Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Cioloș, Dacian
300 tétel
2016. október 7.
Cioloş–Barnier találkozó
Románia az Európai Unió kemény magvának részévé szeretne válni, és megvannak az eszközei és a politikai akarata is ahhoz, hogy érdemben hozzájáruljon az unió jövőjéről szóló tárgyalásokhoz – nyilatkozta Dacian Cioloş miniszterelnök, miután találkozott Michel Barnier-vel, akit a Nagy-Britanniával folytatandó brexit-tárgyalások levezetésére jelölt az Európai Bizottság.
Michel Barnier 27 országot érintő körútján arról kíván tájékozódni, milyen álláspontot képviselnek a tagországok Nagy-Britanniának az EU-ból való kilépésével kapcsolatban, és ismerteti a tárgyalások előkészítéséhez szükséges követendő lépéseket. Romániára rendkívül fontos szerep hárul ez ügyben, hiszen a kilépési tárgyalások várhatóan 2019 első felében érnek véget, amikor éppen Románia tölti be az Európai Tanács soros elnöki tisztségét. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. október 10.
Kelemen Hunor: mindig birkózás van a parlamenti helyekért
A kvótanépszavazás erdélyi vonatkozásairól, az RMDSZ jelöltlistájáról, a helyi szervezetek elégedetlenségeiről és a választási érdektelenségről beszélgettünk A politika belülről műsorban.
- A magyarországi kvótanépszavazás a választókorú erdélyi magyaroknak mintegy 15-20 százalékát érinti közvetlenül – ennyien szerepelnek a választói névjegyzékben, tehát ennyien élhettek a szavazati jogukkal. Körülbelül a felük, mintegy 60-70 ezer személy élt ezzel a jogával. Ezeknek a számoknak a tükrében nem érzi úgy, hogy túldimenzionált volt a kvótanépszavazás tematizálása Erdélyben? 
- Ennyien gondolták úgy, hogy élni fognak a szavazati jogukkal, és mindig annak van igaza, aki elmegy szavazni, hiszen aki nem megy el, annak a véleményét nem ismeri senki. Aki elmegy, annak a véleményét ismerjük, akár egy politikai szavazásról van szó, akár egy referendumról. Ennél tovább én nem szoktam a választásokat és a szavazásokat kommentálni. Én azt tartom jónak, ha a szavazati jogát használja az ember, és él vele mindannyiszor, amikor erre szükség van, de természetesen ez egy személyes opció. 
Akinek nincs magyar állampolgársága, azt nem szabad ebbe beleszámolni, mert nem szabad a vadkörtét összekeverni a naranccsal. 
- A választókorú erdélyi magyarok 15-20 százaléka szavazhatott, ehhez képest hetekig csak erről szólt a közélet.
- Nyilván az tud erre a kérdésre válaszolni, aki fölnagyítja és ezt tematizálta. Én, amikor megkérdeztek, akkor véleményt mondtam, és az én véleményem ezzel kapcsolatban nem változott, vagyis, hogy a szavazati joggal élni kell. Nyilván a politikai elemzőknek a dolga eldönteni, hogy ez a szám sok volt vagy kevés. Én ezt nem akarnám túlkommentálni és felnagyítani, de minimalizálni sem ennek a jelentőségét. 
- Hamarosan azonban lesz egy választás, amely minden választókorú erdélyi magyart érint: a december 11-i parlamenti választások. Összeállt az RMDSZ végleges jelöltlistája a befutónak számító helyekre, és kívülről úgy tűnt, hogy elég nagy birkózás volt ezekért a helyekért.  - Minden alkalommal az van, legalábbis 1997-től, amióta jobban belelátok, vagy 2000-től különösen, amikor én is részt vettem egy előválasztáson, amikor a csíki régió két befutó helyéért kilencen – ha szabad így mondani – birkóztunk az előválasztáson. Mindig verseny volt valamelyik régióban, nem mindig egyforma verseny, de az a jó, hogy van verseny. És az a jó, ha egy versenyt követő helyzetet úgy lehet kezelni, hogy azok, akik nem kerültek befutó helyre, nem nyertek választást, továbbra is a csapat tagjai maradnak és a csapattal együtt dolgoznak. Ez nem mindig sikerül, de ilyen a politika, ilyen a verseny, akár a belső versenyről, akár a külső versenyről beszélünk, én nem tartom ezt egy katasztrófának, nem látom bajnak. 
Azt viszont én is látom, hogy a sok évi állapotokhoz képest ma nagyon nehezen lehetett jelölteket találni, mert mi az országban mindenütt jelölteket fogunk állítani. Több mint 200 ezer aláírást összegyűjtöttünk és mind a 41 megyében, illetve a külföldi választókerületekben is jelölteket fogunk állítani: ez azt jelenti, hogy Brăilán, Suceaván és Iaşi-ban is lesznek jelöltjeink. Eddig sokkal könnyebb volt jelölteket találni ezekre a nem befutó helyekre. Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy aki ezt vállalja, az segíti a szövetséget, hogy legyen még erősebb a képviselet, azáltal, hogy ott is gyűlnek szavazatok. Tudja mindenki, hogy nem lesz ott képviselő belőle, de hozzájárulását adja a politikai választáshoz. Most nagyon nehéz embereket találni erre, mert a politikai osztálynak, a parlamentnek, a pártoknak a megítélése megromlott egyrészt, másrészt mondhatják azt, hogy mi segíteni akarunk, de miért hoztok olyan helyzetbe, hogy az életünket kitárjuk, és utána pedig halljuk, hogy ilyen vagy olyan megjegyzésekkel illetnek. Mert az természetes, hogy annak, aki bejut az önkormányzati testületbe, vagy bejut a parlamentbe, a vagyonnyilatkozata, az összeférhetetlenségi és mindenféle állapota a nagyközönség előtt, nyitott könyvként ott álljon, olvasható legyen, viszont annak a kérdése, aki nem szerez mandátumot, jogos. Ez a két oka annak, hogy sokkal nehezebben találunk jelölteket, ezt el kell készséggel ismerni, nem kell úgy tenni, mintha ez nem egy valós helyzet lenne. Én a belső versenyt Erdélyben a befutó helyekért nem tartom problémásnak, és fontosnak tartom, hogy van ilyen. 
- A SZÁT több esetben is átírta a helyi döntéseket. Miért volt erre szükség?
- Figyelembe kell venni a szövetség érdekeit, és nekem, mint az RMDSZ elnökének az a feladatom, hogy mindenekelőtt a közös érdeket, a szövetségi érdeket vegyem figyelembe, és ez felülírja időnként a partikuláris, helyi érdekeket. A közös érdeket kell figyelembe venni, és ebben a pillanatban három szempontot tudok mondani: az egyik, hogy évek óta azt mondják a választóink, hogy fogjatok össze a parlamenti választásokon, ne vitatkozzatok, nem az érdekel bennünket, hogy hogy tudtok ti, politikusok egymással vitatkozni, hanem, hogy a közösség dolgaira, a közös ügyekre találtok-e közös válaszokat. Ezt nevezik ők összefogásnak, nem mondják meg, hogy hogyan kell, hogyan akarják, ennek a technikai részleteivel nem foglalkoznak, de az empirikus tapasztalati tények és a kutatások is azt mutatják, és erre valamilyen választ kell nekünk adni. Mert nem elég azt mondani, hogy persze, persze, összefogunk, de a gyakorlatban nem valósítjuk meg. 2014-ben elindítottuk ezt az összefogást, és az aki velünk együtt akart dolgozni, annak lehetősége volt, hogy ezt az összefogást erősítse. A Magyar Polgári Párt erre vállalkozott, nekik sem volt könnyű, és nekünk is nagyon nehéz volt túllépni sok-sok esztendőn és sok helyzetből adódó konfliktuson és egyéb más ügyeken. És az az igazság, hogy sem a csíkszentdomokosi kultúrotthonban és sem a karcfalvi sarki kocsmában még olyan vitát nem hallottam a helyi közösségben, hogy egykulcsos legyen az adó vagy többkulcsos adórendszert akarnak, ez egy ideológiai vita lenne, de nem az ideológia osztja meg az embereket. Így aztán elindultunk az összefogás mentén, és elérkeztünk 2016-ba, amikor gyakorlatba kell ültetni ezt, és ez parlamenti helyeket is jelent, és azt gondolom, hogy nekünk a társadalmi elvárásra adott válaszunk a legfontosabb.  A másik, ami legalább ennyire fontos, hogy a belső szolidaritást erősíteni kell, mert el lehet mondani, hogy Marosvásárhely vagy Maros megye nélkül nincs meg az öt százalék, el lehet mondani, hogy Udvarhely vagy a Partium nélkül nincs meg az öt százalék, hiszen egyik a másik nélkül ma már nem életképes politikai értelemben, vesztes lesz, ha nincs meg a belső szolidaritás. Ugyanígy a szórvány nélkül sincsen öt százalék. 2012-ben volt 52 ezer szavazat, amely olyan megyékből jött, ahonnan nem sikerült képviselőt küldeni a parlamentbe az elmúlt években, de ezek a szavazatok mindig a kosárba mennek. Én azt mondtam, hogy a belső szolidaritást is erősíteni kell, mert ezek mindannyiunk érdekeit képviselik, nem egy partikuláris érdeket elégítenek ki, és azt mondtuk, hogy 27 év után eljött az ideje annak, hogy egy szórványképviselőt biztos befutó helyen kell jelölni, és ezt Hargita megye vállalta. 
Hargita megyének sem volt ez könnyű, hiszen két ilyen újítás volt 2016-ban, vagy ha nem is újítás, de mindenképp más döntést hoztunk, mint amihez hozzá volt eddig szokva a szervezet. A szövetség szervezeti kultúrája az volt, hogy alulról építkezik, alulról jön a döntés, azt mindenki elfogadja, és abba nem szól senki bele. A külső kritikusaink azt mondják, hogy ez nem jó, hisz így időnként sérül a nagy érdek, most meg azt hangoztatják, hogy miért nyúltunk bele. Ez a két vonat nem ártana, ha összeütközne a fejekben, és ebből valamiféle megvilágosodás születhetne.  Ezt a két érdeket említeném, a másik egy szakmai típusú szempont. A frakcióknak le kell tudniuk fedni minden szakbizottságot a szenátusban és a képviselőházban egyaránt, ez a szenátusban sokkal nehezebb, ugyanis ott kevesebb ember van, és mindenkinek két szakbizottságot kell vállalni. Nos, nem mindegy, hogy kit küldesz be a szenátus oktatási bizottságába, hiszen a szenátus oktatási kérdésekben döntőház. Mert mindannyian jártunk iskolába, néhányan egyetemre is, van több diplománk, de ez nem jelenti azt, hogy az oktatási kérdésekhez értünk. Nem mindegy, hogy kit küldesz a jogi és a közigazgatási bizottságokba, de lehetne sorolni az összes bizottságot, ezt is figyelembe kell venni. Egy nagy frakciónál, ahol ül 70-80 vagy 100 ember, ez nem probléma, de egy kis frakciónál, ahol van 18-20 ember, a szenátusban 9 ember kell lefödje a szakbizottságokat, ez óriási kihívás. Ezért előzetesen konzultáltam a megyei szervezetekkel, és megkértem őket, hogy ha tudjátok, akkor alakítsátok úgy a jelöltlistát, hogy szükségünk van ilyen és olyan típusú emberekre, és az esetek többségében a kollégák megértőek voltak, és értették azt a közös érdeket, amely bennünket vezérelt, és ilyen döntéseket hoztak. 
Minden jelöltállítást, jobbról vagy balról, felülről vagy alulról ér bírálat, ezt tudtuk, ez nem lepett meg bennünket, én azt hiszem, hogy jó döntéseket hoztunk a közösség és a közjó érdekében. 
- A SZÁT második körben úgy döntött, az MPP-elnök Biró Zsolt végül Maros megyében indul képviselőként, és a szenátusi listába is beleszóltak. Miért? 
- Maros megye ebben az esztendőben egy teljesen atipikus eset, mert mindenki a régi szenátorok és képviselők közül visszavonult, de nem volt előkészítve ez a visszavonulás. Nyilván ezt elsősorban nekik maguknak kellett volna előkészíteni és az utolsó száz méteren volt egy elég nagy fokú kapkodás. A Maros megyei helyzetet ismerve tudtam, hogy előállhat ilyen feszültség, és azt gondolom, hogy a lehetséges változatok közül még mindig a legjobb módon oldotta meg ezt a szervezet.  Az én javaslatom valóban az volt, hogy a Magyar Polgári Párt jelöltjét Maros megye adja. Az elmúlt két esztendőben Maros megye az együttműködésből példát mutatott, összmagyar előválasztást szerveztünk a polgármesteri választás előtt, ebben mindenki részt vett és nem hallottam egy Maros megyei kollégát sem, aki ezt kifogásolta volna. Maros megyében a megyei önkormányzati választáson indult a Magyar Polgári Párt, nem volt verseny, mint ahogy volt Hargita és Kovászna megyében. Kolozs megyében sem volt, ez a két megye az együttműködést kipróbálta, működtette, és mindkét megyében bejutott egy-egy MPP-s jelölt a megyei önkormányzatba. 2012 és 2016 között Maros megyében volt 13 képviselőnk, az együttműködésnek köszönhetően most van 15. Kolozs megyében volt eddig öt, most, hogy az MPP az RMDSZ listáján indult, van hét. Mindkét esetben a hetedik és a tizenötödik jelölt az MPP jelöltje. És lehet azt mondani, hogy nem az összefogás miatt van több képviselőnk, de a tények azt mutatják, hogy ott, ahol együttműködtünk, több képviselőnk van, és azt gondolom, hogy ott, ahol megvan az ilyen együttműködésnek a gyakorlata, ott kell ezt erősíteni, és az elmúlt két esztendőben Maros megyéből más hangot nem hallottam, csak azt, hogy össze kell fogni. 
A szenátusi listával is voltak mindenféle kifogások. Akkor, amikor úgy döntöttünk, hogy a Magyar Polgári Párt a Maros megyei harmadik helyet megkapja, akkor felmerült a lehetőség, hogy azt, akit harmadik helyre soroltak a képviselői listán, vigyék át a szenátusi lista második helyére. Én azt gondolom, hogy ez megint csak egy olyan döntés, amely a közös döntésünk volt, és ez egy elfogadható és jó döntés. 
- Három szervezet is elégedetlenkedik, egyrészt Udvarhelyszéken volt egy felhördülés, amikor első körben az a döntés született, hogy Biró Zsoltot az ottani helyen indítsa az RMDSZ, Maros megyében is voltak zúgolódások a lista átalakítása után, majd Bukarestben is. Hogyan lehet ezeket kezelni? 
- Párbeszéddel, nyugodtan, higgadtan, és amellett érvelve, hogy ezek a döntések a közös ügyet szolgálják. És lehet, hogy egy-egy partikuláris érdeket, sokszor egy-egy személy érdekeit sérthetik, de a közös ügyet szolgálják. 
