"Máj. 26-án ballagtak Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem végzősei. Kovács Levente tanszékvezető színészosztálya és Kovács András Ferenc teatrológián végzett diákjai virágcsokrokat tettek a színészkirály Szentgyörgyi István szobrára. Béres András rektor köszönetet mondott a Prospero Alapítványnak, az Illyés és az Apáczai Közalapítványoknak, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának a támogatásért. - A város Tompa Miklós Társulata öt végzős színészt és egy teatrológust szerződtet az idén. - A színészképzés magyar tagozatán végzett: Berekméri Katalin, Darabont Mikold, László Csaba, Nagy Alfréd, Ördög Miklós Levente, Péter Hilda, Szabadi Nóra, Szabó Eduárd és Zayzon Zsolt. A teatrológián Balási András, Czegő Csongor, László Zita, Pávai Csanád és Sántha Ágnes Rózsa szerzett diplomát. /Ballagás a Színművészeti Egyetemen. Ha felgördül a függöny, megy tovább az élet. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./"

Színházi vita. A Szabadság című kolozsvári napilap december 18-i számában a kolozsvári magyar értelmiségiek egy csoportja állásfoglalást tett közzé az Állami Magyar Színház ügyében. Az állásfoglalás célja Tompa Gábor igazgató-főrendező igazgatói székből való mielőbbi eltávolítása és átmenetileg egy megbízott vezető kinevezése. A most publikált állásfoglalás elutasította a bírálatot, hozzátéve, hogy a színház műsorpolitikája és szervezése természetesen nem vitathatatlan. Szerintük egy művészeti intézmény működését nem bírálhatja felül a politikai hatalom illetve bármiféle cenzúra. Albert Mária, egyetemi tanársegéd; dr. Balassa Péter /Budapest/, esztéta, a kolozsvári BBTE vendégprofesszora; Bálint Emese, PhD hallgató; Bálint Ildikó, dramaturg; Balla Zsófia, költő, író; Barabás Olga, színházrendező; Bartha József, médiaművész; Bányai Péter, politikai elemző; dr. Berszán István, egyetemi adjunktus, az LKKT szerkesztője; dr. Bíró Béla /Brassó/, színházkritikus, egyetemi adjunktus; Bíró József, színész; Bocsárdi László, rendező, a Tamási Áron Színház művészeti vezetője; Bodó A. Ottó, színikritikus, egyetemi tanársegéd; Bogdán László, író, a Háromszék főmunkatársa; Czegő Csongor, dramaturg; Csiszér Balázs, mérnök; Damokos Csaba, díszlettervező, képzőművész; Dánél Mónika, PhD hallgató, az LKKT szerkesztője; Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója; Demény Péter, író, a Krónika főmunkatársa; Dimény Áron, színész, egyetemi tanársegéd; Domokos Géza, író; Eckstein-Kovács Péter, ügyvéd; dr. Egyed Péter, filozófus, író, egyetemi előadótanár; Farkas Árpád, költő, a Háromszék főszerkesztője; Felméri Judit, gyermekorvos; Ferenczes István, író, költő, a Székelyföld és a Moldvai Magyarság főszerkesztője; Gál Andrea, tanár, az LKKT szerkesztője; Gál-Borus László, szociológus, doktorandus; Gergely László, tanár; Horváth Levente, ref. lelkipásztor; Irsai Zsolt, képzőművész; Izsák Ildikó, televíziós szerkesztő; Kelemen Hunor, író; Ketesdy Beáta, újságíró; Király Kinga Júlia, dramaturg, egyetemi tanársegéd; Kiss Jenő, igazgató, Megyei Könyvtár /Sepsiszentgyörgy/; Kovács András Ferenc, költő, a LÁTÓ szerkesztője; Kozma Mária /Csíkszereda/, író; dr. Könczey Csilla, egyetemi adjunktus; dr. Kötő József, színháztörténész; Kövesdy István, színházrendező; Láng Zsolt, író, a LÁTÓ szerkesztője; Lőrincz Lenke Csilla, PhD hallgató; Madaras Péter, állatorvos; dr. Magyari Nándor László, egyetemi előadótanár; dr. Magyari Vincze Enikő, egyetemi előadótanár; Márkus Barbarossa János, író, költő, hangszertörténész és restaurátor; Molnár Gusztáv/Budapest/politológus, a Provincia szerkesztője; Nagy Judit, tanár; Nemes Levente, színész, a Tamási Áron Színház igazgatója; dr. Orbán Gyöngyi, esztéta, egyetemi előadótanár; Orbán János Dénes, író; Pál Péter, képzőművész; Pálffy Tibor, színész; Papp Sándor Zsigmond, író, a