Új külügyi államtitkárokat neveztek ki: Lazar Comanescu a külföldi szervezetekkel való kapcsolatok felelőse, Gabriel Gafita /egykor a Kriterion szerkesztője/ a kultúrkapcsolatokért és a határon túli románsággal kapcsolatos problémákért felel. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

A júl. 17-én a román külügynek továbbított magyar külügyi válasz a budapesti nyilatkozattal kapcsolatban júl. 11-én eljuttatott román kérdésekre, bár tartalmaz számos részleges választ, a román diplomácia alapvető kételyeit nem oszlatta el, jelentette ki júl. 24-i sajtótájékoztatóján Lazar Comanescu külügyminisztériumi államtitkár. Szerinte nyitva maradt kérdések: miben áll a magyar kormánynak az etnikai autonómiához nyújtott segítsége, mit jelent a határon túli magyar közösségek költségvetési támogatása, miként intézményesítené a magyar kormány kapcsolatait a magyar kisebbségi szervezetekkel. Az utóbbi két évben tapasztalt közeledés a magyar-román kapcsolatokban a budapesti nyilatkozattal megtorpant. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

Sorin Ducaru külügyi szóvivő okt. 23-án hangsúlyozta, hogy Iliescu elnök, amit a NATO-országok vezetőihez írt leveleiben leszögezte, arra számít, hogy Románia az első országok között szerepel a bővítésben. Iliescu elnök levelét okt. 23-án vitte Lazar Comanescu külügyi államtitkár Luxemburgba, Mircea Pascu a hasonló tartalmú leveleket a jövő héten nyújtja át Spanyolországban és Portugáliában. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök megnevezte az új külügyminisztert Lazar Comanescu, Románia állandó európai uniós képviselője személyében. A korábbi tárcavezető, Adrian Cioroianu hivatalosan a lengyel börtönben éhen halt román állampolgár tragédiája miatt kényszerült távozása, lemondását azonban sorozatos melléfogásai váltották ki. Lazar Comanescu kinevezését április 14-én aláírta Traian Basescu államfő. /Bogdán Tibor: Karrierdiplomata külügyminiszter. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

Barátságos, nyílt beszélgetésként jellemezte Lazar Comanescu román külügyminiszternek olasz kollégájával, Franco Frattinivel folytatott tárgyalását. Comanescu beszámolt római útjáról, amelynek egyik legfőbb napirendi pontja az olaszországi román vendégmunkások helyzete volt. Frattini biztosította afelől, hogy az Itáliában munkát vállaló román állampolgárokat nem fogják hátrányosan megkülönböztetni. /Román–olasz együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

A közös román–magyar kormányülésről is tárgyal Göncz Kinga magyar külügyminiszter szeptember 9-i bukaresti látogatásán. Göncz találkozik román kollégájával, Lazar Comanescu külügyminiszterrel, akivel közösen nyilatkoznak a sajtónak, majd Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel is tárgyal. /Göncz Kinga Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Berendelték Románia berlini nagykövetét a kancellári hivatalba
Berendelték csütörtökön Románia berlini nagykövetét a német kancellár hivatalába, és közölték vele, hogy a német kormány továbbra is erősen aggódik a romániai belpolitikai fejlemények miatt. A német kormány szóvivőjének hivatalos nyilatkozata szerint Lazar Comanescuval közölték azt is: a berlini vezetés meggyőződése szerint az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítésére irányuló, továbbá a bírósági ítéletek kihirdetésével kapcsolatos román kormányzati intézkedések „komoly veszélybe sodorják a hatalmi ágak szétválasztásának elvét". A nagykövetet tájékoztatták, hogy a német kormány elvárja a román kormánytól valamennyi alkotmánybírósági ítélet haladéktalan kihirdetését és végrehajtását – állt Steffen Seibert kormányszóvivő közleményében. A német kormány különösen annak az alkotmánybírósági döntésnek a fontosságát hangsúlyozza, amely szerint a Traian Basescu államfő leváltásáról tartandó népszavazás érvényességéhez a választói névjegyzékben szereplő polgárok abszolút többségének részvétele szükséges – fogalmazott a közlemény.
A napokban Angela Merkel kancellár és Guido Westerwelle külügyminiszter is az európai normák betartására szólította fel a román kormányt. A kancellár hangsúlyozta: elfogadhatatlan, ha az Európai Unió (EU) egy tagállamában megsértik a jogállamiság elvét. A külügyminiszter azt emelte ki, hogy az EU közös értékeinek megsértése akár a román uniós integráció lezárását is megkérdőjelezheti. MTI
Erdély.ma