- Az MPP esetében hatványozottan igaz, hogy konfliktusok vannak az országos és a helyi vezetés között. Sikerül majd mozgósítani az MPP-nek azokat a szervezeteit is, amelyek nincsenek jó viszonyban a központi vezetéssel? 
- Nem ismerem a belső viszonyaikat annyira, hogy én ezt taglalni tudjam, azt gondolom, hogy nekik is, és nekünk is a mozgósítást a legjobb tudásunk szerint, a legjobb szándéktól vezérelve kell végeznünk. Bízom abban, hogy több szavazat lesz, mintha nem együtt indultunk volna, és azt is tudom, hogy az adófizető polgárok nem tárgyak, nem szabad így nézni, hogy annyi szavazat ott volt, és az egy az egyben áttehető ide, mint ahogy az sem igaz, hogy a szavazókat egy az egyben össze lehet pakolni. Ilyen nincsen, és én azt gondolom, hogy az együttműködésnek és a közös ügy szolgálatának a lehetősége és a megvalósítása többeket mozgósíthat, mintha vita, feszültség és konfliktus lenne. 
- Nemcsak a magyar pártokat tartja lázban a közelgő választás, hanem a román politikum egészét is. Itt is elég sok változás történt, elég ha csak arra gondolunk, hogy Vasile Blagának le kellett mondania a PNL társelnöki tisztségéről, vagy ha arra gondolunk, hogy Klaus Johannis államfő egyre többet udvarol Dacian Cioloş miniszterelnöknek. Mi lehet Johannis fejében, amikor arról próbálja győzködni a miniszterelnököt, hogy jó lenne, ha részt venne a választásokon? 
- Bizonyára, hogy az az igény, vagy az az elképzelés vezérli, hogy legyen egy olyan lehetséges miniszterelnök-jelölt, akiről azt gondolja, hogy az ország kormányzását el tudja látni. De nem tudom, nem beszéltem Johannisszal, így nem szeretnék spekulálni. 
Számomra nem az a kérdés, hogy ki kinek mennyit udvarol, egyik vagy másik román párt hogy próbálja felkészíteni a szervezetét a választásra. Azt gondolom, hogy számunkra az a legnagyobb tét, hogy a választások után a politikai döntések visszakerülnek vagy sem a parlamentbe. Az a tét, hogy a politikai döntéseket a pártok és a parlament hozzák meg, vagy valahol egy nem egészen látható helyen születnek majd a döntések. A parlament vissza tudja szerezni az őt megillető helyét, akár a törvényhozásról beszélünk, mert ma a törvényhozásról beszélni nem biztos, hogy szabad és érdemes, hiszen nagyon sokszor kaotikus, és sürgősségi kormányrendeletek vitája és a populistábbnál populistább törvénytervezetek elutasítása történik. Hogy a végrehajtást ellenőrzi-e a parlament vagy sem, hogy be tudja-e ezt a funkcióját tölteni, mert ma nem ellenőrzi. Azért a parlamentáris demokráciában mégiscsak a parlamentnek kell ellenőriznie a végrehajtást és az erőszakszervezeteket. És az is tét, hogy a harmadik funkcióját, a reprezentativitást, a képviseletet el tudja-e látni. Ha ezeket nem tudja, akkor jogállamról és parlamentáris demokráciáról csak nagy fenntartásokkal beszélhetünk..  Ez az igazi nagy tét, mert 2017-től kezdődően, tetszik vagy nem tetszik, lesznek olyan változások, amelyek alapvetően meghatározzák Románia hosszú távú társadalmi folyamatait, és lesz egy centenárium, lesz egy európai uniós soros elnökség, és ezek mind olyan döntéseket feltételeznek, amelyekből ki lehet ugyan maradni, de ha rossz döntéseket hoznak, akkor ezt nem lehet mindennap újragondolni, megváltoztatni. Teljesen átírható mindaz, ami az elmúlt huszonhat esztendőben történt.  Én azt szoktam mondani, hogy az első negyedszázad után jelennek meg a tünetei annak a betegségnek, amellyel minden új demokratikus berendezkedés szembesül. És Romániában ez tapasztalható, mert akárhogy nézzük, Romániában az elmúlt szűk száz esztendőben nem volt még huszonöt esztendő úgy, hogy folyamatosan parlamentáris demokráciáról beszéljünk. Mert 1918-tól 1938-ig volt egy szűk húsz esztendő, amiben negyven kormány váltotta egymást, valódi parlamentáris demokráciáról abban az időszakban nem lehet beszélni, utána jött a királyi diktatúra, a második világháború, majd a kommunista diktatúra. Egy társadalom életében huszonöt esztendő nagyon kevés ahhoz, hogy az értékek megszilárduljanak, hogy a demokratikus berendezkedés működjön, hogy a fékek és egyensúlyok rendszere működjön. Igazából ez a kérdés, hogy milyen irányba fogja a következő parlament az országot irányítani, ott születnek a döntések vagy sem. 
- A közvélemény kutatások szerint nagyon kevesen, a jogosultak kevesebb mint egyharmada akar élni a szavazati jogával. Mit lehet ezzel tenni? 
- Egyszer az okait kell megérteni, hiszen ez nem egy romániai sajátosság, sajnos így van a térségben mindenhol. Az elmúlt huszonhat évben az emberek sok mindenből kiábrándultak és sok mindenben csalódtak. Egy hatalmas düh van az emberekben. Nyilván, ha azt nézzük, hogy hogyan éltünk 89 előtt, akkor a változás óriási, de ha azt nézzük, hogy milyen elvárásokkal indultunk neki a demokráciának, akkor kevés: mindenki azt gondolta, hogy ha nem is a bajor, de legalább a burgenlandi életszínvonalra sikerül feltornázni magunkat, és ez nem sikerült. A politikusok gyakran többet ígértek, mint amit meg lehetett valósítani, és az emberek csalódtak. Ehhez hozzá kell adni még egy gazdasági válságot és néhány korrupciós ügyet, amelyet láttak az emberek, és kell látni azt a leszakadó társadalmi réteget, amely jelentős mifelénk is, nemcsak Közép-kelet-Európa más államaiban.  Ha ezeket az okokat látjuk és értjük, és a politikusok ezt elismerik, és alázattal odafigyelünk, szolgálunk, mert ez a politika, a politikusoknak a közjót kell akarniuk, akkor azt gondolom, hogy előbb-utóbb ebből a hullámvölgyből ki lehet kerülni, de nem egyik napról a másikra.  A magyar részvétel az önkormányzati részvételhez hasonlóan alakulhat, nem hiszem, hogy sokkal fölé lehetne vinni, de természetesen meg kell próbálni. Hogy milyen lesz a romániai részvétel, ebben a pillanatban valóban alacsonynak ígérkezik, de megint csak azt tudom mondani: aki elmegy szavazni, az dönt arról, hogy milyen lesz a politikai osztály. 
- Hogyan módosul a törvényhozás dinamikája, ha többszereplős lesz a parlament? 
- Nem tudom, hogy hány szereplős lesz, ebben a pillanatban ezt nem lehet megmondani. Az biztos, hogy a két nagy párt, a PSD és a PNL ott lesz, sőt biztos, hogy ott lesz az RMDSZ is. A PSD-nek az az érdeke, hogy az ALDE ott legyen, a PNL-nek, hogy az USR ott legyen. Azt látni kell, hogy a Dan Nicusor vezette USR-nek még nem sikerült összegyűjteni az országos induláshoz a szükséges aláírásokat. Másrészt azt gondolom, hogy a PMP nem fog bejutni, ott lesz a határon, de nem fog bejutni.  Sok mandátum kerül majd visszaosztásra, és ez kiegyenlítheti a versenyt. Én nem vagyok politikai elemző, nekem a célom, hogy az RMDSZ az erdélyi magyarságnak az arányos képviseletet biztosítsa. Utána meg azt gondolom, hogy elboldogulunk. Az önkormányzati választások előtt is eltemettek bennünket, jobbról is, balról is, aztán kiderült, hogy azzal az eredménnyel, amit elértünk, képesek voltunk úgy tárgyalni, hogy az önkormányzati képviseletünk megerősödött. Szóval bármit lehet mondani, de hogy az öt kevesebb, mint a kettő, azt elég nehéz mondani. 
- Az alternatív küszöbnek köszönhetően az RMDSZ mindenképpen bejut. Ilyen körülmények közt nincs akkor jelentősége az öt százalékos küszöb elérésének. Mennyire lesz hangsúlyos az öt százalékos küszöb emlegetése a kampányban? 
- Nem ezzel fogunk kampányolni, nem ez az üzenet, mert az erdélyi magyar embereknek a problémáira kell választ adni. Nyilván fontos, hogy az öt százalékot átlépjük, hogy az arányos képviseletet biztosítsuk, ezért szegmentált üzeneteink lesznek egyrészt, másrészt az erdélyi identitásnak, a transzilván értékeknek az előtérbe helyezése meg fogja határozni a kampányunkat és a politikai programunkat. 
De ismétlem: szegmentált üzeneteink lesznek, mert nem elég ma már azt mondani, hogy a magyar embernek a magyar pártra kell szavazni. Kell tudni valamit mondani a fiataloknak, a vállalkozóknak. Az erdélyi magyarok 49 százaléka ötezer lakosúnál kisebb településen él, tehát gyakorlatilag vidéki típusú választókkal kell nekünk valamilyen értelemben elfogadtatni azt, hogy szükség van a parlamentáris típusú berendezkedésre, s még mindig ott van legalább 15 százalék, azok az erdélyi magyar választók, akik 25 ezer lakosnál kisebb településeken élnek, tehát Keresztúrtól Kézdivásárhelyig, Gyergyószentmiklósig, Nagyszalontáig. Ezt is figyelembe kell venni, illetve azt is, hogy nagyon sokan mezőgazdaságból élnek, és hogy felnőtt egy olyan nemzedék, amelynek a szocializációja teljes egészében ’89 után történt, amelynek a viszonyítási alapja teljesen más, neki nincsen semmilyen közvetlen tapasztalata a diktatúra utolsó éveiről. 
- Ha már a különböző településtípusok szóba jöttek, van a Ciolos-kormánynak egy fontos dokumentuma, amelyet a napokban fogadott el a kormány, ez a területfejlesztési stratégia. Melyek azok a pontok, amelyeken gondok lehetnek ezzel a stratégiával? 
- Még mi sem láttuk a dokumentumot. Ez a technokrata kormány bájossága, hogy elfogad bármit anélkül, hogy a parlamenttel konzultálna. A parlamenti pártok nem látták, csak hallottak róla, ami bekerül a kormányülésre, arról lila gőze sincs senkinek. Hogyha abból indulunk ki, ami fel volt téve a minisztérium honlapjára, akkor az számunkra elfogadhatatlan, és nem fogjuk megszavazni, és ha lehetőségünk lesz változtatni, akkor meg fogjuk változtatni. 
Ugyanis a statisztikai hivatalból kivett adatokra épített reform elfogadhatatlan, nem veszi figyelembe a földrajzi, a történelmi, a társadalmi hagyományokat. Lehet azt mondani, hogy ötezer lakos alatt nem lehet közigazgatási egység, de akkor jó lenne, ha a statisztikai hivatalból vagy a minisztériumból valaki autóba ülne, és elmenne megnézni az udvarhelyszéki, a máramarosi vagy a szilágysági településszerkezeteket. Nem lehet úgy kezelni a társadalmat, hogy a statisztikai hivatalból kiveszem az adatokat, és körzővel és vonalzóval meghúzom a vonalat. De valaki megnézte, hogy például Udvarhelyszéken egy ötezer lakosú közigazgatási egység mekkora földrajzi területet fog felölelni?  Ezért is fontos, hogy politikai kormány legyen, amelyiknek van többsége és ellenzéke, és nem azért, mert így illik, hanem mert másképp nem működhet a parlamentáris demokrácia.  Ez a parlament már semmiképp nem fog dönteni erről a kérdésről, de másról sem, mert azt kell látni, hogy azok, akik nem lesznek befutó helyen, azok nem járnak már a parlamentbe. Azok pedig, akik befutó helyen lesznek, rövidesen elkezdik a kampányt. Ettől a parlamenttől már nem kell várni semmit, ez már a mandátuma végénél tart, néhány hét múlva lejár a mandátuma, alapvető stratégiai kérdésekben biztos nem fog dönteni. Transindex.ro 
2016. október 11.
Kampány küszöbén
Ha kampány, hát legyen kampány – gondolhatják a szociáldemokraták, és alaposan bele is lendültek az ígérgetésbe. Nem aprózzák el, oly mértékű adócsökkentéseket, jövedelememeléseket helyeznek kilátásba, hogy csak kapkodja a fejét az egyszerű halandó: mindez valóban megvalósítható, közeleg a földi Kánaán?!
Természetesen nagyon szép lenne, ha terveik valóra válthatóak lennének, csak éppen nehezen hihető. Nem kell gazdasági szakembernek lenni ahhoz, hogy felmérjük, ha csökkentik, sőt sok esetben teljesen eltörlik az adókat, emelik a fizetéseket, nyugdíjakat, akkora lyuk keletkezik a költségvetésben, amelyet még a vágtázó 4–5 százalékos gazdasági növekedéssel sem lehet betömni. Még ha meg is valósul az álom az egymillió új munkahelyről, nem folyik be annyi jövedelem, hogy pótolja mindazt, amit szétosztogatottak. De az SZDP-sek ígérni mindig is nagyon tudtak, hatalomra kerülésük után pedig elődeiket, a nehéz örökséget okolták amiatt, hogy nem valósulhatnak meg terveik.  A közvélemény-kutatások jelenlegi állása szerint az Szociáldemokrata Párt fölényesen megnyeri a választásokat. A liberálisok próbálják rendezni soraikat, ám helyzetük gyatra, még az általuk rendelt felmérés is 7–8 százalékos lemaradást mutat, de akadt olyan is, mely szerint 20 százalékos a hátrányuk. Hiába kampányol mellettük Iohannis, próbálnak belecsimpaszkodni Dacian Cioloşba, egyelőre csak a kapkodás és fejetlenség érhető tetten, ígéreteik – hisz ők sem maradhatnak le – kimerülnek az általánosságokban, még nem rukkoltak elő semmilyen programmal, sőt, a jelek szerint képviselő- és szenátorjelöltjeiket is lasszóval fogdossák, egyetlen kitétel, legyen valamelyest népszerű az illető. 