Krónika főmunkatársa; Pánczél Réka, művészeti tanácsadó, tanár; Pásztor Gyöngyi, egyetemi hallgató; Saszet Ágnes, műfordító; Sebesi Sándor, filmkészítő; Selyem Zsuzsa, egyetemi tanársegéd, az LKKT szerkesztője; Simon Emese, óvónő; Soós Anna, matematikus, egyetemi adjunktus; Sütő Ferenc, a MŰVELŐDÉS szerkesztője; Szabó Botond, informatikus; Szabó Tibor, színész, a Figura Stúdió Színház igazgatója; Székedi Ferenc /Csíkszereda/, a Kriterion Alapítvány igazgatója, a Csík TV főszerkesztője; Szilágyi Júlia, író, kritikus; Tibori Szabó Zoltán, újságíró; Tordai S. Attila, képzőművész, a BALKON szerkesztője; Tordai Soós Kata, tanár; Tőzsér József /Csíkszereda/, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója; dr. Ungvári Zrínyi Ildikó, színházelméleti kutató, egyetemi adjunktus; dr. Ungvári Zrínyi Imre, filozófiatanár, egyetemi adjunktus; Váta Lóránd, színész; Veres Valér, szociológus, egyetemi tanársegéd; Visky M. Krisztina, kántor; Visky Péter, ref. lelkipásztor; Visky S. Béla, egyetemi adjunktus; Zágoni Balázs, szerkesztő. /Még egy állásfoglalás a kolozsvári Állami Magyar Színház ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./ Az állásfoglalás szerint egy művészeti intézmény működését nem bírálhatja felül a politikai hatalom illetve bármiféle cenzúra – de ezt nem is állította senki. Inkább az aláírók kiálltak Tompa Gábor mellett. Több aláíró azonos A színházért mint művészetért /Szabadság (Kolozsvár), 2001. dec. 4./ című, ugyancsak Tompa Gábor mellett kiálló aláíróval.

Különleges helyzetet teremt a Hargita megyei kulturális szerveződés terén, hogy a megye három nagyobb városának mindegyikében egy-egy önkormányzati színház működik. Székelyudvarhelyen az önkormányzat által fenntartott Tomcsa Sándor Színház mellett egy magántársulat – a Nézőpont Színház – is létezik, Csíkszeredában a Csíki Játékszín, míg Gyergyószentmiklóson a Figura Stúdió Színház él. Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója Csutak István Székelyföld modernizációja című vitaindító írására reagálva megfogalmazta: a négy színházi műhely színesebbé teszi a székelyföldi kulturális képet. „Tíz év színházi eredményeit lehet elemezni és bírálni, de a teljesítményt megkérdőjelezni aligha. Színházaink épp a teljesítmény-orientáltságból és partnerségből mutattak példát” – jelentette ki Parászka Csutak Istvánnak szánt válaszlevelében. A három város színházigazgatója évadkezdet előtt megbeszélést tart, ahol egyeztetik a következő színházi évre vonatkozó terveiket, megbeszélik a lehetséges előadáscseréket, együttműködési formákat. A székelyföldi színházaknál a gyermekelőadásokra alkalmazott bérletcserét említették sikerként, az egyeztetések során így három gyermekelőadást tudnak a térség iskolásai elé vinni. A felnőtt-előadások terén is partnerségi viszonyban áll a három Hargita megyei színház. Parászka szerint a Csíki Játékszín inkább a művészi igényességű népszínházi formát vallja magáénak, ehhez áll közel a székelyudvarhelyi színházi hagyomány is. A Figura a stúdiószínházi hagyományokra támaszkodik. A három színház költségvetése együttvéve sem rúg annyira, mint egy központi támogatást élvező nagyobb színházé. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nem a többi színház versenytársaként jelenik meg, mutatott rá Czegő Csongor irodalmi titkár. A háromszéki társulat igyekszik minden erdélyi színházi intézménnyel a lehető legszorosabb kapcsolatot ápolni. /Kulturális túlélési reflexek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

Rendőrségi „érdeklődés” a Wass Albert-emlékest miatt
A Wass Albert születésének 105. évfordulójára szervezett gyergyószentmiklósi megemlékezést követően rendőrök tettek fel kérdéseket a rendezvényszervezőknek. A rendőrségi sajtószóvivő szerint az esemény törvényességének vizsgálata van folyamatban.
A Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ, a Rákóczi Szövetség és az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány szervezésében január 8-án tartottak Wass Albert-emlékestet a művelődési ház Karancsi Sándor-termében. Az eseményt követő napokban több személyt is megkerestek a rendőrök. „Megkerestek otthonomban a rendőrség képviselői, arról érdeklődtek, ki volt a Wass Albert-emlékest ötletadója, szervezője. Mondtam, városi kulturális felügyelőként fontosnak tartom, hogy a szellemi nagyjainkra legalább kerek évfordulóikon megemlékezzünk, akinek szobra van a város területén, annál koszorúzzunk. Tudomásom van arról, hogy a román állam háborús bűnösként tartja számon Wass Albertet, de mi az íróra emlékeztünk, a Duna Tévé által készített portréfilmet tekintettük meg, az Üzenet haza című verset hallgattuk meg, és felkérésemre Selyem Antónia beszélt Wass Albertről, az íróról. Kérdésükre azt is közöltem, hogy állam- és románellenességről, Erdély leszakításáról szó nem esett a rendezvényen” - nyilatkozta Kisné Portik Irén kulturális felügyelő, az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány vezetője. Hozzátette: eszébe nem jutott volna, hogy Wass Albertre tilos emlékezni, korábban könyvtárigazgatóként sem kapott semmi olyan utasítást, hogy a Wass-kötetek index alatt lennének. Szintén rendőrök keresték fel munkahelyén Czegő Csongort, a művelődési ház gondnokságát ellátó Figura Stúdió Színház igazgatóját. „Mint a rendezvénynek helyet adó művelődési ház gondnokát kérdeztek meg arról, hogyan és milyen körülmények között jöhetett létre ez a rendezvény, ki szervezte és ki engedélyezte azt, valamint arról is érdeklődtek, ki biztosította a rendezvény anyagi fedezetét. Amit elmondtam, egy író születésének évfordulóját ünnepelték a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ és két civil szervezet által létrehozott rendezvény keretében” – tájékoztatott az igazgató. Hozzátette, nincs tudomása arról, hogy létezne olyan tiltólista, mely szabályozná, hogy Romániában mely alkotókról, festőkről, írókról szabad és kiről tilos megemlékezni. Elmondása szerint a rendőrség képviselői először szóban érdeklődtek, majd péntek délelőttre a rendőrségre invitálták, ahol nyilatkozatot kellett tennie. Itt értesült arról is – mint elmondta –, hogy a gyergyószentmiklósi ügyészség által hivatalból indított eljárásról van szó. Selyem Antónia is kérdésekre kell feleljen, őt hétfőn 10 órára hívták a rendőrségre. A megemlékezés társszervezője, a gyergyószentmiklósi Rákóczi Szövetség vezetője értetlenül áll a megkeresés előtt. „A Wass-könyveket árulják a könyvesboltokban, itt adták ki az országban, mi itt vásároltuk meg. Nem értem, mi a gond, ha megemlékezünk a szerzőről.” A rendőrségi kikérdezések okáról, céljáról Filip Gheorghe rendőrségi sajtószóvivőt is megkérdeztük. „Az esemény törvényességének ellenőrzése zajlik, ez van a kérdésfeltevések mögött. Ez egy szokványos eljárás, ellenőrzés, mert még kivizsgálásnak sem nevezném, gyakran kerül rá sor, ha egy esemény kapcsán észrevételezés érkezik hozzánk, vagy mi észrevételezünk olyasmit, mely felveti a törvényesség kérdését. Az ellenőrzés folyamatban van, amennyiben törvénysértésre derül fény, azt nyilvánosságra fogjuk hozni” - összegzett a szóvivő.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro,

Színpadtól osztályteremig – Évadértékelő a Figuránál
Négy új produkció, két korábban készített előadás és számos vendégjáték szerepelt a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház 2013/14-es évadjának műsorán. A gyerekek és felnőttek számára meghirdetett bérletes előadásokat a középiskolásoknak szóló tantermi produkciókkal egészítette ki a színház.
A Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján való fellépéssel zárta az évadot a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház. Czegő Csongor igazgató összegzése szerint a múlt év szeptemberétől június végéig tartó időszakban összesen 94 előadást tekinthetett meg a gyergyói közönség. Harminchárom alkalommal a helyi társulat lépett a közönség elé, hatvanegy előadást pedig vendégjátékként fogadott az intézmény.
Turnékat, kiszállásokat is tartalmazott az évad, a székelyföldi helyszíneken kívül Budapest, Debrecen és Kisvárda is vendégül látta a figurásokat. A társulat a korábbi évadból műsoron tartott Murlin Murlo, a frissen bemutatott Arab éjszaka, illetve a Füttyös kalandjai című produkcióval utazott külföldre. Az évad másik két bemutatója, a Shakespeare-klaszszikus alapján készült Szentivánéji álom, illetve a Carlo Goldoni Mirandolina című darabjából készült előadás, a korábbi évadokból pedig műsoron tartották a Mandragórát.
„Sok kihívásnak kellett megfelelni ebben az évadban. Olyan dolgokat vállaltunk, amik valamilyen irányban feszítették a társulat lehetőségeit. A gyermekelőadásunk például színházi szempontok alapján is értékes produkció volt, a Mirandolina a színházba nem járó közönséget igyekezett megnyerni – magyarázta Czegő Csongor. – A Szentivánéji álom a szereplők száma és a vállalkozás nagysága miatt volt kihívás, az Arab éjszaka színrevitele pedig edzés volt, azzal kísérleteztünk, hogy miként és milyen mértékben képes öt színész egymásra hangolódni és tartani egy olyan ritmust, amit semmilyen színházi eszköz nem segít.”
Kiemelte, hogy a színházi működést tekintve egy újszerű miniévad is megvalósult a Figura szervezésében három tantermi produkció bemutatásával. A középiskolások számára „házhoz szállították” a sepsiszentgyörgyi Tandem csoport előadásában bemutatott Hogyan ettem kutyát című monodrámát, a kolozsvári Váróterem Projekt előadásában pedig a Bánk bán? Jelen! című előadást. Témája és a felvetett problémák által szintén a középiskolásokat szólították meg a Csíki Játékszín Semmi című felolvasó-színházi előadásával, amit a művelődési házban nézhetett meg a diákközönség.
