"Nem sikerült kiválasztani márc. 20-án a három jelentkezőből (Csergő Tibor - történész, dramaturg, Dézsi Szilárd - rendező és Kolozsi Kilián - színművész) a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház új igazgatóját. A tanács fog dönteni újabb versenyvizsga kiírásáról. /Igazgató nélkül a Figura Színház. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./"

"Értetlenül állt a vizsgáztató bizottság döntése előtt az a három igazgatójelölt, aki a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház vezetésére kiírt versenyvizsgán azonos pontszámot ért el. A szakmai bírálóbizottság javaslatára április hetedikén újabb vizsgára kerülne sor.Csergő Tibor történész, színjátszó, dramaturgia szakos hallgató, Dézsi Szilárd rendező és Kolozsi Kilián színművész vett részt a színház igazgatói székéért kiírt versenyvizsgán. Csergő Tibor szerint az időhúzás azt célozza, hogy Szabó Tibor, a Figura jelenlegi igazgatója megkapja kinevezése minisztériumi meghosszabbítását. /Gergely Edit: Römiznek vagy válogatnak? = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./"

Meglepetést hozott a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum igazgatói posztjáért napokban lezajlott versenyvizsga. Míg fél éve két női jelölt /Gál Éva Emese költő-képzőművész, újságíró és Zöld-Kémenes Kinga muzeológus/ között zajlik a harc a városi múzeum vezetői székének megszerzéséért, a vizsgán elért eredménye alapján várhatóan Csergő Tibor András tanár kapja majd meg a tisztséget. Az 1993-ban Gyergyószentmiklóson érettségiző Csergő Tibor tavaly már pályázott a Figura Stúdió Színház vezetésére, ősztől pedig a Salamon Ernő Gimnázium tanára. Kinevezéséről a helyi tanács fog dönteni. /Gergely Edit: Történelemtanár a Tarisznyásban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

Romániában a holokauszt borzalmaira október 8-án emlékeztek. Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Gimnázium tanulói előbb a zsidó temetőben emelt emlékműnél emlékeztek, majd a helyi zsinagógában Csergő Tibor történelemtanár, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója és Geller Géza, a zsidó közösség vezetője beszélt a fiataloknak. /Hagyományteremtő megemlékezés Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./

Április 29-én a gyergyói kézművesek egy csoportját tömörítő, közelmúltban megalakult Portéka Egyesület nyitott kiállítást Gyergyószentmiklóson, a Tarisznyás Márton Múzeumban, Nagy Julianna ruhakreációit, a Páll Etelka növényi festékekkel színezett gyapjúfonalait, s a belőle készített szőtteseket, Portik Erzsébet munkáit, Péter Julianna gyöngyfűzéreit mutatták be. Csergő Tibor múzeumigazgató a tárlatmegnyitót Portéka-keresztelőnek nevezte, utalva a frissen megalakult egyesületre. /Portéka a múzeumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Május 11-én Dudás Gyula nagybányai festőművész tájképeiből nyílt kiállítás Gyergyószentmiklóson, a Tarisznyás Márton Múzeumban. A megnyitón Csergő Tibor múzeumigazgató és Balázs József festőművész méltatták a 75 éves alkotót. A Hargitai megyenapok keretében Csiszér László és zenekara koncertezett Gyergyószentmiklóson. A Hargita megyei születésű, ma Budapesten élő Csiszér László zenekarával ifjúsági és egyházi dalokat adott elő. /Dudás Gyula kiállítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