Tăriceanu pártja várhatóan hozza a maga 8–10 százalékát, ők az SZDP-hez csapódva kívánnak kormányozni, Băsescu alakulata esetében a küszöb elérése is kétséges, igaz, a hajóskapitány is csatára kész, ő vezeti majd a szenátusi listát. A kisebb pártok, függetlenek azonban bajban vannak, a nagyok tettek arról, hogy már az indulás feltételeinek teljesítése is nehéz legyen: ebben a helyzetben van a fővárosban népszerű és a felmérésekben is 10 százalék körülire becsült Mentsük meg Romániát Szövetség, országos hálózat és pénz hiányában már a 200 ezer aláírás összegyűjtése is gondot jelent számukra. Az erdélyi magyarok háza táján csend és béke honol. Egyetlen induló az RMDSZ, már túl is van az aláírásgyűjtésen, vetélytárssal nem kell számolnia, a jelöltállítás által megtépett nimbuszát próbálja helyrepofozni. Egyelőre sem programja, sem ígéretei nem ismertek, és mivel az EMNP nem méretkezik meg, bűnbak nélkül maradt, nem lesz, kinek nyakába varrnia a kudarcot vagy nem kellő sikert.  Még csak a kampány küszöbén vagyunk, az igazi nagy menet bő hónap múlva kezdődik. A szocdemek ígérethalmaza csak felvezetés, szépet és jót hallunk majd eleget, így bizakodásból tartalékolhatunk, hisz utána ehetjük a feketelevest újabb négy évig.
Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. október 11.
Visszalépés
Nagy többséggel fogadta el tegnap a szenátus az oktatási törvény plágiumra vonatkozó cikkelyeinek módosítását olyan formában, amelyet a kormány és Klaus Iohannis államfő – aki egyszer már visszaküldte a törvénytervezetet a parlamentbe – is visszalépésnek minősített. A jogszabály szövege végleges, már csak az alkotmánybíróságon lehet megtámadni. Az egyik legfontosabb változás, hogy a plágiumgyanús doktori dolgozatok elbírálását a doktori címet kibocsátó egyetemre bízzák; a Cioloş-kormány által létrehozott testület – amely Victor Ponta és Gabriel Oprea ügyében is megállapította a plágiumot – ezentúl csak fellebbviteli fórum lesz. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. október 14.
Újabb keresetet küldött Árus Zsolt Strasbourgba
Az egész közigazgatási rendszer úgy van felállítva, hogy a magyar érdekeket nyugodtan figyelmen kívül hagyhassák, a jogainkat rögzítő törvényeket pedig ne tartsák be – ezt akarja bizonyítani Árus Zsolt. Újabb, Romániában lezárult ügy folytatódik a strasbourgi emberi jogi bíróságon.
Mindenki megvéd mindenkit: a prefektus nem végzi a feladatát, de ezt a bíróság elnézi neki. A jogi felügyelet megvédi a bírókat, az ügyész és a kormány szintén a prefektust védi. Ennek következménye, hogy azok a magyar jogok sem érvényesülnek, amelyeket törvények írnak elő – ezt állapítja meg Árus Zsolt.
Árus magánszemélyként indítja egymás után kereseteit a magyarság jogainak rendszeres megsértései miatt. Romániában nem igazán tud érvényt szerezni a törvényes kifogásainak, csütörtökön újabb vaskos dosszié került a postára a strasbourgi emberi jogi bírósághoz címezve.
Ennek előzménye 2014 őszére nyúlik vissza, amikor azzal a kéréssel fordult Hargita megye prefektusához, hogy tegyen lépéseket, kötelezze a maroshévízi önkormányzatot a magyar feliratok kihelyezésére a közhivatalokban és a város határainál, ugyanis a magyar anyanyelvű lakosság száma a városban meghaladja a 20 százalékot.
Mivel akkor nem született kézzel fogható változás, Árus bírósághoz fordult azért, hogy a prefektust kötelezze a törvény betartatására és betartására. Így bírósági ítélet mondta ki: a prefektus kötelessége utasítani a helyi önkormányzatokat, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20 százalékot, hogy magyar feliratokat helyezzenek ki. Andrei Jean-Adrian prefektus nem fellebbezett. Árus szerint azért, mert amúgy sem volt szándékában érvényt szerezni a bírósági ítéletnek. Látható abból, hogy az ítéletet követően sem született érdemi lépés. A prefektus annyit tett, hogy kérte az önkormányzatokat, számoljanak be, betartják-e a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó törvény előírásait. Azonban egyiket sem büntette meg a törvény betartásának elmulasztásáért.
Idén márciusban ezért újabb feljelentést tett Árus Zsolt azért, hogy a bíróság kimondja: a prefektus nem hajtja végre az érvényes bírósági döntést. A bíróság azonban alapfokon és később Marosvásárhelyen jogerősen is azt mondta ki: a táblák kihelyezésére vonatkozó döntést ugyan nem hajtotta végre a prefektus, de nem is marasztalható el ezért, mert ez egy nagyon komplex ügy.  Árus szerint ez azt tükrözi, a törvénysértő prefektus ellen nem lép fel az igazságszolgáltatás, a magyarság jogainak betartatására nem kötelezi. Ezért Strasbourgban indít újabb keresetet.
A törvénytelenség felett szemet hunyó bírók ellen a jogi felügyeletnél tett panaszt, a prefektus ellen pedig bűnügyi feljelentést tett az ügyészségen hivatali visszaélés miatt. Ezzel párhuzamosan Dacian Cioloș kormányfőhöz is eljuttatta panaszát alárendeltje tevékenységével kapcsolatban. Ez utóbbi panasz ügyében azt a választ kapta, hogy petícióját továbbították a belügyminisztériumhoz.
Érthetetlen, hogy miért – mondja Árus -, hiszen a prefektus közvetlenül a miniszterelnök alárendeltségébe tartozik és nem valamelyik minisztériumhoz.
Nevetséges az a bírósági megállapítás, miszerint a magyar nyelvű feliratok kihelyezése annyira bonyolult ügy lenne, hogy annak megoldása nem kivitelezhető rövid idő alatt. Ugyanis nemcsak egy-két hónap alatt, hanem 2014-től 2016 nyaráig nem tett semmit a prefektus az ügyben. És azóta sem – mondja Árus Zsolt.
Gergely Imre Székelyhon.ro | 
2016. október 17.
Románia 100 platform – a jövő évi kormányzásra készül Cioloș
MTI - Románia 100 platform címmel programdokumentumot tett közzé hétfőn Dacian Cioloș független miniszterelnök, akit korábban mind Klaus Johannis államfő, mind az elnökhöz közé álló Nemzeti Liberális Párt (PNL) további közéleti szerepvállalásra bíztatott.
Johannis azt is egyértelművé tette: szívesen adna újabb kormányalakítási megbízást Cioloșnak, ha politikailag elkötelezné magát, azt ugyanis kizárta, hogy a decemberi parlamenti választások után is szakértői kormány maradjon az ország élén.
Cioloș rámutatott, nem szegheti meg a választóknak tett ígéretét, miszerint független marad, de összeállított egy programdokumentumot, amelyhez felsorakozhatnak mindazok, akik osztják nézeteit. Elvekből és nemzeti projektekből álló platformjának élén a kormányfő kiemelte, a centenáriumára készülő Romániát korrupciómentessé kell tenni.
Románia 2018-ban ünnepli a Román Királyság és Erdély egyesülésének, a modern Románia megalakulásának századik évfordulóját. Cioloș az általa létrehozott ro100.ro honlapon meghirdetett programnyilatkozatában úgy véli, a hazai politikustársadalomnak meg kell újulnia, és meg kell határoznia azokat a célkitűzéseket, amelyeket választási ciklusoktól függetlenül követni akar.
Elvekből és nemzeti projektekből álló platformjának élén a miniszterelnök kiemelte, a centenáriumára készülő Romániát korrupciómentessé kell tenni. A "társadalom önbecsülésének visszanyerését" célzó platformjában Cioloș olyan elveket hirdet, mint a tisztességes kormányzás, a felelős politizálás, a munka becsülete, a szegénység felszámolása, a versenyképesség fontossága.
A leköszönő kormányfő azt szeretné, hogy országa "minden román Romániája" legyen, mindenkié, aki itt él és dolgozik, "etnikumától és hitétől függetlenül". A kivándoroltakat is hazatérésre bátorítaná. Bár Cioloș nem tisztázza, hogy politikai hagyatéknak vagy kormányzati programnak szánta a Románia 100 platformot, a dokumentum - a közigazgatás átszervezésétől a bürokrácia visszaszorításáig - egy sor olyan kormányzati projektet is felsorol, amelyet szerinte folytatni kellene, vagy ideje lenne elkezdeni.
A PNL mellett a korrupt politikusok leváltásával és szintén jobboldali programmal kampányoló, újonnan alakult Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) is bejelentette, hogy támogatná Cioloș tisztségben maradását.
A felmérések szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) a legesélyesebb a választási győzelemre és továbbra is 7-10 százalékpontos előnye van a PNL-lel szemben. A PSD - reménybeli koalíciós partnereivel együtt - most éles támadásokat intéz Cioloș ellen, aki "bár függetlennek hazudta magát", most szerintük a jobboldal élére állt. maszol.ro
2016. október 19.
Fél mondat a magyarokról
Azt azért jó, ha tudjuk: Victor Ponta plagizáló exminiszterelnök, Liviu Dragnea választási csalásért jogerősen börtönbüntetésre ítélt párt- és kormányfőjelölt és az egész korrupt szocialista, vadnacionalista, magyarellenes bagázs egyetlen reális alternatívája a Dacian Cioloş köré csoportosuló jobboldal.
 Az amúgy szintén lejárt szavatosságú liberálisokkal és a civil szervezetekből kinőtt, Nicuşor Dan-féle mozgalommal még mindig elfogadhatóbbnak tűnik ez az oldal, mint a nacionálkommunista örökségéhez foggal-körömmel ragaszkodó szociáldemokrata párt, a köréje csoportosuló nyíltan xenofób erők – mint a Bogdan Diaconu-féle Egységes Románia Pártja –, valamint az egykor szebb napokat megélt, újabban az igazságszolgáltatási szerveknek hadat üzenő Tăriceanu-féle alakulat. Az tehát, hogy a technokrata kormány vezetője hosszas unszolás és nagy várakozások közepette végül közzétette programdokumentumát az általa vallott elvekkel, elképzelésekkel, és az, hogy e mögé felzárkóztak Nicuşor Danék és a liberálisok is, mindenekelőtt azért rendkívül fontos mozzanat, mert hosszú hónapok után először felvillantja a reményt: talán mégsem vehető biztosra a szocialisták győzelme, talán megakadályozható az a visszarendeződés, amelyet Dragneáék bűnbandája a háttérből már jó ideje irányít.
Azért is figyelemre méltó a Dacian Cioloş által nyilvánosságra hozott dokumentum, mert nem üres ígéretek halmaza, mint például a szociáldemokraták választási programja, amely semmi egyébről nem szól, mint hogy minden társadalmi réteg – segélyből élők, közalkalmazottak, nyugdíjasok stb. – jövedelmét növelik anélkül, hogy felfednék: milyen forrásokból kívánják ezt megvalósítani. Cioloş programja ennél szakszerűbb, nem tartalmaz felelőtlen ígéreteket, de rámutat néhány olyan problémára – mint a bürokrácia, az államigazgatás hatékonysága, az összehangolt fejlesztés hiánya –, amelyek megoldása valóban elengedhetetlen, ha Románia fejlesztése a cél. Gondok leginkább csak azzal vannak, amiről a programdokumentumban nem esik szó: a Romániában élő nem román nemzeti közösségekről. Anélkül, hogy az ízléstelen nacionalizmus csapdájába esne, Dacian Cioloş Románia fennállásának százéves évfordulója köré építi programját. Az itt élő nemzetiségekről azonban nem szól, mindössze egy félmondatos utalást találunk, hogy az ország „etnikumától és vallásától függetlenül (…) minden román Romániája” legyen. A jobboldali erők legfőbb vetélytársának számító szocialisták retrográd nacionalizmusához, nyílt magyarellenességéhez képest sem sok ez a fél mondat – száz esztendő asszimilációs nyomásához, jogsértéseihez és üldözéséhez képest pedig édeskevés.
 Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. október 20.
Az egyházakban bíznak a romániai magyarok is a leginkább
Rossz irányba haladnak a dolgok az országban a romániai magyarok 70%-a szerint, mindössze 20% vélekedik úgy, hogy a dolgok jó irányba haladnak Romániában - derül ki a Kvantum Research legfrissebb közvélemény-kutatásából, amelyet a Maszol.ro ismertetett. A felmérés szeptember 15. és október 1. között készült 1236 fős mintán, 2,8 százalékos hibahatárral. 
2014 novemberében még 40% vélte, hogy jó irányba haladnak a dolgok az országban. 
A megkérdezettek 54%-a viszont elégedett a saját személyes életkörülményeivel, ami nagyobb arány, mint előző években. 
Az erdélyi magyarok RMDSZ-szel szembeni elvárásai között a legelsők a jólét javításának elemei (az egészségügyi szolgáltatások javítása, a minimálbér növelése, Erdély gazdasági fejlesztése, a lakásfenntartási költségek csökkentése, a gazdák támogatása), ugyanakkor középmezőnyben találhatók a közösségi ügyek. 
A válaszadók Kelemen Hunor RMDSZ-elnökben bíznak a leginkább (71%) és Biró Zsolt MPP-elnökben legkevésbé (19%). Szilágyi Zsolt EMNP-elnökben 26% bízik, 2014 szeptemberében pedig 35% volt ezek aránya. A román politikusok közül a válaszadók továbbra is Klaus Johannisban (50,5%) bíznak a leginkább, a második helyezett Dacian Ciolos miniszterelnök (29%). Az államfő megítélése romlott, 2015 márciusában még az erdélyi magyarok 85%-a bízott benne. 
A politikai szervezetek közül az RMDSZ-ben (76,7%) bíznak a legtöbben. Az EMNP-ben és az MPP-ben nagyjából azonos arányban (32,4 és 36,7%) bíznak az erdélyi magyarok. Az RMDSZ-be vetett bizalom tíz százalékponttal nőtt az elmúlt másfél évben. Javult ebben az időszakban az MPP megítélése is, az EMNP-é azonban romlott. 
A megkérdezettek leginkább az egyházakban (79,6%) bíznak, majd az önkormányzatokban (57,9%), illetve az EU-ban (41,5%). A korrupcióellenes ügyészégben (DNA) 37,4% bízik. 
78% szerint fontos, hogy az RMDSZ képviselői ott legyenek Románia parlamentjében, 73,5% szerint pedig az erdélyi magyarságot egyetlen szervezetnek kellene képviselnie a bukaresti törvényhozásban. 54% nyilatkozta azt, hogy elmegy szavazni a december 11-i parlamenti választásokon. A biztos szavazók körében az RMDSZ 78,6, az EMNP 4,6, az MPP pedig 2,3%-os támogatottságot élvez. 
A megkérdezettek 40%-a konfliktusosnak tartja a magyarok és a románok kapcsolatát. 30%-uk szerint a viszony romlani fog Erdély és Románia egyesülésének 100 éves évfordulója miatt. (hírszerk) Transindex.ro
2016. október 24.
