Háromszéki kalauz (Bálványos és környéke 8.)
E térképvázlat tájegységei (Torjahágó, Bálványos-vidék, Torjai-hegység, Büdös-hegység, Zsombor- vagy Büdöspatak völgyfeje és a Bodoki-hegység északi része) számos látnivalót nyújtanak.
A vulkanikus eredetű szén-dioxid jelenléte, a kiterjedt erdőségek, borvízforrások fürdőhelyek kialakulásának kedveznek. A vidék kárpáti homokkőből épül fel, csupán északnyugati részén jelenik meg foltként az andezitféleségekből álló Várhegy és Büdöshegy masszívuma. Torjahágó-fürdő Futásfalvi Pokolvölgy néven ismert a szakirodalomban, ugyanis a múltban a völgyek fenekén felgyülemlett fojtógáz, a szén-dioxid miatt a juhnyájakban, kis állatokban kár esett (Papp Károly: Földtani Közlöny, 42. köt., 1912). Kisebb mofetta és borvizes fürdőmedencék csalogatják ide nyaranta az embereket. Az erős gázfeltörés övezetében nagyobb felületeken teljesen hiányzik a növényzet. Ez európai kuriózum. A fák itt csenevészek, a földön csúszó állatok, alacsonyan repülő madarak holtan esnek a mélyedésekbe. A környéken sok a borvízforrás. Az Almás-patak völgyében található a Halasági, a Belső kőhídi, a Kerekesek és Bartos Ignác borvize, délkeletre a Borzliki-patak (A) forráscsoportja: Szőcs István borvize, Sós borvíz, Zöldi Boldizsáré, Rácz Ferenc-féle és a két Borzliki forrás. Közel a völgyhöz tör fel az egykor Diana néven palackozott, híres Szeregető- (1) és a Fóristövi-forrás (2). A (B) jel Torjahágó-fürdőt jelzi a Büdös- és Csutakos-patak vidékén. C-vel jelöltük a Medgyes-patak borvízforrásban gazdag vidékét és D-vel a Jajdon völgyének tizenöt borvízforrással gazdagított területét. A Torjai-hegységből eredő Gorgán-patak völgyében is borvízforrások sorakoznak: Egyed Béni borvize, Geczi-borvíz, Sóskút és a Gorgánpataki-forrás (E). Bálványosfürdő környékének turisztikai nevezetessége a Begyenkő-sziklahegy és vidéke. Itt egy konglomerátumokban kialakult kisebb barlang is található, lábánál, a Kecskekasár völgyében mofetták és borvizes fortyogók. A Csoma-patak völgyében buzog fel a Dobolyi-, Tekenyős- és György Samu-borvíz (F). Bálványos várának középkori romjai, a felújítás alatt álló hideg borvizes tükörfürdők (Strand, Hammas, Csokoládés, Vallató) és a vidék jelzett turistaösvényei miatt egyre látogatottabb ez a hely. Csiszárfürdő (Bálványosfürdő délnyugati része) fontosabb borvízforrásai: Vasas (v. Transzszilvánia), Jordán, Zsófia és a Mogyorós. Itt a Szemvíz-forrás is. Az egykori Várpadon, ahol az Aporok fürdője virágzott, 1918 után alakult ki a Transzszilvánia-fürdő, régi népi nevén Várpadi-feredő. Itt hétvégi házak és panziók várják az üdülőket. Ásványvízforrások: Ibolya, Szilamér, Kemping, majd az egykori medencék, a Margit és az Anna. A Várpatak völgyében vizes mofetta tátong, s itt buzog a Bálványos- és az Ilosvay-borvízforrás is. A Büdöshegy oldalában a mesterséges kőfülkék, ún. barlangok többnyire az egykori kénbányászat maradványai. (Torjai Büdösbarlang, Medve- v. Timsós-, Gyilkos-barlang). Más érdekes látnivalók: az egykori temető még álló sírköve és a Madártemető. A Várpatak forrásvidékén terül el a védett Buffogó borvizes felláp növényi ritkaságaival. A 940 m magasságban épült Grand Hotel Bálványos szolgáltatásaival várja a turistákat. Előterében – a Sósmezőn – alakult ki a régi Bálványosfürdő. A környék borvízforrásai: Károly, Fidelis és a Bányai Jánosról, Cseh Károlyról elnevezett savanyúvíz. A műút mellett, a Halál völgyében az Apor lányok feredője és a Szemvíz kénes-savas vizei valóságos hidrokémiai érdekességek. A Zsombor-patak völgyfejében terült el az egykori Mikes- vagy Zsombori-fürdő, a mai Hammas, Bükki és Vallató nevű borvizes medence környéke, amelyet felújított a tulajdonos zabolai Mikes család. Itt a Bükki- és Pataki Samu-borvízforrás (G). A Zsombor-patak alsóbb folyásán a következő savanyúvízforrások ismertek: Pál Márisé (1), Kőborvíz, másképp a Rezes vagy Döngő alatti (2), Pali bá feredője (3), Utászházi borvíz (4), Felsőtó (5), Verespataki (6) és Disznyós borvíz (7). A Bodoki-hegység gerincéről sárga sáv jelzés mentén, a Rövidsarok-, Hosszúsarok-tető érintésével elérhető a hegyvonulat legmagasabb csúcsa, a Kőmöge. Jó kilátás kínálkozik a Bükszádi-medencezugra és a Torjai-hegységre. A Kőmöge masszívumában még feltáratlan résbarlangok rejtőznek. * Lapunk sorozat formájában közreadja Kisgyörgy Zoltán 1984 és 1985-ben a Megyei Tükör oldalain megjelent, 60 kockából álló, Hegyen-völgyön kalauz című megyetérkép-sorozatát. A térképvázlatok hetente egy alkalommal jelennek meg lapunkban, és a Háromszék lapárusítóinál fóliázva, gyűjtőmappával együtt is beszerezhetőek lesznek megrendelés alapján (a fóliázott térképkockákat a 0267 351 504-es telefonon, illetve a hpress@3szek.ro e-mail címen lehet megrendelni).