Székelyudvarhelyen rövid műsorral, valamint koszorúzással emlékeztek az 1848-as szabadságharc áldozataira a Márton Áron téri Vasszékely-szobornál. A Polgármesteri Hivatal szervezte megemlékezésen Szász Jenő polgármester adózott a tizenhárom aradi vértanú emlékének. „Az aradi vértanúk méltósággal haltak meg hazájukért. Nekünk pedig az a dolgunk, hogy méltósággal kiálljunk az elveink mellett, az önrendelkezési jogunkért vagy éppen a kettős állampolgárságért, hogy hűek legyünk a nagy elődökhöz, és annak tudatában élhessünk, hogy minden tőlünk telhetőt megtettünk nemzetünk felemelkedéséért”– mondta Szász Jenő. Gyergyószentmiklóson délelőtt a Polgármesteri Hivatal, a Volt Politikai Foglyok Gyergyói Szövetsége, az 1956-os Vitézi Lovagrend és a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet tisztelgett a Kiss Antal honvédőrnagy kopjafájánál szervezett koszorúzáson. Az aradi 13-ról Kontesveller József alpolgármester emlékezett. Délután a Földváry Károly Hagyományőrző Huszár Egyesület és a Tarisznyás Márton Múzeum szervezett közös megemlékezést. Csergő Tibor múzeumigazgató köszöntője után Somogyi Győzőnek a magyar hősöket ábrázoló táblaképeiből a múzeumban rendezett kiállítását Balázs József méltatta. /Szász Emese, Bajna György: Megyénkben is megemlékeztek a vértanúkról. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./

Alig egy éve nevezték ki a fiatal Csergő Tibor András a Tarisznyás Márton Múzeum /Gyergyószentmiklós/ igazgatójának. Az elmúlt év utolsó időszakában több mint 2000 látogatója volt az intézménynek, nem számítva az itt szervezett, „házi” kiállítás megnyitók népes közönségét. Májusra tervezik a helyi gyűjtő, dr. Jakab Gyula ásványtani részlege megnyitását, ugyanis milliárdos értékű ásványgyűjteményét a múzeum felügyeletére bízná a tulajdonos, azzal a feltétellel, ha a múzeum megfelelő kiállító felületet tud biztosítani. Egyedi terv és óriási megvalósítás lenne a vízzel hajtott szerkezetek múzeumának felavatása. A múzeum udvarára mini-skanzent terveznek, ahol minden gyergyói település képviselve lenne egy-egy parasztházzal, gazdasági épülettel. Az igazgató kiemelte, hogy a múzeum a város egyik legmostohábban támogatott intézménye. A múzeum több mint ezer képzőművészeti anyaggal, festményekkel, grafikákkal, exlibrisekkel, szobrokkal rendelkezik. /Barabás Márti: Terv van, pénz nincs. Alulfinanszírozással küzd a gyergyói Tarisznyás-múzeum. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

Ezentúl a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum udvarán lévő Madaras-ház ad otthont a játszóháznak, itt lesznek a foglalkozások a gyergyói gyerekeknek, tájékoztatott Csergő Tibor igazgató. Szakemberek tanítják majd őket gyöngyfűzésre, növényi festésre, szövésre, agyagozásra, de ostorkészítésre és íjazásra is. Az országban ez az egyetlen múzeum, ahol ilyenfajta foglalkozás is helyet kap. /Balázs Katalin: Játszóház a múzeumban. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 20./

Gyergyószentmiklóson a Tarisznyás Márton Múzeum készül a város centenáriumi évére, mondta Csergő Tibor András, a múzeum igazgatója. Tervezik egy Gyergyó környéki képgaléria kialakítását, amelyben helyet kapnának az innen elszármazott képzőművészek, Karácsony János, Köllő Miklós, Borsos Miklós, Márton Árpád alkotásai; díszkiadványt készítenének a város 100 esztendejéről, felkutatnák az évszázad mindenkori polgármestereit. Egyik legnagyobb magvalósítás lenne, ha sikerülne megszerezni Vákár Tibor üvegnegatívjait, amelyek hitelesen mutatnák be a század eleji Gyergyószentmiklós „tükörképét”. A múzeum udvarára miniskanzent is létesítenének. A vízimalom mellett álló vízifűrészt tavasszal beindítják, a nagyközönség megtekintheti ezt a régi technológiát, amely már teljesen kiveszőben van. /Barabás Márti: Gyergyószentmiklós centenáriumára tervez a helyi múzeum. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeum Képtárában erdélyi múzeumok igazgatói, illetve a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója, dr. Cseri Miklós tanácskoztak arról, hogy a skanzent gazdagítandó Erdély tájegységeit képviselő portákat vásárolna a Szabadtéri Múzeum. A szomszédos megyék múzeumainak vezetői évente megtartják tanácskozásukat. A mostanin a Csíki Székely Múzeum igazgatója, Gyarmati Zsolt, a gyergyószentmiklósi múzeum igazgatója, Csergő Tibor, a marosvásárhelyi múzeumtól Soós Zoltán igazgató és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumtól Varga Mihály igazgató vettek rész, ezt bővítették a szentendreiekkel való találkozással. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum létrehozna egy erdélyi részt, falut, melyben Székelyföld és a történelmi értelemben vett Erdély néprajzi tájegységei szerepelnének. Tájegységenként egy-egy házat vásárolnának, azaz a terv szerint 18-at lehetne a szentendrei skanzenben látni. Ezzel Szentendrén a második határon túli magyarlakta területet mutatná be (felvidéki házak már vannak). /Barabás Blanka: Erdélyi portákat vásárolna a Szentendrei Szabadtéri Múzeum. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 25./

