Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Constantinescu, Emil
748 tétel
1997. június 7.
"130 kolozsvári egyetemi tanár és értelmiségi levelet írt Emil Constantinescu államelnöknek, amelyben az RMDSZ "cselszövéseit" panaszolta föl, azzal vádolva a romániai magyarságot, hogy kormányba kerülését maximálisan ki akarja használni. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./ "
1997. június 11.
"Ion Iliescu volt elnök nyilatkozott a Dimineata lapnak és a rádiónak, kifejtve, hogy Erdélyben "szeparatista tendenciák mutatkoznak, amelyek valós veszélyt jelentenek a román állam egységére nézve". Szerinte az RMDSZ az alkotmányt megértve "magyarosítja" a közigazgatást.Iliescu egyetértően idézte a kolozsvári Adevarul de Cluj jún. 7-i számában megjelent, 120 román "kolozsvári értelmiségi"-nek a memorandumát, amelyet Emil Constantinescu államelnöknek címeztek. Ebben a 120-ak aggodalmukat fejezik ki, hogy "fokozatosan elvész a románok meghatározó többségi helye és szerepe Erdélyben, és perspektivikusan csorbul a román állam egységes és oszthatatlan jellege". /Magyar Nemzet, jún. 11., Új Magyarország, jún. 11./"
1997. június 13.
"Emil Constantinescu elnök jún. 11-én Salzburgban annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Romániát az első körben felveszik a NATO-ba és az Európai Unióba. /Románia NATO-érett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./"
1997. június 17.
"Román Legfelsőbb Nemzetvédelmi Tanács jún. 13-i ülésén megvitatta Románia nemzetvédelmi stratégiáját, amely tartalmazza a belső és külső kockázati tényezők rendszerét. Nemzetbiztonságát a román állam saját eszközeivel, de az európai és euroatlanti térség államaival együtt valósítja meg. A stratégiát Emil Constantinescu elnök a parlament elé terjeszti. Emil Constantinescu elnök a washingtoni döntéssel kapcsolatban /hogy csak három országok veszik fel az első körben, Románia kimarad/ kijelentette: meg kell érteni, hogy Lengyelország és Románia csatlakozása nélkül a jelenlegi geopolitikai helyzetben a NATO kibővítése elképzelhetetlen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./"
1997. június 19.
"Jún. 17-én nyolcnapos amerikai látogatásra indult Victor Ciorbea miniszterelnök, kíséretében van Tokay György kisebbségügyi miniszter is. Ciorbea elmondta, hogy útjának célja: tájékoztatni az amerikai kormányzatot a romániai reformfolyamatokról. Találkozik Al Gore alelnökkel, törvényhozási személyiségekkel, üzletemberekkel és személyesen nyújtja át Bill Clinton elnöknek Emil Constantinescu államelnök levelét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./"
1997. június 21.
"Emil Constantinescu államelnök hivatala jún. 19-én bejelentette, hogy a kormánykoalíció pártjainak vezetőivel folytatott megbeszélést a feszült zsil-völgyi helyzetről. A Zsil völgyébe vezető utak mentén jelentős rendőri erőket vontak össze. A bányászok kérésére kormányküldöttség utazik Dévára. Az államfő a nagy szakszervezeti központok vezetőivel fog tárgyalni, jún. 21-én pedig az ellenzéki pártokkal. Jún. 19-én a volt kormánypárt fordult nyílt levélben Constantinescu elnökhöz, aggodalmát fejezve ki "a kormány arroganciája miatt". A sztrájkoló bányászok Bukarestbe akarnak utazni. /Kormányküldöttség indult Hunyad megyébe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./"
1997. június 24.
"A döntést arról, hogy mely országok csatlakozhatnak az első körben a NATO-hoz, Madridban hozzák meg, és senki sem foglalt állást Románia tagsága ellen. Az amerikai elnök és a külügyminiszter csak azt mondta, hogy az még nem időszerű, jelentette ki a jún. 22-én Romániába érkezett Robert Dole amerikai szenátor, aki Emil Constantinescu államelnök meghívására érkezett Bukarestbe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./"
1997. június 25.
