Tetőzik a sztrájkhullám
Utcára vonultak tegnap a román fővárosban a pedagógusok, a bányászok, a papír-, illetve bútorgyári alkalmazottak, valamint a mozdonyvezetők is, így fejezve ki elégedetlenségüket a kormány különböző intézkedései ellen. A tanügyi szakszervezet vezetőinek mindössze anynyit sikerült kicsikarnuk Cătălin Baba oktatásügyi államtitkártól, hogy ígéretet kaptak egy jövő heti tárgyalásra, azonban konkrét időpontot nem tudott megjelölni a tárca képviselője.
Jövő héten tárgyalóasztalhoz ülnek az oktatási alkalmazottakat tömörítő szakszervezetek és tanügyminisztérium képviselői – mindössze ennyit sikerült kicsikarnia tegnap a szaktárcától annak a mintegy száz szakszervezeti tagnak, aki a minisztérium székháza előtt tüntettet. A tiltakozók a jelenlegi oktatási rendszer ellen emelték fel szavuk, illetve azt kifogásolják, hogy a közszférában tervezett elbocsátások keretében több pedagógus is utcára kerülhet.
A szakszervezetiek küldöttségét Cătălin Baba oktatásügyi államtitkár fogadta, aki azonban csak annyit tudott megígérni, hogy az érdekvédelmiek a jövő hét folyamán tárgyalhatnak a minisztérium képviselőivel, pontos időpontot azonban nem tudott mondani. Marius Nistor, az oktatási alkalmazottakat tömörítő Spiru Haret szakszervezeti tömb ügyvezetője az egyeztetést követően elmondta, azt kérték az államtitkártól, hogy a felek tudjanak komoly érvek mentén tárgyalni. Nistor ugyanakkor leszögezte, amennyiben a jövő héten esedékes tárgyalások nem zárulnak a várt eredménnyel, akkor a tanárok készek felfüggeszteni a tanévet.
A szakszervezeti vezér szerint a pedagógusok eltökéltek, s a munkabeszüntetéstől sem riadnak vissza, amennyiben a kormány nem teljesíti követeléseiket. „Romániában sajnos az oktatást és az egészségügyet nem tekintik prioritásnak, s mindkét szakterület alulfinanszírozott” – fogalmazott Nistor. A szakszervezeti vezető ugyanakkor azt is nehezményezte, hogy az ombudsman nem jelezte az Alkotmánybíróságnak, hogy a 2009/114-es kormányrendelet ellentmond az alaptörvénynek, azzal érvelve, hogy válsághelyzetben megengedett egy hasonló intézkedés, még akkor is, ha ez törvénytelen.
Nistor szerint a közalkalmazottak egységes bérezését előíró törvény alkalmazásával a nem oktató tanügyi alkalmazottak bére akár 30 százalékkal is csökkenhet. „Követeljük továbbá a 2010/1-es sürgősségi kormányrendelet újratárgyalását, ez ugyanis felfüggeszti a doktoranduszi támogatás és más prémiumok folyósításának lehetőségét” – tette hozzá Nistor.
Mégis lesz kényszerszabadság?
Eközben a pénzügyminisztérium székháza előtt szerveztek tüntetést az Alfa Kartell szakszervezeti tömörüléshez csatlakozott bányászok, papír-, illetve bútorgyári alkalmazottak, valamint mozdonyvezetők. A tiltakozóknak akciójukkal sikerült elérniük, hogy tárgyalhassanak Sebastian Vlădescu pénzügyminiszterrel. A tárcavezető mintegy tíz percre lement a tüntetőkhöz, ahol megígérte, hogy a Boc-kabinet még pénteken elfogad egy olyan sürgősségi kormányrendeletet, amely lehetővé teszi, hogy idén is küldhessék kényszerszabadságra alkalmazottaikat a nehézségekkel küszködő vállalatok.
Mircea Dumitriu szakszervezeti vezető azonban még nem veszi készpénznek a miniszteri ígéretet, mint hangsúlyozta, a tiltakozások felfüggesztéséről még nem döntött a szakszervezeti tömörülés. „Még nem függesztjük fel a tiltakozásokat, de bízunk abban, hogy most az egyszer komolyan gondolják, s betartják szavukat” – utalt az érdekvédelmi szervezet képviselője Vlădescu ígéretére.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, korábban a szakszervezetek és munkáltatói szövetségek azzal riogattak, hogy amennyiben a kormány nem hosszabbítja meg a kényszerszabadságolásra vonatkozó törvényt, akkor a 2010-es év folyamán a romániai munkanélküliek száma elérheti a másfél milliót. Bogdan Iuliu Hossu, a Kartell Alfa szakszervezeti tömb elnöke úgy vélekedett, hogy akár az 500 millió lejt is elérhetik a munkanélküliségre fordítandó összegek, ha mindazokat elbocsátják, akiket csak kényszerszabadságra kellene küldeni.