Incidensek a Moldova és Románia egyesüléséért szervezett bukaresti tüntetésen
Megpróbálták áttörni a csendőrkordont, ezért több résztvevőt előállítottak azon a bukaresti tüntetésen szombaton, amelyet az Actiunea 2012 nevű civil szervezet hirdetett meg Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséért.
"Felszólítjuk a kormányfőt és a decemberi parlamenti választásokon induló pártok elnökeit, hogy közös parlamenti nyilatkozatban vállalják, hogy a következő parlamenti ciklusban megvalósítják a nemzet újraegyesítését, tegyék azt országprojektté mindazzal, amit feltételez: az energetikai hálózatok összekapcsolása, valutaunió, közös médiatér" – sorolta a tüntetők követeléseit George Simion, a demonstráció főszervezője az Agerpres hírügynökségnek.
A demonstráción az Agerpres szerint több százan, a Mediafax hírügynökség szerint mintegy kétezren vettek részt, és a megmozduláson addig nem történt rendbontás, amíg a tömeg a kormánypalota elé ért.
A szervezők arra kaptak engedélyt, hogy az Egyesülés térről a kormánypalota elé vonuljanak és ott szónoklatokat tartsanak, de a tömeg innen az Egyetem térre akart vonulni, amit a karhatalom megakadályozott. Mivel a demonstráció hangadói dulakodni kezdtek a csendőrökkel, öt személyt előállítottak – közölte a csendőrség.
A karhatalom fellépését mind Alina Gorghiu, a PNL elnöke, mind Traian Basescu volt államfő, a PMP vezetője megengedhetetlen túlkapásnak minősítette, és mindketten politikai ellenfeleiket próbálták érte felelőssé tenni.
Gorghiu Bukarest szociáldemokrata főpolgármesterét hibáztatta, és úgy vélte: a közelgő moldovai elnökválasztás "feszültsége" közepette Romániának nem szabad "úgy példát mutatnia demokráciából", hogy megtagadja a tüntetéshez való jogot. A főpolgármester manipulációnak nevezte a vádaskodást, rámutatva, hogy a csendőrség nem kért engedélyt tőle a beavatkozáshoz.
A Moldovával való egyesülés leghangosabb szószólójává vált Basescu éles kirohanást intézett – a PNL által támogatott – Dacian Ciolos független miniszterelnök és kormánya ellen, "hazaáruló gazfickók gyülekezetének" nevezve őket. "Ciolosnak és a belügyminiszterének el kell tűnnie a közéletből! Előállítottátok George Simiont, az unionisták egyik vezetőjét, hogy jó pontokat szerezzetek Németország és az Orosz Föderáció szemében" –írta Basescu Facebook-bejegyzésében.
A csendőrség az öt előállított résztvevő közül négyre fejenként háromezer lejes bírságot szabott ki. Az unionista tüntetők közül több százan később mégis összegyűltek az Egyetem téren, ahol sátrakat is felhúztak, jelezvén, hogy nem akarják elhagyni a teret. A belügyminiszter átfogó jelentést kért a történtekről a csendőrség parancsnokától.
A mai Moldovával csaknem megegyező területű Besszarábia – a Prut, a Dnyeszter és Duna-delta által határolt térség – több mint egy évszázados cári uralom után a bolsevik forradalom idején önállósult, majd 1918. március 27- én fogadta el a Román Királysággal való egyesülésről szóló nyilatkozatot. A terület 1940-ig volt Nagy-Románia része. (MTI) Népújság (Marosvásárhely)
2016. október 25.
Ünnepek hadügyi pecséttel
Egy frissen elfogadott törvénytervezet – amelyet a szenátus visszadobott, ám a képviselőház széles egyetértésben, mindössze az RMDSZ ellenkezése mellett megszavazott – minden  önkormányzati rendezvényt hivatalos ceremóniává emel, amit csak felsőbb, központi engedélyekkel lehet majd lebonyolítani.
A koszorúzásokhoz és a meghívottakhoz két minisztérium – a védelmi és a belügyi – jóváhagyása kell, és ha nekik nem tetszik valami, bele is szólhatnak egy-egy esemény forgatókönyvébe; ráadásul mindent záros határidőig, akár tizenhárom hónappal előre be kell jelenteni.  A törvénytervezetet az RMDSZ durva központosításnak érzi, hiszen így akármelyik falusi  – 1848-as, világháborús vagy simán kulturális jellegű – megemlékezés programját is módosíthatják Bukarestből. Mivel képtelenség minden rendezvényre egy évvel előre készülni, az új jogszabályt akár a magyar közösségi rendezvények akadályozására is használhatják. Azt még nem tudni, hogy  Iohannis államfő aláírja-e az önkormányzatiságot súlyosan csorbító tervezetet, de az aggodalomra minden okunk megvan.  Ezt a Ceauşescu-korszakra emlékeztető, a felülről diktált és felügyelt ünnepléseket visszahozó tervezetet ugyanis nem az SZDP, hanem a decentralizálást, hatékonyságot és komolyságot hirdető Cioloş-kormány dolgozta ki, s bár eredetileg csak protokolláris rangsorolásnak szánták, szörnyű irányba kanyarodott: ezek után várhatjuk, hogy egy-egy évforduló szónokait, zászlóit, feliratait és jelszavait is az országos protokolltanácstól kapjuk. No meg azt az utasítást, hogy mikor, kinek, mennyit tapsoljunk 27 évvel a diktatúra megbuktatása után...
Románia nagyon készül százéves fennállásának megünneplésére, több hasonlóan dagályos tervezet vár elfogadásra. Ceremóniákon, cifraságokon törik a fejüket a törvényhozók, kormánytagok, politikusok, mintha minden gondunk meg lenne oldva, és már csak az maradt volna hátra, hogy bokrétát tűzzünk a befejezett műre. Azoknak, akik ezért kapják magas béreiket (a mi adónkból), nincs egy épkézláb javaslatuk a kivándorlás megfékezésére, nem törik magukat azon, hogy az állam polgárai jól érezzék magukat otthonuk ajtaján kívül is, hogy legyen a harmadik évezredhez méltó egészségügyi ellátás, kiegyensúlyozott gazdaság, korszerű infrastruktúra, tiszta környezet. Az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat ígéreteinek megvalósításáról nem is beszélve...
Mindettől még nagyon távol állunk. A legfrissebb példa: szétázott falvak tucatjai mutatják, hogy egy mindig ugyanott pusztító árvizet sem tudnak kivédeni a hatóságok – talán, mert senki sem a munkára, csak a díszmenetekre gondol. Jobb lenne a zászlólengetésre (és -üldözésre) pazarolt energiákat építésre fordítani: hogy legyen, amit ünnepelni. Mert most egy piszkos, elhanyagolt, rendetlen és roskadozó rendszerben élünk, és ezt a tényt nem fogja eltakarni semmiféle állami protokoll. 
Demeter J. Ildikó Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. november 1.
Bírálják az RMDSZ-t
Az Autonomy for Transylvania mozgalom szombati közleményében élesen bírálja az RMDSZ politikáját, szerintük a román társadalom politikai osztályba vetett bizalmának megrendüléséért a szövetség is felelős, hiszen ők a legtöbbet kormányon levő romániai politikusok. Mint írják, az RMDSZ parlamenti jelenlétének oka, hogy egyedül ők indulnak magyar pártként a választáson. A közlemény szerint érezve a társadalom ellenszenvét, az RMDSZ megpróbálja a felelősséget a román pártokra hárítani, a velük való ellentét látszatáért pedig választások előtt előszeretettel alkalmazzák a magyar kártyát: a plakátok levétele most is felhergeli majd a magyar közösséget, és áldozatául esve az RMDSZ propagandának, elmegy szavazni. A szövetség óriásplakát kampánya nem tesz mást, csak hitelteleníti az autonómiaküzdelmet – írják. (közlemény)
A TISZTELETLEN JOHANNIS. Kisebb médiabotrány alakult ki hétvégén Klaus Iohannis államfő körül, aki Târgu-Jiuban tett látogatásán leült A hallgatás asztala című Constantin Brâncuşi-alkotás egyik székére. A sajtóban számon kérték az államfőtől, hogy miért ült le a műalkotásra, a tiszteletlenség jelének tekintve gesztusát. A szoborparkban ki van függesztve, hogy a látogatók ne érintsék meg a műalkotásokat, hogy ezek épségben megmaradhassanak a következő nemzedékek számára. Az esetre Târgu-Jiu polgármesteri hivatala Facebook-bejegyzésben reagált, amelyben helyi tanácshatározatra hivatkozva azt írják: bárki, aki jószándékkal ül le A hallgatás asztalához vagy a Székek sétányának alkotásaira, fotózás céljából és nem rongálási szándékkal, az nem követ el törvénytelenséget. A helyi rendőrség is megállapította, hogy csak az büntetendő, ha valaki rááll a műalkotásokra, a ráülés nem vétség. (Transindex)
FELJELENTETTÉK A KORMÁNYFŐT. Hivatali visszaélés és csalás vádjával feljelentést tett a szélsőségesen nacionalista Egyesült Románia Párt Dacian Cioloş miniszterelnök ellen a Föld bölcsessége című Constantin Brâncuşi-szobor megvásárlása miatt. A feljelentést Bogdan Diaconu, a soviniszta párt elnöke, valamint a korrupcióellenes ügyészség által meggyanúsított képviselő, Sebastian Ghiţă tette meg. Diaconu vádjai szerint a tizenegymillió euróra taksált szobor árát „tízszeresen túlértékelték”, és szerinte hiábavalóan költöttek el tizenegymillió euró közpénzt, mivel a műalkotás a nemzeti kulturális örökség részét képezi, így nem vihető ki az országból. Ghiţă szerint nyomozást kell indítani ebben a „nagy csalási ügyben”, amelyet a restitúciós hatóságot érintő, több százmillió eurós bűncselekményekhez hasonlított. A miniszterelnök nem kívánta kommentálni az ügyet, csupán „jó egészséget” kívánt a feljelentőknek. (Krónika)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. november 2.
Változóban a család fogalma
VÁLTOZÓBAN A CSALÁD FOGALMA. Ellenszavazat nélkül fogadta el a szenátus jogi bizottsága a polgári melegházasság tiltásáról szóló kezdeményezést, amelyet az ortodox egyházhoz közel álló Koalíció a családért indított. Mint tudott, a kezdeményezéssel az alkotmányt szeretnék módosítani úgy, hogy a család a férfi és a nő házasságán alapuljon. Jelenleg az alkotmány csupán házasulandó felekről beszél. A kezdeményezést a szenátus plénumának, majd a képviselőháznak is el kell fogadnia.
A sajtóban többen is felhívták a figyelmet arra, hogy ha a Koalíció a családért által javasolt szöveg kerül be az alkotmányba – „a család egy férfi és egy nő szabadon választott házasságán, egyenlőségükön, a szülők azon jogán és kötelességén alapul, hogy felneveljék, oktassák és képezzék a gyermekeiket” –, ez kizárja a család fogalmából például az egyszülős családokat, a házasodni nem akaró heteroszexuális párokat, a nagypapa, nagymama és unoka alkotta családokat is. (Maszol)
PONTA-ELMÉLETEK. Victor Ponta a România TV-ben arról beszélt, hogy a Colectiv Klubtűz tragédiáját Klaus Iohannis államfő szervezte, mert neki állt érdekében a Ponta-kormány megbuktatása. Kifejtette: olyan hazafiatlan és inkompetens politikusokat, mint Iohannis és Cioloş, még nem látott soha. Szerinte Iohannisnak annyi köze van az államelnökséghez, mint neki egy New Jersey-i baseballcsapat edzéséhez. „Remélem, nem szerveznek még egy Colectivet!” – fogalmazott, hozzátéve, szerinte Iohannis az ukrajnai fegyveres konfliktusok mintájára akarta leváltani a kormányt. Az összeesküvés-elméletek gyártásában Ponta barátja, Sebastian Ghiţă képviselő is jeleskedik, aki egyébként a România TV alapítója. Szerinte sem véletlen Iohannis és Cioloş hatalomra kerülése, mint mondta, bizonyos „okkult erők” még 2014-ben kidolgoztak egy titkos tervet Ponta menesztésére, akit meg is zsaroltak. (Főtér)
ÚJRA VACAKOL A KÁRTYARENDSZER. Az egészségbiztosítási pénztár közleménye szerint tegnap reggel 9 órától nem működik az informatikai rendszer, ezért offline üzemmódban teszik hozzáférhetővé az egészségügyi szolgáltatásokat. Múlt szerdán a kormány rendeletet hozott arra vonatkozóan, hogy az egészségbiztosítási pénztár megtéríti az orvosoknak és gyógyszertáraknak azokat az egészségügyi szolgáltatásokat, amelyek az offline időintervallumban történnek. Az egészségügyi kártyarendszer bevezetése óta annak meghibásodása többször is fennakadásokat okozott, legutóbb két héttel ezelőtt négy napon át szünetelt a rendszer működése. (Erdély FM)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. november 4.
Hírsaláta
EMIL BOCOT IS KIHALLGATTÁK. Kihallgatta tegnap a korrupcióellenes ügyészség Emil Bocot, Adriean Videanut és Ion Aritont Vasile Blaga ügyében. Az egykori Demokrata-Liberális Párt (DLP) tagjait – akik a Blaga ellen felhozott vádak idejében miniszterelnöki, illetve miniszteri tisztségeket töltöttek be – tanúként idézte be az ügyészség. A feltételezett bűncselekmény Blaga belügyminisztersége alatt történt. A hatóság szerint ugyanebben az ügyben Ştefan Gheorghét, az azóta a Nemzeti Liberális Párttal összeolvadt DLP akkori alelnökét, Piatra Neamţ polgármesterét, valamint Bedrilă Horaţiu Bruno üzletembert is gyanúsítják. A gyanú szerint Blaga 2011 és 2012 között összesen 700 ezer eurót, a DLP pedig 25 millió eurót kapott azért, hogy bizonyos személyeket nevezzenek ki állami vállalatok élére, akik aztán olyan cégeket részesítettek előnyben megbízatásokkal, akik támogatták a pártot. (Transindex)
CIOLOȘ NEM KAMPÁNYOL. Dacian Cioloş miniszterelnök azt nyilatkozta a Nemzeti Liberális Párt országos tanácsának ülése után, hogy nem kíván részt venni a decemberi parlamenti választások kampányában, ő ugyanis nem egy párt miniszterelnöke. „Én nem magamat akartam népszerűsíteni, hanem kiálltam néhány elv mellett, amelyekben hiszek” – fogalmazott a kormányfő, megerősítve, hogy vasárnap részt vesz a liberálisok nagygyűlésén, de semmilyen egyesség nincs arról, hogy a liberálisok használhatnák a fotóit a kampányban. Amint mondta, csak abban az esetben adja az arcát, ha azt a Románia 100 platform elveinek népszerűsítéséhez használják. (Agerpres)
DIGITÁLIS KÖZSZOLGÁLTATÁSOK. A digitalizáció a korrupció visszaszorításához, az állam és polgárai közti interakció egyszerűsítéséhez és költséghatékonnyá tételéhez is hozzájárul – jelentette ki tegnap Klaus Iohannis a Victoria-palotában zajló Digitális Románia – 4.0-s ipar című nemzetközi konferencia megnyitóján. „Politizálni annyit jelent, mint kapcsolatba lépni az állampolgárokkal, a polgárok szolgálatában álló közigazgatás viszont azt jelenti, hogy mindenki egyforma megbecsülésben részesül, nincsenek kivételezettek” – mondta az államfő, hozzátéve, hogy az Európai Bizottság 2015-ös adatai szerint Románia az utolsó előtti helyen áll az Európai Unió tagállamai között a digitális közszolgáltatások terén. Jelenleg a lakosságnak csak nagyon kis százaléka tölti ki online a típusnyomtatványokat. A helyzet jobbítása érdekében dolgozták ki a Digitális Románia című kiáltványt, amely „mandátumokon és politikán túlmutató vállalás” – fogalmazott az elnök. (Mediafax)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. november 4.
