Nagykárolyi vita Ferdinánd király szobráról
Heves, etnikai felhangoktól sem mentes vitába torkollt a nagykárolyi képviselő-testületben a Nemzeti Liberális Párt (PNL) helyi szervezetének arra vonatkozó javaslata, hogy Károlyi-kastély parkjában, a főbejárattal szemben állítsanak szobrot I. Ferdinánd román királynak.
A kezdeményezésre az RMDSZ-es többségű tanács – a szociáldemokraták tartózkodása mellett – végül rábólintott, azonban a kastélykert helyett a városközpontban levő román katona emlékműve körüli parkban jelölte ki a büszt helyét. A liberálisok azonban a monumentális Vida Géza-szobor melletti területet elfogadhatatlannak tartják.
Lapunk érdeklődésére Ilie Ciută pártelnök elmondta: úgy vélik, eltörpülne a király mellszobra a 18 méter hosszú és 6 méter magas alkotás közelében. „Gúnyt űznek belőlünk, úgy érzem, és nagyon sajnálom, hogy ilyen a városban a közvélekedés” – panaszolt a szoborállítás kezdeményezője, aki szerint létezett egy előzetes megállapodás ez ügyben, melyet felrúgtak a tárgyalópartnereik. Hozzátette: az emlékmű mellett nem hajlandók felállítani a büsztöt, melyet a megyei önkormányzat támogatásával már el is készíttettek.
„Nem vitatom, hogy helye van a román király szobrának a városban, de ezt nem a kastélykertben kell felállítani” – fejtette ki kérdésünkre Kovács Jenő polgármester, aki szerint a nagykárolyiak a mai napig nem felejtették el, hogy az első világháborút követően a városban felrobbantották Kossuth szobrát, a Kölcseyét pedig lebontották, ezért érzékenyek az ilyesmire.
Elismerte ugyanakkor, hogy a Károlyi-leszármazottak véleményének is szerepe volt a döntésben, akik azt kérték, hogy a kastély kertjébe, ha egy mód van rá, “ne vigyék be a politikát”. Az elöljáró elmondta: nem áll szándékukban eltitkolni a történelmet, hisz a Károlyi-kastélyban készülő panoptikumban helyet kap a Ferdinánd és Mária királyné 1919-es nagykárolyi fogadását megörökítő életkép is. Hozzátette: elkeseríti, hogy a városi tanácsban a liberálisok részéről egyre gyakoribbak a soviniszta kirohanások mind a magyarok, mind a svábok ellen.
Thoroczkay Sándor szatmárnémeti történész üdvözölte a nagykárolyi tanács döntését, mint kifejtette, a román katona emlékműve melletti tér megfelelőbb a szobor számára, mint a kastélykert. Elmondta: a románok I. Ferdinándban nemzetegyesítő királyukat, Nagyrománia megteremtőjét tisztelik, akinek szobra számára a Vida-emlékmű melletti tér nem méltatlan hely, és nem is sértő a tanács döntése, ha figyelembe vesszük, hogy a monumentális alkotás épp „az utolsó román barázdának a fasiszta iga alól való felszabadítását” jelképezi.
Babos Krisztina. Krónika (Kolozsvár)

Szobor Károli Gáspár emlékére
Az október 26-án, csütörtökön megtartott rendkívüli tanácsülés keretén belül került napirendre egy szobortervezet, mely a nagykárolyi születésű Károli Gáspárnak, a Biblia magyar nyelvre fordítójának állítana emléket.
A reformáció 500. évfordulója alkalmából tervezett szobor terve hosszas szóváltást eredményezett a helyi tanácsban. Egyes tanácstagoknak a szobor tervezett helye – a Kaffka Margit és a Petőfi Sándor közelében lévő zöldövezet – ellen volt kifogásuk, másoknak maga a szobor ellen. Ilie Ciuta felvetette, hogy szerinte a nyitott bibliát formázó, Sola Scriptura feliratú szobor sértő lehet a többi felekezet számára. Ugyanakkor hasonló megfontolásból a többi felekezet is javaslatokkal állhat majd elő, például olyan személyeknek való szobor állításával, akik románra fordították a bibliát.
Kovács Jenő polgármester válaszában kifejtette, hogy véleménye szerint Károli Gáspár a legfontosabb személy, akit a város adhatott, hiszen ő volt az, aki magyar nyelvre fordította a Bibliát, mely a mai magyar irodalmi nyelv alapja. Így ha valakinek szobrot kell emelni a városban, az ő lenne. Ugyanezen okokból fontos, a hogy a szobor a város központjában legyen, ahol mindenki láthatja.
A tervezetet végül egy tartózkodás mellett elfogadta a döntéshozó testület. Bagosi Andrea / szatmar.ro