A következő évad első bemutatóját szeptemberre tervezi a társulat, majd a dance.movement.theater fesztivált szervezik meg ötödik alkalommal.
Pethő Melánia, Krónika (Kolozsvár),

Új évad a Figuránál
Hét új produkcióval, vendégelőadásokkal és a Nemzetiségi Színházak Kollokviumának 11. kiadásával várja a nagyérdeműt az új évadban a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház.
Követve a kísérleti jelleget, az új évadban a fiatal alkotóknak biztosít kibontakozási lehetőséget a Figura Stúdió Színház – mondta évadnyitó sajtótájékoztatóján Czegő Csongor színházigazgató. Ebben az évadban két fiatal rendező mutatkozik be, illetve két darab ősbemutatójával is készülnek a Figuránál.
„Egy friss, új és eredeti szövegnek lesz az ősbemutatója szeptember 15-én” – ajánlja mindenki figyelmébe a marosvásárhelyi drámaíró, Székely Csaba által írt, A homokszörny című évadindító előadást a színházigazgató. A darab külön érdekessége, hogy szövegét a Figura felkérésére írta Székely Csaba. A fiatal Nagy Botond rendezésében színre vitt előadás egyszerű történetekről szól, mindennapi emberek mindennapi helyzeteiről.
Szintén a Figuránál lesz az ősbemutatója a Franciaországban élő román szerző, Matei Vişinec Nyina című darabjának Sardar Tagirovsky rendezésében. Ez az előadás novemberre készül el, addig viszont Friedrich Dürrenmatt A fizikusok című előadását is bemutatja a gyergyói társulat. Ion-Luca Caragiale Farsang című komédiája Albu István rendezésében jövő év januárjában készül el, ezt követően Barabás Olga egy saját szerzeményű szövegét fogja rendezni a figurásokkal. És lesz egy darab, amely több tervből, több előadásötletből áll majd össze – egyelőre ennyit tudhattunk meg az évad utolsó előadásáról.
Ebben az évadban is készít gyermekelőadást a színház: Moşu Norbert László Incanto című mesejátékát Csiki Zsolt fogja színre vinni. A Nemzetiségi Színházak Kollokviumát vendégtársulatok meghívásával szeptember 24. – október 4-e között rendezi a gyergyói színház.
A gyerekbérletet és a mecénásbérletet megtartja, a felnőtt- és diákközönségnek viszont idén nem fog bérletet hirdetni a Figura. „A színház sokkal kötetlenebbül, szabadabban tud működni, hogyha nem vállal magára olyan kötelezettségeket, amelyek 9–10 hónapra béklyóba kötik a működését” – fogalmazott Czegő Csongor. Kifejtette: a színház célja nem az kell legyen, hogy terveket teljesít, hogy ígéreteket tesz, amiket aztán nem biztos, hogy valóra tud váltani. „Nekünk az a dolgunk, hogy hiteles előadásokat csináljunk. Olyan előadásokat nyújtsunk a közönségnek, amik hordoznak valami igazságot arról, hogy kik is vagyunk” – hangsúlyozta.
A diákbérlettel példázódva rámutatott, ezeket nagyon nehezen lehetett eladni, és fel kellett vállalni azt, hogy azok a diákok sem mennek el színházba, akik bérletet váltottak. Vagy ha el is mennek, viselkedésükkel kifejezik, hogy a látottak nem kötik le őket. „Fontos, hogy az jöjjön színházba, aki kíváncsi rá” – összegzett Czegő.
Bérletek hiányában marad az alkalmi jegyek vásárlásának lehetősége – a jegyárak nem változtak tavalyhoz képest. Felnőttek 15 lejért, diákok és nyugdíjasok 10 lejért válthatják meg. Ötfős csoportok esetében elővételben kedvezmény igényelhető: felnőtteknek 12, diákoknak és nyugdíjasoknak 8 lejbe kerül így a jegy.
Pethő Melánia
Székelyhon.ro

Kisebbségi témák a színházban
Vasárnap este ért véget Gyergyószentmiklóson a 11. Nemzetiségi Színházi Kollokvium – az utolsó napon két előadást tekinthettek meg a legkitartóbb fesztiválozók.
Az első előadás a kolozsvári Váróterem Projekt, független színházi társulat Zéró című produkciója volt, majd a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadása, a Koldusopera zárta a seregszemlét.
Egyfajta színházi seregszemlét láthattunk, ahogy Fodor Györgyi, a szervező Figura Stúdió Színház irodalmi titkára fogalmazott. „Az egyik legnagyobb múltú hazai színházi eseménynek számít a fesztivál – és nemcsak színházi berkekben. A kollokvium hozzátartozik Gyergyószentmiklóshoz – tíz napra Gyergyó a hazai színházi élet központjává válik, így van ez évek óta” – fogalmazott.