Gyergyószentmiklóson a helyi Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület huszárjai a katolikus templom elől vezették a felvonuló emlékezőket a Népművészeti Alkotóház udvarára. Ezen a helyszínen immár hetedik alkalommal emlékeznek a gyergyóiak az 1848-as forradalomra és szabadságharcra. majd Laczkó-Szentmiklósi Endre gyergyóremetei történelemtanár az 1848-as forradalom és szabadságharc remetei vonatkozására világított rá előadásában. A Gyergyói Barantások Egyesületének első ostoros-bemutatójára is sor került. Az idei ünnepséget az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány, Török Zoltán hagyományőrző, valamint a Gyergyószárhegyi Megyei Kulturális és Művészeti Központ szervezte. /Baricz-Tamás Imola. Huszárgulyás volt az idei katonaeledel. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), márc. 15. – 11. sz. / Gyergyószentmiklóson az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékezési rendezvényén Pap József gyergyószentmiklósi polgármester egyben megnyitotta a város centenáriumának szentelt ünnepségsorozatot is. Március 15-én szentmisével kezdődött az ünnepség, majd ünnepi szónoklatok hangzottak el. Délután 1848-as toborzót elevenítették fel a Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület huszárai, a Hóvirág Néptáncegyüttes és az Ipartestület Férfikarának közreműködésével. Este Gloria Victis címmel a Figura Stúdió Színház szervezett emlékműsort. Az ünnepi események március 14-én az iskolásoknak szervezett történelmi vetélkedővel kezdődtek. A Pro Art Galériában Egy-más mellett címmel a csíkszeredai képzőművészek közös tárlatát tekinthették meg az érdeklődők. Este a Salamon Ernő Irodalmi Kör vendége Csergő Tibor történész, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója volt, aki elmondta: Gyergyószentmiklós volt az egyetlen olyan erdélyi település, amelynek sikerült privilégiumok, vagyis külső támogatás nélkül várossá válnia. /Jánossy Alíz: Ünnepel a 100 éves város. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./

Garda Dezső nem ért egyet azzal, hogy Gyergyószentmiklós várossá nyilvánításának századik évfordulóját ünnepeljék, mert jóval korábban történt a várossá avatás. A százéves évfordulót és megünneplését Minier Gábor tanácsos fogalmazta meg. A történész-konferencia megszervezését vállalta Gazda Dezső. Az idei történész-konferenciára is az Eötvös Loránd Tudományegyetem előadótanárait, a Budapesti Történeti Intézet nemzetközileg elismert kutatóit hívta meg, de itt lesz Balogh Judit a Miskolci Tudományegyetemről, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemről pedig Rüsz Fogarasi Enikő. Az előadók között lesz továbbá Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, valamint Demény Lajos akadémikus, a Bukaresti Nicolae Iorga Történeti Intézet főkutatója, Pál Antal Sándor marosvásárhelyi nyugalmazott levéltáros is, továbbá bemutatkozik két fiatal történész is, Csergő Tibor múzeumigazgató és Magyari Levente. Csukovics Enikő a középkori magyar városfejlődést, Tringli István pedig a piac és a vásár jelentőségét fogja bemutatni a középkori Magyarországon. Horn Ildikó Rákóczi Zsigmond fejedelemnek az életét fogja ismertetni. /Dr. B. Garda Dezső, országgyűlési képviselő: Nemzetközi Történész-konferencia Gyergyószentmiklós történeti évfordulói tiszteletére. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), máj. 31. – 22. sz. /

