc évi tevékenysége során a város kiemelkedő szépségű templomát renováltatta, jelentős külföldi támogatással. A gyülekezet lelki élete egyre erőteljesebbé és rendezettebbé vált. Itt éri a megtiszteltetés 1992-ben – immár a Romániában is bekövetkezett politikai változások után –, hogy a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház gyülekezetei a püspöki tisztre méltatják, s így elfoglalja kolozsvári püspöki székét. Egyidejűleg a gyülekezet püspök-lelkészévé is lesz, aki rendszeresen prédikál a nagy múltú fehér templom szószékén. 2004-ben vonul nyugalomba, és visszaköltözik egykori gyülekezete, Nagykároly üresen maradt parókiájába hitvesével együtt. A csendes kisvárosi légkörben ökumenikus nyitottsággal ápolja a protestáns és katolikus kapcsolatokat, gyakori vendég-igehirdető a református gyülekezetben. Megírja visszaemlékezését, különösen a börtönben töltött időszak történelemmé vált éveit és püspöki szolgálatának sűrű eseménysorát.
Tíz évvel ezelőtt egy Magyarországon végzett szívműtét visszaadta fizikai erejét és életkedvét. Rendszeresen látogatott az anyaországba, egészségügyi ellenőrzésre és rokoni látogatásra. Így történt ez április végén is. Ekkor azonban a hazautazás előtti éjszakán rosszul érezte magát, pirkadatkor bement az általa jól ismert szívklinikára. Itt vizsgálat közben rosszul lett, állapota egyre súlyosbodott, és az orvosi segítség kevésnek bizonyult életben tartásához. Sok szenvedést átélt szíve utolsót dobbant 2013. május elseje késő délutánján.
Ki volt Mózes Árpád püspök?
Megpróbált életű, hatéves börtönfogságban megérlelt hitű keresztény, aki soha nem lázadt Teremtője ellen, s nem kérdezte, miért engedte megtörténni mindezt az Isten. Fogolytársaival való közösségéről mindig hálával s elismeréssel beszélt. Egymásban tartották a szabadulás reménységét, és sok új ismerettel gazdagodtak professzor rabtársaik társaságában.
Jó emberismerettel megáldott, melegszívű lelkipásztor. Odaadással és szeretettel pásztorolta előbb híveit, majd a rábízott lelkipásztorokat.
Jó előrelátással szervező egyházi vezető. Örült, amikor a sepsiszentgyörgyi új evangélikus templom felépült, s körülötte megsokszorozódott a hívek száma.
Jó érzékkel vezette egyházkerületének gazdasági ügyeit, és az egyházi nyugdíjintézetet. Külföldi testvéregyházak pénzügyi támogatását nehéz időkben kérte, s biztosította a lelkészek anyagi megélhetését, a szórványban élő magyar evangélikusok gondozásához szükséges gépkocsit.
Több parókia és templom megújulása mögött segítő támogatása érvényesült.
Igaz magyar ember, aki szerette hazáját, örült a sokat ígérő, de erőszakkal levert 1956-os szabadságharc eredményeinek. Sokat fáradozott az erdélyi magyarság összetartásáért, a magyar kultúra megőrzéséért, és ízes, szép magyar nyelvünk fennmaradásáért. Személye Erdély-szerte nagy tekintélynek örvendett.
Szívesen prédikált és keresztény hitbeli meggyőződést sugárzó prédikációinak hatása sokáig él hallgatóinak s a gyülekezeteknek a szívében.
Egyházkormányzói tevékenységéből következően külföldi egyházi vezetőkkel gyakran találkozott, és kapcsolatait egyháza számára kamatoztatta. Magyarországi Evangélikus Egyházunkhoz is szoros testvéri és baráti szálak fűzték. Gyakran prédikált gyülekezeteinkben, s az együttműködés lehetőségeit kerestük a megváltozott politikai és társadalmi viszonyok között. Itthon érezte magát Magyarországon, s a mindenkori kormányokkal intenzív kapcsolatot ápolt az erdélyi magyarság érdekében.