Az előző kiadáshoz képest másfajta koncepciója volt a fesztiválnak: a szervezők igyekeztek úgy összeválogatni az előadásokat, hogy tematikájukban is érintsék a nemzetiségi, kisebbségi kérdéseket. Így került be a programba többek között a Giuvlipen elnevezésű roma feminista színházi társulat, a sepsiszentgyörgyi Andrei Mureşanu Színház, vagy a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház román és magyar társulatának koprodukciója. A nemzetiségi-kisebbségi tematika miatt idén először külföldi társulat, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház is fellépett Gyergyóban.
A Figura igazgatója, Czegő Csongor elmondta, az idei fesztivállal azt szerették volna elérni, hogy a rendezvény műsora többet beszéljen kisebbségi kérdésekről. „Állami színházak előadás-ajánlatai mellé így olyan független vagy nem kisebbségi társulatban készült előadásokat is meghívtunk, amelyekről úgy éreztük, a fesztivál témájához kapcsolódni tudnak. Nagyon jó, hogy a kisebbségi helyzet, a mellettünk élő másikkal való együttélés problematikája sok színház repertoárjában megjelenik. Úgy érzem, ettől tud a kollokvium is Románia-szerte egyedi rendezvénnyé válni” – fogalmazott Czegő.
Hozzátette, a fesztiválon a fősodron kívüli színházi társulatok jelenléte kapott nagy hangsúlyt, az hogy megjelenjenek a független társulatok és kezdeményezések is. Idén nagyrészt a nemzetiségek jelenlétének bővítése, kétnyelvű előadások bemutatása volt a cél. „A jövőre nézve is érdemes ebbe az irányba keresgélni – szögezte le Czegő. – Azt, hogy két év múlva mi lesz műsoron Erdély színházaiban, milyen értelemben tud téma maradni a kisebbségi létezés, nem tudom. A következő program nagyban függ azoktól a majdani összefüggésektől, amelyeket a fesztivál előkészítése során próbálunk megsejteni.”
Szabó Janka
Krónika (Kolozsvár)

Kiértékelték a Nemzetiségi Színházi Kollokviumot
„Egyfajta színházi seregszemlét láthattunk” – így fogalmazott Fodor Györgyi, a szervező Figura Stúdió Színház irodalmi titkára a vasárnap végetért XI. Nemzetiségi Színházi Kollokviumról.
„Az egyik legnagyobb múltú hazai színházi eseménynek számít a fesztivál – és nemcsak a színházi berkekben. A kollokvium hozzátartozik Gyergyószentmiklóshoz – tíz napra Gyergyó a hazai színházi élet központjává válik, így van ez évek óta. Az előző kiadáshoz képest leginkább az változott, hogy most először másfajta koncepciója volt a fesztiválnak: a szervezők igyekeztek úgy összeválogatni az előadásokat, hogy tematikájukban is érintsék a nemzetiségi, kisebbségi kérdéseket. Így került be a programba többek között a Giuvlipen Színházi Társulat, amely egy roma feminista színházi társulat, a sepsiszentgyörgyi Andrei Mureşanu Színház, vagy a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház román és magyar társulatának koprodukciója. A nemzetiségi-kisebbségi tematika miatt volt jelentős újítás az is, hogy a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház is jelen volt, legelőször a fesztivál történetében” – fejtette ki Fodor Gyöngyi.
A Figura igazgatója, Czegő Csongor elmondta, az idei fesztivállal azt szerették volna elérni, hogy a rendezvény műsora többet beszéljen kisebbségi kérdésekről. „Állami színházak előadás-ajánlatai mellé így olyan független vagy nem kisebbségi társulatnál készült előadásokat is meghívtunk, amelyekről úgy éreztük, a fesztivál témájához kapcsolódni tudnak. Nagyon pozitívnak gondolom, hogy a kisebbségi helyzet, a mellettünk élő Másikkal való foglalkozás felbukkan a színházi repertoárban. Úgy érzem, ettől tud a kollokvium Románia-szerte egyedi rendezvénnyé válni” – fogalmazott Czegő. Hozzátette, a fesztiválon a mainstreamen kívüli színházi társulatok jelenléte kapott nagy hangsúlyt, az, hogy legalább egy műhelybemutató erejéig megjelenjenek a fesztiválon azok a független társulatok és kezdeményezések is, amelyek kőszínházainkon kívül bukkantak fel. Idén nagyrészt a nemzetiségi jelenlét bővítése, kétnyelvű előadások bemutatása volt a cél.
„Úgy gondolom, hogy a jövőre nézve is érdemes ebbe az irányba keresgélni” – szögezte le Czegő Csongor. A kollokvium következő kiadásával kapcsolatban úgy fogalmazott: „azt, hogy két év múlva mi lesz műsoron Erdély színházaiban, milyen értelemben tud téma maradni a kisebbségi létezés, nem tudom megjósolni. Ez nagyban függ a színházak majdani repertoárjától, azoktól az összefüggésektől, amelyeket a fesztivál előkészítése kapcsán megpróbálunk megsejteni.”
