Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Csata Tünde
2 tétel
2014. január 28.
E-könyv és e-eszköztár készült Hargita megye kulturális értékeiről
Hargita Megye Tanácsa a CLEAR Kulturális értékek korlátlan elérhetőségének biztosítása – mindenki számára! elnevezésű uniós projektet népszerűsítette egy Csíkszeredában szervezett találkozón január 28-án. A workshoppal egybekötött eseményen Hargita megyei kulturális intézmények képviselői, valamint kulturális és turisztikai szakemberek vettek részt.
A megbeszélésen részt vett továbbá Csata Tünde projektmenedzser, Hargita Megye Tanácsa menedzsment vezérigazgatóságának vezetője, Lukács Éva, a megyei tanács kommunikációért felelős munkatársa, Dobos István, a Programok és alárendelt intézmények vezérigazgatósága keretében működő projektek lebonyolításáért felelős osztályvezető, valamint további megyei tanácsi alkalmazottak. Bemutatták a CLEAR pályázat fontosságát, tevékenységeit, eredményeit és termékeit, ugyanakkor ismertették a projekt azon részleteit, amelyek a jövőben hozzájárulnak tevékenységük hatékonyabbá, valamint a Hargita megyei kulturális értékek elérhetőbbé tételéhez.
A találkozó egyik legérdekesebb része a projektben összeállított e-könyv és e-eszköztár bemutatása volt. A munkacsoportot – amely ezeket összeállította – a megyei tanács vezetésével működött. Az e-könyv és e-eszköztár elektronikus tananyag és ismertető, amely a délkelet-európai kulturális értékek elérhetőbbé tételéről, népszerűsítésének módszertanáról szól. A kiadványok ugyanakkor döntéshozóknak nyújtanak ötleteket a kulturális értékek jobb kihasználásához, hozzájárulhatnak a térség vonzerejének növeléséhez és munkahelyek teremtéséhez.
A tananyag célcsoportjai múzeumok, turisztikai célpontok, más kulturális intézmények, valamint ezen a szakterületen dolgozó személyek.
A CLEAR egyébként innovációösztönző együttműködések létrejöttét is célozza a délkelet-európai térség országaiban azáltal, hogy felhívja a figyelmet a kulturális értékekben rejlő lehetőségekre, amelyekkel növelhető a térség vonzereje. Hozzájárul ahhoz is, hogy népszerűsítse a kulturális értékekben rejlő lehetőségeket, olyanokat mint a személyes kapcsolatrendszerek kialakítása, kulturális értékekkel kapcsolatos információk megszerzése, valamint gazdasági, ingyenes és személyre szabott szolgáltatások, szellemi-szociális és szocio-kulturális lehetőségek.
Hargita megyében ennek azért is van nagy jelentősége, mert az itt található kulturális értékek, turisztikai célpontok – mint például a Lázár-kastély, a székelyderzsi vártemplom (UNESCO Világörökség részei), énlakai unitárius templom és csíksomlyói kegytemplom – elérhetőbbé válnak mind a szellemi vagy mozgáskorlátozott személyek, mind pedig a külföldiek számára. A pályázatban foglaltak alapján Hargita Megye Tanácsa érintőképernyős kulturális és turisztikai információs eszközöket szerel fel az említett helyszíneken.
A projekt további partnerei az olaszországi Rimini megye (Provincia di Rimini), az Enaip S. Zavatta Alapítvány (Enaip S. Zavatta Rimini Foundation), az S. Maria di Leuca Városi Konzorcium (Consortium Municipalities of S.Maria di Leuca), a görögországi Tervezés és Fejlesztés Fővárosi Vállalata (Municipal Enterprise for planning & development), görögországi Magnesia Prefektúra Szociális és Kulturális Tanácsa (Social and cultural Council of the Prefecture of Magnesia), Hellas kutatás és technológia központja (Centre for Research and technology), a szlovéniai Velenje Municípium (Municipality of Velenje) és Kranj Municípium (City Municipality of Kranj), a magyarországi Childrenmedia Egyesület, a bulgáriai Vratsa Regionális Önkormányzat (Vratsa Regional Administration) és a Varna Regionális Önkormányzat (Varna Regional Administration), az osztrák EU-ART-Network, valamint Hargita Megye Tanácsa.
Közlemény
Erdély.ma,
2014. április 3.
Lukács Vilmos: nem én buktam el
Nem volt biztosítva a vizsga semlegessége, átláthatósága és függetlensége – állítja a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház menedzseri tisztségének betöltésére szervezett versenyvizsga egyetlen résztvevője, Lukács Vilmos.
Amint arról beszámoltunk, április elsején zajlott le a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház menedzseri tisztségére szervezett versenyvizsga írásbeli próbája. Ezen egyetlen vizsgázó vett részt, Lukács Vilmos, aki 4,50 pontszámot ért el. A sikeres vizsgához legalább hetes pontszámot kell a vizsgázónak kapnia. Lukács Vilmos óvást nyújtott be az eredmény ellen, mivel – amint azt csütörtökön szerkesztőségünkben kifejtette – úgy gondolja, hogy a vizsga nem volt semlegesen, átláthatóan és független módon megszervezve, lebonyolítása során hiányosságokat és akadályozó tényezőket tapasztalt. Kifogásai többségét a benyújtott óvásban is megfogalmazta.
A vizsgának a kórház honlapján közzétett szabályzata szerint az óvást a benyújtásra megszabott határidő után 24 órán belül kell megoldani. Az óvások letételére megszabott határidő az eredmény kiközlése után 24 órával, április 2-án 15.30 órakor járt le, ezért Lukács Vilmos csütörtökön választ várt, de ezt nem kapta meg.