Barna Gergő: védekezésből offenzív irányba mozdult el az RMDSZ
A jelenlegi közvélemény-kutatási adatok azt vetítik előre, hogy az erdélyi magyaroknak a 40-45 százaléka fog az urnák elé járulni december 11-én – nyilatkozta a Maszolnak Barna Gergő. A szociológus pozitívumnak tartja, hogy az RMDSZ a védekező politizálásból sikerült elmozdulnia offenzív irányba. Szerinte a parlamenti választások kimenetelét a fiatal, városi, középosztálybeli szavazók fogják eldönteni.
Egy október közepén végzett ISSPOL-felmérés szerint a Szociáldemokrata Párt támogatottsága a biztos szavazók körében meghaladja az 50 százalékot. Mekkora a realitása annak, hogy a PSD egyedül kormányozzon?
A legutóbbi felmérések mindegyike szerint a PSD-nek jelentős előnye van a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) szemben, de nincs abszolút többsége. A Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) közösen azonban megvan a többségük és a lehetőségük arra, hogy kormányt alakítsanak. Ennek ellenére én úgy vélem: a két nagy pólus – a PSD-t és az ALDE az egyik, a PNL és a Mentsük meg Románia Szövetség (USR) a másik oldalon – támogatottsága a választásokig kiegyenlítődik, és mindkettőé nagyjából negyven százalék körüli lesz. Jelenleg mindenesetre úgy tűnik, hogy a PSD-nek és az ALDE-nak együtt nagyobb esélye van arra, hogy relatív többséget szerezzen december 11-én.
Az RMDSZ-t az előző felmérések 5 százalék körül mérték, az ISPOOL csak 3 százalékon. Igaz, ennek a felmérésnek igen nagy a hibahatára. Mennyire reális a 3 százalék?
Ennek a felmérésnek azért nagy a hibahatára, mert nagyon kicsi országos mintán készült. A megfelelő óvatossággal kell kezelni RMDSZ országos mintán készült felmérésekből származtatott támogatottságát. S ennek elsősorban módszertani okai vannak. A kis mintájú felmérésekben alulreprezentáltak a magyarok, és innen jön az RMDSZ gyengébb eredménye.
A Kvantum Research (amelynek munkatársa) felméréseinek idősoros elemzése szerint az RMDSZ-be vetett bizalom felszálló ágban van, az MPP-be vetett bizalom pedig különösen az utóbbi fél évben ugrott nagyot. Összefügg-e ennek a mutatónak az alakulása azzal, hogy az RMDSZ és az MPP összefogott az önkormányzati és a parlamenti választásokon?
Igen, összefügg. Ezt kiegészíteném azzal, hogy az RMDSZ több szempontból is jobb eredményt ért el a felmérésben, tehát javuló tendenciákat mutat a korábbi közvélemény-kutatásokhoz képest a támogatottsága. Ennek én két okát látom. Egyik az, hogy megszületett az RMDSZ és az MPP közötti összefogás. A felméréseink azt mutatják, hogy az erdélyi magyarok körében folyamatosan többségben vannak azok, akik az egységet, a közös magyar fellépést szorgalmazzák, így felhajtó ereje van az RMDSZ- MPP-összefogásnak. Támogatottsága növekedését az RMDSZ annak is köszönheti, hogy jól szerepelt az önkormányzati választásokon. Helyenként viszonylag kevés szavazattal, de nagyon jó pozíciókat sikerült kialkudnia a választások után, és ennek pozitív hatása volt az erdélyi magyar közösségre.
A szavazáson való részvételüket biztosra ígérő magyar választók aránya ugyanakkor csökkent márciushoz képest. Ez mivel magyarázható, és megfordítható-e ez a trend?
Valóban van egy csökkenés, de nem olyan nagy mértékű. Az önkormányzati választásokon általában nagyobb a választók részvételi hajlandósága. A jelenlegi adatok szerint feltételezni lehet, hogy az erdélyi magyaroknak a 40-45 százaléka fog az urnák elé járulni a parlamenti választásokon, az egy más kérdés, hogy az mire lesz elég.
A felmérés szerint 55 százalék ígéri biztosra, hogy elmegy szavazni. Ekkora a szakadék a szándék és a gyakorlat között?
Az eddigi tapasztalataink szerint a részvételüket biztosra ígérők 75-80 százaléka megy el ténylegesen szavazni. Van még egy réteg, akik azt mondják, hogy valószínűleg elmennek szavazni. Őket érdemes megszólítani kampányban.
Az utóbbi napokban a román sajtóban támadták, és vezető román politikusok is bírálták az RMDSZ óriásplakátjainak román nyelvű üzeneteit, a „Mentsük meg Kolozsvárt, Nagyváradot Bukaresttől”-t. Ez növelheti-e a részvételi szándékot, jobban összezár-e a magyar közösség emiatt?
Ennek az óriásplakát-ügynek pozitívuma, hogy az RMDSZ-nek hosszú évek óta sikerült egy védekező politizálásból elmozdulnia offenzív irányba. Olyan témákat kezdeményez, amelyek nemcsak arról szólnak, hogy védjük meg a jogainkat, adjunk biztonságot a közösségnek, hanem valamilyen szinten új perspektívákat is képes megnyitni. Ez mindenképpen újszerű ebben a kampányban, és igény is van erre a választók részéről. A kérdés az, hogy mennyire lesz következetes ezekben az üzenetekben az RMDSZ, mennyire lesz hiteles ez a hangszín. Ez ki fog derülni a kampány hajrájában.
Liviu Dragnea, a PSD elnöke kijelentette, hogy nem kormányozna az RMDSZ-szel. A Kvantum Research felmérése szerint a magyar közösség nem különösebben szimpatizál a PSD-vel. Elmondható, hogy emiatt Dragnea kijelentése inkább jó pontokat hoz az RMDSZ-nek a magyar választók szemében?
Nem gondolom, hogy Liviu Dragneának a kijelentései jelentős mértékben befolyásolnák a magyar szavazókat. A PSD-nek hagyományosan kisebb a támogatottsága Erdélyben, illetve az erdélyi magyarok körében is. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy a magyarok többsége olyan településen él, ahol vagy RMDSZ vezeti az önkormányzatot vagy pedig a PNL. Ez is magyarázza, hogy a magyarok mind pragmatikus, mind érzelmi okokból inkább a PNL-hez vagy a román jobboldalhoz kötődnek.
A PNL-nek most már hivatalosan is van kormányfőjelöltje, méghozzá Dacian Cioloș jelenlegi miniszterelnök, aki az államfő bevallott preferáltja is. Cioloș – akárcsak Johannis – népszerűbb a PNL-nél. Betöltheti-e a mozdony szerepét a liberálisok számára a választásokon?
Cioloș kormányfői jelölése volt az egyetlen lehetősége a PNL-nek, amit meg tudott lépni a támogatottsága növelésére. Ugyanakkor a jelek szerint a PNL is létrehozta a maga szatellit-pártját, a Mentsük meg Romániát Szövetséget. Ez az önkormányzati választásokon még nem látszott, de most úgy tűnik, hogy az USR beáll ebbe a játékba. A PNL olyan szinten gyengén politizál, olyan szintű káderhiánya van, hogy nagyon sokan kiábrándultak belőlük. Ez látszott az önkormányzati választásokon is, főleg Bukarestben. És most az az egyik forgatókönyv, hogy a bukaresti helyzet meg fog ismétlődni országos szinten is: a PNL sok szavazatot fog veszíteni, s az elveszített választók többsége az USR-re fog szavazni, és így tudják kialakítani a PSD-t ellensúlyozó jobboldali koalíciót.
Hátrány-e a PSD-nek, hogy nincs kormányfőjelöltje?
Igen. Úgy, ahogy a PNL-nek az egyetlen előnye, hogy népszerű kormányfőjelöltje van, azt mondhatjuk, hogy a PSD-nek az egyetlen hátránya, hogy nincs jelöltjük. Én arra számítok, hogy meg fognak ők is nevezni egy kormányfőjelöltet a kampányban. Nehezen lehet megjósolni, hogy kit. Az elég egyértelműen látszik, hogy Liviu Dragneának az ilyen típusú aspirációi nem fognak tudni megvalósulni. Az egyetlen potenciális, Cioloșsal összemérhető jelölt az Vasile Dâncu lehetne.
Hol dőlhet el a választások kimenetele?
Nagyon atipikus helyzet állt elő a kampány előtt. A lakosság közhangulata nagyon rossz, annak ellenére, hogy van egy jelentős gazdasági növekedés. Az emberek azt mondják ugyan, hogy nagyjából elégedettek az életkörülményeikkel, de továbbra is nagyon pesszimisták a jövőt illetően. A közhangulatot két tényező befolyásolja: az egyén és az ország gazdasági helyzete, illetve a politikai komponens. Azt látjuk – és ez érzékelhető a magyar közösségben is –, hogy nagyon nagy az elvárás a jelenlegi politikai osztály megújulásával kapcsolatban. Nem materializálódtak azok az elvárások, amelyek akár a 2014-es elnökválasztás, akár a Colectiv-tragédia után megfogalmazódtak. Ezért nagyon nagy a bizonytalanok aránya is a pártpreferenciák tekintetében. Ezért is mondom, hogy a PSD győzelme nem borítékolható. Az említett ISPOOL-felmérésben is 40 százalék körüli azoknak a románoknak az aránya, akik azt mondják, hogy nem döntötték el, hogy kire fognak szavazni. Azt is kell látni, hogy Romániában strukturálisan van egy jobboldali többség. Ezt különösen az elmúlt választások során volt látható. Van egy olyan rétege a szavazóknak, fiatalok, városiak, középosztálybeliek, akik általában az utolsó pillanatban döntik el azt, hogy részt vesznek-e a választásokon és kire szavaznak. Szerintem ez a réteg fogja eldönteni az idei választásoknak is az eredményét.
Cseke Péter Tamás
maszol.ro
2016. november 6.
Alkotmánymódosítási szándék és ígéretözön – megnyitotta választási kampányát az RMDSZ - Kelemen Hunor szerint az elkövetkező parlamenti ciklusban alkotmányba kell iktatni a modern Románia jogi és morális alapjának tekintett 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban a nemzeti kisebbségeknek tett ígéreteket. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a kolozsvári Horia Damian sportcsarnokban a szövetség kampánynyitó rendezvényén jelentette ki mindezt mintegy 1500 meghívott jelenlétében.
„Az a rezolúció, amelyben az ország területén élő őshonos kisebbségeknek az oktatásban, kultúrában, közigazgatásban és igazságszolgáltatásban teljes jogegyenlőséget ígértek, az anyanyelv teljes körű használatát és saját maga által választott vezetőket (...), ez nem pusztán ígéret, hanem törvény. Ezt pedig egy új alkotmánynak kell rögzítenie” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Kelemen Hunor kijelentette: az erdélyi magyarság számára 1918 a veszteség éve volt, és ezt a veszteséget egy évszázad alatt sem lehetett elfelejteni és nem lehetett feldolgozni. „De ahogy tudta Kós Károly nemzedéke, tudta Márton Áron nemzedéke, tudta Sütő András és Domokos Géza nemzedéke, úgy tudnunk kell nekünk is: nem jajongani, de cselekedni, dolgozni, építkezni kell!” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
Egy szárnyaitól megfosztott madár hasonlatával élve jelentette ki: az erdélyi magyarságnak sem elég, ha csak gubbaszthat. „Szeretnénk, akarunk repülni. Meg kell őriznünk mindkét szárnyunkat, és csak együtt vagyunk képesek a szárnyalásra” – fogalmazott.
Markó: tessék rábízni Székelyföldet a székelyekre
A rendezvényen Markó Béla, a parlamenti politizálásból 26 év után visszavonuló volt RMDSZ-elnök a romániai autópálya-építések kudarcával szemléltette, hogy mit is jelent Erdély számára a bukaresti kormányzás.
„Tessék rábízni Székelyföldet a székelyekre! (...) Tessék odaadni Erdélynek azt a költségvetést, ami jár, tessék rábízni az itteni magyarokra és románokra, (...) és építünk egy másik Erdélyt, ahol tényleg otthon leszünk valamennyien, de amíg Bukarest 12 év alatt 50 kilométert tudott megépíteni a tervezett 400 kilométer autópályából, amíg a városaink kevés kivétellel úgy néznek ki, mint 25 évvel ezelőtt, arra megy el az energiánk, hogy megvédjük azokat a jogokat, amelyeket szívós küzdelemmel alkotmányba és törvénybe foglaltunk” – jelentette ki Markó Béla.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere kijelentette: azért kell megmenteni Kolozsvárt, Nagyváradot és Székelyföldet Bukaresttől, „mert 98 év alatt sokkal több problémát okoztak, mint ahányat megoldottak”. Hozzátette: „azt kérjük, amit megígértek nekünk 1918-ban, ami nekünk jár. Legyen a magyar nyelv is hivatalos nyelv, ahol többségben vagyunk!” Antal Árpád hozzátette: „nem az erdélyi valóságot kell a bukaresti alkotmányhoz igazítani, hanem az alkotmányt az erdélyi valósághoz”.
Biró: a megszerzett jogokat is elvitatják
A kampánynyitón szót kapott Biró Zsolt, a választásokon az RMDSZ-szel szövetségben induló Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is. Szerinte olyan korban kell érvényesíteni a közösség érdekeit, amikor a megszerzettnek hitt jogokat is elvitatják. „Ma mindannyian egy kicsit Tamási Zsoltok, Horvát Annák, Ráduly Róbertek, Mezei Jánosok és Antal Árpádok vagyunk” – sorolta azoknak a magyar közéleti szereplőknek a neveit, akik ellen eljárást indított a korrupcióellenes ügyészség (DNA). „Józan ész, magyar szolidaritás, felelősség a magyar választók iránt!” – fogalmazta meg a hármas jelszót Biró Zsolt.