Szabó Janka
Székelyhon.ro

Fesztiválozik a Figura Gyergyóban
Szerda este kezdődött el Gyergyószentmiklóson a 6. dance.movement.theater fesztivál.
„Mi nem tudunk javítani az emberek életszínvonalán, javítani tudunk azonban az élet minőségén, jobbá, tartalmasabbá, szebbé tudunk varázsolni egy estét. Sőt ha van rá keret, akkor évente akár százat is. Higgyék el, a személyes élményeknek nagy erejük van” – fogalmazott a megnyitón Czegő Csongor, a fesztivált szervező Figura Stúdió Színház igazgatója.
A megnyitó után a sepsiszentgyörgyi M Studio mutatta be Tavaszi áldozat című előadását.
Az öt nap alatt kilenc előadást felvonultató rendezvény célja a szervezők közlése szerint „a tánc, a mozgás és a színház közötti törékeny határvonal keresése, valamint a párbeszéd keresésésnek lehetősége a feljövőben lévő romániai és a nemzetközi kortárs táncmozgalom között.”
A fesztiválhoz kapcsolódva diákok, egyetemisták és a Figura Stúdió Színház társulatának tagjai hétfőtől szerdáig műhelymunkán is részt vettek, amelyen a Fehér Ferenc táncos-koreográfus által képviselt stílussal, az animális tánccal ismerkedhettek meg. „Nagyon sok közünk van az állatokhoz, csak kiskorunktól kezdve eltompul bennünk ez. Kisgyerekként még minden kontroll nélkül mozogunk, de nagyon sok minden elvész belőlünk az iskola miatt. Ott nagyon szépen kell kifejeznünk magunkat, szépen kell mozognunk, emiatt pont a nyers erő, az ösztönösség vész el” – mondta a technikával kapcsolatban Fehér Ferenc.
A fesztivál keretében pénteken a magyarországi Frenák Pál Társulat, szombaton a Közép-Európa Táncszínház és a Tünet Együttes lép fel, vasárnap pedig a műhelymunkát is vezető Fehér Ferenc egy koreográfiáját, illetve a Bukaresti Nemzeti Táncközpont produkcióját láthatja a közönség.
Tamás Gyopár |
Krónika (Kolozsvár)

Apróka eszponka
A XIII. Frumószai Szavalóverseny
– Tonár nini, tonár nini, elmondhatom a versemet?
– De befejeződött már a verseny, nem kell már ismételjük a verseket!
– Nem baj, de elmondhatom? Úgy elmondanám...
Szerre veszem hát őket, mosolygok közben. Beletelik vagy tíz percbe, míg végre feltehetem a kérdést, hogy miként érezték magukat a szavalóversenyen.
És mesélnek. Oly kedvesen, lelkesen, hogy biztosan sajnálja, aki nem jött el.
– Olyan erőst szíp volt, hogy mennék a másik szombaton es! – nevet Valentina.
Megbeszélik, hogy kik nyertek, hogy milyen erőst szép volt a nagyok nyereménye, a sokak által annyira óhajtott kék görkorcsolya. És hogy milyen szerencsés volt Dána, mert megkapta a gördeszkát, mert az is nagyon szép volt ám.
Figyelem a tanácsolásukat. A ragyogást a szemükben. Annyira belemerülnek a beszámolóba, hogy keverik a két nyelvet.
A következő órám a nagyobbacskákkal van, mesélnek ők is, tetszett nekik, jó volt a szabad játék is, csak úgy, meg a fagyi is.
Hátra dőlve figyelem őket. Megérdemelték, annyira megérdemelték ezt az egybegyűlést, mintegy köszönetként. Hiszen bármennyire is érdekes a magyaróra az iskolában, bármennyire is színes a magyar házban, mégiscsak a játékidőből elvett szelet. Játékidőből szerintem, de gyakran a dologidőből, a kistestvérekre vigyázásból, az édesanyák megsegítéséből. Köttetnek értük kompromisszumok szülőkkel, iskolatársakkal, tanítókkal. Ki nem mondva, de mégis bőségesen.
Természetes tehát, hogy amivel tudjuk, megköszönjük jelenlétüket, most szombaton épp a XIII. Fumószai Szavalóverseny megszervezésével. Nekik, a magyar órára járó, a felkészülést vállaló frumószai gyerekeknek.
29 gyerek vett részt és mondott verset a XIII. Frumószai Szavalóversenyen.
Amíg szerre álltak ki az iskolában a zsűri és a társaik elé, mindenkiről egyénként tudtam a bejárt útját. Emlékszem a legelső magyarórájára, a legelső bátran vagy oly bátortalanul kiolvasott magyar szavára, a legelőször megírt levelére, büszkeségére, mikor először kapta kézbe a választ tartalmazó borítékot.