"Prágában jún. 23-án NATO-konferenciát tartottak, melyen részt vett Emil Constantinescu államelnök és Kovács László külügyminiszter is. A két politikus megbeszélést folytatott. A tárgyalás után Kovács László elmondta, hogy a román elnök leszögezte: Románia továbbra is az európai normákhoz kíván igazodni, az alapszerződést teljesíteni fogja, mert mindezt benső meggyőződésből tette, nem pedig a madridi NATO-kibővítés érdekében. Constantinescu kifejtette: Románia tudja, mit tett Magyarország a román NATO-csatlakozás elősegítése érdekében, s ezért hálás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./"
1997. június 28.
"George Pruteanu, a szenátus oktatási bizottságának elnöke jún. 27-én nyílt levélben kérte Emil Constantinescu államfőt: akadályozza meg, hogy a kormány rendeleti úton életbe léptesse az oktatási törvény módosítását. Szerinte a magyar nyelv használatát nem szabad sürgősebbnek tekinteni más problémáknál. Markó Bélát pedig azzal gyanúsította meg, hogy érdekbarátságot tart fenn a koalícióval. /Népszabadság, jún. 28./"
1997. június 28-29.
"Jún. 25-én elnökségének első hivatalos mérlegét nemzetközi sajtóértekezletén vonta meg Emil Constantinescu. Romániában most indult meg a reform, hangsúlyozta. A katonai stratégiai elemek viszont komoly jelöltté teszik az országot, a NATO-felvételnél. Románia teljes biztonságban van. A biztonság elemei között vannak a regionális szövetségek, közöttük van a román-ukrán-lengyel háromoldalú együttműködés, körvonalazódik az ukrán-moldovai-román együttműködés, ezenkívül Románia csatlakozott a CEFTÁ-hoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28-29./"
1997. július 2.
"A NATO-csatlakozás érdekében folytatott román offenzíva lezárásaként Emil Constantinescu elnök júl. 2-án Bonnba utazott és Helmut Kohl kancellárral tárgyalt. Helmut Kohl támogatja azt, hogy Románia számára minél kedvezőbb eredményt érjenek el a NATO-hoz csatlakozás tekintetében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4., 5-6./"
1997. július 5.
"Júl. 4-én újabb békéltető megbeszélésre hívta meg a kormánykoalíció pártjainak vezetőit Emil Constantinescu államelnök, mert a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Demokrata Párt között viszály alakult ki. Diaconescu, a KNPP elnökének az előrehozott választásokról szóló nyilatkozatát Petre Roman, a DP elnöke komoly politikai ügynek minősítette. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./"
1997. július 8.
"Bill Clinton amerikai elnök elismerte, hogy Románia kivételes erőfeszítéseket tett az integrációért, pozitív tényezőként aláhúzta, hogy rendezte viszonyát Magyarországgal, illetve azt, hogy a magyar kisebbség minisztereket küldhetett a kormányba. Hozzátette: "A gond az, hogy nem merem kijelenteni, hogy Románia és Szlovénia, összehasonlítva a másik három országgal, nyilvánvalóan kész eleget tenni a szövetség követelményeinek." Közben éles és következetes kampány folyik Magyarország és az RMDSZ ellen, állapította meg Gyarmath János főszerkesztő. Ebben nemcsak a nacionalista, ellenzéki pártok vesznek részt, hanem az ország egyik legnagyobb példányszámú napilapja, az Adevarul is. A lap rögeszmésen visszatérő témája az "álnok" magyar külpolitika, illetve az erdélyi magyarság "szemtelenül túlzott követelései", illetve az RMDSZ zsarolásig menő akciói az erdélyi magyarság problémáinak megoldásában. Az Adevarul szövetségeseket talál a koalíción belül is. Jeles példa erre a parasztpárti szenátorok akciója a tanügyi törvény módosítása ellen. Gyarmath azonban bizakodik: szerencsére Románia kül- és belpolitikáját Emil Constantinescu, Victor Ciorbea és Adrian Severin irányítja. /Gyarmath János: Mi fáj jobban? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./"
1997. július 11.