Kelemen: a magyarok körében népszerű Cioloș
Dacian Cioloş kormányfőnek a felmérések szerint jó a megítélése a magyarok körében, de ettől még „hosszú út vezet” odáig, hogy újabb miniszterelnöki mandátumot szerezzen – fogalmazott Kelemen Hunor az RMDSZ országos kampányindítója utáni nyilatkozatában. A szövetségi elnök azt mondta, neki személyesen is nagyon jó véleménye van Dacian Cioloşról, akit kormányfői mandátummal megbízni „korrekt javaslat” volna, amennyiben a Nemzeti Liberális Párt (PNL) olyan helyzetbe kerül, hogy megteheti ezt a javaslatát. A döntés azonban a választók kezében van. (Agerpres)
Székelyhon.ro
2016. november 8.
Cioloş, PSD, magyarellenesség
Jó egy hónappal a parlamenti választások előtt legalább részben tisztázódott, kire és mire szavazhatnak a választópolgárok december 11-én.
Dacian Cioloş, a szekértői kormány miniszterelnöke végre feladta látszatfüggetlenségét, és egyértelműen elkötelezte magát a Nemzeti Liberális Párt (PNL) mellett. (Persze eddig is nehezen volt hihető, hogy egy liberális kormány egykori minisztere csak attól tényleg pártsemleges, hogy néhány évig Brüsszelben tevékenykedett).
Hogy miért döntött úgy Cioloş – aki egykori uniós biztosként, illetve az Európai Bizottság elnökének volt tanácsadójaként további nyugodt és sikeres karriert futhatna be a brüsszeli uniós bürokráciában –, hogy beleveti magát a román belpolitikába, amelytől a nyugalom és a kulturáltság legalább olyan messze van, mint Brüsszel Bukaresttől, talányos. Előfordulhat, hogy tényleg egy olyan idealista-aufklérista személyiségről van szó, aki azt hiszi: csakis a PNL és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) által is felvállalt programjában foglalt hangzatos, bár meglehetősen sablonos célok teljesülése hozhatja el a nyugati prosperitást az országnak, rajta kívül pedig nincs más olyan személy, aki élére állhatna a modernizációs programnak.
Kérdéses azonban, hogy a PNL és az USR mögött álló műveltebb urbánus rétegen kívül képes lesz-e mást is megszólítani. Pláne a Szociáldemokrata Párt (PSD) dél-romániai, jórészt kevésbé iskolázott, vidéki tömegbázisát, amely rendszerint jóformán gondolkodás nélkül szavaz a neki fűt-fát ígérő, gátlástalanul demagóg pártra, ezért bármit is mond a romániai politizálási stílustól eltérően viselkedő, higgadt, csendes és racionális Cioloş, kis túlzással akkor is a PSD-re szavazna, ha egy csigaházas polipot indítanának el kormányfőjelöltként. Ezért is vezet a párt magabiztosan a közvélemény-kutatásokban.
A PSD számára amúgy választóinak hűsége pont kapóra jön, hiszen jelenleg éppen hogy hiány mutatkozik kormányfőjelöltekből, miután Liviu Dragnea pártelnököt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték a 2012-es népszavazáson elkövetett csalások miatt. Persze a PSD habitusát ismerve ettől még nyugodtan megnevezhetik őt miniszterelnök-jelöltként, legfeljebb tobzódnak egyet az ezt követő botrányban, hiszen Klaus Johannis államfő már jelezte: elítélt jelöltet nem bíz meg kormányalakítással.
Ha miniszterelnök-jelöltje nincs is, kampánytémája annál inkább van a PSD-nek: a párt az utóbbi években ismét behozta a közbeszédbe a sovinizmust, a zsigeri magyarellenes uszítást, amit most a kampányban még magasabb fordulatszámon művel. Dragnea már közölte, hogy az Erdély Bukaresttől való megmentéséről szóló kampánnyal a román többséget szándékosan is hergelő RMDSZ-szel nem lenne hajlandó koalícióra lépni, legutóbb pedig azon műfelhábordott egy egészségeset, hogy Kelemen Hunor – minden épeszű magyarhoz hasonlóan – magyar veszteségként éli meg Erdély anyaországtól való elszakítását, és Romániához csatolását.
Ám a PSD-t ismerve szinte százszázalékosan biztosak lehetünk benne, hogy amennyiben erre lenne szüksége a kormánytöbbség kialakításához, habozás nélkül kérné az agyonszidott RMDSZ támogatását. Amelynek parlamenti bejutására a jól kiszámítva, tudatosan adagolt, a magyar választópolgárok mozgósítására kiválóan alkalmas magyarellenes diskurzussal épp ő maga növeli az esélyt.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
2016. november 9.
Nyílt levél a kormánynak a BBTE kutatóitól
Egyenlőtlen bánásmóddal vádolja a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) az Európai Bizottságot, mivel az Orizont 2020 program keretében egy romániai kutatónak 7 eurós, míg egy nyugat-európai kutatónak 30 eurós az órabére.
Daniel David, a BBTE kutatásért felelős rektor-helyettese tegnap sajtótájékoztatón mondta el, hogy a 2007–2013-as időszakban az ösztöndíjak esetében egy romániai egyetemi professzor 30 eurós, míg egy adjunktus 20 eurós órabért kapott egy ezt szentesítő kormányrendelet értelmében, azaz egyforma anyagi elismerést kaptak a kelet- és a nyugat-európai oktatók is. Ám az Orizont 2020 program keretében az uniós szakemberek „ügyeltek” arra, hogy a pénz összege különbözzön a nyugati és a keleti egyetemi oktatók esetében. „Utálom a politikusok nyilatkozatait, amelyekben azt mondják, hogy támogatják a romániai tudományos kutatást, de végül nem csinálnak semmit” – jelentette ki Daniel David, aki szerint ez minden szempontból negatívan érinti a hazai kutatói munkát.
Mint azt Daniel David elmondta, a különbség miatt több romániai tudományos kutató már nem kötött szerződést a megnyert ösztöndíjakra, mások pedig azt forgatják a fejükben, hogy projektjeiket inkább Nyugat-Európában valósítják meg.
Az egyetem másik rektorhelyettese, Dan Lazăr kifejtette: a BBTE csak esélyegyenlőséget szeretne a romániai kutatóknak. „Az európai alapok célja a kelet- és nyugat-európai tagállamok közötti gazdasági különbségek csökkentése, de az ilyen döntések következtében ez nem fog bekövetkezni” – mondta Lazăr.
A sajtótájékoztatón azt is megtudtuk: Călin Cormoş, a Kémia és Vegyészmérnöki Kar kutatója megnyert egy 300 ezer eurós grantot, de már nem szándékozik szerződést kötni, mivel az alacsony árak miatt a kutatás befejezése kétségessé vált. Mindezekért a BBTE nyílt levelet küldött Klaus Johannis államfőnek, Dacian Cioloş kormányfőnek és a romániai EP-képviselőknek, amelyben tájékoztatják őket a kialakult helyzetről, és orvoslatra várnak.
– Megoldásként az merült fel, hogy Románia kérjen kivételes státust, hiszen ezt más kelet-európai országok is kérték, és meg is szerezték – összegzett Daniel David.
Szabadság (Kolozsvár)
2016. november 10.
Agyelszívástól tartanak a Babeș–Bolyai vezetői
A tudományos kutatások finanszírozásának növelését kéri a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE), amelynek vezetői Klaus Johannis államfőnek, Dacian Cioloş miniszterelnöknek és romániai európai parlamenti képviselőinek küldött levelükben mutattak rá a hiányosságokra.
A felsőoktatási intézmény attól tart, hogy a szűkös büdzsé agyelszíváshoz fog vezetni, a fiatal kutatók inkább külföldön vállalnak munkát, ezért szerintük a tudományos téren tevékenykedők bérét a nyugat-európai szintre kell emelni. Markó Bálint, a BBTE rektorhelyettese a Krónikának elmondta: már kaptak olyan visszajelzéseket az egyelőre itthon dolgozó kutatóktól, hogy a kivándorlást fontolgatják, ezért a téma egyre égetőbb.
Markó kifejtette: az elsődleges probléma az, hogy egyes nagy uniós kutatási pályázatoknál – amelyek elnyerése már felér egy tudományos aranyéremmel – a szakemberek fizetésének mértéke az adott ország átlagbérétől függ. Ez azt jelenti, hogy ha egy kutató elnyer egy pályázatot, a juttatás szempontjából nem mindegy, hogy egy romániai vagy egy dániai, németországi, esetleg osztrák egyetemen végzi el a tudományos munkát.
A rektorhelyettes rámutatott: az előírás viszonylag új keletű, két éve még nem szerepelt a vonatkozó kiírások szabályzatában. A kutatók így kétszer is meggondolják, hogy Romániában végezzék-e el a feladatot, ráadásul a projekt lebonyolítása óriási adminisztrációs eljárást feltételez, mint minden európai uniós finanszírozású program. Számos szakember ezért kapcsolati hálóját kihasználva inkább egy nyugat-európai egyetemen végzi el kutatását, hiszen így jóval több fizetésre számíthatnak.
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem levelében arra kéri az államfőt, a miniszterelnököt és az európai parlamenti képviselőket, hogy kérjék Románia kivételét a szabály alól, a felsőoktatási intézmény vezetői szerint ugyanis erre bizonyos feltételek mellett lehetőség van.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)
2016. november 10.
Közösen járőröznek a román és a szerb határőrök
A román és a szerb belügyi egységeknek az államhatár térségében történő közös járőrözéséről írt alá egyezményt csütörtökön Dragoș Tudorache és Nebojsa Stefanovic belügyminiszter – tájékoztatott honlapján a bukaresti belügyminisztérium.
A megállapodást a Dacian Cioloș miniszterelnök és szerb kollégája, Aleksandar Vucic találkozója keretében írták alá a temesvári közigazgatási palotában. A közös járőrözés – az MTI által ismertetett közlemény szerint – a schengeni ajánlásoknak megfelelően erősíti meg a közös határszakasz ellenőrzését.
A belügyminiszterek megbeszélésén Dragoș Tudorache az Európai Unió és Szerbia közötti toloncegyezmény tárgyában való együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Mindkét miniszter jónak minősítette az információcsere által megvalósuló együttműködést, mely arra irányul, hogy leküzdjék a terrorizmust és a radikalizálódást, a gazdasági bűnözést, a jövedékiadó-köteles termékek csempészését és a vámszabályok megsértését.
Az MTI emlékeztet: október végén a román határrendészet szóvivője panaszolta el a Digi 24 hírtelevíziónak, hogy Szerbia rendre elutasítja az államhatár térségében román oldalon elfogott illegális bevándorlók visszafogadását, és ez feszültséget okoz a két ország között. A televíziós riportban elhangzott: a szerb-román határ térségében idén elfogott mintegy háromszáz határsértő közül Szerbia mintegy kétszáz visszafogadását elutasította. A szerb hatóságok arra hivatkoztak, hogy ezekben az esetekben nem teljesültek a toloncegyezményben előírt feltételek – magyarázta a szóvivő. A határsértők többsége Szíriából, Irakból és Afganisztánból érkezett.
Krónika (Kolozsvár)
2016. november 11.
Véget ért a Magyarok a Kárpát-medencében konferencia
A Kisebbségi Jogvédő Intézet a Magyarok a Kárpát-medencében című konferenciát a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karának dísztermében november 9-11-e között rendezték meg.
Mint megírtuk, a konferencia első napján érdekes előadások hangzottak el felvidéki szakemberektől. A szerdai, november 9-i napról ITT számoltunk be.
A csütörtöki, november 10-i napot Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd nyitotta meg. A Tőkés László európai parlamenti képviselőt érintő alkotmánysértő kitüntetés-visszavonással kapcsolatban véleménye szerint merő túlzás volt egy nyilatkozat miatt visszavonni egy ilyen rangos kitüntetést. Történt ugyanis, hogy a Klaus Johannis államfő és Dacian Cioloș miniszterelnök ellen indított perbe beavatkozott a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága is, amely a szabadegyetemen elhangzott kijelentése miatt méltatlannak nyilvánította Tőkés Lászlót a román állami kitüntetésre, és annak visszavonását javasolta az államfőnek.
A drávaszögi civilek jogvédelmi tevékenységébe vezette be a hallgatóságot Matijevic Oliver, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének képviselője. Kiderült, nemcsak a felvidéki, hanem a horvátországi oktatásban is problémák vannak a magyar nyelvű oktatás területén. Biztosított róla, hogy a HMDK mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar anyanyelvűek oktatását mindenhol biztosítsák és a kisebbségi érdekek képviselve legyenek az országban.
Az erdélyi civil jog- és érdekérvényesítő tevékenységbe vezettek be a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat, a Civil Kurázsi Egyesület, a Kossuth Lajos Társaság és a Jogaink Egyesület képviselői. Az elmondott gondolatokból leszűrve úgy tűnik, hogy az elcsatolt területek közül Erdélyben van a legtöbb tennivaló. Folyamatos probléma a jogszabályok végrehajtásának elmaradása.
A délutáni blokkot Menyhárt Gabriella nagyváradi ügyvéd üdítő sikertörténete nyitotta. Az ügyvédnő reméli, hogy a zászlóperekkel kapcsolatos ítéletek révén ő és társai meg tudják győzni az állami szerveket, hogy tartsák tiszteletben saját törvényeiket. Rávilágított: az erdélyi kisebbségi politika egyik sajátossága, hogy törvények és jogszabályok ugyan vannak, ám ezek végrehajtása és betartása az esetek többségében elmarad.
Az Európai Unióban folyamatban lévő ügyeket mutatta be dr. Sobor Dávid ügyvéd és dr. Korom Ágoston jogász. Sajnálatukat fejezték ki, hogy nemzetközi színtéren nagyon nehéz eredményeket elérni a kisebbségi jog területén. Ennek oka, hogy az uniót most teljesen más irányú problémák foglalkoztatják és gondot okoz az is, hogy az uniónak nincs kompetenciája a kisebbségi jog területén.
Csütörtökön a kora esti órákban került sor a Mi, magyarok kiállítás megtekintésére a budapesti Magyarság Házában, majd a program után állófogadást rendeztek.
A pénteki, november 11-i nap első paneljét Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom igazgatója nyitotta meg. Az erdélyi civil jogvédelemről szóló előadásában kiemelte: a jogsértések területén fontos olyan pereket indítani, amelyek rávilágítanak a jogsértésekre. Fontos, hogy az állami szervek megállapítsák a jogsértés tényét, melyeket hivatkozási alapként lehet alkalmazni a jövőben. A civil szféra ezúton is hatékonyan tudja ellátni a kisebbségi jog- és érdekvédelmet.