Szerinte a legérintettebb területek a vegyipar, a fémfeldolgozás, illetve a készruhagyártás. Hasonlóképpen vázolta a helyzetet Ioan Cezar Corâci, az UGIR-1903 munkáltatói szövetség elnöke, aki szerint ha a kormány nem hoszszabbítja meg a kényszerszabadságokra vonatkozó törvényt, akkor már február folyamán 200 ezer alkalmazott kerülhet utcára.
Kiadják a tavalyi 13. fizetést
Legkésőbb áprilisig folyósítják a közszférában dolgozók tavalyi 13. fizetését – ígérte kedd esti sajtónyilatkozatában Emil Boc miniszterelnök. Azt azonban leszögezte, hogy idén már nem lesz hasonló juttatás. „2010-ben kifizetjük a 2009-es 13. fizetést, 2011-ben azonban már nem lesz 2010-es juttatás” – fogalmazott a kormányfő.
Boc: csak a minimálnyugdíj nőhet
Mindössze a 350 lejes minimálnyugdíjat tudja a kormány idén az inflációs ráta értékével indexálni, illetve a legkisebb nyugdíjakat tudja valamelyest növelni, ez utóbbit azonban csak akkor, ha az elkövetkező időszakban megfelelő ütemű lesz a gazdasági növekedés – jelentette ki Emil Boc kormányfő. Arra azonban ígéretet tett, hogy a minimálnyugdíj értékét mindenképp kiigazítják az idei év folyamán.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, korábban a nyugdíjasok is bejelentették, hogy tiltakozni kívánnak a kormány ellen. Mint mondták, nem magukban vonulnak utcára, hanem csatlakoznak valamely országos szakszervezeti tömb tiltakozó akciójához. A nyugdíjasok azt nehezményezik, hogy a beígérttel ellentétben január elsejétől mégsem nőtt a bruttó átlagbér 45 százalékára a nyugdíjak kiszámításakor alapul vett nyugdíjpont értéke.
Bálint Eszter. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Megtorpant a kormány
Pénteken még módosulhat a megszorító intézkedéseket tartalmazó szándéklevél
„Akár újra is lehet tárgyalni a hitelszerződést a Nemzetközi Valutaalappal” – jelentette ki tegnap Traian Băsescu államfő azon a találkozón, amelyen a megszorító intézkedésekről egyeztettek a koalíciós pártok, a vállalkozói érdekszervezetek és szakszervezetek képviselői.
Nagyon felbosszanthatták Traian Băsescu államfőt azon a találkozón, ahol a koalíciós pártok, vállalkozói érdekszervezetek és szakszervezetek képviselői vettek részt, ugyanis – kiszivárogtatott információk szerint – háromszor is azzal fenyegetőzött, hogy otthagyja őket. A mintegy kétórás találkozó után látszólag beadta a derekát, ugyanis a teremből kijövet azt nyilatkozta, hogy „akár újra is lehet tárgyalni a hitelszerződést a Nemzetközi Valutaalappal, de a lehető legrövidebb időn belül csökkenteni kell a költségeket”.
Az államfő engedett a szakszervezetek azon kérésének is, hogy az IMF-nek írt szándéklevelet vitassa meg a Gazdasági és Szociális Tanács (CES), és péntekre összehívta a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek képviselőiből álló konzultatív testületet.
Băsescu: a legjobb megoldást választottuk
Az államfő amúgy tegnap sajtótájékoztatón „győzködte” a közvéleményt arról, hogy az IMF-szándéklevélbe foglalt intézkedéscsomag a legjobb megoldást jelenti. „Mindenki tanácsokat ad, de ezeket nem támasztja alá számokkal” – háborgott az államfő, hangsúlyozva, hogy ezek a „dilettánsok” félrevezetik a lakosságot.
Băsescu szerint a költségvetési hiány további csökkentése érdekében fel kell számolni az adócsalást és növelni kell az adózók számát. „Országon belüli megoldásokat kell keresnünk a problémáinkra, ugyanis a kölcsönök halmozása nem jelent megoldást hosszú távon. Az IMF nem üdvhadsereg, nem ad ajándékokat” – szögezte le az államfő.