Mintegy kétszázan hallgatták az előadásokat a gyergyószentmiklósi történészkonferencián. Az előadók között olyan történészek is akadtak, akik nem is olyan régen még Garda Dezső diákjai voltak. Csergő Tibor András a Tarisznyás Márton Múzeumról és a gyergyói értékmegőrzésről értekezett, Magyari Levente pedig Gyergyószentmiklós 1899. évi közéletét mutatta be a korabeli sajtó segítségével. Az 1657-es hadjáratról, illetve a Bethlen család virágkoráról és alkonyáról Szabó Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára értekezett, B. Szabó János, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa pedig II. Rákóczi Ferenc 1707. évi marosvásárhelyi beiktatását tárta a hallgatóság elé. Pál Antal Sándor ny. marosvásárhelyi levéltáros az 1956-os magyarországi forradalom gyergyói hatásait adatolta. /Értékes, tanulságos előadások. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

Rangos történészkonferenciának adott otthont a gyergyószentmiklósi Művelődési Központ június 7-én és 8-án, az Erdélyi Múzeum-Egyesület helyi fiókszervezete és a Gyergyószentmiklósi Turisztikai Egyetem szervezésében, amely az idén a város vásárjogának 400. és a városjog megszerzésének 100. évfordulója jegyében zajlott. A konferencia fő szervezője, Garda Dezső történész, parlamenti képviselő volt. Rüsz Fogarasi Enikő, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem munkatársa Az a másik Bocskai István címmel Bocskai István zempléni főkapitány életútját ismertette, akinek a fejedelem a nagybátyja volt. Garda Dezső előadásában végigvezetett Gyergyószentmiklós történetén az első írott forrásoktól az 1907-es várossá válásig. Csergő Tibor András, a város Tarisznyás Márton Múzeumának igazgatója az intézmény rövid történetét vázolta fel. Pál Antal Sándor marosvásárhelyi ny. levéltáros az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hatásait és következményeit taglalta Gyergyó térségében, szólva Salamon László bebörtönzéséről, a szárhegyi Fekete kéz szervezetről, amelynek tagjai összesen 360 év börtönbüntetést kaptak és a Szoboszlay-per áldozatairól. /Gál Éva Emese: Konferencia a százéves városban. Történészbarangolás Gyergyószentmiklóson. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 13./

Értékes, érdekes előadások hangzottak el Gyergyószentmiklós történeti évfordulói tiszteletére tartott Nemzetközi Történész Konferencián június 7-én és 8-án. A korábban évente, majd kétévente dr. Garda Dezső országgyűlési képviselő által szervezett ünnepi rendezvényen az első napon háromszázan, második napon közel kétszázan hallgatták az előadásokat. A Nemzetközi Történész Konferencia a vásárjog 400 éves évfordulójának, illetve a városjog 100 éves évfordulójának megszerzése szellemében tajlott. Csukovits Enikő a budapesti Akadémiai Történeti Intézet történésze a magyar városfejlődés általános jellemzőit mutatta be, Tringli István a piac és a vásár működési mechanizmusát érzékeltette a középkori Magyarországon. Horn Ildikó, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezetője előadása Rákóczi Zsigmondról szólt, aki rövid fejedelemsége idején vásárjogot adott Gyergyószentmiklósnak. Garda Dezső, a város történésze bemutatta Gyergyószentmiklós jogi, közigazgatási, katonai és igazságszolgáltatási feladatkörének az alakulását. Szabó Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára által, illetve B. Szabó János, a Zrinyi Miklós Honvédelmi Egyetem tanára II. Rákóczi Ferencről beszélt. Csergő Tibor, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója a múzeum rövid történetét ismertette, Magyari Levente Gyergyó közéletéből 1899-ben címen értekezett. Pál Antal Sándor ny. levéltáros Az 1956-os évi magyarországi forradalom és szabadságharc hatása és következményei Gyergyóban című munkája erőt ad azoknak, akik félnek, még mindig nem beszélnek a történtekről. A rendezvény végén a gyergyószárhegyi Ferencz Hedvig néni mondott köszönetet dr. Garda Dezsőnek a konferenciáért, a székelységért folytatott küzdelméért, és erőt kívánt a további harchoz. Garda Dezső az újságíró kérdésére elmondta, hogy 1977-től kezdődően szervezett tudományos ülésszakokat kolozsvári egyetemi előadótanárok részvételével, melyek 1990-től kezdődően a magyarországi történészek előadásaival Nemzetközi Történész Konferenciákká váltak. A mostani alkalommal Demény Lajos és Egyed Ákos betegsége miatt nem tudott eljönni Gyergyószentmiklósra, R. Várkonyi Ágnes akadémikus asszony a szervezés időpontjában nagyon beteg volt. /Kedves-Tamás Gyopár: Ünnepi történész-konferencia. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), jún. 14. – 24. sz. / 

