Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Csomortáni Gál László
3 tétel
2004. augusztus 6.
Csíkszeredában állított ki Csomortáni Gál László. /sz. Csíkcsomortán, 1978/, aki 2003-ban végzett a nagyváradi képzőművészeti főiskola szobrászat szakán. Jelenleg szabadúszó, munkáiból próbál megélni. A népi motívumok, a hiedelemvilág képi megjelenítése egyre nagyobb teret kap a fiatal képzőművész alkotásaiban. /Sarány István: Hű a gyökerekhez. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./
2007. október 23.
Kiállítással egybekötött könyvbemutató volt október 20-án Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban. Csomortáni Gál László és György Attila voltak az est vendégei. Csomortáni Gál László munkái a népművészetből ihletődnek, a fába faragott, rajzolt motívumai ritkaságnak számítanak a mai képzőművészeti életben. A képzőművész munkáit György Attila méltatta. György Attila Boszorkányok feltámadása, Harcosok könyve kötetéről szóló beszélgetést Orbán János Dénes moderálta. György Attila a Boszorkányok feltámadása című könyvével valósággal berobbant a magyar irodalomba. Ennek tudható be a könyv újrakiadása is. /Varga Melinda: Táltosok, harcosok, boszorkányok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./
2015. július 11.
Csomortáni Gál László szakrális művészete
Csomortáni Gál László művészi hitvallásáról szólva, Fülöp Szabolcs székelydályai református lelkész úgy fogalmazott szerda délután a sepsiszentgyörgyi Köntés Pincegalériában: nemcsak barátként vállalta a tárlat megnyitását, hanem azért is, mert azonos módon dobban a szívük.
Az alkotót azóta ismeri, amióta kiegészítette a székelydályai református templom 1637-ben készült kazettás mennyezetét. Csomortáni Gál László festményeiről azt mondta: szakrális művészet, olyan ősképek jönnek a felszínre, amelyek messze a jövőbe mutatnak, a művész a teremtés képi nyelvén, a népművészet formanyelvén szól, munkáiról maga a mindenség néz vissza ránk. A jövő vagy szakrális lesz, vagy nem lesz – fűzte hozzá Fülöp Szabolcs. (mózes)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)