„Hiányos vizsgarend és szabályzat”
Lukács Vilmos szerint már a versenyvizsgára összeállított vizsgarend és a szabályzat is hiányos volt. Rámutatott, a versenyvizsga kiírásában csak az április 1. és 4. közötti időszakot jelölték meg, nem adták meg pontosan a vizsga időpontját és helyszínét, bár törvény szerint ezeket le kellett volna szögezni. Szerinte jogtalan, hogy a vizsga menetének szabályzatát utólag csatolták a versenyszabályzathoz, a vizsga dátumának megjelölésével egyszerre. „Hozzácsatolták a menedzseri dolgozat pontozási rendszerét is. De a dolgozat ekkor már három hete le volt adva, olyan dolgozatot kellett készítsek, amit nem tudtam, mi alapján pontoznak” – mutatott rá.
„Várattak és zavartak”
„Elsején 12 órára jelölték ki a vizsga kezdési időpontját. Háromnegyed egyig a lépcsőkön várattak engem, tehát nem tartották be a saját szabályzatukat sem” – sérelmezte. Emellett úgy látta, az írásbeli teszt szerkesztése hibás volt, nem határolták el megfelelően a kérdéseket, összefolytak a válaszokkal, kérdések és válaszok is voltak kiugrasztva a szövegből, nem voltak elkülönítve a több jó válaszos és az egy jó válaszos kérdések. Az egész nem volt átlátható, nyelvtani, nyelvhelyességi hibák voltak benne, írásjelek hiányoztak – mondta. Tartalmi gondok is voltak meglátása szerint, a tesztben olyan kérdés is szerepelt, ami nem része az előzetesen kiadott bibliográfiának –nyilatkozta. „A vizsga lefolyása alatt az öttagú bizottság járkált a teremben, mind az öten, és egymás között beszélgettek, egy személy pedig intézte a folyó ügyeit, valaki kintről is bejött” – idézte fel.
„A történtek arra engednek engem következtetni, hogy olyan környezetet akartak kialakítani, ahol lényegesen tudják csökkenteni az összpontosítási képességemet és a megtanultak visszaadását” – mondta Lukács Vilmos. Hozzátette, a dolgozatával kapcsolatosan nem tudott érdemben óvást emelni, hisz azt nem adták ki neki. „Ez teljesen az átláthatóság ellen szól. Ez már teljesen kilóg a törvényességből, gátoltak a jogaim érvényesítésében. Az az érzésem, hogy egy nagyon jól meghatározott céllal történt ez az egész. Azzal a céllal, hogy ne sikerüljön a vizsgám” – szögezte le Lukács. A kérdésre, hogy véleménye szerint ez kinek állhat érdekében, azt válaszolta, nem tudja.
„A bizottság bukta el a vizsgát”
Lukács leszögezte, részéről a történetet lezártnak tekinti. „Többet erre a tisztségre nem pályázok, mivel úgy érzem, nem volt meg a kellő átláthatóság és korrektség a vizsgabizottság részéről. Az volt az érzésem, hogy a teremből én tudom a legjobban az anyagot, ugyanis egy teljesen értelmetlen kérdésnél megkérdeztem, hogy mit akartak kérdezni, és hosszú időbe telt, amíg előkeresték, hogy honnan másolták ki. Ilyen körülmények között nem hiszem, hogy én buktam el a vizsgát, hanem a vizsgáztató bizottság, illetve az, aki ezt megszervezte” – nyilatkozta.
Azzal kapcsolatosan, miszerint korábban egyes vélemények szerint a versenyvizsga előző kiírását úgy fogalmazták meg, hogy az neki kedvezzen, azt mondta, nem hiszi ezt a felvetést. Leszögezte, ő nem politikus, hanem a gazdasági szférában dolgozott, és állami tisztségviselőként az RMDSZ támogatásával tevékenykedett, többek között az országos befektetési társaság, továbbá a kórházakat akkreditáló országos bizottság élén is. Elmondta, a csíkszeredai kórház vezetésére azért pályázott, mert úgy gondolja, el tudta volna érni, hogy az olyan legyen, amilyennek meglátása szerint egy megyei kórháznak lennie kell.
„Nem járt le még az óvási időszak”
A Lukács Vilmos által felhozott vádakról Csata Tündét, a vizsgáztató bizottság elnökét kérdeztük. A Hargita Megye Tanácsának menedzsment vezérigazgatóságát vezető Csata Tünde azt mondta, attól a pillanattól, hogy óvást tettek le, az óvásokat kivizsgáló bizottság hatásköre az abban jelzetteket kivizsgálni, ezért ő nem nyilatkozhat az ügyben. Meglátása szerint péntek délutánig kell az óvásokat megoldó bizottság választ adjon Lukács Vilmosnak. A felhozott vádakról Borboly Csabát, a megyei önkormányzat elnökét is megkérdeztük, mivel a verseny szabályzatát elnöki rendelettel korábban ő hagyta jóvá. „A válaszom nem lehet más, mint az, hogy a vizsga folyamata járjon le, addig én nem szólhatok abba bele, ha a sajtón keresztül véleményt formálok, azzal törvényt sértek. Ezért előreláthatólag kedden kapom meg a folyamatról a jegyzőkönyvet, és akkor fogok nyilatkozni. De addig is egyetlen szempont és érdek van számomra, és az a megyei sürgősségi kórház érdeke” – írta e-mailben a Brüsszelben tartózkodó elnök.
R. Kiss Edit. Székelyhon.ro