Sem a kerítés, sem az autonómia nem tetszik (Durvul a magyar–román nyilatkozatháború)
Nemhogy csitult volna, de durvult a magyar–román nyilatkozatháború, amely azt követően robbant ki, hogy Budapest kedden úgy döntött: a magyar–román határon a magyar–román–szerb határtól észszerű távolságig kerítést építenek. A bukaresti külügy elutasító reakciója után Victor Ponta kormányfő öntött olajat a tűzre, aki minden korábbinál meredekebb jelzőkkel illette a magyar kormány képviselőit, azt állítva, semmivel sem jobbak, mint a szíriaiak vagy a líbiaiak.
A vádakra a magyar diplomácia is reagált, de a viszontválasz sem maradt el: tegnap este a román külügyi tárca bekérette hivatalába a bukaresti magyar nagykövetet. Kiderült az is: nemcsak a kerítésépítést kifogásolják Bukarestben, hanem Szili Katalin miniszterelnöki megbízott múlt heti látogatását is, amelynek során az autonómiastatútumokról egyeztetett a magyar pártokkal. A bukaresti kormány megnyilvánulásainál jóval visszafogottabb az elnöki hivatal reakciója: Klaus Johannis nem is tért ki a kerítés ügyére, tanácsadója pedig csak annyit jegyzett meg, az nem megoldás. Vad rágalmak
A magyar–román nyilatkozatháború kedd este ott ért véget, hogy Victor Ponta igen kemény hangú Facebook-bejegyzésében azt állította, a budapesti vezetők nem jobbak a szíriai vagy líbiai döntéshozóknál, ahonnan menekültek indulnak útra.
Szijjártó Péter budapesti külügyminiszter tegnapra virradóra közleményben reagált a kijelentésekre: „Victor Ponta tegnap estére elveszítette önkontrollját, esztelen megnyilatkozásaival megsértette egész Magyarországot. Ilyen vad rágalmakat kulturált európai politikusok nem fogalmaznak meg. Szavaira – melyeket az egész magyar nemzet nevében kikérünk magunknak – csak egyetlen magyarázat lehetséges: teljesen elvesztette a lába alól a talajt a román belpolitikában”. Nem sokat váratott magára a román kormányfő újabb nyilatkozata. Victor Ponta tegnap a bukaresti parlament folyosóján nyilatkozva kijelentette: „az európai politikusokhoz csatlakozva elítélem Magyarország szégyenletes magatartását mig­ránsügyben” ahányszor az indokolt lesz, függetlenül attól, hogy Budapest ezen megsértődik vagy sem. Azt hangoztatta: a kerítésépítés, a kutyák és fegyverek használata nem oldja meg a menekültkérdést.
Bogdan Aurescu külügyminiszter is megszólalt, újfent kijelentette: Magyarország mesterséges vitába akarja bevonni Romániát azért, hogy mérsékelje azt a közmegítélést, amely egyre inkább kezd kialakulni elszigetelődéséről, amit Budapest lépései idéztek elő. Aurescu úgy vélte, hogy a kerítésre nincs szükség, mert nem léteznek valós információk arról, hogy a migránsok száma nőne a szerb–román határon.
Hazugságspirál Hazugságspirálba keverték magukat a román politikusok: közös megoldásról beszélnek, miközben ellenséges viselkedésükkel és hazugságaikkal teljesen ellehetetlenítik ezt az együttműködést – így reagált tegnap délben Szijjártó Péter a román kormányfő újabb megjegyzéseire. „Victor Ponta az elmúlt másfél napban olyan méltatlan kirohanásokat intéz folyamatosan Magyarország ellen, amely kirohanások kulturált európai politikushoz teljes mértékben méltatlanok” – mondta. Szijjártó Péter szerint talán az okozhatja a román politikusok frusztrációját, hogy a mostani helyzetben könnyen kiderülhet, fel vannak-e készülve a schengeni övezeti tagságra, és meg tudják-e védeni a határaikat. A külgazdasági és külügyminiszter arról is beszámolt, hogy Zákonyi Botond bukaresti magyar nagykövet tegnap tiltakozó jegyzéket kívánt átadni a román külügyminisztériumnak Victor Ponta Magyarország-ellenes kirohanásai miatt. A nagykövetet ugyan fogadták, de nem voltak hajlandók átvenni tőle a jegyzéket, s ezzel a bukaresti külügyminisztérium megsértett egy alapvető viselkedési normát – közölte.
Ne autonómiázzanak
A viharos óráknak ezzel sem lett vége: este arról szóló hírek érkeztek, hogy a román külügyminisztérium bekéret­te tegnap Zákonyi Botondot, Magyarország bukaresti nagy­követét. A bukaresti külügyminisztérium közleménye sze­rint a nagykövettel több témában ismertették a román álláspontot, így a Budapest által a magyar–román határra tervezett kerítés megépítéséről, Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszternek Victor Ponta román miniszterelnökre vonatkozó „elfogadhatatlan” nyilatkozatairól, valamint Szili Katalin miniszterelnöki megbízott múlt heti erdélyi látogatásáról. A román külügyminisztérium közleménye szerint Bogdan Aurescunak, a román diplomácia vezetőjének utasítására George Ciamba államtitkár kérette be a nagykövetet. Bukarest megismételte a magyar–román határra tervezett kerítéssel kapcsolatos helytelenítő álláspontját. A közlemény szerint értékelték volna, ha Budapest a döntés bejelentése előtt közös elemzés elkészítését kezdeményezi Bukaresttel az intézkedés lehetséges hatásairól. A román fél számára érthetetlen Budapestnek a kerítésépítésben tanúsított sietsége, mivel nem létezik olyan tényállás, amely megerősítené a Magyarország által hivatkozásul emlegetett migrációs nyomást – írják. A román külügy Ciamba államtitkár révén értetlenségének adott hangot amiatt is, hogy a múlt héten Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a romániai magyar pártok vezetőivel találkozott, és „koordináló szerepet vállalt az etnikai alapú területi autonómia meghatározására és elérésére irányuló kezdeményezéseikben”. A román fél ezt belügyeibe való beavatkozásnak tekinti, és elfogadhatatlannak tartja.
A román külügyminisztérium később újabb pontosító közleményt adott ki, amelyben közölte, azért nem vehették át a magyar nagykövet jegyzékét, mert a magyar fél ezzel akarta megváltoztatni a bekéretés célját, ami tartalmilag és formailag egyaránt elfogadhatatlan Bukarest számára. Kivár az elnök
A kormány képviselőihez ké­pest az elnöki hivatal reakciója igen visszafogott volt. Klaus Johannis a parlamentben elmondott beszédében arra az osztrák részről elhangzott fenyegetésre reagált, amely szerint uniós forrásokat vonhatnak meg azoktól az országoktól, amelyek nem fogadják el a kötelező menekültkvótákat. Mint ismert, ez ügyben Románia álláspontja ugyanaz, mint a visegrádi négyeknek – Magyarországnak, Lengyelországnak, Szlovákiának és Csehországnak –: mindannyian elutasítják a Brüsszel által előírt kvótarendszert.
Johannis beszédében egyáltalán nem utalt a magyar–román határon építendő kerítésre. Külpolitikai tanácsadója, Lazăr Comănescu újságírói kérdésre nyilatkozott az ügyben. Szerinte a történelem már bebizonyította, hogy a kerítésépítés nem hatékony megoldás. „Egy globalizált világban azt képzelni, hogy kerítésépítéssel meg lehet oldani a problémákat, véleményem szerint olyan hozzáállás, amely nem áll összhangban sem a jelen, sem a jövő realitásaival” – mondta.
(MTI/farcádi)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Bemutatta minisztereinek listáját Dacian Cioloş
Brüsszelben dolgozó szakember, nagykövet, volt szociáldemokrata miniszter és a magánszférában tevékenykedő menedzser is lehet az új, szakértői román kormányban, amelynek névsorát vasárnap délután ismertette Dacian Cioloş kijelölt kormányfő.
A korábban uniós mezőgazdasági biztosként tevékenykedő kijelölt miniszterelnök közölte: a kabinetben a magánszférában, a romániai vagy az európai közigazgatásban dolgozó szakemberek, illetve különböző civil szervezetekben tevékenykedő, menedzseri tapasztalatokkal rendelkező személyek is helyet kapnak. Felhívta a figyelmet: a nemi egyensúlyra is odafigyelt, így a kabinet egyharmada nő. „Számos fiatalt, és jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező személyt is beválogattam, akik nyitottak a párbeszédre” – jegyezte meg Cioloş, hozzátéve: fontos szempont volt a feddhetetlenség is.
A kabinetben nem kaptak helyet a leköszönő ügyvivő kormány tagjai, kizárólag a kijelölt kormányfő által kiválasztott, politikai szerepet nem vállaló személyekről van szó.
A névsor ismertetését követően Cioloş előbb a Szociáldemokrata Párt (PSD), majd a Nemzeti Liberális párt (PNL) vezetőivel egyeztetett, hétfőn pedig a többi párttal találkozik.
A kormány hivatalba lépéséhez az szükséges, hogy a ma és várhatóan hétfőn esedékes parlamenti szakbizottsági meghallgatásokat követően a parlament két háza együttes ülésén bizalmat szavazzon az új kabinetnek. Ez várhatóan nem okoz problémát, mivel gyakorlatilag mindegyik párt elfogadhatónak nevezte Cioloş személyét és a szakértői kormány gondolatát, még a Szociáldemokrata Párt (PSD) is, amely ugyanakkor azt akarja, hogy a kabinet minden projektről külön egyeztessen a pártokkal.
Egyébként a kormánynévsor bejelentését megelőzően, még szombaton – útban a törökországi g20-as csúcs felé – rövid bukaresti kitérőt tett Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság, és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, akik a kijelölt miniszterelnökkel találkoztak. A megbeszélésekről Cioloş elmondta: a romániai politikai helyzetről, valamint az új kormány programjáról tárgyaltak, különös tekintettel a költségvetésre, mivel Bukarest ennek kapcsán alkut szeretne Brüsszellel.
Mint ismeretes, a szakértői kormány annak nyomán vált szükségessé, hogy Victor Ponta miniszterelnök lemondott a bukaresti Colectiv nevű szórakozóhelyen kitört tűzvész miatt kitört kormányellenes tüntetések után, és a parlamenti pártok úgy döntöttek: a jelenlegi közhangulatban nem vállalják a politikai kormányzás felelősségét. Ponta eddigi kormánya Sorin Cîmpeanu ügyvivő kormányfő, oktatási miniszter irányításával a Cioloş-kormány hivatalba lépéséig marad a helyén.
A Cioloş-kormány névsora:
Costin Grigore Borc – miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter – jelentős menedzseri tapasztalattal bír, jelenleg a a CRH – a volt Lafarge – vezérigazgatója;
Vasile Dâncu – miniszterelnök-helyettes, fejlesztési miniszter – szociológus, volt szociáldemokrata szenátor, egykori távközlési miniszter;
Lazăr Comănescu – külügy, jelenleg államfői tanácsadó, 2008-ban már volt külügyminiszter;
Mihnea Motoc – védelem – jelenleg londoni nagykövet, korábban Románia ENSZ-, illetve európai bizottási nagykövete volt;
Petre Tobă – belügy – rendőri karriert futott be, jelenleg országos rendőrfőkapitány, volt belügyi államtitkár;
Anca Dragu Paliu – pénzügy – pénzügyi elemző az Európai Bizottság mellett, tíz évig az IMF romániai irodájában tevékenykedett;
Marian Popescu – közlekedés – a Román Vasúttársaság (CFR) ügyvezető menedzsere, jelentős szakmai tapasztalattal rendelkezik;
Cristina Guseth – igazságügy – a Freedom house jogvédő szervezet munkatársa, a jogállamiság megerősjtését célzó projektek fűződnek a nevéhez, a korrupcióellenes küzdelem egyik élharcosa;
Adrian Curaj – oktatás – szakterülete az oktatás menedzsmentje, a a Világbank, az UNESCO és az Európai Bizottság tanácsadója volt;
Claudia Ana Moarcăş – munkaügy – több mint 25 éves tapasztalat a témában
Andrei Baciu – egészségügy – fiatal sebész, külföldi, kórházmenedzseri tapasztalattal;
Achim Irimescu – mezőgazdaság – Románia európai bizottsági képviseletén dolgozik, afrármérnök, volt mezőgazdasági államtitkár;
Victor Vlad Grigorescu – energia – 39 éves, az Electrica igazgatótanácsi tagja, szintén Románia EB-képviseletén tevékenykedett;
Aura Răducu – európai uniós alapok – az EB REGIO-osztályán dolgozott, ma az EBRD szakértője;
Cristina Paşca Palmer – környezetvédelem – az Európai Bizottságnál tevékenykedik;
Marius Bostan – távközlés – szakirányú tapasztalat;
Vlad Alexandrescu – művelődés – a Bukaresti Tudományegyetem tanára, volt luxemburgi nagykövet;
Elisabeta Lipă – sport és ifjúság – evezős olimpiai bajnok, az evezős szövetség és a Dinamo sportklub elnöke;
Violeta Alexandru – szociális párbeszédért felelős tárca nélküli miniszter – a Közpolitikai Intézet igazgatója
Ioan Dragoş Tudorache – a miniszterelnöki kancellária vezetője – jogász, az ENSZ munkatársa volt Koszovóban, jelenleg az Európai Bizottság mellett tevékenykedik;
Dan Stoenescu – határon túli románokért felelős tárca nélküli miniszter – diplomata, jelenleg a madridi nagykövetség munkatársa;
Cristian Ciprian Bucur – parlamenti kapcsolatokért felelős tárca nélküli miniszter – jelenleg is a parlamenti adminisztráció tagja.
Balogh Levente
Székelyhon.ro