A délelőtti program dr. Kardos Gábor jogászprofesszor szakmai előadásával zárult. Prezentációjában kitért arra a tényre, hogy a Kárpát-medence egyik országában sem megfelelő a kisebbségi nyelvek használatának érvényesülése. Az előadás után a résztvevők a jogi neveléssel, a jogtudomány fejlesztésével és az autonómia kérdéskörével kapcsolatban folytattak szakmai vitát Izsák Balázs és Péterfi Dénes közreműködésével.
A konferencia Csóti Györgynek, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatójának zárógondolataival fejeződött be. A háromnapos rendezvényen nemcsak színvonalas szakmai előadásokra, hasznos tapasztalatcserére és interaktív foglalkozásokra került sor, hanem minden egyes nap kulturális programokkal zárult.
A konferencia nagyon hasznos volt: a résztvevők és az előadók új ötletekkel és tapasztalatokkal gazdagodva folytathatják a munkát a kisebbségi jog- és érdekérvényesítés területén. Teszik mindezt azért, mert tudják: minden magyar felelős minden magyarért.
Szinek János
Felvidék.ma
2016. november 16.
Az államfőnél tiltakozik az egyház és az RMDSZ a katolikus gimnázium ügyében
Közös memorandumban tiltakozik a marosvásárhelyi katolikus teológiai líceum körül kialakult helyzet miatt a római-katolikus egyház és az RMDSZ.
A Klaus Johannis államfőnek és Dacian Cioloș kormányfőnek elküldött memorandumban Jakubinyi György érsek és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kérik, hogy járjanak közre e folyamatok megállításáért. „Egy magyar iskola zavartalan működése nem egyszerűen igazságszolgáltatási kérdés, hanem az etnikumközi viszonyokat érintő súlyos politikai ügy, amelyért a politikai vezetőknek felelősséget kell vállalniuk, különös tekintettel a jelenlegi helyzetre, négyszáz gyermek nyugodt tanuláshoz való jogára. Nem szabad letérnünk arról az útról, amin a diktatúra bukása után Románia elindult, nem szabad az etnikai békét veszélyeztetni, hanem azt tovább kell építeni” - hangsúlyozzák.
Mint írják, Romániában az elmúlt huszonhét évben alapvető változások mentek végbe a többség és a kisebbség viszonyában, számos oktatási intézmény alakult a magyar nyelvű oktatás és ezen belül az egyházi oktatás biztosításának céljából is. Az euro-atlanti és európai integráció folyamatában az etnikumközi viszonyok megváltozása, a folyamatos román-magyar párbeszéd volt az egyik legfontosabb eredmény.
„Az utóbbi időben azt tapasztaljuk, hogy a már kivívott és működő jogokat is megkérdőjelezik az állami hatóságok, beleértve egyes kormányhivatalokat, a prefektúrákat, és számos igazságszolgáltatási eljárást is. Határozottan elutasítjuk azokat a próbálkozásokat, amelyek ismételten közösségünk érdekei ellen valók: tisztségviselőink megfélemlítése, ingatlanjaink és iskoláink törvényességének megkérdőjelezése egyaránt olyan lépés, amely nemzetközi szerződésekben is garantált kisebbségi jogaink gyakorlását kívánja akadályozni, az anyanyelvi oktatáshoz való hozzáférést korlátozni. Ugyanebbe a sorba illeszkedik az is, hogy a MOGYE-re vonatkozó törvényt immár több mint négy éve nem alkalmazzák” – áll a memorandumban.
A dokumentum kihangsúlyozza: a katolikus gimnázium esete azért is súlyos, mivel a második tanévben, tanítás közben ássa alá négyszáz gyermek biztonságérzetét, nyugodt környezetben való tanuláshoz fűződő jogát. Nyilvánvalónak tartja, hogy a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosításával elindult egy olyan folyamat, amelynek része a marosvásárhelyi római-katolikus gimnázium felszámolásának szándéka is.
„Intézményeink megkérdőjelezése, nehezen megszerzett jogain visszavétele nemzeti közösségként való megmaradásunk garanciáitól fosztana meg minket, ami nem lehet érdeke egy demokratikus Romániának. Félő, hogy a visszarendeződés itt nem áll meg, ezért számítunk a teljes magyar közösségünk támogatására és a nemzetközi közvélemény szolidaritására is. Követeljük, hogy szűnjenek meg az alaptalan támadások közösségünk tisztségviselői, történelmi egyházaink, és nemzeti intézményeink ellen!” – áll a Jakubinyi György római-katolikus érsek és a Kelemen Hunor szövetségi elnök által aláírt memorandumban.
maszol.ro
2016. november 17.
Nem a mi időnk
Lassan két évtizede, hogy egy koalíció tagjaként a magyar érdekképviselet történelmi előzmények nélküli kormányzásra vállalkozott Romániában. Országon kívül és belül joggal hitték akkor sokan, hogy egyszer s mindenkorra megváltozik a román–magyar viszony, és hogy tulajdonképpen egy új, toleráns Európa diadala ez a Kárpát-medence régi, intoleráns történelmi modelljei fölött.
Az alkotmányos és törvényes keretek fokozatos, ám összességében nagyon is radikális átalakítása ezt bizonyította, és a néha elkerülhetetlen kudarcok is legfeljebb ideig-óráig kedvetlenítettek el minket.
Európa jó, Románia még rossz, de hamarosan nálunk is rendben lesznek a dolgok.
Valahogy így összegezhetném akkori közérzetünket, amely persze csak utólag látszik rózsaszínűnek, mert minden optimizmusunk dacára folyamatosan kétségek között hányódtunk, hogy politikai eszközökkel, az integrációs kényszereket is felhasználva sikerül-e tartósan kedvező feltételeket teremteni a romániai magyarok számára. Nap mint nap tapasztalhattuk, hogy a történelmi beidegződések megváltoztatása milyen nehéz, de azt is láttuk, hogy mégis van rá esély.
Néhány hónappal 1996-os kormányra lépésünk után, 1997 márciusának elején azt latolgattuk Victor Ciorbea miniszterelnökkel, hogy közeledik március 15., és mit is kellene tennünk, hogy az elmúlt években mindahányszor felszított magyarellenes hangulatot megelőzzük. Őszintén szólva nem elvi-eszmei beszélgetést folytattunk, hanem pragmatikusan mérlegeltük, hogy közös kormányzásunkat nagymértékben befolyásolhatják az esetleges feszültségek. Előrukkoltam egy hirtelen ötlettel, magam sem nagyon bíztam benne, hogy „vevőre” találok: mi lenne, ha a miniszterelnök március 15-e alkalmából köszöntené a magyarokat. Meg is lepődtem, hogy egy pillanatnyi hallgatás után felcsillant Ciorbea szeme. Jó, megcsinálom – mondta. Abban is megegyeztünk, hogy egy nappal azelőtt el kellene készülnie, mert le kell még fordítani magyarra is, és lapzárta előtt el kell juttatni a román és magyar sajtónak, felolvasni pedig lehetőleg a prefektusok – a megyei kormánymegbízottak – fogják az üzenetet.
Tudni kell mindehhez, hogy Ciorbea erdélyi román, sőt, móc, annak az Avram Iancunak a földije, aki 1848-ban bizony szóval is, tettel is gyűlöletet hirdetett a magyarok ellen, és miközben a románok szabadságáért szállt síkra, nem vette észre, hogy az osztrákok malmára hajtja a vizet.
Nos, másfél évszázad múlva, 1997-ben a miniszterelnök nem csupán tessék-lássék, hanem érezhető empátiával írta meg a szöveget, amely újabb meglepetésemre azzal végződött, hogy: „boldog ünnepet kívánok”. Meglepődtem, és el is szégyelltem magam, hiszen nem elég, hogy egy román politikus hajlandó volt ünnepnek tekinteni az ünnepünket, hanem tudtán kívül még rám is pirított. Én ugyanis március 15-e kapcsán sokféle érzést fel tudtam idézni magamban addig, csak éppen a boldogságot nem. A fogcsikorgatás, a csak azért is kiállás, a bátorítás, néha a szorongás napja volt ez az azelőtti években, nem beszélve 1990-ről, Marosvásárhely véres márciusáról. Nem múlt el egy csapásra a miniszterelnöki üzenettől sem a feszültség, de attól fogva valamiképpen hivatalossá vált Romániában is a magyar szabadság évfordulója, részt vettek a román pártok képviselői és több megyében a prefektusok is az ünnepségeken.
Mi több, azután már nemcsak a miniszterelnök, hanem az államelnök is küldött üzenetet minden évben az ünneplő magyaroknak.
Kivéve az idei évet, amikor a német nemzetiségű államfő érdekes módon hirtelen megfeledkezett erről, és „csak” Dacian Ciolos miniszterelnök üzenetét hallgathatták meg az ünneplők.
Egyébként azt is el szokta felejteni Klaus Johannis, hogy beszédeiben legalább egyetlen obligát mondatban megemlítse például a kisebbségi jogok fontosságát.
Nem a mi időnk ez – mondják mostanában egyre többször barátaim, amikor a párizsi vagy brüsszeli merényletek kerülnek szóba. Európának most kisebb gondja is nagyobb annál, hogy a saját etnikai-nemzeti problémáival bajlódjék, amikor nyakunkon a menekültek. Vajon a rosszul kezelt menekültkérdés arra intene minket, hogy hallgassunk? Az európai szolidaritás azt jelentené, hogy ki-ki félreteszi a saját gondjait, és közös nyomorúságunkra koncentrálunk mindannyian?
Hát nem éppen ez-e a mi közös nyomorúságunk, hogy nem vagyunk képesek választ adni az együttélés dilemmáira? A menekültügyre is csak azért nem tudunk megoldást találni, mert a saját dolgainkat sem rendeztük igazán, és ha neki is fogtunk a rendezésnek, menet közben leálltunk vele. Mint Romániában is az utóbbi években, és mint a környező országokban is. Illetve azt a hazug és veszélyes alternatívát próbálják egyesek legyűrni a torkunkon, hogy egy olvasztótégelyként működő Európai Unió és a tetszhalálukból feltámadó, hihetetlenül agresszív nemzetállami elképzelések között kell választanunk.
Markó Béla
nol.hu
2016. november 17.
Menesztették a kormányból Birtalan József képviselőjelöltet
Menesztette szerdán tisztségéből Dacian Cioloş kormányfő Birtalan Józsefet, a Köztisztviselők Országos Ügynökségének államtitkári rangú elnökét.
A döntés értelmében az új elnök kinevezéséig Cristian Vasile Bitea eddigi alelnök kapott megbízást az intézmény vezetésére. Az Agerpres hírügynökség tájékoztatása szerint Dacian Cioloş miniszterelnök Vasile Dîncu kormányfőhelyettes javaslatára döntött a vezetőcsere mellett. Birtalan József az RMDSZ képviselőjelölt-listáját vezeti Bukarestben a decemberi parlamenti választáson.
Ugyancsak szerdán menesztette tisztségéből Dacian Cioloş kormányfő Adrian Sanda államtitkárt, az 1945 és 1989 közötti kommunista hatalom ellen harcolók érdemeinek elismerésére létrehozott államtitkárság vezetőjét. Sandát befolyással üzérkedés és kenőpénz elfogadása gyanújával őrizetbe vette az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) a hamisnak vélt forradalmárigazolványok ügyében. Az új vezető kinevezéséig Octav Bjozát bízták meg az intézmény irányításával.
Krónika (Kolozsvár)
2016. november 21.
Gorghiu: Dragnea agresszív lejáratási kampányba kezdett a PNL ellen
A liberálisokat lejárató agresszív kampányba fogott Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke - állította Alina Gorghiu, a PNL elnöke.
A liberális politikus szerint a PSD megfélemlítésbe kezdett, Dragnea pedig azokról az időkről álmodik, amikor az igazságszolgáltatás a PSD kezében volt. „Dragnea azt hiszi, hogy a feljelentések meg fognak ijeszteni minket, hogy a PNL-t és Dacian Cioloşt lejárató agresszív kampány el fog hallgattatni, és megakadályoz minket annak kimondásában, mennyire populisták és demagógok a PSD-sek. Így tett Năstase és Iliescu is. Ugyanazt a diskurzust követik utódaik is, Ponta és Dragnea: fenyegetnek börtönnel, bűnügyi feljelentéssel, elnyomással. Ők szeretik a cenzúrát. De a románok szavazataikkal reagáltak erőszakosságukra” - írta hétfőn Facebook-oldalára Gorghiu.
maszol.ro
2016. november 26.
Alkotmánymódosítást konszenzussal
Az alkotmány még finomhangolásra szorul, de az erről szóló társadalmi vita módszerén is változtatni kell: konszenzusra kell törekedni a többségi akarat erőltetése helyett – hangoztatta Dacian Cioloş miniszterelnök az alkotmánybíróság tegnapi ünnepi ülésén, amelyre az 1866-os alaptörvény 150. és az 1991-es alkotmány elfogadásának 25. évfordulója alkalmából került sor.
„A véleménykülönbség a pluralizmus természetes velejárója, de egy demokratikus vita nem jelentheti azt, hogy a többség ráerőlteti álláspontját a kisebbségre anélkül, hogy kíváncsi lenne érveire” – mutatott rá a kormányfő, aki szerint a küszöbön álló alkotmánymódosítást megelőző társadalmi vitában a feleknek meg kell hallgatniuk egymást, és közösen elfogadható álláspont kialakítására kell törekedniük. Az 1918-as nagy egyesülés centenáriumára készülve Romániának az állam átfogó reformjára, a politikustársadalom megújulására van szüksége ahhoz, hogy hosszú távú fejlődését megalapozza – vélte a miniszterelnök.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. december 1.
Nagyszabású katonai díszszemlével ünnepeltek ma Bukarestben
Több NATO-tagállam díszegységeinek, illetve a román hadsereg és a belügyminisztérium több mint háromezer fegyveresének részvételével nagyszabású katonai díszszemlével ünnepelték csütörtökön Bukarestben Erdély és a Román Királyság 1918-as egyesülésének napját, Románia nemzeti ünnepét.
A díszszemlét Klaus Iohannis államfő és Dacian Ciolos miniszterelnök jelenlétében a napokban felavatott, frissen helyreállított első világháborús diadalívnél rendezték meg. A diadalívre a román hadsereg dicsőség-listáját tartalmazó tizenkét településnév közé visszakerült a „Budapest” felirat is, amelyet a kommunisták 1953-ban bevakoltak.
A több ezres közönség előtt rendezett katonai parádén a szárazföldi erők különböző fegyvernemei, valamint a csendőrség, a határőrség, a titkosszolgálatok különleges alakulatai vonultak fel díszlépésben több száz csapatszállító páncélos, rakétahordozó és kétéltű jármű fedélzetén, miközben fölöttük a román légierő mintegy ötven helikoptere, csapatszállító- és harci repülőgépe – a többi között az idén beszerzett első F-16-osok – rendezett bemutatót.