Dr. Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója látogatott el kollégáival Gyergyószentmiklósra, a Tarisznyás Márton Múzeumba. Csergő Tibor igazgató mutatta be a vendégeknek a Tarisznyás Márton Múzeumot. Dr. Kovács Tibor elmondta, 2002-ben vették fel a székelyföldi múzeumokkal a kapcsolatot, elsősorban Sepsiszentgyörggyel. Ekkor a néprajzi jellegű kiállítások cseréjére, és gyűjtések szervezésére korlátozódott a kapcsolat. Felmerült egy kiállítás lehetősége, mert még soha nem történt meg az, hogy a székelyföldi múzeumok együtt bemutatkozhassanak, Székelyföld történetét eddig nem mutatták be Magyarországon, Budapesten. Elképzelhetőnek tartják, hogy láncszerűen, hat–nyolc–tíz év alatt, több kiállítást szervezve mutatnák be a meglévő anyagokat. Várhatón 2008 őszén bemutatják a Magyar Nemzeti Múzeumban a székelyek történetét, életmódját. A főigazgató fontosnak tartja, hogy támogatást kapjon az itteni múzeum. Meglepődött azon, hogy mindössze heten alkotják a múzeum közösségét, és mindent ők látnak el. A tervek szerint a budapesti kiállításon a marosvásárhelyi múzeum a mezővárosi részt, a székelykeresztúri múzeum a parasztház teljes berendezését, a csíkszeredai múzeum Csíksomlyó szellemi központként való megjelenítését, a kézdivásárhelyi múzeum céhes anyaggal, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum a képtárából a történeti jellegű alkotásokat mutatná be, a Tarisznyás Márton Múzeum pedig a város örmény jellegével, illetve a malommal erősíti Székelyföld bemutatását. /Baricz-Tamás Imola: Székelyföld bemutatása a magyar fővárosban. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 5. – 27. sz. /

A centenáriumi örmény napokat a Görög Joachim Társaság szervezte Gyergyószentmiklóson. Garda Dezső történész, aki az eddig megjelent legátfogóbb könyvet írta a gyergyószentmiklósi örményekről, előadásában kitért arra, hogy az örmények az egész környéket fellendítették, nem csupán gazdasági szempontból, de a kulturális életben is komoly szerepet játszottak. A centenáriumi ünnepségsorozat keretében leplezték le Orel Dezsőnek, Gyergyószentmiklós első választott polgármesterének emléktábláját, Baróti Hunor fiatal képzőművész munkáját. Csergő Tibor, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója röviden vázolta Orel Dezső életútját. /Barabás Márti: Örmény gyökerű Gyergyó. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

Gyergyószentmiklóson a Tarisznyás Márton Múzeumban megnyílt Balázs István képzőművészeti kiállítása. Csergő Tibor András múzeumigazgató köszöntője után Györffi Kálmán író mutatta be a művészt. Balázs István a sepsiszentgyörgyi tervezőintézetben dolgozik. Festményeinek nem adott címet, hogy szemlélői maguk döntsék el, mit láttak. /Bajna György: Egy vasárnapi festő pénteki tárlata. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./

November elsejétől van régésze a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumnak Demjén Andrea személyében. 1952-től van múzeum a városban, de eddig nem volt ilyen szakember, jelezte Csergő Tibor igazgató. Hargita megye régészeti repertóriuma hiányos, csak a fontosabb lelőhelyek vannak feltüntetve. A nyár folyamán például a gyergyószárhegyi plébániatemplomban történt régészeti kutatások a felszínre hozták a román kori templom alapjait, amely a települést jóval korábbra keltezi. /K-T. GY. : Leletmentő Szentmiklóson. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), nov. 8. – 45. sz. /