Minden egyes résztvevő nagyon, nagyon ügyes volt. Mindenki egységes ajándékcsomagot kapott. De valamiféle osztályozásra mégis szükség volt, hiszen az idén kérésre vásárolódott mindkét versenyző csoport első díja. A kicsik, az 1–4. osztályosok gördeszkát kértek, érthető, hisz a lányunknak van egy, sokan szeretik, akik betérnek hozzánk. A nagyok, az 5–8. osztályosok állítható görkorcsolyát kértek, bár nem hitték, hogy meg is kapják. És mit is írhatnék egyebet, mint hogy számomra volt a legnagyobb ajándék, hogy átadhattam a nyerteseknek.
Íme, a nyertesek nevei:
1–4. osztályosok: Konszferenc Dána – I. díj Bernát Nusika – II. díj Bernát Eronim – III. díj László Márkó, Gajdár – Különdíj
5–8. osztályosok: Kosferenc Angéla Bianka – I. díj Manolache Ancuta – II. díj Butaku Andrea, Gajdár – III. díj
Köszönet Czegő Tündének és Czegő Csongornak a zsűrizésért! Köszönet mindenkinek, aki az elmúlt egy évben betért hozzánk és letett egy doboz könyvet, édességet, füzeteket, írószereket, ebből állt össze a csomag, amit minden részt vevő gyermek kapott.
Köszönet a frumószai általános iskola vezetőségének, hogy első kérésre, a megszokott módon kinyitotta az iskolát előttünk szombat fejében. Köszönet a gajdári kollégáknak, hogy eljöttek és hozták a gyermekeiket. Köszönet és hála mindenkinek, aki támogatásával megajándékozza a munkánkat alátámasztó romániai egyesületünket és a magyarországi nonprofit kft.-nket.
Köszönettel, a szervezők
Neagu Adrián és Máthé Kriszta
Máthé Kriszta
Szabadság (Kolozsvár)

Árus Katalin lett a Figura megbízott igazgatója
Czegő Csongor távozását követően július elsejétől Árus Katalin látja el a vezetői teendőket a Figura Stúdió Színház élén. A megbízott igazgató 120 napig töltheti be e munkakört. Tovább nem is akarná igazgatni a színházat.
Czegő Csongor június 30-ig töltötte be a gyergyószentmiklósi színház igazgatói tisztségét. Távozását ideiglenes időszak követi, ez alatt megbízott igazgató vezeti az intézményt. A gyergyószentmiklósi önkormányzat, a színház fenntartója hamarosan kiírja a versenyvizsgát, melynek feltétele, hogy az elvárásokat megfogalmazzák, a megmérettetés módját meghatározzák, és ezt a döntéshozó testület jóváhagyja. A kiírást a jelentkezési időszak követi, majd az írásbeli és szóbeli megmérettetés, az eredményhirdetés és az óvási lehetőség megadása. A megbízást nyerő személy ezt követően veheti át a stafétát. Mindez nem lehet több 120 napnál, de addig Árus Katalin kell ellássa a menedzseri feladatokat.
Mi is a teendő nyáron egy színháznál? – kérdeztük a megbízott igazgatót, aki mostanáig referensi munkakört töltött be, a pályázásban vállalt jelentős szerepet. „Sokan nem tudják, hogy a Figura Stúdió Színház többféle tevékenységet végez, így például a művelődési ház gondnoka, ami napi tevékenységet jelent kezdve a takarítástól a rendezvények biztosításáig tűzvédelmi, műszaki szempontból. Ilyen rendezvényekből több is lesz a közeljövőben, tehát van napi feladat” – közölte a megbízott. Elmondta azt is, hogy bár elvileg szabadságol a társulat, de folyamatosan van ügyelet, naponta két-három személy dolgozik, és készülnek az új évadra is.
Idén szeptember elsején kezdődik a színházi új esztendő. Próbafolyamattal kezdenek a figurások egy, még Czegő Csongor által elkészített terv szerint. „Az én dolgom az, hogy a terveket úgy vigyem tovább, hogy az új igazgató egy folyamatba kapcsolódhasson bele. De ezek csak tervek, nincsenek szerződések kötve, így ha módosítani akar azokon, azt is megteheti. Nem kőbe vésett tennivalók, tartana az átmeneti időszak, mert akkor egy koncepció mentén, az új igazgató víziója szerint folytatódhatna a munka.
Azt is megkérdeztük Árus Katalintól, hogy megpályázza-e az igazgatói állást. „Szembenéztem magammal, és nem látom, hogy kívánnám ezt a munkakört. Így nem pályázom meg” – válaszolta kérdésünkre.
Balázs Katalin |
Székelyhon.ro

Új igazgató a könyvtárnál, a színházigazgatót még keresik
Gyergyószentmiklóson két kulturális intézményt igazgathat új vezető. A városi könyvtár élére augusztus elsejétől nevezték ki Ferencz-Mátéfi Krisztát, a Figura Stúdió Színház ügyvezetői tisztségének betöltésére pedig augusztus elsejétől várják a jelentkezőket.