MTI Erdély.ma
2016. december 1.
December elseje: Marosvásárhelyen megadták a módját az ünneplésnek
Hatalmas román zászlóval érkezett csütörtökön a Marosvásárhely központjában a nemzeti ünnepre összegyűlt tömeg elé Gabriel Pop sokszoros ejtőernyős országos bajnok, a Mihai Viteazul különleges dandár tagja.
Gabriel Pop, aki túl van a kétezredik ugrásán, a rossz időjárási viszonyok ellenére, csütörtöki ugrása alatt egy hatalmas román zászlót bontott ki, és azzal igen precízen, pontosan az ünneplők által közrezárt körbe érkezett meg.
A marosvásárhelyi ünnepségen Lucian Goga prefektus felolvasta Dacian Cioloş miniszterelnök üzenetét, kitüntetéseket adtak át, majd kulturális műsor következett. maszol.ro
2016. december 7.
A romániai titkosszolgálatokról
A címet olvasva akár elírásnak is gondolhatnánk, az átlagember ugyanis szentül meg van győződve, hogy Romániában egy titkosszolgálat van, és abból ez az egy is untig elég, hiszen a kommunista diktatúra politikai rendőrsége, a rossz emlékű Securitate – „szeku” a diktatúra egyik nagyon hatékony eszköze volt annak fenntartása érdekében, és számtalan ember életének megnyomorítása – és más is – száradt a lelkén. A beszervezett besúgók számarányát tekintve pedig elmondhatjuk, hogy ha másban nem is, de ebben Románia világklasszis volt. A volt Securitate utódjának, a SRI-nek (Serviciul Român de Informaţii) – Román Hírszerző Szolgálat – különös aktualitása van számunkra, marosvásárhelyiek számára, ugyanis ezt a forradalom után, többek között, pont azzal az indokkal alapították és szervezték újra, hogy a marosvásárhelyi márciusi események is szükségessé tették a szervezet újraalakítását.
Amint azonban az anyag bevezetőjében is jeleztük, Romániában több titkos hírszerző vagy nem nyilvános tevékenységet végző szolgálat és igazgatóság van. A már említett Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mellett létezik még a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE – Serviciul de Informaţii Externe), a kormányzati Őrző és Védő Szolgálat (Serviciul de Pază şi Protecţie – SPP), a Speciális Távközlési Szolgálat (Serviciul de Telecomunicaţii Speciale – STS), a Honvédelmi Hírszerző Igazgatóság (Direcţia Generală de Informaţii a Apărării – DGIA), a rendőrség Különleges Ügyek Osztálya (Direcţia de Operaţiuni Speciale), az Államtitkok Nemzeti Hivatala (Oficiul Registrului Naţional al Informaţiilor Secrete de Stat – ORNISS), valamint a múltban és a jelenben is ellentmondásos megítélésű Belső Védelmi és Információs Osztály (Departamentul de Informaţii şi Protecţie Internă – DIPI). Ez utóbbit a működését és vezetőit ért, Gabriel Oprea volt belügyminiszterhez is kötődő botrányok miatt ez év októberében és novemberében a Cioloş-kormány radikálisan átalakította, új elnevezése Belső Védelmi Egység, átszervezése pedig jelenleg is folyamatban van. Ez az osztály a régi „2 és egynegyed” (0215) katonai egység átgyúrt utódja, amelynek a forradalom utáni tevékenységét is számos bírálat és vád érte (mint például a bányászjárás, a márciusi események megszervezésében vállalt rész, törvénytelen megfigyelések és lehallgatások, politikusok és újságírók megfigyelése, a Román Hírszerző Szolgálat feladatainak átfedése), ezért 1998-ban meg is szüntették a „2 és 1/4” osztályt, átszervezve más egységekké.
A következőkben mindegyik titkosszolgálati szervről részletesebben beszélünk. Az első a sorban a már emlegetett SRI – a Román Hírszerző Szolgálat, amely azonban, amint a fenti felvezetőből kiderült, nem is a „legrosszabb”, sőt az egyik legátláthatóbb tevékenységű intézmény – ha lehet egyáltalán átláthatóságról beszélni egy titkosszolgálat esetében. A román állam történetében mindig is léteztek titkos hírszerző szolgálatok, amelyek többé-kevésbé elődjei voltak a mai SRI-nek, így például már 1865-ben, francia mintára létrehoztak egy katonai információkat gyűjtő osztályt. A hírszerző szolgálat virágkorát viszont a kommunizmus ideje alatt élte, az akkor létrehozott Securitatét nem kell bemutatni. A ’89-es forradalom után, az akkori Nemzeti Megmentési Front 1989. december 30-án feloszlatta a Securitatét, majd 1990. március 26-án a 181-es sz. dekrétummal létrehozták a Román Hírszerző Szolgálatot. 1991. július 29-én az 51-es törvénnyel megállapították Románia nemzetbiztonsági stratégiáját és prioritásait, valamint létrehoztak több más titkosszolgálatot, köztük a Külügyi Hírszolgálatot – SIE és a kormányzati Őrző és Védő Szolgálatot (Serviciul de Pază şi Protecţie – SPP), valamint más, nem önálló, hanem a minisztériumokba osztályokként integrált szerveket. A hírszerző és biztonsági szervek tevékenységét a Legfelsőbb Védelmi Tanács (Consiliul Suprem de Apărare a Ţării) koordinálja. A Román Hírszerző Szolgálat működési szabályzatát 2001-ben modernizálták. Jelenleg a szolgálatot Eduard Hellvig miniszteri rangú igazgató vezeti, akit egy katonai ranggal rendelkező helyettes, valamint több aligazgató segít munkájában.
A Román Hírszerző Szolgálat feladatai közé tartozik azon információk gyűjtése, elemzése és felhasználása, amelyek Románia nemzetbiztonságát veszélyeztetik. Ugyanakkor kötelessége az államtitok védelme és azon információk kiszivárogtatásának megakadályozása, amelyek törvény szerint titkosak (pl. hadászati információk). A Legfelsőbb Védelmi Tanács kérésére a szolgálat terroristaellenes védelmet nyújt romániai vagy külföldi állami tisztviselők vagy más személyek számára akkor, amikor ezeket ilyen természetű fenyegetés éri. A szolgálat egy másik törvényes kötelezettsége a törvénytelen hírszerző felszerelések gyártásának és felhasználásának megakadályozása. A szolgálat nem nyomozóhatóság, tehát nem nyomozhat, nem vehet őrizetbe senkit és nincsenek előzetes letartóztatásra kialakított helyiségei sem.
A SRI a tevékenysége során szerzett információkat az 1991/51. sz. törvény szerint a következő intézményekkel és szervekkel közölheti: Románia elnöke, a szenátus elnöke, a képviselőház elnöke, a parlament biztonsági bizottságának az elnöke, a miniszterelnök, miniszterek és miniszteri igazgatóságok vezetői. Ugyanakkor az információk közölhetők a prefektusokkal, Bukarest polgármesterével, valamint a megyei tanácsok elnökeivel. Amennyiben ezek az információk bűncselekményekre vonatkoznak, a SRI-nek kötelessége értesíteni a nyomozóhatóságokat. 
Nagyon fontos megjegyezni, hagy a SRI önálló állami biztonsági szerv, nincs semmilyen minisztériumnak alárendelve, tehát elviekben politikailag független és közvetlen parlamenti ellenőrzés alatt áll, amely a szolgálat igazgatóját nevezi ki államfői javaslatra, és bizottságain keresztül elszámoltathatja a szolgálatot. 
(Folytatjuk)
Gogolák H. Csongor ügyvéd Népújság (Marosvásárhely)
2016. december 8.
Menesztették az „autonómiázó" temesvári magyar alprefektust
Dacian Cioloș miniszterelnök a belügyminiszter javaslatára csütörtökön felmentette tisztségéből Marossy Zoltán Temes megyei alprefektust.
Egy temesvári portálnak adott szerdai interjúban Marossy többek között az autonómia szükségességéről, és Románia nemzetállami önmeghatározása elhibázott voltáról beszélt – közölte csütörtökön a Hotnews.ro portál.
Marossy Zoltánt a Pressalert.ro portálon szerda este élőben közvetített beszélgetésen magánemberi minőségben kérdezték a román–magyar viszony aktuális témáiról. A kötetlen hangvételű beszélgetés során azt próbálta elmagyarázni, hogy egy terület autonómiája nem azonos a terület elszakadásával, és az autonómia Európában arra megoldás, hogy a döntéseket minél közelebb hozzák az állampolgárokhoz. „Ez pedig Romániában is kívánatos. Én is szeretném, hogy legyen autonómia" – fogalmazott az alprefektus.
Azt is elmondta, hogy nem tartja helyesnek azt a megközelítést, hogy ugyanannyi autonómiát kell adni a székelyföldi Hargita és Kovászna megyének, mint például a dél-romániai Teleormannak vagy Konstancának. Az autonómia ugyanis a helyi lakosság igényét kell hogy kielégítse. „Ahol erre nincs igény, ott nem kell legyúrni az emberek torkán" – jelentette ki, hozzátéve: csak az autonómiához való jog kell általános legyen, hogy ahol ezt igénylik, ott megkaphassák. Abbéli meggyőződését is hangoztatta, hogy Romániában a fejlett régiók fogják valamikor gazdasági alapon érvényesíteni az autonómiaigényüket, és akkor az esélyegyenlőség alapján más régiók is élhetnek ezzel a lehetőséggel.
Az alprefektus azt is megemlítette, hogy a román alkotmány elhibázottan tekinti nemzetállamnak Romániát, mert a nemzetállam fogalma nem számol Románia más nemzetiségű lakóival. Úgy vélte, a román alkotmányban elhibázottan keveredik össze a nemzetiség és az állampolgárság fogalma. Arra a kérdésre, hogy mit szól a budapesti politikusok december elsejével kapcsolatos kijelentéseihez, az alprefektus elmondta: magyarként annyiban zavarónak találja „a gyúlékony kijelentéseket", hogy ezek feszült légkört keltenek a magyarok körül Romániában. Örömét fejezte ki ugyanakkor amiatt, hogy Magyarországon a gyulai román közösség zavartalanul megünnepelhette december elsejét.
Marossy Zoltán tisztségéből való leváltását Liviu Iolu kormányszóvivő jelentette be a csütörtöki kormányülés után. „Az alprefektusnak az alkotmány betartása a feladata, nem pedig az alkotmány kommentálása" – fogalmazott a kormányszóvivő. Iolu hozáfűzte, az alprefektus menesztése a belügyminiszter javaslatára, kormányhatározat alapján történt.
Marossy Zoltán az MTI-nek elmondta, nem érzi hibának, hogy elmondta a véleményét. Hozzátette azonban, hogy a prefektusi, alprefektusi tisztség kormánymegbízotti feladatok ellátását jelenti, amelyekhez szükség van a bizalomra. Megjegyezte: természetesnek tartja, hogy más, bizalmi embert nevezzenek ki helyébe, ha megingott az iránta érzett bizalom. Marossy Zoltánt október közepén nevezték ki Temes megye alprefektusává. Korábban négy alkalommal összesen több mint kilenc évig töltötte be az alprefektusi tisztséget.
kronika.ro
Erdély.ma
2016. december 8.
A magyarság arányos képviseletéért
A romániai magyarság számarányával arányos parlamenti képviselet biztosítását tekinti céljának az RMDSZ a vasárnap tartandó parlamenti választásokon – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a szövetség választási kampányát kiértékelő tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatón.
Kelemen Hunor elmondta: az RMDSZ a kampány során Erdély jövőjéről, az erdélyi értékekről próbált beszélni abból a meggyőződésből kiindulva, hogy ami jó Erdélynek, az jó az egész Romániának. Azt hangsúlyozták, hogy a megtermelt adóknak nagyobb részét kell a helyi közösségeknél hagyni. Úgy vélte, hogy az RMDSZ gazdasági programja nem elrugaszkodott, Romániának ugyanis jó esélye van arra, hogy a következő négy évben is jelentős gazdasági növekedést érjen el.
Hangsúlyos magyar üzenetként az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kimondó 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés kisebbségekre vonatkozó ígéreteinek a betartását emelte ki. Véleménye szerint úgy kell módosítani Románia jogrendjét, hogy teljesen világos legyen egy-egy törvény értelmezése. „Nem lehetséges, hogy Románia nem tartja be a törvényeit, nemzetközi vállalásait, és ez következmények nélkül marad” – jelentette ki.
Azt is megemlítette: a kampány során az RMDSZ akaratától függetlenül „esett be az ajtón” a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium létrehozásával kapcsolatos ügyészségi vizsgálat és a csíksomlyói búcsú UNESCO-védettsége elszabotálásának témája. A búcsút az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete azért nem vette fel a védett szellemi kulturális örökségek listájára, mert az ülésen jelen levő román kulturális államtitkár nem tartotta fenn a Románia nevében benyújtott kérést. Hozzátette: szerdán levélben is kérte Dacian Cioloş miniszterelnököt, hogy menessze tisztségéből a búcsú védettségét szabotáló államtitkárt és a kulturális minisztert. Úgy vélte: pár héttel a kormány mandátumának lejárta előtt ennek csakis üzenetértéke lenne. Általa azt üzenhetné a miniszterelnök, hogy „partizánakció volt” az államtitkár megnyilvánulása. Az RMDSZ elnöke helyesnek tartotta azt az együttműködést, amelyet a szövetség a Magyar Polgári Párttal (MPP) alakított ki. Úgy vélte: szövetségükhöz mások is társulhattak volna. Arra kérte az erdélyi magyar választókat, hogy vegyenek részt a választásokon, és szavazzanak a magyar együttműködésre, mert olyan időszak következik, amelyben jelentős változások várhatók, és nagy szükség lesz a magyarok jelenlétére a bukaresti törvényhozásban.
Kérdésre válaszolva Kelemen Hunor elmondta: az RMDSZ ezúttal egyetlen román párttal sem kötött megállapodást a választások utáni együttműködésről. „Mi sem kerestünk senkit, bennünket sem keresett ez ügyben senki” – jelentette ki. Nemmel válaszolt arra a kérdésre, lemondott-e az RMDSZ arról a három és fél évvel ezelőtt meghirdetett tervéről, hogy törvénytervezetet nyújt be a parlamentben Székelyföld területi autonómiájáról. Hozzátette: ez a folyamat azért akadt el, mert az alkotmány módosításával szerették volna megteremteni annak lehetőségét, hogy egy közigazgatási régión belüli alrégió kaphasson autonómiát. „A kampány során az MPP-vel abban állapodtunk meg, hogy a törvénytervezetet továbbvisszük” – jelentette ki Kelemen Hunor. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)