Száz éve várossá vált Gyergyószentmiklós, az ünnepi önkormányzati testületi ülésen átadták a kitüntetéseket. Post mortem elismerést kapott Pop Pavel egykori csendőrparancsnok. Kimagasló eredményű sportolókat, matematika, informatika terén bizonyító diákokat tüntették ki, valamint Parászka Elődöt, aki serdülőkora ellenére már két filmben is főszerepet játszott. A Pro Urbe díjat Ambrus Éva zenetanárnak ítélték oda, aki lányként kezdte, nagymamaként, egészségügyi okok miatt idén adta át a karmesteri pálcát, mellyel az Ipartestület Férfi Karát dirigálta. A várossá válásban nagy szerepet játszó Puskás Adolf főjegyző post mortem díszpolgári kitüntetését unokái vehették át, az idei év másik díszpolgári címét pedig a gyergyói születésű dr. Kolumbán József akadémikus kapta. A Tanulók Házán leleplezték a dr. Gaál Alajos emlékére állított márványtáblát, megemlékezve arról, aki kultúráért, sportért, Gyergyó képének alakításáért maradandót alkotott. A város múltjáról előadást tartott Csergő Tibor történész, múzeumigazgató, majd Bajna György a Gyergyó című újság tükrében értékelte az elmúlt évszázadot, és sor került a 100 év – 100 kérdés vetélkedő nyerteseinek díjazására is. Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő Gyergyószentmiklós monográfiájának két kötetét tette az asztalra, melyben a kezdetektől 1918-ig követi nyomon a település alakulását. Nagy ünnep volt a szerző saját költségén történt könyvkiadása, ugyanis az anyag egy része már 1989 előtt elkészült, de az akkori rezsim elégette azt, így most kibővítve, végre az olvasók kezébe kerülhetett Gyergyószentmiklós történelme. /Balázs Katalin: Díjazás és emlékállítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8 . /

Még nem tudni, mekkora költségvetést szán idénre Gyergyószentmiklós önkormányzata a Tarisznyás Márton Múzeumnak, Csergő Tibor múzeumigazgatónak mégis nagy tervei vannak. Két alapkiállítás-megnyitó lesz, mondta, az egyik a múzeum földtani részlegének megnyitója, bemutatják a világ ásványait, melynek gerincét dr. Jakab Gyula magángyűjteménye szolgáltatja. Májusban megnyitják a vízzel hajtott szerkezetek múzeumát. Magyarországiakkal közös tervek is vannak: Egerben márciusban mutatják be Gyergyó kultúráját, a múzeum fotódokumentációs kiállítást visz a város 100 éves történetéről. Júliusban az egri végvári vigasságokon is képviselteti magát Gyergyószentmiklós középkori fegyverbemutatóval, kézműves termékekkel. A múzeum majd részt vesz a gyermeknapi rendezvényeken, a nyári napok, városnapok szervezésében, fogadja a Magyar Nemzeti Múzeum vándorkiállítását, a százéves sztereófotókat, de a reneszánsz évről sem feledkeznek meg. /Balázs Katalin: Tervezget a Tarisznyás Márton Múzeum. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 29./

Nagyszabású kőzet- és ásványtani kiállítás, és egy galéria létrehozása – tervei bőven vannak a gyergyói Tarisznyás Márton Múzeumnak, pénz azonban annál kevesebb. Csergő Tibor igazgató hiányolja az önkormányzat érdeklődését, az alpolgármester szerint viszont el kell dönteni, mi a fontosabb. Kontesveller József, Gyergyószentmiklós alpolgármestere szerint nem igaz, hogy nem érdeklődnek a múzeum tevékenységei iránt, de vannak prioritások, és jelen esetben a múzeum nem tartozik ezek közé. „El kell dönteni, hogy kanálist akarunk vagy kulturális tevékenységeket” – mondja az alpolgármester. Csergő rámutatott, a képzőművészeti gyűjtemények 95 százaléka raktáron hever, nagyon rossz körülmények között. /Barabás Márti: Kanális vagy kiállítás? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