Kisgyörgy Zoltán, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A székely-magyar identitás erősítéséért (A székelység története – Kádár Gyula Emlékverseny)
Az elmúlt hétvégén tartották A székelység története – Kádár Gyula Emlékverseny harmadik kiadásának döntőjét, amelyben kilenc csapat versengett egymással. A vetélkedő Sepsiszentgyörgyön a Tanulók Házában kezdődött pénteken, majd tanulmányi, egyben jutalomkirándulás részeként folytatódott szombaton. Idei újdonság, hogy a Kovászna megyei tanfelügyelőség a vetélkedőt felvette versenynaptárába – jelezte Pénzes Loránd történelemtanár, főszervező. A pénteki megnyitón Keresztes László ötletgazda, a kezdeményező Székely Mikó Kollégium Alapítvány alelnöke és Incze Sándor nyugalmazott református lelkipásztor, volt esperes, az alapítvány elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd a zsűri elnöke – alulírott – a verseny névadója, Kádár Gyula (1953–2015) illyefalvi-sepsiszentgyörgyi történész alakját és munkásságát elevenítette fel. Keresztes László elmondta, a vetélkedő célja a székely-magyar identitás erősítése, segítségnyújtás abban, hogy az ifjak kutassák hagyományainkat, mert azok egy életre meghatározzák a nemzethez való tartozásukat. A verseny ötlete úgy született, hogy látta, a nemrég megjelent, A székelység története című segédkönyvet ahhoz mérten, hogy mily nagy példányszámban adták ki, nagyon kevesen használják. Annak tanulmányozására is ösztönözni kívánják az iskolásokat.
Az idei verseny témája az első világháború volt. A tavaszi első forduló után tíz csapat jutott a döntőbe, ám csak kilenc vett részt a megmérettetésen, a csíkszentmihályiak nem jöttek el. Viszont a tavalyhoz hasonlóan a vajdasági Adáról ismét volt egy csapat. A feladatokat Pénzes Loránd, a Székely Mikó Kollégium tanára állította össze, a segédeszközöket Szász Etelka Zita, a Tanulók Házának munkatársa, ugyancsak ő végezte a verseny lebonyolítását. Szombaton az Úz völgyébe tartó kirándulás során folytatódott a vetélkedő. Közben Sósmezőn a hősök temetőjénél Pénzes Loránd ismertette az Ojtozi-szorosban zajlott harcokat és a temető kialakulásának történetét. Az Úz völgyében a csíkszentmártoni Aklos Közbirtokosság két képviselője, Borbáth Gusztáv és Gergely József főerdész fogadta a kirándulókat. Előbbi Csíkszentmárton történetéről szólt, utóbbi vezetésével megtekintették a hősi temetőt, a 11. munkácsi gyalogezred által épített kápolnát, a Mátyás-erődöt, az ahhoz tartozó tankakadályokat, lőszerraktárat, bunkereket, géppuska- és ütegállásokat. Az Aklos által biztosított ebéd után a közbirtokossági ház emeleti termében megtartották a döntő második részét. A csapatoknak az ojtozi, sósmezői és Úz-völgyi világháborús eseményekhez kapcsolódó feladatlapot kellett megoldaniuk. A visszautat Csernátonban megszakították, a Haszmann Pál Múzeumban az alapító unokája, D. Haszmann Orsolya múzeumvezető bemutatta az első világháborús kiállítást. Ott zajlott az eredményhirdetés is.
Az első két helyezettet Fülöp Ildikó készítette fel. Első az illyefalvi Bagolyvár csapat, második a barátosi Kockás Liliom. Harmadik a zágoni Székely Ifjak (felkészítő Szabó Búcs Réka). A további döntősök: a sepsiszentgyörgyi Váradi József-iskola Magna Transilvania csapata, a Székely Mikó Kollégium Turulmadár, a Plugor Sándor Művészeti Líceum Székely művészek csapata, a Nagyborosnyói székelyek, az Uzoni csapat és nem utolsósorban az adai Cseh Károly Általános Iskola Délvidék nevű csapata.
A zsűrizésben közreműködött Cserey Zoltán történész, Pénzes Loránd, Bogyó Attila és Lőrinczi Dénes történelemtanár. Szekeres Attila / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)