Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Csizmadia Tibor
3 tétel
2011. október 6.
Alakul a Romániai Magyar Színházi Szövetség
A Gyergyószentmiklóson szeptember 30. és október 9. között zajló, kilencedjére megrendezett Nemzetiségi Színházi Kollokvium keretében került sor a Színházi Kerekasztal nevet viselő találkozóra. E találkozó elsődleges célja egy összmagyar színházközi dialógus és színházi tér megalapozása volt, amely esélyt adhat a mindeddig hivatalos ernyőszervezet és érdekképviselet nélkül működő határon túli magyar színházaknak a közös állásfoglalásra.
A rendezvény védnöke Szőcs Géza, Magyarország kultúráért felelős államtitkára, aki azonban elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen, ötletgazda Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója, házigazda pedig a Figura Stúdió Színház és a Kollokvium igazgatója, Béres László.
A beszélgetésen néhány kivétellel minden erdélyi kőszínház képviseltette magát, valamint a független színházi szféra is, kiegészülve magyarországi szakmabeli meghívottakkal. Ők a működésre vonatkozó tanácsokkal látják majd el az alakuló szövetséget (Márta István, a POSZT művészeti vezetője, Bálint András, a Radnóti Színház igazgatója, Csizmadia Tibor, a Magyar Színházi Társaság elnöke valamint Horányi László, a Magyar Játékszíni Társaság elnöke voltak jelen). A találkozó során ugyanis megtörténtek az első lépések a Romániai Magyar Színházi Szövetség megalapításának irányába. Gáspárik Attila felolvasta a délelőtt során megszerkesztett szándéknyilatkozatot, melyből kiderült, hogy a résztvevők megalakították azt a kezdeményező-testületet, amely a szervezet alapszabályzatát fogja kidolgozni.
Gáspárik elmondta, a szövetség egyenlő partnere kíván lenni mind a romániai, mind a magyarországi színházi szakmának. A tervek szerint közhasznú társaságként működnek majd, amely az erős és egységes érdekképviselet mellett hangsúlyt fektet a magyar nyelvű szakmai oktatás kiteljesítésére is. Pál Attila, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház másik képviselője szerint fontos lenne a vidéki nézőkre való odafigyelés, biztosítva, hogy bárki eredeti környezetükben tekinthesse meg az előadásokat.
BALÁZS NÓRA
Szabadság (Kolozsvár)
A Gyergyószentmiklóson szeptember 30. és október 9. között zajló, kilencedjére megrendezett Nemzetiségi Színházi Kollokvium keretében került sor a Színházi Kerekasztal nevet viselő találkozóra. E találkozó elsődleges célja egy összmagyar színházközi dialógus és színházi tér megalapozása volt, amely esélyt adhat a mindeddig hivatalos ernyőszervezet és érdekképviselet nélkül működő határon túli magyar színházaknak a közös állásfoglalásra.
A rendezvény védnöke Szőcs Géza, Magyarország kultúráért felelős államtitkára, aki azonban elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen, ötletgazda Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója, házigazda pedig a Figura Stúdió Színház és a Kollokvium igazgatója, Béres László.
A beszélgetésen néhány kivétellel minden erdélyi kőszínház képviseltette magát, valamint a független színházi szféra is, kiegészülve magyarországi szakmabeli meghívottakkal. Ők a működésre vonatkozó tanácsokkal látják majd el az alakuló szövetséget (Márta István, a POSZT művészeti vezetője, Bálint András, a Radnóti Színház igazgatója, Csizmadia Tibor, a Magyar Színházi Társaság elnöke valamint Horányi László, a Magyar Játékszíni Társaság elnöke voltak jelen). A találkozó során ugyanis megtörténtek az első lépések a Romániai Magyar Színházi Szövetség megalapításának irányába. Gáspárik Attila felolvasta a délelőtt során megszerkesztett szándéknyilatkozatot, melyből kiderült, hogy a résztvevők megalakították azt a kezdeményező-testületet, amely a szervezet alapszabályzatát fogja kidolgozni.
Gáspárik elmondta, a szövetség egyenlő partnere kíván lenni mind a romániai, mind a magyarországi színházi szakmának. A tervek szerint közhasznú társaságként működnek majd, amely az erős és egységes érdekképviselet mellett hangsúlyt fektet a magyar nyelvű szakmai oktatás kiteljesítésére is. Pál Attila, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház másik képviselője szerint fontos lenne a vidéki nézőkre való odafigyelés, biztosítva, hogy bárki eredeti környezetükben tekinthesse meg az előadásokat.
BALÁZS NÓRA
Szabadság (Kolozsvár)
2011. október 10.
Közlemény
Október 5-én Gyergyószentmiklóson a Nemzetiségi Színházi Kollokvium alkalmával találkoztak az erdélyi magyar színházak képviselői, valamint a magyarországi színházi szakma kiemelkedő személyiségei: Márta István, a POSZT művészeti vezetője, Bálint András, a Radnóti Színház igazgatója, Csizmadia Tibor, a Magyar Színházi Társaság elnöke, Horányi László, a Magyar Játékszíni Társaság elnöke.