"Az amerikai elnök modellértékűnek minősítette Romániát a nézeteltérések kezelésében és rendezésében - jelentette ki Emil Constantinescu elnök júl. 9-én Madridban, a sajtóértekezletén. Egyetlen állam sem nyilatkozott negatívan Romániáról. Constantinescu két okra vezette vissza, hogy Románia nem került be a meghívottak körébe. Az egyik, hogy a három meghívott országban már hét éve folynak a gazdasági és politikai reformok, Romániában az igazi átalakulás csak hét hónapja kezdődött, a másik ok gazdasági, az infrastruktúra fejletlensége. /Románia megítélése kedvező. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./"
1997. július 12.
"Bill Clinton amerikai elnök júl. 7-én nyolcórás hivatalos látogatást tett Romániában. A repülőtéren Victor Ciorbea miniszterelnök fogadta, a hivatalos fogadás az elnök palotában, a Cotroceni-ben volt. Clinton Emil Constantinescu államelnökkel tárgyalt, majd kormánypárti és ellenzéki politikusokkal találkozott. Az amerikai elnök Bukarestben, az Egyetem téren mondott beszédet. Kijelentette: büszke arra, hogy az első amerikai elnök lehet, aki a szabad Romániába látogat. Elismerőn szólt a Romániában bekövetkezett változásokról, kiemelte az RMDSZ kormányban való részvételének fontosságát, a román-magyar megbékélés jelentőségét. A NATO-hoz való csatlakozás a hazai politikai élet, a reform alakulásától, a kisebbségi kérdés jogszerű megoldásától függ. Az elnököt kísérő Madeleine Albright külügyminiszter pedig Adrian Severin külügyminiszterrel tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./"
1997. július 14.
"A hivatalos látogatáson Japánban tartózkodó Emil Constantinescu elnök júl. 14-én Tokióban találkozott Hasimoto Rjutaro japán kormányfővel. A gazdasági beruházásokról tárgyaltak. A tárgyalások előtt a román és a japán külügyminiszter jegyzéket váltott 22 milliárd jen értékű japán kölcsön folyósításáról. Ez lesz az első alacsony kamatozású japán kölcsön Romániának, rendeltetése: új konténerátrakodóhely létrehozása Konstanca kikötőben, valamint új utak építése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./ Júl. 17-én Emil Constantinescu elnök Indonéziába utazik, ahova Szuharto elnök hívta meg, háromnapos hivatalos látogatásra. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 17./"
1997. július 15.
"Emil Constantinescu államelnök több minisztere - köztük Adrian Severin külügyminiszter- , valamint üzletemberek kíséretében júl. 12-én Japánba utazott. Elutazása előtt nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy húsz év óta először látogat román kormányfő Japánba. Az elnök Japánból jún. 17-én Indonéziába látogat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./"
1997. július 23.
"A védelmi miniszterrel és a nagyvezérkar főnökével való konzultáció után beadta lemondását Decebal Ilina tábornok, a katonai hírszerzés vezetője, szintén távozik posztjáról Ioan Talpes, a Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatója is. A bukaresti lapok júl. 21-i számaikban már kész tényként kezelték, hogy Talpes utóda Emil Constantinescu államelnök egyik bizalmasa, Catalin Harnagea elnöki tanácsos lesz. A lemondásokat a svájci kémkedés ügye robbantotta ki, mely szerint egy berni diplomata Románia javára kémkedett. A székelyudvarhelyi Cserehát ügyében szintén svájci "kezek" keltettek feszültséget, minthogy a bukaresti, magát román-svájci pénzintézetnek nevező Columna Bank körüli pénzügyi problémák feszültséget keltettek. A leváltások mögött Frunda György szenátor szerint a román hírszerző szolgálatok "szovjettelenítése" áll. Romániát sokak szerint azért nem vették fel a NATO-ba az első körben, mert a hírszerző szolgálatok még kapcsolódnak a moszkvaiakhoz, tudósított Gyarmath János. /(gyarmath): Svájci vagy moszkvai kapcsolat a háttérben? Távozó román hírszerzési vezetők. = /Magyar Nemzet, júl. 23./Decebal Ilina tábornok irányításával működik a Katonai Információk Igazgatósága."