A kisebbségeknek is ígér (Elkészült a kormányprogram)
A kulturális és etnikai identitás megőrzésére irányuló politikát, az etnikumközi párbeszéd és tolerancia bátorítását ígéri a kisebbségeknek a beiktatásra váró új kormány programja, amelyet tegnap tettek közzé.
Dacian Cioloş kijelölt miniszterelnök egyéves mandátumra készülő szakértői kormánya 13 oldalas, vázlatos programban foglalta össze prioritásait. A dokumentum főleg a Ponta-kormány bukásához vezető társadalmi elégedetlenségekre próbál gyors választ adni, a korrupcióellenes szigorra, a közigazgatás hatékonyságának növelésére és a jövő évi választások tisztességes megszervezésére helyezve a hangsúlyt. Az új kormány beiktatásáról ma szavaz a parlament, a miniszterjelölteket tegnap hallgatták meg a szakbizottságokban. A vallási közösségeknek és kisebbségeknek szentelt három- bekezdésnyi alfejezet alapelveket szögez le, de nem tér ki konkrétumokra. A dokumentum szerint a Cioloş-kormány fel fog lépni a szélsőséges megnyilvánulások ellen, pályázati alapon támogatja az etnikai és kulturális sokszínűség értékeire összpontosító programokat, a vallási felekezeteknek pedig méltányos és átlátható finanszírozást ígér. A kormányprogram három nagy fejezetre oszlik: vízióra, prioritásokra és cselekvési tervre. A prioritások között szerepel az igazságszolgáltatás függetlenségének feltétel nélküli támogatása is. A cselekvési terv 13 alfejezettel rendelkezik: a választási demokrácia és a jogállam megerősítése, amely a politikai rendszer újraindításának premisszáit jelenti, a gazdasági stabilitás, az államreform folyamatának felgyorsítása, oktatásügy és egészségügy, mezőgazdaság és halászat, energia, közlekedés és infrastruktúra, kultúra, média, kisebbségek, ifjúság és sport, állam és nemzetbiztonság, külügy és európai ügyek, európai alapok, külföldi románok, illetve IT. Dacian Cioloş szerint az új kabinetnek „nyitottnak és átláthatónak kell lennie, folyamatos kapcsolatot kell tartania a központi és a helyi közigazgatási intézményekkel, a civil társadalommal és az állampolgárokkal”. Az új kormány tíz évre szóló befektetési tervet készül kidolgozni a politikai pártok jóváhagyásával, a magánszférával, a szakemberekkel és a civil társadalommal való egyeztetés nyomán. Arra törekszik, hogy a beruházások ütemezését tárgyszerű mutatók alapján tegye meg, a hazai forrásokból támogatott beruházásokat pedig a fejlesztési prioritások alapján hangolja össze az európai finanszírozású beruházásokkal. Kiemelten figyelnek a közlekedési nagyberuházásokra, az öntözőrendszerekre, a gáz- és villamosenergia-hálózatok rehabilitációjára, a csúcstechnológiák behozatalára, európai pénzalapok bevonására és a tőkepiac fejlesztésére. Tervezik egy nemzeti fejlesztési alap és egy hazai fejlesztési bank alapítását is. A következő időszakban közvitára bocsátanak egy olyan politikai tervezetet, mely a foglalkoztatottság javítását, a külföldön dolgozó román polgárok hazavonzását célozza, továbbá a városok és a mezőgazdaság fejlesztését és iparosítását a román gazdaság versenyképességének emelésére. Bár egy korábbi alkotmánybírósági döntés szerint Romániában a voksolást megelőző utolsó 12 hónapban már nem változhat a választási szabályozás, a kormányprogram több sürgős módosítást javasol a jövő tavaszi önkormányzati választások előtt. Cioloş kétfordulóssá tenné a polgármesterek és megyei tanácselnökök megválasztását, ami hátrányos lehet a magyarság számára, az viszont képviselethez segítheti a szórványközösségeket, hogy az önkormányzati választásoknál eltörölnék a bejutási küszöböt. Megkönnyítenék a független jelöltek mandátumhoz jutását, a jövőre nézve pedig előkészítik azokat a törvény- és alkotmánymódosító tervezeteket, amelyek – az európai parlamenti és államfői mandátumhoz hasonlóan – öt évben egységesítenék az önkormányzati és parlamenti mandátumokat, hogy „minimálisra csökkentsék a választásoknak az ország társadalmi és gazdasági életére gyakorolt negatív hatásait”; ezt a javaslatot azonban többen kivitelezhetetlennek ítélték, és már törölték is a kormányprogramból. Az új kormány egyik célja, hogy sürgősségi eljárással digitalizálják a szavazólistákat, és a választási csalások megelőzése céljából számítógépesítsék a választási eljárást, illetve szigorúan betartassák a politikai pártok és a választási kampányok finanszírozására vonatkozó törvényeket. A külpolitikát illetően a Cioloş-kormány programja az európai uniós döntéshozatalban való aktív részvételt, az Egyesült Államokkal kötött stratégiai partnerség erősítését, a Moldovai Köztársaság európai integrációjának támogatását, a Nyugat-Balkán és „főleg a keleti szomszédság” demokratizálásához és stabilizálásához való hozzájárulást és a külföldön dolgozó románoknak biztosított konzuli szolgáltatások javítását említi. A cselekvési tervben szerepel még a törvényjavaslatok benyújtásának megkönnyítése a civil szervezetek számára. Az elsődleges cél az, hogy összhangba kerüljön a törvényjavaslat benyújtásához, illetve egy parlamenti mandátum megszerzéséhez szükséges aláírások száma. A dolog logikája, hogy amennyiben egy honatya bizonyos számú választót képvisel, ugyanaz a számú választó közvetlenül is nyújthasson be törvényjavaslatot civil kezdeményezéssel. Románia 18. kormányának beiktatása több szempontból is premier lesz: 1989 óta Cioloş lehet a harmadik független kormányfő (Mugur Isărescu és Mihai Răzvan Ungureanu után), és az első, akinek kabinetje kizárólag politikailag el nem kötelezett emberekből áll; Vasile Dâncu és Lazăr Comănescu kivételével, akik a fejlesztési, illetve a külügyi tárcát vehetik át, egyik sem volt még soha miniszter. Achim Irimescu földművelésügyi miniszterjelölt volt államtitkár. A tegnapi meghallgatások zöme simán lezajlott, csak az igazságügyi tárca élére jelölt Cristina Guseth esetében volt feszültebb a hangulat, Vasile Dâncu meghallgatását pedig mára halasztották, személyes okokból (rosszullét miatt). A független szakértői kormány megalakítását a nagyobb pártok – az SZDP, az NLP, az Oprea-féle haladáspárt, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek frakciója – is támogatják, de azt minden politikai vezető leszögezte, hogy ez csak pillanatnyi döntés, a kabinet minden más kezdeményezéséről külön-külön mérlegelés után döntenek. Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök kivétel: pártjával együtt ellenzékbe vonul, nem szavaz a szakértői kormányra, és államtitkárai felmondanak. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök túlságosan általánosnak tartja a kormányprogramot, a benne levő kevés konkrétumot pedig megvalósíthatatlannak. Az RMDSZ-irodából távozó Dacian Cioloş a kisebbségi jogok terén a legsürgősebb teendőnek a létező törvények alkalmazását jelölte meg, mert úgy véli, hogy Romániának nagyon jó kisebbségvédelmi szabályozása van; említette még a regionális fejlesztési programokat, amelyek a kisebbségek érdekeit is szolgálják.
Román termék lehet a kürtőskalács Hagyományos román termékként jegyeztetné be a kürtőskalácsot a mezőgazdasági tárca élére jelölt Achim Irimescu az Európai Unióban. Parlamenti meghallgatásán elmondta: beszélt a magyarországi illetékesekkel, és együtt állapodtak meg abban, hogy román termékről van szó, de még nem került egy egyesület, amely a levédési eljárást elindítsa. A kürtőskalács román termékként való bejegyeztetését a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület ellenzi, amely előbb megpróbálta hungarikumként elismertetni, de nem járt sikerrel. Románia eddig csak egyetlen hagyományos terméket, a topoloveni-i szilvalekvárt tudta levédeni az EU-ban, de Irimescu a szebeni szalámit és az ibăneşti-i juhsajtot (telemeát) is bejegyeztetné. A szakbizottságok egyöntetű szavazattal hagyták jóvá jelölését a minisztérium élére.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Bizalom a szakértőknek (Beiktatták a Cioloş-kabinetet)
Nagy többséggel szavazta meg a parlament tegnap Dacian Cioloş kijelölt miniszterelnök kormányának beiktatását, amelyben a miniszteri posztok többségét a pártoktól független – a magánszférából, európai intézményekből és a civil társadalomból érkező – szakértők töltik be. Este az új kormány huszonkét tagja letette a hivatali esküt Klaus Johannis előtt, az államfő beszédében arra figyelmeztetett, a jövő őszi parlamenti választásokig lehetősége van a romániai politikai osztálynak a megújulásra, és „nagyon jó volna”, ha ezt az esélyt kihasználnák.
A Cioloş-kabinet még el sem kezdte munkáját, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma máris nyílt levélben kéri a miniszterelnököt, hogy a kormányprogramba foglaljanak be több olyan intézkedést, amely a három megyében kisebbségben élő román közösségek védelmét szolgálja. Parlamenti támogatás
A Cioloş-kormánynak és programjának a szükséges 274 helyett 389 törvényhozó szavazott bizalmat. A technokrata kormány beiktatását a Szociáldemokrata Párt (SZDP), a Nemzeti Liberális Párt (NLP), az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek frakciója is támogatta, a titkos voksoláson mégis 115 ellenszavazat gyűlt össze, kétszer annyi, mint ahány mandátummal a szakértői kormány ellen nyíltan állást foglaló kisebb pártok, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége és a Román Demokrata Párt rendelkezik. A parlamenti szavazáson nem vett részt Victor Ponta lemondott miniszterelnök, a nagy hiányzók közt tartják számon még a volt liberális pártvezért, Crin Antonescut. Liviu Dragnea, az SZDP elnöke arra figyelmeztette Cioloşt, hogy a szociáldemokraták addig támogatják kormányát, amíg megőrzi politikai semlegességét. Kijelentette: a Ponta-kormány megemelt fizetéseket és nyugdíjakat, kisebb adókat és az általa örököltnél kevesebb adósságot hagy utódjára. A NLP társelnöke, Alina Gorghiu kifejtette: azt várja a Cioloş-kormánytól, hogy vessen véget a közpénzek politikai célokra való felhasználásának, de nem kéri tőle, hogy az SZDP embereit az NLP embereire cserélje a közigazgatásban. Gorghiu szerint, azért volt szükség technokrata kormányra, mert az emberek csalódtak a politikusokban, és a választásokig hátra lévő évben a politikustársadalomnak meg kell újulnia. Az NLP partnerséget és szükség esetén „őszinte kritikát” ígért Cioloşnak. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor is arra figyelmeztette a parlamentet, hogy a társadalmi elégedetlenség a képviseleti demokráciát veszélyezteti, és erre nem lehet más válasz, mint azoknak a korrekcióknak a meghozása, amelyeket az emberek joggal kérnek számon a politikusokon. Kijelentette: a Cioloş-kormánytól a hatályos törvények betartatását várja, beleértve a kisebbségvédelemre vonatkozókat, ugyanakkor olyan kormányzati intézkedéseket, amelyek révén a lakosság érezheti a gazdasági növekedés előnyeit. Az RMDSZ megszavazza a Cioloş-kabinet beiktatását, a további támogatásról pedig az egyes tervezetekről folytatandó egyeztetések alapján esetenként fognak dönteni – tette hozzá. Cioloş parlamenti beszédében kifejtette: kormánya a közigazgatás hatékonyságát akarja javítani, valamint visszaszerezni a társadalom bizalmát az állami intézmények számára, és megerősíteni a demokráciát. Azt ígérte, hogy a kabinet munkáját az átláthatóság, a felelősségvállalás, a párbeszédre való nyitottság fogja vezérelni. A technokrata miniszterelnök a jövő évi választások korrekt megszervezését, a társadalmi párbeszédet, a korrupció elleni harcot, a költségvetési egyensúly és gazdasági növekedés fenntartását és az emberi erőforrások menedzsmentjének javítását nevezte prioritásainak. Az új kormány
A Cioloş-kormánynak 22 tagja van, ezek a következők: Vasile Dâncu miniszterelnök-helyettes, fejlesztési és közigazgatási miniszter; Costin Grigore Borc miniszterelnök-helyettes, gazdasági, kereskedelmi és turisztikai miniszter; Lazăr Comănescu külügyminiszter; Petre Tobă belügyminiszter; Mihnea Ioan Motoc védelmi miniszter; Anca Dana Dragu Paliu pénzügyminiszter; Achim Irimescu földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter; Victor Vlad Grigorescu kis- és középvállalkozásokért és üzleti szféráért felelő miniszter; Adrian Curaj oktatásért és tudományos kutatásért felelős miniszter; Vlad Alexandrescu művelődésügyi miniszter; Aura Carmen Răducu európai alapokért felelős miniszter; Raluca Prună igazságügyi miniszter; Cristina Paşca Palmer környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter; Claudia Ana Moarcăş munkaügyi, családügyi, szociális védelemért és idősekért felelős miniszter; Marius-Raul Bostan informatikai miniszter; Patriciu Achimaş-Cadariu egészségügyi miniszter; Elisabeta Lipă ifjúsági és sportügyi miniszter; Marian Dan Costescu közlekedésügyi miniszter; Victoria-Violeta Alexandru társadalmi párbeszédért felelős miniszter; Dan Stoenescu határon túli románokkal való kapcsolattartással megbízott miniszter; Ciprian Bucur parlamenttel való kapcsolattartással megbízott miniszter; Ioan Dragoş Tudorache a miniszterelnöki kancellária vezetője. Esély a megújulásra
A miniszterelnök és a miniszterek esti eskületétele után tartott beszédében Klaus Johannis kiemelte, a román társadalom megváltozott, mások elvárásai is, mint huszonöt vagy akár tíz évvel ezelőtt, és a krízis oka éppen e társadalmi változásban keresendő. A parlamentben elhangzott beszédekre utalva kifejtette, sem kormányzati, sem parlamentáris, sem politikai jellegű krízisbe nem került az ország, hanem a választópolgárok bizalma rendült meg a politikai osztályban, és ez a legsúlyosabb formájú válság. Ezért felszólította a pártokat, az elkövetkező egy évben, míg a Cioloş-kormány vezeti az országot, lehetőségük lesz visszafordulni választóikhoz, és reményét fejezte ki, hogy ezt a rendkívüli alkalmat nem szalasztják el. Az új kormány tagjainak egyébként azért is gratulált, hogy a jelen körülmények között volt bátorságuk elvállalni a különböző tárcák irányítását. Románok kisebbségben
Miután október 3-án a Hargita megyei románok marosfői találkozóján a Székelyföldön számbeli kisebbségben élő románok egy memorandumot fogadtak el, melyben az ügyeikkel foglalkozó kormányhivatal felállítását követelték, most ugyanezzel a kéréssel nyílt levélben fordultak Dacian Cioloş miniszterelnökhöz. A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma azt kívánja, a kormányprogramba foglaljanak be több olyan intézkedést, amely a három megyében élő román közösségek védelmét szolgálja. Egy saját költségvetéssel rendelkező kormányfőosztályt kérnek, amelyet a miniszterelnöknek közvetlenül alárendelt államtitkár vezet, és amelynek feladata a székelyföldi románság támogatása. Azt is kérik, hogy a központi költségvetésből biztosítsanak számukra finanszírozást kulturális és vallási projektekre. A fórum vezetői gazdasági-fejlesztési stratégia kidolgozását is sürgetik Kovászna és Hargita megye számára, rámutatva: csak új munkahelyek teremtésével és a meglevők megtartásával lehet megállítani a román fiatalok elvándorlását. Hangsúlyozzák, a térségben élő 400 ezer román nevében szólalnak fel 33 Kovászna, Hargita és Maros megyei román civil szervezet ernyőszervezeteként.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Románia a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés felélesztését szorgalmazza
Románia a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés (BSEC) felélesztését szorgalmazza, mert a jó gazdasági kapcsolatok a stabilitás előfeltételei ebben a feszültségterhes régióban - hangoztatta Lazăr Comănescu külügyminiszter a BSEC külügyminiszteri értekezletén pénteken Bukarestben.
A bukaresti diplomácia vezetője arra utalt, hogy a szervezet hatékony működését évek óta akadályozzák a benne részt vevő országok - Azerbajdzsán, Albánia, Örményország, Bulgária, Görögország, Grúzia, Moldova, Oroszország, Románia, Szerbia, Törökország és Ukrajna - közötti feszültség, ugyanakkor a BSEC azon ritka fórumok egyike, amelyek alkalmat biztosítanak az egyes államok között megromlott diplomáciai kapcsolatok életben tartására.
Comănescu rámutatott: megvannak a feltételei, hogy a BSEC erősítse kapcsolatait az Európai Unióval, hiszen három uniós tagállam is részt vesz benne, ugyanakkor elengedhetetlenül fontosnak nevezte, hogy a BSEC minden tagja betartsa a szervezet chartáját és a nemzetközi jogot.
Comănescua bukaresti ülésen átadta a BSEC soros elnökségét Oroszország képviselőjének. Vaszilij Nebenzia külügyminiszter-helyettes elmondta: a bukaresti találkozón Törökország és Ukrajna képviselőjével is szót váltott, de a szervezet működésének és a gazdasági kapcsolatok élénkítésének előfeltétele az, hogy a kétoldalú politikai vitákat az „ajtón kívül hagyják”.
„A jelenlegi geopolitikai helyzet - a terrorizmus, az Iszlám Állam elleni harc, a migránsválság - érzékenyeken érinti a Fekete-tenger térségét, de itt az a célunk, hogy megőrizzük a BSEC gazdasági jellegét” - jelentette ki Nebenzija.
Két hete a BSEC parlamenti közgyűlését rendezték meg Bukarestben, amelyen Szergej Nariskin, az orosz parlament alsóházának elnöke is részt vett és beszédet mondott, pedig egyike azon orosz tisztségviselőknek, akiket a Krím félsziget elcsatolása után kitiltottak az Európai Unióból. A november 27-i parlamenti közgyűlésen Nariskin beszédét az ukrán képviselők tiltakozása zavarta meg, akik a szónoki pulpitus mellett állva két molinót feszítettek ki, amelyeken egyebek mellett az volt olvasható, hogy „Putyin, add vissza nekünk a Krím félszigetet!”, „2008 Grúzia, 2014 Ukrajna, melyik lesz a következő? Putyin, állj meg!”.
Hans Klemm amerikai nagykövet később csalódottságának adott hangot, amiért Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnök, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének elnöke meghívta Romániába az uniós tiltólistán szereplő orosz házelnököt, miközben Moszkva „semmilyen hajlandóságot nem mutat az együttműködésre az ukrán válság ügyében”.
maszol.ro