Gyergyószentmiklósi kulturális intézmények vezetői tartottak sajtótájékoztatót április 1-jén, beszámolva egri kiszállásukról, hangot adva panaszuknak, hogy az önkormányzati „pénzügyi fegyelem” eredményeként késnek az alkalmazottak fizetései. Béres László, a Figura Stúdió Színház igazgatója és Csergő Tibor, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója elmondta: a VIII. Egri Tavaszi Fesztivál rendezvényein vettek részt. Eger és Gyergyószentmiklós közötti testvéri kapcsolat tizenöt esztendős múltra tekint vissza. A múzeum fotódokumentációs kiállítást vitt, Gyergyószentmiklós 100 évét 100 képben mutatták be a Figura pedig bemutatta a Magyar Elektrát, a színházi világnapon pedig a Jancsi és Juliska előadást. A Figura nehéz helyzetben van, a februári fizetés összege sem érkezett meg a bankszámlára. /Balázs Katalin: Külföldön elismerés, itthon pénztelenség. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./

Az előválasztáson elszenvedett vereség után független polgármesterjelöltként indul a júniusi helyhatósági választásokon Gyurcsik Zoltán Székelyhíd és Papp György Hegyközpályi RMDSZ-es elöljárója. Papp György kilépett az RMDSZ-ből, holott választmányi tag és körzeti elnök volt, független jelöltként indul. Gyurcsik Zoltán viszont RMDSZ-tagként kívánja felvenni a harcot az RMDSZ jelöltjével, független jelöltként indul. Gyurcsik szerint csalás történt az előválasztáson. Mezei János vállalkozót indítja a polgármesteri tisztségért a Magyar Polgári Párt (MPP) Gyergyószentmiklóson, az RMDSZ pedig Weil Gyula orvost. További három személy függetlenként szállna harcba a polgármesteri tisztségért, Nagy István jegyző, Csergő Tibor múzeumigazgató és Sztráty Lehel-János vállalkozó. /Fried Noémi Lujza: Függetlenedő RMDSZ-es elöljárók. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 10./

Gyergyóújfalu temploma megérett a restaurálásra. Külső-belső feljavítás mellett visszaállítják az egykori falfestéseket fényképek, emlékezet alapján, mert ezekre rámeszeltek, megnehezítve a restaurátorok munkáját. A javítás lehetőséget adott a régészeti leletek feltárására, melynek eredménye átírja Újfalu eddig ismert, későközépkori történelmét. Csergő Tibor, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója szerint a jelenlegi templom helyén korábban egy másik istenháza állt, amelynek pusztulását valószínű, hogy földcsuszamlás okozta. A jelenlegi templom 1820–30 között épült, felszentelése az 1850-es években történt. A Tarisznyás Márton Múzeumnak ez az első régészeti munkája, feltárták a régi templom alapzatát és a sírokat. A régészek megtalálták Újfalu első nagyobb, középkori temetőjét is. /Balázs Katalin: „Kiásták” Újfalu történelmét. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./