1997. július 25.
"Gheorghe Funar polgármester Emil Constantinescu államelnökhöz címzett levelében kérte, hogy távolíttassa el a magyar főkonzulátus épületéről a magyar zászlót. Funar közleményben tiltakozott a magyar főkonzulátus újramegnyitása ellen. Ebben ördögi kitartással vádolta az RMDSZ-t, amely szerinte irredenta, szélsőséges, idegengyűlölő és románellenes szervezet, Magyarország Romániában tevékenykedő ötödik hadoszlopa. Funar figyelmeztette a nemzetárulókat, hogy közel a számonkérés órája, és kilátásba helyezte, hogy pártja, a Román Nemzeti Egységpárt minden eszközt felhasznál a román nemzet egységének megőrzéséért. /Magyar Hírlap, júl. 25./"
1997. július 25.
"Anda Filip külügyi szóvivő közölte: Orbán Viktor magyar kormányfő rövid, nem hivatalos romániai munkalátogatása alkalmából július 25-én találkozik Radu Vasile miniszterelnökkel – írta a Szabadság. A körvonalazódó program szerint a magyar kormányfő szombaton érkezne Bukarestbe, ahol találkozna Markó Bélával, az RMDSZ elnökével és a szövetség más vezetőivel, a Cotroceni-palotában pedig felkeresné Emil Constantinescu államfőt. Ezt követően Bukarestben kerülne sor a magyar és a román kormányfő nem hivatalos baráti találkozójára. Orbán Viktor ezután rögtön Tusnádfürdőre utazik, ahol a Fidesz Pro Minoritate Alapítványa és több más nem kormányzati szervezet közös nyári szabadegyetemén tartana előadást. Az oda meghívottak között Vasile miniszterelnök is szerepel. /MTI/"
1997. július 31.
"Emil Constantinescu államelnök júl. 30-án kinevezte Catalin Harnageát a Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatójának. Harnagea eddig elnöki tanácsos volt /sz. 1958, Bukarest/, idén elvégezte a védelmi kollégiumot. Harnagea elődje Ioan Talpes. /Magyar Hírlap, júl. 31./"
1997. augusztus 9.
"Az 1989. decemberi események miatt 5-5 évi börtönbüntetésre ítélt hét zetelaki fiatalembert kegyelembe részesítette Emil Constantinescu elnök. Ez lehetővé teszi, hogy az igazságtalan ítélet miatt Magyarországra menekült fiatalok visszatérhessenek szülőföldjükre. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./"
1997. augusztus 21.
"A Vatra Romaneasca bukaresti fiókszervezete és az Avram Iancu Társaság minap elemezte az "erdélyi helyzetet". Azzal vádolják a kormányt, hogy nem veszi észre: "hungarista kezekbe" kerülnek az erdélyi föld kincsei. Arra kérték Emil Constantinescu államelnököt, hogy váltsa le a kormányt, amiért eltűri, hogy a "hungarista maffia" Erdélyt megvásárolva jobbágysorba taszítja a románokat. A Vatra Romaneasca ezért javasolta, hogy egész Erdélyben sürgősen alakítsanak ki "nemzeti gárdákat". /Benkő Levente: A századvég Maniu-gárdái?! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 21./"
1997. augusztus 22-28.
"Hargita, Kovászna és Maros megye, valamint néhány más erdélyi helység békéjének megőrzése érdekében Funar, Kolozsvár polgármestere a Legfelsőbb Védelmi Tanács összehívását követeli Emil Constantinescu államelnöktől, hogy a testület rendelje el a szükségállapotot. Erre az RMDSZ és Magyarország szélsőséges, románellenes akciói adnak okot. /Funárkodás. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 22-28./ "
1997. augusztus 28.