Közvetlen, kedves, jókedélyű, komoly magyar ember volt, aki nagyon szerette családját, gyülekezeteit, lelkésztársait, s mindnyájunkat, akikkel összehozta a Mindenség Ura. Derűt sugárzott tekintete, és reménységet hordozott megnyilatkozása.
Az élet és halál Ura rövid szenvedéssel járó halált jelölt ki néki. Legyen áldott emléke és minden elvégzett szolgálata Romániában, szerte a magyar rónán és külföldön.
Mózes Árpád temetése ma 17 órától lesz a kolozsvári Házsongárdi temető nagykápolnájából. A koszorúmegváltásból gyűlt pénzt a kolozsvári evangélikus templom felújítására ajánlják fel.
D. Szebik Imre a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugalmazott püspöke
Szabadság (Kolozsvár)
2013. május 23.
In memoriam – „Ama nemes harcot megharcoltam, a hitet megtartottam”
Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspököt szerda délután helyezték nyugalomra a Házsongárdi temetőben. Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök prédikációjában kifejtette: a földi szeretet kötődéseitől fájdalmas az elszakadás, de nem reménytelen, ha a halált nem elmúlásnak, hanem átmenetnek tekintjük. – Az isteni szeretet vigasztaló valóság is egyben. A lét értelmét az isteni szeretet megtapasztalása által foghatjuk fel – mondta a püspök, majd a viszontlátás reményében búcsúzott Mózes Árpádtól.
Szebik Imre, nyugalmazott evangélikus magyarországi püspök Pál apostolt idézve jellemezte Mózes Árpádot, amikor azt mondta: „ama nemes harcot megharcoltam, /…/, a hitet megtartottam”. – Mi is az élet? Harc, kemény küzdelem. Ám most olyan világban élünk, amikor az emberek minél kényelmesebben akarnak élni, szórakozni, és nem akarják vállalni a küzdelmet. Pedig Isten a küzdésre rendelt minket, még akkor is, ha néha önmagunkat kell legyőznünk – magyarázta a nyugalmazott püspök, majd a hit fontosságáról értekezett: „ha van hitünk, mindenünk van, ha nincs hitünk, semmink sincs”. Ezt követően Szebik Imre ismertette Mózes Árpád életének főbb eseményeit.
– Mózes Árpád soha nem lázadt nehéz élete és Teremtője ellen. Jó emberismerő, melegszívű lelkipásztor, kiváló egyházvezető, igaz magyar ember volt, aki sokat fáradozott az erdélyi magyar közösség megtartásáért. A magyarországi evangélikus egyházhoz is szoros kapcsolat fűzte: gyakran prédikált gyülekezeteinkben – jellemezte az elhunytat Szebik.
Zelenák József evangélikus püspökhelyettes, brassói esperes Lukács evangéliumából idézett. – Isten szolgái egy életen át bizonyságot tesznek Istenről. Boldog ember az, akinek ez megadatik. Mózes Árpád ilyen ember volt, nem élt tehát hiába – tette hozzá Zelenák, majd Reményik Sándor Viszontlátásra című versével búcsúzott a volt püspöktől.
Christoph Klein, a Szász Evangélikus Egyház nyugalmazott püspöke románul és németül szólt az egybegyűltekhez. Német beszédét Fehér Attila egyházkerületi főtanácsos fordította le magyarra. – Többéves értékes kapcsolat fűzött Mózes Árpádhoz, akinek megvolt az a képessége, hogy nagyon tudott örülni, örvendeni. Élete tele volt örömmel és szenvedéssel, munkával és imával. Mózes tudta, hogy az öröm Istentől jön, így szolgálta egyházát – mondta Klein.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke úgy vélekedett: Mózes Árpád azért lelt végső nyugalomra a Házsongárdi temetőben, hogy sírköve hosszú ideig hirdesse: voltunk és vagyunk. – Mózes Árpád az erdélyi magyar közösség kemény oszlopa volt, akit erős tartás, mély hit, példaadás jellemzett. Meghajtjuk fejünket nagysága előtt, és azt kívánom: Isten rendeljen hozzá hasonló erős oszlopokat, hogy Erdély megtartasson! – összegzett a református püspök.