Körülbelül 800 magyarországi és romániai magyar fiatal vett részt augusztus 6-án a negyedik EMI-tábor megnyitóján. A tábort a Gyergyószentmiklós közelében fekvő Hétvirág panzió területén szervezik. A megnyitó ünnepségen beszédet mondott Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester, Bagoly Zsolt, az Erdélyi Magyar Ifjak alelnöke, Strahl Zoltán, az Egyesült Magyar Ifjúság elnöke, Nagy Endre unitárius lelkész és Csergő Tibor, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója. Az első napi programban szerepel többek között A transzszilvanizmus tájszemlélete Wass Albert epikájában című előadás, a Lehull nevedről az ékezet – emigráns magyar élet az óceánon túl előadás, az Erdély, a hét autonómia országa, valamint Az autonómiáért való küzdelem a román parlamentben előadás. A szervezők szerint a tábor célja az, hogy "egyesítse azokat a magyar fiatalokat, akiknek egészséges nemzeti öntudatuk van". A tábor meghívottjai között van Tőkés László református püspök, Asztalos Lajos író, Bakk Miklós politológus, Toró T. Tibor képviselő, Sógor Csaba parlamenti képviselő, Patrubány Miklós MVSZ-elnök. A tábor szervezői, az EMI és az Egyesült Magyar Ifjúság, naponta ezer személy részvételére számítanak. /Mintegy 800 magyar fiatal az EMI-táborban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./ A délvidéki helyzetről, a népesedésről, a ’89 előtti magyar ellenzékiségről, a székelyek eredetéről, valamint Erdély európai értékeiről esett szó a negyedik EMI-táborban augusztus 7-én. Vincze Gábor történész és Tóth Károly Antal irodalmár, az Ellenpontok című nagyváradi szamizdat egyik szerkesztője idézte fel az akkori időket. Csép Sándor, az Áldás, népesség mozgalom elindítója népesedési helyzetről szólt, rámutatva, a 24. óra utolsó perceiben vagyunk. Megállapította: a politikumban nincs elképzelés a folyamat megállítására, s ha így megy tovább, 2200-ban eltemetik az utolsó magyart. A szakember a defetista, pesszimista hozzáállás ellen emelte fel szavát, bizalmának adva hangot a civil szervezetekben, melyek végzik a felvilágosító munkát addig, míg egy olyan politikus meg nem jelenik a színen, aki a megfelelő jogszabályok megalkotására felhívja a figyelmet, s így államilag ösztönzik majd a gyermekvállalást. A beszélgetésen részt vett Csíki Sándor, a Pro Familia Egyesület vezetője és Ábrám Noémi nagycsaládos, aki személyes élményeit osztotta meg a hallgatósággal. A délvidéki helyzetről tartott előadást Matuska Márton temerini újságíró, őt Grandpierre Attila követte, aki a székelység eredetéről beszélt, Csetri Elek akadémikus pedig Erdély európai értékeiről tartott előadást. A táborba várják Wittner Mária ’56-os szabadságharcost is. Augusztus 7-én délutánig napi 3500 látogatót tartottak számon a szervezők. /Népesedés, ellenzékiség (EMI-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 8./

Székelyföldet járja és jelenleg Gyergyószentmiklóson állomásozik a Magyar Nemzeti Múzeum sztereofotó vándorkiállítása. A több mint száz fotográfiát bemutató sikeres sorozatnak eddig valamennyi helyszínen több mint kétezer látogatója volt. Egy piros-kék papírszemüvegen keresztül a nézők – a különleges technikával készült fotók háromdimenziós hatása – valósággal időutazásra készteti a látogatót. Ötven év óta ez az első kiállítás, amely a Magyar Nemzeti Múzeumból eljutott Székelyföldre is, jelezte Csergő Tibor, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója. A sztereófotó vándorkiállítás székelyföldi turnéja Csíkszeredában kezdődött, majd Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron folytatódott. /Barabás Márti: Dimenziókba zárt pillanat. Budapestről Székelyföldre érkeztek a Magyar Nemzeti Múzeum sztereofotói. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Szűkös költségvetésből gazdálkodik idén a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum, fejtette ki Csergő Tibor múzeumigazgató. A márciusban megnyitott 1848–49-es szabadságharc ereklyéi témájú kiállításnak eddig több mint ezer látogatója volt. Újabb tárlatot május 8-án nyitnak: Hadik Gyula Munkácsy-díjas magyarországi szobrászművész életműkiállítását. A legnagyobb siker Jakab Gyula kőzet- és ásványtani kiállításának megnyitása volt. A Piricske-tetőn lévő egykori vámnál terveznek régészeti kutatást, és ezzel párhuzamosan feltárásokat végeznek a város határában lévő Botváránál is. /Jánossy Alíz: Régészeti feltárásokat tervez a gyergyószentmiklósi múzeum. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./

Ilyen értékes kiállítást nem fogadott még a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum – jelentette ki Csergő Tibor múzeumigazgató a Gyárfás Jenő (1857–1925) – A székelyek Munkácsyja című tárlat megnyitóján. Két éve zajlottak tárgyalások a székelyföldi múzeumok vezetői között arról az együttműködésről, amely egymás kiállítási anyagainak a bemutatását célozza. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban őrzött kiállítási anyag az első, amit bemutatnak a gyergyószentmiklósi közönségnek is. /Jánossy Alíz: A székelyek Munkácsyja. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./