Rövidzárlat a koalícióban – Az RMDSZ szerint megszegték a pártközi megállapodást a demokrata-liberálisok
Rövidzárlatot okozott a kormánykoalícióban, hogy az oktatási törvény tegnapi szakbizottsági vitáján Cătălin Croitoru demokrata-liberális képviselő megszavazta az ellenzéki módosító indítványt. E szerint a nemzeti kisebbségi iskolákban ötödik osztálytól az állam nyelvén kellene tanítani Románia történelmét és földrajzát.
Az RMDSZ számára elfogadhatatlan kitétel a szenátusban is elakasztotta a munkálatokat, ugyanis Verestóy Attila RMDSZ-szenátor koalíciós egyeztetések szükségességére hivatkozva szünetet kért, majd az ülésvezető berekesztette a tanácskozást. Fekete András, a szövetség szenátusi frakcióvezetője a szünet után közölte: nem sikerült megállapodásra jutni a PDL-vel, a megbeszélések pedig a hétvégén is folytatódnak.
„Ez egy figyelmeztetés volt a koalíciós partner PD-L felé” – nyilatkozta az Új Magyar Szónak Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a képviselőház oktatási szakbizottságának tegnapi ülése után a szenátusban történtekről. A szövetségi elnök lapunknak úgy fogalmazott, „vagy tartja minden partner magát az egyezséghez, vagy az RMDSZ leállítja minden téren az együttműködést a demokrata-liberálisokkal”.
Mint hozzátette, a szövetség ígéretet kapott a PD-L-től, hogy a plénumban korrigálják a szakbizottsági „kisiklást”. „Aztán majd meglátjuk, hogy mi lesz belőle. Mindenesetre húszéves tapasztalatom van abban, hogy egy ilyen félreszavazás hogyan fajulhat el, hogyan kapnak aztán vérszemet egyre többen” – jegyezte meg Markó.
Az RMDSZ-elnök kérdésünkre elmondta, ezúttal alighanem elsimul a konfliktus a koalíciós felek között, ám később még bizonyosan lesznek hasonló feszültségek.
„Mi vagyunk a mérleg nyelve, nélkülünk nincs kormánytöbbség. De nem akarunk ezzel zsarolni, nem akarunk ezzel a helyzettel visszaélni, hiszen az ország nehéz helyzetben van” – szögezte le lapunknak a kormányfőhelyettes.
Mi történt a bizottságban?
A képviselőház oktatási szakbizottságában tegnap reggel kerültek sorra a kisebbségeket érintő paragrafusok. Előbb a 36-os cikkelyt vitatták meg, amely kimondja, hogy a nemzeti kisebbségeknek minden szinten joguk van anyanyelven tanulni, illetve oktatási tanintézményeket létrehozni. Kimondja: a kisebbségiek anyanyelvükön tanulhatnak, bentlakást, díjmentes iskolába szállítást igényelhetnek.
„Fogcsikorgatva bár, de ezt a paragrafust megszavazta a bizottság. Igaz, bekerült az a módosítás, hogy a fentiek az ő szempontjukból szórványvidéki román gyerekekre – itt elsősorban Kovászna és Hargita megyére gondoltak – is érvényesek” – árulta el lapunknak a részleteket Kötő József képviselő, a szakbizottság RMDSZ-es alelnöke. Mint hozzátette: a botrány a 37-es paragrafus első fejezetének tárgyalásakor robbant ki, ugyanis ez kimondja, hogy a kisebbségi diákok a román nyelven kívül minden tantárgyat anyanyelvükön tanulhatnak.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) módosító indítványt tett, miszerint ötödik osztálytól Románia történelmét és földrajzát a kisebbségi diákoknak is az állam nyelvén kellene tanulniuk.
A 31 tagú testületben egyfős többséggel rendelkező PD-L–RMDSZ koalíció „rövidzárlata” miatt a javaslatot 16-14 arányban, egy tartózkodással megszavazták. „Mivel ez a pont az RMDSZ számára alapvető fontosságú volt, szünetet kértünk, és elindultak a koalíciós tanácskozások, amelynek eredményeképpen a PD-L megígérte: több, ehhez hasonló rövidzárlatra nem kell számítanunk” – ecsetelte Kötő.
Ellentmondások
Eközben a „félreszavazó” Cătălin Croitoru PD-L-s képviselőnek megmagyarázták kollégái, hogy miért fontos az anyanyelvi oktatás támogatása. A fejmosás eredményeként megszavazták a 37-es cikkely 5-ös pontját, amely kimondja, hogy a kisebbségi iskolák 1–12. osztályában Románia földrajzát és történelmét a diákok anyanyelvén kell oktatni.