Működik a Romániába telepített amerikai rakétapajzs
Műszakilag működőképessé vált a dél-romániai deveselui támaszpontra telepített amerikai rakétavédelmi rendszer – jelentette be pénteken Lazar Comanescu román külügyminiszter az Egyesült Államok bukaresti nagykövetének, valamint az amerikai haditengerészet és a NATO több katonai vezetőjének jelenlétében.
A rakétapajzs kizárólag önvédelmi célokat szolgál, és nem irányul Oroszország ellen – hangoztatták egybehangzóan a román és amerikai illetékesek a bukaresti külügyminisztériumban rendezett eseményen. Hans Klemm amerikai nagykövet szerint az Aegis Ashore rakétaelfogó a földrészen kívüli fenyegetések ellen védi Európát, és nem is alkalmas arra, hogy Oroszországot fenyegesse.
Miután megérkezett Deveselura a rakétaelfogó rendszer valamennyi lényeges összetevője – a nagy kapacitású radartól az SM-3-as rakétákig – megkezdődik a rakétapajzs tesztelése, amely várhatóan 2016-ban éri el teljes műveleti képességeit. Comanescu szerint a deveselui támaszpontra telepített elfogórakétákat még a jövő évi varsói csúcstalálkozó előtt integrálják a NATO rakétaelhárítási rendszerébe. Mihnea Motoc román védelmi miniszter megállapította, hogy a Deveselura telepített rakétapajzs a román-amerikai stratégiai partnerség legfontosabb kétoldalú projektje. Elmondta: Deveselu a legkorszerűbb romániai támaszponttá vált, amelynek kialakítására Bukarest több mint 11 millió dollárt fordított.
A 175 hektáros deveselui bázis felszerelését – amely különböző források szerint több száz millió dollárba kerülhetett – az Egyesült Államok Kongresszusa finanszírozta, a román félnek a támaszpont infrastruktúráját kellett előkészítenie.
Az európai rakétavédelmi rendszer első szakaszát 2012-ben nyilvánította harcképesnek a NATO: ez egy Törökországban működő csúcstechnológiás radarrendszert és az SM-3-as elfogókkal felszerelt, a Földközi-tengeren állomásozó amerikai fregattokat foglalja magában. A második szakaszban Romániában, a harmadikban (2018-ig) Lengyelországban állítanak hadrendbe – immár szárazföldön – SM-3-as elfogórakétákat.
Bogdan Aurescu volt román külügyminiszter, aki kulcsszerepet játszott a román-amerikai rakétavédelmi megállapodás előkészítésében, korábban azt állította: nem igaz, hogy a romániai rakétapajzs csökkenti az orosz nukleáris arzenál elrettentő képességét.
„Nem lehet azt állítani, hogy 24 romániai elfogórakéta és a 2018-ig Lengyelországba telepítendő 24 másik ilyen fegyver befolyásolhatja Oroszország csapásmérő képességét, amely az elfogók kijátszását szolgáló technikákkal felszerelt interkontinentális rakéták százaival rendelkezik" – hangoztatta Aurescu egy televíziós nyilatkozatában.
MTI
Erdély.ma

Elzárkózik Hollandia a Schengen-övezet kiterjesztésétől
Az Európai Unió holland elnöksége nem tesz előrelépést a Schengen-övezet kiterjesztésének tekintetében – jelentette ki hétfőn Stella Ronner, Hollandia bukaresti nagykövete. Lazăr Comănesu külügyminiszter optimista: szerinte az Európai Bizottság idei MCV-jelentése olyan érveket tartalmaz majd, amelyek alátámasztják Románia Schengen-felvételének indokolt voltát.
A januártól júniusig terjedő időszakra Hollandia vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, és ez alkalomból tartott sajtótájékoztatóján Stella Ronner kifejtette: az Európai Unió és a Schengen-övezet tagállamai jelenleg olyan nehézségekkel és kihívásokkal szembesülnek, hogy mindenekelőtt a külső határok védelmének kell figyelmet szentelni. Emlékeztetett: hat Schengen-állam ideiglenes határellenőrzést vezetett be a migránsválság fejleményei miatt.  
Románia Schengen-csatlakozásának kérdésében Németország álláspontja változatlan. Angela Merkel német kancellár a múlt héten Berlinben megbeszélést folytatott Dacian Cioloş miniszterelnökkel, és elismerte: Románia jelentős előrelépéseket tett a korrupcióellenes harcban, mindamellett Berlin várja az Európai Bizottságnak az igazságszolgáltatás működéséről összeállított következő jelentését ahhoz, hogy Románia lépésről lépésre csatlakozhasson a határellenőrzés nélküli övezethez. Szabadság (Kolozsvár)

Kelemen–Szijjártó: kimozdultak a holtpontról a magyar-román kapcsolatok
Sikerült kimozdítani a holtpontról a magyar-román kapcsolatokat – jelentette ki pénteken a Maszolnak Kelemen Hunor a magyar külügyminiszterrel tartott bukaresti találkozója után.
Az RMDSZ elnöke elmondta, az erdélyi magyarokat érintő összes kérdésről, többek között a kisebbségi jogokról, nyelvi jogok korlátozásáról, a törvények be nem tartásáról tárgyalt Szijjártó Péterrel. Beszéltek arról, hogy két választás lesz idén Romániában, és szóba került az intézményes jogok bővítése is. „Mi fontosnak tartjuk, hogy napirenden tartsuk ezeket a kérdéseket a román féllel, és nyilván nekünk az a jó, ha Budapest ezeket ismeri és támogatja” – magyarázta a politikus.
A román-magyar kapcsolatokról Kelemen Hunor a magyar külügyminiszternek elmondta: üdvözli Szijjártó Péter bukaresti látogatását, amelynek jelentőségét növeli, hogy nem csak román kollégájával, hanem a miniszterelnökkel és a szenátus elnökével is találkozik a román fővárosban. „A kapcsolatunk formalizálása nekünk érdekünk. Az nem érdekünk, hogy a két ország között feszült legyen a viszony. Ezt mi az elmúlt hónapokban folyamatosan mondtuk, és most úgy látom, sikerült kimozdulni a holtpontról” – mondta Kelemen Hunor.
A találkozón gazdasági kérdések is terítékre kerültek. Elhangzott, hogy újabb határátkelőket kellene megnyitni, a határ menti együttműködést erősíteni, a kereskedelmi kapcsolatokat mélyíteni. „Ez mindkét fél, így az erdélyi magyarságnak is érdeke” – szögezte le az RMDSZ elnöke.
Szijjártó Pétert a nap folyamán Lazăr Comănescu külügyminiszter, Călin Popescu Tăriceanu szenátusi házelnök és Dacian Cioloș miniszterelnök is fogadja.
Cs. P. T. maszol.ro