A tanácskozás célja, Béres László, a kollokvium házigazdája kezdeményezésére, Gáspárik Attila előterjesztése alapján egy olyan erdélyi magyar szakmai színházi szövetség alapítása, amely felvállalja a régió színházművészete sajátos érdekeinek képviseletét országos, Kárpát-medencei és egyetemes magyar viszonylatban. A tanácskozás résztvevői kinyilvánították egyetértésüket a Romániai Magyar Színházi Szövetség létrehozásával.
A résztvevők megalakították a kezdeményező testületet, amely a szervezet alapszabályzatának kidolgozására hivatott. A jelenlevők a kezdeményező testület figyelmébe ajánlották, hogy olyan intézményes keretet dolgozzanak ki, amely biztosíthatja az önálló entitást képviselő erdélyi színjátszás minőségi kiteljesítését, a régió kultúrájában minőségteremtő transzkulturális lehetőségek kihasználását, az egyetemes magyar kulturális integráció megvalósítását. Kidolgozták a szövetség létrehozásához szükséges ütemtervet.
A közlemény aláírói:
Balázs Attila – Csiky Gergely Állami Magyar Színház, Temesvár; Béres László – Figura Stúdió Színház, Gyergyószentmiklós; Bodó Ottó – szatmárnémeti Északi Színház – Harag György Társulat; Deák Gyula – Háromszék Táncegyüttes, Sepsiszentgyörgy; Gáspárik Attila – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház – Tompa Miklós Társulat; Kolcsár József – Kézdivásárhelyi Városi Színház; Nagy Pál – Tomcsa Sándor Színház, Székelyudvarhely; Nótáros Lajos – Aradi Kamaraszínház; Pál Attila – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház – Tompa Miklós Társulat; Parászka Miklós – Csíki Játékszín, Csíkszereda; Sebestyén Aba – Yorick Stúdió, Marosvásárhely; Szabó K. István – Szigligeti Színház, Nagyvárad; Szilágyi-Nagy Sándor – Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy; Zakariás Zalán – Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy. Népújság (Marosvásárhely),
Október 5-én Gyergyószentmiklóson a Nemzetiségi Színházi Kollokvium alkalmával találkoztak az erdélyi magyar színházak képviselői, valamint a magyarországi színházi szakma kiemelkedő személyiségei: Márta István, a POSZT művészeti vezetője, Bálint András, a Radnóti Színház igazgatója, Csizmadia Tibor, a Magyar Színházi Társaság elnöke, Horányi László, a Magyar Játékszíni Társaság elnöke.
A tanácskozás célja, Béres László, a kollokvium házigazdája kezdeményezésére, Gáspárik Attila előterjesztése alapján egy olyan erdélyi magyar szakmai színházi szövetség alapítása, amely felvállalja a régió színházművészete sajátos érdekeinek képviseletét országos, Kárpát-medencei és egyetemes magyar viszonylatban. A tanácskozás résztvevői kinyilvánították egyetértésüket a Romániai Magyar Színházi Szövetség létrehozásával.
A résztvevők megalakították a kezdeményező testületet, amely a szervezet alapszabályzatának kidolgozására hivatott. A jelenlevők a kezdeményező testület figyelmébe ajánlották, hogy olyan intézményes keretet dolgozzanak ki, amely biztosíthatja az önálló entitást képviselő erdélyi színjátszás minőségi kiteljesítését, a régió kultúrájában minőségteremtő transzkulturális lehetőségek kihasználását, az egyetemes magyar kulturális integráció megvalósítását. Kidolgozták a szövetség létrehozásához szükséges ütemtervet.
A közlemény aláírói:
Balázs Attila – Csiky Gergely Állami Magyar Színház, Temesvár; Béres László – Figura Stúdió Színház, Gyergyószentmiklós; Bodó Ottó – szatmárnémeti Északi Színház – Harag György Társulat; Deák Gyula – Háromszék Táncegyüttes, Sepsiszentgyörgy; Gáspárik Attila – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház – Tompa Miklós Társulat; Kolcsár József – Kézdivásárhelyi Városi Színház; Nagy Pál – Tomcsa Sándor Színház, Székelyudvarhely; Nótáros Lajos – Aradi Kamaraszínház; Pál Attila – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház – Tompa Miklós Társulat; Parászka Miklós – Csíki Játékszín, Csíkszereda; Sebestyén Aba – Yorick Stúdió, Marosvásárhely; Szabó K. István – Szigligeti Színház, Nagyvárad; Szilágyi-Nagy Sándor – Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy; Zakariás Zalán – Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy. Népújság (Marosvásárhely),
2012. november 21.