„A két fejezet közti ellentmondást a plénum fel fogja oldani, ahol reméljük, a koalíció jól működik majd” – szögezte le. Hozzátette: a bizottság tegnapi ülésén a PNL és a PSD részéről nacionalista szónoklatok hangzottak el.
Adriana Săftoiu és Cristian Adomniţei liberális képviselők azzal a kéréssel fordultak Traian Băsescu államfőhöz, hogy írjon ki népszavazást azzal kapcsolatban, hogy Románia történelmét és földrajzát lehet-e más nyelven oktatni, mint az állam hivatalos nyelve. Cristian Adomniţei volt oktatásügyi miniszter szerint az RMDSZ által követelt cikkely „merénylet a román nyelv ellen”. „Minden csatározás ellenére eredményesen zárult a nap” – összegzett az ÚMSZ-nek Kötő.
Liberális elzárkózás
A PD-L két politikusa, Sever Voinescu képviselő és Cristian Preda EP-képviselő tegnap azt szorgalmazta, dolgozzák át a kormány „politikai támogatási képletét”. Voinescu azt javasolta, hogy vonják be a koalícióba a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) is, ugyanis a jelenlegi kormánytöbbség „illékony” a független képviselők miatt.
Felvetésére azonnal reagált Crin Antonescu PNL-elnök, aki szerint „egészséges politikai többség” csak előre hozott választásokkal biztosítható. A liberálisok semmilyen formában nem hajlandók társulni a PDL-vel, mivel a PNL „megfertőződne”, ha belépne egy „kompromittált koalícióba”. A PNL szerint mielőbb előre hozott választásokat kellene tartani.
Parlamenti aritmetika: RMDSZ nélkül nincs kormány
RMDSZ nélkül, csupán a függetlenek és a kisebbségek frakciójának parlamenti támogatásával a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) nem tudna kormányozni – derül ki a törvényhozói testület mandátumainak jelenlegi eloszlásából. Eszerint a képviselőházban 127 PD-L-s, 22 RMDSZ-es, 17 független, 94 PSD-s, 53 PNL-s honatya ül, a kisebbségek frakciójának létszáma pedig 18.
A szenátusban PD-L 53, az RMDSZ 9, a függetlenek 10, a PSD 42, a PNL 21 politikussal rendelkezik. Így, ha az RMDSZ felmondaná a koalíciós szerződést és ellenzékbe vonulna, a PD-L a képviselőházban az összesen 331-ből 161, a szenátusban a 135-ből 63 szavazatra számíthatna.
(Cs. P. T.)
Új Magyar Szó (Bukarest)

Nacionalista hisztéria kísérte az anyanyelvű oktatásra vonatkozó törvénycikkely elfogadását
Az ellenzéki képviselők hisztérikus nacionalista kirohanásai közepette fogadta el szerdán a képviselőház a tanügyi törvény 37. cikkelyét, amely kimondja, hogy a közoktatásban a nemzeti kisebbségek anyanyelvükön tanulják a történelmet és a földrajzot.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői a szavazás előtt tiltakozásul kivonultak az ülésteremből, előtte azonban nemzetféltő, kisebbségellenes felszólalásokban támadták a kormányerők álláspontját. Hasonló hangvételű bírálatokat fogalmaztak meg a vitán Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői is, akik szintén visszavonultak a plenáris ülésről.
Többszöri halasztás után a képviselőház plénuma szerdán 111 igen, 45 nem szavazattal, tíz tartózkodással elfogadta az oktatási törvény 37. cikkelyét, amely szerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelvükön tanulják Románia földrajzát és történelmét. A cikkely a kormány által támogatott formában ment át a szavazáson, noha az alsóház oktatási szakbizottsága heves viták után korábban elutasításra javasolta az előírást. A vitatott cikkely szerint a nemzeti kisebbségek csak a román nyelvet és irodalmat tanulják románul az iskolában.
A PNL frakciója a szavazás előtt tiltakozásképpen kivonult az ülésteremből, nem sokkal ezt követően pedig a szociáldemokraták is távoztak. „A PNL-frakció nem vesz részt a cikkely szavazásán. Ez egy nemzetellenes tett, önöket terheli a felelősség amiatt, hogy román állampolgárok nem fogják románul ismerni a történelmet és a földrajzot” – kiáltotta Eugen Nicolăescu liberális képviselő az ülést vezető Roberta Anastasénak, a képviselőház demokrata liberális (PDL) elnökének.
Cristian Adomniţei (PNL) korábbi oktatásügyi miniszter szerint „a 37. cikkely elfogadása a nemzeti oktatási törvényt nemzetellenes oktatási törvénnyé alakítja”.