Szijjártó Bukarestben: új lendületre van szükség a magyar-román kapcsolatban
Új lendületet kell adni a magyar-román együttműködésnek, hogy az egymás tiszteletén alapuljon, erőforrásként tekintsen a nemzeti közösségekre, és kiaknázza a gazdasági lehetőségeket – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Bukarestben, miután román kollégájával, Lazăr Comănescuval találkozott.
Szijjártó Péter a bevándorlási válságra utalva arra figyelmeztetett: a védtelenség, az európai tehetetlenség újabb „Kölnöket” fog szülni.
A külgazdasági és külügyminiszter rámutatott: Magyarország stratégiai partnerként tekint Romániára. Felidézte, a korábbi román kormányzat méltatlan vádakkal illette Magyarországot, amelyre a magyar fél keményen reagált. Hangsúlyozta, hogy ez a hangulat teljesen megváltozott a jelenlegi román kormány hivatalba lépésével, ezért köszönetet mondott Lazăr Comănescunak a „baráti fogadtatásért, és konstruktív hangnemért”. Szijjártó Péter szerint vannak olyan ügyek a kétoldalú kapcsolatokban – például a kisebbségi kérdés –, amelyekben „sokat kell még dolgozni”, de úgy vélte: kellenek közös sikertörténetek ahhoz, hogy a vitás kérdésekre is választ tudjanak találni a felek.
A két külügyminiszter közös sajtótájékoztatóján a magyar diplomácia vezetője beszámolt arról, hogy az Eximbank 370 millió eurós hitelkeretet nyit a magyar-román vállalatközi együttműködés fejlesztésére. Megállapodott román partnerével abban is, hogy 2019-ben összekötik Magyarország és Románia gázvezetékrendszerét. Az Európai Unió által is támogatott projekt jelentősen hozzájárul majd Közép-Európa energiabiztonságának növeléséhez – mutatott rá.
Két éven belül megnyílhat a második gyorsforgalmi összeköttetés is Magyarország és Románia között, amikor összekötik a magyar M4-es és román A3-as autópályát – közölte Szijjártó Péter. Megjegyezte: a határ átjárhatóságát is növelni akarják, hiszen versenyhátrányt jelent az, hogy míg Nyugat-Európában 2-3 kilométerenként vannak határátkelők, a magyar-román határon csak 40 kilométerenként van átkelési lehetőség.
A bevándorlási válságról szólva a külgazdasági és külügyminiszter elmondta: a közös magyar és román álláspont az, hogy az EU külső határait meg kell védeni, de Európában ebben a tekintetben képmutató politika zajlik, és Európa jelenleg délről védtelen.
„Ha Görögország nem hajlandó teljesíteni a kötelezettségeit, akkor létre kell hozni egy másik védelmi vonalat Bulgária és Macedónia bevonásával, mert ha nem tudjuk megállítani a bevándorlási nyomást, amely Európára hárul, akkor majd lesz újabb Köln, meg tovább romlik a közbiztonság, tovább nő a terrorfenyegetettség Európában” – figyelmeztetett a Szijjártó Péter. Úgy vélte: komolyan kell számolnunk azzal a lehetőséggel, hogy a schengeni övezet déli határa át fog tevődni Görögország északi határára.
Arra az újságírói kérdésre, hogy Magyarország a román határon is szándékozik-e kerítést építeni, Szijjártó Péter egyértelművé tette: a magyar kormány a szerb és horvát határszakaszon sem „jókedvében” emelt akadályt, hanem azért, mert másképpen nem tudta feltartóztatni az országba ellenőrizetlenül beözönlő napi 8-10 ezer bevándorlót. Megjegyezte, hogy ezáltal a tisztességes embereket nem érte kár, hiszen aki szabályszerűen akart beléni, az nem a zöldhatáron keresztül tette. „Nem építünk több kerítést, mint amennyi szükséges. Reméljük, Románia meg tudja védeni határait, és nem lesz szükség a kerítésre” – szögezte le Szijjártó Péter.
Lazăr Comănescu kijelentette, hogy egyetértettek magyar kollégájával a kisebbségek hídszerepében. Közölte, hogy két hét múlva a magyar-román gazdasági vegyesbizottság is összeül, hogy konkrét javaslatokkal segítse a kétoldalú együttműködést abban is, hogy az Európai Uniónak határozottan fel kell lépnie külső határai védelmében. Mint mondta, örömmel fogadta, hogy Magyarország továbbra is támogatja Románia felvételét a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe.
A külgazdasági és külügyminiszter a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székházát is felkereste Bukarestben, ahol tárgyalópartnere, Kelemen Hunor szövetségi elnök abbéli reményét fejezte ki, hogy a kétoldalú viszonyban normalizálásában – a romániai magyarság érdekében is – előrelépést hoz Szijjártó Péter bukaresti látogatása. Székelyhon.ro

Stratégiai partnerség kölcsönös tisztelettel (Sziijártó Péter Bukarestben)
Új lendületet kell adni a magyar–román együttműködésnek, hogy az egymás tiszteletén alapuljon, erőforrásként tekintsen a nemzeti közösségekre, és kiaknázza a gazdasági lehetőségeket – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Bukarestben, miután Lazăr Comănescu külügyminiszterrel találkozott. Szijjártó Péter a bevándorlási válságra utalva arra figyelmeztetett: a védtelenség, az európai tehetetlenség újabb „Kölnöket” fog szülni.
Szijjártó Péter rámutatott: Magyarország stratégiai partnerként tekint Romániára. Felidézte, a korábbi román kormányzat méltatlan vádakkal illette Magyarországot, amelyre a magyar fél keményen reagált. Hangsúlyozta, hogy ez a hangulat teljesen megváltozott a Cioloş-kormány hivatalba lépésével, ezért köszönetet mondott Comănescunak a „baráti fogadtatásért és a konstruktív hangnemért”. Szijjártó Péter szerint vannak olyan ügyek a kétoldalú kapcsolatokban – például a kisebbségi kérdés –, amelyekben „sokat kell még dolgozni”, de úgy vélte: kellenek közös sikertörténetek ahhoz, hogy a vitás kérdésekre is választ tudjanak találni a felek.  A két külügyminiszter közös sajtótájékoztatóján a magyar diplomácia vezetője beszámolt arról, hogy az Eximbank 370 millió eurós hitelkeretet nyit a magyar–román vállalatközi együttműködés fejlesztésére. Megállapodtak abban is, hogy 2019-ben összekötik Magyarország és Románia gázvezetékrendszerét. Ismertette, két éven belül megnyílhat a második gyorsforgalmi összeköttetés is Magyarország és Románia között, amikor összekötik az M4-es és az A3-as autópályát. A bevándorlási válságról szólva a külgazdasági és külügyminiszter elmondta: a közös magyar és román álláspont az, hogy az EU külső határait meg kell védeni, de Európában ebben a tekintetben képmutató politika zajlik, és Európa jelenleg délről védtelen. „Ha Görögország nem hajlandó teljesíteni kötelezettségeit, létre kell hozni egy másik védelmi vonalat Bulgária és Macedónia bevonásával, mert ha nem tudjuk megállítani a bevándorlási nyomást, amely Európára hárul, majd lesz újabb Köln, még tovább romlik a közbiztonság Európában, még tovább nő a terrorfenyegetettség Európában” – figyelmeztetett Szijjártó Péter. Úgy vélte: komolyan kell számolnunk azzal a lehetőséggel, hogy a schengeni övezet déli határa át fog tevődni Görögország északi határára. Arra az újságírói kérdésre, hogy Magyarország a román határon is szándékszik-e kerítést építeni, Szijjártó Péter egyértelművé tette: a magyar kormány a szerb és horvát határszakaszon sem „jókedvében” emelt akadályt, hanem azért, mert másképpen nem tudta feltartóztatni az országba ellenőrizetlenül beözönlő napi 8–10 ezer bevándorlót. „Nem építünk több kerítést, mint amennyi szükséges. Reméljük, Románia meg tudja védeni határait, és nem lesz szükség a kerítésre” – szögezte le Szijjártó Péter. Lazăr Comănescu kijelentette: egyetértettek magyar kollégájával a kisebbségek hídszerepében. Közölte, hogy két hét múlva a magyar–román gazdasági vegyes bizottság is összeül, hogy konkrét javaslatokkal segítse a kétoldalú együttműködést abban is, hogy az Európai Uniónak határozottan fel kell lépnie külső határai védelmében. Megjegyezte, örömmel fogadta, hogy Magyarország továbbra is támogatja Románia felvételét a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe. Szijjártó Péter az RMDSZ székházát is felkereste Bukarestben, ahol tárgyalópartnere, Kelemen Hunor szövetségi elnök abbéli reményét fejezte ki, hogy a kétoldalú viszony normalizálásában – a romániai magyarság érdekében is – előrelépést hoz Szijjártó Péter bukaresti látogatása. „Találkozónkon az a többszörös jogfosztás is szóba került, amely kapcsán mi korábban is kifejeztük elégedetlenségünket, és amely a román–magyar viszony egyik témája kell hogy legyen. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy vannak olyan, a magyarságot közvetlenül érintő törvények, amelyeket nem alkalmaznak Romániában” – jelentette ki Kelemen Hunor, példaként a tanügyi törvényt, valamint az anyanyelvhasználatra, a kétnyelvű feliratokra vonatkozó jogszabályokat említve. Bukaresti látogatása során Szijjártó Péter a parlament házelnökeivel, Călin Popescu Tăriceanu szenátusi és Valeriu Zgonea képviselőházi elnökkel is találkozott, majd udvariassági látogatást tett Dacian Cioloş miniszterelnöknél. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Román–magyar külügyminiszteri találkozó
Új lendületet kell adni az együttműködésnek
Új lendületet kell adni a magyar–román együttműködésnek, hogy az az egymás tiszteletén alapuljon, erőforrásként tekintsen a nemzeti közösségekre, és kiaknázza a gazdasági lehetőségeket – jelentette ki Szijjártó Péter pénteken Bukarestben, miután román kollégájával, Lazar Comanescuval találkozott. A külgazdasági és külügyminiszter a bevándorlási válságra utalva arra figyelmeztetett: a védtelenség, az európai tehetetlenség újabb "Kölnöket" fog szülni.
Szijjártó Péter rámutatott: Magyarország stratégiai partnerként tekint Romániára. Felidézte, a korábbi román kormányzat méltatlan vádakkal illette Magyarországot, amelyre a magyar fél keményen reagált. Hangsúlyozta, hogy ez a hangulat teljesen megváltozott a jelenlegi román kormány hivatalba lépésével, ezért köszönetet mondott Comanescunak a "baráti fogadtatásért és a konstruktív hangnemért". Szijjártó Péter szerint vannak olyan ügyek a kétoldalú kapcsolatokban – például a kisebbségi kérdés –, amelyeken "sokat kell még dolgozni", de úgy vélte: kellenek közös sikertörténetek ahhoz, hogy a vitás kérdésekre is választ tudjanak találni a felek.
A két külügyminiszter közös sajtótájékoztatóján a magyar diplomácia vezetője beszámolt arról, hogy az Eximbank 370 millió eurós hitelkeretet nyit a magyar–román vállalatközi együttműködés fejlesztésére. Megállapodott román partnerével abban is, hogy 2019-ben összekötik Magyarország és Románia gázvezetékrendszerét. Az Európai Unió által is támogatott projekt jelentősen hozzájárul majd Közép-Európa energiabiztonságának növeléséhez – mutatott rá.
Két éven belül megnyílhat a második gyorsforgalmi összeköttetés is Magyarország és Románia között, amikor összekötik a magyar M4-es és román A3-as autópályát – közölte Szijjártó Péter. Megjegyezte: a határ átjárhatóságát is növelni akarják, hiszen versenyhátrányt jelent az, hogy míg Nyugat-Európában 2-3 kilométerenként vannak határátkelők, a magyar-román határon csak 40 kilométerenként van átkelési lehetőség.
A bevándorlási válságról szólva a külgazdasági és külügyminiszter elmondta: a közös magyar és román álláspont az, hogy az EU külső határait meg kell védeni, de Európában ebben a tekintetben képmutató politika zajlik, és Európa jelenleg délről védtelen.
Arra az újságírói kérdésre, hogy Magyarország a román határon is szándékozik-e kerítést építeni, Szijjártó Péter egyértelművé tette: a magyar kormány a szerb és horvát határszakaszon sem "jókedvében" emelt akadályt, hanem azért, mert másképpen nem tudta feltartóztatni az országba ellenőrizetlenül beözönlő napi 8-10 ezer bevándorlót. Megjegyezte, hogy ezáltal a tisztességes embereket nem érte kár, hiszen aki szabályszerűen akart belépni, az nem a zöldhatáron keresztül tette.
Lazar Comanescu kijelentette, hogy egyetértettek magyar kollégájával a kisebbségek hídszerepében. Közölte, hogy két hét múlva a magyar–román gazdasági vegyes bizottság is összeül, hogy konkrét javaslatokkal segítse a kétoldalú együttműködést abban is, hogy az Európai Uniónak határozottan fel kell lépnie külső határai védelmében. Mint mondta, örömmel fogadta, hogy Magyarország továbbra is támogatja Románia felvételét a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székházát is felkereste Bukarestben. Magyarország külügyminiszterének romániai látogatása időszerű, a kétoldalú kapcsolat érdekében az RMDSZ régóta szorgalmazta az eseményt – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke szerint javítani kell a román–magyar államközi viszony jelenlegi helyzetén. "Dacian Ciolos akkor még nevesített miniszterelnöktől kértük azt, hogy tegyen a román–magyar viszony normalizálásáért. Ezért is örülök, hogy Szijjártó Péter miniszter ma Bukarestbe látogatott és találkozik a miniszterelnökkel, valamint a külügyminiszterrel" – nyilatkozta Kelemen Hunor, aki azt is hozzátette: az RMDSZ- székházba tett látogatásán Szijjártó Péterrel a romániai magyar közösséget foglalkoztató ügyek, problémák és kihívások mellett a kétoldalú kapcsolat gazdasági, kereskedelmi és infrastruktúrára vonatkozó kérdéseiről, a határátkelők száma növelésének szükségességéről is egyeztettek.
"Találkozónkon az a többszörös jogfosztás is szóba került, amely kapcsán mi korábban is kifejeztük elégedetlenségünket, és amely a román–magyar viszony egyik témája kell, hogy legyen. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy vannak olyan, a magyarságot közvetlenül érintő törvények, amelyeket nem alkalmaznak Romániában" – jelentette ki a szövetségi elnök, aki példaként a tanügyi törvényt, valamint az anyanyelvhasználatra, kétnyelvű feliratokra vonatkozó jogszabályokat említette. "A törvények betartása mellett a közösségi jogok intézményes bővítéséért is szót emel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Arra is fel szeretnénk hívni a figyelmet, hogy ez egy európai gyakorlat, amely azért szükséges, hogy a romániai magyarság a szülőföldjén boldoguljon, biztonságban érezze magát" – fogalmazott Kelemen Hunor a Szijjártó Péterrel való bukaresti találkozóját követően, és hozzátette: bízik abban, hogy a kétoldalú viszonyban – a romániai magyarság érdekében is – lesz előrelépés. Népújság (Marosvásárhely)

