Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Csenger-Zalán Zsolt
2 tétel
2015. április 21.
A romániai egyházi restitúció hiányosságairól Strasbourgban
Bő két évtizeddel azután, hogy Románia az Európa Tanács (ET) tagjává vált, még mindig nem juttatták vissza eredeti tulajdonosaiknak az egykori romániai egyházi javak mintegy kétharmadát – mondta Csenger-Zalán Zsolt fideszes országgyűlési képviselő tegnap Strasbourgban az ET parlamenti közgyűlésének tavaszi ülésszakát megnyitó plenáris ülésen.
A Fidesz képviselője emlékeztetett azokra a kötelezettségvállalásokra, amelyeket Románia tett az ET-hez való csatlakozásakor. Idézte azt a kitételt, miszerint a parlamenti közgyűlés 1993-ban felszólította Romániát, juttassa vissza az egyházi javakat, és tegye lehetővé egyházi iskolák létesítését és működtetését, „különös tekintettel a kisebbségi csoportokhoz tartozó gyermekek anyanyelvi oktatására”. Sajnálattal állapította meg, hogy a román ortodox egyház kivételével ez az elvárás csak felettébb korlátozott mértékben valósult meg. Emlékeztetett arra, hogy az Európa Tanács célul tűzte ki a megosztó határok nélküli Európa megteremtését, és leszögezte: ezzel nem egyeztethető össze, hogy Európában „másodosztályú állampolgárok” is legyenek.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Bő két évtizeddel azután, hogy Románia az Európa Tanács (ET) tagjává vált, még mindig nem juttatták vissza eredeti tulajdonosaiknak az egykori romániai egyházi javak mintegy kétharmadát – mondta Csenger-Zalán Zsolt fideszes országgyűlési képviselő tegnap Strasbourgban az ET parlamenti közgyűlésének tavaszi ülésszakát megnyitó plenáris ülésen.
A Fidesz képviselője emlékeztetett azokra a kötelezettségvállalásokra, amelyeket Románia tett az ET-hez való csatlakozásakor. Idézte azt a kitételt, miszerint a parlamenti közgyűlés 1993-ban felszólította Romániát, juttassa vissza az egyházi javakat, és tegye lehetővé egyházi iskolák létesítését és működtetését, „különös tekintettel a kisebbségi csoportokhoz tartozó gyermekek anyanyelvi oktatására”. Sajnálattal állapította meg, hogy a román ortodox egyház kivételével ez az elvárás csak felettébb korlátozott mértékben valósult meg. Emlékeztetett arra, hogy az Európa Tanács célul tűzte ki a megosztó határok nélküli Európa megteremtését, és leszögezte: ezzel nem egyeztethető össze, hogy Európában „másodosztályú állampolgárok” is legyenek.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. április 22.
Több ingatlan az ortodox egyháznak, mint amennyivel rendelkezett
Bő két évtizeddel azután, hogy Románia az Európa Tanács (ET) tagjává vált, még mindig nem juttatták vissza eredeti tulajdonosainak az egykori romániai egyházi javak mintegy kétharmadát – mondta Csenger-Zalán Zsolt fideszes országgyűlési képviselő hétfőn Strasbourgban, az ET parlamenti közgyűlésének tavaszi ülésszakát megnyitó plenáris ülésen.
Kivétel a román ortodox egyház, amely többet kapott az államtól, mint amennyivel eredetileg jogszerűen rendelkezett – tette hozzá.
Az ET olyan összeurópai szervezet, amely elsősorban a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok érvényesülése érdekében tevékenykedik. A tagállamok parlamentjei által delegált képviselők közgyűlése évente négyszer ülésezik egy-egy héten át Strasbourgban. Az idei hétfőn kezdődő tavaszi ülésszakon Csenger-Zalán Zsolt az úgynevezett szabad vitában szólalt fel, amikor a képviselők felvethetnek olyan ügyeket, amelyek nem részei a hivatalos vitának.
Szabadság (Kolozsvár)
Bő két évtizeddel azután, hogy Románia az Európa Tanács (ET) tagjává vált, még mindig nem juttatták vissza eredeti tulajdonosainak az egykori romániai egyházi javak mintegy kétharmadát – mondta Csenger-Zalán Zsolt fideszes országgyűlési képviselő hétfőn Strasbourgban, az ET parlamenti közgyűlésének tavaszi ülésszakát megnyitó plenáris ülésen.
Kivétel a román ortodox egyház, amely többet kapott az államtól, mint amennyivel eredetileg jogszerűen rendelkezett – tette hozzá.
Az ET olyan összeurópai szervezet, amely elsősorban a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok érvényesülése érdekében tevékenykedik. A tagállamok parlamentjei által delegált képviselők közgyűlése évente négyszer ülésezik egy-egy héten át Strasbourgban. Az idei hétfőn kezdődő tavaszi ülésszakon Csenger-Zalán Zsolt az úgynevezett szabad vitában szólalt fel, amikor a képviselők felvethetnek olyan ügyeket, amelyek nem részei a hivatalos vitának.
Szabadság (Kolozsvár)