A Magyar Unitárius Egyház püspöke, Bálint-Benczédi Ferenc elmondta: Mózes Árpád mindig Isten igaz szolgája volt, aki példát mutatott nekünk arra nézve, hogy Krisztusban mindenre van erő.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye részéről Nóda Mózes, a BBTE Római Katolikus Teológiai Karának oktatója szólalt fel. Mózes Árpádot állhatatos, és a megpróbáltatásokra készülő emberként jellemezte, akinél a szolgálat alázatot is jelentett.
Kiss Béla nyugalmazott kolozsvári evangélikus lelkész az 1956-ban elítélt teológustársak nevében, egy több mint fél évszázados barátság birtokosaként elevenítette fel Mózes Árpád emlékét. Megtudtuk: börtönéveikben együtt imádkoztak, szabadulásuk után pedig további vidám és szomorú eseményeket éltek meg együtt.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kifejtette: nehéz sorsa volt Mózes Árpádnak, de az átélt nehézségeket nem mindig tartotta panasznak, hiszen a nehézség szép is lehetett. – A szolgálat adott értelmet életének, az a szolgálat, amelyet a nacionalista-kommunista diktatúrában és az elmúlt két évtizedben végzett. A hat évi börtön megacélozta keresztény hitében és magyarságában. Egyházat és közösséget épített, aktívan szolgáló életet élt, amelynek az volt a mozgatórugója, hogy az erdélyi magyarságnak nem búsulni, hanem jövőt teremteni kell! – mondta beszédében az RMDSZ-elnök.
N.-H. D.
Szabadság (Kolozsvár)
2017. május 22.
Véget ért a Festum Varadinum
A nagyváradi evangélikus templomban tartották meg tegnap a XXVI. Festum Varadinum rendezvénysorozat záró istentiszteletét. Az esemény szervezőjének, a Nagyváradi Evangélikus Lutheránus Egyházközségnek a nevében Mátyás Attila evangélikus lelkész köszöntötte a megjelenteket, a híveken kívül a történelmi magyar egyházak képviselőit, a Varadinum Kulturális Alapívány kuratóriuma jelenlevő vezetőit s azokat a politikusokat, akik részt vettek a záró istentiszteleten.
A házigazda lelkész köszöntőjében kiemelte, örvendetes dolog, hogy a helyi keresztény, magyar közösségek az elmúlt napok során sok közösségformáló rendezvényen vehettek részt. Mátyás Attila örömének adott hangot, hogy a váradi evangélikus templomban lépett fel a debreceni Kodály kórus, röviden ismertette a nemzetközi elismerésnek örvendő kórus megalakulásának és eddigi pályafutásának történetét. Ezt követően a kórus karnagya, Szabó Sipos Máté üdvözölte a váradi közönséget s elmondta, a Reformáció Évének égisze alatt a váradi repertoárt olyan egyházi énekekből, zsoltárokból állították össze, melyek illeszkednek az egyháztörténelmi fontosságú eseményhez. A kórus két részben adta elő az ez alkalomra összeválogatott repertoárját.
Az ünnepi istentiszteleten prédikációt mondott Szebik Imre, budapesti nyugalmazott evangélikus püspök. Szépen felépített prédikációjában a püspök rámutatott a kereszténység terjedésére az európai kultúrában. Krisztus korából kiindulva eljutott a reformációig, mely – mint mondta – mérföldkő volt a kereszténység szempontjából, hiszen lehetővé tette, hogy a szentírás eljusson a széles néptömegekhez, új utat, új perspektívákat nyitva ezzel a jézusi tanokat kereső tömegek előtt a hit megélésére. Szó esett a könyvnyomtatás fontosságáról, mely nélkül elképzelhetetlen lett volna, hogy a Biblia eljusson a világ minden sarkába.
A prédikációt követően ismét a Kodály kórus következett, előadták repertoárjuk második felvonását, zsoltárokat, latin egyházi énekeket. A rendezvény szeretetvendégséggel ért véget.
Szőke Mária / Reggeli Újság (Nagyvárad)