Külügyminiszter: alkotmányellenes Bogdan Diaconu nacionalista törvénytervezete
Nem támogatja a külügyminisztérium sem azt a Bogdan Diaconu képviselő által benyújtott törvénykezdeményezést, amely megtiltaná a kisebbségeknek anyanyelvük használatát a romániai közigazgatásban – derül ki Lazăr Comănescu miniszter Tánczos Barnának, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőjének intézett leveléből.
Comănescu szerint a törvénykezdeményezés nemcsak az alkotmány elveit nem tartja be, hanem egyrészt ellentmond a hazai érvényes jogszabályoknak, másrészt a romániai magyar kisebbség jogait szavatoló nemzetközi egyezményeket is megsérti.
„Ez a kezdeményezés gyakorlatilag a magyar nyelv használatát is betiltaná a közhivatalokban. Ez nemcsak magyarellenes intézkedés, hanem alkotmányellenes is. Ezért is nagyon fontos, ahogyan eddig is, dolgozzunk azon minden lehetséges eszközzel, hogy megbuktassuk Bogdan Diaconu tervezetét” – hangsúlyozta Tánczos Barna.
A frakcióvezető szerint az RMDSZ üdvözi a külügyminisztérium álláspontját, és reméli, hogy a következő napokban, amikor a szenátus döntő házként napirendre tűzi a javaslatot, és amely során az RMDSZ kérni fogja a sürgősségi eljárást, ezt a minisztérium továbbra is fent fogja tartani. Székelyhon.ro

Magyarságpolitikánk csődje
Mohi Csaba nemzetközi jogász, az előző Orbán-kormány nagykövete a Magyar Nemzetben tegnap megjelent írásában elemzi a balliberális kormányok meghunyászkodásának és az azóta eltelt időszakban történt további meghátrálásoknak a következményeit.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter január végén Bukarestben tárgyalt román kollégájával, Lazăr Comănescuval. Ennek befejezéseként kiadott zárónyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy a nehéz, alapvetően a nemzeti közösségekhez kapcsolódó kérdéseket levették a kétoldalú kapcsolatok napirendjéről, és a hangsúlyt mostantól a közös sikertörténetekre helyezik. Ugyan jócskán vannak megoldatlan kérdések – folytatta Szijjártó Péter –, amelyek alapvetően az országaink területén élő nemzeti kisebbségekhez tartoznak, ám előbb sikertörténeteket kell csinálnunk, hogy a nehéz kérdéseket később meg tudjuk oldani.
A hagyományos bizánci iskolán felnőtt román külügyér sietett megdicsérni ifjú kollégájának bölcsességét, „pragmatikusnak és cselekvésorientáltnak minősítette” őt. Mosolyogva és sietve elfogadta a magyar javaslatot, miszerint a jövőben a sikertörténeteknek kell prioritást adnunk. Mit is tehetnénk ehhez hozzá? Immár száz év óta valóban vannak sikertörténetek a magyar–román viszonylatban, ezek azonban kizárólag a román fél sikerei. Nézzük át, a Szijjártó-nyilatkozat jegyében milyen „magyar sikertörténetek” születtek a közelmúltban.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke február 28-án a Szövetségi Képviselők Tanácsának marosvásárhelyi ülésén úgy értékelte, hogy a korábban is ismert, de még kezelhetőnek tartott romániai magyarellenesség immár veszélyes dimenziókat mutat, felerősödött, és új köntösben jelent meg. Majd így folytatta: már az igazságszolgáltatást is felhasználják jogaink csorbítására, javaink visszavonására, megcsonkítására. Tervszerűen és folyamatosan, hivatásos feljelentők bírósági keresetei alapján, egymás után születnek az ellenünk irányuló, jogcsorbító és megalapozatlan ítéletek. A magyar nyelvet – a szlovákiai nyelvtörvényhez hasonlóan – 
Romániában betiltani kívánó törvényjavaslat kapcsán a magára hagyott romániai magyarság felelős vezetője azt hangsúlyozta, hogy „rajtunk már csakis a magyar kormány tudna segíteni az Európai Unió és az Európa Tanács fórumain kezdeményezendő eljárásaival”. Kormányunk ilyen kezdeményezéseiről nincs tudomásunk, ugyanakkor a hivatkozott magyar külügyminiszteri nyilatkozat felbátorította és megalapozta az újabb „sikertörténetet”, nevezetesen azt, hogy röviddel ezután, március 3-án a román köztársasági elnök visszavonta Tőkés Lászlótól azt a magas kitüntetést, amit korábban a mai „demokratikus” Románia megteremtéséért tett kimagasló érdemeiért kapott.
Maga az erdélyi püspök úgy értékelte, hogy kitüntetésének megvonása beleilleszkedik abba a magyarellenes hangulatba, amely Romániában Victor Ponta hatalomra kerülésével jelentősen megerősödött. Tőkés László nem csupán szikra volt, amely felrobbantotta az egyik legaljasabb kommunista rendszert, de egyúttal fáklyalángként mutatta a helyes utat Erdélyben, az elszakított területeken, és egyúttal idehaza is.
Az Antall-kormány a Ceaușescu utáni Románia megteremtését követően kezdeményezhette volna 
Tőkés László Nobel-békedíjra való előterjesztését, s jó okunk van azt gondolni, hogy ehhez a nemzetközi közvélemény támogatását is megkapta volna. A történelem által felkínált pillanatnyi lehetőséget csakis a legnagyobb politikusok veszik észre. Ezt a kegyelmi pillanatot – mint annyi mást a magyar rendszerváltás során – elmulasztotta a hazai vezetés, és az évek alatt sikerült következetes sárdobálással befeketíteni ezt a szentéletű embert. (A római bölcsesség szerint: „A művészet örök, az élet rövid, az alkalom pedig elillan”. Eredetiben „Ars longa, vita brevis, occasio praeceps”.) Így aztán ez is – sok más elpuskázott magyar lehetőséggel együtt – elillant. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a magyar kormány a Tőkés Lászlót ért méltánytalanságot megpróbálta kompenzálni azzal, hogy március 11-én Magyar Becsületrenddel tüntette ki. Tőkés László korábban (Magyar Nemzet, 2005. november 19.) így értékelt: „Harcom igazi protestáns örökség, de nem úgy tevődik fel a kérdés, hogy megéri-e vagy nem éri meg. A becsületesség olykor nem éri meg. Az embernek jobb volna beilleszkednie egy korrupt vagy hazug világba, de amint Luther Márton mondta: másként nem tehetek.”
Erdélyi magyarságunknak a legfelső hazai politikai vezetés által történt elárultatására álljon itt két példa. Az egyik 2002. december 1-jéhez fűződik, és a budapesti Kempinski szállodához. Ezen a napon ünnepli Románia Erdély Magyarországtól való elcsatolásának napját. A cikkhez mellékelt képen a magyar miniszterelnök, Medgyessy Péter pezsgővel ünnepel Adrian Nastase román miniszterelnökkel, teljes hazai „főpapi kíséret” mellett, Göncz Árpád államfővel és Kovács László külügyminiszterrel. Figyelmet érdemel Nastase győztes nevetése, valamint a hazai stáb megalázkodó és kínos mosolya.
Az eseményhez tartozik, hogy Medgyessy ugyanezen év januárjában lépett hivatalába, és annyira sietett, hogy miniszterelnökségének már első évében megünnepelte ezt a magyarság számára oly gyászos napot, továbbá az is idetartozik, hogy a Magyar Nemzet Medgyessy hivatalba lépését három héttel követően megírta, hogy az új magyar demokrácia miniszterelnöke a Kádár-rendszerben D-209 fedőkód alatt III/II-es szigorúan titkos ügynökként tevékenykedett. 2010-ben, az Orbán-kormány hivatalba lépésekor ugyanitt, a Kempinski előtt nem pezsgő folyt, hanem gyászharang szólalt meg. 
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, az Európai Parlament képviselője bocsánatkérésre szólította fel Göncz Árpádot, Medgyessy Pétert és Kovács Lászlót. Itt jegyezzük meg, hogy az egyéni kiállás szép példáját adta Vizi E. Szilveszter, a Magyarország Barátai Alapítvány elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, aki bejelentette: visszaadja a Románia Csillaga tiszti fokozata érdemrendjét, miután Klaus Iohannis román elnök visszavonta Tőkés László román állami kitüntetését. Döntéséről levélben tájékoztatta Románia budapesti nagykövetét.
Az e cikkhez mellékelt második fotó egy közelmúltban történt eseményt örökített meg: Orbán Viktor külügyminisztere, Szijjártó Péter – a magyar–román sikertörténetek propagátora – magas kitüntetést adott át az Erdély elszakítását korábban ünneplő szocialista miniszterelnöknek. No comment.
Mindezek után Tőkés László – aki annak idején Orbán Viktornak köszönhetően szerzett európai parlamenti képviselői mandátumot – a közelmúltban ezt nyilatkozta: „most már én sem értem Orbán Viktor nemzetpolitikáját”, majd elhagyta a határon túli magyar vezetők részére összehívott tanácskozást. A magyar külügyminiszter és számos magas rangú kormányzati vezető megnyilvánulásai azt mutatják, hogy a magyar történelem területén komoly ismerethiány van, ezért most csak egy dolgot emelünk ki Erdély legfontosabb magyar–román összefüggéseiből. Az évszázadok során Erdélyben nagyszámú különböző nemzetiség (székelyek, szászok, románok, zsidók, örmények stb.) élt egymással békében. A középkori Erdély szabad szellemisége azt eredményezte, hogy ami sehol a világon nem sikerült, az itt igen: kis területen nagyon sok eltérő „filozófiájú” vallás háborítatlanul működött. Éltek itt evangélikusok, kálvinisták, római katolikusok, unitáriusok és trinitáriusok, baptisták és anabaptisták, ortodoxok és görög katolikusok, továbbá ortodox zsidó vallásúak, valamint olyan székelyek is, akik szabad elhatározásból a zsidó vallás rítusait követték. Ők a „szombatosok”. Bocskai István fejedelmünk felismerte, hogy Erdélyben csakis úgy tud a sokszínű és sokvallású lakosság körében békét és ezzel virágzó gazdaságot teremteni, ha teljes nemzeti egyenrangúságot és teljes vallásszabadságot biztosít.
Ezt a megoldást ajánljuk a mai román és valamennyi európai vezetőnek, valamint mindazoknak, akiknek Erdély ügyében mondandójuk vagy teendőjük van. itthon.ma/szerintunk