Burebista, Boros Pista
Adrian Solomon PSD-képviselő azzal vádolta a PDL-t, hogy a 37. cikkely támogatásával „bemocskolják a román nemzet legszentebb ideáljait”. „Önök ma új meghatározását adták a nemzet fogalmának, mivel a nemzet nem azonos a néppel, kedves PDL-s kollégák. Ezért a magyar vagy más nemzetiségű nemzettársainknak is románul kell ismerniük a haza történelmét és földrajzát, mivel a román nyelvnek egyesítenie, nem szétválasztania kell bennünket. (…) A következő években azt fogjuk megtudni a történelem tankönyvekből, hogy Burebista (dák király – szerk. megj.) tulajdonképpen magyar volt, és Boros Pistának hívták” – mondta Solomon.
Egy kormánypárti képviselő, a PDL-s Cătălin Croitoru is kiállt a történelem és földrajz román nyelvű oktatása mellett. „Mivel a többi nemzeti kisebbség képviselői egy kiegészítési javaslatban azt kérték, hogy gyermekeik nagyon jól tudjanak románul, mivel Romániában élnek és dolgoznak, úgy gondolom, hogy annál nagyobb jót nem tehetünk magyar testvéreinkkel, hogy az ők gyerekeik is jól tudjanak románul, mivel Romániában élnek és dolgoznak” – fogalmazott Croitoru.
A PDL-s Toader Stroian válaszképpen kétszínűséggel vádolta a szociáldemokratákat, mondván, hogy a Năstase-kormányzat idején egy sor előírást fogadtak el a magyar nyelv közigazgatásbeli használata kapcsán. „Nem Pistának vagy Lacinak, hanem Toader Stroiannak hívnak, Segesvár környéki román vagyok. Támogatom a történelem és a földrajz anyanyelvű oktatását. Nem a magyarok vagy a kormány kedvéért, hanem a kétszínűség ellenében. Ha választanom kell egy kétszínű és egy magyar ember között, akkor a magyart választom. A PSD pedig kétszínű, mivel annak idején kiíratta a polgármesteri hivatal ajtajára magyarul, hogy Polgármester Toader Stroian. Arra kényszerített, hogy román tolmácsokat alkalmazzak a helyi tanács üléseire” – fogalmazott Stroian.
Ştefan cel Mare, Nagy István
A 37. cikkely kapcsán már kedden is heves vita zajlott a képviselőházban. Adrian Solomon (PSD) azt mondta: „ha Daniel Funeriu oktatási miniszter román, akkor tudnia kell, hogy a nemzeti oktatáshoz három tantárgy kapcsolódik: a román nyelv és irodalom, a románok történelme és a haza földrajza. Arra kérem, hagyja most a politikai konjunkturális érdekeket. Nem hiszem, hogy ebben az országban a diákoknak Nagy Istvánról kellene tanulniuk Ştefan cel Mare helyett” – mondta kedden Solomon.
Cristian Adomniţei azzal vádolta a keddi vitán a PDL-t, hogy „a konc kedvéért eladta a nemzeti érdeket az RMDSZ-nek”. Válaszul Kötő József RMDSZ-es képviselő azt mondta: semmiféle megállapodás nem volt a PDL és a szövetség között, hanem „elérkezett a demokrácia és az ésszerűség pillanata”.
Krónika (Kolozsvár)

Megszüntetnék a tandíjas helyeket az állami egyetemeken
Veszélybe kerülne az állami egyetemek működése, amennyiben a parlament jóváhagyja azt a törvénytervezetet, mely szerint a felsőoktatási intézmények nem hirdethetnének meg tandíjas helyeket – vallják az illetékesek. Cătălin Croitoru és Petru Filip demokrata-liberális párti (PDL) szenátor javaslatát hallgatólagosan elfogadta a képviselőház, miután a június 22-i határidőig nem sikerült megtárgyalni azt, jelentette be tegnap Roberta Anastase házelnök. Az új oktatási törvényt módosító javaslat kimondja, hogy Romániában az állami felsőoktatási intézményekben ingyenes az oktatás, a beiskolázási számot pedig a kormány hagyja jóvá. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy a magánegyetemek hallgatóinak tandíjat kell fizetniük, amelyet az illető intézmény vezető testületei szabnak meg.