Pár napja hivatalosan is átvette ügyvezetői feladatköreit Ferencz-Mátéfi Kriszta a gyergyószentmiklósi városi könyvtárnál, ezzel egyidőben megszűnt Poráczki Judit ideiglenes könyvtár-ügyvezetői megbízatása. Az önkormányzat alárendeltségébe tartozó kulturális intézmény igazgatói megbízatása 2019 . július 31-ig érvényes. Azaz a két esztendeje Gyergyószentmiklóson, a múzeumnál dogozó Ferencz-Mátéfi Kriszta művészettörténész-könyvtáros kinevezése 3 évre szól.
A könyvtárigazgató egyelőre a feladatkörével ismerkedik. A könyvtár látogatottsága számának stabilizálása és minden korosztály megszólítása szerepel a tervei között. A korábban is jól működő tevékenységeket pedig szeretné tovább vinni, újakat elindítani. A városi könyvtár jelenleg 9 alkalmazottal működik.
Ügyvezetőt keres a színház
Ugyancsak augusztus elsejétől jelent meg a kiírás a Figura Stúdió Színház ügyvezetői tisztségének betöltésére. A korábbi igazgató Czegő Csongor június 30-ig töltötte be a vezetői tisztséget, távozását követően július elsejétől Árus Katalin látja el a vezetői teendőket a színházban. A megbízott igazgató csak 120 napig töltheti be e munkakört. Az ügyvezetői tisztség betöltésére a képviselő-testület által megfogalmazott elvárások megszülettek. A kiírást a jelentkezési időszak követi, melynek határideje augusztus 22., majd az írásbeli és szóbeli megmérettetésre kerül sor.
A jelentkezési feltételekről, előírásokról bővebb információkat a helyi testület 2016. évi 78-as határozata, valamint a hivatalos álláshirdetés tartalmaz, amely elérhető a városházán, valamint a gyergyoszentmiklos.ro honlapon.
Baricz Tamás Imola
Székelyhon.ro

Szilveszteri vígjáték a pénzről
Ray Cooney kortárs brit drámaíró Zakariás Zalán által rendezett darabjával zárja az évet a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulata. A Pénz az égből című bohózat, amelyet ma este 18 órától a nagyteremben láthat a közönség, az álmokról szól, az új élet reményéről, valamint arról, hogy miként viszonyul az ember a soha vissza nem térő lehetőségekhez.
Az előadás szervezőelve a nevetés – hirdeti a színház honlapja – mely Peter Brook véleménye szerint nagyon mélyen és általánosan emberi, a megmenekülés eszköze és „a legnagyobb ajándék, amit az emberiség Istentől kapott”. A híres angol rendező szerint minden helyzetben – még a legeslegnagyobb rettegés közepette is – eljön a pillanat, amikor az ember nem veheti csakis és teljesen komolyan önmagát és az életét. Zakariás Zalán rendező lapunknak elmondta, hogy a pénz által megváltozó emberi értékrendek nagyon is aktuális témáját járja körül az előadás, és reményei szerint nem fog csalódni az a néző sem, aki kacagni, szórakozni vágyik, és az sem, aki mélyebb tartalmakra kíváncsi. Ray Cooney brit drámaíró Pénz az égből című bohózatában a középkorú Henry Perkins kishivatalnok születésnapi vacsorájára igyekszik haza, és a vonatról leszállva valaki másnak a táskáját veszi el, amelyben a szendvicse helyett vastag pénzkötegeket talál. Ez a temérdek pénz egyértelműen bűncselekményhez köthető, így Henry elhatározza, hogy lelép vele, még mielőtt a rendőrség meggyanúsítaná. Azonban előreláthatatlan események sora keresztezi a menekülni vágyó főhős útját, a félreértések hálójából pedig a maffia, rendőrség, haszonleső hivatalnokok, irigykedő barátok és rokonok nem engedik kiszabadulni. A pénz utáni hajsza lassan elképesztő méreteket ölt, a szereplők kifordulnak önmagukból, a naiv vígjáték pedig abszurd bohózattá változik. Az év utolsó éjszakájához ősi idők óta zajos, pompázatos felvonulások kapcsolódnak, az ostorpattogtatásból és dobverésből pedig máig megmaradt a felszabadulásra való igényünk – áll a színház közleményében. És mivel az ember minden időktől fogva közösségével együtt ünnepli az év utolsó napját, a Tamási Áron Színház társulata is fontosnak tartja, hogy szilveszter estéjén a közönségével, közösségével ünnepeljen. Az előadás szereplői: Szalma Hajnalka, Rácz Endre, Kónya-Ütő Bence, Pálffy Tibor, Szakács László, Benedek Ágnes, Nagy Alfréd, Fekete-Lovas Zsolt. Fordító, dramaturgiai munkatárs: Czegő Csongor, díszlet-, és jelmeztervező: Csiki Csaba. A szilveszteri előadást követően, január 3-án 19 órától tartják a Pénz az égből hivatalos bemutatóját, további előadások január 4-én és 19-én.
Nagy B. Sándor Háromszék (Sepsiszentgyörgy)