UNESCO-világörökség: a kormányhoz fordult Korodi a csíksomlyói búcsú ügyében
Levélben fordult Dacian Cioloș miniszterelnökhöz, Corina Șuteu kulturális tárcavezetőhöz és Lazăr Comănescu külügyminiszterhez hétfőn Korodi Attila parlamenti képviselő, amiért a kormány híresztelések szerint visszavonná a csíksomlyói búcsú felterjesztését UNESCO) kulturális világörökség listájáról. A politikus a Maszolnak elmondta, a kormány 30 napon belül köteles írásban válaszolni az interpellációjára.
Az RMDSZ-es politikus Csíkszereda, ezen belül Csíksomlyó lakosainak képviselőjeként fogalmazta meg aggályait és észrevételeit. Kiemelte: a csíksomlyói pünkösdi búcsú Közép-Kelet-Európa legnagyobb búcsúja, évente 300 ezer katolikus érkezik imádkozni a csodatevő Szűzanya szobrához, amely tavaly volt 500 éves.
Kitért arra, hogy a régió lakosai számára rendkívüli történelmi, vallási és néprajzi jelentéssel bír a az esemény, illetve részletesen írt arról is, hogy mennyire fontos ez a vallási turizmus, így a térség fejlődésének szempontjából is. Hangsúlyozta: az eseményen évről évre többen vesznek részt, és ha felkerül az UNESCO szellemi kulturális világörökség listájára, akkor gyakorlatilag hídként működhetne Románia és Közép-Kelet-Európa között.
Korodi felhívta a miniszterelnök és a miniszterek figyelmét arra, hogy az öt évvel ezelőtt elindított procedúra a végéhez közeledik, év végén tartják az UNESCO-nál a végső szavazást, és arra kérte a kormány tagjait, az előző kormányokhoz hasonlóan támogassák, hogy a csíksomlyói búcsú felkerüljön a fent említett listára. Hozzátette azt is, ha kifogásolnivalójuk van, azt közöljék egyértelműen.
A levél zárásaként elmondta: Románia Európában mindig multikulturális államként határozza meg magát, a csíksomlyói búcsú felkerülése az UNESCO szellemi kulturális világörökség listájára pedig pontosan egy olyan elem, amellyel tényleg Európa-szerte büszkélkedhetne.
FRISSÍTÉS: Korodi Attila a Maszolnak elmondta, azért interpellált parlamenti képviselőként a kormány tagjaihoz, mert így a törvény szerint a címzettek legkésőbb 30 napon belül kötelesek írásban válaszolni. "Politikai berkekből olyan információk jutottak el hozzám, amelyek szerint a kormány visszavonná a búcsú felterjesztését a világörökségi listára. Így most hivatalosan is meg kell ezt indokolniuk" – magyarázta a politikus.
maszol.ro

Csíksomlyó: cáfolja a külügyminisztérium Kelemen Hunort
Cáfolja a román külügyminisztérium, hogy a Bukaresti kormány ne támogatná a csíksomlyói búcsúnak az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének ( UNESCO) szellemi kulturális örökségi listájára történő felkerülését.
A Bukaresti tárca álláspontjára Korodi Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő hétfői közleménye alapján derült fény. A Hargita megyei honatya augusztus végén interpellálta írásban a külügyminisztériumot, valamint a kulturális tárcát és Dacian Cioloș miniszterelnököt a csíksomlyói búcsúval kapcsolatosan.
A Korodi által ismertetett válaszban Lazăr Comănescu külügyminiszter közölte, a szaktárca tisztában van a csíksomlyói búcsú értékével, és szó sem volt arról, hogy visszavonná felterjesztését az UNESCO szellemi kulturális világörökség listájáról. Sőt 2015-ben kiegészítették a 2011-ben benyújtott dossziét, hogy még esélyesebb legyen, illetve idén is teljes mellszélességgel kiálltak a búcsú mellett, továbbá valamennyi, az UNESCO által kért kiegészítést időben elkészítettek. „A miniszter egyúttal reméli, hogy a november 28. és december 2. között az etiópiai Addisz-Abebában sorra kerülő UNESCO bizottsági ülésen az illetékesek a csíksomlyói búcsú javára döntenek" – olvasható Korodi Attila közleményében.
A képviselő hozzáfűzte: jó jelnek tekinti, hogy válaszoltak, viszont nem nyugtatta meg, hogy Dacian Cioloș miniszterelnöktől, illetve a kulturális miniszter részéről semmilyen jelzés nem érkezett hozzá. „Rajtuk kell tartanunk a szemünket" – jelentette ki Korodi Attila. A Krónika egyébként ugyancsak augusztusban kért állásfoglalást az ügyben a Bukaresti kulturális tárcától, ahonnan azonban azóta sem érkezett válasz. Mint arról beszámoltunk, a múlt hónap közepén Kelemen Hunor RMDSZ-elnök úgy nyilatkozott, a szakértői kormány megpróbálja megakadályozni, hogy a csíksomlyói búcsú felkerüljön az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára. A politikus emlékeztetett, hogy kulturális minisztersége idején terjesztették fel 2011-ben a búcsút a listára. „Informálisan tudjuk, hogy az UNESCO ezt elfogadta, hivatalosan hátra van még egy szavazás az év végén. Azonban a beterjesztő állam, jelen esetben Románia, bármikor visszavonhatja a jelölések közül a csíksomlyói dossziét. Néhány hónapja a román külügyminisztérium és a kulturális tárca azon dolgozik, hogy a szakemberek által összeállított, minden érdekelt fél beleegyezését és támogatását élvező indítványt, dossziét visszavonja" – jelentette ki Kelemen Hunort egy csomakőrösi pódiumbeszélgetésen.
kronika.ro
Erdély.ma

Románia a schengeni térség határai védettségét is erősítené
Lazar Comanescu külügyminiszter szerint Románia a schengeni övezetben a külső határok védelmét szilárdító tényező lenne, és ezt az Európai Unió országai is egyre inkább belátják. A külügyminiszterrel készített hosszú interjút a Digi 24 hírtelevízió vasárnap délután közvetítette. Lazar Comanescu szerint Romániának a bevándorlási hullám közepette sikerült bizonyítania, hogy határa – amely nagyobbrészt az Európai Uniónak is a külső határa – biztos, jól védett. A külügyminiszter arra emlékeztetett, hogy Románia a befogadási kapacitása függvényében tud bevándorlókat fogadni. Hozzátette, hogy – emlékezete szerint – három és négyezer közötti bevándorlót tud elhelyezni. A riporter kérdésére, hogy törekszik-e Románia a befogadói kapacitása növelésére, kijelentette: arra irányuló törekvés létezik, hogy Románia helytálljon a migrációs válságban.
Népújság (Marosvásárhely)