"Emil Constantinescu államelnök ukrajnai román gyermekeket fogadott a Cotroceni palotában, elnöki rezidenciáján. A találkozó kapcsán az elnök a rádióban kifejtette: javasolta az ország határain túl élő román kisebbség helyzetével foglalkozó államtitkárság megalakítását. Constantinescu Botez professzort látná legszívesebben a hivatal élén, miniszteri rangú kormánytagként. Az államelnök elmondta: Leonyid Kucsma elnöknek is fel fogja vetni az ukrajnai románok helyzetét, szept. 6-ára tervezett vilniuszi megbeszélésükön. /Kisebbségek helyzete, decentralizáció. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 28./"
1997. augusztus 29.
"Aug. 28-én Emil Constantinescu államelnök kinevezte Románia új főügyészét az 53 éves Sorin Moisescu személyében. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./"
1997. szeptember 3.
"A Legfelsőbb Védelmi Tanács szept. 1-jei rendkívüli ülésén Emil Constantinescu államelnök kijelentette, hogy Románia védelme képtelen teljesíteni egy sor nemzetközi vállalását, így például a boszniai békefenntartó erőkben való további részvételt, amennyiben a költségvetése 750 milliárd lejjel csökken. Victor Babiuc védelmi miniszter megerősítette, hogy Románia professzionális hadsereg megteremtésére törekszik, de 6-7 éven át még nem adja fel a kötelező katonai szolgálat gyakorlatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./"
1997. szeptember 6.
"Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere alkalmazta a törvény előírásait, kitette a város bejárataihoz a kétnyelvű helységnévtáblákat. A Vatra Romaneasca és a Román Nemzeti Egységpárt helyi vezetői két ízben is Bukarestbe utaztak, hogy tiltakozzanak, majd Emil Constantinescu elnököt akarták meggyőzni a kormányrendelet alkotmányellenességéről /!/. Nem jártak sikerrel, viszont ismeretlenek többször bemázolták a magyar feliratot. Marosvásárhelyen a Vatra Romaneasca pert indított a polgármester ellen. A tárgyalás szept. 5-én kezdődött. Fodor Imre védője, Frunda György szenátor kifejtette, hogy azon közigazgatási rendeletről van szó, amelyet nem lehet megtámadni. Tanase Dumitru bíró a döntést szept. 12-re halasztotta. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./"
1997. szeptember 8.
"Litvánia fővárosában, Vilniusban szept. 5-én rendezték meg a regionális államfői találkozót, melyre 12 ország politikai vezetőit hívták meg. A konferencián arról cseréltek véleményt, hogy milyen a jószomszédi kapcsolatok hatása Kelet- és Közép-Európa stabilitására és biztonságára. Göncz Árpád magyar és Emil Constantinescu román elnök is részt vett a találkozón. A két államfő megbeszélést folytatott, Göncz Árpád meghívta a román államfőt jövő évi látogatásra. Megállapodtak abban, hogy együttműködnek a nemzetközi támogatás elnyerésében Románia euroatlanti integrációjához. Egyetértettek a Budapest-Bukarest autópálya megépítéséhez szükséges pénzforrások megszerzésére irányuló erőfeszítések fokozásában. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./"
1997. szeptember 9.
"Szept. 7-én este ötnapos hivatalos látogatásra Kínába utazott Emil Constantinescu elnök, útjára elkísérte a kormány több tagja, köztük Adrian Severin külügyminiszter. Elutazása előtt a román elnök elmondta, hogy a két ország közötti árucsere volumene az utóbbi három évben drasztikus módon csökkent. Az 1989-es fordulat óta Ion Iliescu volt elnök két látogatást tett Kínában, 1994-ben Li Peng miniszterelnök, 1996-ban pedig Csing Cö-min államfő látogatott el Romániába. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./"