A törvénytervezetet a szenátusnak is jóvá kell hagynia, mely ez esetben a döntő fórum, a javaslat vitájára várhatóan csak az őszi ülésszakban kerül sor. A tervezet még nem került a szenátus oktatási szakbizottságának asztalára, közölte a Krónikával Bokor Tibor RMDSZ-es szenátor. Az oktatási bizottságban tevékenykedő honatya szerint a kezdeményezés a magánegyetemek nyomására születhetett meg, amelyek óriási lobbit folytatnak annak érdekében, hogy az állami egyetemeken megszűnjenek a tandíjas helyek, és így ők több diákra tegyenek szert. „Nagyon sok kolléga a magánegyetemeken dolgozik, így érthető a kezdeményezés. A józan ész azonban azt mondja, hogy ne hagyjuk jóvá” – mondta lapunknak a háromszéki szenátor, hozzátéve, ő személy szerint arra fogja ösztönözni RMDSZ-es kollégáit, ne támogassák a kezdeményezést.
Fizetésekre sem futná?
Amennyiben a parlament jóváhagyná a kezdeményezést, az veszélybe sodorná az állami egyetemek működését – jelentette ki a Krónikának Magyari Tivadar, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese. „Az jó dolog, ha egy állam teljes körű ingyenes felsőfokú oktatást biztosít, mi azonban úgy gazdálkodunk, hogy nem tudnánk fenntartani magunkat, ha megszűnnének a tandíjas helyek” – magyarázta Magyari, hozzátéve, hogy az államnak más módon kellene kompenzálnia az ily módon jelentkező veszteséget. A magyar tagozat vezetője szerint a kolozsvári egyetemen jelenleg csak a helyek 40 százalékát finanszírozza az állam, a fennmaradó 60 százalékot az egyetem maga teremti elő, a tandíjak pedig komoly összeget tesznek ki. Mint elmondta, a tandíjmentes helyek számát az állam szabja meg, ezek fenntartását a központi költségvetésből állják – ez a szám a Babeş–Bolyai Tudományegyetem esetében a legnagyobb, a jövő tanévre 4820. A tandíjas helyek számáról az egyetem vezetősége dönt, de ezt a számot a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóságnak (ARACIS) is jóvá kell hagynia, ez határozza meg ugyanis a maximális létszámot, hogy melyik egyetem hány diákot „bír el”.
Magyari Tivadar szerint az egyetem román tagozatán a tandíjas helyek vannak túlsúlyban: a román diákok 60 százaléka fizet tanulmányaiért, s csupán a 40 százalékuk részesül ingyenes oktatásban. Ezzel szemben a magyar tagozaton fordított, sőt annál is jobb az arány: a diákok 60–65 százaléka tanul állami helyen, és csupán 35–40 százalékuk tandíjas. Mint mondta, ez annak köszönhető, hogy a magyar tagozaton nincs akkora túljelentkezés az egyes szakokon, kevesebb az érdeklődő. Magyari szerint egyébként a közhiedelemmel ellentétben a tandíjas helyek nagy száma nem befolyásolja az oktatás minőségét. Mint elmondta, az esetleges minőségi romlás inkább annak tudható be, hogy a közoktatás minősége gyengült, kevesebb a felkészült diák, és nem annak, hogy tömegessé vált az egyetemi oktatás. Ugyanakkor elismerte, ha kevesebb diák lenne, jobban tudnának foglalkozni velük a tanárok, azonban nem lenne miből fenntartani az egyetemet, ennek alapvető működése kerülne veszélybe. Egyes karokon a tanárok bérét sem tudnák kifizetni, vélte a rektorhelyettes.
Ötször több tandíjas hely
A kolozsvári egyetem egyes nagy népszerűségnek örvendő szakjain egyébként jóval nagyobb a tandíjas helyek száma, mint az államiaké. A jogon például román tagozaton 145 állami helyet hirdettek meg az idei felvételire, míg 365 fiatalt tandíjas helyre vesznek fel; a magyar tagozat esetében 20-20 az arány. Marketing szakon román vonalon az állam által finanszírozott 58 helyhez 192 tandíjas helyet társítottak, magyar tagozaton 31 ingyenes, 19 költségtérítéses helyet hirdettek meg az új tanévre. Könyvelés szakon közel ötször több tandíjas hely van, mint állami: előbbiekre 330, utóbbiakra 70 jelentkezőt várnak. Nagy a különbség a szintén népszerű újságírói szakon is, román vonalon 43 állami és 155 fizetéses, magyar tagozaton 12 állami és 23 tandíjas hely van.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) jóval kevesebb a tandíjas helyek száma, az idei felvételire meghirdetett 268 állami helyet 82 tandíjassal pótolták, ezek fele-fele arányban oszlanak meg a román és magyar tagozat között. Nagy Örs rektorhelyettes kérdésünkre nem kívánta kommentálni a törvénytervezet esetleges hatásait, mint fogalmazott, „nagyobb bajuk is van ennél”.
Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)