A közös biztonsághoz való román hozzájárulást méltatta a NATO főtitkárhelyettese
A közös biztonsághoz való román hozzájárulást méltatta Rose Gottemoeller, a NATO főtitkárhelyettese hétfőn Bukarestben, miután Lazar Comanescu külügyminiszterrel tárgyalt.
Sajtóértekezletükön Gottemoeller az afganisztáni képzési programokat, az ukrajnai kiberbiztonsági alap irányítását, a rakétavédelmi rendszer deveselui támaszpontjának hadrendbe állítását említette. A NATO főtitkárhelyettese úgy értékelte: aggodalomra ad okot az orosz katonai jelenlét bővítése a Fekete- tenger térségében, amire a NATO keleti szárnyának megerősítésével, egyebek mellett a bukaresti székhelyű új hadosztály- parancsnokságának létrehozásával válaszol.
Gottemoeller megemlítette: Romániában most szervezik a NATO egyik nemzetközi dandárját, és két hete az észak-atlanti szövetség újabb tagállamai jelentették be, hogy szolidaritásuk jeleként hozzájárulnak a NATO romániai szárazföldi és fekete-tengeri vízi, illetve légi jelenlétének növeléséhez. A NATO- tagországok védelmi minisztereinek októberi találkozóján kiderült: Kanadáról, Németországról, Hollandiáról, Lengyelországról, Törökországról és az Egyesült Államokról van szó, Nagy Britannia pedig jövőre Eurofighter Typhoon harci repülőgépeket küld négy hónapra Romániába a NATO délkeleti térsége légtérvédelmének erősítése érdekében.
Comanescu úgy vélte: a legsúlyosabb biztonsági kihívások a NATO keleti szomszédságából érkeznek, ezért most ennek a térségnek, illetve a déli szomszédságnak a stabilitására kell leginkább összpontosítania az észak-atlanti szövetségnek.
A NATO főtitkárhelyettese a közép-kelet- európai NATO-országok keddi külügyminiszteri értekezletére érkezett Bukarestbe. Románia és Lengyelország tavaly novemberben rendeztek először regionális NATO-csúcsot Bukarestben, amelyen Lengyelország és Románia mellett Magyarország, Csehország, Szlovákia, Litvánia, Lettország, Litvánia és Bulgária államfői vettek részt.
A regionális NATO-csúcson a részt vevő kilenc ország vezetői akkor közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben a NATO katonai jelenlétének megerősítését szorgalmazzák a keleti szárnyon, azokon a pontokon, ahol azt "Oroszország agresszív fellépése" szükségessé teszi. (MTI)
Népújság (Marosvásárhely)

A külügy kifogásai
A román külügyminisztérium szerint a magyar vezető politikusok utóbbi időben elhangzott nyilatkozatai nem felelnek meg az európai értékek szellemének, amelyeket Románia védelmez – mondta Ionuţ Vâlcu külügyi szóvivő.
A szóvivő elmondta: kifogásait diplomáciai csatornákon, Magyarország bukaresti nagykövete révén világosan a magyar fél értésére adta, másfelől Lazăr Comănescu külügyminiszter észrevételeit személyesen is magyar partnere tudomására hozta a NATO brüsszeli miniszteri értekezletén. „Mindannyian láthatták, hogy a magyar külügyminiszter a romániai médiának nyilatkozva azt mondta, hogy Románia stratégiai partnere Magyarországnak. Nos, reméljük, hogy ez a nyilatkozat konkretizálódik, és a tettekben is megnyilvánul. Könnyű egy témát felszítani, építkezni már nehezebb” – fogalmazott a külügyi szóvivő.
A román médiában nagy visszhangot keltett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfői kijelentése, miszerint a megromlott viszonyban a magyar diplomáciának nincs felelőssége, ha kritika illetheti, csak azért, hogy „nem vágott előbb az asztalra”. „Mindig engedtünk a románoknak, és soha nem éleztük ki a dolgot, de most a falnál vagyunk” – mondta Semjén Zsolt, aki azzal vádolta a román államot, hogy a romániai magyar közösség vezetőire „igazságszolgáltatásnak álcázott” politikai nyomást gyakorol.
A bukaresti külügyminisztérium múlt héten meglepetésének és értetlenségének adott hangot, amiért Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megtiltotta a magyar diplomatáknak, hogy részt vegyenek a Románia nemzeti ünnepe alkalmából szervezett fogadásokon és ünnepségeken. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Világosan elmagyarázta
Lazăr Comănescu külügyminiszter bevallása szerint „világosan értésére adta” magyar hivatali kollégájának, Szijjártó Péternek, hogy a magyarországi hivatalosságok által Romániával szemben tanúsított gesztusok és kijelentések nem segítik elő a két ország közötti jó együttműködést.
A külügyminiszter Szijjártó Péter magyar külügyminiszter azon kijelentésére reagált, mellyel utasította Magyarország külföldi képviseleteinek diplomatáit, hogy ne vegyenek részt a román nagykövetségek által szervezett december 1-jei ünnepségeken. „Úgy gondolom, megértette az üzenetemet. Nem szeretnék őszinte és baráti beszélgetésünk részleteibe bocsátkozni. Tudjuk jól, hogy a minisztereknek sokszor csak azért kell egyet s mást tenniük, mert úgy kérik tőlük. (...) Ne gondolják, hogy mindig saját indíttatásból cselekednek. Ezen túlmenően világosan értésére adtam, hogy az ehhez hasonló fellépések nem segítik elő azt az együttműködést, amelyben megállapodtunk, amikor Bukarestben járt. Ideje lenne elgondolkodni azon, hogyan kerülhetnénk el a jövőben a hasonló súrlódásokat” – fogalmazott Lazăr Comănescu, aki barátjának nevezte Szijjártó Pétert.
A külügyminiszter hangsúlyozta, a nemzeti kisebbségeknek összekötő hidak nak kellene lenniük az érintett országok között, erősíteniük kellene az együttműködést, nem kellene nézeteltérések témájaként szolgálniuk. „Nem vagyok politikus, de megengedem magamnak, hogy azt mondjam, a politikusoknak még kampányban is sokkal körültekintőbbeknek kellene lenniük akkor, amikor érzékeny témákat vetnek fel populista, választási célzattal” – tette hozzá Comănescu. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Rendezni a magyar–román viszonyt
Ha az igazi bűnbandának tűnő új kormánycsapat tagjainak névsorát böngészve valamelyik név csekélyke, igen óvatos bizakodásra adhat okot, az nem más, mint a külügyi tárca élére kinevezett Teodor Meleșcanué.
Persze, sok rosszat el lehet mondani a bukaresti diplomácia új vezetőjéről is: a kommunista rendszerben edződött, pályafutása során igencsak sok pártot megjárt már, titkosszolgálati vezetői múlttal rendelkezik, a Külügyi Hírszerző Szolgálat vezetője volt, és maga is hirdeti azt a hazugságot, amellyel a román diplomácia telekürtölte a világot, mely szerint Bukarest példaértékűen megoldotta a kisebbségi kérdést, továbbá az ő nevéhez fűződik a 2014-es elnökválasztás legnagyobb botránya, amikor a román kormány gyakorlatilag akadályozta a Románia határain kívül élő román állampolgárok szavazását.De a külügyminiszter megítélésekor a legfontosabbnak mégiscsak az tűnik, hogy akarja-e, képes-e Romániát úgy megtartani az euro-atlantista pályán, hogy közben ne élezzen ki fölösleges konfliktusokat a közelünkben levő katonai nagyhatalommal, Oroszországgal, illetve számunkra, erdélyi magyarok számára elsődleges fontosságú még a magyar–román viszony minden szinten történő rendezése. Számtalanszor bebizonyosodott: ha Bukarest és Budapest között diplomáciai csörte, feszültség alakul ki az államközi kapcsolatokban, az rendszerint rajtunk csapódik le. Ezen két szempont alapján pedig Teodor Meleșcanu akár jó választásnak is bizonyulhat, hiszen olyan rutinos diplomatáról van szó, aki korábban külügyminiszterként dolgozott az ország NATO- és uniós csatlakozásáért, továbbá jól ismeri a magyar–román viszonyt, és maga is bábáskodott a két állam közötti alapszerződés létrejöttében.Aztán meg azért is muszáj nekünk abban reménykednünk, hogy Meleșcanu csak kimozdítja a holtpontról a magyar–román viszonyt, merthogy aligha lehet már tovább rontani azt, miután az elmúlt évek során Bogdan Aurescu és Titus Corlățean alaposan tönkretette, a szakértői kormány miniszterének, Lazăr Comănescunak pedig vélhetően sem a szükséges politikai támogatottsága, sem a tekintélye nem volt meg ahhoz, hogy érdemi változást érjen el. A Budapestről érkező jelzések szerint a magyar fél nyitott a kapcsolatok rendezésére, és ha figyelembe vesszük, hogy a magyar kormánynak a sokkal több konfliktus terhelte magyar–szerb vagy magyar–szlovák viszonyt is sikerült a normalitás medrébe terelnie, akkor talán nem marad hiú ábránd, hogy Bukaresttel is megtalálják a közös hangot.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Németh Zsolt: már nem annyira fagyos a román-magyar viszony
Már nem annyira fagyos a román-magyar viszony, öt év után ismét az olvadás jelei mutatkoznak a kapcsolatokban – így összegezte a magyar közmédiának kétnapos bukaresti látogatása tapasztalatait csütörtökön Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője.
A politikus Alexandru Micula román külügyi államtitkárral, a kormányzó szociáldemokraták és ellenzéki nemzeti liberálisok több pártpolitikusával, Lazar Comanescu volt külügyminiszterrel és Iulian Fotával, a nemzetbiztonsági kollégium igazgatójával folytatott megbeszélést, hogy számba vegye, hol tart a különböző politikusok és szakértők szempontjából a román-magyar kapcsolat. Úgy értékelte: az elmúlt napok időjárásához hasonlóan az elmúlt öt esztendő is nagyon fagyos volt a magyar-román kapcsolatokban, ennek a mai napig érezhető hatásai vannak. Példaként a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyére, Tőkés László román állami kitüntetésének visszavonására, az erdélyi magyar önkormányzati vezetők hatósági zaklatására utalt. “Jön a tavasz, érzékelhető egyfajta melegedés a román-magyar kapcsolatokban is” – állapította meg a Fidesz politikusa. Megemlítette: a román parlament a napokban szavazta meg azt a törvényt, amely lehető teszi a magyar nyelv használatát az egészségügyi intézményekben, és hamarosan a román parlament elé kerülhet a nyelvhasználatot és jelképhasználatot szabályozó új törvény. Felidézte: magyar oldalon a külgazdasági és külügyminiszter meghívta román partnerét a budapesti nagyköveti értekezletre, és hamarosan viszonozni fogja a látogatást. Németh Zsolt egyetértett tárgyalópartnereivel abban, hogy a magyar-román kapcsolatrendszerben újra kell indítani a már létező, de nem működő mechanizmusokat: már tavasszal összeülhet a gazdasági vegyesbizottság, akár a kisebbségi vegyesbizottság összehívása is elképzelhető, és nagy szükség van az ágazati egyeztetésekre is. Megjegyezte: külpolitikai kérdésekben, európai ügyekben, regionális együttműködésben, a transzatlanti kapcsolatok ügyében nagyon hasonlít a román és magyar megközelítés – ez is kiváló előfeltétele a kétoldalú együttműködés javításának, a 2012 előtti állapothoz való visszatérésnek. Németh Zsolt Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével is egyeztetett Bukarestben. A külügyi bizottság elnöke szerint a kisebbségi ügyekben ígéretes hangulati változás érzékelhető, ugyanakkor megjegyezte: a rövid távú eredmények felmutatása mellett az erdélyi magyarságnak nem kell letennie a hosszú távú, stratégiai céljáról, az autonómia megvalósításáról sem, és fontos, hogy sikerüljön fenntartani az ehhez szükséges széles körű nemzeti egységet is.
MTI; erdon.ro