Székely Csaba trilógiájának második részét is bemutatják Budapesten
A marosvásárhelyi Székely Csaba (képünkön) Bányavakság című művét mutatják be szombaton a budapesti Szkéné Színházban. Az előadást Csizmadia Tibor rendezésében láthatja a közönség.
A Bányavakság egy trilógia második része: az első rész a többszörösen díjazott Bányavirág (Vilmos-díj – Nyílt Fórum 2011, A legjobb előadás – POSZT 2012, Vidor Fesztivál 2012, A legjobb dráma – Színházi Kritikusok Céhe 2012), a harmadik pedig az Örkény Színház drámapályázatának győztese, a Bányavíz – áll a színház MTI-hez eljuttatott közleményében.
A tavaly Szép Ernő-jutalomban részesült szerző trilógiájának valamennyi része ugyanazon a kis erdélyi bányásztelepülésen játszódik, de más szereplőkkel és más problémakörrel. Míg a Bányavirágban az alkoholizmus, a munkanélküliség és az ezekből fakadó öngyilkosság volt a középpontban, a Bányavakságban a politikai korrupció és az idegengyűlölet témája köré szerveződik a történet. A Bányavíz című darabban az egyház és a pedofília problémaköre kerül előtérbe.
Lőkös Ildikó dramaturg szerint a Bányavakság fontos kortárs magyar dráma, megkerülhetetlen kérdésekről beszél remek formában, humorral, egyszerre magyar és egyetemes. „A Bányavakság szereplői hús-vér szörnyetegek, akiknek vannak érzelmeik, szeretik hozzátartozóikat, aggódnak rokonaik sorsáért, és életük egyik legfontosabb feladata széthulló családjuk összetartása. Éppen ezek az emberi célok semmisülnek meg az elkövetett bűnökben, a bűnözésben. Bár a téma tragikus, krimibe illő, Székely Csaba az első részből már megismert módon, sok humorral mutatja be.
A Bányavakság mostani előadásának érdekessége, hogy alapvetően ugyanaz a stáb hozza létre, amelyik a Pinceszínházban már sikerre vitte a Bányavirágot” – áll a közleményben. A Szkéné és a FÜGE közös előadásában Kaszás Gergő, Bozó Andrea, Eke Angéla, Tóth József és Széles László játszik, a látvány Czigler Balázs munkája, a dramaturg Lőkös Ildikó. A Bányavakság ősbemutatóját augusztusban tartották a Yorick Stúdió és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház koprodukciójában Sebestyén Aba rendezésében.
Krónika (Kolozsvár)
A marosvásárhelyi Székely Csaba (képünkön) Bányavakság című művét mutatják be szombaton a budapesti Szkéné Színházban. Az előadást Csizmadia Tibor rendezésében láthatja a közönség.
A Bányavakság egy trilógia második része: az első rész a többszörösen díjazott Bányavirág (Vilmos-díj – Nyílt Fórum 2011, A legjobb előadás – POSZT 2012, Vidor Fesztivál 2012, A legjobb dráma – Színházi Kritikusok Céhe 2012), a harmadik pedig az Örkény Színház drámapályázatának győztese, a Bányavíz – áll a színház MTI-hez eljuttatott közleményében.
A tavaly Szép Ernő-jutalomban részesült szerző trilógiájának valamennyi része ugyanazon a kis erdélyi bányásztelepülésen játszódik, de más szereplőkkel és más problémakörrel. Míg a Bányavirágban az alkoholizmus, a munkanélküliség és az ezekből fakadó öngyilkosság volt a középpontban, a Bányavakságban a politikai korrupció és az idegengyűlölet témája köré szerveződik a történet. A Bányavíz című darabban az egyház és a pedofília problémaköre kerül előtérbe.
Lőkös Ildikó dramaturg szerint a Bányavakság fontos kortárs magyar dráma, megkerülhetetlen kérdésekről beszél remek formában, humorral, egyszerre magyar és egyetemes. „A Bányavakság szereplői hús-vér szörnyetegek, akiknek vannak érzelmeik, szeretik hozzátartozóikat, aggódnak rokonaik sorsáért, és életük egyik legfontosabb feladata széthulló családjuk összetartása. Éppen ezek az emberi célok semmisülnek meg az elkövetett bűnökben, a bűnözésben. Bár a téma tragikus, krimibe illő, Székely Csaba az első részből már megismert módon, sok humorral mutatja be.
A Bányavakság mostani előadásának érdekessége, hogy alapvetően ugyanaz a stáb hozza létre, amelyik a Pinceszínházban már sikerre vitte a Bányavirágot” – áll a közleményben. A Szkéné és a FÜGE közös előadásában Kaszás Gergő, Bozó Andrea, Eke Angéla, Tóth József és Széles László játszik, a látvány Czigler Balázs munkája, a dramaturg Lőkös Ildikó. A Bányavakság ősbemutatóját augusztusban tartották a Yorick Stúdió és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház koprodukciójában Sebestyén Aba rendezésében.
Krónika (Kolozsvár)