Pénteken összeül a CES
„Nem tartom kizártnak, hogy az IMF-küldöttségnek vissza kell térnie Romániába, ugyanis amennyiben közös nevezőre jutunk a kormánnyal, az átfogalmazott levelet kötelező velük is újraegyeztetni” – fogalmazott Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke. Szerinte a szándéklevél egyik leghelytelenebb megfogalmazása az, hogy a bérek individuális csökkentésével számol az egységes béralap 25 százalékos csökkentése helyett.
„Az élelmiszerjegyek problémája is megvitatásra vár még, hiszen tervezett megadóztatásuk komolyan érinti a gazdasági rendszert” – mondta Hossu. Korábban több mérvadó szakszervezeti tömörülés jelezte, hogy nem vesz részt a CES tanácskozásain, de a tegnapi bejelentés hatására például Marius Petcu, a Sanitas szakszervezet vezetője kijelentette: „kötelességünknek érezzük hozzájárulni az ország gazdasági helyzetének helyreállításához, és ezért pénteken mi is részt veszünk a CES-ülésen”.
A munkáltatók elégedettek
A tárgyalást követően, Ioan Cezar Corâci, a Romániai Gyáriparosok Egyesületének (UGIR) elnöke felháborodottan mondta el a sajtónak, az IMF azonkívül, hogy azonnali, gyors eredményeket vár el Romániától, nem adott esélyt az országnak arra, hogy megtalálja a megfelelő megoldást. Ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a munkáltatók szempontjából előnyösebb a bér- és nyugdíjcsökkentés, mint az alternatívaként felmerülő adóemelés.
Követik a görög példát?
Míg a politikusok és szakszervezeti vezetők viaskodtak egymással, a főváros utcáin és a fontosabb állami intézmények előtt több mint négyezer állami alkalmazott tiltakozott az IMF-nek írt szándéklevélben felsorolt intézkedések ellen. A tanügyben és a mezőgazdasági szférában dolgozók a kormány és a parlament épületét „vették célba”, a diákok – hétfői ígéretükhöz hűen – ismét az oktatásügyi minisztérium előtt skandáltak az új tanügyi törvény ellen.
„A hétvégék kivételével két hétig itt fogunk állni” – nyilatkozta Liviu Marian Pop, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) főtitkára. A mezőgazdaságban dolgozók, a még tavalyról elmaradt fizetéskiegészítő támogatásaikat kérték számon a kormánytól, illetve a gázolaj jövedéki adójának csökkentését is sürgették, azzal fenyegetőzve, hogy legközelebb traktorokkal érkeznek az állami hivatalok elé.
A tiltakozók élén álló Nicolae Ştefan, az Agrostar Szövetség elnöke a helyszínen kijelentette, Emil Boc miniszterelnököt arra fogja felkérni, hogy a földművelésügyi minisztérium teljes vezetőségét bocsássa el, hiszen öt hónap alatt nem voltak képesek egy egyértelmű politika kidolgozására, amely e szakterületet „kihúzná a csávából”.
A tegnapi tüntetések Bogdan Hossu szerint csupán ízelítői voltak annak, ami ezután következik, ugyanis mától megközelítőleg negyvenezer állami alkalmazott vonul utcára tiltakozni, s ha kell, „a görögországi lázadásokhoz hasonló megmozdulásoktól, a bukaresti Victoria tér blokkolásától” sem riadnak vissza
Héttagú kabinetet kérnek
Az ellenzéki pártok testületileg távol maradtak a tegnapi tanácskozástól, ugyanis szerintük a 25 százalékos bércsökkentést, valamint a nyugdíjak és a munkanélküli-segély 15 százalékos megkurtítását magában foglaló intézkedéscsomag csődbe viszi az országot. Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt elnöke „társadalmi genocídiumnak” nevezte a kormány csomagját, és kijelentette, hogy készek csatlakozni a szakszervezetek tiltakozó akcióihoz.
A PNL vezetősége azt javasolta a kabinetnek, hogy jelentősen csökkentse létszámát, úgy, hogy összesen csak hét minisztere maradjon a kormánynak. A liberálisok ezen kívül a parlament, az elnöki hivatal és a titkosszolgálatok működési költségeinek drasztikus csökkentését is javasolták.
Üzenet az RMDSZ-nek
Crin Antonescu liberális elnök ismét megpróbált az RMDSZ „lelkére beszélni”, hogy a kormánykoalíció „egyetlen komoly és hiteles alakulataként” hagyja ott a PD-L-t ugyanis a továbbiakban nincs semmi mentsége arra, hogy kiszolgálja Traian Băsescu államfőt és Emil Boc miniszterelnököt.
Fleischer Hilda, Moldován Árpád Zsolt
Új Magyar Szó (Bukarest)